Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

PEST MEGYEi VnÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM AHA 80 FIM.LEI 1978. DECEMBER 12., KEDD Tartalékok. T artsuk inkább az in­dulat, minisem a jó­zan ész diktálta meg­nyilatkozásnak a gyárigaz­gató véleményét, ami sze­rint a tartalékok kifejezés hallatán rögtön ideges lesz. S nemcsak azért, mert oly­annyira gyakran emleget­jük írásban és szóban ezt a fogalmat, Jianem elsősor­ban azért idegesíti a dolog a gyárigazgatót, mert úgy érzi, a közvélekedés aligha méltányolja kellő súllyal a tartalékok hasznosításának nehézségeit, mindazokat az erőfeszítéseket, amik nél­kül nem jutni egyről ket­tőre. Azaz a tartalékok — s ebben, de csak ebben ér­tünk egyet a véleménnyel — nem úgy sorakoznak a gazdálkodás eszköztárában, mint a kamrában a befőt- tes üvegek, nyúlni kell ér­tük, s máris készen kézben vannak. Abban azonban nem lehet egyetértés, hogy a tartalékok gyakori emle­getése idegesítő; az iparban valóban hatalmasak a még igénybe nem vett források. Elég arra utalni: a munka termeléknyesége mindössze fele akkora, mint a fejlett ipari országokban, sőt, bizo­nyos termelőterületeken an­nak csupán a harmadát éri el. A különbséget részben magyarázhatjuk objektív okokkal, a termelési és a termékszerkezet adott álla­potával például, ám az el­térés nagyságára nincs el­fogadható magyarázat. Ha csak az nem, hogy kevés a becsülete a tartalékoknak, azaz a folytonosan újrater­melődő, legtöbbször kiadá­sokat is alig követelő fej­lesztési lehetőségeknek. Rossz beidegződéseink alapján általában arra ra­gasztjuk a tartalék felira­tú címkéket, ami kézenfek­vő: a fölös energiafogyasz­tás meggátlására, az állás­idők csökkentésére, az anyagfelhasználásban az amúgy is laza anyagnor­mák betartására. Ezek sem mellékes feladatok, ám az igazán lényeges, mert nagy eredménnyel járó tartalé­kok nem itt vannak. Szelle­mesen fogalmazta meg ezt a ceglédi városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai mun­kabizottságának egyik tag­ja, mikor azt mondotta, nagyobb figyelmet kap egy-egy terméknél a né­hány fillér értékű anyag megtakarítása, mint az, magára a termékre valóban szükség van-e, s ha igen, előállítása mennyiben gaz­daságos! E nnek a ma még kevés­bé követett gyakorlat­nak kezdeti eredmé­nyeit a város üzemeiben azonban már föllelhetjük, így csökkent például a monori Mezőgép Vállalat itteni telepén azoknak a termékeknek a köre s ter- melésbeni súlya, amelyek veszteséggel voltak előállít­hatok. Valóban nem ment egyszerűen a tartalékok ilyesfajta forrásának föl­tárása; a munka egészét kellett mérlegelni hozzá, elkerülhetetlennek bizo­nyultak átszervezési intéz­kedések, nemcsak a telepet, hanem a vállalat többi egy­ségét is beleértve. Ez utób­bi jelentőségét az adja, hogy kiderült: a munka- megosztás ésszerűsítése a vállalaton belül, bizonyos feladatok koncentrálása egy-egy gyáregységre, a gazdaságos árukibocsátás­nak addig csak sejtett lehe­tőségeit kínálja, s ezekkel a lehetőségekkel élve ug­rásszerűen javítható rá­fordítások és hozamok vi­szonya. Hasonló útkeresésben a többi termelőhelyen sincs hiány Cegléden, hiszen például a vasipari szövet­kezetben így került napi­rendre különféle anyag- mozgató berendezések ké­szítésének hogyanja, azaz gazdaságossága. S itt sem a végletek kínálták a haladá­si irányt, mert akadnak áruk, ahol a gyors korsze­rűsítés lehetővé teszi a to­vábbi előállítást, ugyanak­kor vannak olyan termé­keik is, ahol a gyártás tel­jes fölszámolása elkerülhe­tetlen. S ez a teendőknek csak a technikai, pénzügyi oldala, éppen ezért leírjuk: mindenféle módosítás egy­ben az emberek kisebb cso­portjait is új feladatok, be­gyakorolandó műveletek elé állította. Azaz a tartalé­kok föltárása valóban több­letet követelt, elemzőmun­kában, egy-egy miérteket megvilágító szóban, ha kel­lett — és kellett —, akkor győzködésben, hogy ne fog­janak vándorbotot azok, akik ódzkodnak az isme­retlen feladatoktól, féltik megszokott keresetüket. M éltányolni szükséges az egyéni indokokat, ám­de — s itt a dolog lé­nyege — az egyénnek ugyancsak figyelembe kell vennie a közösségi indíté­kokat. Azt például, hogy munkahelye csak akkor kí­nálhat neki hosszabb távon is biztonságos keresetet, másfajta fejlődési lehetősé­get, ha lépést tart a köve­telmények változásával, a népgazdasági érdekeltséget egyezteti saját elképzelései­vel. A város üzemeiben nem mellékes tapasztalat: a termékszerkezet átalakí­tása átmenetileg fölerősíti a munkaerőmozgást, főként akkor, ha lassan születnek meg a döntések, ha hosz- szabb ideig tart a bizonyta­lanság. S azt nem szabad szem elől téveszteni, azaz a változásoknak értőbb mó­don kell megépíteni a tu­dati, gondolkodásbeli útját. Azoknak a változások­nak, amelyek egyre inkább jellemzői, s nem csupán ritka esetei lesznek a ter­melési folyamatnak, hiszen — az igazságot hiba lenne elhallgatni — ez az egyet­len lehetőség arra, hogy az ipar teljesíthesse a nép­gazdasági terv által kirótt feladatokat. Az MSZMP Központi Bizottsága de­cember 6-i ülése — amint azt a kiadott közleményben olvashatjuk — félreérthe­tetlenül megfogalmazta ezt, amikor kimondta: az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell elér­ni: Aminek kezdeti ered­ményeiről tanúskodnak ugyan a ceglédi példák, de mint általában az ipar egészében, itt is arra fi­gyelmeztetnek ezek a kez­deti eredmények, hogy a haladáson gyorsítani lehet és szükséges. Eddig túl so­káig tartott, amíg az elem­zés elkezdődött, annak eredményeiből döntés for­málódott, s még tovább, amíg a döntések hatásait a gyakorlatban tapasztalhat­ták. Az időbeni veszteség: sok-sok forint elvesztésé­vel egyenlő. Mészáros Ottó löki ffaüólkozó Az együttműködés időszerű kérdéseiről Hétfőn Moszkvában meg kezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság elnöki ta­lálkozója. A találkozón Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar és Konsztantyin Katusev mi­niszterelnök-helyettes, a szov­jet tagozat elnöke áttekinti a két ország gazdasági együtt­működésének időszerű kérdé seit. A megbeszéléseken részt vesz dr. Szűrös Mátyás, ha­zánk moszkvai nagykövete is. Mogyar-lengye! gazdasági tárgyalások Hétfőn délután Varsóban megnyílt a magyar—lengyel gazdasági együttműködési ál­landó bizottság 16. ülésszaka. A tanácskozáson résztvevő magyar küldöttséget Szekér Gyula, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a bizottság ma­gyar tagozatának elnöke ve­zeti, aki a nap folyamán ér­kezett a lengyel fővárosba. A lengyel tárgyaló delegáció élén Jozef Tejchma miniszter­elnök-helyettes áll. ★ Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke, hétfőn fogadta Szekér Gyulát. A megbeszélésen a magyar—len­gyel gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés hely­zetét és fejlődési lehetőségeit érintették. Miitden munkához garancialevél A tervezettnél több lakást ad át a PÁS^T Bosszantó, ha azt látjuk, hogy majdnem teljesen kész házak üresen állnak, körülöt­tük, bennük sehol egyetlen munkás sem. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalatra idén sem kis rész jutott a lakásépítés­ből. — Mintegy 900 lakás át­adását irányoztuk elő — mondja Csömör Elek ter­melési főosztályvezető-helyet­tes. — Tervünket teljesíteni is tudjuk. Érden 130, Vácott 133, Kistarcsán 210, Dunake­szin 212 és Gödöllőn 234 la­kás épült. Idén a korábbi éveknél ütemesebbé tudtuk tenni a lakásátadásokat, s ez kedvezően befolyásolta az át­menő lakásszám alakulását is. Átmenő lakásoknak nevezik a jövő évben elkészülőket. Termelési tervükben az idén 465 lakás szerepel, ennél töb­ben, 600-ban folytathatják a munkát januárban. — Pedig gondot jelentett, hogy a számítottnál több em­bert kellett foglalkoztatnunk a kistarcsai kórház építésénél, s ezek zömét a lakásépítkezé­sekről kellett átirányítanunk — mondja Rehák Sándor szb- titkár. — örülünk, hogy a diósdi csapágygyár nagyre­konstrukciójáról év végén el­vonulhatunk. A PAÉV feladatai között, gyermekintézmények felépíté­se is szerepel. Elégedetten a dunakeszi általános iskoláról szólnak, amelyet egy év alatt építettek fel és adtak át. Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepen, viszont a terve­zettnél később, csak szeptem­berben vehette birtokba új otthonát 75 bölcsődés és 100 óvodás kisgyerek. Pilisvörös- várról szállították a munká­sokat, és a Duna túlsó part­járól, komppal. Megyeszerte, tizenöt kü­lönböző helyen, több mint 1100-an dolgoznak vállalat 107 szocialista bri­gádjában. Ez olyan nagy erőt, tartalékot jelent, amely nélkül szinte létezni se tudnának már, vallja a termelési főosztály­vezető-helyettes. November 21-én kelt az a felajánlás, amelyet a központ szállítási osztályának Petőfi, Április 4, II. Rákóczi Ferenc, József Attila és Vörös Csillag brigádjai írták alá. Ebben ki­egészítették év elején tett vál­lalásukat: az éves lakásépítési terv teljesítéséért még 500 óra társadalmi munkát vállaltak. Valamennyien csatlakoztak a Petőfi brigád 100 órát — Kis- tarcsáért februári felhívásá­hoz. Kristóf József és Vitéz Sán­dor brigádjai készítették Kis­tarcsán a kórház vasbeton­szerelési munkáját, de dolgoz­tak a diósdi csapágygyárban csakúgy, mint a gödöllői laká­sok alapozásánál. S mindeh­hez naponta még több száz kilométert is utaznak, mivel a határközeli Drégelypalánkról járnak be az éppen soros épít­kezésre. Élen jártak a munkában az ácsok mellett a kőművesek is. Sztancsik Jakab brigádja a vállaltnál magasabb, 120—125 százalékos teljesítményt ért el, s ami nem mellékes: vala­mennyi részhatáridőt betart­va. Jeleskedett a Vörös Októ­ber és a Balogh Mihály szo­cialista brigád is. Utóbbiak a kórház építésénél ajánlották föl 10 ezer négyzetméter aíba- lap falazását, s ezt határidő előtt teljesítették. A legjobbak között Őri Já­nos brigádját is felsorolják, tagjai sZerkezetelem-öntők. Nemcsak az elemeket öntik Gödöllőn, a lakóházakhoz a szerelésnél is segédkeznek. És a minőség! A Szabados József vezette ifjúsági és a Puskás Tivadar szocialista brigád pél­dául garancialevelet adott min­den munkához. D. Gy. Ä közös vállalkozás eredménye Szovjet lap cikke az Aíbertirsa—Vinnyica távvezetékről A Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija című szovjet lap fényképes cikkben számol be az Aíbertirsa—Vinnyica kö­zötti elektromos távvezeték építéséről, amely a Szovjet­unió energiarendszerét kap­csolja össze a KGST egységes energiarendszerével. A cikk írója megállapítja: a 750 kilo­voltos távvezeték építése igen nehéz feladatot jelentett mind a szovjet, mind a magyar épí­tők számára. A szovjet szaka­szon, például a Kárpátokban a munka nehézségeit egyetlen eddig elkészült távvezeték építésével sem lehet összeha­sonlítani. A nem mindennapos problé­mákat a szovjet és.a magyaí építők, a két ország üzemei egymással szorosan együttmű­ködve oldották meg — mutat rá a cikk, külön méltatva a magyar ipar gyártotta beren­dezéseket. ' Jelképes jelentőségű, hogy a legnagyobb integrációs létesít­mények — mint például a Szövetség Gázvezeték és az új elektromos távvezeték — a KGST fennállásának 30. évé­ben valósulnak meg. A test­véri országok közösen kidol­gozott és elfogadott program­jai egyre szélesebb körűvé te­szik az együttműködést — hangsúlyozza befejezésül szovjet lap. a A napfényt Ciprus adja Nemzetközi vegyes vállalatot alapít az Óbuda Tsz A magyar szövetkezeti moz- gyalom eredményeit a világ fejlett mezőgazdásággal ren­delkező országaiban is elisme­rik. Néhány növényünk' ter­mésátlaga megközelíti, vagy eléri a nemzetközi élmezőny hozamait. A hazai agrokultú- ra jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy összproduktu- ma ugyan kisebb az iparénál, mégis nagyobb arányban ve­szi ki részét a külkereskede­lemből. Az exportfeltételek azonban főképpen a tőkés­piacokon romlottak az utóbbi években. Ezért figyelemre méltó, jelentős az a kezdemé­nyezés, hogy a Pest megyei Óbuda Tsz közös nemzetközi vállalatot hoz létre. A vál’al- kozás nemcsak az értékesítés összehangolását, hanem r, ter­melésben történő együttmű­ködést is jelenti. Az alapötlet onnan szárma­zott, hogy miután a télen ke­vés a napfény, szegfűiugvá- nyok nevelésére nincs mód ebben az időszakban. A Kár­pát-medencénél jóval mele­gebb éghajlatú Cipruson vi­szont optimálisak a feltételek a szaporítóanyag folyamatos előállításához. Célszerű tehát ott, a kedvező klímájú vidé­ken virágot termeszteni a kritikus téli hónapokban. A feladat megvalósítására a ciprusi Demitriades and Co., az Öbuda Tsz, valamint a vi- rágkereskedelémben nagy ta­pasztalatokkal rendelkező MONIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat vállalkozott. A külkereskedelmi cég kapcso­lata az Óbuda Tsz-szel egyéb­ként nem mai keletű, a közös gazdaság egyik legfontosabb partnerének számít. Neményi Béla osztályveze­tő elmondta, hogy az életre hívandó vállalkozás nem kor­látozódik- a szegfű termeszté­sére és értékesítésére, a kör kibővül majd a tervek szerint cserepes dísznövényekkel és rózsával. A technológiák cse­réje, a harmadik piacon való jelenlét további előnyökkel jár majd. A tájékoztatás sze­rint jelenleg a társulás jogi és anyagi feltételeit vizsgálják, elemzik a szakemberek. Így remélhetően a közeljövőben már megkezdheti működését az első olyan nemzetközi kö­zös vállalat, amelynek egyik alapító tagja egy mezőgazda- sági üzem. Elegendő a téli takarmány Jó Pest megyei példa a melléktermékek hasznosítására Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei bőséges takar­mánykészletet gyűjtöttek az idén. Kukoricaszilázsból pél­dául háromezer vagonnal ter­meltek többet annál, amennyi a télre szükséges, magas volt a szénahozam is, kereken ezer vagonnal haladta meg a ter­vezettet. Ha későn jön a tavasz, akkor sem lesz hiány az állattartó telepeken. Ennek ellenére van valami, ami gondot okoz a szakembe­reknek: az eleség minősége. A törúegtakarmányok betaka­rításának színvonala ugyanis nem éri el azt a mértéket, amit a többi növényféleségnél produkálnak a gazdaságok. A kelleténél hosszabb ideig tart például a silókukorica beta­karítása, másrészt egyes ter­melőszövetkezetek arra kény­szerülnek — szűkös teljesítő- képességű gépparkjuk miatt —, hogy az optimálisnál ko­rábban kezdjenek a kukorica­töréshez, amikor annak még viszonylag alacsony a tápérté­ke, de magas a víztartalma. S bár a szilázs szárazanyag­tartalma az idén magasabb a tavalyinál, még mindig nem üti meg a kellő mértéket. A szénának ártottak a gyakori nyári esőzések, különösen az első kaszálás hozamá­nak minőségével elégedet­lenek a növénytermesztők. Am okos, szakszerű etetéssel Zsákok a cementhez elérhető, hogy a gyengébb bel- tartalmú takarmánnyal is tartani tudják a nagyüzemek — az országos színvonalat te­kintve is kiemelkedőnek mond­ható — 3700 literes tehenen- kénti tejtermelési átlagot. Pest megyében az utóbbi esztendőben öt dekával csök­kent az egy liter tej előállí­tásához megetetett táp meny- nyisége, alig tér el a negyven- dekás optimális szinttől, amit a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium állapí­tott meg. Sajnos, egyes gazda­ságok között azonban még mindig jelentős eltérések ta­pasztalhatók. A melléktermékek haszno­sításáról szólva, figyelembe kell venni, hogy a takarmá­nyozás jelenlegi helyzetében egyetlen gazdaság sem mond­hat le a savó, a sörtörkölyr a szalma, a kukoricaszár ete­téséről. Hiba lenne azonban ezeket költséges eljárással fel­dolgozni. A váci DCM zsákgyárában kötözőautomata segítségével naponta mintegy 42 ezer zsákot csomagolnak. Ezután a zsákok szállítópályán a töltőüzembe kerülnek. Halmágyi Péter felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap fogadta Szál ah Ali A1 Asval rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét, a Jemeni Arab Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap részt vett és felszólalt a fővárosi kommunisták aktí­vaértekezletén, amelyet a bu­dapesti pártbizottság oktatási igazgatóságán tartottak. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára magyar pártküldöttség élén Szófiába érkezett. A delegáció részt vesz A szocializmus ha­tása a világra című nemzet­közi ideológiai tanácskozáson. Szlane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnökségének titkára a Lengyel Népköztár­saságból hazatérőben átutazott Budapesten. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára találkozott Sztane Dolanccal és szívélyes légkörben megbeszélést foly­tattak az MSZMP és a JKSZ együttműködésének időszerű kérdéseiről. Jelen volt Vitomir Gasparovics Jugoszlávia buda­pesti nagykövete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom