Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

ti#* .......’ ”.............................V.V.V..AA./ .AV .A rt vi^iviiwXvvvv A nagyiíiai cigányok históriája t ft- .1 „ t4A^ vZxtt**-/-/ ' — 4* í^íf* , ^ , fi t~ »- /1-rtC-^.—. : * „Bímúlta egy világ, amit cselekszel, Minőt rege is csak ritkán mesél. • • A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Helikon Könyv­kiadó Vállalat gondozásában a közelmúltban megjelent Arany János: A nagyidai cigányok című hőskölteményének hasonmás kiadása — mely a híres Kapcsoskönyvet követve, az idei karácsonyi könyvpiac legkereset­tebb kiadványai közé tartozik — a Nagykőrösön őrzött eredeti kézirat alapján készült. Eligazító és hozzáértő magyarázattal, utószóval dr. To­ros László, neves nagykőrösi Arany-kutató látta el a fakszimilét Hogyan került Nagykőrösre a kézirat? — kérdeztük dr. Törös Lászlót. — A költő fiának, Arany Lászlónak özvegye ajándékozta a gimná­ziumnak férje halála után, végrendelete szerint, három olyan műnek az eredeti kéziratát, melyek itt keletkeztek, illetve Arany János itteni ta­nársága idején fejezte be azokat. A nagyértékű, becses dokumentumo­kat Adám Gerzson kapta kézhez, aki Arany János idején a legfiatalabb ffnÍrÍ k?™ak’ később Pedig..,az országos hírű intéz- ne"1“ amikor Nagyszalontán 1851. ry,S Ja *t;AZ*Ut^k naS'y vet ,SKKeSSeI £°®ad‘ak.^er f- tavaszán megérlelődött a vígeposz k^ adományt s megmentettek a manak. Korábban is készítettünk róla me íl.ásának terve, már adott fenykepmasolatokat, melyeken jól nyomon követhetők a szerző kézyona- volf hozzá a mese. A történet sai, javításai, hangulatvaltozasai. A most megjelent művészi másolat azonban —, az utószóban előforduló bosszantó nyomdahiba ellenére is —, vetekszik az eredeti művel. Méltó párja a tavaly megjelent öszikék- nek, érdekességét pedig gyarapítják azok a tollrajzok, melyek a költőt új oldaláról mutatják be az irodalombarátoknak: A nagyidai cigányok az egyetlen műve Arany Jánosnak, melyet saját rajzaival illusztrált. nevű vezére által <5 tőle elvette Aba­új vármegyében Nagyida várát húsz napi ostrom után Azt írják, hogy mivel alkalmatosabb vitézieket nem kapott, cigányokkal oltalmaztatta a várai, kik is minden reménységen és hitelen felül viseltették magukat, úgyhogy Pucheim már elment volna a vár alól, ha a vitéz cigányok, mint a haris, magukat el nem árulták vol­na. De ezek nagy kevélyen azt kia­bálták Pucheim után, hogy annak kö­szönje, hogy az ő puskaporuk elfo­gyott, mert különben az ő táborá­nak utána ereszkednének, és azt összetörnék. E szerént Pucheim ki­tanulván erőtlenségüket, .visszafordult, a várat megvette, földig lerontotta, a cigányokat is mind lenyakaztatta .. ;e-tP*. __---- , / f * /.!<« -í i £4. '• 4*.*s*-»*r A* / • • • A a. A*++, *te. / tá* ■***•&'■ m' *■ ./5?A' s**^'+* r V —*. I*- " »— A SZERZŐ RAJZA A KÉZIRATON Arany János feljegyezte a törté­A körösi városatyák megismételt, szíves invitálására 1851-ben a Nagyszalontán élő Arany János családjával Nagykőrösre költözött. Olyan időszak kezdődött ezzel életé­ben, melyet joggal neveznek köl­tői pályája kiteljesedésének. S bár a jómódú parasztváros nem volt a legkedvezőbb környezet a költőnek, a tudós tanári karban mégis otthon érezte magát. A városlakók életének egyhangúságára, kultúra iránti kö­zönyére, kemény kasztszellemére viszont sokat panaszkodott. E kor­szakról írja: „Az idő, melyekben, a töredékek nagyobb része kelt, nem vala alkalmas hosszabb költői dolgozatokra ...az 1849. utáni leve- retés időszakában, mely kivált a szerző lelkületére ólomsúllyal bo­rult. Mint a patak, melynek útjába sziklakövek hengerültek, egyszerre irányát veszti, egyrésze tóvá tes- ped, más vadvíz gyanánt bukkan elő, egyszerre egy darabig futva, pos- vánnyá lapul, hogy iszap- és fö­JZ/thiu. G/ríi *J*t*~4 , *%**** /£**?** €x A »4 % Bach-korszak elviselhetetlenségé- nek tudata költői működését is vál­ságba sodorták. Ám a fojtott elkeseredés, a tehe­tetlen fájdalom és a kiábrándultság ellenére vállalta 1848. emlékét, a nemzeti egység és ellenállás ébren­tartását. írni kezdett. Már korábban a Toldi folytatására készült, s a ma- vényialajba vész el: úgy ‘voltamén. ^aT lovagkorra vonatkozó forrás- Hajtott a munka ösztöne, de nem anyagok tanulmányozása közben találtam irányomat...’ Sok lehetősége nem volt: a sza­badságharc leverése után elkerülte ugyan a megtorlás, de elveszítette állását, lakását. Mindent újra kellett kezdenie. Világos katasztrófája, a lelt Budai Ferenc Polgári' Lexiko­nában Perényi Ferenc és testvére, Mihály, históriájára: .. Mihály megmaradt Ferdlnánd hűségében, de Ferenc 1556. esztendő­ben Erdélybe visszajött, Izabellához pártolt, melyet Ferdlnánd Pucheim Arany-féle változatának első ré­sze még Nagyszalontán íródott népies alexandrinusokban, de a befejezés már Nagykőrösön fo­gant. Szerzője a következő esztendő­ben ki is adatta: Julius Müller pes­ti könyvkereskedő vette meg tőle 300 forintért. Ám A nagyidai cigá­nyoknak nemigen lett nagy keletje. Amikor Arany János jóval később, összes műveinek kiadására készült, még több száz példányt vásárolt vissza belőle az üzleti sikerben csalatkozott könyvkereskedőtől... Minden bizonnyal azért, mert a kritika Aranynak talán egyetlen al­kotását sem fogadta ennyire végle­tesen, mint ezt. Főképpen félreér­tésből. De a mű nemcsak az akko­ri közvéleményben keltett meghök- kentést. A legújabbkori irodalom- kutatás is nehezen tudott megbarát­kozni e mű szatíra jellegével. Vitat­hatatlan e szatíra éle a szabadság- harc — némelyek szerint még Kos­suth — ellen is irányul. Ez utóbbi ki­vételével, később, maga a szerző is megerősítette ezt. Addig azonban, s még utána is sok minden tör­tént ... A Magyar Hírlap bírálója a meg­jelenés után közvetlenül minden­esetre azt írta, hogy „várakozása nem lön kielégítve”. Szilágyi Sán­dor, a későbbi híres történetíró is póriasnak találta, a kor vezető esz­tétája, Toldy Ferenc — akinek pe­dig oly sokat köszönhetett Arany a Toldi felfedezéséért, s aki éppen an­nak folytatására ösztönözte a szer­zőt —, úgy vélte, hogy a mű, „szo­morú aberrációja egy ritka szép lé­leknek, nem a tárgynál fogva... de a tartalomnál fogva, mely áldatlan üresség”. Valóban így lenne? Nos, a mese kezdete megegyezik az eredeti történettel. Nagyida várát Szapolyai János özvegye, Izabella embere védi Ferdinand csapatai el­len, kiket Puck generális vezet. Ám az élelem fogytán, az ostromlottak helyzete kilátástalan. S íme, a histó­ria új változata: Gerendi Márton várkapitány, a Csőri Vajda vezetésé­vel ott tanyázó cigányokra bízza a védelmet. Azok örömükben lakomát csapnak^ elpufogtatják puskaporu­kat. A katonák pedig az éj leple alatt elhagyják a várat, eszük ágá­ban sincs visszatérni. A dáridó köz­ben a cigányok némi cívódás után, Csőrit örökös vajdává teszik. Az pe­dig, amikor már mindenki alszik, a vár pincéjében lévő kártyavetőhöz tart: a jövőt akarja látni. Ám, amíg a mesét hallgatja, álomba merül, s álmában felébredve kin­cseket talál. Kiöltözteti rongyos se­regét, véres csatában legyőzi az ostromlókat, s megalakítja Nagy-Ci- gányországot. Amikor pedig való­ban felébred, értetlenül nézi sza­kadt ármádiáját, amely azonban jó hírt hoz: az ellenség elvonulóban Lehetetlen, hogy ezt ne hall}» távolrul — Hallja Is az ellen, mert lám, visszafordul.. .* Visszafordul bizony, elfoglalja a várat, s a katonák .ebrúdon verik be­lőle ki a cigányokat. Ennyi a törté­net, mely item messze Kassától, Nagyidán, hajdan megesett. Üjabb krónikája némelyek szerint, Csoko­nai Dorottyája mellett a legjobb komikus eposza a magyar iroda­lomnak, s bizonyos, hogy az egyete­mes irodalomban is párját ritkítja. A történtek elleni vak lázadása, a szabadságharc - vezetőinek hibái fö­lött érzett, önmagát is kínzó keserű őszintesége, nevetéssel kevert dühe sem tagadtatta meg szerzőjével a forradalmat, a szabadságharcot, Művéről azt írta Szilágyi István­nak: „Fratze-t (torzképet) ír a vi­lágra és emberiségre, mert a cigá­nyok semmi egyéb, mint a pesszi­mizmus nyelvöltögetése”. A nagy­idai cigányok keletkezésének lélek­tani rejtélyére a legnyíltabb és leg­hitelesebb magyarázat azonban a Bolond Istók második énekének ele­jén található. Ez a titok kulcsa, me­lyet oly sokan kerestek, és amely pontosan beleillik a nagyidai zár­ba ... Igen ritka ugyan, hogy egy szerző saját művét magyarázza, de ennek megírásakor már nagyon van a vár alól. A vajdának fejébe bánthatta Aranyt a tízéves ócsár- szall a megálmodott dicsőség, osto— lás, meg nem értés. ba hetvenkedéssel elárulva a védők gyengéjét, az elvonulok után kiált: „Jás ti kócipor had, láttam az anyátok I Volna puskaporunk, tudom megbánnátok! Itt lövöldöznénk le az utolsó lábig, Sosem érnétek el az akasztófáig! „A többi cigány is vérszemet vesz legott! Köszönjétek — ordít — hogy porunk elfogyott! Beck Ö. Fülöp Gödön S zázadunk magyar szobrászaténak kimagasló alakja Beck O. Fülöp, újkori plasztikánk egyik megteremtője. Nem Rodin, hanem Mail­lol jelentette számára a teremtő indítékot, ehhez társította am­bícióit. Mérlegelés közben is megőrizte egyéniségét, ö készítette a Nyugat Mikes-emblémáját, mely a nagy hírű folyóirat jelképe lett és maradt. 1873-ban született Pápán, 1894-ben állami ösztöndíjjal Párizsba ment; kész szobrászként érkezett haza. Mindent megtanult, amit meg­tanulhatott. Alsógödön 1909-ben telepedett le. Az alkotáshoz oly szükséges csön­det találta itt, s a váci bányából, Kosdról könnyebben jutott kőhöz is; ökrösszekéren szállították műtermébe a fuvarosok. Göd a kultúra új csomópontja lett Beck ö. Fülöp szobrai révén. Leányfaluból Móricz Zsigmond érkezett hozzá, Gödöllőről Kőrösfői Kriesch Aladár. Utóbbi szép portrét festett Beckről, ő a 20-as évek elején Móricz Zsigmond felesége, Janka portréját mintázta. Móricz 1922. március 7-én keltezett levelében köszöni meg a kőből faragott alkotást: , • rtHítc «^il e*. | ** V* jr- hä**-*». '«*&. trfcjri^ ****** / ** Női torzó A mester mintázás közben HÄ« «u- w«V ín « (■vív« ’4'1». «. V«. ^ ^ LrfWi*; w**wr**/ •• *7“ ^ 7^ ~­ívűi n-7-r^ is v'a, f fí I* O-* • ■ , v. ... - V c-re": »-A-íVt»* a '/>• T riní vVövr^-' Máskülönben ez az utolsó harmonikus idő Móricz Zsigmond életé­ben, hamarosan kiéleződik konfliktusa Jankával, végzetessé válik. E váltó korszak maradandó emléke Beck ö. Fülöp Janka-portréja. Lényeges mozzanat, hogy Beck ö. Fülöp révén Maillol, a nagy fran­cia szobrász figyelme kultúránkra irányult. Ez eredményezte azt, hogy Maillol több levelet írt Gödre, s része van abban is, hogy később Med- gyessy grand prix-t kapott. Minden hatás ellenére, Beck Ö. Fülöp meg­őrizte eredeti határait, annak ellenére, hogy 1912-es, galíciai fekete már­ványból faragott Női torzó-ja kubisztikus elemeket is tartalmaz. Ezt a pompás művet később elásta kertjében. Bármikor előkerülhet... Göd termő csöndjében és magányában mintázta Beck ö. Fülöp híres menyecskefejét, Juditját, a szittya lovast, a Móricz- és az Ady-portrét, a megyeházára került Kölcsey-emléktáblát. Gödön dolgozott harmincöt évig, itt érlelte művekké az Ifjúság kútját, Assisi Ferencet, a vasmunká­sokról készült kőreliefet. Naplójegyzeteiben megemlékezik arról, hogy az 1914-es nyári vihar hogyan tombolt Gödön: „A faragószín cserépfedelén olyan pokoli zajjal csittegett-csattogott a jégverés, hogy nem bírtuk az őrjítő lármát, és rémülve menekültünk át lakásunkba a gipszöntő segéddel. Ilyen beveze­téssel köszöntött ránk a világfelfordulás.” Beck ö. Fülöp emlékezik arról is, hogy 1920 körül felkereste őt Móricz Zsigmond húga, Ida, aki „pepecselt az agyagban”, járt nála Elek Artúr, Glatz Oszkár, Kárpáti Aurél. Vele dolgozott testvére, a szintén kiváló Fémes Beck Vilmos. Beck Judit, a szobrász lánya dicsérte emlékező szavaiban a gödi kertet, melyet édesapja fákkal ültetett be. Mindig volt gyümölcs; sárga­barack, ringló, körte. Arról is szólt, hogy még 1947-ben is ott nyaraltak az iparművészeti főiskolások Beck ö. Fülöp gödi kertjében, Z. Gács György vezetésével. ★ Máig egy emléktábla, egy utcanév, egy szobor sem jelöli azt a helyet Gödön, ahol Beck Ö. Fülöp alkotott. Mindezt pótolni még »nem késő... LOSONCI MIKLÓS i,£s engem akkor oly érzés fogott el 1Z1 A szőlős gazda is, az egyszeri, Magánkívül, s őrjöngve kacagott fel, Látván, hogy szőlejét a jég veri, Dorongot ő is hirtelen kapott fel, Parkolni kezdé, hullván könnyei: »No hát, no!« így kiált, »én uram isten! Csak rajta! hadd Iám: mire megyünk ketten!« Így én, a szlcnt romon, emelve vádat Magamra, a vUágra, ellened: Torzulva érzém sok nemes hibádat^ S kezdek nevetni, a sírás helyett; Rongy mezbe burkolám dicső orcádat; Hogy rám ne ismer}, és zokon ne vedd! S oly küzdelemre, mely világcsoda, Kétségb’esett kacaj lön Nagy-Ida.. .** Maga mondja: allegória e költe­mény. Egy szomorú bukás a felleg­várépítés, a pártoskodás, a szalma- lánglglkesedés allegóriája. Legfonto­sabb mondanivalója, hogy „az álom és a valóság felcserélése, amely a nemzeti bűnök között is legsúlyo­sabb” — végzetes lehet. Világos romján, a „szent ro mon... oly küzdelemre, mely vi­lágcsoda, Kétségb’esett kacaj lön Nagy-Ida”. Kérdés azonban, hogy valóban puszta allegória-e a víg­eposz? Kétségtelen, sok benne a közvetlen célzás, utalás. Az iroda­lomkutatók véleménye abban vi­szont már megoszlik, hogy a Bolond Istókban említett „nagy álmodó” valóban Kossuth személye lenne, s hogy a vajda megálmodta, semmivé lett kincsben á szabadságharc idején kiadott Kossuth-bankókat kell-e keresni. Bizonyítani ezt éppoly ne­héz, mint cáfolni. De nem is a konk­rét eseményekben, hanem sokkal inkább figurákban kell gondolnunk a magyarságra és a szabadságharc­ra. Komikus bírálatukra jó alkal­mat kínált Aranynak a cigányanek­dota. Ám bármennyire áttételes, jelképes is a mű, melyre Arany balladáiban is számtalan példa akad, gondol­junk csak A walesi bárdok-ra, a szabadságharc elvesztése felett ke­sergő magyarság nem tudta elvisel­ni, hogy a legendák megszépítő fé­nyén át látott események cigány­históriában tükröződjenek. Így ma­gyarázható a sok elítélő kritika. Igaz, a mű első ’ megjelenése után Tompa levélben vigasztalta barátját, később pedig Reviczky Gyula, a Bo­lond Istókban lelhető magyarázat alapján, Arany legzseniálisabb mű­vének nevezte a vígeposzt. Gyulai Pál, a költő bizalmas jó barátja is elismeréssel szólt róla, majd Riedl Frigyes és Beöthy Zsolt vette védel­mébe, s méltatta az alkotást, rang­jának megfelelően. KHIM ANTAL BOTOCSKA PETER REPRODUKCIÓI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom