Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
%f&íav 1978. DECEMBER 22., PÉNTEK Befegeződöfft az országgyűlés féli ülésszaka Faluvégi Lajos válasza indokolt a változtatás igénye Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter az új Büntető Törvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmi-gazdasági folyamatoknak. Védelmi eszköze a társadalmi haladásnak, a megvalósult demokráciának, a biztosított emberi jogoknak és egyben jelentős eszköze az állam- polgári nevelésnek és tudat- formálásnak is. A büntetőjognak, a büntetőjogi kényszernek különösen a társadalom védelmében és az állampolgárok tudatformálásában van vitathatatlan szerepe. A büntetőjog egyébként a legélesebb jogi eszköz az államhatalom kezében; s hogy a társadalom milyen mértékben kénytelen alkalmazni a jognak ezt az éles fegyverét, az döntően a társadalmi viszonyok fejlettségétől, a társadalom tudati és morális állapotától, nem utolsósorban a bűnözés helyzetétől függ — Ami pedig a bűnözés helyzetét illeti — folytatta —, itt is büszkén vallunk arról a nagy fejlődésről, amely a felszabadulás előtti állapotokhoz képest a bűnözés visszaszorításában, főként társadalmi gyökereinek kigyomlálása révén bekövetkezett. Bátran álljuk az összehasonlítást a mai tőkés országokkal is, ahol nemcsak, hogy rohamosan nő a bűnözés, de egyre inkább terjednek ennek legveszélyesebb formái, így az üzletággá fejlődött bűnözés, a bűnöző szervezetek, a terrorizmus, a túszok szedése, a fegyveres rablások, a kábítószer-csempészet és más formák. Amelyek ott mély társadalmi válságra utalnak, nálunk viszont j<'g-erével ismeretlenek. Mégis, e téren sem vagyunk önelégültek. Tudjuk, hogy még jobban kell élnünk a szocialista társadalom adta lehetőségeinkkel, többet kell bálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a jelenleginél sokszor hatékonyabb, gyorsabb eszköz is lehet. Ezért külön jogszabályban a szabálysértési értékhatár 1000 forintra emelésére tesznek majd javaslatot A miniszter a továbbiakban a büntetendő magatartások törvényi szabályozásának egy további fontos jellemzőjéről, a differenciálásról szólt Kiemelte, hogy ezt az egyes bűncselekményfajták helyes és a jogkövetkezményekben is kifejezésre jutó értékrendjének megállapításán keresztül érték el. így kapott a javaslatban az állam és az emberiség elleni bűncselekmények mellett központi szerepet az emberi élet hatékony védelme. Az igazságügy-miniszter a büntetendő magatartások meghatározását illetően a fő törekvések között szólt még arról is, hogy igyekeztek száműzni a törvényjavaslatból mindenfajta homályos, pontatlan, vagy hibás és emiatt félreérthető, a gyakorlatban zavarokat okozó megfogalmazást. A büntetőjogi felelősségre-' vonás alapjairól, valamint a törvényjavaslat büntetési és intézkedési rendszeréről szólva kiemelte: — ami a büntetőjogi felelősséget illeti: ennek alapja változatlanul a bűnösen, szándékosan vagy gondatlanságból tanúsított olyan, társadalomra veszélyes magatartás, amelyet a büntető törvény bűncselekménynek nyilvánít és büntetni rendel. A büntetés tehát alapvetően ahhoz igazodik, hogy a cselekmény milyen mértékben veszélyes a társadalomra. Ugyanakkor az elkövető társadalmi veszélyességének is komoly jelentősége lehet a büntetőjogi felelősség hogyanjának és mértékének megállapításában. Ezt a törvényjavaslat is szem előtt tartja, amikor a visszaeső bűnözőkkel szembeni szigorú, az eddigieknél differenciáltabb és így hatékonyabb büntetőjogi védelem rendszerét megteremti. A büntetési rendszert illetően pedig utalok arra — mondotta —, hogy a szocialista büntetőjog fejlődésében az utóbbi időszakban a legjelentősebb változásoknak e területen vagyunk tanúi. Beigazolódnak Lenin jövőbe látó gondolatai arról, hogy a szocialista építés előrehaladásával a büntetési rendszerben fokozatosan a nevelés, a meggyőzés eszközei váltják fel a korábban ismert hagyományos büntetéseket, elsősorban a szabadtennünk, mivel ezen az arcvonalon még hátra van az igazi frontáttörés. Korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az elmúlt másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott — az ismertté vált bűncselekmények száma évernte 120 ezer körül alakult —, s hol kisebb, néhány százalékos csökkenésnek, hol pedig kisebb, szintén néhány százalékos emelkedésnek voltunk tanúi. A bűnözés elleni küzdelemben tehát további határozott erőfeszítésekre van szükség a nagyobb eredmény eléréséhez. — Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésben, hogy a bűnözés a szocializmusban is társadalmi jelenség. Ha pedig ez így van, kézenfekvő, hogy a jobb munka megkövetelésénél figyelmünk középpontjába a bűnözés okaként vagy feltételeként szereplő társadalmi jelenségek elemzését — és ott, ahol szükséges és lehetséges —, megváltoztatását. negatív következményeinek kiszűrését kell helyeznünk. A PARLAMENT FOLYOSÓJÁN A Btk és az utca ítélőszéke A társadalom védelme érdekében fontos része a bűnözés elleni küzdelemnek. Sőt, szervesen kiegészítik a társadalmi védekezést és megelőzést, annak igen lényeges láncszemei. Hiszen a büntetés célja sem más, mint — idézve az új Büntető Törvénykönyv javaslatát: a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy bárki bűncselekményt kövessen ol — Vajon — tette fel a kérdést a miniszter — a bűnözés társadalmi problémaként való kezelése és a társadalom felelősségének felvetése azt jelentené, hogy nem értékelnénk fontosságának megfelelően a büntetőjog és a bűnüldözés szerepét? Korántsem! A büntetőjog igénybevétele, a következetes bűnüldözés, és a színvona1 «-«.r. 1 rr -re- ó rro rfól+afác «yiintór» — Az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában — a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése — hangsúlyozta a miniszter. — Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. Faluvégi Lajos köszönetét mondott a szélesebb összefüggésekre rámutató hozzászólásokért, s megjegyezte: ezzel is megnövekedett a kormány felelőssége a terv- és költség- vetés eredményes végrehajtásában. A vita általános összefoglalója után Faluvégi Lajos az ipar és a kereskedelem együttműködésének, a bányászat néhány kérdésének, a tanácsi gazdálkodásnak, a tudománynak és a társadalom kapcsolatának, továbbá a végrehajtás tennivalóinak a kérdéseivel foglalkozó hozzászólásokra válaszolt. Faluvégi Lajos óvott attól, hogy a feladatokat kizárólag a vállalatok vállára helyezzék, a tervek végrehajtása közös ügy. A vállalatok gondjait várhatóan szaporító szabályozó- változás sem ellenük, hanem értük van, hogy megfelelhessenek és igazodhassanak az új követelményekhez. Az egyik felszólalásban is megemlített példa nyomán a miniszter nyomatékosan aláhúzta: vállalati szempontok miatt nem szabad korszerűtlen termékeket állami támogatással történő felhasználását szorgalmazni, mert ez nem visz előre: Több képviselő foglalkozott hozzászólásában a tanácsi gazdálkodással. Az észrevételeket összegezve Faluvégi Lajos az idei tanácsi költségvetéseket jellemző és más területeknek is példát mutató politikai érettségről, segítőkészségről szólt. Ezt követően a kisközségek helyzetére tért rá. Elismerte: ebben az ötéves tervben ezek a települések a fejlesztési eszközök szempontjából valóban hátrányosabb helyzetben voltait, mint a többiek. A VI. ötéves tervre készülve ezt is át kell gondolni, mert a nem városi településekkel nem foglalkozhatunk ma, egy régebbi koncepció alapján. Továbbra is fontos, hogy a társadalmi munka, a községfejlesztés segítse a tervek valóraváltásáL Figyelemre méltó felszólalás hangzott el a turizmusról és az ellátási gondokról, a határmenti megyék nehézségeiről — folytatta a pénzügyminiszter. Az idegenforgalom nagy; az év 11 hónapjában például a baráti Csehszlovákiából 6.2 millió, Ausztriából 574 000 látogató fordult meg Magyar- országon. A kormány illetékes bizottsága többször foglalkozott a turizmus szabályozásával, a fogadóképesség fejlesztésével. Indokolt, hogy az idegenforgalomban érdekelt megyékkel közösen tárgyalják meg a távlati fejlesztéseket. A következő hónapokban rendelkezések jelennek meg elsősorban bizonyos élelmiszerek kivitelének szabályozására. A kormány januárban tárgyalja meg az illegális forintkivitel ellen hozandó intézkedéseket, miközben szigorítanak bizonyos kérdésekben, semmiféleképpen sem akarják az idegenforgalmat korlátozni, a magyar állampolgárok kiutazását akadályozni, hiszen egyértelműen csak a negatív vonások megszüntetése a cél. összefoglalója befejező részében Faluvégi Lajos a mezőgazdaság idei eredményeit és jövő évi feladatait érintette. büntetőpolitikánkon? Esetleg nem vált be a hatályos büntető törvényünk? Nem, szó sincs ilyen okokról. Egyszerűen azt szeretnénk, ha büntetőjogi szabályozásunk a lehetséges módon teljes összhangba kerülne a társadalmi, gazdasági és tudati viszonyainkban bekövetkezett változásokkal, még jobban kifejezné említett és a gyakorlatban is bevált büntetőjogi elveinket és büntetőpolitikai céljainkat, továbbá az eddigieknél korszerűbb, hatásosabb, a társadalmi fejlődéssel jobban összhangban álló eszköztárát teremtené meg a bűnözés elleni eredményesebb küzdelemnek. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésének történetét, majd rámutatott: E törvényjavaslat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz — és ezt kötelességem jelenteni —, hogy az új Büntető Törvénykönyvvel összefüggésben 1979 első félévében még néhány jogszabály megalkotására sor kerül. Ezek a jogszabályok azonban — terveink szerint — mind napvilágot látnak az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése előtt. Azért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. július 1-ével lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítanának ehhez, ideértve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. A Büntető Törvénykönyv célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra veszélyes magatartásokkal szemben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlaksér- tésd ügyeket, bizonyos csekélyebb jelentőségű közlekedési bűncselekményeket, a kis kárt okozó vagyon elleni cselekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabálysértésként bírálják el a jövőben. A törvényjavaslat ugyancsak szűkíti a büntetendő magatartások körét a gazdálkodás rendje elleni bűncselekményeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgazdaság érdekeit jelentősen sértő, a társadalomra kiemelkedően veszélyes cselekményekkel szemben indokolt csak a büntetőjogi felelősséget kilátásba helyezni, amelyek esetében a gazdasági szankciók, illetve az egyéb felelősségi formák már nem elegendőek. A vagyon elleni bűncselekmények között is több olyan, jelenleg büntetendő magatartás van, amelynél a bírósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírálható. A lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a szándékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabálysértést megvalósító alakzatait jelenleg az 500 forintos értékhatár választja el egymástól. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ennél valamivel nagyobb kárt okozó magatartás társadalmi veszélyessége is lehetővé teszi a büntetőjogon kívüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szaElsődlegesen azt vizsgáltuk, hogy hazai viszonyaink — de a nemzetközi bűnözés helyzete is — létrehoztak-e olyan, a társadalomra veszélyes új jelenségeket, melyek büntetőjogi üldözése szükséges? Ilyen irányú vizsgálódásunk igenlő választ adott erre. Ezért tartalmaz a törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatározást. Így — döntően a nemzetközi összefüggések miatt — büntetőjogi védelmet biztosítunk a terrorcselekmények, a muzeális értékek fosztogatása, rongálása, illetve az ország területéről engedély nélkül történő kivitele ellen, illetve fokozzuk a kábítószerrel és a kábító hatású anyagokkal kapcsolatos cselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Viszont mindenekelőtt az itthoni veszélyhelyzetek felismerése miatt védjük büntetőjogilag is az emberi környezetet, természeti értékeinket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. — Ezt követően annak az elemzését végeztük el, hogy vajon minden, a jelenlegi büntető törvényünkben szabályozott magatartásforma eléri-e azt a veszélyességi fokot, ahol már elkerülhetetlen a büntetőjogi felelősségre vonás. Az elemzés azt mutatta, hogy egyes esetekben itt is indokolt a változtatás igénye. Szakkifejezéssel élve, helyzetünk megengedi, hogy egy lépést előre tehessünk a dekriminalizá- ció útján, azaz egyes magatartásokat, bár — veszélyesek a társadalomra —, kiiktassunk a büntetőjogi szabályozásból. A ml büntetőpolitikánknak is vezérlő elve kell, hogy legyen az a régi marxista tétel, hogy a különbséget nem tevő szigor megszünteti a büntetés minden eredményét, mert megszünteti a büntetést, mint a jog eredményét. Mindennél fontosabb tehát büntetőpolitikánkban a bölcs mértéktartás és a kiegyensúlyozottság, a szigor és a humánum összhangjának legteljesebb érvényesülése. — Mindezek előrebocsátása után — zárta e gondolatsort az igazságügy-miniszter —, úgy érzem, megkísérelhetek választ adni arra a kérdésre, hogy miért tartjuk szükségesnek most, 1973-ban, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában az új Büntető Törvénykönyv megalkotását? Vajon azért, mert valamiféle nagy bajok vannak a bűnözés körül? Vagy valamilyen oknál fogva változtatni kívánunk Dr. Marhája Imre : Büntefőpoiitikánk aSapelve a szigor és a humánum összhangja alkotók — egy toldozott-foldo. zott, nehezen érthető törvény- nyé vált volna a BTK. A Btk-tervezet társadalm vitái, amelyeken laikus polgá- rok is részt vettek, sokszoi szenvedélyes sőt időnként vas. szigort követelők voltak. Né- hányán — ahogy erre az igaz. ságügyminiszter expozéjábar külön kitért — túlbecsülik t büntetőjog szerepét és egyedü a bíróságoktól várják némelj gazdasági, társadalmi probléma megoldását. Az időnkén: fellobbanó „feszítsd meg” hangulat arra utal, hogy párar úgy hiszik: egyoldalú megtorlással radikálisan csökken, teni lehet a bűnözést. — A közvélemény időnkénl valóban szigorúbb büntetési követel — mondta a viták is- méretében S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront titkára Pest megye 24. szentendrei képviselője — ám ezt gyakran a hiányos tájékoztatás váltja ki. A tényállás és a büntetés leírása ugyanis igen kevés információt jelent — a bűncselekmény hátterével viszont a tájékoztatás nemegyszer adós marad. A Boráros téri szerencsétlenség árnyalt- hiteles történetét például az emberek közül kevesen ismerték meg igazán. S ha a közvélemény ítélőszékei nem ismerik — hibáikon kívül —, a törvénysértések egyéni-társadalmi okait, akkor aligha csodálható, hogy az „utca” büntetése időnként túl szigorú. Csa. A. — B E. szik annak a körülbelül 80 millió forintba kerülő számítógépnek, amit most vásárolt meg az egyetem. ★ Stendhal állítólag a híres napóleoni törvénykönyvet, a Code Civilt olvasgatta, hogy stílusa világos és lé- nyegretörő legyen. Legenda vagy különös-igaz történet ez a francia íróról — nem tudom, de a jogászi bikkfanyelv mai kritikusai szívesen hivatkoznak e múlt századi esetre. S nem elsősorban stilisztikai okokból. A közérthető törvény- szöveg és az áttekinthető törvényszerkezet a köz érdeke, hiszen a homályos, többértelmű fogalmazás zavarossá teheti a legalapvetőbb jogokat és kötelességeket. Ráadásul a paragrafusok labirintusában tétovábbá válik az ítélkezés is — magyarázta a Btk vitájának szünetében a Parlament folyosóján dr. Lovász Szabó László ügyész, aki vendégként érkezett Vácról az országgyűlésre. Az 1961-ben alkotott és egy évtizeddel később módosított régi büntetőkódexből hiányoznak a 70-es években 1 lozott büntetőjogi rendelkezések. A többszörös visszaeső DŰnözőkkel szemben alkalmazott szigorított őrizetről, a ' környezetvédelmi törvényben 1 megfogalmazott természetűé- 1 leírni bűncselekményekről, ' zagy az utógondozás szabd- 1 yairól — külön normák ren- ! lelkeztek. Ha ezeket és az új ' örvényhelyeket a régi kó- 1 lexbe belepréselik a törvényzőgazdaság fejlődése szempontjából a legfontosabbak. Ezért tartanak szoros kapcsolatot az ország több tucatnyi termelőszövetkezetével, gyakori vendégek a gazdaságokban, és fordítva, szívesen látják az egyetemen a gyakorlati szakembereket. Közöttük a legtöbb Pest megyei, például a dunavarsányiak, akik a nyúl- tenyésztésben rendelkeznek nagy tapasztalatokkal, a kutatók, előadók számára se pótolható gyakorlati ismeretekkel, vagy a ráckevei termelő- szövetkezet gyümölcskertészeivel, akik számára a legkorszerűbb csepegtetéses öntözés terveit az egyetemen dolgozták ki. A kulcskérdés mindenképpen az előrelátás és a gyors reagálás. Erre jó példa, hogy az egyetemen olyan kukoricafajták nemesítésével foglalkoznak, melyekben sok a fehérje, s amelyek rövid tenyészidejű- ek. Sok szó esik róla manapság, a tudomány eredményei csak lassan honosodnak meg a gyakorlatban. Ebben a tekintetben gyors javulásra számíthatunk — vallja dr. Cselőtei László —, hiszen többek között a gödöllői agráregyetemről, nagyon sok magasan 'képzett szakember kerül a gazdaságok- oa, javul a technikai felszereltség is. Így a környékbeli szövetkezetek is hasznát veA parlament téli ülésszakának második napján reggel, az üléskezdetet jelző csengő- szó előtt már vagy fél órával megelevenedtek az Országház folyosói. S mi másról folyhatott a szó, mint a szerdán elkezdett költségvetési vitáról, s a délután sorra kerülő új Büntetőtörvénykönyv-tervezet- rőL ★ A tudomány munkásai, közöttük dr. Cselőtei László aka- démius, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, Pest megye 2. számú, aszódi választókerületének képviselője azt boncolgatták, nekik milyen módon kell megfelelniük a gazdaságossági, hatékonysági követelményeknek, hogyan javíthatják munkájukat? Jó alapot szolgáltatott erre Bognár Rezső Hajdú-Bihar megyei képviselő szerdai hozzászólása, aki többek között azt hangsúlyozta, hogy nagyobb arányban növekszik a tudományos kutatásokra fordítható pénz, mint ahogyan a nemzeti jövedelem. Dr. Cselőtei Lászlónak mindkét témában vannak tapasztalatai. — Természetesen az a célunk, hogy az elméleti kutató munka évről évre közelebb kerüljön a gyakorlathoz, azaz olyan kérdések megoldását sürgetjük, amelyek a gazdaságosság, a hatékonyság, a me-
