Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

1978. DECEMBER 16., SZOMBAT rm Épül a vezetékgyűrű A siófoki Kőolajvezeték Vállalat dolgozói megkezdték Szentendrén a Budapest II. gáz körvezeték földmunkáit, me­lyeket december 21-re fejeznek be. A késedelmek ellenére . Teljesíti tervét az építőipari szövetkezet December elején 65 millió forint volt az árbevétele a Szentendrei Építőipari Szövet­kezetnek. Az év végéig elérik a tervezett 76—77 milliót is, pedig a magasépítők idén nem tudják teljesíteni tervüket. Az ok: ennél a részlegnél egyne­gyedével csökkent a munká­sok száma. így a lemaradást a szövetkezet jobb helyzetben levő, többi részlegének kell pótolnia. Legalábbis ezt vál­lalták a mélyépítők, a villany- szerelők, mint erről Ambrus Ferenc főmérnök tájékoztatott. Közben a jövő évi tervek is kirajzolódnak, annál is in­kább, hiszen több munkájuk közepénél járnak, jövőre kell elkészülniük vele. Ezek közé tartozik a nyolctanterinés is­kola, az OTP-fiók és a Vas­vári lakótelep otthonai. Ez utóbbival van a legtöbb gond­juk, mert bár időben megren­delték a fűtéshez szükséges olajkazánokat, radiátorokat, tartályokat a Szerelvényérté­kesítő Vállalattól, a szállítás ugyancsak késik. A szövetkezet tavaly októ­berben csatlakozott a lakás­építő szövetkezetek No-Fines technológiai rendszeréhez. Ezért vásároltak drága pén­zen Elbamixer betonkeverőt és Cabilon toronydarut. A 7 mil­lió 600 ezer forint berendezés azonban ma is az udvaron rozsdásodik. Miért? Az Ybl Miklós terve­ző szövetkezet csak 1978 szep­temberére tudja elkészíteni az első tervet, s ugyanakkorra lesz meg a Pest megyei Ter­vező Vállalat közreműködé­sével a közművesítés is. A László-telepen 271 lakást sze­retnének mielőbb átadni, de még az .építkezés előkészítése sem kézdőühetett meg,' mert még a telket sem Sajátították ki. A toronydarut addig az is­kolaépítkezésnél használják, de a betonkeverő továbbra is pi­henni kénytelen. Az elvonókúra csak az első lépcsőfok Régóta gond a túlzott alko­holfogyasztás, arra példa az 1899. július 7-én életbelépett rendelet: „Kocsmák, sörházak és pá­linkamérések templomoktól, iskoláktól és középületektől, vagy hivatalos helyiségekül használt magánépületektől, amelyekben elhelyezve levő intézményekre és hatóságokra ezen üzletek közelsége zavaró­lag hatnak, 100 méter távolsá­gon belül nem nyithatók.” Az alkoholizmust népbeteg­ségnek tartják hazánkban. Az országban 200—250 ezer az al­koholisták száma, tehát a la­kosság 2—2,5 százaléka szen­ved ebben a betegségben. Szentendrén 200—250 alkoho­listát tartanak számon, az or­szágos átlagnál kevesebbet. A megelőzéshez tartozik a munkahelyek környékének szeszmentesítése a délelőtt 9 óra előtti alkoholkiszolgálási tilalom betartása. De talán még fontosabb a korai orvosi segítségnyújtás. A szentendrei városi tanács egészségügyi osztálya alkohol- elvonóra küldheti azokat, akik a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásukkal családjuk, környezetük biztonságát ve­szélyeztetik. Az elvonókúra a gyógyításnak csupán az első lépcsőfoka. Sikerhez csak ak­kor vezethet, ha a betegek utógondozásban részesülnek. Szentendrén 1977-től az alko­holelvonó ideggondozó törődik az alkoholistákkal. Az alkoholizmus elleni pro­pagandát segíti a művelődési központ, Hazafias Népfront, Vöröskereszt, TIT helyi szer­vezetei. Felvilágosító munká­jukra nagy szükség van. Ré­vükön is népszerűbbé válhat­nak a Dunakanyar Alkohol- mentes Klub foglalkozásai. Az egészségügyi osztály is ajánl témákat a klubnak. Beszélget­hetnek például arról, hogyan lehet a szabad időt eltölteni szeszes" ital nélkül, informál­hatják az érdeklődőket az al­koholizmus káros társadalmi következményeiről és még sok egyéb témáról. Három párbeszéd Csobánkáról hí igények többsége megalapozott Még a nyáron Pomázon volt dolgom. Megyek a főutcán, szembebiciklizik velem fekete­sárga melegítőjében régi bará­tom, egy pesti kereskedelmi vállalat pénzügyi osztályveze­tője. Megszállott kerékpáros, negyvenvalahány éve ellenére. Edzésnek vagy kirándulásnak is vélhetném a dolgot, de a bi­cikli és barátom alaposan meg­pakolva. — Mit cipelsz? — Kaját’. — Hova? — Csobánkán, gyönyörű he­lyen, olcsón, vettünk pár négyszögölt, van rajta egy pa­rányi faház, ott tanyázik hét végén az egész család, én most a szabadságomat is ott töltöm. — Vissza a természethez? — Igen. Jó levegő, csend, nyugalom. Bár ez utóbbi nem zavartalan. — Miért? — Vagy Pestről hozzuk az ételt, italt, kenyeret, tejet, húst, vagy Pomázon vásáro­lunk be. Csobánkán minden­napi gond az ellátás. © Ez már téli eset. Dobogókő felé autózom, a sár, köd, eső a csobánkai leágazásnál idős né­nit áztat. Leállók mellette, de alig akar beszállni: — Nem lehet kedveském, összemocskoinék mindent. Ahogy beül, látom, bizony merő sár a csizmája. — Bárhova megyek a kör­nyéken. - ilyenkor, nevetve mondják', na, fógáclők, , hogy’ maga csobánkai. Látjuk a sár­ról! — Hogyhogy? — Alig van rendes Utunk, sártenger ilyenkor minden. Ötször is meggondoljuk, ki­mozdulunk-e a házból. © Mesélem a két esetet Tóth Tibornak, a csobánkai tanács elnökének. Nem lepődik meg, ismeri faluját, évtizedek óta lakik itt, 1966 óta pedig ve­zetője a kétezres településnek. — A munkaképesek 85 szá­zaléka Pesten, Szentendrén, Pomázon dolgozik. — Nagy szám. — Üdülőterületté nyilvání­tották a községet, még 1970- ben. Ipartelepítés tilos. Eljár­nak hát az emberek. Ez sok gondot ad. Nemcsak a közle­kedésre gondolok, nemcsak a hosszú távollétre otthonról. Ezek a munkások — természe­tesen — összehasonlítanak. Ami van Pesten, Szentendrén, azt szeretnék itt is. — Túlzottak hát az igé­nyek? — Néha. Többségük azon­ban megalapozott. Szupermar­ket, autósztráda itt nem épít­hető, de az emberek joggal várják el, hogy itthon tudja­nak bevásárolni, hogy a 16 ki­lométernyi belterületi útból ne csak három legyen burkolva, hogy este, közvilágítás híján, ne koromsötétben botorkálja­nak hazafelé. Nyaranta még nehezebb. Jó levegőnk gyógy­szer a szívbetegeknek. Ezért is lettünk üdülőterület. Van 600 nyaralótelek, ebből 200—220 már beépült. Nyáron, különö­sen hétvégeken, felduzzad i lakosság száma. Ilyenkor per­sze több élelmiszert kapunk, de ez is kevés. Az őslakosok azután az üdülőket okolják ezért. A nyaralók meg, főleg pestiek, komforthoz szoktak, a Ünnepi forgalom Fenyőilíatú december máso­dik hetétől Szentendre. A vá­ros legkülönbözőbb helyein árusítják a fenyőfákat. Idén a másfél méteresnél nágyobbak a kelendők. Most még lehet válogatni a hagyományos ka­rácsonyfa példányokból, sőt az ezüst és fekete fenyőkből is. Nagy forgalmat bonyolít le a bevásárló központ is. Az iparcikkáruházban naponta 180 ezer forint értékű áru fogy. Az ezüstvasárnapon négy óra alatt kilencvenezer forin­tot forgalmaztak, főként jár tékokból. Meglesz a decem­berre tervezett négymillió fo­rint bevétel — tájékoztatott bennünket Tölgyesi Zoltán üz­letigazgató. Érdemes megemlí­teni az üzlet gazdag kirakatát, amelyet ízlésesen rendeztek be. Ha nem lanyhul a forgalom, még túl is teljesíti tervét a ruházati áruház. Méteráruból, szőnyegből, fehérneműből és rövidáruból naponta száz- húszezerért fogy. Pécsi György- üzletvezető és a bolti eladóbrigád szeretné megfe­jelni egymillió háromszázezer forinttal a 23 millió forintos éves tervet. Tekepálya a szállóvendégeknek A szálló ne legyen csupán éjszakai menedék, hanem össz­komfortos, nívós szórakozási lehetőséget is nyújtó otthon. Ez lehet a jelszava a visegrádi Silvánus szálloda vezetőinek, akik a napokban új részleget nyitnak meg vendégeik előtt. Az épület alagsorában olyan szórakozóteremmel fogadj ák az év utolsó napjaira érkező látogatóikat, amelyiknek egye­lőre nincs párja az országban. Négymillió forintos költség­gel automata tekepályát és hangulatos sörözőt rendeztek be, melyet alkalomadtán akár hivatalos nemzetközi verse­nyek lebonyolítására is hasz­nálhatnak. A teremben Video játékot is felszereltek. A két ünnep között gazdag program­mal várják a pihenni vágyó­kat. Fcdei tornaversenyt, teke­versenyt és egyéb szórakoztató programokat szerveznek szá­mukra. vizet reklamálják. Idén elké­szült végre a lakóterületi víz­hálózat 150 kúttal, és már há­romszáz házba is bevezették, most az üdülök is szeretnének házaikhoz minél közelebb víz­hez jutni. — A megoldás? — Mi, saját erőből, sokat tenni nem tudunk. Községfej­lesztésből, adóból befolyik úgy 800 ezer forint, ez el is megy például az iskola, az orvosi rendelő fenntartására. Hely­zetünket ismeri a járás, a me­gye, eddig is támogattak, se­gítettek bennünket. Erejük azonban véges. Az emberek ta­nácsülésen, a községi pártszer­vezet gyűlésén verik az asz­talt: akik kitalálták, hogy üdü­lőövezet legyünk, azok most se feledkezzenek meg rólunk. Ez persze sarkított vélemény, de valljuk be, némi alapja akad. Horány, Surány is hasonló gondokkal küzd, bár ott még valamivel jobb a helyzet. — Ilyen sötét lenne a kép? — Korántsem. Vannak örö­meink is. A vízhálózatot már említettem. Eddig 16, úgyneve­zett cs-lakást adtunk át, első­sorban cigánycsaládoknak. Jö­vőre hármat kapnak abból a hat, két szoba komfortos ott­honból, amelyeket nagycsalá­dosoknak építünk. Ugyancsak jövőre, másfél millió forin­tért, három utcában megépít­jük a burkolatot. Előbb mond­tam, erőnk kevés. Ezt elsősor­ban pénzre értettem. Biztosan tudom, a község fejlesztéséért mindenki kész áldozni, csele­kedni, társadalmi munkát vé­gezni. Csobánkaiak is, üdülők is. A. Gy. Januárban költöznek Keramikusok új műhelye Üj telephelyet épít a Buda­pesti Építöanyagipari Szövetke­zet szentendrei kerámiaüze­me. A Kőzúzó utcában már látható a korszerű szociális épület, s a két üzemcsarnok. A nagyobbik technológiai ké­szültsége 90 százalékos, a ki­csit most szerelik. Ebbe kerül a TMK műhely, a meó és az anyagvizsgáló laboratórium. A szociális épületen jelenleg az üvegezés, burkolás van so­ron. Az Universal Szövetkezet pedig a fűtést szereli. Január­ban birtokba vehetik a kerá- miások az öltözőket, irodákat, ebédlőt. A gyárudvaron sártenger, helyén hamarosan út lesz, s az idiglenes kerítés helyett kőből készült. Kiskovácsi kiskönyvtára A szentendrei járás könyv­táraiban összesen kilencven­ezer könyvből válogathatnak az olvasók. Évente százötven­nel növekszik a könyvtári ta­gok száma, tehát az olvasó­mozgalom egyre jobban terjed a Dunakanyarban. A járás legnagyobb községé­ben, Pomázon például egy központi, egy fiók- és öt letéti könyvtár áll az ifjúság és a felnőtt lakosok rendelkezésé­re. Az ezerkétszáz olvasó több mint huszonháromezer kötet­ből választhat kedvére valót. A nagyközségi könyvtár veze­tője, Balogh Sándorné öröm­mel újságolta, hogy a héten a Munkaterápiás Intézet Kisko- vácsiban levő munkásszállá­sán nyílt, egyelőre 300 könyv­vel, fiókkönyvtár. Legény a gátén Naponta reggel nyolckor kurbliz- za az árvizes tele­font Bálint Mi­hály, öt évvel ez­előtt bízta rá a Kö- zépdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság a dunakeszi révtől a felsőgödi révig terjedő Duna-sza- kaszt. Naponta je­lent Surányból a gátőr a felsőgö­di felügyelőségnek mit észlelt a ki­lenc kilométeres szakaszon. Ilyen­tájt figyeli van-e jégzajlás a folyón, ha kell léket vág, s leméri a jégvas­tagságot. Amíg csak le­het motorral járja végig a gátat, el­lenőrzi a telefon­vezetéket, a zsili­pet, vízmércéket. Ilyenkor gyakran találkozik favá- gókkai( szemete- lökkel, figyelmez­teti őket, s be­jegyzi a szolgálati könyvbe. A korányi vik- kendtelepekről sok hulladékot dob­nak a gát olda­lába. A rozsét, amelyet árvízvé­delemre szánnak eltüzelik a kirán­dulók. A gátőr dolga az intézke­dés. A szentend­rei szigeten né­gyen figyelik, őr­zik a vizet. Ok tudják igazán mi­lyen nagy úr, ha megduzzad, árad a Duna. Bálint Mihály szinte az egész napját a gáton tölti, ugyanis szakmáját önkén­tes rendőri teen­dőkkel egészítette ki évekkel ezelőtt. Jó időben havi 20—25 órát van szolgálatban a su~ rányi területen. S, hogy a víz nem­csak ellenség, azt bizonyítja a tűzol­táskori haszna. Bálint Mihály amikor csak tűz­höz riasztják, beül a pócsmegyeri ön­kéntes tűzoltók kocsijának volánja mellé és viszi a vizet a lángok el­len. Hírek innen-cnnan — Logopédus a Nevelési Tanácsadóban. A szentendrei beszédhibás gyerekeket heti négy alkalommal tanítja a Ne­velési Tanácsadó gyógypeda­gógusa a Liget út 1. szám alatt. — Egy év garancia. A szent­endrei fő közlekedési utakon a gyalogátkelőhelyeket fluoresz­káló műanyag festékkel ken­ték be. Ez a technológia egy évig garantálja, hogy a gya­logosok jól lássák a zebrát. — Leglátogatottabb a Ko­vács Margit gyűjtemény. Az elmúlt hónapban sem lankadt a művészetszeretők kedve, s a szentendrei múzeumok szép forgalmat bonyolítottak le. A Czóbel-múzeumot több mint nyolcezren, a képtárat tízez­ren és a Kovács Margit gyűj­teményt hetvenezren tekintet­ték meg. — Első a Lenin úti iskola. Az általános iskolai tanulók egészségügyi vetélkedőjét a Lenin úti iskolások nyerték A második helyet a Bajcsy Zsilinszky útiak, a harmadika pedig a Rákóczi úti iskolásoí szerezték meg. — Év végére elkészül. í szentendrei belső körút I. sza kaszának burkolása decembe: 31-ig elkészül. Eszerint a Jó kai úti forgaloméi terelés 1979 január 1-től megszűnik. — Átadás jövő nyáron. A. szentendrei úttörők népszerí ví/i telepének fejlesztéséhez, e helyi üzemek, intézmények társadalmi munkát ajánlottak fel. Az úttal ellátott felújított telep átadása fél év múlva lesz. Az oldalt Irta: Udvardi Gyöngyi Foto: Halmágyi Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom