Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-15 / 295. szám
1978. DECEMBER 15., PÉNTEK Politikai munka a tagcsoportokban Szűkebb profil, nagyobb haszonnal Pest megyei M&SBF-saktáira Szentendrén 1 Tegnap délelőtt került sor Szentendrén, a művelődé- | váci, a budai, és a nagyhátai = sí központban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság járásban, Százhalombattán, = Pest megyei aktívaülésére, mely az MSZMP Központi Nagykőrösön és Cegléden, va- | Bizottsága titkársága 1978. június 5-i, az MSZBT hely- lamint Vácott és Dunakeszin | zetéről és feladatairól szóló határozata alapján, a Pest is. | megyei eredményeket, tapaszalatokat tárgyalta meg. ' | Az aktívaülésen részt vett és felszólalt Nagy Mária, az § MSZBT Országos Elnökségének főtitkára is. , | Baráth Endrének, a megyei pártbizottság osztályve- ! zetőjének megnyitó szavai után Barinkai Oszkárné, a § megyei pártbizottság titkára ismertette az MSZBT-tag- | csoportok munkájának megyei tapasztalatait, majd vá- = zolta a feladatokat. KoBBeBtfív kezdeményeMÓsre Pest megyében 1971. és 1978. között 71 MSZBT-tag- csriport alakult, s mintegy 70 százalékuk termelő egységekben működik. A legtöbb tagcsoport a budai, a gödöllői, a monori, illetve a váci ’járásban tevékenykedik. A megyei tapasztalatok is azt mutatják, hogy a tagcsoportok a megye teljes keresztmetszetét adják. Figyelemreméltó az is, hogy állandó folyamatos igényként kollektív kezdeményezésekként is létrejönnek. Jelenleg öt kollektíva nyújtotta be kérelmét tagcsoport szervezésére. Mindezek kifejezik, hangoztatta Barinkai Oszkárné, hogy a magyar—szovjet barátság mélyen és sokoldalúan él az emberek érzés- és gondolatvilágában. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagcsoportok részt vállahiak a politikai életben. Sokat tesznek azért, hogy az emberek értsék: a szocialista közösséghez, a Szovjetunióhoz való tartozás a magyar nép egyik elsőrendű nemzeti érdeke. A tagcsoportok politikai irányítását a határozat a pártbizottságok feladatává tette. Megyénkben a pártbizottságok, hangoztatta Barinkai Oszkárné, eredményesen irányítják és segítik a tagcsoportokat. Így például a Példaként említette a megyei pártbizottság titkára az Óbuda Tsz MSZBT-tagcsoport- ját az Omszki park gondolatának megszületéséért. Kezdeményezésükre társadalmi összefogással Budakalász határában épül a park. Ezután arról beszélt a megyei párt- bizottság titkára, hogy szoros kapcsolatot alakítottak ki a tagcsoportok a Szovjet Kultúra Házával, ahol elsőként Gödöllő, Vác, majd Dunakeszi mutatkozott be. Végezetül megállapította, hogy a tartalmi munka gazdagítására. ez érdemi munka folytatására továbbra is nagy szükség van. A minden részletre kiterjedő előadói beszédet érdekes és tanulságos felszólalások követték. Formaságok nélkül Nagy Máriától, az MSZBT országos elnökségének főtitkárától, örömmel hallottuk, hogy az ország nagy részében lezajlott hasonló tanácskozások ismeretében a Pest megyeit a legjobbak közé sorolta. A pártbizottságok és pártszervezetek segítségének fontosságáról szólt ezután. Az Második ütem Kistarcsán Folytatódik a kórház építése — A költségvetés két országgyűlési bizottság napirendjén Január 1-től lehetővé válik az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott fizikai dolgozók műszakpótlékjának bevezetése — jelentette be Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes csütörtökön' az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülésén. A testület — a miniszterhelyettes előterjesztésében — az egészségügyi ágazat jövő évi költségvetési tervét tekintette át. A társadalombiztosítás költségvetési előirányzatáról Hárshegyi Frigyes, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának főosztályvezetője, a szakszervezeti üdültetés jövő évi terveiről pedig Kovács István, a SZOT üdültetési és szanatóriumi főigazgatóságának vezetője terjesztett elő beszámolót. Az egészségügyi hálózat jövő évi fejlesztési programjának meghatározásánál és az intézmények fenntartási-működési feltételeinek biztosításánál az anyagi erők összpontosításának, az ésszerű takaré kosságnak, a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásának kell é.vé. nyesülnie. A tanácskozáson bejelentették, hogy elkészül és megkezdi a gyógyító munkát a kistarcsai 580 ágyas kórház és várhatóan folytatódik a beruházás második üteme is. A bölcsődék 4200 új hely- lyel gazdagodnak, ugyanakkor azonban az elavult épületekben 400 helyet meg kel! szüntetni. Továbbra sem javul a szociális otthoni elhelyezésre várók helyzete, az otthonok ugyanis rendkívül vontatottan épülnek. Fejlődik a szakorvosi hálózat is, gond azonban, hogy még mindig magas az ellátatlan szakorvosi órák száma. ★ Ma már nem elég, ha mindenki egy kicsit jobban dolgozik — hangsúlyozta Mada- rasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár az ország- gyűlés ipari bizottságának csütörtöki ülésén. Az 1978-as év kapcsán a beszámoló leszögezte: a termel es növekedési üteme magasabb volt az előirányzott 6 százaléknál, az értékesítési tervek azonban nem váltak valóra. Az ipari termékek exportja lassabban, a hazai felhasználás viszont — főként a sok beruházás miatt — gyorsabban nőtt. A népgazdaság belső és külső egyensúlya, nehézségei csak részben tükröződtek a vállalatok pénzügyi helyzetében. A beszámoló a jövő évről szólva leszögezte: a gazdasági munka fő feladata a hatékonyság növelései a termelési szerkezet átalakítása, a belföldi felhasználás növekedési ütemének lassítása. országban már több mint 1500 tagcsoport működik, s a párt- bizottságok segítsége nélkülözhetetlen. Felhívta a figyelmet a felesleges formaságok elkerülésére, majd a vetélkedők fontosságáról beszélt, de figyelmeztetett a szervezetlen és felelőtlenül vezetett vetélkedők veszélyére is. Mielőtt az 1979-es munkatervet vázolta volna, válaszolt a felszólalók kérdéseire. Egyebek között azokra, melyek a szemléltető eszközök szűkösségéről, illetve a propaigandaanyagok elakadásáról panaszkodtak. Válaszából megtudhattuk: a jövőben megpróbálják jobban hozzáférhetővé tenni a szemléltető eszközöket, például a fotósorozatokat. Az aktívaülés végén dr. Csi- ghy Tibor, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem ösztöndíjas klubjának vezetője, a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért az MSZBT Országos Elnökségének elismerő oklevelét vehette át. K. É. Sredményes a termelésszerkezet átalakítása Az ötödik ötéves terv kezdetén vállalatunk gazdálkodása nem volt elég hatékony: a sokrétű profil, a gazdaságtalan termékszerkezet jellemezte. Elhatároztuk, hogy szűkítjük a vállalat tevékenységi körét, megszüntetjük a gazdaságtalan termékek gyártását, s javítjuk a dolgozók munkakörülményét. Kiemelt feladatként határoztuk meg a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mennyiségének bővítését és a minőség javítását. Szerkezeti változások Mindezeknek megfelelően már az ötödik ötéves terv első évében változtattunk a vállalat struktúráján: megszüntettük a faipari, a bánya, a mészipari, a kárpitos, a fo- nalorsózási tevékenységet, s a nagykőrösi telepen kooperációs szerződés alapján fémipari munkákat vállaltunk. A vállalati döntés helyesnek bizonyult, jelentős fejlődés kezdődött: növekedett a nyereség. Amíg 1975-ben mintegy 79 millió forint volt a nettó árbevétel, addig 1977-ben már csaknem 102 millió forint lett —, ez 15,5 százalékos emelkedést jelent. Ennél is nagyobb arányú a vállalati nyereség alakulása: 1975-ben 3 millió 950 ezer forint volt, amely 1977-ben 10 millió 352 ezer forintra növekedett. A gyarapodás 71 százalékos. Az árbevétel és a nyereség- emelkedés ütemét tekintve a mennyiségi emelkedésre hatott a termelésszerkezet ösz- szetételének változása, a magasabb nyereséggel járó tevékenységek fejlesztése. Mindig kiemelten kezeltük a textiltisztítást, ezen belül is a lakosság igényeinek kielégítését. Bár a fejlesztés korlátok közé szorított —, mégis jelentős támogatást kaptunk a textiltisztítás kiterjesztésére: csaknem harmincmillió forint jutott erre az ötödik ötéves tervben. így a megye valamennyi községét el tudjuk A tiatalek mind elmennek Abony % Cegléd és Szolnok között Abony Szolnoktól 12, Ceglédtől 15, Nagykőröstől pedig 25 kilométerre van, s az első két várossal követlenül is határos. — Mit jelent Abonynak a három város közelsége? — Sok jót és sok rosszat — szögezi le Szűcs László, a nagyközségi tanács elnöke és Győré Pál, a végrehajtó bizottság titkára. — Röviden: biztos munkaalkalmat, a fiataloknak jó és szerteágazó továbbtanulási lehetőséget, gazdagabb kulturális- és sportéletet, jobb s teljesebb egészségügyi ellátást és bő áruválasztékot. A városok ugyanakkor a legtöbb esetben éppen a legértékesebb embereket viszik el. S aki egyszer elmegy, tanulni, dolgozni, az később csak ritkán tér vissza. Sokan ingáznak — Hány lakosa van Abonynak? — A legfrissebb statisztikai adatok szerint 16 ezer 278. Az utóbbi években tehát az elköltözések miatt a lakosság száma nem emelkedett. De természetes, hogy ez öröm is, hiszen az elköltözők Szolnokon a Tisza-menti Vegyiművektől. a Volán 7. számú Vállalatától, Beton- és Vasbeton- ipari Művektől, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalattól, mások Cegléden, vagy éppen Budapest közelében lakást kaptak. — Abonynak is van vonzása? — Elsősorban a felszabadulás után alakult települések: Újszilvás, Köröste tétlen, Tószeg lakóit vonzzák hozzánk a helyi, valamint a ceglédi és a szolnoki munkahelyek. A helyzetre jellemző, hogy ez év április 1. és július 30. között ötvenheten jelentkeztek ki és ötvenen be. Kényelmes buszozás i— Hol dolgoznak az abonyiak? — Helyben 3 ezer 853-an. Körülbelül ugyanennyien, 3 ezer 860-an járnak el- Tíz százalékuk gépkocsival, a jó időben legalább ugyanennyien motorral. Adataink szerint Szolnokon úgy 1600, Cegléden pedig 600 ember dolgozik, de a megye más részein főleg Budapest környékén még legalább 600 abonyi dolgozik. Az átjárás vonattal és autóbusszal is kényelmes. Szolnokra 12— 13, Ceglédre 20—22 perc a menetidő. A sűrűn és éjjel-nappal járó vonatok közötti időközükben — mindkét irányba — autóbuszok közlekednek. Az első fél 6-kor indul, az utolsó pedig este 11 órakor. — Az abonyiaknak tehát Cegléd és Szolnok közelsége egyre több és több munkát biztosít. De vannak olyanok is, akik Szolnokról vagy Ceglédről Abonyba járnak dolgozni ? — Nem sokan. Elsősorban pedagógusok és óvónők. — Én valóban Ceglédről járok át — mágyarázza a Gyulai Gaál Miklós általános iskola tanárnője. Dékány Mária. — A kolléganőm, Horváth Zsuzsa pedig ide járt, aztán ide is jött vissza tanítani. Egyikünknek sem olyan nagy dolog az ingázás. Ennyit a kollégák még városon belül is utaznak. De Cegléden elsősorban nem ezért nem kerestem munkát, hanem azért, mert itt nagyon jó a munkahelyi légkör, az iskola technikai felszereltsége pedig nagyszerű, még nyelvi laboratóriumunk is van. — Az ingázás sok előnye mellett hátránnyal is jár — véli Nagy Tiborné, az iskola igazgatóhelyettese. — A kulturális életbe ugyanis sokakat sem itt, sem ott nem sikerült bevonni. Százszámra színházbérlet A városok — összegezik a véleményüket a Gyulai Gaál Miklós általános iskola pedagógusai — a kultúrát mégis közelebb hozták. A Szigligeti Színházzal már 18 éves a kapcsolatuk, s a színháznak ebben az évben 385 abonyi bérletese van. — A városok közelsége az oktatás mit ad Abonynak? — Azt, hogy a fiatalok mind elmennek — tájékoztat Drá- vay József általános iskolai igazgató és Magyar Sándorné igazgatóhelyettes. — Tavaly hetvenhárman végeztek, s csak ketten nem tanultak tovább. Szolnokon a szakmunkásképzőbe és a szakközép- iskolákba harminchatan járnak, a többiek Cegléden és Nagykőrösön gimnáziumba, mezőgazdasági szakközépiskolába, gép- és gyorsíró iskolába. A fiatalok elvándorlása olyan nagy, hogy a helyi gimnáziumban új osztályt már nem is indítanak. — Hol hiányoznak a legjobban a fiatalok? — A Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat helyi telepére szűcs tanulókat kerestek — hiába. S a szakmunkás még a Mechanikai Művek helyi gyáregységében is kevés. Az pedig természetes, hogy segéd- és betanított munkásokat is fel tudnának venni. Délután öt óra, az autóbuszokkal Ceglédről, Szolnokról százával érkeznek haza az abonyiak. A városnyi nagyközség megelevenedik... Buday György látni. A nagyobb városokban mosó-, illetve vegytisztító szalonok nyíltak, s helyben szolgálják ki a lakosságot. Amíg 1976-ban hat városban üzemeltek ilyen szalonok, idén a monorival. a dabasival és az érdivel, kilencre emelkedett a számuk. Három éve 56 felvevőhely állt a dolgozók rendelkezésére, ma már 74. Idén júniustól mozgó felvevőhelyünk is működik, ez a váci járás 29 kisebb településén oldotta meg a gondokat. Mintegy 42 ezer lakos élhet ezzel a lehetőséggel. A teljes gépi rekonstrukció segített a váci mosoda minőségi munkájának javításában, a munkakörülmények kedvezőbbé tételében. Csupán ez a rekonstrukció nyolcmillió forintjába került a vállalatnak. Terveinkben a nagykőrösi üzem korszerűsítése és a tervidőszak végére egy új, modern mosoda építését készítjük el Százhalombattán. Korszerűbben, gépekkel A fejlesztés eredménye a minőség javításán kívül a textiltisztítás árbevételének alakulásában is megmutatkozott. Amíg 1975-ben a textil- tisztításból 11 millió 767 ezer forint volt, addig idén várhatóan már csaknem kétszeresére emelkedett. Fontos része a vállalati tevékenységnek az exportcsomagolás is. A gazdaságos termékszerkezet kialakításával évről évre növeljük a termelést, amely magas nyereség- tartalmával biztosítja a vállalat rentabilitását. Gondunk azonban, hogy nehéz az üzemek további fejlesztése, alacsony a gépesítettség, s magas a kézi munka aránya. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetnél megpályáztuk az állami támogatást, hogy i gépesíthessük ezt a munkát. Vállalatunk többi tevékenysége — a méretes szabóságok, a hidro karbantartás —, viszonylag csekély mértékben járulnak az árbevételhez, s kicsi a nyereségre gyakorolt hatásuk. Vonzóbb körülmények Gondot fordítottunk a vállalat dolgozói élet- és munka- körülményeinek javítására is. Az eredményeket folyamatosan csökkenő vállalati létszámmal, a termelékenység folyamatos növelésével értük el. Három éve 713-an, tavaly 494-en dolgoztak a vállalatnál; 1975-ben 29 ezer 700 forint, 1977-ben 33 ezer 440 forint volt a bérszínvonal, ami az idén várhatóan 36 ezer forintra módosul. Jelentős előrelépést jelent a fóti csomagolóüzemben átadott szociális létesítmény. Nagykőrösön rendszeres orvosi ellátást biztosítottunk, mindenütt ellátjuk a dolgozókat munka- és védőruházattal, valamint védőétellel. Ügy véljük, hogy a tervidőszak elején megfogalmazott fejlesztési politikát vállalatunk helyesen határozta meg, s annak teljes végrehajtása továbbra is munkánk középpontjában áll. KÁNTOR SÁNDOR, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat igazgatója Orvos a gyárban Fejlődik a Pest megyei üzemegészségügyi ellátás Hazánkban 1975. július 1. óta törvény adta joga minden állampolgárnak az ingyenes orvosi ellátás. Miután a fizikai munkások egészségét több veszély fenyegeti, mint a más területen dolgozókét, a társadalmi igazságosság is azt kívánja, hogy jobban vigyázzunk egészségükre. Ezt szolgálja a munkahelyeken létrehozott, s napjainkban általában már magas színvonalú üzemegészségügyi ellátás. Több a táppénzes Pest megyében 1954-ben 27 üzemben szervezték meg az orvosi ellenőrzést, jelenleg 93 az ellátott vállalat. Ezekben 31 főfoglalkozású, 39 részfoglalkozású és 37 üzemi körzeti orvos tevékenykedik. Mint a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa a közelmúltban megállapította, munkaidejük nagy részét tényleges orvosi tevékenységgel — gyógyítással — töltik, kevés idejük jut a munkahelyek vizsgálatára, a felvilágításra, a megelőző munkára. Jelenleg 11 ipari üzemben van az orvosbknak táppénzbevételi joguk. Addig, míg tavaly a megye üzemorvosai 84 ezer 667 napra Írták ki a dolgozókat, idén várhatóan jelentősen növekszik a táppénzes napok száma. Az első félévben ugyanis csaknem 51 ezer napra vettek fel tápppénzt a betegek. E szomorú statisztikában a Nagykőrösi Konzervgyár áll az élen, náluk 11 ezer 633 a táppénzes napok száma, s az őket követő Váci Kötöttáru- gyárban is csak 4857 napra írta ki az orvos a rászorulókat. Az eddiginél többet kell tenni a foglalkozási betegségek megelőzéséért, miután tavaly sokéves csökkenés után — ismét többen szereztek foglalkozási betegséget. Rehabilitációs munkahelyek Az Orvos—Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottsága és a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya figyelemmel kíséri az üzemorvosok rehabilitációs tevékenységét Is. A megyében ecídig 1980 rehabilitációs munkahelyet szerveztek. A Csepel Autógyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban és az ikladi Ipari Müszergyárban gondoskodnak legjobban azokról, akiknek sérülés, vagy betegség miatt könnyebb munkahelyre kell kerülniük. Ezeknek az állásoknak mintegy 15 százaléka betöltetlen, mert sokan nem hajlandók más szakmában dolgozni. Veszélyek azonban nemcsak az iparban dolgozókra leselkednek. Mivél Pest megyében a korábbi években elsősorban az ipari üzemekben fejlesztették az üzemegészségügyi szolgálatot, a mezőgazdasági egységekben rosszabb az ellátás. Huszonhárom üzemi-körzeti és 69 körzeti orvos látja el ma az üzemegészségügyi feladatokat. A mezőgazdaságban egyre több növényvédő szert használnak, s ,a nagyarányú gépesítés a balesetveszélyen kívül a vibrációs ártalmak elterjedéséhez is hozzájárulhat, ezért is fontös a gyógyító, megelőző munka. Csak véleményezve Miként segítheti a szak- szervezet az eddiginél jobban az üzemorvosok munkáját? Erre is választ adott az SZMT elnöksége. Sokat tehetnek a vállalatok szakszervezeti bizottságai. Figyelemmel kell kísérniük, részt vesznek-e az orvosok a munkavédelmi szemléken és elvégzik-e rendszeresen a szűrővizsgálatokat. S nem utolsósorban, új technológiák bevezetése előtt is ki kell kérni az orvosi véleményt. Ugyanakkor szószólói is lehetnek a jobb egészség- ügyi ellátásnak. Az üzemegészségügyi szolgáltatás továbbfejlesztése közügy. A Pest megyei Tanács illetékesei segítik az új üzemorvosi rendelők építését és a meglevők korszerűsítését. Már a közeljövőben felújított rendelőben gyógyítják a budakalászi szövőgyár dolgozóit, majd pedig a Csepel Autógyár és a gödöllői árammérő- gyár üzemorvosi rendelője kerül sorra. D. Gy.
