Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

ABONYI KRÓNIKA SOK EZER KÖTET Ismeretterjesztő rendezvények Olvasó gyermekből — irodalombarát felnőtt Mint a legtöbb könyvtár, az abonyi is igen fontos feladatá­nak tekinti, bogy a gyerme­kekkel foglalkozzék, segítse őket rendszeres olvasóvá, a könyvtárat ismerő és a köny­veket szerető, okosan forgató felnőttekké nevelni, ezért né­hány éve, amikor lehetőség nyílt rá, külön helyet kapott a fel­nőttkönyvtár mellett a gyermekeké. Polcrendszerén ma már több mint 8 ezer kötetet, sok folyó­iratot találhatnak a kis iro­dalombarátok. Az abonyi általános iskolá­sok hetvenegy százaléka a gyermekkönyvtár beiratko­zott olvasója, rendszeres láto­gatója. A jövőben a könyvtá­rosok arra törekednek, hogy a százalék tovább növekedjék, valamint arra, hogy a felcse- peredők közül is mind többen tartsák fontosnak a rendszeres könyvtárlátogatást, kölcsönöz­zenek és részt vegyenek a könyvtári ismeretterjesztő rendezvényeken. A gyermekolvasók érdek­lődésének felkeltésére sok ötletes kezdeményezés szü­letett, öltött formát már az utóbbi időben. Ezek egyike a vers­mondó verseny, amelyet leg­utóbb óvodás korúak részvé­telével is megrendeztek. A könyvtárosok tapasztala­ta: még többre jutnak, ha el­képzelésük a pedagógusok és a szülők segítségével, akaratával találkozik. A könyvtár feladatai közé tartozik a letéti kölcsönzőhe­lyek, fiókkönyvtárak működ­tetése is. Abonyban négy fi­ókkönyvtár található: a Sarló úti szövetkezeti boltban, az Üj Világ Tsz központjában, a Beloiannisz úti és a Somogyi Imre általános iskolában. A nagyjárási és a sashalmi tanyasi iskolák megszűnésével, azon a két helyen bezárt a könyvtár is, de most újabb fiókkönyvtáraknak keresnek helyet. A működők szakmai segítséget kapnak és gondos­kodnak arról, hogy a kötetek gyakran cserélődjenek. A tervek szerint, a József Attila Tsz központjában nyí­lik meg újabb fiókkönyvtár, és ha az átépítés befejeződik a Radák úti általános iskolá­ban, ott is helyet kap egy, a gyerekek olvasmányainak. Gy. Politikai könyvnap A vendég: Róbert László Az abonyi könyvtárban, író- olvasó találkozót rendeznek, a politikai könyvnapok alkal­mából, november 27-én, hét­főn, 18 órai kezdettel. A ven­dég Róbert László, a népszerű Hotel Majestic és a Whisky, bombával című riportkötetek szerzője. Kiváló ifivezető A versenyben az élen Vetélkedőn vettek részt Ceg­léden az úttörőcsapatok ifive­zetői. Jó hangulatban zajlott le a találkozó. A dallal, játék­kal változatos versenyen szá­mot adtak természetesen a résztvevők mozgalmi, nevelési és politikai tájékozottságukról Az igen szoros mezőny élére a Mészáros Lőrinc Általános Iskola 924. Zrínyi Ilona úttö­rőcsapata került, tagjai képvi­selik Cegléd színeit a megyei versenyen. Ünnepségre is sor került: Laki Máriának, az Április 4. Közgazdasági Szakközépisko­la diákjának, a kiváló ifivezető kitüntetést adta át az úttörők nevelésében kifejtett munkás­ságáért Szabó Katalin városi úttörőelnök. A rendőrség kérése A városi és járási rendőrka­pitányság bűnügyi osztályán — visszaesőként elkövetett több­rendbeli csalás miatt — eljá­rás folyik Horgas Kálmán (született Cegléden, 1940. jú­lius 26-án, anyja Ordódi Bor­bála) foglalkozás nélküli sze­mély ellen, aki Cegléden, a Kossuth Ferenc utca 52. szám alatt lakik. Több személytől, különböző indokkal, kisebb- nagyobb pénzösszeget kért, és nem fizette vissza. A rendőrség kéri, hogy a kapitányság I. emeleti, 13-as számú szobájában, 9 és 17 óra között jelentkezzenek azok, kiket Horgas Kálmán ily mó­don megkárosított. A r 1 PEST MEGYEI HÍRLAP, KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES C •ag— XXII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1978. rfOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Berendezések - exportra Minőségi reklamáció nélkül A Kandó Kálmán