Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
%Ma<m 1978. DECEMBER 13., SZERDA VÁLASZTHAT A DIÁK Sikerrel zárult kísérletek Pest megye 21 gimnáziumában, a mostani tanévben 4 ezer 792 diák tanul 400 pedagógus irányításával. A következő év őszétől újdonság vár rájuk: a fakultatív oktatás. Erről kérdeztük a megyei tanács illetékesét, Berényi Ede gimnáziumi tanulmányi felügyelőt. Egy iskolatípus jelene — A gimnázium 1948-ig csak kevesek iskolája volt, a kiválasztottaké. Jó példa erre, hogy a felszabadulás előtt a gimnáziumi érettségi volt az úriember jellemzője, s csak az számított párbaj képesnek, aki e papírt birtokolta. Az akkori gimnáziumokban erőteljes volt a szelekció, a gimnazistáknak csupán egyötöde jutott az érettségiig, s nem is mindig a legrátermettebbek... — A kulturális forradalom, az iskolarendszer reformja előtt megyénkben csak öt gimnázium volt. Azóta kialakultak a szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek, s a gimnázium is sokat változott. — Ma ez utóbbi iskolatípusnak kettős a feladata. Egyrészt felkészíti a diákokat az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, másrészt olyan alapvető műveltséget, tájékozottságot, készségeket ad nekik, amelyek birtokában — ha nem is tanulnak tovább — beilleszkedhetnek a társadalmi munkamegosztásba, s idővel bővíthetik ismereteiket például a kétéves szakközép- iskolákban, a tanfolyamokon, nyelviskolákban. — Az 1972-ig végzett felmérések nyomán az MSZMP oktatáspolitikai határozata már nagyobb jelentőséget ad ennek a második célnak: a gimnáziumban a második évfolyamtól kezdődően fakultatív tárgyak oktatását kell bevezetni, s ezek sorában olyan tantárgyak, tantárgycsoportok szerepeljenek, amelyek részben a továbbtanulásra készítik fel a diákokat, részben az érettségi vizsga utáni munkába állásukat segítik. Az első teendő a gyors változtatás volt. A gimnáziumokban már 1973-tól kezdődően — heti 7—9 órában — olyan tárgyakat oktattak, mint például a gép- és gyorsírás, gépészeti műszaki rajz, az államigazgatási ismeretek, a telexkezelés, vagy a közgyűjteménykezelői ismeretek. Egyidejűleg megkezdődtek a fakultatív oktatási kísérletek is, megyénkben például a ceglédi Kossuth, és a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban. Ma már Cegléden két évfolyam, Nagykőrösön egy végzett eredményesen, a négyévi fakultatív tanulás után. Mi a lényege? A kísérletek tehát sikerrel zárultak. Nyomukban az 1979 —80-as tanévtől országszerte bevezetik a fakultatív oktatást. Hogy megérthessük, mi is ez, kövessük soron osztályonként a változást. Az első osztályban még nem érzékelhető a korábbi és az új közötti különbség, mert ebben az időszakban a különböző iskolákból, különböző szintű ismeretekkel érkezett tanulók tudásszintjének egyeségesítése, a hátrányok kiegyenlítése a cél; minden gyerek ugyanazt tanulja. — A második osztály feladata az orientálás, a tanulók érdeklődése, készségeik, képességeik alapján irányultságuk felmérése, személyiségük „tájolása”. A pályaválasztást másodiktól az úgynevezett orientációs foglalkozásokon könnyítik majd a nevelők: tudományágakat, egyes munkafajtákat ismertetnek, s természetesen tágabb teret kap az önismeretre nevelés. — Ugyanebben az esztendőben minden tanuló szabadon választhat már egy tantárgyat, amely iránt érdeklődik, amelyhez különösen kedvet érez. Ilyen heti kétórás tárgy lesz például a szociológia, a néprajz, a logika, az ábrázoló geometria, vagy a pszichológia. Ez a választás a diákokat még nem kötelezi semmire, harmadik és negyedik osztályban is választhatnak új tárgyat, s akár el is hagyhatják mindezt: csak a már jelentkezetteknek kötelező, hogy részt vegyenek az órákon — amelyeket maguk kértek. Tényleges fakultáció — A tényleges fakultáció a harmadik-negyedik osztályban következik be. A harmadikban heti 26, a negyedikben heti 24 óra a kötelező — hagyományos rendszerű — oktatás ideje. Ezenkívül a harmadik osztályban hét, a negyedikben kilenc óra az az idő, amennyit a tanulók a maguk választotta tárgyak tanóráin töltenek. Ez viszont kötelező, nem úgy, mint az imént említett két óra. — A hét, illetve kilenc órában elméleti tárgyak — például a magyar, a történelem, a biológia, a kémia, a fizika, a földrajz, a matematika, idegen nyelvek — szerepelnek, s ezeken kívül a gyakorlatok széles köre. így lesz majd képzőművészeti, gépírási, számítógépkezelői, idegenvezetői, postaforgalmi, gépjárművezetői gyakorlat, s természettudományi vagy kémiai anyag- vizsgálati laboratóriumi foglalkozás, .nevelési, népművelési, államigazgatási, sportszervezési témájú óra. — Ezeket a kötelezően választható tantárgyakat csoportokba állítják, s a választás lényege, hogy a csoportokból egy-egy óraváltozatot vehetnek fel a tanulók. Például ilyen csoport lesz a budakeszi gimnáziumban a magyar—történelem—angol tantárgyhármas, a magyar—gépírás, vagy a földrajz—testnevelési és sportszervezési ismeretek tantárgypárok. Társadalmi érdek A fakultatív oktatási rendszer három lényeges előnnyel jár. Elsősorban: aki tovább szándékozik tanulni, nagyobb óraszámban foglalkozhat egyetemi—főiskolai felvételi tantárgyaival. Másodsorban, aki nem kíván magasabb iskolába menni, heti öt-hat órát tölthet olyan gyakorlattal, amelynek hasznát veszi majd munkájában. A harmadik előny csupán „mellékterméke” a fakultatív oktatásnak: a pályaválasztás ebben a rendszerben kitolódik a tizenhat éves korig. Érettebben, megalapozottabban dönthet a diák: a munkát, vagy a továbbtanulást választja-e. Sok-sok szervezési feladatot ró a fakultatív oktatás a gimnáziumokra. Nyilvánvaló, hogy a választható tantárgyak és gyakorlatok körét az egyes iskolák személyi és tárgyi feltételei, kapcsolatai határozzák meg. Ahol hiányzik a telexgép, vagy nincs a közelben számítógép, nem oktatható ez a két gyakorlat. Ahol nincs óraadó pszichológiatanár, nem taníthatnak lélektant. Ahol csak mezőgazda- sági üzemek segítik a gimnáziumot, bajos ipari gyakorlatot szervezni. — Az iskolák nyilván mindent megtesznek majd, hogy a választható tárgyak széles skáláját teremtsék meg. De a fakultatív oktatás nem képzelhető el a korábbi - osztály- keretek között. Kiscsoportos formában történik majd a képzés, s ez a közismert tanteremhiány miatt bizonyára órarendi problémákat okoz. Egy azonban bizonyos: minden fiatalnak, minden felnőttnek érdeke — tehát egész társadalmunknak érdeke —, hogy magasabban képzett, megalapozottabb tudással érettségiző diákok hagyják el a gimnáziumot. Vasvári G. Pál KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A festmény és a kerámia jövője LOSSONCZY TAMÁS KÉPEI A MŰCSARNOKBAN SÖVEGJÁRTÓ MÁRIA TÁRLATA A CSEPEL GALÉRIÁBAN Az absztrakció természetrajza többnyire Századunk képzőművészeté- azonban nek vitája változatlan hévvel keresi a realizmus és az elvonatkoztatás pólusán, a festői igazságot. Nem a módszer, hanem a minőség biztosítja az eredményt. Lossonczy Tamás az absztrakt irányzat híve. Következetesen az, attól a pillanattól kezdve, ahogy 1929-ben megismerkedett Piet Mondriannal. Tagja volt a Szocialista Művészcsoportnak, 1945 után az európai iskolához vonzódott. Nehéz sorsa ellenére, inspirá- lódva is ettől lett, maradt egyre színvonalasabban festő. Igaz, nem ártalmak nélkül. Csapást jelentett életében az, hogy a háborúban munkáinak nagy része elégett, de az is gondja lett, hogy 1947—1948 után 1968-ig nem állított ki. Ezt művészete is megérezte, szikkasztó, nem termékenyítő elem ez a túlságosan hosszúra nyúlt szünet, melyért elsősorban nem ő a felelős. Most úgy tűnik, hogy első korszaka a jelentős és maradandó igazán. Kép és gondolat ott egybevág színben és formában. Az 1948-ig készült művekben nyoma sincs bizonytalanságnak, tétovaságnak. Azokban az absztrakció olyan érdekes és hiánytalan természetrajzát látjuk, mely híd Mondrian és Vasarely között; felzárkózás és kezdeményezés. Ezekre a művekre valóban jellemzőek Pa- lasovszky Ödön szavai; Az ő képei számomra költemények ... sűrített látomás, vagy álom, mely centrálisán szól a szívünkhöz és agyunkhoz. Amikor a Zuhanva szállni 1942-ben festett képét nézem, akkor érzem azt, hogy ez bennem is szól, ez a Mű én is vagyok, mert a kép megeleveníti az ember általános önarcképét merőben új képi szórendjével. Ilyen remeklés a Sötétet váltó fény, amely Egry folytatása és Vasarely egyik első, Lossonczy Tamás által jegyzett nyitányműve. Utána azonban magány és elbizonytalanodás következett. Nem szükségszerűen, de ténylegesen. Lossonczy Tamás életművében egyre inkább szép, kellemes dekoráció lett az elvonatkoztatás, nem lényeg, nem igazság. Martyn Ferenc és Hincz Gyula feladatvállalását Lossonczy Tamás nem tudta követni, bár a külsőségekben egyre több a hasonlóság (köztük. A hasonlóság látszat, Lossonczy Tamás o figurális mozzanatoknál erejét veszti. Igaz, az életművet csúcsai alapján számítják, s Lossonczy Tamás több művében elérte azt a magaslatot, melyet áhított, melyért küzdött, melyet megérdemelt, mely maradandó. Tükrözi azt a Műcsarnokban január 7-ig látható kiállítása is melyet Kratochwill Mimi rendezett szakavatottan, kitűnő érzékkel. A művész példája a művelődéspolitikát arra sarkallja, hogy o tehetségnek nyilvánossághoz kell jutnia, mert a húszéves szünet akarva-aka- ratlan ártalmat okoz. Kedveli a kövér formát, ezzel eleveníti meg az életet szimbolizáló anyagot. Söveg- jártó Mária 1967-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán Csekovszky Árpád tanítványaként, művei szerepeltek Faenzaban, Rothenburgban, Nottinghamban, önálló kiállítása nyílt Zalaszentgróton, Szegeden és most Budapesten. Így fogalmazta meg vallomását hivatásáról: Az anyag, a forma, a szín életem tartalma, képzeletem megtestesítője. Szeretek játszani, mert a játék, a mese a nyomasztót enyhíti és szabaddá teszi az embert. A fantázia szülte tárgyaimmal másokban is a játékosság örömét kívánom felkelteni. Sajátos elv, sajátos megfogalmazás; igaz. Sövegjártó Mária művészetével igazolja, I Öröm keltő nemes játék hogy a tárgyakban rejtőző nemes játéklehetőség vezet el mindannyiunkat az örömhöz és a szabadsághoz. A játék az alkotás és a harmónia nélkülözhetetlen nyitánya. Üj Egert épít kerámiáiban a nagy hasú kapitánnyal, új katedrálist! Megidézi kerek tálon a szélkirályt, testet ad a rémmesék uhujának, ez álom valóságát és lehetőségeit fedezi fel műveiben, melyeket január 7-ig a Csepel Galériában láthat az érdeklődő közönség.- Sövegjártó Mária a szépségben rejti el riadalmát. Ruszta- veli sorait idézi: boldog, aki célt ér; hát még ki a szenvedést kiállja. Művei minden bánatot túlszárnyalnak; ebben rejlik a szépség csöndes hatalma, amely az övé. Losonci Miklós RADIOFIGYELO A RADIÓSZINHAZ bemutatója pénteken a Bányamentők címmel hangszőttes volt a Mecseki Szénbányák mentési munkájáról. Ez a műsor — László Lajos és Borenich Péter összeállítása — jórészt magnófelvételekből állt. Azokból a felvételekből, amelyek a mecseki, István-aknai bányaszerencsétlenség után, a mentési munkák során készültek. Négy-ötszáz, de sokhelyütt hat-hétszáz méter mélységben folyik itt a fejtés a gázkitörés állandó veszélyében. Mégis bányásznak, mert az országban egyedül itt van kokszolható kőszén. „Reng a föld! Robbanásveszély! Jön a metán!” „Nem tudjuk, ki maradt alatta, kérünk sürgős segítséget.” „Kérünk orvost.” „Az orvos elindult.” „Megvan a sérült. Nyöszörgést hallani.” S ezek után hosszú munka kezdődik, rettentő feszültségben. Itt egyetlen mozdulatot se lehet elhamarkodni, mert akkor omlik a szén, és végképp maga alá temetheti a szerencsétlenül járt bányászt. GYERMEKKONYVEK KARÁCSONYRA Kököjszi és Bobojsza A könyvesboltok karácsony előtti forgalma azt példázza, hogy a játékok, egyéb hasznos ajándékok mellett a könyvek sem hiányoznak majd a fenyőfa alól. A válogatáshoz kívánunk segítséget nyújtani, azzal a szándékkal, hogy minden gyermek azt a könyvet kapja, ami érdeklődésének és életkorának a legjobban megfelel. A péceli szúnyogok A baba, a mackó, a tejesbögre a legkisebbek mindennapos kedvelt tárgyai. A Reich Károly grafikus- művész rajzaival megjelent leporelló — Add ide — megannyi bájjal fedezteti fel a képtáblákon a gyakorta kézbe vett játékokat, használati eszközöket. Mese tetszés szerint fűzhető hozzájuk, akár gyermekeink első könyve is lehet ez a kedves kiadvány. Hogy miért járunk a boltba tejért, vajért, tejfölért és túróért? A nagyon is komoly kérdésre egy cserfes kislány, Kleofás macska gazdája adja meg a választ Kertész Edit három éven felülieknek szóló könyvében: azért, mert mi a hatodik emeleten lakunk, és a tehenek sajnos nem szeretnek lépcsőn járni. A kötet címe: Tejet vegyünk, vagy tehenet? Ugyancsak Reich Károly illusztrációival jelent meg újból Móra Ferenc mesegyűjteménye, A hatron- gyosi kakasok. A jégmacska, A péceli szúnyogok, A gavallér zsiráf és más történetek fantáziadúsítók, egyben a világ dolgaiban is segítik eligazodni az óvodásokat. A kis pillangó utazása — Lcsznai Anna meséje — egy szeptemberben született lepkéről szól, aki egy szobai virág kelyhéből a legszebbik Tündérországba repül. Különös dolgokat tartalmaz a Kéne — ha vóna című versválogatás, Hajnal Anna feldolgozásában. Olyan meseországba kalauzol el, ahol palacsintából készülnek a háztetők, a fűzfákon zsemlék nőnek, s az ajtók, ablakok is mézeskalácsból vannak. Krix és Krax Hárs László tündérszép meséje — Hótündér — végül is egy jóra forduló történetet mond el. Másik könyve, Az égből pattant nagyapa, Kázmér és unokája, Dönci kalandjait adja közre Tintaországban meg az Elveszett, Elgurult Holmik Birodalmában. Kalandos vidékekre vezet el az Akimuskin—Csarúsin szerzőpáros Ismered őket? című könyve is: a sivatagi hiúz, a havasi párduc, a galléros pávián, a kék gnu, a bölény és még sok-sok állat előfordulási helyeit, tulajdonságait és életmódját mutatja be. Török Sándor negyven évvel ezelőtt írt gyermekregénye egy budapesti bérházban született kisfiúról és barátairól: a vékony hangú Kököjsziről és a vastag hangú Bobojszáról szól.,.. akik selyemvitorlás, zászlós, lámpásos papírhajójukon, a Szent Kristófon eljöttek esténként Andrishoz, és vitték magukkal a szana- szétbe, a szerte-széjjelbe... hogy sok mindent megértsen, kiismerje magát a jó és rossz, az illő és illetlen között. Gyurka számolni tanul — olvashatjuk V. Binét Ágnes könyvének címoldalán, amelynek rajzait Zsoldos Vera készítette. A kötet szórakoztató formában mutatja be, hogyan taníthatjuk meg óvodás gyermekünket gondolkodni, hogyan vezethetjük be a számok birodalmába. A közlekedési szabályokkal ismerteti meg ugyancsak az óvodásokat Tótfalusi István kötete, a Barátod, a zebra. Krix és Krax két irkafirka fiú, Dallos Jenő alkotta meg őket. Ä népszerű karikaturista a képi befogadás és közlés abc-jének olyan\ elsajáttí- tatására vezet rá, amely játékosságával és mindennapos eszközeivel nemcsak kapukat nyit meg, hanem el is indítja a gyermekeket az önálló rajzi alkotás (látás) útján. Harc és szerelem Hosszú szünet után ismét az iskolások asztalára került a Lamb testvérpár Shakespeare-mesék című műve. Mottójuk: Shakespeare-t nemcsak a beavatottak érthetik, hanem az egyszerű emberek és a gyerekek is. A szerzők mesévé formálták a nagy drámaíró húsz darabját, mintegy előkészítve a tizenévesek korosztályát a műveivel való színházi találkozásra. A tinédzsereket érintő kérdésekkel foglalkozik a Fiúk-lányok évkönyve. A kötet négy részre tagolódik. Először a haditechnika legújabb eredményeit mutatja be, majd dokumentumokat közöl a Tanácsköztársaság 133 napjáról. Érdekes tallót olvashatunk a század telekommunikációs forradalma és a színház egymást formáló hatásáról, végül a befejező részben a mai fiatalok vallanak terveikről, vágyaikról. Különösen gazdag a választék a különböző történelmi korokat bemutató kötetekből. Jerzy Edigay Az elámi nyílvessző című munkája az ókori Babilonban játszódik, Nabu- kodonozor uralkodása idején. Ocskay brigadéros dicstelen szereplését tárgyalja Koncsek László könyve, a Soproni farsang, amely 1704-ben játszódik. A Képes történelem sorozatban két kötet is napvilágot látott. A Bocs- korosok hadinépe a nagy európai parasztháborúk eseményeit taglalja. A Mire megvalósul gyönyörű képességünk, a rend — József Attila sorait idézi a cím — a magyar munkásmozgalom hatvan esztendejének állít emléket. G. Beke Margit Harc és szerelem című kötete egy óír mondávál ismerteti meg a böngésző kedvűeket. Bön- gészkedni azonban az Ifjúsági lexikonban is lehet, nemcsak a középiskolások, hanem a náluk kisebbek is hasznosan forgathatják. Ajánlatunk természetesen nem teljes. Csupán ízelítő a valóban bőséges választékból. Most már a szülőkön a sor: találják meg gyermekük számára a legizgalmasabb olvasmányt. Molnár Zsolt A montázstechnikával ösz- szeállított műsorban a mentési munka közben egy bányászt hallunk, aki elmondja, hogy próbált menekülni, mikor jött a metán, hogy próbált levegőhöz jutni, hogy veszítette el végül az eszméletét. Megmentették» s már arról mesél, milyen jólesik munka után a sok port és fáradságot egy üveg sörrel lemosni. S hogy mi mindent termel meg a ház körüli kis kertben — málnát, szőlőt, pattogatni való kukoricát ... Nem érzi se hősnek, se áldozatnak magát. Mint ahogy a bányamentők se érzik hősiesnek, amit tesznek. Legtöbbjüknek apja, nagyapja, testvére, sógora mind bányász, és az lesz a fiuk is. Miért vállalják? Kimondatlanul ezt a kérdést sugallta az egész műsor, ezt énekelte a végén megszólaló dalban Cseh Tamás is: „Mondd, ki fejti meg rosszkedvű álmaink? Ki fejti meg csikorgó álmaink?” Írhatnánk elismerő szavakat végül erről a műsorról, csakhogy a valóság súlyosabb, szörnyebb igazolást adott: ugyanazon a napon, mikor a rádióban elhangzott, december 8-án, a mecseki szénbányában újabb szerencsétlenség történt. Hat bányász meghalt. Üj felvételek kerültek a bányamentők magnószalagjaira. A KETTESBEN — című műsorban hétfő este Pilinszky Jánossal beszélgetett Szilágyi János. Ez a beszélgetés az ismeretlen olvasónak szólt; annak, akivel a költő nem találkozik, akin verseinek hatását voltaképp soha, vagy alig mérheti le, és akire a költő mégis nagyon figyel. Nem úgy, hogy szeszélyeit, ízlését, elvárásait figyeli, hanem hogy komolyan veszi. Ez a komolyság, a költői hivatás és mesterség tisztessége volt jelen Pilinszky János minden szavában. Nem is beszélgetés volt ez, inkább vallomás. Pontos, a költő körül lengő mítoszokat szétfosz- lató vallomás arról, hogyan születik a vers, mi az ihlet szerepe, milyen gyerekkori élmények alakították a személyiségét, hogyan s kitől tanulta az anyanyelvét. Éeszélt költészetének alapvetően meghatározó élményéről, a háborúról, saját „szerzetesi” életformájáról, s végül elmondta az „Apokrif” című versét. Ez a versmondás pedig csak ahhoz az élményhez volt fogható, amikor régi felvételekről Ba- bitsot vagy Szabó LőrinCet hallottam. Aki meghallgatta ezt a beszélgetést, többet tudott meg a költészetről, mint amit megtud akárhány bölcs, tudós magyarázatból. Mosonyi Aliz
