Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HID CEGLÉDI JÁPÁS ás CEGlIdvAROS BfeSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1978. DECEMBER 2., SZOMBAT Falusi fiatalok hete Három nemzedék találkozói Politikai, szakmai és sportprogramok Játékok ügyesítik a kicsinyeket Tízezer forintért vásároltak játékokat a ceglédi Rákóczi úti bölcsődének. Képünkön:/a nagycsoportosok az ügyesség­fejlesztő játékokkal. Apátt-Tóth Sándor felvétel* Őszi telepítések Új és hagyományos fajták Kajsziból még bőséges a választék Néhány esztendeje, a járás, Cegléd és Nagykőrös kezdemé­nyezésére, megrendezték a fa­lusi fiatalok hetét. Programjai oly nagy érdeklődést váltottak ki, hogy azóta visszatérő ese­ménnyé vált évről évre a me­gyében. E hó elején kerül sor ismét a sokakat vonzó sorozat­ra, amelynek előkészületeiről Molnár Sándor, a KISZ járá­si bizottságának titkára adott tájékoztatót. A falusi fiatalok hete el­sőrendű célja a községek­ben élő és a mezőgazda­ságban dolgozó ifjak poli­tikai, szakmai, mozgalmi ismereteinek gyarapítása, egyben az, hogy cselekvési programok bővítésével, ösztö­nözze őket az aktív közéleti te­vékenységre. Feladatául hatá­rozták meg a mezőgazdasági munka népszerűsítését a pá­lyaválasztás előtt állók köré­ben. A falusi fiatalok hete, a tapasztalatok alapján, erősíti a község ifjúságának egységét, elmélyíti a KISZ-szervezetek közötti kapcsolatot. A járási KISZ-bizottság leg­utóbbi ülésén intézkedési ter­vet fogadott el a rendezvény- sorozat lebonyolítására. A programok összeállításában fi­gyelembe vették a járás mező- gazdasági jellegét. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a járás falun élő és a mezőgazdaságban dolgozó fia­taljainak aktívaértekezlete. A tanácskozáson számot adnak majd az MSZMP KB agrárpo­litikai határozatának megvaló­sításáról, meghatározva az ab­ból rájuk váró további felada­tokat. Felelevenítik és megvi­tatják az ifjúsági szövetség időszerű tennivalóit és a meg­valósítás lehetőségeit, módsze­reit. A KISZ-alapszervezetek taggyűléseken összegzik a munkahelyi ifjúsági parla­mentek tapasztalatait, elemzik az ifjú kommu­nistákra váró feladatokat. A politikai képzés keretében és a klubfoglalkozások alkal­mával, a KMP és az ifjúsági mozgalom megalakulásának hatvanadik évfordulójára em­lékezve, felidézik a hat évtized eseményeit. Az ifjúsági vita­körökben megtárgyalják a párt agrárpolitikai határozatát. Szakmai fórumok, politikai vetélkedők szerepelnek a ter­vekben, az általános iskolák hetedik, nyolcadik osztályos úttörőinek üzemlátogatással egybekötött pályaválasztási napot rendeznek. A községi KISZ-szervezetek és az ifjúsági klubok tapasz­talatcserére hívják meg a ter­melőszövetkezetek, az ÁFÉSZ- ek fiataljait. A résztvevők megismerkednek a szövetkeze­ti mozgalom időszerű felada­taival és a társágazatok tevé­kenységével. A KISZ területi, községi bizottságai a hatvanadik évforduló je­gyében, a kommunista mozgalom három nemze­dékének találkozókat ren­deznek. A járás KISZ-tagjait decem­ber 10-én Kocsérra várják, ba­ráti ismerkedésre, tekever­senyre/utcabálra. A falun élő fiatalok asztalitenisz és sakk- bajnoksága Nagykőrösön lesz. A járásból többen részt vesz­nek Sasadon, az agrárszakem­berek tanácskozásán. Szép számmal jelentkeztek a dolgo­zó fiatalok első turisztikai és sporttalálkozójára, amelyet ja­nuárban tartanak meg, az Ala- csony-Tátrában. Molnár Sándor elmondta, hogy a rendezvénysorozattal tovább erősítik a fiataloknak a párthoz és az ifjúsági szövet­séghez való kötődését is. Kőhalmi Dezső A Vöröskereszt járási ve­zetősége legutóbbi ülésén Ba_ nai István, a közegészségügyi munkabizottság tagja