szocialista brigád tagjaként József Attila Tsz Állattenyésztés — gazdaságosan Amit lehetett, gépesítettek Ahhoz, hogy valaki az I 25 hónapos korában hozza vi- abonyi József Attila Termelő- | lágra az első borját, a magyar szövetkezet szakosított tehené­szeti telepének minden zegét- zugát hejárja, talán fél nap sem lenne elég. Az istállók mindegyikében 100—110 tehén kap helyet, tágas a borjúne­velő, a tejház és a nemrég készült betonsiló méretét jel­lemzi, hogy hatszáz vagon ta­karmány fér el benne. Pontos munkarend Az állatok igényesek, ezért a telepen szinte mindent óra­mű pontossággal hajtanak végre. Hajnali négy órakor ér­keznek a gondozók és fejők. Egy-egy istállóban négyen gondoskodnak a jószágokról: ketten a takarmányt osztják ki, ketten fejnek. Amikor min­den állat megkapta a reggeli fejadagját, az istálló és a te­henek tisztítása következik. Mire mindezzel végeznek, már nyolc óra. Délután fél háromkor kez­dődik minden elölről, és mire a napi feladatokat befejezik, este hat óra. A termelőszövetkezet összes bevételének negyedrésze az állattenyésztésből származik. Szarvasmarhát és juhot tarta­nak. Az előbbiből ezer, az utóbbiból másfélezer van. A juhtenyésztésből származó be­vétel javát a gyapjú- és a hí- zottbárány-értékesítés adja, de újabban jerkét is adnak el. A hat évvel ezelőtt meghir­detett szarvasmarha-program a hús-, illetve tejtermelésre; való szakosodást jelölte meg. A gazdaság a tejtermelésre való áttérést választotta. Fel­számolták a szarvasmarha­hizlalást, korszerűsítették a te­henészeti telepet, majd hozzá­láttak a program megvalósítá­sához. A magyar tarka állo­mányt nem találták a célra alkalmasak, ezért másfél év­vel ezelőtt megkezdték a vö­rös-tarka Holstein-Friz fajta tenyésztését. Napjainkban már ebből a fajtából 420 itatásos borjújuk van, a tehenek tíz százaléka szintén vörös-tarka. A takarmányozás nagyobb fi­gyelmet igényel, jobb minő­ségű tömegtakarmányra, silóra és lucernaszénára van szükség. — Az új fajta — mondta Molnár András főállattenyész­tő —, magasabb tej hozamú és ellés után huzamosabb ideig jól tejelő, nem úgy, mint a magyar tarka. A Holstein-Friz fajta csak 27—28 hónap eltel­tével. A? előbbi szaporulata is nagyobb. Ebben az évben a tejtermelés meghaladja a 4 ezer litert, de X980—81-re, amikorra az állomány teljesen kicserélődik, el akarjuk érni a 4 ezer 600 literes átlagot. Nagyüzemi módon termelni és fejleszteni csak megfelelő feltételekkel lehet. A gazda­ságban felkészültek az új faj­ták tenyésztésére, tizenketten szakmunkás tanfolyamot vé­geztek és a fejőket is képez­ték. A takarmányozás és az istállók tisztítása szinte telje­sen gépesített, a gondozók csak a takarmányt osztják el kézzel. Tíz helyett ötven — Teljesen gépesített a fe­jes is — tette hozzá Pinviczki István brigádvezető. — Két évvel ezelőtt olyan fejőgépe­ket vásárolt a szövetkezet, amelyek nemcsak meggyorsít­ják a fejést, de az új fajta ál­lomány fejésére is alkalmasak. Gép nélkül már el sem tud­nánk képzelni a munkát. Ré­gen 10—12 tehenet fejt egy ember, ma ötvenet fej. A ma gyár tarka tej hozama általá­ban 3 ezer 600—3 ezer 700 li­ter, a Holstein-Friz 5 ezer 600—5 ezer 700 litert adhat egy évben. Ellenőrzött minőség A tehenészeti telep egyik nélkülözhetetlen építménye a tejház. Helyiségei tiszták, jól felszereltek. Természetesen az átvevő tejfeldolgozó nem vesz át akármilyen tejet, ezért mi­nőségét minden fejes után gondosan ellenőrizni kell. Vizs­gálják a tej tisztaságát, hő- és savfokát, zsírtartalmát. Az utóbbi általában 3,6—3,7 szá­zalék között mozog. Zsírtarta­lom szempontjából a reggeli tej gyengébb, az esti jobb. Az új fajta tehénállomány meg­honosodása növeli majd a tej­ház napi teljesítményét. A gondos tenyésztői mun­kára vall, hogy a termelőszö­vetkezet szarvasmarha-állo­mánya 1971 óta tbc- és brucel- lamentes, az elhullás évente 4—5 százalék, ami az országos átlag alatt van. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Ünnepségen adták át, amikor a géppel teljesen elkészültünk. Nem akartam hinni a fülem­nek, amikor a német kollégák nevei közt a sajátomat is hall­hattam. Sok baráti kézfogás, jókívánság került mellé, em­lékül. Amikor Lipcséből eljöt­tem, már dolgozott a gépsor. Meggy, cseresznye, eper ment rajta. Dicsérik őket — Mit kezdett szabad órái­val külföldön? — Igyekeztem megismer­kedni az emberekkel, tájakkal, műemlékekkel, minden érde­kelt. Segítettek ebben vendég­látóim is, akik meghívtak ki­rándulásra, családlátogatásra, moziba, színházba. Mint tisz­teletbeli tag, a brigádhoz tar­toztam. Arra, hogy itthontól távol is feltaláljam magam, alaposan felkészültem. Tér­képpel, útikönyvvel, szótárral, nyelvtannal. De a munkáról, a követelményekről is szólnom kell, ahogy tapasztaltam. Olyan meglepetés sehol sem ért, hogy keveset kellett volna dolgozni. A lazsálást, a fegyelmezetlen­séget nem tűrik. Igaz, itthon is teljesítménybérben dolgo­zunk, ezért még csak azt sem mondhatom, hogy az igyeke­zetben hullámsávot kellett volna váltanom. Itthon a Kandó Kálmán szocialista bri­gád tagja vagyok, a szövetke­zet kiváló brigádjáé. Azokat a gépeket szereljük, amelyekkel azután a megrendelő ország­ban kell foglalkoznunk, hát is­ismerem a gép minden porci- káját. A garanciális időre megfelelő alkatrészekkel ellát­juk a megrendelő partnereket, s ha valami nagyobb probléma adódik, a szerelő már utazik is. Szerencsére, ilyen nem for­dul elő. A szövetkezet dicsérő levelet már kapott külföldről, de minőségi reklamációt nem. Érettségi — levelezve — Szeret utazni? — Igen. De dolgozni is. Ér­dekel a szakmám. Munkámat is ellátva, levelező tagozaton érettségiztem. Sok segítséget kaptam munkahelyemtől, ta­náraimtól. Terveim? Nincs ke­vesebb, mint bármely más ko­rombeli fiatalnak. Természete­sen, nem bánnám, ha még jó ideig képviselhetném a Ceg­lédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezetét a kül­földi megbizatások alkalmával. E. K. Karatetétleni pont Monorról A felnőtt birkózók bronzérmesek Ebben az esztendőben iga­zán ritka vendég volt itthon Nagy Gábor, a Ceglédi Vas­ipari, Elektromos és Műsze­rész Szövetkezet szakmunkása: feladatai külföldre szólították, szocialista országokba, járja a világot, a rendeltetési helyen szereli és állítja munkába azo­kat az export berendezéseket, amelyek a szövetkezetben ké­szülnek. Most Lengyelország­ból, Ziledicéből tért haza. Állja a próbát — Húsüzemben volt dol­gom, egy húskonzervvonal készült. A gép, amellyel fog­lakoztam, az üzempróbán be­vált, megállta a helyét. Álta­lában nem éri panasz a há­zunk táját, erre büszke a szö­vetkezet. — A korábbi útjai? — Ebben az évben, ha szep­temberig számítom, csak hat hetet voltam itthon. Dolgoz­tam Csehszlovákiában, egy ri­maszombati konzervgyárban, ahol magyar szabadalommal készült sterilizáló berendezést és szabályozó vezérlőt kellett szerelni, munkába állítani, a műszerekkel együtt. Tulajdon­képpen a berendezésnek az a dolga, hogy a konzervgyári készítményeket tartósítsa. Hogy hasonlatot mondjak, dunsztolja, mint nagymamá­ink a jó befőtteket. A Német Demokratikus Köztársaságban is hasonló munkám volt. — Hogyan fogadják külföl­dön a magyar szerelőket? — Bizalommal. Elektromű­szerész vagyok, szakmunkás- tanuló is itt voltam, ebben a szöyetkezetben, ahol most dol­gozom. Sokat köszönhetek ok­tatóimnak, munkahelyem ve­zetőségének azért, ahogyan a fiatalokkal foglalkoznak. Szakmát és emberséget is ta- j nultam, mindkettőnek hasznát | látom. A magyar berendezd- j sek nemzetközi szabvány sze- ' rint készülnek, beleillenek a gyár egészébe. Viszont a kül­földieknek is vannak szabvá­nyaik, igényeik, kívánalmaik, össze kell őket hangolni. Szűk- ! ség van a nyelvismeretre, mű­szaki