Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ceglédi jApás és cegl XXII. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM 1978. DECEMBER 12., KEDD Kelendő a szárított zöldség fi tavalyinál több jut exportra Ventillátor óv a befülledéstől Ä Kertészet és Szőlészet című szaklap legutóbbi számában Mécs Judit, a növekvő exportlehetőségeket tekintve át cikkében, ekként fogalmaz: „A hazai konyha ugyan sokáig konzervatív maradt, s még ma is elég alacsony szinten áll nálunk a szárítmányfelhasználás, termékeink iránt azonban kereslet mutatkozott a tőkés és a szocialista piacokon. így exportunk — egészen a legutolsó évekig — szinte töretlenül fejlődött... Ma már megfelelő minőség esetén 3— 4 ezer tonna szárított hagymát értékesíthetünk a tőkéspiacokon, ami 30—40 ezer tonna nyers vöröshagymának felel meg .. A hazai szárítmányexport Jelentős mennyisége a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében készül. A várost belengő illat alapján joggal mondják a helybeliek: nálunk a dollár hagymasza- gű. A gyáregységben nagy mennyiségű gyökérzöldséget, petrezselymet, kaprot, paradicsompaprikát, karfiolt, káposztát, zöldborsót, kajszi- barackot és csipkebogyót is szárítanak. A választék a vevők mindenkori igényéhez alkalmazkodik. A készítmények zömét az angolok, nyugatnémetek, svédek, hollandok, kanadaiak vásárolják meg, és egyre nagyobb felvevőpiacot jelent a Szovjetunió is. A jelenlegi esztendő jobb eredménnyel zárul Cegléden, mint az előző. December tizedikén teljesítették az éves tervet, amely a korábbinál nagyobb feladatot rótt a gyáregységre. A siker részben a megfelelő nyersanyagtermelésnek köszönhető. Növekedett a zöldségtermesztési kedv, a helybeli Magyar—Szovjet Barátság, az abonyi Űj Világ, a nyársapáti Haladás és a nagykőrösi Arany János termelőszövetkezetből, továbbá más Pest megyei gazdaságokból a vártnál nagyobb mennyiségű áru érkezett. Az időjárás elsősorban a vöröshagymának és a gyökérzöldségeknek kedvezett. A ceglédi gyáregység, mely 18 ezer tonna zöldségfélét vett át, az év első napjától, folyamatosan, három műszakban működött. A korai tervteljesítéshez hozzájárult, hogy a főszeonban a munkások tíz vasárnapon is dolgoztak. Igaz, a fizetségük sem volt rossz, kedvezően alakulnak a bérek, és már szinte stabilnak látszik 550 ember. Az idei előirányzat 2 ezer mázsa szárítmánnyal több volt, mint az előző esztendei. Miután a városi pártbizottság gazdasági cselekvési programjában különös fon- tosságúan szabta meg a tőkésexport növelését, a gyáregységben igyekeztek eleget tenni* a követelményeknek. Tudták, hogy a jó minőségre is gondolniuk kell, ezért bevezették az önmeózást. A válogató, árukibocsátó asszonyok valamennyien számot kaptak, amelyet ráírnak a kezük alól kikerülő tasakok- ra. S amióta érzik a nagyobb felelősséget, még kevesebb a reklamáció. Cegléd a hazai lapokban A Magyar Nemzet, a Népszava és a Magyar Hírlap november 24-i száma a Cegléden megnyílt, új bölcsődéről számol be olvasóinak, kiemelve a helyi üzemek és intézmények dolgozóinak társadalmi munkáját. ★ A MEDOSZ Lapja november 15-i számában arról olvashatunk, hogy mikor fejeződik be a Cegléd és Csemő között elterülő putrisárki erdő pihenőerdővé alakítása. ★ A Kertészet és Szőlészet című folyóirat november 18-i száma elkalauzol egy Budaka- lászon élő, szenvedélyes fajtagyűjtő szőlőmúzeumába, ahol a Cegléden nemesített Cegléd szépe is megtalálható. ★ A Magyar Hírlap november 24-i száma arról számol be, hogy a Kistarcsán felépülő kórházba várják a ceglédi egészségügyi szakközépiskolában végzett ápolónőket is. ★ A Délmagyarország novem- oer 10-i számában a Szegedi Vállaközöl Magas- és Mélyépítő lat tervteljesítéséről cikket. A vállalat gondoskodik egyebek között a ceglédi liftek szereléséről és javításáról is. ★ A Magyar Konzervipar november 15-én megjelent számában T. Tóth János, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységének vezetője nyilatkozott a vöröshagyma feldolgozásának gondjairól. M. E. MA Vidám koldusok Burns-műsort rendeznek a mai napon, december 12-én, 17 és 19 órai kezdettel, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ emeleti termében, a Vidám koldusok címmel, Zsurzs Kati és Bénicő Péter színművész, valamint mások közreműködésével. A délután ötkor kezdődő a középiskolások bérleti előadása lesz, az esti pedig a Pódium irodalmi bérleté. CEGLÉDI APROHIRDETESEK "Ttűó a Kenderföldön ' v'.üosány utca 6. szá- ú ház és építési tele. Érdeklődni: Ceg- '1 II.. Virág utca 10. V ceglédi járási hiva- al takarító—hivatalsegédeket , vesz fel. Érdeklődni, jelentkezni lehet: Rákóczi út 14. sz. titkárságon, munkaidőben 8—16 óra tözötu Eladó ház. Cegléd, Déllő utca 16. szám. Beteg édesanyám mellé gondozót keresek, lehetőleg egészségügyi dolgozót. Nyugdíjas is lehet. Ajánlatokat este 18 óra után fogadok. Cím: Cegléd, Virág utca 22. Varga Gyuláné. _____________ Fe hér kan kuvasz elveszett. Megtalálóját jutalmazom. Cegléd, Nyúl utca 12. Eladó új gázresó palackkal. Cegléd, Jókai utoa 19/a. Bontásból eredő jó minőségű faanyag, gerendák, szarufák, ajtók, ablakok, 40x40- es pala. nagyméretű tégla, vályog és 22 kg-os gázpalack falifűtővel eladó. Cegléd, Mátyás király utca 29. Ä bázisévhez viszonyítva, 119 százalékos eredményt ér- tek el, részint az anyagyárral kiépített jó kapcsolat, részint a technológiai előírások szigorú megtartása következtében. A gyáregységnek új szárítóberendezésekre is szüksége volna, melyeket — várhatóan — a hatodik ötéves terv idején vásárolhatnak meg; akkor korszerűsítik a jelenlegi előkészítő és szárítógépparkot. A nyersáru tárolását példamutatóan oldották meg: a fedett tárolótérben felhalmozott vöröshagymát nagy teljesítményű ventillátorok óvják meg a befülledéstől. A gyáregységben tizenhét szocialista brigád működik. A hónap első szombatján kommunista műszakot tartottak, amelynek pénzösszegét a balatonmáriai üdülő fejlesztésére fordítják. A napokban értékelték a munkaverseny-vállalások teljesítését, és 152 ezer forint jutalmat fizettek ki a legjobban dolgozó brigádoknak. A ceglédi konzervüzem láthatóan mindent elkövet, hogy helyt álljon áz exportban. Munkája teljes értékéről azonban mégsincs pontos áttekintése. Nem ismeri az alapvető adatokat, amelyek alapján kiszámíthatnák: saját termelésében hány forintba kerül egy dollár? Erre vonatkozóan a bevezetőben említett ■ szakcikkből kaphat támpontot, amely szerint „... megalapozottnak látjuk azt a tervet, hogy az eddigi szárított zöldségekért kapott évi 6—8 millió dollárt 15—20 .millióra növeljük”. Ebben a törekvésben jelentős szerep jut a ceglédi szárítóüzemnek is. Tamasi Tamás Szakmai verseny a Cifra csárdában Mit tudnak a fiatal szakácsok? A hozzávalók: száz ragunak való rák, 400 gramm rizs, 120 gramm vaj, 8 deciliter húsleves, 100 gramm rákvaj, kész rákmártás, 100 gramm zöldborsó, só, törött bors, Cayenne bors, köménymag és hagyma. Az ügyes szakács mindebből rák- meridont készítene, ha rákhoz egyáltalán hozzá lehetne jutni. Sajnos vizeink hátráló, ollós lakóit nem is olyan régen súlyos kór pusztította, az étlap- tervezők legjnagyobb bánatára. A rákmeridon mégsem merült el a feledés hományá- ban. Tanulnak róla a Ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola diákjai is. Bizonyság erre a napokban megtartott szakmai tanulmányi verseny egyik tétele is, mely szerint a harmadéves felszolgáló tanulónak a nagykőrösi Cifra csárdában a következő menühöz kellett megtéríteni. Kaviár vajjal, pirított kenyérrel. Erőleves Royal módra. Rákmeridon. Töltött borjúszegy. Tejszínes karotta. Szőlős metélt. Gyümölcs. Feketekávé. A mesterség alapelemei — Nemcsak megteríteni, felkészülni kellett — mondja Nagy István üzletvezető —, hanem az italajánlat összeállítása is feladat volt. Ennek a versenyzőnek lényegében ez is sikerült, bár én merészebb ajánlatot is elképzeltem volna. — Végeredményben a menü is csak képzeletbeli volt. Rák- meridont nem készítettek a szakácsok... — Valóban nem. Ennek a diáknak végül is velőropogóst kellett kihozni hollandi mártással. Ehhez persze újra kellett terítenie. Ezzel együtt vált teljessé a vizsgafeladat. — A diákok előmeneteléről a tanárok között illik érdeklődni. Most mégis térjünk el ettől a gyakorlattól. Mi a véleménye a jövő pincéreiről és szakácsairól a Cifra csárda vezetőjének, a tanulmányi versenybizottság elnökének. — A szakácsok és a felszolgálók is nagyon jól felkészültek. Bármilyen vendéglátóipari üzemiben lehet építeni a tudásukra. A mai ételajánlatok közül a legtöbb vendéglőben hiányoznak a mártások. Rendkívül fontos volna, hogy ezek készítése és ajánlása megszokottá váljon. Berni mártás, madeiraimárLás, bakonyi mártás, tejfeles gombamártás, holland mártás. Ezek voltak a versenyfeladatok. Nem véletlenül kerültek ezek a tételek közé. Elkészítésük alapos tudást igényel, olyan ismereteket, melyek a szakácsmesterVéss nyomán — virág, falevél Üj életet kezd a faanyag a ceglédi Stylus Faipari Szövetkezetben: faragott díszítőelemként kerül a kolóniái bútorokra, csavart oszlop, akantuszlcvél, virág formájában. A képen: Bállá Mihály fafaragó vésője nyomán alakul a levélcsoport. Apáü-Tólh Sándor felvétele ség alapelemeinek gyakorlásához is szükségesek. Ugyanezért volt feladat bevert tojás ételek készítése is. Sok ötlet és szorgalom kell — Mis szóval savanyú tojáslevest is kellett főzni... — Igen, de a jó savanyú tojásleves elkészítése ugyancsak próbára teszi a szakácsot. Kissé lebecsült étel ez, pedig jó ízű és olcsó is. Gyakrabban szerepelhetne aiz étlapokon. — Most ehettek a vendégek, akik egyébként kivétel nélkül szakemberek, a versenybizottság tagjai voltak. A verseny jegyzőkönyvei szerint ezek a vendégek különböző mértékben, de mégis elégedettek voltak. A diákok állták a próbát. Miben bizonyultak az elvár- hatónál gyengébbnek? — Talán nem szerencsés a diákok gyengesége iránt érdeklődni. Mindenesetre elég sok probléma akad szerte az országban a vendéglátás körül, s ezért érthető az ilyen irányú kíváncsiság. — Nos, szerintem — mondja Nagy István — a diákok fantáziájával volt baj. Nagyszerűen tudták, amit megtanultak, de a gyakorlati munkában ismereteiket nem egészítették ki egyéni ötletekkel. A szakácsok nem díszítették úgy a tálakat, ahogy az ma már elvárható volna, s a felszolgálóik is igyekeztek a tananyag keretein bedül maradni. Ez nagyon jó eredmény. Olyan biztos adap, amire lehet építeni, függetlenül attól, hogy a mai diák első vagy harmad osztályú üzembe kerül-e. A vendéglátóipari üzemek között ugyanis vannak különbségek, ez az osztályba sorolás alapja, ám vendéglátás csak egyféle van. A harmadosztályú üzemnek a saját körülményei között ugyanazt kell produkálnia, mint az első osztályúnak. Hogy ez sikerüljön, ahhoz nagyon sok ötlere, szorgalomra s legelsősorban alapos szakmai tudásra van szükség. A Nagykőrösön versenyző diákok, akadt közöttük nagyon jól szereplő nagykőrösi is, szorgalomból és tudásiből nem vizsgáztak rosszul. — Miért kisérte a felszolgálókat az asztalhoz a szakács is? — A vendégeknek jólesik, ha az étel készítője kíván az ebédhez jó étvágyat... Először felejteni Nagykőrös. Cifra csárda.' December 7-e, 1978-ban. A nyolcvanas, kilencvenes évek, sőt, az ezredforduló szakácsai, felszolgálói vizsgáztak. A fei- szolgálók egyebek között megjelenésből, szervezésből, terítésből, ételismeretből, ital- ajánlatból, s a tényleges felszolgálásból. Egyszóval á szigorú bírák nem akadémiai tudományokban pontoztak. Főzni va'pr legalább teríteni valamennyien tudunk. Csakhogy nem jól. A vendéglátó- ipari ismeretek elsajátítására váró diáknak éppen ezért először el kell felejteni mindazt, amit a korábbi években otthon, napköziben, rokonoknál tanult, hogy elsajátíthassa mindazt, ami a mai vendéglátáshoz szükséges. S ez elsajátítandó ismeretek tárában nem a rákmeridon a legfontosabb tudnivaló. A ceglédi diákok sem e különlegesség ismeretéből vizsgáztak. Ha mindent összeadunk, megnyugodva állapíthatjuk meg, hogy ez a csütörtöki verseny egyetlen célt szolgált. Azt, hogy a mai tanulók holnap a sarki bisztróban a bográcsgulyást, s a Hilton étteremben a csőben sült borjúmirigyet és persze az előbb említett bográcsgulyást is jól készítsék el, s megfelelőképpen szolgálják fel. A tizenkét diák természetesen még nem tudott mindent, amire a szakmában szükség lehet. Munkájuk mégis reményt kelthetett az érdeklődőkben: jó szakemberek kerülnek Ceglédről a vendéglátóiparba. F. P. A rendelet szerint Egységesebb szociális gondozás Számítanak azokra, akik segítőkészek Cegléden igen sok idős ember él, közülük nem kevés magányosan tengeti napjait Szó szerint értendő, hogy tengeti, mivaL 'belenyugodott sorsa alakulásába, abba, hogy egy idő után, mert széthullt a család, magára maradt Van, akinek életét megköny- nyíti az a humánus kapcsolat, amelyet évek során szomszédaival sikerült kialakítania. Ha baj van, nem késik a segítség: mentesítik a bevásárlás, a ház körüli tennivalók nehezétől, rányitják az ajtót, ha gyengélkedik, orvosért küldenek, gyógyszert hoznak, jut egy tál meleg étel a betegnek, tiszta, rendes környezetben gyűjthet erőt Sokan elzárkózva élnek, megromlott egészségük, öregkori magatartásuk, személyiségváltozásuk embérkerülővé teszi őket Néhányuknak jut csak hely a szociális otthonban, mert akkora otthon építésére. amelyben elférne a város valamennyi magányos elaggottja, lehetőség nincsen. Más megoldáshoz kellett tehát folyamodni. November 1-én volt öt esztendeje, hogy megnyílt Cegléden az öregek napközi otthona. Ez az intézmény a szociális betegotthonhoz kapcsolódik, része ama miniszteri utasítás megvalósulásának, amely az idős korúakat gondozó szociális intézmények szervezetének további fejlesztését szorgalmazta már ebben az évben. A kapcsolódás célja az, hogy a szociális gondozást egységesítse, hatékonyságát növelje, az adminisztráció csökkentése és az idős emberek sorsának tovább javítása érdekében. A szociális betegotthon és az öregek napközije január 1- tól új nevet kap: a Városi Tanács Egyesített Szociális Intézménye, s Cegléden a szociális gondozás egységes, teljes rendszere alakul ki. Természetesen továbbra is napirenden marad az otthonukban élő, idős, magányos emberek felkutatása, a róluk való messzemenő gondoskodás. A házi betegápolói rendszert akarják tovább erősíteni. A vöröskeresztes aktivisták, a Hazafias Népfront nőbizottságának aktivistái, a szocialista brigádok tagjai igen sokat tudnak segíteni. Számítanak a tanácstagokra, az utcabizottsá- gokra: bizonyára lesz, aki szívesen bekopog a zárkózottan élő, magányos, idős ceglédiekhez, jó szóval, segíteni készen, emberségével támogatva a város )ügyét. E. K. Pénteken és szombaton Diákok- koncertdobogón A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában javában tartanak a növendékhangversenyek: az intézmény több száz tanulója ad számot közönség előtt a tanultakról, dobogóra lépve. Pénteken, december 15-én, dr. Molnár Attiláné hegedű- és Szepes Sarolta zongoraszakos tanítványainak hangversenye kezdődik, délután 6 órakor. Másnap, szombaton, délután fél öt órai kezdettel, Béres Károlyné zongoraszakosai szerepelnek.
