Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-20 / 299. szám
ft 1978. DECEMBER 20., SZERDA A Magyar Néphadsereg vezetőinek megbeszélése Kedden a Honvédelmi Minisztériumban tanácskoztak a Magyar Néphadsereg, vezetői. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter adott áttekintést az elmúlt esztendőben végrehajtott feladatok eredményeiről, tapasztalatairól, és összefoglalta azokat az alapvető teendőket, amelyeket 1979-ben kell ellát- niok a néphadsereg parancsnokainak és katonáinak. A tanácskozáson részt vett éa felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Jelen volt az értekezleten Rácz Sándor a Központi Bizottság osztályvezetője. Ott volt J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Országos agitáciás és propagandatanácskozás Győri Imre tartott vitaindító előadást A pártpropaganda, az agitáció és a tájékoztatás soron levő feladatairól tartottak országos tanácskozást kedden az MSZMP KB székházában. A fővárosi és megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, több pártbizottság titkára, az oktatási igazgatóságok vezetői, a tömegszervezetek illetékes titkárai és osztályvezetői, a rádió, a televízió, az országos napi- és hetilapok, a megyei és a kulturális sajtó főszerkesztői, a sajtó gazdaságpolitikával foglalkozó vezető munkatársai a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatából eredő tennivalókat vitat' ták meg. A tanácskozáson Győri Imre, a Központi Bizottság titkára a gazdaságpolitikai propaganda, agitáció és tájékoztatás időszerű teendőiről tartott vitaindító előadást. Az eszme csere során felszólalt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. A tanácskozás Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára zárszavával fejeződött be. Tudomány és gyakorlat Embertársaink Jólétéért Kevesen mondhatják el magukról, hogy életükkel, munkásságukkal az egész emberiség boldogulását szolgálták. Ök azok, akik elkötelezetten, a gátló és eltérítő körülmények ellenére is egyetlen célért ténykednek életük folyamán. Dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztéstani tanszékének Eötvös Loránd díjas vezetője ezen kevesek egyike. Szülei áldozatkészsége tette lehetővé, s biztatása segítette, hogy a legjobb iskolákban kiváló eredménnyel tanulhasson, s az eldugott kis faluból az egyetemi katedrára kerüljön. Tanárai arra ösztönözték, legyen mérnök, vagy pedagógus, de a gyep, s az állatok szeretete, — ahogy ő mondja — s a család anyagi helyzete miatt Debrecenben inkább mezőgazdasági tanulmányokba kezdett. — S nem bántam meg, hogy nem lettem műszaki ember — mondja, és szavait életútja hitelesíti. — Elégedett? — Inkább úgy mondanám, sokkal több olyan vonás volt az életemben, amivel elégedett lehetek, mint amit másképpen szerettem volna. Korán ráébredtem, hogy sokat lehet és kell tenni az emberiség élelmezésének ügyében, s a mezőgazdasági termelés az, ahol a legeredményesebben harcolhatunk ezért. Földünk 4,5 milliárd lakójának egyhar- mada éhezik, vagy rosszul táplálkozik. Az ezredfordulóra a jövőkutatók szerint már hét milliárdan leszünk. Sürget az idő, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert állítsunk elő, hiszen nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy embertársaink éheznek. Bizalom és alkotóerő Pályájáról faggatom, a tudós életének a bajokon és sikertelenségeken is átvezető vonásait kutatom, de leint: — Nem az a fontos, hogy személy szerint én mit tettem, hanem az, hogy saját területén mindenki a tőle telhető legtöbbet adja. En szerencsés embernek tartom magam, mert egész életemben azzal foglalkozhattam, ami érdekelt. A felszabadulás után, még fiatalon, fontos feladatokkal bíztak meg, igazi nagy változások cselekvő részese lehettem. Újdonsült tanszékvezetőként azokban az években nem ismertem azt a szót, lehetetlen, s azt az érzést, hogy fáradtság. Ma is azt vallom, ha a fiatalok erejükkel összhangban álló, önálló feladatokat kapnak, bizonyítanak. Ez az igazi ösztönző erő. Itt a tanszéken többször tapasztalhattam, hogy a bizalom •óriási alkotóerőt szabadít fel a hallgatókból, fiatal kollégáimból. — A Szovjetunióban volt aspiráns, járt Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban és néhány fejlődő afrikai országban, köztük Szudánban is. — Ezeken az útjaimon sokat láttam, tapasztaltam, ami ösztönző a további munkában is, s meggyőződhettem, sokszorosan igaz a mondás, a tudás erő, s nekünk ezt az erőt arra kell fordítanunk, hogy sok húst adó állatokat nemesítsünk, e fontos táplálékunkból minél többet tegyünk a világ asztalára. Kutatómunkájában e szempontok vezérlik dr. Magyari Andrást, s kollégáival úttörő utakon jár. Az állattenyésztés eddig periférikusnak ítélt, vagy elhanyagolt területeit veszik bonckés alá, hogy a problémák megoldásával segítsék állattenyésztésünk fejlődését is. Jó tíz éve, hogy a lúd tenyésztés nagyüzemi módsze- szereit kutatják, s nyolc éve foglalkoznak a takarmányt jól hasznosító, sok húst adó szarvasmarha nemesítésével. Exporimáj-rekord — A lúdtenyésztés világszerte tönkrement ágazata volt az állattenyésztésnek — hangzik a magyarázat. Azt tartották, hogy a liba a kisüzem és a külterjes gazdálkodás állata, nincs tehát helye a belterjesen fejlődő, nagyüzemekben. Tudtuk, hogy a világpiacon keresett cikk a liba tolla, mája, húsa, s tenyésztésének Magyarországon hagyományai vannak.. A liba az olcsó, rostos növényi takarmányt kiválóan hasznosítja, tenyésztése kevés beruházást igényel, ezért megvizsgáltuk, nagyüzemi módszerekkel lehet-e versenyképesen tenyésztsni a libát. Rendkívüli eredmény született: az elmúlt évben hazánk az első helyre került a világon a libamáj termelésében 706 tonna májat exportáltunk. Fajtánk tenyésztési | adottságai kedvezőbbek, mint a korábbiaké. S a kutatás módszerei is újak voltak. Újak, ugyanakkor logikusak, hiszen nemcsak a fajtát nemesítették ki, hanem a tenyésztés gazdaságossági szempontjait, a tói függ, de hat rá a környezet is. Egy szép állatot nagyobb gondoskodással lát el az állatgondozó. A legfőbb szempont mégis az volt, hogy jó hústermelő fajtát adjunk a gazdaságoknak. Meggyújtott fáklya Munkásságának elismeréseként nemrég Eötvös Loránd díjjal tüntették ki dr. Magyari Andrást. Azóta újabb és újabb problémák foglalkoztatják: — Az állategészségügy gyenge pontja az állattenyésztésnek. Nem törvényszerű például az elhullás, ezért az ál latorvosokkal együtt azon munkálkodunk, hogy a legpusztítóbb betegségek okait, ellenszereit megtaláljuk, s a tenyésztést e szerint módosítsuk. A limousine programot is folytatjuk^ égy új jövedelmezőbb termelési rendszert szeretnénk kimunkálni. S még egy sor témával foglalkozunk: például az ivarzás szinkronizálásával. Az állatgondozók munkájának kötöttségeit ezzel felodlhatjuk, mert az állatok tömeges ellését szabályozhatjuk. S azt a tettvággyal bővült kíváncsiságot, amely dr. Magyari András életének fő mozgatója, igyekszik átadni tanítványainak is: — A hallgató olyan mint a fáklya, amelyet nekünk kell meggyújtani. S ha munkájukat öntudatosan és hivatás- szereteten alapuló önfegyelemmel végzik, ezen a területen sokat tehetnek és kell is tenniök embertársaik jólétéért. Gáspár Mária Tartalékok a munkaszervezésben A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlése Pest megye 19 áfészének, 21 takarékszövetkezetének és lakásszövetkezetének küldöttei tanácskoztak tegnap Szentendrén, az Országos Vízügyi Hivatal Dokumentációs és Továbbképzős Intézetének előadótermében a jövő évi gazdaságpolitikai és cselekvési programról, az áfészek és takarékszövetkezetek üzem- és munkaszervezési helyzetéről, illetve feladatairól, valamint a MÉSZÖV V. ötéves tervének időarányos végrehajtásáról. Az értekezlet munkájában részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Kialakultak a vállalati méretek Az előbbi terveket konkréttá teszi a küldöttgyűlés által elfogadott jövő évi gazdaság- politikai cselekvési program is. Eszerint például 10—12 százalékkal lesz több az üzletek és vendéglőik forgalma, 6—7 százalékkal több mezőgazda- sági terméket vásárolnak fel. Örvendetes, hogy a fogyasztási szövetkezetek 20—25 százalékkal több szolgáltatást vállalnak a lakosság megrendelésére. A cselekvési program részletesen foglalkozik azzal, hogy kialakultak azok a ; az új gazdasági szabályozók szabta követelményekhez, hogyan kell alkalmazkodnia a fogyasztási szövetkezeteknek. Különösen fontosnak tartják, hogy a szövetkezetekben csökkentsék a költségeket, minél több helyen honosítsák meg a teljesítménybérezést, javítsák a munka- és üzemszervezést. A mezőgazdasági szakcsoportok irányítására is több gonTuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg a tanácskozást s ismertette az elnökség javaslatát a fogyasztási szövetkezetek 1979. évi feladatairól és a jövő évi cselekvési programról. Pest megye településein 278 ezer tagja van a fogyasztási szövetkezeteknek. A mozgalom erősödését bizonyítja, hogy jövőre újabb 5—6 ezer tag belépésére számítanak. Mint azt Tuza Sándorné dr. hangsúlyozta, a Pest megyei áfészek- nél — az egyesülések eredményeként vállalati méretek, amelyek tartósan lehetővé teszik a gazdasági munka jobb még- szervezését, a meglevő tartalékok feltárását. Jövőre csupán az abonyi, a ceglédi és az albertirsai áfész, valamint több nagykőrösi, gödöllői és váci lakásszövetkezet egyesül. A budai járási, a tápiószelei, valamint az Alsó-Tápió menti Áfész munkásszekciókat alakít. Újabb hat állattenyésztési, mezőgazdasági szakcsoport működik a jövő évtől. Idén a szövetkezeti bolti forgalom 13 százalékkal emelkedett, ami elsősorban a jobb áruválasztéknak és a hálózat korszerűsítésének köszönhető. Az alapvető árucikkekből nincs hiány. Jövőre a szövetkezetek közvetlen termeltetéssel, illetve a vállalatokkal és a tsz-ekkel kialakított közvetlen kapcsolatok révén még tovább javítják az ellátást. Az áfész-vendéglőkben idén nem emelkedett a forgalom, bár 16 százalékkal több étel fogyott, mint tavaly, s jövőre is erősíteni szeretnék ezt a tendenciát. Mindezt segíti, hogy jövőre hat ABC-áruház építését fejezik be (Tápiósze- lén, Zsámbékon, Pécelen, Ceg- lédbercelen, Törteién és Sülysápon), s ezzel üzleteik száma a megyében negyvenre emelkedik. Több felvásárló telep is nyílik. Az új esztendőben Galgamácsán, Valkón, Csömörön és Kerepestarcsán nyitnak takarékszövetkezeti fiókot. A betétállomány a tervek szerint hat százalékkal, 182 millió forinttal lesz több, mint az idén. A takarékszövetkezetek 410 millió forint kölcsönt nyújtanak tagjaiknak. A lakásszövetkezetek 723 lakást építenek, s 250 otthonba költöznek be a tulajdonosok. dot fordítanak, így például tájegységenként egységes telepítési terveket készítenek. A küldöttértekezlet megvitatta az áfészek üzem- és munkaszervezési tennivalóit, így többek között egyetértettek abban, hogy különösen az áruházak munkájának szerve- zésében még nagyon sok a tartalék. A tapasztalatok szerint ugyanis viszonylag kis befektetéssel egyes osztályok átszervezése jelentős forgalomnövekedést eredményezhet. Szó volt arról is, hogy érdemes az új ABC-áruháza- kat saját kivitelezésben építeni, mert az áfészek építőipari részlegei körülbelül fele any- nyiért készítik el, mint a nagy vállalatok. A fogyasztási szövetkezetek időarányosan teljesítik V. ötéves tervüket — állapították meg az e napirendről szóló vitában. Ezt bizonyítja, hogy az áruforgalom gyorsabban emelkedik, mint a tanácsi vállalatoknál, s a megye kereskedelmében 42 százalékos rész az áfészeké. A takarékszövetkezetek fejlődése is kiegyensúlyozott, különösen a háztáji kisgazdaságok termelésének fejlesztését szolgálja az 1975 óta folyósított mintegy 169 millió forintos kölcsön. A lakásszövetkezetek munkája különösen a karbantartás területén javult. Hatékonyabban, kisebb költséggel A küldöttértekezlet vitájában 33-an szólaltak fel. Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára is felszólalt. A fogyasztási szövetkezetek munkáját értékelve a többi között elmondta, hogy többségük rugalmasan — tagjai és a lakosság érdekeit figyelembe véve — dolgozik. Az egyesült szövetkezetek megerősödtek, javult az irányítás, a hatékonyság. Hangsúlyozta, hogy a megváltozott gazdasági szabályozók között minden lehetőséget ki kell használni az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a hatékonyabb gazdálkodás és a költségvetések csökkentésére. de ez semmiképpen sem mehet az ellátás rovására, Példaként említette, hogy az ABC-áruház építési program nem szoríthatja háttérbe a kisközségekben és az amúgy is csak kis üzletekkel rendelkező településeken az árukínálat javítását, felhívta a figyelmet arra, hogy az eddiginél jobban hasznosítsák a gyakorlatban a középvezetők é* a szocialista brigádok munkaszervezési javaslatait. A küldöttértekezleten átadták a jutalmakat a KMP 60. évfordulója alkalmából kezdeményezett munkaverseny győzteseinek. Az első helyezett a váci, a második a gödöllői, a harmadik a dabasi áfész egy-egy szocialista brigádja lett. Közéleti elfoglaltság a népfrontmozgalomban Társadalmi munkabizottság a nyugdíjasokért A nyugdíjasok érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő hasznos közéleti elfoglaltságot a népfront lakóterületi mozgalmi, tömegpolitikai tevékenységében találhatnak. Csatornát épít a gépvakond Ax új feshrnoBógamraff GddoBBön is termékfeldolgozás mikéntjét, s az értékesítés lehetőségeit is kutatták, s kész módszert adtak a gazdaságoknak. A szarvasmarha nemesítésében elsődleges szempont az volt, hogy gazdaságosabban, több értékes húst „állítson elő” a jószág. A magyartarkával keresztezett limousine fajta azonban küllemre is szép, tetszetős példány. — Nem alaptalan a mondás, hogy gazda szeme hizlalja a jószágot. Az állat teljesítőké- j pessége genetikai adottságai- j de ahány város, annyi különleges feladattal, váratlan akadállyal kell megbirkózniuk. Lábatlanban például 15 fokos emelkedőben vizsgázott a gépvakond — kitűnő teljesítménnyel. Másutt sok évtizede épített és ottfelpjtett föld alatti vezetékek állják útját a gépnek és bénítják meg egy időre a folyamatos munkát. Rendkívüli feladat vár a dorogi aknamélyítőkre Esztergomban is, ahol nemrégiben kezdték meg az új fő gyűjtőcsatorna építését. Itt a régi csatornák, árvízvédelmi védfal, vízvezetékek, elektromos kábelek és történelmi várfalak alatt kell a gépvakondnak kiépíteni a cső útját anélkül, hogy kárt tenne bennük. A csatornaépítő bányászoknak meg kell óvniuk Esztergom egyik ékességét, a gyönyörű platánsort is. Közvetlenül a fák alatt halad majd az új csatorna, s rendkívül pontos, körültekintő munka szükséges ahhoz, hogy ne sértsék meg az értékes platánok gyökereit. i Ráb Erzsébet 1 Ezért a Hazafias Népfront Or. szágos Tanácsának titkársága társadalmi munkabizottságot hívott életre, amely kedden tartotta alakuló ülését a népfront székházában. A 24 tagú bizottság elnöke Knoll István filmrendező, titkára pedig Ra- kovszky István, a népfront munkatársa lett. Hazánkban jelenleg 2 millió 168 ezer idős ember él, és számuk egyre nő. Napjainkban a róluk való gondoskodásnak három formája létezik: az öregek napközi otthona, a házi szociális gondozás és a szociális otthoni elhelyezés. Az országban ma 247 szociális otthon, 734 öregek napközi otthona működik, a házi szociális gondozottak száma pedig több mint 25 ezer. A bizottság feladata lesz, hogy információkat gyűjtsön az idős korúak helyzetéről, jelzéseket adjon az illetékeseknek, ajánlásokat, javaslatokat dolgozzon ki életkörülményeik javítására, szabad idejük hasznos eltöltésére és bekpesolódjon különböző kezdeményezésekbe. A szabad idő hasznos eltöltését szolgálják szerte az országban a nyugdíjasklubok. Az ülésen javasolták: ahol gondot okoz ilyen klubhelyiség kialakítása, engedjék át az időseknek az ifjúsági klubokat a délutáni órákig. A bizottság tagjai többek között elmondták: nem elegendő az, hogy foglalkoztatják az időseket, lehetőséget biztosítanak a nyugdíjkiegészítésre. Feladat azt is, hogy még aktív dolgozó korukban felkészítsék őket a nyugdíjba vonulás pillanataira. sajtológép 24 óránként 7—10 métert halad előre, s ez kiváló teljesítménynek számít. A gyorsaságon kívül nagy előnye a korszerű technológiának, hogy a különböző műtárgyak, épületek, patakok, hidak, vasút és útvonalak alatt is átvezeti a csöveket anélkül, hogy a felszínen valamilyen jele lenne a nagyarányú föld alatti munkának. Mégis jó szerkezetű, jól hasznosítható alagutakat adnak át a közműszerelőknek. A fővárosban eddig már több ezer méter hosszú köz- műalagútat fúrtak, a bányászok. Jelenleg is több kerületben dolgoznak. Az Aknámé- | lyítő Vállalat dorogi körzetének szakemberei például a Ferihegyi gyorsforgalmi út alatt építik az alagutat, aminek nagy szerepe lesz a repülőtér rekonstrukciójában, bővítésében. Ezenkívül vidéki városokból is sok megrendelést kapnak a bányászok. Csatornát építettek már a gépvakonddal Szegeden, Pécsett, Oroszlányban, Nagykanizsán, Pakson, Kazincbarcikán és Gödöllőn is. Alaposan megtanulták már az új technológiát, Budapest több pontján nem is sejtik a felszínen közlekedő gépjárművezetők, hogy közvetlenül alattuk, néhány méter mélységben alagútat fúl egy különleges berendezés. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói ezzel készítik a közművezetékek lefektetéséhez szükséges csatornákat, mégpedig a hagyományostól eltérő módszerrel. Egy nagy teljesítményű hidraulikus géppel csaknem . 300 tonnás nyomással préselik a vastag falú vasbeton csöveket a kőzetbe. Csupán egy-egy — úgynevezett — indítóaknát nyitnak. Ebben helyezik el a folytonosan előrenyomuló „gépvakon- dot”, s itt adják le a betoncsöveket is, amelyeket szintén a gép fektet le a maga előtt kibontott talajban. A sínpályákon futó csillékben a gép segítségével kiépített vasbeton csöveken keresztül szállítják ki a kifejtett földet, kőzetet. Gyakorlatilag tehát csaknem minden a föld alatt történik. A tervezők és a kivitelezők egyaránt úgy manővereznek, hogy a felszín „ne érezze”, mi történik a mélyben. A különleges