hozzáértésre és arra, hogy határainkon túl is meg­bízható, jó munkatársnak is-, merjék meg az embert mi­előbb. Igyekeztem minden tő­lem telhetőt megtenni. Az NDK-ban például igen nagy meglepetés ért: megkaptam a szocialista munka aktivistája kitüntetést, ami a mi kiváló dolgozó címünknek felel meg. Vigh József állatgondozó a borjakat eteti kózót pihentetett a másik két, sorsdöntő összecsapásra: Dunaújváros—Ceglédi VSE 9:1 Győrött: Kecskeméti István, Ceglédi VSE—Kinizsi Húsos 6:3 Győztek: Vasas Ferenc, Sí­pos Győző, Soltész János, Ta­lapka Mihály, Lengyel János, Szűcs Sándor. — Az NB I_be jutás — a Dunaújváros mögött, a má­sodik helyen — az utolsó for­dulóban dőlt el, a taktika, en­nek megfelelően, a' kockázat- vállalás, a győzelemre törés volt, amit a KSC ügyesen használt ki. KSC—Ceglédi VSE 7:3 Győztek: Kecskeméti István, Szűcs István, Szűcs Sándor. A harmadik hely eléréséért dicséretet érdemelnek azok, akik e küzdelemsorozatban szerepeltek, a döntőbeli bir­kózásért elsősorban Kecske­métit és Szűcs Sándort lehet kiemelnünk. V. L. Moziműsor Cegléd. Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap: A maláji tigris (Sandokan) — olasz—holland kalandfilm. Szombaton éjszaka: Gyalog­galopp (angol filmvígjáték). Vasárnap délelőtt: Ezek a fia­talok! (zenés magyar film). A művészmoziban: Utazás a ko­ponyám körül (magyar film). A mesemoziban, délutánon­ként: Az elefánt és a strucc. Abony, szombaton és vasár­nap, a korai előadásokon: A szegények kapitánya (román kalandfilm). Este fél nyolctól: Klein úr (francia—olasz film). Vasárnap délelőtt: Tótágas (magyar film). A művész mo­ziban: San Babila egy napja (olasz film). A mesemoziban: Észbe kaptál, gratulálok! (szov­jet ifjúsági film). Albertirsa, vasárnap: Police Python 357 (francia—NSZK film). Ceg- lédbercel, vasárnap: Zöld ra­kéták (szovjet film). Jászka- rajenő, szombaton és vasár­nap: Megtalálták a 7. századot (francia filmvígjáték). Törtei, szombaton és vasárnap: Ilye­nek voltunk (amerikai film). Labdarúgás. A Monor—Ceg­léd járási összevont bajnok­ságban a tizedik fordulóra ke­rült sor. Bár az öt ceglédi já­rási csapat közül négy idegen­ben lépett pályára, egyik sem szenvedett vereséget. Abony is otthonában tartotta a két pontot, Üllő ellen játszott. Rangadóra szintén sor ke­rült, amit a Bem SE II., ha csak minimális arányban is, de megnyert Vecsósen, tehát megtartotta kétpontos előnyét az élen. Csupán egy mérkőzé­sen nem született gól, amit legkevésbé a karatetétleniek bántak, mert a döntetlent je­lentette nekik. Eredmények: Monor—Karatetátlen 0:0, Gyömrő—Nyáregyháza 4:0, Vecsés—Bem SE II. 2:3, Abony —Üllő 3:1, Mende—Törtei 1:1, Péteri—Ecser 3:0, Maglód— Dánszentmiklós 1:2. AZ ÉLCSOPORT ALLASA: 1. Bem SE II. 10 9 — 1 51-13 IS 2. Gyömrő 19 7 2 1 22- 6 1« 3. Vecsés 10 6 2 2 27-18 14 Jelenleg a Törtei, 14 pont­tal a negyedik, az Abony pe­dig, 10 ponttal hetedik. Ifjúsági eredmények: Monor—Karatetétien 3:0, Gyömrő—Nyáregyháza 2:1, Abony—Üllő 2:0, Mende—Tör­tei 3:1, Péteri—Ecser 3:0, Maglód—Dánszentmiklós 2:2. Az élen a sort a Monor ve­zeti, a Törtei az 5., az Abony pedig a 6. helyen áll. Budapest serdülő bajnokság, XIV. csoport: Ceglédi VSE— MOM 8:1. Góllövők: Pusztai (4), Zra- dony (3), Rehák. Birkózás. Régen szerepelték olyan jól a Ceglédi VSE fel­nőtt birkózói csapatbajnoksá­gon, mint az idén. Már húsz év is elmúlt azóta, hogy az NB-ben érmet tudtak szerez­ni, most végre megtört a jég: az NB II-ben a harmadik he­lyen végzett a Vasutas, s nem sok hiányzott ahhoz sem, hogy az NB I-be felkerülhessen. A döntőbe — a két cso­portban lezajlott előcsatáro- zásokból — hat együttes ke­rült, a CVSE a Szegedi VSE és a Dorog elleni eredményét magával vitte, három ponttal rajtolt. Az első találkozóra esélytelenül állt ki, több bir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom