Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
%/űríim 1978. DECEMBER 10., VASÁRNAP Irán hosszas ostromállapotra készül A kétnapos vallási ünnep előtt az iráni helyzetet az idegesség jellemzi: a polgári repülőtéren hosszan kígyózó sorokban várakozó amerikai, nyugatnémet családok között egyre több iráni kísérli meg elhagyni az országot. A nagy többség pedig, aki marad, mintegy hosszas ostromállapotra készülődve próbál kellő mennyiségű élelmiszert, fűtőanyagot, sőt ivóvizet beszerezni. A kormány pénteki — váratlan és láthatóan kétségbeesett kapkodás jegyében fogant — bejelentése, amely szerint engedélyezi a vallási megemlékezéseket és ígéretet tesz arra, hogy a katonaság nem fogja megakadályozni a több évszázados hagyományok szerinti rítusokat, a kommentátorok szerint nem elég egyértelmű. Nem derül ki ugyanis, hogy a katonaságot eltá- volítják-e az utcákról, vagy a helyükön maradnak, s ezáltal — puszta jelenlétükkel — összetűzéseket provokálhatnak. A rendszerellenes megmozdulások mellett pénteken Irán több városából érkezett hír amerikai hivatali épületek, illetve amerikai állampolgárok otthonai ellen elkövetett merényletekről. Isfahánban egy amerikai cég négyemeletes irodaházát felgyújtották a tüntetők: az akcióban négy személy életét vesztette. Az épületet az iráni légierő 2000 helikopterét karbantartó amerikai, légitársaságok egyikének adott otthont. Nemcsak amerikai, hanem más nyugati, elsősorban katonai szakértők ellen is követtek el merényleteket. Más nyugatiakat névtelen levélírók és telefonálók szólítják fel arra, hogy hagyják el az országot, „mert akadályozzák az iráni nép forradalmát”. Sariat Madari Ayatollah, a síita vallás otthon élő legfőbb vezetője, fogadta a Magyar Televízió forgatócsoportját és nyilatkozatban összegezte a sahhal szembenálló ellenzék politikai követeléseit. Az ellenzék legfőbb politikai célkitűzése az iráni diktatúra megdöntése, a hatalom átadása a nép kezébe, egy demokratikus állam és igazságos iszlám rendszer kialakítása. „Az iráni nép ne legyen a ko- lonializmus és a kizsákmányolás tárgya. Ez a mi fő célunk” — mondotta Ayatollah. Terjed a kambodzsai Heng Samrin, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának elnöke, ellenőrző látogatást tett a kambodzsai forradalmi fegyveres erők egységeinél — jelentette a Front hírügynöksége, az SPK. A Front elnöke felszólította a meglátogatott egységet: teljesítse küldetését, s a nép egészéhez csatlakozva döntsék meg a Pol Pót—leng Sári klikket, segítsen visszaállítani az ország békéjét, függetlenségét és szabadságát. A hírügynökség egy másik beszámolója szerint a Pol Pót— leng Sary rendszerrel szembeni felkelés tovább terjed Kompong Cham tartományra, a fővárostól, Penhtől északkeletre. A forradalmi erők eredményeitől felbátorodva, a helyi lakosság erősíti a falvak védelmét, hogy szembe tudjon szállni a Pol Pót—leng Sary rezsim esetleges megtorlásaival. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a namíbiai kérdés vitáján Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője elítélte a dél-afrikai szuronyok árnyékában megrendezett egyoldalú namíbiai választásokat, amelyek ellentétesek az érvényben levő ENSZ-határozatokkal. Rámutatott, hogy Dél-Afrikát a nyugati hatalmak mesterkedései segítik Namíbia megszállásában, most pedig egy bábkormány létrehozásában. Ezzel az utóbbival kapcsolatban elítélte a Biztonsági Tanács öt nyugati tagállamának namíbiai rendezési tervét. Leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság ezután is következetesen támogatja a namíbiai nép harcát. Lezárulta választási komédia Namíbiában befejeződött a terület felett törvénytelenül hatalmat gyakorló dél-afrikai hatóságok által megszervezett választási színjáték. A szavazatok összeszámlálása hétfőn kezdődik, és az eredményt várhatóan egy héten belül közzéteszik. A hét három kérdése A NATO nem válaszol Drága fegyverkezés — Növekvő gazdasági Hagyományos szovjet—afgán kapcsolat HÉTFŐ: Kambodzsa felszabadított területén megalakul a nép- ellenes rendszer ellen küzdő nemzeti egységfront. — Egyiptomi provokációk a bolgár diplomaták ellen. — Folytatódnak az iráni tüntet<KEDD: Moszkvában aláírják az új szovjet—afgán barátsági szerződést. — Venezuela új alelnöke az ellenzéki Rqrrera Camplpos. — Berlinben ülésezik a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri tanacsa. SZERDA: Spanyolországban jóváhagyják az új, demokratikus alkotmányt. — Szovjet—amerikai gazdasági tárgyalások. — Brüsszelben nem sikerül létrehozni a kilencek pénzügyi unióját. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődik a NATO-tanács téli ülésszaka. — Az új japán kormányfő, obira. — ENSZ-határozatok a közel-keleti kér|i*SpENTEK: Tiltakozás a dél-afrikaiak által szervezett namíbiai látszatválasztások miatt. — Kínai csapatösszevonások India határán. SZOMBAT: Az amerikai külügyminiszter elindul közel-keleti útjára, hogy újabb ösztönzést adjon a kiilöntárgyalásoknak. — Memphisben tanácskozik a demokrata párt kongresszusa. December első napjaiban minden esztendőben sor kerül a hagyományos atlanti nagyhétre: a NATO Tanácsa ilyenkor tartja meg Brüsz- szelben téli ülésszakát. Az idén, a szokásosnál is nagyobb figyelem kísérte a megbeszéléseket. Az atlanti tanácskozást ugyanis alig néhány nappal előzte meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése, amely jelentős kezdeményezéseket tett, széles körű programot vázolt fel Európa és a világ békéje érdekében. A válasz sora tehát a NATO oldalán van s jogos a kérdés: mit akarnak és mit tudnak tenni az atlanti tömb országai. MIRŐL TÁRGYALT A NATO TANÁCS BRÜSSZELBEN? A brüsszeli sorozat tulajdonképpen a Közös Piac országainak összejövetelével kezdődött: egy új, közös — a dollártól viszonylag független — pénzügyi rendszer kialakítására törekedtek. Ez csak részben sikerült. Olaszország, Nagy-Britannia és Írország — egyelőre — nem vállalta a pénzügyi uniót. Vagyis a kilencek hatan maradtak, — ezzel az egész elképzelés zátonyra juthat. Míg a közös piaci megbeszéléseken a belső problémák voltak előtérben a NATO ösz- szejövetelétől mindenki azt várta, hogy a világ nagy kérdései felé fordulnak s megfogalmazzák a moszkvai felhívással kapcsolatos álláspon. tokát. Természetesen senkinek sem lehettek különösebb ábrándjai, de az atlanti hatalmak brüsszeli magatartása messze elmaradt még a reális várakozásoktól is. Miközben a Varsói Szerződés tagállamai Moszkvában bejelentették, hogy hajlandók — a kölcsönös biztonság alapján — bármely leszerelési témát megvitatni a NATO egyszerűen válasz nélkül hagyta ezt. Nehezen is mondhatott volna valamit, hiszen éppen a tavaszi, washingtoni ülésszakon, fogadták el a fegyverkezés fokozásának tervét, most elsősorban azt ellenőrizték, eleget tettek-e a tagállamok az évi három százalékos „tiszta” emelésnek. Így a miniszterek többet foglalkoztak a kétmilliárd dolláros AWACS- (légi kémlelési rendszer) bevezetésével, mint az enyhüléssel és a leszereléssel. MILYEN LEHETŐSÉGEI VANNAK A SZOVJET—AME. RIKAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKNAK? Az enyhülés egyik fontos építőköve lehet a nemzetközi kereskedelem. Ezért az öt évvel ezelőtt alakult szovjet— amerikai gazdasági és kereskedelmi tanács moszkvai ülése messzemenő érdeklődést keltett. Négyszáznál több amerikai üzletember érkezett Moszkvába, köztük a kormány két tagja, akiket Leo- nyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin is fogadott. A szovjet—amerikai kereskedelem, szinte hőmérője a két nagy ország kapcsolatainak. 1971 és 1975 között — az előző ötéves időszakhoz képest — megnyolcszorozódott a kölcsönös áruforgalom értéke, ami 4,2 milliárd rubel volt. 1974-ben a Jackson szenátor által kezdeményezett diszkriminációs javaslatra a kereskedelem a felére csökkent. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az idén az Egyesült Államok úgy kísérelt -meg beavatkozni a Szovjetunió belügyeibe, hogy leállított különböző elfogadott rendezéseket. Washingtonban azonban tudomásul kellett venni, hogy ilyen manőverekkel nem sikerül akadályozni a szovjet gazdaság fejlődését. Ugyanakkor a szállítások leállításával, 1,6 milliárd dolláros .közvetlen Jsárt rPkjKf tak az amerikai üzleti életnek, 400 ezer munkahelyet vesztettek. A lehetőségek ugyanakkor sokkal nagyobbak lennének. Egyetlen példa: az Armand Hammer veterán üzletember vezette Occidental Petroleum húsz évre szóló húszmilliárd dolláros üzletet írt alá szovjet cégekkel — a megvalósítás sikeresen folyik. Hasonló együttműködésre más területeken is mód nyílna, de ahhoz komoly amerikai elhatározás szükséges — hosszú távú, a kölcsönös előnyöket figyelembe vevő diszkriminációtól mentes összAiunkára. MI A JELENTŐSÉGE A SZOVJET—AFGÁN BARÁTSÁGI SZERZŐDÉSNEK? Martinus Steyn, Namíbia főkormányzója a szavazás befejeztével azt állította, hogy az azokon való részvétel 72,8 százalékos volt. A dél-afrikai hatóságok a mintegy 900 ezer lakosú Namíbiában mindössze 40 ezer, kizárólag a rezsimet támogató lakos számára tették lehetővé a szavazást. Az egyoldalúan elrendelt választási komédia a namíbiai nép igazi érdekeiért küzdő SWAPO képviselői nélkül zajlott le. Csak röviden... BEFEJEZŐDTEK Tito jugoszláv köztársasági elnök és Mengisztu Haile Mariam etió- piai állam- és kormányfő, valamint közvetlen munkatársaik hivatalos tárgyalásai a két _, ország . .együttműködésé^ nek fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről. TÍZMILLIÓ AMERIKAI volt novemberben munka nélkül, illetve kényszerült arra, hogy részfoglalkoztatottként dolgozzék — közölte az amerikai munkaügyi minisztérium. A teljesen állásnélküliek száma 5,9 millió, s 3,2 millióan voltak kénytelenek rövidített munkaidőben dolgozni. Castro sajtókonferenciája Havannában megtartották a kubai kormány és külföldön élő kubaiak között) párbeszéd keretében zajló tárgyalások második fordulóját. Fidel Castro sajtókonferencián közölte: a tárgyalások folyamán megállapodásokat írtak alá, amelyekben a kubai kormány kifejezte készségét, hogy nagy számban szabadon bocsát olyan foglyokat, akik Kuba biztonsága ellen elkövetett bűncselekményekért töltik börtönbüntetésüket. Azoknak a kubai családoknak a problémáival kapcsolatban, akiknek tagjai részben külfödön élnek, Fidel Castro elmondta: a külföldön élő kubaiaknak december végén, január elején engedélyezik a beutazást Kubába és a találkozást hozzátartozóikkal. A kubai—amerikai kapcsolatokat rossznak mondotta. Ennek egyik oka — mutatott rá —, hogy a Carter-kormányzat fenntartja az elődeitől örökölt Kuba-ellenes blokádot. Carter belső ellenzéke sokallja a fegyverkezést A Tennessee állambeli Memphisben tartja az amerikai Demokrata Párt kongresszusát. Carter a megnyitó ülésen mondott beszédében kijelentette: az Egyesült Államok szünet nélkül tárgyal a Szovjetunióval az új SALT-egyez- ményről. Remélem — mondotta — hamarosan aláírhatunk olyan egyezményt, amely erősíti az Egyesült Államok biztonságát, pontos ellenőrzést biztosít, és lényegesen csökkenti a nukleáris háború veszélyét. Az elnök a küldöttek segítségét kérte, hogy az egyezményt a törvényhozás is jóváhagyja, ami egyelőre bizonytalan. Arról beszélt, hogy a nukleáris fegyverkezési verseny egyre költégesebb, és hogy egyik fél sem nyerheti meg, ugyanakkor növeli az összecsapás veszélyét. A következő mondatban viszont Carter az USA katonai erejének jelentőségét méltatta, és emlékeztetett országa, valamint a NATO további fegyverkezésére. Beszédének túlnyomó részé-* ben az elnök belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Nincs más választása, mondotta, mint az infláció elleni harc, és rövid távon mindenkinek áldozatokat kell hoznia. A kongresszuson képviselt liberális csoportosulások már az ülés előtt határozati javaslatokat fogadtak el, amelyekben tiltakoznak az ellen, hogy a kormány mintegy 19 Wl- liárd dollárral többet költ fegyverkezésre. Az „új demokratikus koalíció” szerint felesleges a Pentagon kiadásainak emelése. „Ezeket az összegeket a szegényektől veszik el” — mondja a határozat. A párt néger tagozata találkozót kért Cartertől, hogy személyesen is tiltakozzanak ígéreteinek megszegése ellen. A demokrata párt kongresz- szusa szombaton munkabizottságokban ülésezett, ahol egyebek között a kelet—nyugati viszony és a SALT-egyezmény kérdése is napirendre került. Uj konkordátum születőben Űj konkordátum van születőben az Olasz Köztársaság és a Vatikán között. Tíz évi türelmes egyeztető tárgyalások, jogi viták, bürokratikus huzavona után, a jobboldal politikai ellenállása közepette, a jelek szerint sikerül új dokumentummal felváltani a Mussolini és XI. Pius pápa által 1929-ben kötött konkordátumot. Andreotti olasz miniszterelnök az olasz szenátus elé terjesztett beszámolójában rámutatott, hogy az új konkordátumban többé nem kívánják államvallásnak elismerni a katolikus vallást és megszüntetik a klérusnak nyújtott kiváltságokat is. Elkülönítik az olasz és az egyházi hatóságok hatáskörét, az egyházi bíróságok ítéleteit „külföldön hozott jogi aktusként” kezelik majd. Olaszországban megszűnik a hittan kötelező oktatása. A fiatal szovjet állam volt az első, amely elismerte Afganisztán függetlenségét. Az első szovjet—afgán barátsági szerződést — Lenin javaslatára — 1921-ben írták alá A szovjet—afgán viszony azóta is példája lehetett a különböző társadalmi rendszerű országok lehetséges jó szomszédi kapcsolatainak, a békés egymás mellett élésnek. Nyolc hónappal ezelőtt az afgán népi forradalom új fejezetet nyitott az ország történetében. A Szovjetunió — az egész haladó világgal együtt — természetesen nagy rokonszenvvel kísérte az afgán fordulatot. Moszkvában határozottan hangsúlyozták: minden külső beavatkozás kizárásával biztosítani kell, hogy Afganisztán a maga választotta úton haladhasson tovább. A kapcsolatok elmélyítését jelenti a szovjet—afgán barátsági, jószomszédsági ás együttműködési szerződés, amelyet a héten Leonyid Brezsnyev és Mohammed Nur Taraki írt alá. A kétoldalú kapcsolatokon túl ez az okmány nagy jelentőségű Ázsia békéje és biztonsága szempontjából is, minthogy egyes imperialista erők, valamint a pekingi vezetők — saját törekvéseik érvényesítésére — igyekeznek minél törékenyebbé és ingatagabbá tenni az ázsiai viszonyokat. Réti Ervin Elmélet és valóság (1.) Emberi jogok Nálunk és náluk Az emberi jogok fogalmát azonban jóval élőbbről ismerjük. Amióta ember él a Földön, harcol jogaiért. A természettel vívott küzdelme például a megmaradás jogának érvényesítése volt. Később pedig már nemcsak a természettel, hanem a társadalom erőivel is meg kellett küzdenie. Az alapvető állampolgári jogok eszméje első, tételesebb megfogalmazásának gondolata a polgári forradalmak kezdetén, a kapitalizmus hajnalán vetődött fel a középkori viszonyok, a feudalizmus előítéleteinek, kiváltságainak tagadásaként. A feltörekvő polgárság emberi jog elméletének megalapozója, előfutára, a természetjogi elmélet megalapítója Hugo Grotius holland jogfilozófus volt. Ő fejtette ki 1625- ben megjelent könyvében az ember veleszületett, elidegeníthetetlen, természetes jogairól szóló elméletet. Magyarországon a reform- torban, 1825-től 1848-ig felvetődött az alapvető állampol- ;ári jogok eszméje: a jobbágy- 'elszabadításról, a közteherviselésről, bizonyos fokú vallás- szabadságról, az elemi iskolai oktatásról, sajtóról és esküdtszékről. De e jogok sajnos, hosszú ideig nem valósultak meg, sőt törvényes kifejezést sem nyertek. A magyar törvényhozás ugyanis elmaradt a fejlett polgári államokétól. Az osztrák—magyar kiegyezés után az alapvető jogok eszméje lekerült a napirendről, egyetlen törvény sem foglalkozott még a gondolatával sem. Jóllehet, a Horthy ellenforradalmi korszak kormányai minduntalan hivatkoztak az „1000 éves alkotmányra”. Népünk történetében az emberi jogok törvénybe iktatásához és valóságos érvénye- ; sítéséhez 1945, a felszabadulás l nyitotta meg az utat. Az em- j béri jog első törvénybeli dek- i munkához való jog 55. § (1) A Magyar Népköz- < társaság biztosítja állampolgá- j '•ainak a munkához való io- 1 got, valamint a végzett mun* i ta mennyiségének és minősé- j gének megfelelő díjazást. j A munkához való jog: az larálása a köztársaságról szóló 1946. évi I. számú törvény volt. Ez használta először ezt a kifejezést. Népköztársaságunk 1949. évi alkotmánya népünk .rténetében az első írott alkotmány, amely részletes felsorolást tartalmazott az alapvető állampolgári jogokról. 1972-ben, alkotmányunk módosításával az emberi jog, mint kifejezés is bekerült az alkotmányba. „A Magyar Nép- köztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat” (54. §.) — ez egyben utalás a nemzetközi normák, szerződések elismerésére is. A televízió, a rádió, az újságok híradásaiból naponta tapasztalhatjuk, hogy az emberi jogok követelése világszerte egyre erőteljesebb. Az alábbiakban ízelítőt adunk arról, hogy az emberi jogok hogyan érvényesülnek nálunk, vagyis Magyarországon, és mennyire nem érvényesülnek náluk, azaz nyugaton. egyik legalapvetőbb emberi jog. A szocializmus nagy vívmánya, történelmi győzelem, hogy természetessé, emberi joggá tette a munkához való jogot. Hazánk a felszabadulás előtt Mint tegnapi lapunkban hírül adtuk, minden évhen a mai napon, december 10-én az emberi jogok napjára emlékezünk. Az ENSZ 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
