Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
1978. DECEMBER 12., KEDD OD Kém történik semmi? Zsúfolt üzletek, elavult italboltok Méj egyszer Tököl kereskedelmi, vendéglátóipari ellátásúról; Szusics Péter, a tököli nagyközségi tanács elnöke, amikor arról faggatom, mi történt a szeptemberi tanácsülés óta, amelyen a kereskedelem és a vendéglátás helyzetét vizsgálták, széttárja karját: mi történhetett volna? A tanácsülés jegyzőkönyve, határozata a járási hivatal titkárságára is eljutott. A nagyközségi tanács nem tud változtatni a jelenlegi helyzeten, ez az érintett vállalatok feladata lenne. Az adatok, a statisztika számai érdekes dolgokról beszélnek. Tökölön több üzem működik (a Pest megyei 3. számú Építőipari Közös Vállalat, a Csepel-szigeti Duna Tsz tököli üzemága, a Tököli ATEV, sütőüzem, tanácsi költségvetési üzemi. A nagyközségben ugyanakkor nincs egyetlen étterem sem. A taksonyi ÁFÉSZ borozójában — ha nyitva van, a délutáni órákban — legfeljebb egytál ételek kaphatók. Az étterem a termelőüzemekben dolgozó emberek — nyáron üdülők — igényeit elégítené ki. Róka fogta csuka Van viszont a településen hét kocsma, ezek közül három egyetlen KOJAL-vizsgálatot is nehezen bírna ki. Az italooltoiv vezetői — akik mellesleg a helyiséghasználatért bérleti díjat is kapnak a Pest megyei Vendéglőloipari Vállalattól — nem érdekeltek a korszerűsítésben. Az üzemeltető viszont arra hivatkozva nem korszerűsít, hogy az épülőt személyi tulajdon. Eszünkbe jut a róka fogta csuka meséje ... A helyiségek zsúfoltak, a higiéniai követelményeknek nem felelnek meg. A nagyközségi tanács tavaly hozott megszüntetési határozatát a ráckevei járási hivatal illetékese másodfokon megsemmisítette. Az említett tanácsülésen az is elhangzott, hogy ezen a területen a felszabadulás óta semmi nem történt. Korszerű színvonalon csak a főutcán — és magánkézben — levő presz- szó, és a művelődési otthonban a tanácsi költségvetésből átalakított ifjúsági presszó működik. Ezek után nem tűnik meglepőnek, hogy 1977-ben 13 millió 583 ezer forint értékű volt az italfogyasztás. (Élelmiszerekre, élvezeti cikkekre csupán háromszor többet, 40 millió 983 ezer forintot költöttek.) Ha az 1976-os év ital- fogyasztását 10-0 százaléknak vesszük, a növekedés tavaly 18,4 százalékos volt. (Az élelmiszereknél 3,2 százalék.) Az italfogyasztás járási átlagos növekedése viszont csak a fele volt a tököliének. Az összezük, milyen gondokat vetettem fel a szepicnuer il-i végrehajtó bizottsági és a két hettei késooo tartott tanácsülésén? Az élelmiszerboltok, tekintettel a laiíosság munkaidejére, miért nem Két raűszanoan tartanak nyitva? Legfeljebb egy-ket feie húsárut iehet kapni. Az élelmiszerből toan előfordult, hogy a tej ötnapos volt. Hiányoznák a növényvédő szerek. Munkaerőhiányra hivatkozva bezárták az egyik legforgalmasabb üzletet. Korszerűtlen a Tüzep telepe. A végrehajtó bizottság ülésén Bagiiy László, a ráckevei járási hivatal mezőgazdasági és kereskedelmi osztályának vezetője állapította meg, hogy ezen a területen nem volt előrelépés. A jószándék és az ígéret nem elég, hiszen a vendéglátóipar árbevétele húsz év alatt nem kis összeg, másrészt Tököl kulcsközség a járásban. Pessuth Ambrus vb-tag szerint „nem igaz. ha Via Milkotugges nyilvánvaló: a jelenlegi körülmények nem azt segítik elő, hogy az emberi kapcsolatok ápolása, a „lazítás” mellett az ivás másodlagos fontosságúvá váljon. Inkább minél rövidebb idő alatt minél több alkohol elfogyasztására ösztönöznek. A tanácselnöknek ugyanakkor az alkoholellenes küzdelem eredményeiről kell beszámolót készítenie. Megoldatlan ellátás Jobb, de nem teljésen kielégítő az üzlethálózat állapota. A legnagyobb gondot a húsellátás okozza. Nem csupán a választék szűkösségéről van szó, hanem arról is, hogy a 3,5—4 kilométer átmérőjű nagyközségben csak egy bolt van, s ha valaki húshoz akar jutni, nagy utat kell megtennie, hosszú ideig kell sorban állnia. 1975-ben a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-áruházat létesített, a tanács azonban hiába javasolta, hogy mellette épüljön húsbolt is. Az ABC- áruházon kívül két önkiszolgáló élelmiszerbolt is van Tökölön, területük kicsi, a választék nem megfelelő. Az üdülőterületen, ahol nyári hétvégeken 2,5—3 ezer ember tartózkodik, semmilyen üzlet nincs. A tanács felállított egy típus-faházat, tavasztól talán a Duna Tsz vállalja az üzemeltetést. Ugyancsak a közös gazdasággal tárgyalnak egy új ABC-áruház építéséről. A naponta ingázó több ezer ember tudja, mennyire kellene — a műszakhoz igazodó élelmiszerboltokon kívül — a HÉV-állomásnál is pavilon. Ezt a következő időszakban egy maszek lángossütő pótolja. A helyi ruházati ellátás nem kielégítő, a műszaki boltból elemi dolgok hiányoznak, aki eredményes vásárlási kísérletet akar tenni, annak Szigethalomra kell utaznia. Felmerül a kérdés, hogy az állami vállalatok miért nem foglalkoznak .megfelelően e terület ellátásával is? Annál is inkább. mert Tököl idegenforgalma jelentős. És egy-egy akció indításakor —- például jól felszerelt műszaki bolt kivitelezésében — a tanács segítségére, a lakosság társadalmi munkájára is lehetne számítani. Hiszen, akárcsak a vendéglátásban — a felszabadulás után az ABC-árubözon kívül semmi nem létesült Tökölön. Miért? Kérdések és válaszok Ea a tanácsi testület, a végrehajtó bizottsági tagok és az egész lakosság kérdése. NézÄ BUDAPESTS KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ AUTÓBUSZVEZETŐKET ,,D” kategóriájú képesítéssel. Kezdő kereset túlóra nélkül: havonta 5500—6000 Ft Ezen felül évente 10 000 Ft forgalmi juttatás, nyugdíj korkedvezmény. A dolgozóknak és családtagjainak térítésmentes utazási igazolványt biztosítunk. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvilágosítás: a Felvételi Irodában Budapest VII., Kertész u. 10. 1073 és az üzemegységekben. Telefon: 221—440, 1489-es vagy 1695-ös mellék. vies (az egyik italbolt vezető je) a lakásába bevezette a vizet, a kocsmába nem tudta volna”. Erre az a válasz érkezhet, hogy nem érdekelt benne. De miért? Az érintett vállalatok képviselői (a két ülésen az igazgatók közül csak egy jelent meg) sorban elutasító választ adtak: semmit nem tudnak tenni. Varga Gyula, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselője: „mi szívesen tennénk meg mindent, de miből?" Szorger Antal, a Taksonyi ÁFÉSZ képviselője: „ha valamit változtatni szeretnénk, a KÖJÁL-nak olyan követelései vannak, hogy azokat lehetetlen teljesíteni.” Ugyancsak ő: a korszerű ellátáshoz „pénz kell, de honnan?" Séra Pál (Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat): „Vállalatunk a közeljövőben a helyzeten változtatni nem tud.” Üj Tüzép-telep létesítését nem tervezik, a vasbolt választékát nem bővítik. E válaszokat a jegyzőkönyvek őrzik. Kell ilyen italbolt,..? Ugyancsak jegyzőkönyv őrj zi Frenk Andrásnak, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat képviselőjének a vb-ülé- sen elhangzott válaszát: „Kell ilyen italoolt, ahol lecsapódik az alkoholisták egy része.” Ne kommentáljuk! Ügy tűnik, a kép sötét. Aki nem ismeri a helyzetet, úgy érezheti, túlságosan is az. De a kérdésről már a korábbi években is tárgyalt a nagyközségi pártbizottság, a tanács, a végrehajtó bizottság. A tanács továbbküldi a határozatokat, tárgyal, egyeztet, ennél többet nem tehet. Azt sem teheti, hogy minden vállalatnak — ahogyan azok kérték — tanácsi épületet ad üzlethelyiség céljára. Most ígéretet kaptak a ráckevei járási hivatal elnökétől, Raffai Bélától, hogy a járás igyekszik segíteni gondjaik megoldásában. A járási hivatal azt is javasolta a nagyközségi tanácsnak, hogy koordinációs megbeszélésre hívja össze az érintett vállalatok vezetőit. Kérdés, hogy az eddigi nem helyett mond-e valaki igent is? Mindenki érdeke az lenne, hogy akadjon ilyen. P. Szabó Ernő Két és fél millió palack pezsgő A HUNGARO- VIN Hungária Pezsgőgyára az idén két és fél millió palack pezsgőt gyárt. A kiasz. szikus módon előállított, két-három évig palackban érlelt pezsgő igen keresett külföldön, az idén termelésük hetven százalékát exportálják. Nagyüzemi segítséggel Hús, tej, zöldség a hernádi kistermelőktől A hernádi ház udvarán álló baromfiólat biztosan örömmel magáénak vallaná bármelyik mezőgazdasági üzem. Tágas, tiszta, jól fűtött, a nehéz fizikai munka javát átvállaló, modern gépekkel fölszerelve, Háromezerháromszáz csirkét hizlalnak itt Pelikán Józsejék. — Hogy lehet szert tenni egy ilyen remek kis csirkefarmra ? — Saját erőnkből nem futotta volna! — mondja a háziasszony Pelikán József né. — öt évvel ezelőtt szerződést kötöttünk a hernádi termelőszövetkezettel, s tőlük kaptunk hitelben mindent, amire a gazdálkodáshoz szükség volt. Technológiai berendezést, naposcsibéket, takarmányt, gyógyszereket. Ezerötszáz csirkével kezdtük, eladósodva, de nagy reményekkel. Ágazati szinten A maguk mögött hagyott esztendők nehézségeit valószínű senki sem irigyelné tőlük. A mostani állapotot már inkább! Háromszorosára gyarapodott csirkeállomány, modernizált fölszerelés, no, meg a szépen berendezett, összkomfortos családi ház, tanúsítja, hogy a hitelre alapozott vállalkozás virágzó kis háztáji gazdasággá fejlődött. Pelikán József ék csirkefarmja nem egyedüli a környéken. Nagyüzemi segítséggel. a hernádi szövetkezet szakmai-anyagi támogatásával több száz létesült a központi községben, s a körzethez tartozó falvakban: Űjhartyárc- ban, Újlengyelben, Pusztava- cson. A tevékenységi kör sertéshizlalással, tejtermeléssel, és zöldségtermesztéssel is bővült. Olyannyira, hogy a háztáji gazdálkodás már ágazati méreteket ölt, évről .évre egyharmadát adja a közös gazdaság bruttó termelési értékének. önálló szervezeti-jogi keretek között működik, a termeléssel és az értékesítéssel kapcsolatos ügyeket hattagú szakapparátus végzi. Az ágazat vezetőjével Kal- denekker Józseffel számvetést készítünk az eredményekről. — Szerencsésen találkozott 1973-ban a népgazdaság, a szövetkezet és a kistermelők érdeke. Felépült a szövetkezet baromfifeldolgozó üzeme és sertésvágóhídja, amelyek folyamatos üzemeléséhez renge. teg nyersanyag kell. Nem volt nehéz rájönni, sokat segíthet a háztáji szektor. Kockáztattunk, amikor hitelbe kiadtuk a naposállományt, díjmentesen felépítettük a háztáji ólakat, fölszereltük az értékes gépeket. de, hogy számításaink bepi lekötöttségről, az emberkímélő technológiai berendezés ellenére is fáradságos munlcá- ról. Naponta hordani a fűtőolajat, emelgetni az ötvenki- iós, táppal teli zsákokat sok energiát kíván. Az sem éppen szívderítő, amikor éjszaka a legádesebb álom kellős közepében csörög a vészjelző csengő, amely mindig bajt jelent: áramszünetet, kazánrepedést, olajhiányt. S akkor nincs idő gondolkodásra, menteni kell az állományt, különben súlyosan ráfizetnek az üzletre. Az Állami Biztosító ugyanis effajta „bakikért” egy fillért sem térít. Csak tűzkár esetén fizet. Főképpen a turnus első öt hetében igényel nagy törődést, hozzáértő munkát a csirkehizlalás. A háztáji ágazat egyik ügyintézője, Kocsis Ferenc említi: — Hogy ne legyen katasztrófa, állatorvosunk díjmentesen ellenőrzi, egészségesek-e a jószágok. Persze alapvetően azon múlik minden, jó minőségű legyen a naposcsibe. De hadd mondjam el, még akkor is, ha minden rendben van, az utolsó pillanatig fönnáll a. veszély, hogy elbukik a vállalkozás. Újlengyelben történt meg, hogy a leadás előtti napon veszett oda több ezer szépen kigömbölyödött csirke. Megfulladtak, mert . nem szabályozták be rendesen a hőmérsékletet. Az anyagi és erkölcsi kár felbecsülhetetlen volt ___ Mi ndenki jól jár No, de ne essünk a ló másik oldalára, a fönálló veszélyek említése pusztán annak igazolásául szolgál, hogy csak türelmes, kitartó munkával lehet komoly jövedelemhez jutni. Való igaz, háztáji gazdálkodással mindenki jó jár. A nébgazdaság hozzájut' a fontos, keresett élelmiszeripari nyersanyagokhoz. Kapacitását maximálisan kihasználhatja mindkét szövetkezeti feldolgozó üzem. A szövetkezeti tagok pedig helyben biztos megélhetésre találhatnak ... K. M. Nem várhattak tovább ÚT- ÉS JÁRDAÉPÍTÉS ALSÓNÉMEDIBEN Népszerűek a típustervek az év első tíz hónapjában összesen 98 tervet rendeltek a gazdaságok az Agrober-től, idén 475-nél tartanak. (Ez azonban nem jelent azonos számú telepet vagy üzemi rekonstrukciót, egy-egy nagyobb beruházáshoz ugyanis többféle tervet kérnek a tervezőktől a gazdaságok.) Az idén 35 féle típusterv áll a gazdaságok rendelkezésére. Jövőre várhatóan 43-ra növekszik a típustervek száma, tehát még nagyobb lesz a választási lehetőség. Az utóbbi években abban reménykedtek Alsónémedi tanácsi vezetői, hogy hamarosan bevezetik a községben a vezetékes vizet, ezért a tanács inkább halogatta a járdaépítés megkezdését, mondván, hogy akkor majd úgyis fel kellene bontani a házak előtti járdák egy-egy kis szakaszát. De az idén, év elején már úgy látszott, hogy esetleg nyolc-tíz évet is várni kell a vízre, ezért nem halogathatták tovább a járdaépítést. Tavasszal több fórumon: falugyűlésen, az áfész és a takarékszövetkezet küldöttgyűlésén, valamint a szak- szövetkezet közgyűlésén meghirdették, hogy a tanács kavicsot ad a járdaépítéshez azoknak a családoknak, amelyek megveszik hozzá a cementet és megcsinálják vagy megcsináltatják a járdát; akik ezt vállalják, azoknak nem kell közműfejlesztési hozzájárulást fizetniük. Nyáron megkezdődtek a jelentkezések, s jó néhány család mindjárt munkához látott. Ez azonban csak a kezdet, de a sikert látva a tanács ezt jó kezdeményezésnek ítéli. A községben ugyanis nagyon kevés a kiépített járda, ha azt akarják, hogy mindenütt legyen, legalább hatszor ennyi kellene. A község útfelújításra egymillió forintot kapott megyei alapból a következő évre. Ezt fel is használják; előzetes becslések szerint százezer forintnyi társadalmi munkát várnak a lakosságtól. Elsőként a község legforgalmasabb utcájában, a Sallai Imre úton javítják fel az egy kilométernyi hosszúságú úttestet. De nemcsak megyei segítséggel tartják karban az utakat Alsóné- mediben. A Közös Üt Szak- szövetkezet évente több mint százezer forintot fordít erre a célra. Az idén a Hunyadi utcában újították fel az úttestet 150 ezer forintos költséggel. váltak, igazolja két adat: a kezdés évében 36 vagon, tavaly 197 vagon csirkehúst adtak a kistermelők. Legalább annyit, mint egy közepes méretű nagyüzemi telep. A le- I adott sertések száma öt éve 4 j ezer volt, tavaly már 11 ezer j 700 hízó került a vágóhídra. Fokozatosan emelkedett a ' tejtermelés volumene is, a j múlt évben elérte a kétmillió I litert. Komoly mennyiséget I képviselt a háztájiban termelt burgonya, káposzta, s más zöldségféle is. Idén a múlt évihez hasonló mennyiségekre számítunk. Ahogy kibővült a háztáji termelés, egyre több pénz vándorolt kistermelők zsebébe. Számoljunk egy kicsit: csirkét például minimum háromezres állománnyal érdemes hizlalni. (De akadnak, akik 18 ezer tartására vállalkoznak). Amennyiben az 50 napos nevelési turnus végére gondos, szakszerű takarmányozással elérik az optimális 1,40—1,45 kilogramm közötti súlyt, egy kilogramm csirkehúson 1 forint 60 fillér tiszta jövedelme van a kistermelőnek. Könnyű kiszámolni, hogy évi öt turnus után, a végelszámoláskor tekintélyes summa kerekedik ki. Aranybánya!? Ezek után egy cseppet Sem kell csodálkozni azon, hogy a környéken gyorsan elterjedt a hernádi módszer híre. Sokan jelentkeztek, de a működési szabályzat értelmében csak a tsz-dolgozókat segítették hozzá a jövedelmező vállalkozáshoz. Abból a meggondolásból, hogy a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelkedéséhez, anyagi helyzetük gyarapodásához kívánnak lehetőséget nyújtani, nem pedig „aranybányát” fölkínálni a gyorsan meggazdagodni vágyóknak. Voltak lehangoló tapasztalataik ugyanis olyanokról, akik miután megszedték magukat, gyorsan odébbálltak. A' dolog nemcsak látványosságokból áll. Pelikán Jó- zsefnétől hallottam a prózai hétköznapokról. A mindennaNövekszik az érdeklődés a nagyüzemi sertéstartó telepek építése és rekonstrukciója iránt, erre lehet következtetni az Agrober-től az év első háromnegyedében megrendelt tervdokumentációk számából. Mintegy ötször annyi tervezési munkára adtak megbízást a gazdaságok, mint például az elmúlt év azonos időszakában, ami azt jelzi: . megszűnőben van a tartózkodás a nagyüzemi sertéstartás bővítésével, fejlesztésével szemben. Tavaly meglehetősen visz. szafogott volt az érdeklődés,
