Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

őszi talajelőkészítés A kartali Petőfi Termelőszövetkezet Kartal határában lévő 60 hektáros területén Kádár András Rába 180-as erő­géppel 26—32 centiméter mélyen szántja fel a talajt. / Barcza Zsolt felvétele Olvasóink fóruma Szemetesek az utcák V. ÉVFOLYAM, 290. SZÄM 1978. DECEMBER 9., SZOMBAT Közlekedésbiztonság Kevesebb baleset a 30-as úton Különösen fogják fel a ver­sengő falvak mozgalmát a kartaliak. A tiszta udvar, ren­des ház jelszavát ők sem fe­lejtik, de hogy tiszta legyen az udvar, a szemetet valaho­vá el kell tüntetni. Például a falombot. No, ennek meg­teszi az utak gödre, de van, aki zsákokba csomagolva az árkokba szórja. A kertek mel­lékét felveri a méteres gaz, pedig valamikor szép tiszta volt ez a falu, sok gyönyörű fa állt itt, s a köves utakat minden este lesöpörték. Amíg a tó gödre töltésre szolgált, sok mindent el­nyelt, de most már sokan arra hullajtják a szemetet, amerre éppen járnak. Pedig most is van szemétgyűjtő, a régi agyagos. S hogy fest a Császár út? Ez aztán hű a nevéhez, hi­szen elég cifra a szétdobált műanyag dobozoktól, a rossz fazekaktól, a hulladéktól. Pedig itt nemrég ástak ár­kot az út mellett, s füvet ka­szálhattak az állatoknak a gazdák. Ma már ócskavasba Évente kétszer, május és de­cember első keddjén tartják összejöveteleiket Gödöllőn a nyugdíjas vasutasok. A vas­utasok szakszervezetének he­lyi vezetősége minden alka­lommal meghívja a budapesti területi bizottság képviselőjét, aki az időszerű problémákról számol be. S hogy ez milyen fontos, azt a legutóbbi összejö­vetel is igazolta. Korelnök A kellemetlen, hideg idő dacára zsúfolásig megtelt a MÁV-állomás kultúrterme. Mindenki eljött, aki nyugdíjas korában is érdeklődik a kö­zösség ügyei iránt, aki ma is friss politikai érdeklődésű, aki nyomon követi az eseménye­ket az országban, a világban. Elhozzák persze az összejöve­telekre személyes örömeiket, bánataikat is a vasút volt dol­gozói. Gyakran kerülnek pa­naszok is a jegyzőkönyvbe. Különösen azoknak van sok gondja, akik kis nyugdíjjal, még 1975 előtt mentek nyugál­lományba. Amikor Fiel László, a nyug­díjascsoport elnöke ismertette az összejövetel napirendi pontjait, ott ültek a széksorok­ütközik a sarló, s az árok las­san eltűnik a szemünk elől. A versengő falvak zsűrije ugyan hogyan értékelné a kar­tali mutatványt? Mielőtt rossz osztályzatot kapnánk, el kellene gyorsan szállítani a sok szemetet az útból! Lengyel Imréné Kartal Babonák és hiedelmek Babonák és hiedelmek a 830 éves Kerepes tárcsán cím­mel tart előadást Kiss Vil- mosné, a helybeli művelődési ház igazgatója a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának kultúrtermében. Ugyanaznap este Luca-bál lesz. — A Luca-napi országos ál­lat- és kirakodóvásárt decem­ber 10-én, vasárnap tartják meg Gödöllőn. ban a fiatalabbak mellett az öregek is: Wertner László és Pálinkás András betöltötte már a nyolcvanat, Módos Já­nos 81, Hajdú Lajos 83 éves. A korelnök, Kupecz András egy év híján a tizedik évtize­dét tapossa már. Kegyelettel emlékeztek a résztvevők azok­ra, akik a legutóbbi taggyűlé­sen még ott voltak, a mosta­nira már nem jöhettek el. Érdeklődéssel hallgatta min­denki Patay Jánosnak, a te­rületi bizottság képviselőjé­nek tájékoztatóját. A többi között elmondta, hogy az a vasutas, aki 25 napnál többet tölt kórházban, 500 forint se­gélyre jogosult, amit a szak- szervezet fizet, s hat hónapra visszamenőleg lehet kérni. Nagyapaság A hozzászólásokból is fel­jegyeztünk néhánjl olyan pa­naszt, észrevételt, ami közér­dekű. Többen kifogásolták például, hogy a vasutas dolgo­zók zöld igazolványukkal ked­vezményesen étkezhetnek az utasellátó éttermeiben. A nyugdíjas, aki pedig jobban rászorulna, miért nem érdemli meg ezt a segítséget? Az ő piros igazolványuk ugyanis Érdekes témák szerepeltek a városi-járási közlekedésbiz­tonsági tanács elnökségének Igeutóbbi ülésén. Három be­számoló hangzott el: az okta­tási és ifjúsági szakbizottság munkájáról Mojer Endre, a verseny- és rendezvény-szakbi­zottság tevékenységéről Szá­llási István tájékoztatott. A két szakbizottság nemcsak egymással, a városi és járási bizottságaival, az úttörőelnök­séggel, a művelődési osztá­lyokkal, az általános és kö­zépiskolák vezetőivel is össze­hangolták a teendőket. Már az esztendő első negyedében köz­lekedési előadásokat tartottak az iskolásoknak. A filmvetíté­sekkel kísért rendezvények népszerűek voltak. Ezer kö­zép- és ezerötszáz általános is­kolás diák hasznosíthatta az elhangzottakat. Vetélkedők A csúcsforgalmi időszakban egyre több veszélyes útke­reszteződésben, az iskolák kör­nyékén, közlekedési úttörők irányítják a forgalmat, ők vi­gyáznak a gyerekekre, a gya­logosoknak segítenek a bizton­ságos átkelésben. A tíz közle­kedési úttörőszakaszban 2’20 pajtást képeztek ki, akiket a gépjárművezetők is tisztelet­ben tartanak. Nem így a fel­nőtt gyalogosok, akik gyakran rossz példát mutatnak. A verseny-szakbizottság a három évvel ezelőtt módosí­tott KRESZ alapos megisme­rése végett városi-községi, me­gyei vetélkedőket rendezett a gépjárművezetőknek. Huszon­két alkalommal ezernyolcszá- zan adtak számot tudásukról. A járásiak közül különösen a taraiak érdemelnek dicséretet, akik mindenütt elindultak, jól szerepeltek. Jól sikérült a KRESZ-vetél- kedő a Volán gödöllői főnök­ségénél, ahol a szocialista bri­gádokat is megmozgatta a ver­seny. Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács és az Oktatási kedvezményes étkezésre nem jogosít. r Érdekvédelem Sok szó esett a nyugdíjasok életének kisebb-nagyobb örö­meiről is. Többen szóltak a nagyszerű feladatokról, amit a nagyapaság jelent: a család­ban a ráérő idősebbek sokat foglalkozhatnak az unokákkal, s ez az időtöltés meghitté, hasznossá teszi az öregkort. Minisztérium közlekedésbiz­tonsági mozgalmat hirdetett az úttörőknek és a középisko­lásoknak. A városból és a já­rásból beküldött pályázatok közül tavaly a túrái Varjú Já­nos úttörőszakasz országos má­sodik díjat nyert. Az idén a Gödöllői Szakmunkásképző In­tézet pályaműve a megyében lett az első. Mozgalom A vezess baleset nélkül moz­galomba a városból és a já­rásból harminc vállalat és szövetkezet 1500 gépkocsiveze­tője kapcsolódott be. Az idén a megyei értékelés szerint a Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat lett az első. A szövetkezetek között a vácszentlászlói Egyesült Zöld­mező, a második helyen, az Agrártudományi Egyetem Tan­gazdasága pedig a harmadik helyen végzett. A szövetkeze­tiek a Vácszentlászlón meg­rendezett kombájnvezetök ve­télkedőjén bizonyíthattak. A járási kezdeményezés országos visszhangot váltott ki. Bolcsik Mihály rendőr fő­hadnagy, a városi-járási rendőrkapitányság közlekedési A napokban tartották if­júsági parlamentjeiket a vá­ros és a járás középiskolái. Lapunkban beszámoltunk már a péceli Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet ren­dezvényéről, most Gödöllőről és Aszódról kaptunk hírt. A gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola diákparlamentjét az Agrártudományi Egyetem 3-as előadójában tartották, ahol kényelmesen elfértek a tanulók és a tanárok. Hogy a kényelem miért volt fontos, arra csak egy adat: a tanács­Plahi István, a maga és tár­sai nevében dicsérte v a vo- nyarcvashegyi kéthetes üdü­lést. A szakszervezeti üdülő­ben valóban mindent meg­kaptak, ami a kellemes pihe­néshez kellett. Szekeres József arról panaszkodott, hogy több­ször volt huzamos ideig tüdő- szanatóriumban, de arról, hogy milyen segélyt kaphatna, sen­ki sem világosította föl. örömmel nyugtázta, hogy az összejöveteleken az érdekvé­delemről is hallhatnak, s itt megkapják a szükséges tájé­koztatást. Sok egyéb mellett ezért is érdemes eljönni a nyugdíjasok gyűléseire. csoportjának parancsnoka a baleseti helyzet alakulásáról számolt be a közlekedésbiz­tonsági tanács elnökségi ülé­sén. Tavaly a járás és a vá­ros közútjain háromszázegy baleset volt Az idén de­cember 1-ig kétszázhetvenhá­rom. A 3-as fő közlekedési úton az idén négy halálos bal­eset történt eddig, Isaszegen ugyancsak négy tragikus végű esemény volt. Kerepesen há­rom, Veresegyházon és Túrán 2—2 halálos végű baleset tör­tént, s másutt is előfordult egy-egy., Közvilágítás Október közepén nyitották meg az M3-as autópályát, azóta a 30-as úton, a volt 3- ason, mintegy 20 százalékkal csökkent a balesetek száma, s ez örömteli. Reméljük, hogy jövőben még kevesebb bal­balesetről adhatunk hírt. Bol­csik Mihály arról is beszámolt, hogy végre szerelik Kerepesen és Kistarcsán a korszerű köz- világítást, a 30-as út mintegy 6 kilométernyi szakaszán ez is csökkenti majd a balesetve­szélyt. Cs. J. kozás négy és fél órán át tartott. Ennyi idő elegendő volt arra, hogy a diákságot érintő legfontosabb kérdése­ket megbeszéljék. A közös éneklés után, a tanintézet igazgatója, Heltai Miklós Gábor beszámolt az előző if­júsági parlament óta eltelt időszak eseményeiről, sorra vette azokat a határozatokat, amiket két éve ugyanilyen körben fogadtak el. Az akkori elhatározások többségét sikerült megvalósí­tani, az igazgató külön ki­emelte a sportmunkában elért eredményeket: aszfaltos pá­lya épült, új tornaterem és öltözők teremtenek jó lehe­tőséget a mozgáshoz. A vitában ötvenhármán szólaltak fel, s a tanulók nemcsak a mindennapi is­kolai gondokról, örömökről szóltak, hanem foglalkoztak a közéleti tevékenységgel, a különböző táborok rendjével, fegyelmével s alaposan körül­járták az oktatás, a tanulás ügyeit is. A hozzászólók több­sége elégedett volt a tanár- diák viszonnyal, többen szor­galmazták az aktívabb közös­ségi életet, s voltak, akik o közművelődés fellendítésére hívták fel a figyelmet. Aszódon, a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szak- középiskola diákjait Cser László, az intézet igazgatója tájékoztatta az iskola elmúlt két évi fejlődéséről. Beszá­molt az iskolaépületben és környékén közös munkával felújított, megépített létesít­ményekről, a kerítésről, klu­bokról, könyvtárról. Az iskola KISZ-titkára, Dá- nyi Ferenc az iskolai pártszer­vezet adta támogatásról szelt: az ifjúsági szervezet tagjai minden kérdésben kikérhetik véleményüket s ügyes-bajos dolgaikkal is bátran fordul­hatnak a párttagokhoz. A diákok hozzászólásaikban, javaslataikban, észrevételeik­ben, a közösség érdekeit tar­tották szem előtt, ezzel is bi­zonyítva, hogy a nagymúltú intézetben nemcsak a tantár­gyakat oktatják sikerrel: a közéleti nevelés is eredmé­nyes. Szombati jegyzet Szálak Gyakran elgondolkozom azon, vajon egy-egy ki­sebb-nagyobb gyár, üzem, intézmény munkájáról ele­get tudunk-e. Sokszor a magunkéról sincs tökélete­sen tiszta képünk, hát még a szomszéd mindennapos küzdelméről. Küzdelmet írunk, hiszen a békés épí­tőmunka sem sima és gond­talan, harc ez is a javából, még ha nem fegyverrel vívják is. Mivel a termelés­ben, az oktatásban, neve­lésben, községeink, váro­saink gyarapításában egy­azon célért fáradozunk] mindenki erőfeszítése, nap­ról napra ismétlődő mun­kálkodása, eredménye, si­kere és gondja is mindany- nyiunké. Ilyesmik jutottak az eszembe, amikor egy ko­rábbi beszélgetés folytatá­sára ismét találkoztam Kiss Károllyal, az aszódi nagy­községi közös tanács elnö­kével, aki munkatársaival együtt három község, Aszód, Domony és Iklad je­lenéért és holnapjáért vív­ja meg napról napra a ma­ga kisebb és nagyobb csa­táit. A hozzá becsöppenő akkor győződne meg arról, hogy korábban, hiába hitte, jószerivel semmit sem tu­dott a munkájukról, ami­kor jegyzetfüzetét félig te­leírta. Aztán ha már tele a blokk, erősödik ez az ér­zése, hiszen a tényeket rög­zítő minden szó mögött száz és ezer órányi emberi munka van, a tanácsiaké éppúgy, mint a lakosságé és a különféle szervezeteké. A kérdést persze úgy is fel lehet tenni: kit milyen mértékig és mélységben ér­dekeljen, hogy mi történik saját munkahelyén és mi egy másikban. Mivel társa­dalmi' és egyéni érdekünk is azt diktálja, hogy éle­tünk jobbításán munkál­kodva ott nyújtsuk a leg­többet, ahol munkaköny­vünket őrzik, ahol anyagi és erkölcsi elismerést ka­punk, nyilvánvaló elsősor­ban annak a kollektívának az életéről, ’ közvetlen és nem közvetlen munkatár­saink dolgos hétköznapjai­ról illő jól tájékozottnak lennünk, függetlenül attól, hogy húszán, vagy húszez­ren tartozunk abba a kö­zösségbe. A szomszéd gyár vagy intézmény munkájának is­merete, az ott dolgozó em­berek közérzetének, gond­jainak, örömeinek megis­merése, úgy tetszik, nincs azon a fokon, mint ahogy lehetne és még inkább ahogy kellene. Ha pusztán a 27 ezer lelket számláló városunkat, öödöllőt néz­zük, beláthatjuk, hogy azo­kat kivéve, akik hivataluk-- nál fogva járatosak úgy­szólván minden intézmény, hivatal, üzem munkájában, a legtöbben keveset tudunk róluk. Ha első hallásra meglepő is, hiányérzetemet a közösségi társadalmunk alapjait jelentő, az egyes embereket és a kollektívá­kat összefűző szálak keltik. Ami a termelőmunkát il­leti, ha akadtak is átme­neti nehézségek, az elmúlt évtizedekben bebizonyoso­dott, ezek a kapcsok erő­sek. De azt is sejtetik, hogy többet lehetne és kellene tennünk a munkahelyeken kívüli nagyobb közösség formálásában, erősítésében. Tudom és elismerem, aki szakmájában járatos és megteszi, amit munkahe­lyén követelnek és várnak tőle, az ottani helytállás sok energiáját felemészti, megkérdezheti: mi szüksé­ge van a mások dolgában való tájékozottságra. A vá­lasz nem nehéz. Ami az eddig leírtak summázata: aki tudja, hogy mi és miért történik a szomszédban, az valószínűleg a saját üzemé­ben is jobban megállja a helyét, hiszen, ezt talán fö­lösleges bizonygatni, a gaz­dasági és társadalmi össze­függések nem szűnnek meg a kerítésnél. Kaposi Z. Pál Irta és fényképezte: Csiba József A nyugdíjasok Fiel László elnök tájékoztatóját hallgatják. Nyugdíjas vasuiasok Évente két összejövetel Ifjúsági parlament a középiskolákban Eredményes közéleti nevelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom