Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

■B® NAGYKŐRÖSI Tíra/iri ■A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 298. SZÄM 1978. DECEMBER 19., KEDD Megyei tanácstagi csoportülés lilák és köziekedésbiztonság Kis pénzből, társadalmi összefogással Az évszakot meghazudtoló, langyos eső hullt a napokban. Pocsolyákban állt a víz a város utcáin, s egy tanács­kozás szünetében megjegyezte valaki, ilyenkor a mezőgaz­dászokat és a tanácselnökö­ket foglalkoztatja legjobban az időjárás: az egyik a mély­szántásra, a másik az útháló­zatra és az út menti csator­nákra gondol. Járásszerte sok-sok millió forint kellene ahhoz, korszerű gépek és elegendő hozzáértő ember, hogy valóban változ­tatni lehessen a helyzeten, ne csak addig nyújtózkodni mindig, ameddig a takaró ér. A ceglédi Járás, a város és a szomszédos Nagykőrös útviszonyairól, közlekedé­si helyzetéről tárgyalt legutóbb a megyei tanács­tagok csoportja, együtt a tanácselnökkel, ille­tékes hivatali osztályvezetők­kel. A terület közlekedésbiz­tonsági helyzetéről, az idei baleseti statisztika alakulásá­ról és a sokirányú társadalmi összefogásról Rétyi Pál rend­őr alezredes, a járási-városi közlekedésbiztonsági tanács titkára számolt be. Nagy forgalmú a 4-es orszá­gos főútvonal, amelynek 42 kilométeres szakasza a ceglédi járáson halad át. Hasonlóan népes volt — főként a nyári turistaszezonban — a 441-es nagykőrösi és a 313-as jász­berényi út is. A ceglédi járás közlekedé­si helyzetét, mint az ország­ban sok más területét, befo­lyásolja, hogy megszaporodtak a településeken élő családok járművei. Sajnos, nem erő­södött kellően a közlekedési morál, és az utak hálózata — főként a két városban — messze elmarad a szükséges­től. A VOLÁN l./ll. számú Vál­lalat teherszállító gépkocsijai és a 20-as VOLÁN távolsági autóbuszai nagy forgalmat bonyolítanak le. A teherszál­lítók átlagosan 425 ezer kilo­métert tesznek meg havonta, az utasokat vivők naponta 9 ezer, 10 ezer embert visznek egyik településről a másikra, piaci napokon még többet. Az ipari üzemek munka­erőhelyzetét is érzékelteti, hogy vidékről • dolgozni nap mint nap hányán kerekednek fel. Sok üzem, gyár, vállalat saját szállító gépjárműveit használja, a termelőszövetke­zetekben több mint 200 teher­autó, 600 nál több vontató, ezernél több pótkocsi és szá­mos autóbusz is akad. A járás területén most 4 ezer 950 személyautó van magántulajdonban, szin­te minden tizenkilencedik ember autótulajdonos. Tíz évvel ezelőtt csak min­den huszadik család birtoká­ban volt személyautó. A por­tákon 3 ezer 500 motorkerék­párt és igen sok segédmo­tort, kerékpárt tartanak. Statisztika készült a 4-es országos főútvonal forgalmá­ról is: amíg 1970-ben a régi 4_es járásbeli szakaszán 4 ezer 966 jármű fordult meg átlagosan naponta, az új 4- esen ez a szám már, azonos időszakban 21—22 ezerre nőtt. A Nagykőrösre vivő úton napi 4—6 ezer, Jászbe­rény felé 6—8 ezer jármű ha­lad át. Az utak állapotán megér­zik a megnövekedett forga­lom, többet kell költeni fenn­tartásukra. A KPM Budapesti Közúti Igazgatósága a közle­kedési jelzőtáblák elhelyezésé­re, korszerű fényvisszaverős- re cserélésükre sokat költött, segítve a közlekedés biztonsá­gát. Baleset, szám szerint keve­sebb fordult elő, mint lyi sérülés. A statisztikát nézve, elmondható, hogy az utóbbi tíz esztendőben a város és a ceglédi járás útjain 3 ezer ember lett közlekedési baleset sé­rültje, áldozata. Ebben az évben a közleke­désbiztonsági tanács, az ön­kéntes rendőrök és a társa­dalmi aktivisták serege segí­tett az ellenőrzésekben, vala­mint a KRESZ oktatásában. Külön akciók alkalmával foglalkoztak az idősekkel, a gyerekekkel, a kerékpárosok­kal, a lovasíogathajtókkal. Az ellenőrzések alkalmával ta­pasztalt szabálysértési ügyek­ben tanulságosan eljártak. Ez a „zsebre és járművezetői jo­gosítványra menő” eljárás a jövőben még szigorodik. A tanácstagok és a hivatali vezetők gondjaikat, terveiket elmondták a tanácson. Szó került a közutak fenn­tartásának, karbantartásá­nak helyzetéről, lehetősé­géről, a helyi és a hely­közi utasszállítás alakítá­sáról, javításának szüksé­gességéről. A nyársapátiak, csemöiek ar­ról adtak tanúbizonyságot, hogy társadalmi összefogással, ha a település érdeke úgy kívánja, sokat lehet segíte­ni. Az útkarbantartással, fel­újítással kapcsolatban el­hangzott a kérdés: a gyors munka a jó vagy a drága? A nagykőrösiek az autóbuszpá­lyaudvar környékén élők ne­vében emeltek szót panaszu­kat tolmácsolva. Summázva a jövő lehetősé­geit, megfogalmazódott a ta­nácskozáson : a közlekedési helyzet javítása érdekében, meg kell próbálni, hogy kis pénzből, teljesebb' összhang megteremtésével és társadalmi összefogással segíthessenek, ahol csak lehet. Elhangzott az is, hogy a jö­vőben — az értekezlet hasz­nos tapasztalataiból kiindul­va — hasonlóakat kell ren­dezni, mert ötleteket adnak, célra vezetnek az ilyen tájé­koztatások, megbeszélések. E. K. Tájékoztató előadás Mit kell tudni az adózásról? Holnap, december 20-án, délután 4 órakor, a KIOSZ székházában, a megyei köz­pont kiküldöttje adóügyi tájé­koztató előadást tart. Ünnepi finomságok készülnek a húsüzemben Jövőre harmadik esztende­jébe lép a Nagykőrösi Hús­üzem, melyet egykor a Sza­badság Tsz és a Nagykőrös és Vidéke Áfész azért létesített, hogy javítsa a város és köz­vetlen környéke húsellátását, s hogy házias készítésű és körö­si zamatú húsárukat adjon az Áfész boltokon keresztül a vá­sárlóknak. A kis húsüzem, melyet most a Mészáros János Tsz és az Áfész tart fenn, elérte az ala­pítók által kitűzött célt, de a gyárszerű, gépekkel dolgozó, nagy húsüzemekkel eleinte nem bírta a versenyt és ráfi­zetéssel dolgozott. Az alapítók ezt is vállalták. Azóta a szor­galmas dolgozók az üzemet fokozott munkával gazdaságos­sá tették. Most az ünnepek előtt fel­kerestük a húsüzemet, mely teljes kapacitással készül az Afész-boltok ünnepi ellátásá­ra. Hat húsipari szakember hagyományosan, nehéz kézi munkával, vágja s dolgozza fel a sertéseket, melyeket a Mészáros János Tsz-ben és az Áfész hizlaldájában neveltek. Készül a finom kolbász, sza­lámi s egyéb töltelékáru. A füstölt húsokból máris 14 mázsát szállítottak a nagykő­rösi, kocséri és a nyársapáti Afész-boltokha. Az ünnepekre a friss tőkehúsból is többet szállítanak az üzletekbe. Szil­veszterre virslit is készítenek majd. A húsüzem vezetője, Gulyás Ferenc, húsipari technikumot végzett fiatal szakember. Büszkém mutatta, hogy az üzem fenntartói, az idén szé­pen kicsempéztették a feldol­gozóhelyiségek falait. Az üzem dolgozói most azt várják, hogy a jövő évben kicseréltetik az elavult húsdaráló- és töltőgé­pet. Ez munkájukat gyorsítja, könnyíti és biztonságosabbá teszi majd. K. L. * Dél-Pest megye egészségügyi központja Belgyógyászati pavilont építenek A szomszédos ceglédi kór­ház és a rendelőintézet Dél- Pest megye egészségügyi köz­pontja. A gyógyításban betöl­tött szerepét a századforduló­ig — a lakosság magasabb színvonalú ellátása érdekében — tovább kell erősíteni. A ké­sőbbiekben, várhatóan, csök­ken a jelenlegi ellátási terü­let a monori és a nagykátal járás egy részének leválásá­val, ám akkor is számítani kell a ceglédi járás, Cegléd és a szakmai koordináció követ­keztében Nagykőrös összesen 140 ezer lakójára. Új osztályok Ahhoz, hogy az egészségügyi intézményrendszer megfelelő­en elláthassa feladatát, ki kel­lett dolgozni az egészségügy fejlesztésének távlati koncep­cióját. Miután a tervezet el­készült, megvitatta és véle­ményezte a városi pártbizott­ság mellett működő várospo­litikai munkabizottság, az egészségügyi dolgozók pedig aktívaértekezleten elemezték. Ilyen előzmények után került a téma az MSZMP városi vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésének napirendjére. A reális alapokra épült ter­vezet előirányozza a kórházi ágyak számának 1500-ra eme­lését, új osztályok megnyitá­sával. Ily módon érhető el, hogy tízezer lakosra átlago­san 90—100 ágy jusson. Átalakítás Miután a betegségek meg­előzése a cél, komplex szűrő- vizsgálatokra kell felkészül­ni a következő évtizedekben, melyekhez megfelelő szakmai, technikai adottság szükséges. Nagy gondot kell fordítani az üzemegészségügyi ellátás fejlesztésére. A már megle­vő felszereléseket, rendelőket szükséges hatékonyabban hasznosítani, másrészt fontos több szakrendelést helyben in­dítani. Főfoglalkozású üzem­ré- I orvosok alkalmazása kívána- gebben, de sok volt a szemé- | tos, akiket lakáshoz kell jut­tatni, hogy letelepedhessenek a városban. Az üzemek eddig is áldozatkészségükről tanús­kodtak, számítanak rájuk a jö­vőben is. A kórházban hamarosan el­készül a korszerű szemészeti osztály, és akkor a szakren­delő a jelenlegi Pesti úti épü­letből végleges helyére köl­tözhet A tervek szerint, a ré­gi baleseti kórházat a tüdőgon­dozó intézet céljaira alakítják át. A régi gyermekosztály épületét felújítva és átalakít­va itt helyezik el még ebben a tervidőszakban az új vér- transzfúziós állomást, amely­nek létesítéséhez az Egészség- ügyi Minisztérium tízmillió forintot ad. A régi állomás ki' költözése lehetővé teszi a kór­házi gyógyszertár infúziós la­boratóriummal való bővítését Műszerek Az 1985-ig terjedő időszak­ban százágyas krónikus bel­gyógyászati pavilon létesítése szerepel a tervekben. A magas színvonalú fekvőbeteg-ellá­táshoz átgondolt és összehan­golt műszerbeszerzésre van szükség. K. A. Anyakönyvi hírek Eladási rekord a ruházati holtban Született: Boros Mihály és Bata Irén: Roland; Ballagó Alajos és Illés Eszter: Ágnes; Kovács István és Kovács Klá­ra: Edit; Nagy István és So­mogyi Zsuzsanna: Anita; Ádám Imre és Vikartóczki Zsuzsanna: Tamás; Márton ­Szűcs Zoltán és Korsós Teré­zia: Anett; Káposztás László és Lukács Ibolya: Aranka; Kenderes János és Vincze Lujza: János. Pethő Csaba és Zoller Mária: Anett; Cseri László és Szuhanyik Ágnes: Viktor nevű gyermeke. Névadót tartott: Czeczon István és Új Éva: István; He­gedűs Zoltán és Nagy Sarolta: György; Járó Pál és Koroknai Terézia: Györgyi; Járó János és Czira Zsuzsanna: János, Szécsény Sándor és Szendi Ju­lianna: Sándor; Szécsény Zoltán és Dér Mária: Mária; Nagy Balázs és Lakos Etelka: Bernadett nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szabó Balázs és Halmi Eszter; Né­met Tamás Vilmos és Pintér Katalin; Lengyel Mihály és Fazekas-Szűcs Ilona; Faragó Sándor és Cziriák Zsuzsanna; Illés Ferenc és Kenderes Etel­ka. Meghalt: Pászti György (Csipvári u. 17.); Kolozsvári Károly (Hosszúhát dűlő 26.); Tóth Ferenc (Árbóz dűlő 38/a.); Deák Sándor (Ady E. u. 17.); Kutasi Albert (Tán­csics M. u. 21.); Lócskai Jó- zsefné Illés Mária (Rákóczi u. 1.). Tizenhárom eladó és egy pénztáros állta az aranyvasárnapi rohamot az Áfész nagykőrösi I-es számú ruházati boltjában. Sikerült is rekordot dönteniük: 120 ezer forint forgalmat bo­nyolítottak le. (összefoglalónk a lap 6. oldalán olvasható.) Bozsán Péter felvétele SPORT —SPORT —SPORT— SPORT —SPORT Kosárlabda-eredmények NB Il-es sportolóink ide­genben mérkőztek, városunk­ban pedig több kosárlabda­eseményre került sor. A férfi NB II-ben: Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskola— Nagykőrösi Pedagógus 100-42 (47-16). Nk.: Danóczi (3), Be- cser (11), Mocsai (11), Józan (17), Kőházi, csere: Szeleczki Cs. A vendéglátó csapat végig jobb volt, megérdemelten és biztosan győzött a nagyon fia­tal összetételű, tartalékos kö­rösiek ellen. A Toldi sportcsarnokban rendezték a középiskolás ku­paviadal megyei férfi döntő­jét, az esélyes monoriak győ­zelmével. Monori Gimnázium— Ceglédi Gimnázium 48-34 (36-17), Váci Sztáron Gimná­zium—Ceglédi Gimnázium 65-42 (36-18). A végeredmény: 1. Monor 4; 2. Vác 3; 3. Ceg­léd 2 ponttal. Szintén városunkban, a Tol­di sportcsarnokban rendezték az Országos Ifjúsági Kupa or­szágos elődöntőjét. A kétna­pos viadalon a férfi döntő iz­galmas és színvonalas játé­kot hozott, a nőknél pedig a nyaranta itt edzőtáborozó csepeliek a hazai környezet­nek beillő pályán biztosan végeztek az élen. Férfiak: Nyíregyházi Tanárképző—Gyu­lai SE 108-29 (58-14), MAFC (Budapest)—Nyíregyházi TK 77-71 (29-42), MAFC—Gyula 88-34 (43-16); a végeredmény: 1. MAFC 5; 2. Nyíregyházi TK 3; 3. Gyula 2 ponttal. Nők: Csepel SC—Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 86-48 (44-24), Csepel Szarvasi Fő­iskola Spartacus 82-62 (49-33), Szarvas—Nyíregyházi MGF 49-40 (24-22); a végered­Idomvágás fűrészgéppel meny: 1. Csepel 4; 2. Szarvas 3; 3. Nyíregyházi MGF 2 pont­tal. Újítás, hogy a mostani győz­tesek az 1—6., a 2. helyezet­tek pedig a 7—12. helyekért játszanak majd az országos döntőben. A Ceglédre tervezett C. Gimnázium—Nagykőrösi Gim­názium megyei férfi és női diák bajnoki kosárlabda­mérkőzést közös megegyezés­sel a téli iskolai szünidő utánra halasztották. Apró jól versenyzett Cegléden mintegy 50 in­dulóval oiszágos ifjúsági kö­töttfogású birkózóversenyt rendeztek. A Nagykőrösi Ki­nizsi két fiatalt szerepeltetett. Közülük Apró Balázs szere­pelt jobban, aki megszokott súlycsoportjánál feljebb: a 70 kg-osok 5 fős mezőnyében vetélkedett. Első mérkőzésén leléptették a körösi fiút, de ezután három ellenfelét is két vállra fektette, és körbe­verés után végül az első he­lyen végzett. Levelezési sakkozás A magyar levelezési egyéni sakkbajnokságban a II. osz­tályban 7 fős csapatokban ve­télkednek a résztvevők, kör- mérkőzéses rendszerben. Aki legalább 3,5 pontot szerez, 3 alkalommal, az II. osztályú levelező-sakkozó minősítést szerez. Ezt Forró Pál (Nagy­kőrösi KIOSZ) az idén telje­sítette: 4-j-3,5+4,5 pontot ért el. A 4 és fél pontos ered­ménnyel az I. osztályban való indulásra nyert jogot. A fo­lyamatos és öt évvel ezelőtt kezdődött vetélkedősorozaton a körösi sakkozó a 226-os sor­számú, 9 fős csoportban sze­repel. S. Z. KEDDI SPORTMŰSOR KOSÁRLABDA Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 14.30: Nagykőrösi Gim­názium—Váci Sztáron Gimná­zium női, 15.45: Nagykőrösi Gimnázium—Váci Sztáron Gimnázium férfi megyei diák bajnoki mérkőzés. A DÉMÁSZ lakatosműhelyében 20 kiloivattos kereszttartó­hoz készítenek alkatrészeket. Képünkön: Jani Ferenc fűrész­gépen idomot szab méretre. Varga Irén felvétele Moziműsor Csodabogyó. Mesesorozat. Előadás kezdete: 4 óra. Halálodra magad maradsz. Színes, magyarul beszélő NSZK film. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Tojásráníotta. Előadás kez­dete: fél 7-kor. A kocséri Petőfi moziban. Terülj, terülj asztalkám. Szí­nes magyar 'film. Előadás kezdete: 6 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom