Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
PEST MEGYEi VnÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM AHA 80 FIM.LEI 1978. DECEMBER 12., KEDD Tartalékok. T artsuk inkább az indulat, minisem a józan ész diktálta megnyilatkozásnak a gyárigazgató véleményét, ami szerint a tartalékok kifejezés hallatán rögtön ideges lesz. S nemcsak azért, mert olyannyira gyakran emlegetjük írásban és szóban ezt a fogalmat, Jianem elsősorban azért idegesíti a dolog a gyárigazgatót, mert úgy érzi, a közvélekedés aligha méltányolja kellő súllyal a tartalékok hasznosításának nehézségeit, mindazokat az erőfeszítéseket, amik nélkül nem jutni egyről kettőre. Azaz a tartalékok — s ebben, de csak ebben értünk egyet a véleménnyel — nem úgy sorakoznak a gazdálkodás eszköztárában, mint a kamrában a befőt- tes üvegek, nyúlni kell értük, s máris készen kézben vannak. Abban azonban nem lehet egyetértés, hogy a tartalékok gyakori emlegetése idegesítő; az iparban valóban hatalmasak a még igénybe nem vett források. Elég arra utalni: a munka termeléknyesége mindössze fele akkora, mint a fejlett ipari országokban, sőt, bizonyos termelőterületeken annak csupán a harmadát éri el. A különbséget részben magyarázhatjuk objektív okokkal, a termelési és a termékszerkezet adott állapotával például, ám az eltérés nagyságára nincs elfogadható magyarázat. Ha csak az nem, hogy kevés a becsülete a tartalékoknak, azaz a folytonosan újratermelődő, legtöbbször kiadásokat is alig követelő fejlesztési lehetőségeknek. Rossz beidegződéseink alapján általában arra ragasztjuk a tartalék feliratú címkéket, ami kézenfekvő: a fölös energiafogyasztás meggátlására, az állásidők csökkentésére, az anyagfelhasználásban az amúgy is laza anyagnormák betartására. Ezek sem mellékes feladatok, ám az igazán lényeges, mert nagy eredménnyel járó tartalékok nem itt vannak. Szellemesen fogalmazta meg ezt a ceglédi városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottságának egyik tagja, mikor azt mondotta, nagyobb figyelmet kap egy-egy terméknél a néhány fillér értékű anyag megtakarítása, mint az, magára a termékre valóban szükség van-e, s ha igen, előállítása mennyiben gazdaságos! E nnek a ma még kevésbé követett gyakorlatnak kezdeti eredményeit a város üzemeiben azonban már föllelhetjük, így csökkent például a monori Mezőgép Vállalat itteni telepén azoknak a termékeknek a köre s ter- melésbeni súlya, amelyek veszteséggel voltak előállíthatok. Valóban nem ment egyszerűen a tartalékok ilyesfajta forrásának föltárása; a munka egészét kellett mérlegelni hozzá, elkerülhetetlennek bizonyultak átszervezési intézkedések, nemcsak a telepet, hanem a vállalat többi egységét is beleértve. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy kiderült: a munka- megosztás ésszerűsítése a vállalaton belül, bizonyos feladatok koncentrálása egy-egy gyáregységre, a gazdaságos árukibocsátásnak addig csak sejtett lehetőségeit kínálja, s ezekkel a lehetőségekkel élve ugrásszerűen javítható ráfordítások és hozamok viszonya. Hasonló útkeresésben a többi termelőhelyen sincs hiány Cegléden, hiszen például a vasipari szövetkezetben így került napirendre különféle anyag- mozgató berendezések készítésének hogyanja, azaz gazdaságossága. S itt sem a végletek kínálták a haladási irányt, mert akadnak áruk, ahol a gyors korszerűsítés lehetővé teszi a további előállítást, ugyanakkor vannak olyan termékeik is, ahol a gyártás teljes fölszámolása elkerülhetetlen. S ez a teendőknek csak a technikai, pénzügyi oldala, éppen ezért leírjuk: mindenféle módosítás egyben az emberek kisebb csoportjait is új feladatok, begyakorolandó műveletek elé állította. Azaz a tartalékok föltárása valóban többletet követelt, elemzőmunkában, egy-egy miérteket megvilágító szóban, ha kellett — és kellett —, akkor győzködésben, hogy ne fogjanak vándorbotot azok, akik ódzkodnak az ismeretlen feladatoktól, féltik megszokott keresetüket. M éltányolni szükséges az egyéni indokokat, ámde — s itt a dolog lényege — az egyénnek ugyancsak figyelembe kell vennie a közösségi indítékokat. Azt például, hogy munkahelye csak akkor kínálhat neki hosszabb távon is biztonságos keresetet, másfajta fejlődési lehetőséget, ha lépést tart a követelmények változásával, a népgazdasági érdekeltséget egyezteti saját elképzeléseivel. A város üzemeiben nem mellékes tapasztalat: a termékszerkezet átalakítása átmenetileg fölerősíti a munkaerőmozgást, főként akkor, ha lassan születnek meg a döntések, ha hosz- szabb ideig tart a bizonytalanság. S azt nem szabad szem elől téveszteni, azaz a változásoknak értőbb módon kell megépíteni a tudati, gondolkodásbeli útját. Azoknak a változásoknak, amelyek egyre inkább jellemzői, s nem csupán ritka esetei lesznek a termelési folyamatnak, hiszen — az igazságot hiba lenne elhallgatni — ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ipar teljesíthesse a népgazdasági terv által kirótt feladatokat. Az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ülése — amint azt a kiadott közleményben olvashatjuk — félreérthetetlenül megfogalmazta ezt, amikor kimondta: az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell elérni: Aminek kezdeti eredményeiről tanúskodnak ugyan a ceglédi példák, de mint általában az ipar egészében, itt is arra figyelmeztetnek ezek a kezdeti eredmények, hogy a haladáson gyorsítani lehet és szükséges. Eddig túl sokáig tartott, amíg az elemzés elkezdődött, annak eredményeiből döntés formálódott, s még tovább, amíg a döntések hatásait a gyakorlatban tapasztalhatták. Az időbeni veszteség: sok-sok forint elvesztésével egyenlő. Mészáros Ottó löki ffaüólkozó Az együttműködés időszerű kérdéseiről Hétfőn Moszkvában meg kezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnöki találkozója. A találkozón Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettes, a szovjet tagozat elnöke áttekinti a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdé seit. A megbeszéléseken részt vesz dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete is. Mogyar-lengye! gazdasági tárgyalások Hétfőn délután Varsóban megnyílt a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság 16. ülésszaka. A tanácskozáson résztvevő magyar küldöttséget Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti, aki a nap folyamán érkezett a lengyel fővárosba. A lengyel tárgyaló delegáció élén Jozef Tejchma miniszterelnök-helyettes áll. ★ Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke, hétfőn fogadta Szekér Gyulát. A megbeszélésen a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés helyzetét és fejlődési lehetőségeit érintették. Miitden munkához garancialevél A tervezettnél több lakást ad át a PÁS^T Bosszantó, ha azt látjuk, hogy majdnem teljesen kész házak üresen állnak, körülöttük, bennük sehol egyetlen munkás sem. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatra idén sem kis rész jutott a lakásépítésből. — Mintegy 900 lakás átadását irányoztuk elő — mondja Csömör Elek termelési főosztályvezető-helyettes. — Tervünket teljesíteni is tudjuk. Érden 130, Vácott 133, Kistarcsán 210, Dunakeszin 212 és Gödöllőn 234 lakás épült. Idén a korábbi éveknél ütemesebbé tudtuk tenni a lakásátadásokat, s ez kedvezően befolyásolta az átmenő lakásszám alakulását is. Átmenő lakásoknak nevezik a jövő évben elkészülőket. Termelési tervükben az idén 465 lakás szerepel, ennél többen, 600-ban folytathatják a munkát januárban. — Pedig gondot jelentett, hogy a számítottnál több embert kellett foglalkoztatnunk a kistarcsai kórház építésénél, s ezek zömét a lakásépítkezésekről kellett átirányítanunk — mondja Rehák Sándor szb- titkár. — örülünk, hogy a diósdi csapágygyár nagyrekonstrukciójáról év végén elvonulhatunk. A PAÉV feladatai között, gyermekintézmények felépítése is szerepel. Elégedetten a dunakeszi általános iskoláról szólnak, amelyet egy év alatt építettek fel és adtak át. Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepen, viszont a tervezettnél később, csak szeptemberben vehette birtokba új otthonát 75 bölcsődés és 100 óvodás kisgyerek. Pilisvörös- várról szállították a munkásokat, és a Duna túlsó partjáról, komppal. Megyeszerte, tizenöt különböző helyen, több mint 1100-an dolgoznak vállalat 107 szocialista brigádjában. Ez olyan nagy erőt, tartalékot jelent, amely nélkül szinte létezni se tudnának már, vallja a termelési főosztályvezető-helyettes. November 21-én kelt az a felajánlás, amelyet a központ szállítási osztályának Petőfi, Április 4, II. Rákóczi Ferenc, József Attila és Vörös Csillag brigádjai írták alá. Ebben kiegészítették év elején tett vállalásukat: az éves lakásépítési terv teljesítéséért még 500 óra társadalmi munkát vállaltak. Valamennyien csatlakoztak a Petőfi brigád 100 órát — Kis- tarcsáért februári felhívásához. Kristóf József és Vitéz Sándor brigádjai készítették Kistarcsán a kórház vasbetonszerelési munkáját, de dolgoztak a diósdi csapágygyárban csakúgy, mint a gödöllői lakások alapozásánál. S mindehhez naponta még több száz kilométert is utaznak, mivel a határközeli Drégelypalánkról járnak be az éppen soros építkezésre. Élen jártak a munkában az ácsok mellett a kőművesek is. Sztancsik Jakab brigádja a vállaltnál magasabb, 120—125 százalékos teljesítményt ért el, s ami nem mellékes: valamennyi részhatáridőt betartva. Jeleskedett a Vörös Október és a Balogh Mihály szocialista brigád is. Utóbbiak a kórház építésénél ajánlották föl 10 ezer négyzetméter aíba- lap falazását, s ezt határidő előtt teljesítették. A legjobbak között Őri János brigádját is felsorolják, tagjai sZerkezetelem-öntők. Nemcsak az elemeket öntik Gödöllőn, a lakóházakhoz a szerelésnél is segédkeznek. És a minőség! A Szabados József vezette ifjúsági és a Puskás Tivadar szocialista brigád például garancialevelet adott minden munkához. D. Gy. Ä közös vállalkozás eredménye Szovjet lap cikke az Aíbertirsa—Vinnyica távvezetékről A Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija című szovjet lap fényképes cikkben számol be az Aíbertirsa—Vinnyica közötti elektromos távvezeték építéséről, amely a Szovjetunió energiarendszerét kapcsolja össze a KGST egységes energiarendszerével. A cikk írója megállapítja: a 750 kilovoltos távvezeték építése igen nehéz feladatot jelentett mind a szovjet, mind a magyar építők számára. A szovjet szakaszon, például a Kárpátokban a munka nehézségeit egyetlen eddig elkészült távvezeték építésével sem lehet összehasonlítani. A nem mindennapos problémákat a szovjet és.a magyaí építők, a két ország üzemei egymással szorosan együttműködve oldották meg — mutat rá a cikk, külön méltatva a magyar ipar gyártotta berendezéseket. ' Jelképes jelentőségű, hogy a legnagyobb integrációs létesítmények — mint például a Szövetség Gázvezeték és az új elektromos távvezeték — a KGST fennállásának 30. évében valósulnak meg. A testvéri országok közösen kidolgozott és elfogadott programjai egyre szélesebb körűvé teszik az együttműködést — hangsúlyozza befejezésül szovjet lap. a A napfényt Ciprus adja Nemzetközi vegyes vállalatot alapít az Óbuda Tsz A magyar szövetkezeti moz- gyalom eredményeit a világ fejlett mezőgazdásággal rendelkező országaiban is elismerik. Néhány növényünk' termésátlaga megközelíti, vagy eléri a nemzetközi élmezőny hozamait. A hazai agrokultú- ra jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy összproduktu- ma ugyan kisebb az iparénál, mégis nagyobb arányban veszi ki részét a külkereskedelemből. Az exportfeltételek azonban főképpen a tőkéspiacokon romlottak az utóbbi években. Ezért figyelemre méltó, jelentős az a kezdeményezés, hogy a Pest megyei Óbuda Tsz közös nemzetközi vállalatot hoz létre. A vál’al- kozás nemcsak az értékesítés összehangolását, hanem r, termelésben történő együttműködést is jelenti. Az alapötlet onnan származott, hogy miután a télen kevés a napfény, szegfűiugvá- nyok nevelésére nincs mód ebben az időszakban. A Kárpát-medencénél jóval melegebb éghajlatú Cipruson viszont optimálisak a feltételek a szaporítóanyag folyamatos előállításához. Célszerű tehát ott, a kedvező klímájú vidéken virágot termeszteni a kritikus téli hónapokban. A feladat megvalósítására a ciprusi Demitriades and Co., az Öbuda Tsz, valamint a vi- rágkereskedelémben nagy tapasztalatokkal rendelkező MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vállalkozott. A külkereskedelmi cég kapcsolata az Óbuda Tsz-szel egyébként nem mai keletű, a közös gazdaság egyik legfontosabb partnerének számít. Neményi Béla osztályvezető elmondta, hogy az életre hívandó vállalkozás nem korlátozódik- a szegfű termesztésére és értékesítésére, a kör kibővül majd a tervek szerint cserepes dísznövényekkel és rózsával. A technológiák cseréje, a harmadik piacon való jelenlét további előnyökkel jár majd. A tájékoztatás szerint jelenleg a társulás jogi és anyagi feltételeit vizsgálják, elemzik a szakemberek. Így remélhetően a közeljövőben már megkezdheti működését az első olyan nemzetközi közös vállalat, amelynek egyik alapító tagja egy mezőgazda- sági üzem. Elegendő a téli takarmány Jó Pest megyei példa a melléktermékek hasznosítására Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei bőséges takarmánykészletet gyűjtöttek az idén. Kukoricaszilázsból például háromezer vagonnal termeltek többet annál, amennyi a télre szükséges, magas volt a szénahozam is, kereken ezer vagonnal haladta meg a tervezettet. Ha későn jön a tavasz, akkor sem lesz hiány az állattartó telepeken. Ennek ellenére van valami, ami gondot okoz a szakembereknek: az eleség minősége. A törúegtakarmányok betakarításának színvonala ugyanis nem éri el azt a mértéket, amit a többi növényféleségnél produkálnak a gazdaságok. A kelleténél hosszabb ideig tart például a silókukorica betakarítása, másrészt egyes termelőszövetkezetek arra kényszerülnek — szűkös teljesítő- képességű gépparkjuk miatt —, hogy az optimálisnál korábban kezdjenek a kukoricatöréshez, amikor annak még viszonylag alacsony a tápértéke, de magas a víztartalma. S bár a szilázs szárazanyagtartalma az idén magasabb a tavalyinál, még mindig nem üti meg a kellő mértéket. A szénának ártottak a gyakori nyári esőzések, különösen az első kaszálás hozamának minőségével elégedetlenek a növénytermesztők. Am okos, szakszerű etetéssel Zsákok a cementhez elérhető, hogy a gyengébb bel- tartalmú takarmánnyal is tartani tudják a nagyüzemek — az országos színvonalat tekintve is kiemelkedőnek mondható — 3700 literes tehenen- kénti tejtermelési átlagot. Pest megyében az utóbbi esztendőben öt dekával csökkent az egy liter tej előállításához megetetett táp meny- nyisége, alig tér el a negyven- dekás optimális szinttől, amit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állapított meg. Sajnos, egyes gazdaságok között azonban még mindig jelentős eltérések tapasztalhatók. A melléktermékek hasznosításáról szólva, figyelembe kell venni, hogy a takarmányozás jelenlegi helyzetében egyetlen gazdaság sem mondhat le a savó, a sörtörkölyr a szalma, a kukoricaszár etetéséről. Hiba lenne azonban ezeket költséges eljárással feldolgozni. A váci DCM zsákgyárában kötözőautomata segítségével naponta mintegy 42 ezer zsákot csomagolnak. Ezután a zsákok szállítópályán a töltőüzembe kerülnek. Halmágyi Péter felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap fogadta Szál ah Ali A1 Asval rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a Jemeni Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap részt vett és felszólalt a fővárosi kommunisták aktívaértekezletén, amelyet a budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságán tartottak. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára magyar pártküldöttség élén Szófiába érkezett. A delegáció részt vesz A szocializmus hatása a világra című nemzetközi ideológiai tanácskozáson. Szlane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének titkára a Lengyel Népköztársaságból hazatérőben átutazott Budapesten. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára találkozott Sztane Dolanccal és szívélyes légkörben megbeszélést folytattak az MSZMP és a JKSZ együttműködésének időszerű kérdéseiről. Jelen volt Vitomir Gasparovics Jugoszlávia budapesti nagykövete.