Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
1978. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK K/ubgyűlés magn ószalagon Klubgyűlésen emlékeztek leg a pomdzi helytörténészek párt megalakulásának 60. év- rdulójáról. Boros István tanácselnök — a helytörténeti klub tagja [— ismertette a helyi pártszer- /ezet megalakulásának és fej- [lődésének történetét. Beszélt bbek között a Tanác&köztár- az illegális pártélet- 1, majd a felszabadulás utálni pártszervezésről. Megemié- Lkezett Pomáz munkásmozgai- Imi mártírjairól, akiknek nevét fa községben emléktábla őrzi. Külön érdekessége volt a klubgyűlésnek, hogy a történelmi tényeket, adatokat olyan idősebb emberek is kiegészítették, akik részesei voltak a hősi időknek: többek között Dohai Sándor, Bartos Gyula és Kacsovszky Nándor. Az előadást és a hozzászólá- okat magnószalagra rögzítették és az a klub archívumába Balogh Gyula Pomáz 1 Ez is postai újítás ? A minap munkahelyemen egy papírost nyomott kezem- 1 be az adminisztrátor. Értetle- I nül forgattam, hát felvi'lágo- j sít ott: táviratom érkezett, de Inem kézbesítette a szentendrei |posta, hanem neki olvasták a telefonba. Hogyan? Hát [b. táviratra nem érvényes az ^úgynevezett levéltitok? Adandó alkalommal meg is [ kérdeztem a postán dolgozó ismerősömtől, mi erről a véleménye. Igazolta sejtésemet. A táviratok, levelek, telefon- 1 beszélgetések tartalmáról nem tájékoztathatnak a posta dolgozói illetéktelent. A táviratot — szükség esetén — beolvashatják ugyan telefonba, de csakis a címzettnek, vagy csak előzetes engedélye alapján másnak. Ügy tűnik, hát, a szentendrei posta újítást vezetett be. Akkor viszont nem ártana tájékoztatni az ügyfeleket: névre szóló táviratokat telefonba bárkinek beolvassuk. S akkor majd ki-ki eldönti, igénybe veszi-e az új szolgáltatást, vagy sem. Ismeretes, hogy a postákon munkaerőgondokkal küzdenek, de talán jó munkaszervezéssel el lehetne érni a megfelelő szolgáltatást, hiszen az ügyfelek kifizetik a telefonok, táviratok hagyományos — és nem a szolgáltatás teljesítésének megfelelően leértékelt — árát. F. V. Kisegítő iskola A Pest megyei Hírlap egyik novemberi számából értesültünk arról, hogy Biatorbágy nagyközség korszerű gyermek- élelmezési központtal és egy ötvenszemélyes óvodával gazdagodott. Mivel ezeket a Budaörsi Költségvetési Üzem dolgozói építették, az átadási ünnepségre mi, budaörsiek is kíváncsiak voltunk. Az ünnepség után a pedagógusoktól érdeklődtem az úgynevezett kisegítő iskoláról, amilyen Biatorbágyon is van. Az 1. számú általános iskola igazgatója, Bánáti Géza ugyanis hat évvel ezelőtt mint gyógypedagógiai tanár a község vezetőivel és pedagógusaival együtt szervezett egy Jci- segítő tanulócsoportot. A szülők eleinte nem szívesen engedték gyermekeiket ebbe a külön csoportba, de amikor tapasztalták a haladást, készséggel segítették és támogatták a kezdeményezést. Jelenleg két gyógypedagógiai tanárnő foglalkozik délelőttönként azzal a huszonhárom gyerekkel, akik a kisegítő tanulócsoportba járnak. Ezek a tanulók a hét kilométerre levő Herceghalom községből járnak Biatorbágyra. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság dolgozói társadalmi munkában reggelente gépkocsival hozzák be a gyerekeket és délután ugyanígy viszik haza őket. A szülőik ezúton is köszönik segítségüket. Lénárt József Budaörs Úttörők a járási hivatalban Az elmúlt napokban úttörősportolók gyülekeztek a ráckevei járási hivatal tanácstermében. Azokat a gyerekeket hívták meg ide, akik az úttörő-olimpián a legeredményeMinden út Bagra vezet ? Megtévesztő elnevezések A közeli napokban a MÁV bagi megállójában — vonatra várva — széltől kicsípett arcú, középkorú emberrel találkoztam, aki Aszódról gyalog baktatott Bagra. Fáradtságtól lihegve megkérdezte, hogy Bagón van-e a monori Mezőgép telephelye. Válaszom csak egyértelmű lehetett, hogy igen, itt van az állomástól két percre. — Akkor miért írták neem, hogy a telephely Aszód... 'lem szóltam, mert magam is udas vagyok a dologban. Ugyanis amikor a bagi gépállomást keresztelték, én voltam ott a tanács vb-titkára. Mentségemre legyen mondva, hogy sem az átadásra, sem a névadó ünnepségre nem hívtak meg. Az én emberem menet köz- oen megkérdezett: — Hát az illetékesek nem tudnak itt rendet csinálni? Én meg röviden csak any- nyit válaszoltam, hogy a törvény azt írja elő: a vállalati örzskönyvben a vállalat székhelyét — az pedig Monor — kell bejegyezni, tehát a dolog szabályos. De a telephely hogy lehet Aszód, amikor az valóban Bag. És hogy a Mezőgép Bag község belterületén van. * Ugyanezt írhatnám a Volán telephelyéről is, amely ugyan Bag, de mégis Aszód. A termelőszövetkezet tábláján pedig ez áll: Petőfi Tsz Kartal. Levélcím: Bag, Vöröshadsereg utca 39. Hogy ez mire jó és ki találta ki, csak a krónikaírók tudj áld. A Galga völgyének a lakosságot közvetlenül érintő egyik legnagyobb beruházása a nyolc község területére kiterjedő regionális vízmű, melynek neve Galgavölgyi Regionális Víz- és Csatornamű Társulat, Aszód. A központi telephelye azonban Bagón épül. Az épület már évek óta nagyjából készen van, de az átadásra eddig még nem került sor. Talán itt is a névadással van a baj. Elárulhatom, a bagiaknak van javaslatuk, mert a telephely Bagón van. Az M3-as autópálya egyik szakaszát nemrég adták át a forgalomnak. A bagi emberek külön örülnek, hiszen a község belterületén az autópálya felett három karcsú híd ível át. Igaz, jobban szerettünk volna aluljárót, mert a hidak sokat elvesznek a szép kilátásból. És hogy mennyi lesz a decibel, ki tudná azt most megmondani. De, ha a dunai hidaknak lehet nevük, akkor miért ne lehetne a bagi autó- pályahidaknak is. Nézzük sorjában. Első: a csomóponti híd — karcsúságáról már most is sokat beszélnek a szakemberek, de az. hogy csomóponti híd, nem mond semmit. Több javaslatom is lenne. Történelmi tény, hogy e helyről, a bagi mezőkről írta Vak Bottyán, a vezérlő Rákóczi fejedelemhez híres levelét. Mondják a ba- giak, miért ne lehetne a híd neve Vak Bottyán? A második: a községbe vezető híd. (Ehelyett szerettek volna a bagiak inkább aluljárót.) Mivel a híd tartópilléreit 1978. március 15-én betonozták és a munkások nagy betűkkel ráírták, hogy Petőfi, talán maradhatna ez a név is. A harmadik a Honvéd utca végén van. Miért ne lehetne ennek a neve Honvéd-híd? Arra kérem az illetékeseket, ha névadásra kerülne a sor, kérdezzék majd meg a bagiakat is. Mert bár sokszor leírták már, hogy az autópálya építkezését Aszód térségében folytatják, ez az építkezés Aszód területét még csak nem is érinti. És ha már a hidaknál tartunk, örömmel olvastam tudósításokat a bagi völgyhídról; ehhez éppen a bagiaknak van a legkevesebb közük. Ez ugyanis Domony község területén ível át — egészen pontosan Egerszeg pusztán. Dr. Balázs József Bag sebbeknek bizonyultak a ráckevei járásban és bejutottak az országos döntőbe. A gyerekeket a járási hivatal vezetői fogadták: Raffai Béla elnök, Kátpi Incéné dr. elnökhelyettes és Csömöri László, a művelődésügyi osztály vezetője is. A pajtásokat, csapatvezetőket és edzőket Raffai Béla köszöntötte. Elmondta, hogy azért hívták meg a pajtásokat, hogy felelevenítsék a nyári élményeket, a szép sikereket. Először Jáger Imre — aki birkózásban ért el kiváló eredményt — mesélte el élményeit. Majd Kovács Zoltán asztaliteniszező kapott szót. Szőlősi Juditnak is volt mit mondania. Súlylökésben ugyanis több mint tízéves úttörő-olimpiai csúcsot döntött meg 14,65 méteres lökésével és e mellett egyik legjobb játékosa volt a kiskunlaeházi röplabdacsapatnak is. Ezüstérmet szereztek. A lacháziak fiú röplabdázói is bejutottak az országos döntőbe; erről a két testnevelőtanár, Borosznok Ferencné és Balogh László beszéltek. A szigetszentmiklósd labdarúgók is ott voltak a találkozón. Sztraka Péter először a kispályás csapat tavalyi bronzérmének történetéről szólt Majd az idei Pajtás Kupáról beszélt, amelyen A legsportszerűbb csapat címet nyerték el. A kézilabda leánycsapat harmadik helyéről pedig az edző. dr. Veres Istvánné mesélt. A hangulatos élménybeszámoló végén a pajtások ajándékokat kaptak. Ifj. Váczí Károly Szigetszentmiklós Lesz öltöző is Mogyoródon Ober János, a húszas évek végén, 1929-ben szervezte meg az első labdarúgócsapatot. Kezdetben nem volt sem pálya, sem szerelés, de volt lelkesedés. A legények fehér ünneplő sifon-ingben, combig feltűrt, hosszú gatyában rúgták a labdát a kerektói gulyadelelőn. Az évek folyamán aztán lett szerelés, sőt, pálya is. Időközben négy pályát is építettek, de a sportkörnek hosszú fennállása alatt saját öitözős, igiazi futballpályája még nem volt, A sok átmeneti megoldás után most az egyik régi pályát újítják fel és ide öltözőt is építenek. Mindez társadalmi munkában készül. A sportolók és a sportbarátok már eddig is több ezer órát dolgoztak. A talajt a Betonútépítő Vállalat dolgozói szombat-vasárnaponként egyengették el. A szükséges felszereléshez (mosdók, csövek, stb.) a pénzt a községi tanács és a téesz adja. A vasárnap délután bajnoki pontokért küzdő játékosok délelőttönként betonoznak, falat vakolnak. A korszerű sportpálya elkészülését mindannyian nagyon várjuk, hiszen Pest megyének ez az egyik legrégibb sportköre. Jövőre ünnepli fennállása 50. évfordulóját. Kővári Ferenc Mogyoród Válasz cikkünkre Kompromisszum — kapcsolóóra híján Ismét a villanyóra címen november 23-án Fehér Ferenc levelét közöltük Postabontás rovatunkban. Azt írta, számára elképzelhetetlen, hogy több hónapon át nem lehet bojlerekhez kapcsolóórát biztosítani. A napokban megérkezett a válasz, az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat esztergomi üzemigazgatóságának vezetőjétől. Ezt írja: Az elmúlt év december végén Vácra szállított kapcsolóórákat 1978 első hónapjaiban szerelték fel. Az érkezett mennyiségből minden igényt nem lehetett kielégíteni. Harminckét kapcsolóóra érkezett Vácra 1978. február 13- án, ezeket — régi igénylések alapján — szövetkezeti házakba szereltük fel. Szeptember 27-én kaptunk még negyven darabot, majd november má- sodikán ismét ötvenet. Ezek felszerelése a jelentkezés sorrendjében történt. Váci kirendeltségünk területén jelenleg több mint négyszázan várnak kapcsolóórára. Így természetesen a jelentkezők negyed részét sem lehet készletünkből kielégíteni. Üzemigazgatóságunk többi kirendeltségén is hasonló a helyzet. Általában csak azoknak tudtuk felszerelni a kapcsolóórát, akik idén márciusban beadták kérelmüket. Egyébként olyan országos hiánycikkről van szó, melyet nem az Áramszolgáltató Vállalat készít. Mi legalább úgy várjuk és sürgetjük az órákat, mint fogyasztóink. A nehézipari miniszter 13/1975. (XII. 31.) NIM számú rendelet kimondja, hogy 50 liternél nagyobb vízmelegítő berendezést csak a csúcsidő- szak kizárásával lehet a hálózatra kapcsolni, amihez természetesen kapcsolóóra szükséges. Mi, mérlegelve a jelenlegi helyzetet, hozzájárulunk ahhoz, hogy a fogyasztóknál esetenként kapcsolóóra nélkül is bekapcsolják a vízmelegítő berendezést. Ezt átmeneti megoldásként segítségül kínáljuk. Természetesen ez esetben oz áramdíjkedvezmény nem alkalmazható. Reméljük, hogy a közeljő- vőbep nagyobb mennyiségű kapcsolóórát kapunk, és ki tudjuk elégíteni fogyasztóink jogos igényét. Hol működik —hol nem Korszerű rendelő Peregen — akadozó fűtéssel Október 26-án Postabontás rovatunkban több peregi anya aláírással adtuk közre azt a levelet, melyben megírták, hogy szeptember elején — örömükre — szép, új orvosi rendelőt adtak át Kiskunlac- háza peregi részén. A hűvös idő beálltával azonban az új rendelőben nem kezdtek fűteni. Idézünk a levélből: — Az elmúlt napokban háromhónapos kisfiámat vittem orvoshoz, s akkor tapasztaltam, hogy az új épületben nagyon hideg van. Ilyen körülmények között kellett a csecsemőt levetkőztetnem, bár az ügyeletes doktornő a saját hősugárzóját is beállította a váróterembe. A doktornő egyébként azt is elmondta, hogy többször telefonált már a községi tanácshoz, valamint a sziget- szentmiklósi Költségvetési Üzembe — akik a rendelőt építették — de mindkét helyen csak ígéretet kapott. Pedig nemcsak a fűtés rossz az épületben, hanem a bojler és a villanyvilágítás is. Mit mond az igazgató? Levélíróink panaszára akkor Szilasi László, a szigetszent- miklósi Költségvetési Üzem vezetője közölte, hogy hónapok óta hiába kerestek egy fontos alkatrészt, ?mi a fűtési berendezés működtetéséhez szükséges volt. Végre sikerült azt beszerezni, így néhány nap múlva az orvosi rendelőben meleg lesz. A dolog — gondoltam tehát — annak rendje és módja szerint elintéződött. De a most érkezett levél nem ezt bizonyítja. Levelühk megjelenése óta — írják a múltkori panaszosok — már két hónap eltelt, és fűtés még mindig nincs. Ma, december ötödikén például az utcán tíz fok hideg van, a rendelőben — o hősugárzó ellenére — 12 fok, a váróban pedig öt fok. Kíváncsiak lennénk, hogy mit szól ehhez az igazgató, aki önöknek a múltkoriban választ adott. Emberei ugyanis időnként megjelennek, és megállapítják, hogy rossz a fűtés, aztán marad minden a régiben. A kiskun- lacházi lakosok nevében kérdezzük, hogy meddig tart ez még? A levél nyomán indultam el Kiskunlacházára. A szép, új orvosi rendelő sajnos zárva volt, mert délelőtt 11 órától délután 4-ig nincs rendelés. (A mellette lévő orvosi lakás ajtaján is hiába kopogtam, mert a doktornőt éppen beteghez hívták.) A községi ta- nácsházún némi tanakodás után egy kedves ügyintéző, Újvári Gyulához, a helyi költségvetési üzem főmérnökéhez küldött — mondván, hogy ő bizonyosan mindent tud a dologról. — Elkésett — mondta, ahogy hellyel kínált — mert három napja már meleg van a rendelőben. — De miért tartott három hónapig a javítás? — érdeklődtem, azért még mindig hitetlenkedve? Felásták a kertet is — Nos, október ötödikén adtuk át az épületet, ( hivatalosan, műszakilag, bár az eredeti határidő december 31. lett volna. Sajnálom, hogy nem látta belülről is, mert őszintén mondhatom, nagyon szép. Háromszázhatvan négyzetméter alapterületen három orvosi rendelőt építettünk: egy szakorvosit, egy gyermekrendelőt, és külön tanácsadót a terhes kismamáknak. Mindegyikhez kül/n vetkőzök, W. C., és személyzeti öltöző tartozik. Közvetlenül mellette épült egy háromszobás összkomfortos orvosi lakás garázs- zsal, ahol most egy orvosházaspár lakik. Mindez több, mint kétmillió forintba került, és alig nyolc hónap alatt készült el. Sürgetett az idő, mert a több, mint háromezer peregi lakosnak kellett az orvosi rendelő. — És a fűtés? — Az épületgépészeti munkák — a víz, villany, fűtés szerelése —a szigetszentmik- lósi Költségvetési Üzem dolga volt. Az átadás után azonnal megkezdtük a próbafűtést, és a Prométheusz szakemberei beszabályozták a rendszert; ennek ugyanis ez a menete. Néhány nap múlva azonban leállt a fűtés. Jöttek a ^szakemberek, vizsgálták a szerkezetet, de a hibát nem sikerült megtalálni. Néhány napig fűtött, aztán megint elromlott. Az emberek felásták az egész kertet, végigtapogatták a csöveket. Ekkor derült ki, hogy az egyik vezeték valószínűleg gyári hibás. Mert amikor nyomás alá került a szerkezet — a cső elrepedt, az olaj viszik rászokott és leállította az egész automatikát. Mire , sikerült a hibát megtalálni, aztán a szükséges alkatrészt beszerezni, valóban hosszú idő telt el. Mostantól azonban nem lesz probléma, legyen nyugodt. Kezelni kellene Ügy tűnt, hogy valóban felesleges utat tettem meg, hiszen a rendelőben bizonyosan meleg van. Ezt mondta másnap Nagy Mária doktornő is, akivel telefonon beszéltem. De, hogy azért mégsincs minden rendben, ezt Sziget- szentmiklóson, Szilasi Lászlótól tudtam meg, akit — nyugtázván az örömhírt — ismét megkerestem. — Még mindig nem lehet tudni, hogy valóban jó-e a fűtés — mondta. — Pedig a tanácstól kapott tervdokumentáció alapján pontosan készítettük el a berendezést. ElKépzelhető, hogy valamelyik gyári alkatrész lehet hibás. Hogy melyik? Az úgynevezett lábszelepet például harmadszor cseréljük, most már csak a saját lelkiismeretünk megnyugtatására. De lehet, hogy az égőfejekkel van a baj. Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy ennek a finom automa- tikának nincs állandó kezelője, nincs aki mindennap ellenőrizze, szabályozza. A megoldás is kézenfekvő lenne. A szomszédos iskolában ugyanis — ahol ugyanezzel az etázsrendszerrel fűte- nek — ott tartózkodik egy szakember. Azt is mi építettük, és még soha nem volt vele probléma. Gondolom meg lehetne azt oldani, hogy naponta ez az ember átmegy az orvosi rendelőbe is, és ellenőrzi a fűtést. Régóta kérjük már ezt a tanácstól, mert mondhatom, hogy nagyon kényelmetlen és kellemetlen nekünk hetente többször Kiskun, lacházán javítgatni. Időben is — pénzben is. Az igen egyszerű és ésszerű javaslatot pedig meg kel. lene fogadni. Még mielőtt beköszönt a tavasz ... Bóday Márt»