beszá­molt a tisztasági mozgalom szervezéséről, alakulásáról. A mozgalom 25 esztendős, kiszélesedett, feladata min­dig akad, ismétlődő és új egyaránt. A vöröskeresztesek segítőtársai a szervezésben a Hazafias Népfront aktivistái és a fiatalok. Bizottságok ala­kultak, felméréseket végeztek a településeken az utcák, a házak, a munkahelyek, közin­tézmények és közterületek rendjéről. Igen jól szervezett munka folyt Abonyban, Ko- cséron, Törteién, Nyársapá­ton. Ezekben a községekben a tanács is sok segítséget adott. Ceglédbercelen, Albertirsán is észrevehető a fejlődés. Mint a tanácskozáson ja­vaslatként elhangzott, a jö­vőben jó lenne a tisztasági mozgalom értékelésekor na­Parkosítás a községekben A növényeket ' a *lakosság gondozza Jászkarajenőn jelentős ösz- szeget fordítottak a parkosí­tásra. Meg is volt az ered­ménye, mert késő őszig igen szép látványt nyújtottak a gondozott, virágosított terüle­tek. Kőröstetétlenen is parkosí­tanak majd, a terület kiala­kításához a talaj egyengeté- sét rtiár befejezték. A parkok óvása, a növé­nyek gondozása a lakosság társadalmi feladata. Vásár Albertirsán December 10-én, vasárnap, országos állat-, kirakodó- és autóvásár lesz Albertirsán. A vásárra, vészmentes helyről, szabályszerű kísérőlap birto­kában, mindennemű jószág felhajtható. gyobb jelentőséget adni az er­kölcsi elismerésnek, akár ok­levél vagy jelvény formájá­ban. A Vöröskereszt ceglédi já­rási szervezetének titkára, Horváth Józsefné hangsú­lyozta, hogy a mozgalomban a KISZ-korosztályú fiatalok­nak is több feladatuk lehet­ne. A járási vezetőség tagja, Cseh Istvánná, az idős ko­rúak szociális gondozásáról, gondozásuk tapasztalatairól beszélt. A házi betegápolás­ról elmondta, hogy a ceglédi járásban 63 idős, magányos emberről gondoskodnak, rész­ben csekély tiszteletdíj elle­nében. A feladatokat 48 gon­dozó látja el, továbbá 7 szo­cialista brigád és 4 úttörőcsa­pat. A magányos, rászoruló idős emberek felkutatásában a községi vöröskeresztes akti­visták sokat segítenek. Takács Imréné Az időjárás eddig kedvezett az őszi gyümölcsfa-telepítési munkáknak. A kerttulajdono­sok naponta felkeresik a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutató Intézet ceglédi ál­lomásának faiskoláját, cseme­téket vásárolnak. Almából a ceglédi piros és Éva, a jonatán és a starking kiónok mint új fajták kapha­tók. Körtéből a hagyományos fajtákból a Bosch kobakja, a Clap kedveltje és a Hardi vaj­körte örvend népszerűségnek. Cseresznyéből az újabb faj­tákból a francia eredetű Biga- reau Burlat és a különböző germersdorfi kiónok a legkere­settebbek. A meggy nagy köz­kedveltségnek örvend, de már csak a Pándy C. 101-es fajta kapható. A szilvakedvelők a különböző besztercei kiónok­ban válogathatnak. Kajsziból még mindig bőséges a válasz­ték: a ceglédi bíbor, a ceglédi óriás és magyar kajszi fajták­ból elégíthetik ki igényeiket az érdeklődők. Őszibarackból már csak két fajta kapható, az újabbak közül az Arany­csillag, a hagyományosokból az Afterglow, B. L. IFJÚ BAJNOKOK Jövőre: a szuperligában Vöröskeresztes aktivisták Sikeres a tisztasági mozgalom A szociális gondozás tapasztalatai CVSE—3udaörs labdarúgó-mérkőzés ASZTALITENISZ Befejeződött Pest megye ser­dülő csapatbajnoksága, mely a Ceglédi VSE nagy fölényét és sikerét hozta. Monoron — az utolsó fordulóban — az első és a második csapat biz­tosan győzte le a hazaiakat, a Cegléd I. megőrizte veretlen­ségét. A CVSE L (Harczi, Szi- ly összeállításban) 5-0-ra, a CVSE II. (Pintér, Szegedi), 4-1-re diadalmaskodott Monor mindkét gárdája felett. A VÉGEREDMÉNY: 1. Ceglédi VSE L 2. Ceglédi VSE II. 3. Vác I. 4. Ceglédi vsE in. 22 22 ------- 96-10 44 22 20 — 2 89-17 40 22 16 — 6 71-39 32 22 14 — 8 64-42 28 Budapest ifjúsági A-csapat- bajnokságában a ceglédiek le­győzték a Ganz-MÁVAG-ot, s mivel már csak egy mérkőzé­sük van hátra, a második KSI ellen, a hárompontos előny teljes biztonságot ad nekik. Bajnokságot nyert a CVSE, 1979-ben a legjobb ifjúsági csa­patok bajnokságában az ifjú­ságiak szuperligájában szere­pelhet. Ceglédi VSE— Ganz-MAVAG 11. 6-4. Győztek: Gyura (2), Kottlár (2), Mester (1) és a Gyura— Kottlár páros. BIRKÓZÁS A CVSE fiataljai két ver­senyen indultak el, s három első helyezést szereztek. Jászberényben, kötöttfogás­ban, a serdülők a Lehel Ku­pa viadalon álltak szőnyegre. 62 kg-ban: 1. Tokaji Sándor, 3. Gyurika Róbert. Abonyban országos úttörő, szabadfogású versenyt rendez­tek, mely jól szolgálta a fel­készülést a közeljövőben sor­ra kerülő úttörő-olimpia terü­leti döntőjére. Eredmények: 35 kg-ban: 1. Nagy László, 41 kg-ban: 1. Schaffanberger Csaba, 45 kg-ban: 2. Mészá­ros Imre, 49 kg-ban: 3. Ta- maskovics Pál. TORNA Az országos vidék-bajnoksá­gon ott voltak a ceglédiek is, s az ifjúsági III. osztályú csa­pat ezüstérmes lett. A legjob­ban Fehér Éva szerepelt, aki­nek átlaga 9,15 pont volt. A Vasutas színeit, rajta kívül, Gyarmati Erika, Gergelyfi Erika, Szabó Ildikó, Csipkó Anikó képviselte. A serdülő II. osztályú csa­patnak (Sághi, Pető, Pontos, Petrik, Vörös, Szabó) a hete­dik hely jutott, de még jövő­re is ebben a korosztályban indulhat. A kislányok vala­mennyien a Mészáros Lőrinc iskola tanulói, jó eredmény várható tőlük az úttörőolim­pián. Külön említést érdemel Sza­bó, aki a serdülők között a legjobbnak bizonyult, majd versenyzett az ifjúsági együt­tesben is. Vörös Erika sem maradt el sokkal tőle. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás. A Bem SE ger- jei sporttelepén, délután egy órától, Ceglédi VSE—Budaörs megyebajnoki találkozó. Az eddig csupán tizennégy pontot szerzett ceglédiek ősszel most lépnek utoljára otthonukban pályára, s győzniük kell, mert különben könnyen kieső he­lyen zárhatják az idényt. Dél­előtt 11 órától az ifjúságiak ta­lálkoznak. V. L. Csépel, hadar, szelei, rostál Amíg a búzából liszt Bet! Változó értelmű kifejezéseink GAZDAG SZÓKINCSÜNK számos átvitt értelmű fogal­mat őriz, melyek eredeti je­lentését elfelejtettük. Amikor a tolvaj nem visz el mindent, hanem csak bizonyos részt, akkor dézsmál. A suhancok csépelik egymást, játékból, virtusból. A fölöslegesen ismé­telt beszéd üres szalmacséplés. Aki gyorsan, értelmetlenül be­szél, az hadar. Ha a dolgozók munka közben eszegetnek a gyártmányokból, akkor mond­juk, hogy a nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját. Ha a csoportból valaki észre­vétlenül eltávozik, az elsze- iel. Az egyetemi felvételen megrostálják a jelentkezőket. A múlt századok valóságá­ban mást jelentettek ezek a fogalmak, fontos tevékenysé­geket, amelyeket ma már nem gyakorlunk. Idézzük hát a nagy időkel megélt öregeket. A feudalizmusban földje csak nemes embernek lehetett, a nem nemesek használói vol­tak a földnek, a használa­tért robotoltak és dézsmát szolgáltattak, tizedrészt a püs­pöknek, kilencedrészt a birto­kosnak. Borsos János kilencvenéves korában, húsz évvel ezelőtt, így beszélt a dézsmáról és a cséplésről: — Apám, aki 1832-ben szü­letett, mesélte, hogy negyven- nyolc előtt az uradalom kato­nái addig nem engedték el­vinni a jobbágyok' gabonáját a tarlókról, amíg meg nem dézsmálták, ott álltak a ke­resztek sokszor Szent Istvánig is, amíg a katonák ki nem választották a legszebbeket. — A cséplést láttam, ma­gam is csépeltem, leginkább rozsot, mert abból lett a zsúp, a háztetőre. Két-három ember volt egy bandában, meg­ágyaztuk a szétvágott kévéket és csépeltük. A cséplő nyele bodzafából készült, hogy könnyű legyen, másfél méter hosszú, a nyél végin gomb volt kifaragva, a gombon be­lül forgott a csikófa szíja. A csikófa a cséplő feje, hadarója somfából vagy erős, fiatal, nehéz bükkfából volt, hatvan- hetven centi, csatlakozó végin disznóbőr nyakló volt, a nyaklóba volt fűzve az össze­kötő szíj. Vertük a kalászokat, miközben gyors, egyhangú hadarópaj keletkezett. Ha összeütődtek a hadarók, mondtuk, hogy összerúgtak a csikók. A munkások nem pénzért, hanem részért csé­peltek, tíz vékából egy vékát, ez esetben kosztot is adott a gazda, ha nem adott, akkor húszból három vékát, ez volt az ebédrész. Járt még hozza zsúp is, száz kévéből egy. Ezt nem sajnálta a gazda, még biztatott is, hogy „köss akko­rát, amekkorát akarsz”. JÓZSA BENŐ, aki 1882-ben született, így emlékezett a nyomtatásra: — Apám mesélte, hogy negyvennyolc előtt harminc nyomtatóbanda volt Cegléden. A bandában négy ló volt és három ember. Sokat emlegette Nagykörűt, nagy uradalmak voltak ott, azokba jártak Szent István után. Addig ma­radtak, amíg az idő engedte, némelyik banda csak kará­csonykor jött elő. Elsőnek el­vágták a szalmaköteleket, majd talpra állították a kévé­ket, csak annyira dűtötték meg, hogy a kalászok összeér­jenek. Ez volt az ágyás. Az ágyást lovakkal elgázoltatták, karikában jártak egymás nyo­mában és rágták a kalászo­kat. A búzát háromszor is fordították, akkor a kalászok a másik oldalra dőltek. Har­madjára szétrázták. — Szelelték, szélnek hány­ták falapáttal a kicsépelt, nyomtatott gabonát, a pelyvát elfújta a szél, a nehéz gabona rakásra hullott. A ki nem csé­pelt kalászok a rakásra po­tyogtak, nyírfasöprűvel söpör­ték le őket az aljathajtók. Volt olyan esztendő, hogy nem támadt föl a szél, nem tudtak szeleim, kint háltak a pelyvában, olyankor, ha meg­jött a szél, a holdvilágnál is szeleitek. — Őrlés előtt kézi rostával tisztították a gabonát. Zsel­lérasszonyok jártak a gazdák­hoz, bő szoknyájuk volt, nagy zsebekkel, némelyik zseb ak­kora volt, hogy fél véka búza is belefért. Rostálás közben töltögették bele a gabonát, ha senki nem látta. Ha megtelt a zseb, valami kifogással, „meg köll mán nézni a kisgyereket”, hazaszaladtak. — A vízimalmok a Gerj.én sorakoztak és a Malomárkon. Lassan járt a malom, á mol­nár szóval tartotta a népeket. A malombeli beszélgetések, szórakozások véget nem értek őszi lombhullástól tavaszi rügyfakadásig. Megbeszélték a heti eseményeket, s ha kifogy­tak belőlük, rákanyarodtak a közelmúltbeli hadjáratokra, amelyek ugyan jól ismertek voltak, de az ínségről, futá­sokról, ágyúzásokról és csa­tákról mindig elevenek az emlékek. A háborúk egymást követték, a királyok gondos­kodtak róla, hogy mindig le­gyen háború. — A szélmalmokban is mol­nár őrölt, ellenben a száraz­malmokat mindenki maga ke­zelte. Azokból volt a legtöbb, ötven-hatvan, a város szélein álltak, egymás nyomában. A malomház kulcsát elkérték a tulajdonostól, azután befogták a lovakat a kerek tetejű jár­gányokba. — A vízimalmok, szélmal­mok, szárazmalmok csak .egy­féle őrleményt adtak, ki kel­lett szitálni elsőnek a korpát a bő lyukú szitán, a kenyér­lisztet a sűrűszitán, a láng* lisztet a selyemszitán. Ugyan­csak voltak szitálóasszonyok, zsellérek feleségei. EZEKET AZ EREDETI te­vékenységeket ma már nem- gyakoroljuk, a munkafolya­matok leírásai bekerültek a múzeumba. Bár még mindig akad ember, aki dézsmál, csé­pel, némelyik üres szalmát, van, aki hadar, elszelel, a je­lentkezőket megrostálják,' és ma sem kötjük be a nyomta­tó ló száját. Hídvégi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom