Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

Nyolcadik a megyében I fárost tanács alakul ma Érden Ma délelőtt a művelődési házban tartja Érd város Ta­nácsa alakuló ülését, az ünnepélyen ismertetik az Elnöki Ta­nács rendeletét, s Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja mond ünnepi beszédet. Képeink Érd egy-egy jellemző részletét örökítik meg. Utcadzsungel, ahol az idegen könnyen eltévedhet, ezt tartják Érdről, akik ritkán fordulnak meg errefelé. Emle­getik földszintes kertvárosként is. Az új városközpont áru­házai, vendéglői, autóbuszpályaudvara már a holnap városá­ból adnak ízelítőt. Az elmúlt három és fél évben 1700 korszerű, összkom­fortos telepszerű lakás épült a városban. Képünkön a lakó­telep egyik részletét láthatják. Érd egyik jelentős üzeme a Mezőgép helyi gyára. Évek óta korszerűsödik a termékszerkezet, termékeiket idehaza és külföldön is egyre többen keresik. Ezért rekonstrukcióba kezdtek, hogy a mai 95 millió forintos termelési érték ezután kisebb költséggel magasabbra rúgjon. Képünkön még a ré­gi kovácsüzem látható. A Szovjetunióba s az NDK-ba is szállítják azokat a ruhákat, amelyek a Ruhaipari Szövetkezetben készültek. Az ügye,kezű lányok és asszonyok munkáját nemcsak a diva­tos szoknyák, blúzok dicsérik, hanem az is, hogy már de­cember elejére teljesítették idei tervüket. Bozsán Péter felvételei 'AZ MSZMP PEST MEGYtl BIZQTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM «0 FI 1,1.EK 1978. DECEMBER 29., PÉNTEK RentSsxermérB&sg Korszerű technika, nagy hozamok A mezőgazdasági termelési rendszerek 1978-ban tovább terjeszkedtek Pest megyében. A szántóföldi növénytermesz­tési ágazatban az előző évi­hez képest húsz százalékkal gyarapodott a területük, s túlhaladta a 108 ezer hektárt. A zöldségtermesztők 5 ezer 500, a gyümölcstermesztők 5 ezer 300 hektáron gazdálkod­tak. A gyepgazdálkodással foglalkozók pedig közel 11 ezer hektárt foglaltak el. Tevékenységükről a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán alapos elemzés készült. Mint ebből kiderül, vannak az országos nívót is túllicitáló hozamok, magás szintű anya­gi-műszaki bázisok, ugyanak­kor a gazdaságok nem eléggé hatékonyan gazdálkodtak a szellemi erőforrásokkal. Az általános megállapítások után vegyük közelebbről szem­ügyre a rendszerek tevékeny­ségét. Kiváló eredményeket pro­dukáltak a búza- és kuko­ricatermesztésben a „nagyokhoz” (az IKR-hez, a KSZE-hez, a KITE-hez és a BKR-hez) tartozó taggazdasá­gok. A szántóföldek nagy ré­szét elfoglaló fontos növény­ből, a kenyérgabonából pél­dául az előző évinél jóval többet takarítottak be, a hek­táronkénti átlagtermés megyei szinten 45,1 mázsa volt. Ugyancsak kedvező termést kaptak mennyiségi és minősé­gi szempontból egyaránt a jól fizető, keresett ipari nö­vényekből — cukorrépából, szójából, repcéből és olajlen­ből. Komoly gondok mutatkoz­tak ugyanakkor a burgonya­termelési rendszereknél. Jelzi ezt, hogy a Dél-Pest megyei Intenzív Társulás bejelentet­te: feloszlik, a Zöldért társu­lásából pedig kilépett három mezőgazdasági üzem. Mindez abból adódik, hogy 1978-ban a túlkínálat értékesítési ne­hézségeket okozott, s megcsap­pant a termelői kedv. Kedvezőtlen piaci mozgá­sok idéztek elő gondoltat a zöldségtermesztési rend­szereknél is és a bajokat még az időjárás ingadozása is tetézte. A pa­radicsom, a hagyma, a gyö­kérzöldség és a zöldborsó nem hozta a várt eredményt. Fo­kozta a nehézségeket, hogy a szűkös élelmiszeripari feldol­gozó-kapacitás miatt a meg­termelt áru egy része nem kerülhetett a konzervgyárak­ba. Az eddigiek után talán érthető, hogy a zöldségter- mesztési rendszerek 1979-ben a meglévő keretek között igyekeznek gazdaságosan, na­gyobb termelői biztonsággal, új és hatékony technológiákat alkalmazva tevékenykedni. A gondok, a tervezettnél lassúbb fejlődés, a szeré­nyebb produktumok ellenére nagy érdemük volt a gép­rendszerek széles körű elter­jesztésében, a műszaki színvo­nal növelésében. Ugyanez mondható el a megyében je­lenlévő három nagy gyümölcs­termesztési rendszer munká­járól is. Utóbbiak főkép­pen az új ültetvények telepí­tésének előkészítésében értek el figyelemre méltó eredmé­nyeket. Sokáig feltérképezésre váró fehér foltnak számított a gyepgazdálkodási ágazat a megyében. Idén jelentősek a változások, a megye hasznosít­ható 44 és fél ezer gyepterü­letének már csaknem negyede a rendszerek keretébe tarto­zott. Megkezdődhetett az intenzív gazdálkodás, az új technoló­giai módszerek gyakorlati ki­próbálása. Gondok csupán egyes importgépek — pél­dául a Bison kombájnok — műszaki ellátásában, karban­tartásában jelentkeztek. K. M. Úg lármák épülnek Modern telep Gödöllőn Pest megye legkorszerűbb sza rvasmarhatelepének építését fe­jezték be a gödöllői tangazdaságban. Pest megye az egy tehénre jutó évi 3 ezer 700 literes tej­termeléssel előkelő helyet fog­lal el az országos mezőnyben. Az utóbbi öt évben nemcsak a hozamok nőttek, de megsza­porodott az állatállomány is. Figyelemre méltó, hogy mér­séklődött az állatlétszám csök­kenése a háztáji gazdaságok­ban. A szarvasmarha-tenyész­tésben 1972-ben volt a legked­vezőtlenebb a helyzet. Az azóta meghirdetett kormányprogram, a megye . összehangolt intéz­kedései eredményeképpen alap­vetően megváltozott a helyzet. A fejlődés ütemét jól kifeje­zik a már megépült szakosí­tott telepek. Jelenleg 48-at ta­lálunk ezekből a legkorsze­rűbb technológiával rendelke­ző speciális farmokból Pest megyében, további nyolc építé­se folyamatban van. De növe­kedtek a méretek is: a 600 fé­rőhelyes helyett egyre inkább az ezren felüliek kezdenek ál­talánossá válni. Legutóbb a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Tangaz­daságában adtak át ilyen kö­tetlen tartású, korszerű szarvas­marhatelepet. Üzembe helye­zésével egy időben megszünte­tik azokat az elavult volt ura­Mai melléklet: színes ajándék naptár Négyen a megyéből Több terméket exportálnak Jó eredmények a háziipari szövetkezetekben A megye háziipari szövet­kezetei közül a gödöllői, a pácéit, a taksonyi és a szi- getszentmiklósi tevékenykedik a Háziipari és Népi Iparmű­vészeti Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége, vagyis köz­ismert nevén a HISZÖV égi­sze alatt. Dr. Tamás Miklós, a közgazdasági és áruforgal­mi osztály vezetője a négy szövetkezet munkáját értékel­ve elmondta, hogy eredmé­nyesen zárják az 1978-as évet, a kitűzött feladatokat meg­valósították, a termelési érté­keket néhol túl is teljesítet­ték. A négy szövetkezet közül a legnagyobb a gödöllői. Leg­főbb termékeikből, a változa. tos mintájú női és férfi puló­verekből, kardigánokból, gyer­mekruhákból, a hímzett há- lóingekből, fehérneműkből mintegy 18 millió forint ér­téket exportáltak idén. Fő­ként a szocialista országokba szállították ezeket a cikkeket, de tőkés megrendelésre bér­munkát is végeztek. A ter­vezett 52,5 millió forintos ter­melési értéket várhatóan túl­teljesítik, s ez nem kis do­log, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet 400 tagja közül csaknem 200 a bedől, gozó. Nagyot lépett előre ez év­ben a zömében ugyancsak be­dolgozókat foglalkoztató pá­céit Tri-Ton Háziipari Szö­vetkezet is. A tervezett 42,5 milliós tervüket az előzetes számítások szerint mintegy 45—46 millióra teljesítik an­nak ellenére, hogy a tevékeny­ségük egyharmadát kitevő gyermekjátékok exportja a vártnál kevesebb lett. Külön említésre méltó, hogy 1977- hez viszonyítva mintegy 20 százalékkal nőtt a termelés az idén, s jövőre újabb 12—13 százalékkal szeretnék emelni a termelési értéket. Ezzel össze­függésben főként az export fokozására törekednek, s el­sősorban új, korszerű, érde­kes gyermekjátékok előállítá­sára. Jelentős fejlesztés előtt áll a híradás- és vákuumtech­nikai termékeket előállító részlegük is. A korábbi években tapasz­talt egyenletes, jó eredményt produkálta 1978-ban is a TAHSZ, azaz a Taksonyi Há­ziipari Szövetkezet. A mint­egy . 300 szövetkezeti tag jó munkáját dicséri, hogy terme­lési értékük várhatóan 26 mil- I lió forint lesz, a nyereség 17— 18 százalékos. A korábban csak kosárfonással foglalkozó taksonyiak ma már ruházati termékeket is készítenek, me­lyek egy részét exportálják. A különböző fonodái kosa­rak, a bevásárlást, vagy az italok felszolgálását könnyítő tetszetős kosárkák többsége a szigetszentmiklósi Kosárfonó és Vegyes Háziipari Szövetke­zetből kerül a hazai és kül­földi piacokra. A mindössze \ 140 tagú szövetkezet termékei i azok a bélelt mózeskosarak is, amelyekben oly szívesen „szállítják” apróságaikat az apukák, anyukák. A 17,5 mil­liós termelési értéket az elő­zetes adatok szerint 18,7 mil­lióra túlteljesítik, s a nyereség várhatóan 8 százalék lesz. Bár nem szorosan a terme­lési eredmények része, de a szövetkezetek életében jelen­tős, és a munkát ösztönző té­nyező, hogy saját és a közös fejlesztési alap terhére új szociális létesítményeket épí­tettek, a közös műhelyekben a munkakörülményeket is job­bá tették. G. M. I dalmi istállókat, amelyeket ed­dig kénytelen-kelletlen meg­tűrt a terjeszkedő város, létük azonban hovatovább tűrhe­tetlenné vált. A tehenészeti komplexumot, amelyhez ha­sonlót csak egyet találunk ha­zánkban, a legmodernebb esz­közökkel szerelték föl. Ilyen például a Bau Matic fejőbe­rendezés is. Előnye, hogy a már elterjedt Alfa-Laval ké­szülékkel szemben képes a fe- jés első fázisában nagy meny- nyiségű tej kifejésére. Ez azért fontos, mert a Holstein-Friz fajtájú tehenek, amelyeket Gö­döllőn is tartanak, a magyar­tarkától eltérően, éppen az induló szakaszban adja le a legtöbb tejet. Az új létesítmény érdekes­sége még, hogy kiváló felté­teleket teremt az egyetemi hallgatók gyakorlati oktatásá­hoz: a diákok üvegfalon át fi­gyelhetik meg a fejőteremben folyó munkát Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága, amely idén novem­berben foglalkozott az állatte­nyésztés helyzetével, az elkö­vetkező évek fő feladataként szabta meg az 50 ezres tehén­létszám, és a 4 ezer 500 literes tehenenkénti tejtermelési át­lag elérését, külön hangsúlyoz­va. hogy törekedni kell az ed­diginél gazdaságosabb takar­mányfölhasználásra, az egy liter tej előállításához szüksé­ges abrakmennyiség csökken­tésére. V. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom