Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

Tanári hangverseny Romantikus est Romantikus est címmel tar­tanak tanári hangversenyt a gödöllői Állami Zeneiskolá­ban, csütörtökön, december 14-én, este 6 órakor az iskola hangversenytermében. Köbméterenként nyolc forint GÉP HELYETT LÉGNYOMÁSOS ÁTEMELÉS A nagyüzemi állattartó tele­peken keletkezett folyékony szerves trágyát két ok miatt nem ajánlatos árokba engedni. Az egyik érv, sőt, törvény, hogy a környezetet nem sza­bad vele szennyezni, ez az anyag ugyanakkor igen jól hasznosítható a szántóföldek, különösen pedig a rétek, lege­lők tápanyagának pótlására. A korszerű rét-, legelőgazdálko­dás legolcsóbb trágyája, rész­ben öntözővize a tárgyaié, még akkor is, ha annak telep kö­rüli kezelése és talajra törté­nő kihordása bizonyos költsé­get igényel. Szalmaszűrők Nem véletlen, hogy a ma még sok gondot okozó szerves tárgya eltávolításával több fej­lesztő, gyártó cég foglalkozik. Olyan megoldáson törik a fejüket, amely végre széles körben elterjedhet, hiszen egy közepes nagyságú sertés-, vagy szarvasmarhatartó telepen évente több tízezer tonna trá­gya kezeléséről van szó. Az biztos, hogy a régi módszerek csak részben jók, hiszen az al- mozás is megváltozott, ma­napság már sok telepen igen kevés almot használnak, a bélsarat vízzel mossák le az állásokról. Ez némi könnyebb­séget jelent a gondozók számá­ra, csakhogy ezáltal viszonylag több lett a trágyalé, amelynek átmeneti tárolásról, derítésé­ről és felhasználásáról gondos­kodni kell. Ügy látszik, hogy a problé­mák enyhítését mind több ha zai fejlesztő intézmény segíti A MÉM Műszaki Intézete nemrég fejezte be annak trágyakezelő létesítménynek a vizsgálatát, amelyet a Kelet­magyarországi Vízügyi Terve­ző Vállalat szakemberei hoz­tak létre. Az új eljárásban a legfontosabb szerepet a nagy felületű szalmaszűrök kapták, amikkel a trágyalé szilárd és folyékony részét elkülöníthe­tik. A tervezők gondoskodtak a trágya szilárd részének hu­zamosabb érleléséről, míg híg részt barázdákban helye­zik el. Gazdasági elemzés Figyelmet érdemel az eljá rásban, hogy nem alkalmaztak hozzá gépeket, szivattyúkat, centrifugákat, hanem úgyne­vezett légnyomásos átemelést valósítottak meg. A híg rész re vonatkoztatott szétválasz­tási hatásfpk így is megfele­lő, majdnem 82 százalékos, s a szűrőtérben egy év alatt 7 ezer tonna szilárd szerves trágya marad vissza. Érlelés után ez kiváló minőségű. Az intézet elsősorban lakott területektől távol levő, sík terepen ajánlja az új trágyakezelési technoló­gia megvalósítását. A gazda sági elemzésből kiderült, hogy az eljárással a trágyakezelés költsége köbméterenként nem éri eal a 8 forintot sem. F. I. Megrendelésre házhoz viszik Szórakoztató brigádok a moziban Fel szaggat olt, tönkretett székek Nem vagyok rendszeres mozilátogató, dé amiket a város filmszínházáról hallot­tam, nem is bánom. Pedig nem is olyan régen, kétéves munkával felújították a be­rendezéseket, s tetszetős kül­sővel, jó gépekkel várták a közönséget. Ma újra olyan megviselt a terem, mintha nem is hozták volna rendbe. Országos mércével persze még mindig nem panaszkodhatunk, hiszen a szakemberek szerint jó az akusztika, még akkor is, ha a nézők szerint csak közepes. Az idén a fűtéssel sincs baj, erre tavaly, sokan panaszkodtak s okkal Most már reggel meleg levegőt fúj­nak a magas terembe, hogy 'mire az előadások kezdődnek, kellemes legyen az idő. A művészfilm nem kell Molnár Cecilia, a mozi veze­tője elmondta azt is, hogy két gépészt találtak, s remé­lik, hogy kevesebb lesz a technikai panasz. Egy jegy­kezelői állást is meghirdettek, de takarítónőt nehezen talál­nak. Ezért is elhanyagolt a mozi, a szőnyegeket porszívóz­ni kellene, de nincs porszí- vó, A 307 szék közül már leg­alább 200 cserére szorul. A látogatottságról is el­lentmondásosak az adatok. A nagy tömegeket vonzó Pokoli tornyot több mint hétezer ember látta a Petőfi film­színházban, a Huszadik század című olasz filmet 3 ezer hét- százan nézték meg. Nagy si­ker volt az ABBA-film is, de ezzel sem mondunk újat, hi­szen ezek az adatok az orszá­gos nézettséget tükrözik. Ke­vésbé néoszerűek azonban a művészfilmek — bár a Husza­dik század kilóg a sorból, de ennek is megvan az oka — s előfordult már az is, hogy egy filmre, a Sebzett mada­rak egvik előadására senki sem váltott jegyet. Ha a forgalomról beszé­lünk, arról is szólnunk kell, hogy miért nem tudják tel­jesíteni a mozisok az évi 140 ezres tervet. Különös oka van, ennek ami már nem biztos, hogy az ország, a megye töb­bi filmszínházára is érvényes. Napirenden vannak ugyanis a botrányok. Már a mozi előte­rében kezdődik szinte min­den este: rendszeresen meg­érkeznek azok a garázdák, akik leleményesen lefoglalják a szórakozni vágyó nézők fi­gyelmét, holott ők másfajta élményre vágynak. A vetíté­sek többsége ezért teljesen él­vezhetetlen, a széksorok alsó régióiban a legcifrább dol­gok történnek előadás alatt, s estéről estére ki kell hívni a rendőrséget. A mozi személy­zete teljesen tehetetlen, a két jegyszedő nem tudja meg­akadályozni a rendbontást, egyikük hetvenéves. De nát itt tartunk? S csoda, hogy a város lakói nem vágynak a moziba? S vajon mit lehetne tenni, hogy megszűnjék az áldatlan állapot, amit egyéb­ként híven tükröz az alsóbb sorok székeinek sajnálatos külleme: a kárpitok felszag­gatva, a billenőszerkezetek tönkretéve... Bérlet, óvodásoknak A mozi dolgozói azonban nem nyugodnak bele az ala­csony látogatottságba. Havon­ta ötször-hatszor ifjúsági elő­adásokat szerveznek. Üj ötlet az óvodások bérlete: a nagy- csoportos gyereknek négy hó­nap alatt 5 filmet vetítenek a nekik valókból. Jó a kapcso­lat az általános iskolákkal is, nem mondható el ugyanez a gimnáziumról és a szakmun­kásképző intézetről. Igaz, hogy a középiskolákban már nehezebben mozgathatók a diákok, de ha netán éppen az előbb elmondottak miatt attól tartanának a tanárok, nogy a fiatalok szórakozása nem le­het zavartalan, megnyugtat­hatjuk őket: a külön szerve­zett előadásokon nincsenek ilyen problémák. Tárgyalnak a mozisok az Árammérőgyár­ral és járás több községével is. Előnyös árak Érdemes szólni a keskeny vándorról: a moziüzem gödöl­lői filmszínházának egyik gé­pésze gépkocsira rakja a keskeny vásznú vetítőgépet és a filmet, s megrendelésre ház­hoz megy. Ehhez mindössze egy szerződés szükséges, s alkalmanként csak a hetven személy után járó, 3—3 fo­rintjával számolt tarifát kell megfizetni, akár kevesebben, akár többen nézik az előadást. A gödöllőiek azt remélik, hogy mind több helyen élnek majd e nagyszerű lehetőség­gel. Érdekes hír még az is, hogy a polgári védelmi ok­tatófilmek vetítéséről is tár­gyalnak már a mozisok. Mitru Mihály V. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1978. DECEMBER 13., SZERDA Mértékkel, tárgyilagosan Eredmények a továbblépéshez Nőfelelősök hasznos eszmecseréje Anyakönyvi hírek Született: Katona Károly és Duduly Magdolna: Réka, Ba- ráth András és Szovszki Már­ta: András, Pozsgai Lajos és Káposzta Erzsébet: Attila La­jos, Oláh Béla és Báder Ka­talin: Erika, Fazekas Imre és Bozsik-Piroska: Róbert, Pász­tor Mihály Béla és Szabó Er­zsébet: Béla, Soós László és Druck Rozália; Emese Emőke, Hajósi István László és Bóna Mária Katalin: Gábor László, Varga András Károly és Hor­váth Erzsébet: Eszter, Kiss Mihály és Bakondi Mária: Mihály, Sindely János és Fe­hér Piroska: Szilvia, Pásztor József és Puporka Etel, Jó­zsef, Sengel László és Dúlna Mária: Éva, Véber István és Eötvös Erzsébet: Mónika, Du­dás Pál és Szántovszki Mária: Dóra, Müller János és Csala Ilona: János, Szabó Imre László és Czene Erzsébet: Il­dikó, Karácsondi László és Gönczöl Mária, Mária, Kur- gyis József és Durkó Zsu­zsanna Éva: Viktória, Balázs József és Deme Erzsébet: Rita Borbála, Szelényi Béla és Szű­rös Gizella; Tamás Béla, Bréda Ferenc és Benyik Ildi­kó: Krisztina, Nagy János és Palotai Mária Ibolya: Zoltán, Végh Gábor Ferenc és Puskás Katalin: Gabriella, Sóber Ist­ván és Czirják Mária: Krisz­tina nevű gyermeke. Névadót tartott: Vidák At­tila és Sági Irén: Attila nevű gyermekének. Elhunyt: Szitás Andrásné Matuz Julianna, Gödöllő, Fá­cánsor 15., Gyalog Sándorné Antal Rózsa, Gödöllő, Feny­vesi főút 25i, Miskolczi Gvu- láné Török Margit, Gödöllő, kastély, dr. Márk Viktor, Gö­döllő, kastély, Stuhár Józsefné Lengyel Mária, Gödöllő, Dal- madi Győző utca 9. anyai hivatásukkal, a család­dal, az úgynevezett második műszakkal vezetői kinevezé­sük. Egyáltalán nem meglepő, hogy főleg a legfelsőbb szin­ten alig-alig találkozhatni ve­lük. A városban mindössze egy úgynevezett első számú vezető nő. Van még egy igaz­gatóhelyettes és egy főköny­velő. A városban élő nők helyze­téről készült összefoglaló befe­jezésül a családról, az otthon­ról szólt, hiszen a hozzátarto­zók mentalitása, felfogása, se­gítőkészsége, teherviselése nagymértékben meghatározza a lány, az anya helyét a kül­világban is. A családban is Erről beszélt hozzászólásá­ban Németh Sándorné is, a Ganz Árammérőgyár szakszer­vezeti bizottságának nőfelelő­se. Elmondta, gyárunkban 450 nő dolgozik három műszak­ban, beiskolázásuk, jóllehet a gyár vezetősége igyekszik ki­utat találni, nehéz. Megemlí­tette ugyanakkor a család fe­lelősségét is. Főleg azoknak a férjeknek illene nagyobb ter­het vállalniuk, s elősegíteni feleségük továbbtanulását, akik tanulásuk idején minden támogatást megkaptak élet­párjuktól. Lómén Róza, a gödöllői Há­ziipari Szövetkezet párttit'ká- ra egy széliében elterjedt helytelen nézetet bírált. A to­vábbtanuló nők jó része tanul­mányai befejeztével íróasz­talra vágyik. Sokkal nagyobb szükség volna tudásukra az új, nagyobb képzettséget igénylő berendezések működ­tetéséhez. Persze ehhez már eleve ilyen irányba kellene képezni őket. Kovács Ferenc- né, a Humán Oltóanyagter­melő és Kutatóintézet telefon- központosa a szocialista brigá­dok felelősségét hangsúlyozta. Ne csak azt vállalják, hogy egy-egy társuk elvégzi a nyol­cadik osztályt, segítsék és el­lenőrizzék is tanulása idején. Szegedi Attiláné, a MÉM Műszaki Intézet szakszervezeti nőfelelőse a családi munka megszervezését hangsúlyozta. Nem biztos, mondotta, hogy minden esetben az üzletek nyitva tartási rendjével van baj. Ha jól osztják el a felada­tokat a család tagjai között, a vásárlás sem okozhat gondot. Az említetteken kívül is jó néhányan elmondták tapasz­talataikat, véleményüket, hoz­zájárulva az eszmecsere sike­réhez és minden bizonnyal ah­hoz is, hogy a nőpolitikái ha­tározatokat még eredménye­sebben ültessék át városukban is a gyakorlatba. K. P. — Helytörténet és hazafiság címmel tartanak TIT-előadást a D om ony-völgyben pénteken, december 15-én este hat óra­kor. Nagy ünnepi süteményvásár DIÓS ÉS MÁKOS BEIGLI ÉDES ÉS SÓS TEA • nagy választékával várják vásárlóikat: Joli presszó, Gödöllő Agrár presszó, Gödöllö Gödöllő bisztró, Gödöllő Park ételbár, Gödöllő Árnyas büfé, Gödöllö Honvéd presszó, Aszód Júlia presszó, Aszód a felsoroltakon kívül minden vendéglő és bisztró. Előrendelés az üzletvezetőnél. presszó, Kellemes ünnepeket kíván a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat o • • ÍJ PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ ASZÓD Fiókkönyvtár a lakótelepen Fiókkönyvtár nyílik Aszó­don, a lakótelepen, csütörtö­kön, december 14-én délután három órakor. Újdonság, hogy nem csak kölcsönözni lehet majd könyveket, hanem meg­vásárolni is. Emellett újságok és folyóiratok helyben való ol­vasására is lesz lehetőség. Napközi, tanulószoba Ezerre! több általános iskolás Az elmúlt négy évben majd­nem ezerrel emelkedett a já­rás általános iskolásainak szá­ma. Jelenleg több mint 11 ez­ren tanulnak 416 osztályban, s egy-egy tanteremben átlago­san 27 diáknak jut hely. Ez megfelel a megyei átlagnak. A napközi otthonos ellátást több mint 3 ezer kisdiák élvezheti, tanulószobába a tanulók 7,6 százaléka iratkozott be szep­temberben. Félszáznál többen jöttek el a városi párt-végrehajtóbizott­ság kezdeményezte tanácsko­zásra, amelyen a Gödöllőn ta­lálható vállalatok, üzemek, in­tézmények politikai és társa­dalmi testületéinek nőfelelősei beszélték meg a Központi Bi­zottság 1970-ben hozott hatá­rozatai nyomán eddig szüle­tett eredményeket, a gondokat, nehézségeket, a továbblépés útjait, módjait. Beleillik az eszmecsere abba a sorozatba, amelyben az V. ötéves terv félidejében sokoldalúan szám­ba veszik, mi vált valóra, mi­lyenek az arányok, hol szüksé­ges módosítani a jelenlegi gyakorlaton, Hol az erőket job­ban összpontosítani. Köteles lmréné, a végrehaj­tó bizottság nőfelelőse, a gö­döllői Háziipari Szövetkezet elnöke adatokkal, tényekkel, példákkal gazdagon fűszere­zett bevezető előadásában át­fogóan értékelte a város üze­meiben, intézményeiben folyó nőpolitikái munkát, fölhasz­nálva a alkalmat félreérté­sek tisztázására, elméleti, po­litikai bizonytalanságok szét- oszlatására, helyreigazítására. Kevés szakmunkás Értékelése. tárgyilagos és optimista volt. Derűlátásának magyarázata a városban elért eredmények és történeti szem­léletmódja. Előbb néhány szót az utóbbiról. Felfogása szerint, aki reálisan akarja értékelni a nők mai helyzetét, a párthatá­rozat óta eltelt nyolcadik esz­tendőben, annak egyetlen pil­lanatra sem szabad szem elől tévesztenie, honnan indultunk, milyen volt a nők sorsa év­századokon keresztül, milyen kölöncöktől kell megszabadul­nia a társadalomnak, s ezen beiül maguknak a nőknek ahhoz, hogy ne csak az egyen­jogúságot, hanem az egyen­rangúságot is elérhessék. Röviden az eredményekről. Mindenekelőtt azt, hogy a kérdéskör folyamatosan napi­renden van. A városi párt­végrehajtóbizottságnak úgy­szólván nincs ülése, amelyen valamilyen formában szó ne essék róla, s ugyanez tapasz­talható a munkahelyeken is. Milyen a városi nők foglalkoz­tatottsága? Az elhelyezkedés nem 1 gond, sőt helyenként szí­vesen vennének fel több asz- szonyt. A nők zömmel ipari munkások, egészségügyi, ke­reskedelmi, művelődésügyi dolgozók, akadnak mérnökök, közgazdászok, igen nagy há­nyaduk admifiisztrátor. Az iparban kenyeret keresők kö­zött igen kevés a szakmun­kás, tömegesen betanított munkakörben dolgoznak. Ala­csonyabb bérezésüknek ez az egyik magyarázata. A fő okok Anyagilag is ösztönzik a nőket, külön kedvezményeket adnak a továbbtanulóknak. Hatására 1970 és 1976 között két és félszeresére nőtt a to­vábbtanuló nők száma. Min­den erőfeszítés zátonyra fut azonban a negyven körüliek­nél, pedig az iskolai végzett­ség és a szakképzettség kö­rükben a legszerényebb. En­nek is tudható be, hogy a nyolc általános el nem végzet­tek létszáma lassan apad. A középfokú iskolák közül a nők még mindig előnyben részesí­tik a gimnáziumot, még akkor is, ha nincsenek egyetemi am­bícióik, holott nyilvánvaló, ilyenkor többet érne valami­lyen szakirányú középiskola. Ennek persze van helyi ma­gyarázata is, a városban nincs szakmai továbbtanulási lehe­tőség. Kötelesné ezután az egyenlő munkáért egyenlő bért elvé­nek érvényesülését elemezte, tömören összefoglalva a fér­fiak és nők keresete közötti aránytalanságok főbb okait. A nőknek kisebb a szakképzett­ségük, kevesebben töltenek be vezetői funkciót, a legnehe­zebb fizikai munkát általában férfiak végzik. Magyarán: a legjobban — indokoltan! — fizetett munkahelyeken van­nak kisebbségben. Sokkal kedvezőbb a kép ott, ahol a férfiakkal azonos mun­kakörben dolgoznak. Elsősor­ban a műhelyekben ahol a munka mennyisége számokkal, méterekkel, kilóval stb. mér­hető. Műszaki és adminisztra­tív, munkahelyeken, ahol sok­kal inkább érvényesíthetők a munkától többé-kevésbé füg­getlen szempontok, átlagosan néhány száz forinttal kevesebb a bérük. Nyilvánvalóan szorosan ösz- szefügg a nők helyzetének megítélésével, a történelmi ha­gyományokkal, szakképzettsé­gükkel, továbbtanulásukkal,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom