Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

PEST MEGYEI VIIÄG PüOUTAMAI EGYESÜUETEK! SJjr XXII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ÁH A »0 FILLÉR 1978. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Lendület H a minden a terveknek megfelelően történik, akkor új óvodája lesz 1979-ben Gyömrőnek. Száz gyermek befogadására építik fel, ám már most tudható, a létszám megha­ladja majd a papíron sze­replőt. A járási tanács ve­zetőinek egyike úgy fo­galmaz, hogy lendületet kapott ezeknek a gyermek, intézményeknek a kialakí­tása, s nagy sóhajjal teszi hozzá: végre. A gyömrői ugyanis csak egyike az 1979-ben átadandó óvodák, nak a monori járásban. összesen — ha sikerül a terveket valóra váltani — háromszázzal bővítik e gyermekintézmények befo­gadóképességét, ami nagy haladás, ám lélegzetvétel­nyi szünetnél nem több, mivel legutóbb a jelentke­zett, de elutasított igény­lők száma meghaladta a nyolcszázat December 18-1 ülésén fo­gadta el az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazda­ságpolitikai cselekvési prog­ramját, s abban kiemelt feladatként jelölte meg — a kommunális beruházások között — az ezer óvodai hely átadásának elérését. Ami azt bizonyítja, hogy nemcsak a monori járás­ban, hanem a megyében ugyanúgy megtartja lendü­letét az óvodai hálózat bő­vítése, mint a korábbi esz. tendőkben, s ahogy eddig, úgy a továbbiakban is nagy szerepe lesz a fejlesztés­ben a társadalmi összefo­gásnak. Maradjunk azonban a kiindulópontnál, a gyom­ról helyzetnél, annak is a keservesebb vonásánál, hi­szen ne hallgassuk el: meg­lesz ugyan az új óvoda, de senki sem ringatja ma­gát abban az illúzióban, hogy letehetik a gyermekek elhelyezésének gondját. A nagyközség az agglomerá­ciós övezet része, s ezzel a puszta ténnyel már szinte mindent elmondtunk gond­jaik jellegéről. A népesség gyarapodása rendkívül gyors, s ami ennek a fo­lyamatnak a fő meghatá­rozója: az ide települők többsége fiatal, örvendete­sen magas az élveszületé- sek száma tehát, a legutób­bi években, egy-egy esz­tendőben 160—190 gyermek gyarapította a település népességét, s vele termé­szetesen azt a kötelezettsé­get is, hogy fejlődjenek az ellátás intézményei, már amennyire ehhez a fedeze­tek és források megteremt, hetők. «T em az óvatosság írat- jl ta le velünk az utób­bi mondatrészt, ha­nem a nyers valóság. Tu­domásul kell venni, bár­mennyire nehéz, szívszorí­tó is: sem Gyomron, sem a többi, hasonló települé­sen, még jó ideig nem ke­rülnek összhangba az igé­nyek és a tényleges fej­lesztések. S nem azért, mintha a tervezési appará­tus 'rosszul látná el fel­adatát, hanem azért, mert egész egyszerűen az agglo­merációs övezet népesség- gyarapodása akkora fej­lesztési kiadásokat követel­ne, amekkora az egész me­gye ilyen célú pénzösszege sincsen. Közbevetve: meg­bízható számítások szerint a jelenlegi beruházási ki­adások öt-hatszorosából sem futná arra, hogy a sok évtizedes elmaradást az agglomerációs övezet településein fölszámolják. Becsüljük le akkor azt, ami Gyömrőn történik, s vele együtt a tekintélyes társa­dalmi segítséget, ami szin­tén hozzájárul az óvoda lét­rehozásához? Ez áll a leg­távolabb szándékainktól. A tényékhez ragaszko­dunk, s azért, hogy a sok­féle türelmetlenséget, nem egyszer türelmetlenkedést a helyére tegyük. Meglehe­tősen népes ugyanis azok tábora, akik a lakosság kö­rében úgy vélekednek, az ö településükön semmi sem megy rendben, hiszen ez sincsen, az sincsen, ez sem megfelelő, az sem elegen­dő. S bár látszatra az ilyes­fajta okoskodásban rejlik igazság, valahogy elfelej­tődik annak a kérdésnek a megfogalmazása, mihez ké­pest nincs valami, mihez mérten kevés, elégtelen? Az igényeket nézve, a lehető­ségekhez viszonyítva, eset­leg a tegnappal, tegnap­éi őttel összevetve? Vágy éppen arról van szó — s ez az okoskodás sem in­dokolatlan —, hogy a mai kevés holnapra sok lesz, a nagy költséggel emelt óvo­daépületekbe hat-nyolc esz­tendő múlva nem kerül elegendő gyerek?! S okféle kérdésünk an­nak érzékeltetése, hogy a valóság sem egysíkú, hanem síkok egy­mást metsző halmaza, s éppen ezért gyakran nem elég egy vagy néhány sí­kot számításba venni, mert hamis lesz a végeredmény. Gyömrőn ma majdnem százzal több gyermek zsú-. tolódik az óvodákban, mint amennyire eredetileg tervezték ezeket az intéz­ményeket, s bár maga az elhelyezési lehetőség is nőtt, nem olyan iramban, mint ahogyan a lakosság száma, s az élveszületések. „Elfeledkeztek” valakik, va­lahol Gyömrőről? Vagy a nagyközség mindenkori irányító testületéi nem vetettek számot a valóság­gal? Egészen másról van szó. Arról, hogy míg más megyékben akad öt-hat, egészen nagy megyékben is tizenkét-tizenöt olyan te­lepülés, ahol meggyorsul a népesség gyarapodása, s vele a fejlesztés gondjai is sűrűbbek lesznek, addig Pest megyében csupán az agglomerációs övezetben nézelődve találunk negy­vennégy ilyen települést, s akkor az övezeten kívül még további harmincötöt, negyvenet Summa summá- rum: a megye települései­nek felében az országos át­lagot jóval meghaladó mind a népességszám nö­vekedése, mind a természe­tes szaporodás! Bizony ez is lendület, s nem akármilyen! Az évti­zed elején sfe ország la­kosságának még csupán 8,6 százaléka élt a megyében, ma pedig 9,1 százaléka. S a lakosság korösszetételére vet fényt az az adat hogy bár a lakosság 9,1 százalé­ka jut az országosból a me­gyére, az összes élveszüle- tésnek a 9,5 százaléka! S a természetes szaporodás adata még ennél is na. gyobb, az országos 12,7 szá­zaléka! Ma a megyében meghaladja a 450 ezret azok száma, akik még nem töltötték be a har­mincadik életévüket azaz nyomós indoka van annak, hogy a megyei cselekvési program nagy horderejű céljai közé az az ezer óvo­dai hely is bekerült. Mészáros Ottó MegfeBfek az éléstárak A primőrig kitartanak a készletek Az érés, a betaikarítás némi késedelme miatt a szokásos­nál valamivel később, decem­ber közepén fejeződött be a téli tárolás. A készletek azon­ban mindenütt megnyugta­tóan biztosítják a téli-tavaszi zavartalan ellátást. A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint az 1978/79. évi idényre — az előző év azonos időszakában ténylegesen értékesített árunál — 11 százalékkal több burgo­nya, zöldség és gyümölcs tá­rolását írták elő. A vállalatok, a szövetkezetek valamennyi termékcsoportban túlteljesítet­ték a követelményeket. Így összesen 32 000 vagonra való zöldség és gyümölcs áll a la­kosság rendelkezésére, csaknem 30 százalékkal több, mint amennyi tavaly fogyott. A burgonyából betakarított Igen jó termés eredményeként a tervezettnél 4000 vagonnal több, mintegy 19 000 vagonnyi került tárolóikba. A 2000 va­gon vörös- és fokhagyma ugyancsak biztonságosan fede­zi a vásárlók igényeit egészen az új termésű főzőhagyma megjelenéséig. Az előirányzott 5000 vagon­nal szemben több mint 5500 vagon zöldségféle van a tárolókban, bőven elegendő főzeléknek, levesbe atz új ter­mésig. A salátaként használt céklából is kielégítik az igényeket a primőrök tömeges megje­lenéséig. A kedvezőtlen termés miatt a télialma-ellátás gondot oko­zott, annál is inkább, mert az előző idénnyel szemben 22 százalékkal többet terveztek. Év vége december közepén Hó torok exportra, barkácsgépek a hazai boltoknak a ceglédi EVIG-ből Egy-egy gyár, özem és vál­lalat termelési eredményeiben mindig jelentős szerep jut a szocialista brigádok vállalá­sainak, munkájának. Amikor az Egyesült Villa­mosgépgyár ceglédi kisgép­gyárának idei eredményeit vesszük számba, nyugodt lel­kiismerettel írhatjuk le, hogy az éves terv túlteljesíté­sében döntő volt a szocia­lista brigádok vállalása, munkája. Még az év elején, a január 5-i munkásgyűlésen felaján­lották, tevékenységükkel hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a tervezett termelési értéket nyolcmillió forinttal túltelje­sítik. Egész évi munkájuk bi­zonyította: állják is szavu­kat. Az első háromnegyédév értékelésekor már nyolcmil- liós többletről adhattak szá­mot. Tankó Zoltán, a gyár igazgatója arról is tájékozta­tott, hogy az év hátralevő hó­napjaiban további lelkes mun­kával még kétmillió forinttal meg is haladták a vállalást. A gyár termelési tervét 10 mil­lió forinttal teljesítette túl. Ez azt is jelenti, hogy mint­egy 320 millió forint értékű árut állítottak elő, az ösz- szes termelési érték pedig megközelíti a 353 millió fo­rintot. A gyár ez évben valameny- nyi szerződési kötelezettségé­nek eleget tett. A tőkésorszá­gok közül többek körött az NSZK-ba, Svédországba, Dá­niába és Olaszországba szál­lítottak Cegléden készült motorokat. Az említett he­lyekre elsősorban VZ—80, és VZ—90 típusokat exportáltak. A szocialista országokba, fő­ként az NDK-ba elektromos szénkefetartókat vittek ki. A hazai piacokon is meg­találhatjuk a gyár termé­keit. Különösen fontos, hogy a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez is segítséget nyújtottak, még­pedig a barkácsgépek tartozé­kainak gyártásával. Ezeket a hasznos kis szerkezeteket a ceglédi szakemberek fejlesz­tették ki, s a forgalmazásuk­kal is ők foglalkoznak. A ke­reskedelemnek és az érdeklő­dőknek az országban 14 he­lyen mutatták be ezeket a termékeket. , Sokan talán azt sem tud­ják, hogy a Hajdúsági Ipar­művek centrifugáit ceglédi motorok hajtják. Ezekből az A ceglédi gyárban ötvenezer darab elektromos kéziszerszámot, két­százezer háztartást centrifugamotort és nyolcvanezer háromfázisú aszinkron motort gyártottak az idén. Az ország minden táján Acélszerkezetek Tápiészeléfől idén 200 ezer darabot szállí­tottak a megrendelőnek. Ügy tűnik, a jövő évi fel­adatok kidolgozásánál sem csökken a ceglédiek vállalko­zó kedve. Azonos létszám mellett 12 százalékos termelési érték növelést terveznek, s új termékekre is számítha­tunk. Elsősorban a kéziszer­számok korszerűsítését ha­tározták el. Januártól új, a korábbinál jobb fúrógépek kerülnek a hazai piacokra. Az új gépekből 40—50 ezer darab gyártását tervezik. Rakodéberendezések kísérleti szériája Két ipari szövetkezetben az új esztendő előtt A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat tápiószelei gyárában 13 ezer 300 tonna épületszerkeze­tet állítottak elő az idén, csaknem 330 millió forint ér­tékben. Váradi Imre, a gyár igazga­tója arról is tájékoztatott, hogy elsősorban a kiemelt be­ruházásokhoz szállították a tápiószelei épület- és kemen- ceszerkezeteket­Az 580 fizikai munkás 1600 torma kemenceszerkezetet, 7200 tonna üzemcsarnokok építéséhez szükséges és 4500 tonna könnyűszerkezetet gyár­tott ez évben. Termékeik iránt egyre nagyobb a keres­let a hazai iparban. Ezt az is mutatja, hogy 1977-ben még 11 ezer tonna volt a termelés, s jövőre már 380 millió forint értékben 15 ezer 500 tonna vas- és acélszerkezet készül Tápiószelén. Jövőre is a nagyberuházá­sokra utaznakraz óriás elemek. Ahhoz azonban, hogy a megnövekedett igényeket ki­elégíthessék, jelentős fejlesz­tésre van szükség. A nehéz szerkezeti elemeket gyártó • üzem vázszerelése befejezésé­hez közeledik. A tervek sze­rint az új csarnok a jövő év második felében kapcsolódik be a termelésbe, de teljes ka­pacitással csak 1980-tól üze­mel. Ekkortól újabb ötezer tonna súlyú szerkezeti elem­mel növelheti termelését a gyár. Az új csarnokban két, egyenként 50 tonna felemelé­sére alkalmas darut is üzembe helyeznek, s ezzel a korábbi­nál nagyobb elemek gyártá­sára is módjuk lesz. A fejlesztéssel egy időben gondot fordítanak a szakem­berképzésre, az utánpótlás nevelésére is. A lakatos, he­gesztő, villanyszerelő és esz­tergályos szakmát tanuló fia­talok az elméleti anyagot a szomszédos Nagykátán sajátít­ják el, a gyakorlati munka csínját-bínját pedig a gyár­ban, az idősebb szakmunká­soktól lesik el, az ő irányítá­suk mellett tanulják meg. A számvetés jegyében tel­nek ezek a napok minden üzemben, így az ipari szövet­kezetekben is. A Ceglédi Építőipari Szö­vetkezetben, amint Magyar János elnök elmondta, 102 százalékra teljesítették ter­vüket. Ez azt jelenti, hogy mintegy 43—44 millió fo. rint értéket állítottak elő. A lakásépítéstől a szolgálta­tásig számos területen járult hozzá a város fejlődéséhez a szövetkezet. A legfontosabb munkáik körött kell megem­líteni az iskolák, óvodák nyá­ri karbantartását, a MÁV ceg­lédi állomásán a víztorony, a raktárszínek építését. A Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalatnak is raktárakat készí­tettek. A terveknek megfelelően halad Cegléd ötvennégy OTP- lakás építése és a Kossuth Gimnáziumban, meg a Posta járműtelepén a munka. A szövetkezet azonban nem­csak székhelyén, hanem Ahányban is tevékenykedik. Idén a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak építettek üzem­csarnokot a községben, s a Radák úti iskolánál is dol­goztak. A szervizszolgálattal a la­kossági szolgáltatásba is bekapcsolódtak. Kötöttáruk exportra A Budapest Kötőipari Szövetkezet abonyi részlegében évente 60 féle termékből 12 millió forint értékben 220 ezer darabot készítenek. A különböző árukból jelentős mennyiséget exportálnak a Szovjetunióba. Polyvás Béla Albert felvétele A külső tatarozáson kívül üve­gezést és egyéb lakásjavítást is vállalnak a szövetkezet szakemberei. A megalapozott tervek tel­jesítését segítette, hogy a korábbi éveknél kisebb mér­tékű volt a fluktuáció. Gon­dot jelentett viszont, hogy nem, vagy csak nehezen tud­ják beszerezni a korszerű, a biztonsági követelményeknek is megfelelő állványszerke­zeteket. Az elkövetkező év jelentős változást hoz a szövetkezet életében. Kevesebb lakást építenek, csupán Abonyban kezdik el 15 alapozását. Fő feladatuk ezentúl a lakáskar­bantartás lesz. Szép sikerrel zárja az esz­tendőt a Nagykőrösi Gépjaví­tó Szövetkezet is. Barta Ist­ván elnök arról adott tájékoz­tatást, hogy a tervezett 95 millió forint helyett várhatóan 114 millió lesz a termelési érték. Ennek arányában pedig 23,5 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el. Sokat el­árul gazdálkodásukról, hogy az idén 7,5 százalékos bér- fejlesztést hajtottak végre. Exporttermelésük a vártnál nagyobb mértékben növeke­dett, a tavalyihoz viszonyítva elérte a 260 százalékot. A szocialista országok közül a Szovjetunióba, Romániába és a Német Demokratikus Köz­társaságba szállítottak a szö­vetkezet termékeiből. Első­sorban csomagoló gépeket, konzervipari berendezéséket és a rakodást megkönnyítő gépeket exportáltak. A jövő évben két új tí­pusú, a rakodást segítő be­rendezés kísérleti gyártását kezdik meg a szövetkezetben. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács el nőiké táviratban üdvö­zölte Birendra nepáli királyt Nepál nemzeti ünnepe alkal­mából. Michel Albert francia ter­vezésügyi főbiztos tegnap Bu­dapestre érkezett Huszár Ist­vánnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meg­hívására. Tárgyalásokat foly­tatnak a két ország tervező szervezetei közötti együttmű­ködés lehetőségeiről. 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom