Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HID CEGLÉDI JÁPÁS ás CEGlIdvAROS BfeSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1978. DECEMBER 2., SZOMBAT Falusi fiatalok hete Három nemzedék találkozói Politikai, szakmai és sportprogramok Játékok ügyesítik a kicsinyeket Tízezer forintért vásároltak játékokat a ceglédi Rákóczi úti bölcsődének. Képünkön:/a nagycsoportosok az ügyességfejlesztő játékokkal. Apátt-Tóth Sándor felvétel* Őszi telepítések Új és hagyományos fajták Kajsziból még bőséges a választék Néhány esztendeje, a járás, Cegléd és Nagykőrös kezdeményezésére, megrendezték a falusi fiatalok hetét. Programjai oly nagy érdeklődést váltottak ki, hogy azóta visszatérő eseménnyé vált évről évre a megyében. E hó elején kerül sor ismét a sokakat vonzó sorozatra, amelynek előkészületeiről Molnár Sándor, a KISZ járási bizottságának titkára adott tájékoztatót. A falusi fiatalok hete elsőrendű célja a községekben élő és a mezőgazdaságban dolgozó ifjak politikai, szakmai, mozgalmi ismereteinek gyarapítása, egyben az, hogy cselekvési programok bővítésével, ösztönözze őket az aktív közéleti tevékenységre. Feladatául határozták meg a mezőgazdasági munka népszerűsítését a pályaválasztás előtt állók körében. A falusi fiatalok hete, a tapasztalatok alapján, erősíti a község ifjúságának egységét, elmélyíti a KISZ-szervezetek közötti kapcsolatot. A járási KISZ-bizottság legutóbbi ülésén intézkedési tervet fogadott el a rendezvény- sorozat lebonyolítására. A programok összeállításában figyelembe vették a járás mező- gazdasági jellegét. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a járás falun élő és a mezőgazdaságban dolgozó fiataljainak aktívaértekezlete. A tanácskozáson számot adnak majd az MSZMP KB agrárpolitikai határozatának megvalósításáról, meghatározva az abból rájuk váró további feladatokat. Felelevenítik és megvitatják az ifjúsági szövetség időszerű tennivalóit és a megvalósítás lehetőségeit, módszereit. A KISZ-alapszervezetek taggyűléseken összegzik a munkahelyi ifjúsági parlamentek tapasztalatait, elemzik az ifjú kommunistákra váró feladatokat. A politikai képzés keretében és a klubfoglalkozások alkalmával, a KMP és az ifjúsági mozgalom megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékezve, felidézik a hat évtized eseményeit. Az ifjúsági vitakörökben megtárgyalják a párt agrárpolitikai határozatát. Szakmai fórumok, politikai vetélkedők szerepelnek a tervekben, az általános iskolák hetedik, nyolcadik osztályos úttörőinek üzemlátogatással egybekötött pályaválasztási napot rendeznek. A községi KISZ-szervezetek és az ifjúsági klubok tapasztalatcserére hívják meg a termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ- ek fiataljait. A résztvevők megismerkednek a szövetkezeti mozgalom időszerű feladataival és a társágazatok tevékenységével. A KISZ területi, községi bizottságai a hatvanadik évforduló jegyében, a kommunista mozgalom három nemzedékének találkozókat rendeznek. A járás KISZ-tagjait december 10-én Kocsérra várják, baráti ismerkedésre, tekeversenyre/utcabálra. A falun élő fiatalok asztalitenisz és sakk- bajnoksága Nagykőrösön lesz. A járásból többen részt vesznek Sasadon, az agrárszakemberek tanácskozásán. Szép számmal jelentkeztek a dolgozó fiatalok első turisztikai és sporttalálkozójára, amelyet januárban tartanak meg, az Ala- csony-Tátrában. Molnár Sándor elmondta, hogy a rendezvénysorozattal tovább erősítik a fiataloknak a párthoz és az ifjúsági szövetséghez való kötődését is. Kőhalmi Dezső A Vöröskereszt járási vezetősége legutóbbi ülésén Ba_ nai István, a közegészségügyi munkabizottság tagja beszámolt a tisztasági mozgalom szervezéséről, alakulásáról. A mozgalom 25 esztendős, kiszélesedett, feladata mindig akad, ismétlődő és új egyaránt. A vöröskeresztesek segítőtársai a szervezésben a Hazafias Népfront aktivistái és a fiatalok. Bizottságok alakultak, felméréseket végeztek a településeken az utcák, a házak, a munkahelyek, közintézmények és közterületek rendjéről. Igen jól szervezett munka folyt Abonyban, Ko- cséron, Törteién, Nyársapáton. Ezekben a községekben a tanács is sok segítséget adott. Ceglédbercelen, Albertirsán is észrevehető a fejlődés. Mint a tanácskozáson javaslatként elhangzott, a jövőben jó lenne a tisztasági mozgalom értékelésekor naParkosítás a községekben A növényeket ' a *lakosság gondozza Jászkarajenőn jelentős ösz- szeget fordítottak a parkosításra. Meg is volt az eredménye, mert késő őszig igen szép látványt nyújtottak a gondozott, virágosított területek. Kőröstetétlenen is parkosítanak majd, a terület kialakításához a talaj egyengeté- sét rtiár befejezték. A parkok óvása, a növények gondozása a lakosság társadalmi feladata. Vásár Albertirsán December 10-én, vasárnap, országos állat-, kirakodó- és autóvásár lesz Albertirsán. A vásárra, vészmentes helyről, szabályszerű kísérőlap birtokában, mindennemű jószág felhajtható. gyobb jelentőséget adni az erkölcsi elismerésnek, akár oklevél vagy jelvény formájában. A Vöröskereszt ceglédi járási szervezetének titkára, Horváth Józsefné hangsúlyozta, hogy a mozgalomban a KISZ-korosztályú fiataloknak is több feladatuk lehetne. A járási vezetőség tagja, Cseh Istvánná, az idős korúak szociális gondozásáról, gondozásuk tapasztalatairól beszélt. A házi betegápolásról elmondta, hogy a ceglédi járásban 63 idős, magányos emberről gondoskodnak, részben csekély tiszteletdíj ellenében. A feladatokat 48 gondozó látja el, továbbá 7 szocialista brigád és 4 úttörőcsapat. A magányos, rászoruló idős emberek felkutatásában a községi vöröskeresztes aktivisták sokat segítenek. Takács Imréné Az időjárás eddig kedvezett az őszi gyümölcsfa-telepítési munkáknak. A kerttulajdonosok naponta felkeresik a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet ceglédi állomásának faiskoláját, csemetéket vásárolnak. Almából a ceglédi piros és Éva, a jonatán és a starking kiónok mint új fajták kaphatók. Körtéből a hagyományos fajtákból a Bosch kobakja, a Clap kedveltje és a Hardi vajkörte örvend népszerűségnek. Cseresznyéből az újabb fajtákból a francia eredetű Biga- reau Burlat és a különböző germersdorfi kiónok a legkeresettebbek. A meggy nagy közkedveltségnek örvend, de már csak a Pándy C. 101-es fajta kapható. A szilvakedvelők a különböző besztercei kiónokban válogathatnak. Kajsziból még mindig bőséges a választék: a ceglédi bíbor, a ceglédi óriás és magyar kajszi fajtákból elégíthetik ki igényeiket az érdeklődők. Őszibarackból már csak két fajta kapható, az újabbak közül az Aranycsillag, a hagyományosokból az Afterglow, B. L. IFJÚ BAJNOKOK Jövőre: a szuperligában Vöröskeresztes aktivisták Sikeres a tisztasági mozgalom A szociális gondozás tapasztalatai CVSE—3udaörs labdarúgó-mérkőzés ASZTALITENISZ Befejeződött Pest megye serdülő csapatbajnoksága, mely a Ceglédi VSE nagy fölényét és sikerét hozta. Monoron — az utolsó fordulóban — az első és a második csapat biztosan győzte le a hazaiakat, a Cegléd I. megőrizte veretlenségét. A CVSE L (Harczi, Szi- ly összeállításban) 5-0-ra, a CVSE II. (Pintér, Szegedi), 4-1-re diadalmaskodott Monor mindkét gárdája felett. A VÉGEREDMÉNY: 1. Ceglédi VSE L 2. Ceglédi VSE II. 3. Vác I. 4. Ceglédi vsE in. 22 22 ------- 96-10 44 22 20 — 2 89-17 40 22 16 — 6 71-39 32 22 14 — 8 64-42 28 Budapest ifjúsági A-csapat- bajnokságában a ceglédiek legyőzték a Ganz-MÁVAG-ot, s mivel már csak egy mérkőzésük van hátra, a második KSI ellen, a hárompontos előny teljes biztonságot ad nekik. Bajnokságot nyert a CVSE, 1979-ben a legjobb ifjúsági csapatok bajnokságában az ifjúságiak szuperligájában szerepelhet. Ceglédi VSE— Ganz-MAVAG 11. 6-4. Győztek: Gyura (2), Kottlár (2), Mester (1) és a Gyura— Kottlár páros. BIRKÓZÁS A CVSE fiataljai két versenyen indultak el, s három első helyezést szereztek. Jászberényben, kötöttfogásban, a serdülők a Lehel Kupa viadalon álltak szőnyegre. 62 kg-ban: 1. Tokaji Sándor, 3. Gyurika Róbert. Abonyban országos úttörő, szabadfogású versenyt rendeztek, mely jól szolgálta a felkészülést a közeljövőben sorra kerülő úttörő-olimpia területi döntőjére. Eredmények: 35 kg-ban: 1. Nagy László, 41 kg-ban: 1. Schaffanberger Csaba, 45 kg-ban: 2. Mészáros Imre, 49 kg-ban: 3. Ta- maskovics Pál. TORNA Az országos vidék-bajnokságon ott voltak a ceglédiek is, s az ifjúsági III. osztályú csapat ezüstérmes lett. A legjobban Fehér Éva szerepelt, akinek átlaga 9,15 pont volt. A Vasutas színeit, rajta kívül, Gyarmati Erika, Gergelyfi Erika, Szabó Ildikó, Csipkó Anikó képviselte. A serdülő II. osztályú csapatnak (Sághi, Pető, Pontos, Petrik, Vörös, Szabó) a hetedik hely jutott, de még jövőre is ebben a korosztályban indulhat. A kislányok valamennyien a Mészáros Lőrinc iskola tanulói, jó eredmény várható tőlük az úttörőolimpián. Külön említést érdemel Szabó, aki a serdülők között a legjobbnak bizonyult, majd versenyzett az ifjúsági együttesben is. Vörös Erika sem maradt el sokkal tőle. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás. A Bem SE ger- jei sporttelepén, délután egy órától, Ceglédi VSE—Budaörs megyebajnoki találkozó. Az eddig csupán tizennégy pontot szerzett ceglédiek ősszel most lépnek utoljára otthonukban pályára, s győzniük kell, mert különben könnyen kieső helyen zárhatják az idényt. Délelőtt 11 órától az ifjúságiak találkoznak. V. L. Csépel, hadar, szelei, rostál Amíg a búzából liszt Bet! Változó értelmű kifejezéseink GAZDAG SZÓKINCSÜNK számos átvitt értelmű fogalmat őriz, melyek eredeti jelentését elfelejtettük. Amikor a tolvaj nem visz el mindent, hanem csak bizonyos részt, akkor dézsmál. A suhancok csépelik egymást, játékból, virtusból. A fölöslegesen ismételt beszéd üres szalmacséplés. Aki gyorsan, értelmetlenül beszél, az hadar. Ha a dolgozók munka közben eszegetnek a gyártmányokból, akkor mondjuk, hogy a nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját. Ha a csoportból valaki észrevétlenül eltávozik, az elsze- iel. Az egyetemi felvételen megrostálják a jelentkezőket. A múlt századok valóságában mást jelentettek ezek a fogalmak, fontos tevékenységeket, amelyeket ma már nem gyakorlunk. Idézzük hát a nagy időkel megélt öregeket. A feudalizmusban földje csak nemes embernek lehetett, a nem nemesek használói voltak a földnek, a használatért robotoltak és dézsmát szolgáltattak, tizedrészt a püspöknek, kilencedrészt a birtokosnak. Borsos János kilencvenéves korában, húsz évvel ezelőtt, így beszélt a dézsmáról és a cséplésről: — Apám, aki 1832-ben született, mesélte, hogy negyven- nyolc előtt az uradalom katonái addig nem engedték elvinni a jobbágyok' gabonáját a tarlókról, amíg meg nem dézsmálták, ott álltak a keresztek sokszor Szent Istvánig is, amíg a katonák ki nem választották a legszebbeket. — A cséplést láttam, magam is csépeltem, leginkább rozsot, mert abból lett a zsúp, a háztetőre. Két-három ember volt egy bandában, megágyaztuk a szétvágott kévéket és csépeltük. A cséplő nyele bodzafából készült, hogy könnyű legyen, másfél méter hosszú, a nyél végin gomb volt kifaragva, a gombon belül forgott a csikófa szíja. A csikófa a cséplő feje, hadarója somfából vagy erős, fiatal, nehéz bükkfából volt, hatvan- hetven centi, csatlakozó végin disznóbőr nyakló volt, a nyaklóba volt fűzve az összekötő szíj. Vertük a kalászokat, miközben gyors, egyhangú hadarópaj keletkezett. Ha összeütődtek a hadarók, mondtuk, hogy összerúgtak a csikók. A munkások nem pénzért, hanem részért csépeltek, tíz vékából egy vékát, ez esetben kosztot is adott a gazda, ha nem adott, akkor húszból három vékát, ez volt az ebédrész. Járt még hozza zsúp is, száz kévéből egy. Ezt nem sajnálta a gazda, még biztatott is, hogy „köss akkorát, amekkorát akarsz”. JÓZSA BENŐ, aki 1882-ben született, így emlékezett a nyomtatásra: — Apám mesélte, hogy negyvennyolc előtt harminc nyomtatóbanda volt Cegléden. A bandában négy ló volt és három ember. Sokat emlegette Nagykörűt, nagy uradalmak voltak ott, azokba jártak Szent István után. Addig maradtak, amíg az idő engedte, némelyik banda csak karácsonykor jött elő. Elsőnek elvágták a szalmaköteleket, majd talpra állították a kévéket, csak annyira dűtötték meg, hogy a kalászok összeérjenek. Ez volt az ágyás. Az ágyást lovakkal elgázoltatták, karikában jártak egymás nyomában és rágták a kalászokat. A búzát háromszor is fordították, akkor a kalászok a másik oldalra dőltek. Harmadjára szétrázták. — Szelelték, szélnek hányták falapáttal a kicsépelt, nyomtatott gabonát, a pelyvát elfújta a szél, a nehéz gabona rakásra hullott. A ki nem csépelt kalászok a rakásra potyogtak, nyírfasöprűvel söpörték le őket az aljathajtók. Volt olyan esztendő, hogy nem támadt föl a szél, nem tudtak szeleim, kint háltak a pelyvában, olyankor, ha megjött a szél, a holdvilágnál is szeleitek. — Őrlés előtt kézi rostával tisztították a gabonát. Zsellérasszonyok jártak a gazdákhoz, bő szoknyájuk volt, nagy zsebekkel, némelyik zseb akkora volt, hogy fél véka búza is belefért. Rostálás közben töltögették bele a gabonát, ha senki nem látta. Ha megtelt a zseb, valami kifogással, „meg köll mán nézni a kisgyereket”, hazaszaladtak. — A vízimalmok a Gerj.én sorakoztak és a Malomárkon. Lassan járt a malom, á molnár szóval tartotta a népeket. A malombeli beszélgetések, szórakozások véget nem értek őszi lombhullástól tavaszi rügyfakadásig. Megbeszélték a heti eseményeket, s ha kifogytak belőlük, rákanyarodtak a közelmúltbeli hadjáratokra, amelyek ugyan jól ismertek voltak, de az ínségről, futásokról, ágyúzásokról és csatákról mindig elevenek az emlékek. A háborúk egymást követték, a királyok gondoskodtak róla, hogy mindig legyen háború. — A szélmalmokban is molnár őrölt, ellenben a szárazmalmokat mindenki maga kezelte. Azokból volt a legtöbb, ötven-hatvan, a város szélein álltak, egymás nyomában. A malomház kulcsát elkérték a tulajdonostól, azután befogták a lovakat a kerek tetejű járgányokba. — A vízimalmok, szélmalmok, szárazmalmok csak .egyféle őrleményt adtak, ki kellett szitálni elsőnek a korpát a bő lyukú szitán, a kenyérlisztet a sűrűszitán, a láng* lisztet a selyemszitán. Ugyancsak voltak szitálóasszonyok, zsellérek feleségei. EZEKET AZ EREDETI tevékenységeket ma már nem- gyakoroljuk, a munkafolyamatok leírásai bekerültek a múzeumba. Bár még mindig akad ember, aki dézsmál, csépel, némelyik üres szalmát, van, aki hadar, elszelel, a jelentkezőket megrostálják,' és ma sem kötjük be a nyomtató ló száját. Hídvégi Lajos
