Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

Heti jogi tanácsok 0 A jogodat társadalmi ren­deltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, a tanulmányi szer­ződésük teljesítésekor is. Két sokakat érdeklő kér­désben kerestek fel bennün­ket, és kérték véleményünket olvasóink. Az egyik, megteheti-e a vál­lalat, hogy a foglalkoztatási kötelezettségének úgy tesz ele­get, hogy a dolgozót ismétlő­dően meghatározott időre szóló munkaszerződés alapján fog- lalkoztatja. Mi a jogi helyzet akkor, ha ilyen esetben a dol­gozó a kikötött időtartamot pem tölti le a vállalatnál? A másik kérdés, hogy a dolgozót szerződésszegése ese­tén milyen visszafizetési kö­tél ezettség terheli a vállalat javára? Az egyik vállalat — szak­ember szükségletének biztosí­tása céljából — tanulmányi szerződést kötött dolgozójával, mely szerint a szakközépisko­lai tanulmányok idejére a jogszabályoknak megfelelő kedvezményeket nyújtja szá­mára, s a tanulmányok befe­jezése után a dolgozót meg­felelő munkakörben foglal­koztatja. A dolgozó pedig vál­lalta, hogy tanulmányai befe­jezését követően, két évig a vállalatnál fenntartja munka- viszonyát, ellenkező esetben a kedvezmények visszatérítésére köteles. A dolgozó — amint bemu­tatta előttünk is a szakközép­iskolai végzettségéről szóló ok­iratot — eleget tett a szerző­désben vállalt kötelezettségé­nek. A vállalat azt állítja, hogy ő is eleget tett, mert ké­pességének megfelelő munka­körben foglalkoztatja a dol­gozót. Ez utóbbi valóban igaz, a hiba azonban ott van, hogy határozatlan idejű munkavi­szony helyett, a dolgozóval fél évre szóló munkaszerző­dést-.kötött a vállalat, és ezt egyízben már meghosszabbí­totta. Amikor a dolgozó pa­nasszal fordult emiatt a mun­káltatóhoz, az volt a válasz, ne nyugtalankodjék, nem akarják megszüntetni munka- viszonyát, csak így előnyösebb a vállalatra nézve. Olvasónk követelte, kössenek vele meg­határozatlan -időre szóló szer­ződést, amennyiben ezt a vál­lalat nem teszi, felmondja munkaviszonyát. A vállalat hajthatatlan volt, a dolgozó szintén. Ezután a vállalat szerződésszegéssel vádolta a dolgozót, mert a tanulmányok befejezése után 2 éven belül megszüntette a vállalatnál lé­vő munkaviszonyát. Olvasónk kérdezi, köteles-e visszafizetni a tanulmányi szerződésben reá fordított csaknem ötezer forint össze­get. Olvasónknak azt tanácsol­juk, forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz. Az irányadó jog­szabály szerint, a tanulmányi szerződés részletes feltételeit a jogszabály keretei között, a felek határozzák meg. Ezek között rendelkezni kell arról is — mondja a Legfelsőbb Bí­róság egyik eseti döntésében — hogy a vállalat a képzés befejezését követően, milyen feltételek mellett állítja mun­kába a dolgozót. Ennélfogva, ha a vállalat csupán megha­tározott ideig szóló szerződés­sel kívánja foglalkoztatni a dolgozót a tanulmányai befe­jezése után, erről a szerződés­ben kifejezetten rendelkez­nie kell. Azt, hogy a tanul­mányi szerződés — amelyet olvasónk nekünk is bemuta­tott — ilyen rendelkezést nem tartalmaz, nem lehet a dolgo­zó terhére írni. Ha a vállalat éveken át hosszabbítgatja a dolgozó szerződéseit, ezáltal őt bizonytalanságban tartja, és hátrányosabb helyzetbe is jut, mert jlyen esetben nem illeti meg a felmondási idő sem. Az a véleményünk, hogy olvasónkkal szemben nem jár­tak el helyesen, és a vállalat a jogait nem társadalmi ren­deltetésüknek megfelelően gyakorolta. A dolgozónak ugyanis méltányos érdeke fű­ződik ahhoz, hogy tudomása legyen arról, milyen lehetősé­geket és feltételeket biztosít számára annak a képzettség­nek a megszerzése, amelyre vonatkozóan tanulmányi szer­ződést köt vele a munkáltató. A másik kérdés, hogy a dolgozó szerződésszegése ese­tén milyen címen felvett ösz- szegeket köteles visszafizetni a munkáltatónak. Olvasónk tanulmányi szer­ződést kötött a tanáccsal, és a társadalmi ösztöndíjon fe­lül, szociális támogatást, és tanulmányi ösztöndíjat kapott. Most végezte el az egyetemet, de nem helyezkedett el, a felkínált művelődési intéz­ményben. Máshol vállalt mun­kát. A tanács követeli vissza a társadalmi ösztöndíjon kí­vül, ami havi négyszáz forint volt, a szociális támogatást és egyéb pénzbeli juttatást, az úgynevezett tanulmányi ösz­töndíjat is. Olvasónk véleménye sze­rint, a munkáltató csak a társadalmi ösztöndíjat fizet­te. a többit az egyetem, ame­lyet az egyetem akkor is fi­zet, ha a munkáltatótól nem kap támogatást. A válasz megadásához szük­séges azonban tudni, hogy mi­kor kötötte a dolgozó a ta­nulmányi szerződést. Ha 1972. szeptember 12 előtt, akkor a munkáltatót a társadalmi ösz­töndíjon felül nem illeti meg a szociális támogatás és a ta­nulmányi ösztöndíj. A szociá­lis juttatás és a tanulmányi ösztöndíj az egyetem juttatá­sa, és az erre való-tanulói jo­gosultság nincs tanulmányi szerződéshez kötve. A tanuló tudásának gyümölcsét a tár­sadalom érdekében más te­rületen is hasznosíthatja. Ezt az összeget tehát a munkálta­tó nem követelheti vissza, ki­véve akkor, ha az említett időpont előtt megkötött tanul­mányi szerződést a 7/1972. (IX. 15.) MM. sz. rendelet értelmében 1972. szeptember 1. napját követően a munkál­tató a szerződést módosította, és a tanulmányi ösztöndíjon felül, az egyéb juttatások fo­lyósítását is ellátta. • Meddig lehet a helytelen munkakönyvi bejegyzést kija­vítani? A hozzánk intézett levél úgy szól, hogy a volt mun­káltató nem akarja méltá­nyosságból kijavítani a mun­kakönyvbe történt bejegyzést, és emiatt a vállalat volt dol­gozóját kár érte, és levelé­ben még a vállalatot kártérí­tésre is felhívta. A vállalat elutasította az igényt, mond­ván, hogy a munkakönyvben méltányosság alapján javítást Formatervezési nívódíj ala­pításáról az 5/1978. (XI. 14.) Kip M.—ÉVM—KGM—NIM együttes rendelet rendelkezik. (Megjelent a Tanácsok Közlö­nye 51. számában.) Az üzemi tehergépjárművek selejtezési irányelveiről ugyan­itt jelent meg a 9/1978. (XI. 18.) KPM-rendelkezés. A közérdekű célra juttatott adományokról a 30/1978. (XI. 22.) PM-rendelet intézkedik. (Pénzügyi Közlöny 25. szá­ma.) Ennek végrehajtására, a rendelet egységes alkalmazása céljából a Pénzügyminisztéri­um 313/1978.' PM. szám alatt közleményt adott ki, amely ugyanebben a közlönyben ta­lálható. Az építőipari tervezés és a nem lehet tenni, de egyéb­ként is igénye elévült, mert három év eltelt. Olvasónk ebbe a vállalati döntésbe nem tudott bele­nyugodni, munkaügyi döntő- bizottsághoz fordult, de ott is elutasították panaszával, Azt kérdezi tőlünk, van-e értelme bírósághoz fordulnia. Nincs értelme munkaügyi bírósághoz fordulni. Helyes a vállalat és a mun­kaügyi döntőbizottság határo­zata, mert való igaz, hogy a munkakönyvben méltányos­ságból bejegyzést nem lehet módosítani, és az is igaz, hogy az igény elévült. A munka­könyv csak a valóságnak meg­felelő adatokat tartalmazhatja, vagyis meg kell felelnie a bejegyzésnek a munkaviszony tényleges megszűnése módjá­nak. Ha a munkaviszony a dolgozó jogellenes magatartá­sa miatt szűnt meg és emiatt „kilépett" bejegyzést jegyez­tek be, azt utóbb méltányos­ságból módosítani nem lehet. Egyébként a munkakönyvi be­jegyzés kijavítása iránti igény elévülési ideje három év, te­hát ebben sem tévedett a vál­lalat. • Meg lehet-e váltani a haszonélvezeti jogot? Legutóbb hosszú cikkben foglalkoztunk az új, módosí­tott Polgári Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseivel. Ügy látszik, sokakat érintő kérdésről szóltunk, mert az­óta is többen érdeklődnek ha­sonló ügyekben. Egyik olva­sónk azt írja, hogy anyja ha­lála után mostohaapjuknak van haszonélvezeti joga azon a házon, amelyet olvasónk és testvére örökölt. Hogyan jut­hatnak az örökséghez? —kér­dezik —, mert így csak az il­letéket fizetik, de a házba, úgy tűnik, életük végéig sem költözhetnek be, és eladni sem tudják. ***** A Polgári Törvénykönyv módosításával a korábbi sza­bályok megváltoztak. Most mind az özvegy, mind pedig az örökösök jogosultak kérni a haszonélvezeti jog megvál­tását. Nem lehet kérni azon­ban a megváltást, ha az öz­vegy benne lakik a lakásban, illetve a házban, a szokásos berendezési, felszerelési tár­gyakra sem adja meg a jog­szabály a megváltási jogot. Ha azonban — mint jelen esetben is — egy egész csa­ládi házat az özvegy egyedül lakja, szükségleteit meghala­dóan, sőt jövedelemszerzésre használja fél (az ingatlan egy részét bérbe adja), akkor nem a megváltáshoz lehet folya­modni, hanem a haszonélve­zeti jog korlátozását lehet kérni. Ha megvan a lehetősége a haszonélvezeti jog megváltá­sának, az pénzben és termé­szetben is megváltható. Ter­mészetes, az özvegyet nem le­het kisemmizni, és őt a meg­váltás során annyi pénzösszeg, illetve természetbeni érték il­leti meg. mint amennyit le­származóként örökölne. Dr. M. J. beruházások szervezése és le­bonyolítása alágazatba tartozó vállalatok jövedelemszabályo­zási rendszeréről, ugyancsak a Pénzügyi Közlöny 25. szá­mában jelent meg a 31/1978. (XI. 22.) PM-rendelet. A magánerőből, házilagosan végezhető építési munkákról kiadott 13/1978. ÉVM. számú rendeletet a Magyar Közlöny 81. száma közölte. A több évi munka eredmé­nyeként létrejött alkotásokért kifizetett díjak (előlegek) adóz­tatását a Pénzügyi Közlöny 23. száma tartalmazza. Az élelmiszerek minőség­megőrzési időtartamáról a Kereskedelmi Értesítő 34. szá­mában jelent meg fontos köz­lemény. nap rendeletéiből A Legfelsőbb Bíróság döntései Az autó ára nincs maximálva Évekkel ezelőtt egy asszony autót jegyzett elő a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál. Időközben azon­ban férje soron kívül kiuta­lást kapott és így az általa igényelt Wartburgot, mint fö­löslegeset, 102 ezer forintért nyomban eladta. A vevő azonban rövidesen 15 300 fo­rint visszafizetéséért pert in­dított ellene. Arra hivatkozott, a kocsi új ára 86 700 forint, tehát az eladó alaptalanul gaz­dagodott, amikor magasabb áron adta el neki. A perben föllépett az ügyészség is, amely indítványozta: a bíró­ság semmisítse meg a megál­lapodást és a vevőnek vissza­járó összeget az állam javára ítélje meg. A járásbíróság a szerződésnek csak részleges semmisségét mondotta ki és a vevőt kötelezte, hogy oz ál­lamnak tízezer forintot fizes­sen. A fellebbezés másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke a saját hatáskö­rébe vonta, az elsőfokú ítéle­tet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára utasította. A végzés indokolása szerint a Merkur meghatározott áron értékesíti a különböző típusú, új személyautókat, amelynek ára nincs maximálva. Tehát egymagában az a körülmény, hogy valaki 0-kilométeres új személyautót nem a Merkur által megszabott áron értéke­sít, árhatósági rendelkezések­be nem ütközik. Tény azon­ban, hogy Wartburghoz több évi várakozás után lehet csak jutni, s ezzel magyarázható, hogy az eladó az autót jelen­tős felárral értékesíthette. Ez a 15 300 forint azonban olyan munka nélküli jövedelme, ami a társadalom érdekébe és a vszocialista együttélés követel­ményeibe ütközik. Ennek kö­vetkeztében a szerződés ér­vénytelen, ezért a megkötés előtti helyzetet kell visszaállí­tani. Amennyiben erre nincs mód, mert közben a vevő a kocsit használta, a bíróság a szerződést a határozathoza­talig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik a visszatérítésről. Ebben az esetben a vevő köteles az autót visszaadni, az eladó pedig a vételárat visszafizetni. Ebből azonban levonható az időközi Egy házaspár három évvel ezelőtt 220 ezer forintért két­szobás komfortos, kertes csa­ládi házat vásárolt. A vételár­ból 178 ezer forintot kifizet­tek, a többit havi részletekben törlesztették. Alig fél évvel ké­sőbb, hogy beköltöztek, észre­vették: a pince fuiotii födém- szerkezet süllyed. Ezért —sza­vatossági joguk érvényesítésé­vel — rejtett hibára hivatkoz­va az eladók ellen pert indí­tottak és a feltűnő érték­aránytalanságra, valamint megtévesztésre tekintettel, a Vételár leszállítását kérték. Időközben a tanács műszaki osztálya az épületet életveszé­lyesnek nyilvánította, a lakó­kat kiköltöztette és szükségla­kásban helyezte el. A bírósági tárgyaláson az eladó nemcsak a kereset el­utasítását kérte, hanem 42 ezer forint vételárhátralék megfizetéséért viszontkeresetet indított. Az alsófokú bírósá­gok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely az adásvételi szer­ződést úgy módosította, hogy a vételárat 170 ezer forintban állapította meg és az eladót kötelezte, hogy . az azon felül kapott 8000 forintot térítse vissza. Az eladó keresetét el­utasította. Mint a határozatból kiderül, az ügyben több igazságügyi j használattal történt érték­csökkenés. — Tévedett a járásbíróság, arrikor az állam javára való marasztalás lehetőségét látta — hangzik tovább a végzés indokolása.,— Ez akkor indo­kolt, ha a tiltott szolgáltatás, ami a társadalom érdekeibe vagy á szocialista együttélés követelményeibe ütközik, meg­tévesztő vagy fenyegető, eset­leg csalárd személynek járna vissza. szakértőt hallgattak meg. Vé­leményük szerint a pince fö­lötti födémszerkezet tehervi­selésre alkalmatlan, a lakás életvészélyes. Teljes födémcse­rére van szükség, ami 90 ezer forintba kerül. A vétel idő­pontjában a telek 24 ezer, a ház 146 ezer forintot, össze­sen 170 ezer forintot ért, mert mintegy 40—45 százalékos mű­szaki állapotban volt. Tehát a szerződésben foglalt vételár és az ingatlan tényleges forgalmi értéke közt feltűnően nagy aránytalanság áll fenn. — Az ügy elbírálásánál azt kellett vizsgálni, hogy az adás­vétel időpontjában rejtett hi­bában szenvedő ingatlannak mi volt a tényleges értéke, va­gyis hiányosságainak tekin­tetbe vételével, a forgalmi életben milyen összeg volt el­érhető érte — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Téve­dett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg: a Vételár leszállításának össze­gét az szabja meg, hogy a helyreállítás költsége mennyi. Ez az álláspont téves, emiatt az ítélet megalapozatlan és törvénysértő. Eszerint pedig az adásvételi szerződés idő­pontjában a szóbanforgó in­gatlan forgalmi értéke — mint a szakértők megállapították — nem haladta meg a 170 ezer forintot. A tönkrement ház tényleges értéke .. ^ ...... Új élelmiszer az Extra krémjoghurt A Joghurt az aludttejnél szilárdabb állományú, savanyítás ízű, kellemesen üdítő hatású, csontfehér színű tejtermék, 5%-os zsírtartalommal. 2 dl-es műanyag pohárban kerül forgalomba. Fogyasztói ár: 2,30 Ft Fogyaszthatósági időtartama: 3 nap. Kapható: minden élelmiszerboltban Budapesten, a Duna-kanyarban, Nógrád és Heves megyében. A savanyított termék­család új tagja az Extra krémjoghurt, amelynek gyártását 1978-ban kezdte meg a Közép­magyarországi Tejipari Vállalat Váci üzeme. A joghurt az egyik leg­elterjedtebb savanyú tej­készítmény. A százévesek hazájában, Bulgáriában egy orosz orvos figyelt fel először a joghurtra és annak kedvező hatá­sára. Felismerte: a joghurt baktériumai olyan erős tejsavképzők, hogy a gyomorsav nem támadja meg őket és élő állapot­ban kerülnek a bélrend­szerbe, kifejtve hasznos tevékenységüket. Meg­semmisítik a mérgező baktériumokat, gyógyít­ják a bélrenyheséget, segítik és szabályoz­zák az anyagcserét, a vitamin belső képződé­sét, élénkítik a sejtek működését. A joghurt alaposan áttisztítja a szervezetet, ami bizonyos újjászületést jelent. Mindez a joghurt bősé­ges fogyasztása mellett szól. Nemcsak Bulgáriá­ban közismert, hanem éppen úgy becsülik Tö­rökországban is, ahol minden étkezés nélkü­lözhetetlen tartozéka. A törökök szerint erejüket kizárólag a joghurtnak köszönhetik. E két ország szokása szerint minden vendég előtt ott áll a joghurtos csésze, amit mindig utántöltenek az étkezés alatt. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban a joghurt fogyasztása kétszerese a tejfogyasz­tásnak. \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom