Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

12 wem ff \J(map 1978. NOVEMBER 6., HÉTFŐ K 4 HÍREK 4 HÍREK 4 HÍREK 4 HÍREK 4 H í-lÍDTTIf I TTínmr » rrir»r ______ •:*> hí rek 4 hírek 4 hírek + hírek 4 híre MA & ■ 1978. • Hétfő. november 6. Lénárd nap­ja. A Nap kél 6.35 — nyug­szik 16.20 órakor. A Hold kél 11.54 — nyug­szik 21.49 órakor. nflTMOD* 1978- n°vem- Xl(ILI«nr ■ oer 7. Kedd, az Októberi Szocialista For­radalom évfordulója. A Nap kél 6.36 — nyug­szik 16.19 órakor. A Hold kél 12.37 ?— nyug­szik 22.59 órakor. • Borult, erősen párás, az es- t{ órákban többfelé ködös idő, ködszitálással Napközben mér­sékelt, változó irányú szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet 5—10 fok között. — CÍMGRAFIKÁNK, a lap első oldalán, Pataky Tibor túrái grafikusművész mun­kája. — A Pest megyei Hírlap következő száma, az ünnepek után, november 9-én, csü­törtökön jelenik meg legkö­zelebb. MEGHALT TEVAN MARGIT Rövid és súlyos betegség után, életének 77. évében meg­halt Tevan Margit ötvösmű­vész, a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művésze. Békéscsa­bán született, 1901. január 18- ón. Művészeti tanulmányait 1921-ben kezdte meg a Buda­pesti Iparművészeti Főiskola ötvös-zománcozó tanszékén, majd három éven át kiváló mesterek mellett tökéletesítet­te tudását. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt és szerzett díjat, elismerést. Többek ■ között aranyérmet nyert az 1937. évi párizsi vi­lágkiállításon. Munkásságának elismeréseként Munkácsy-dí- jat és Érdemes művész kitün­tetést is kapott, kétszer pedig a Munka Érdemrend arany fo­kozatával jutalmazták. Halála művészeti életünk ér­zékeny vesztesége. Temetéséről később intézkednek. — A Csepel Autógyár az év első kilenc hónapjában a többi között 8753 autó­buszalvázat és 501 Volvo kiskocsit gyártott. ^ A gyár árbevétele a tervezettnek megfelelő, 6,51 milliárd fo­rint volt. Az export pedig 919 millió forint, amiből a tőkés kivitel elérte a 305 millió forintot. — Abonyi örömök. Az újonnan épülő bölcsőde- óvoda-napköziskonyha komp­• lexum építésére már há­rom kommunista szombat munkájának ellenértékét fi­zették be a nagyközség dol­gozói. A tanács azonban a gyermekintézmények szám­lájára ez évben még 200— 250 ezer forintot vár. A nagy­község lakossága az idén már 3800 négyzetméter jár­dát épített. S az utazók nagy örömére — részben szintén társadalmi munká­ban — az autóbusz-pálya­udvar fedett várócsarnoka is épül. Inkubátor-sorozatban A Medicor Művekben az új­szülöttek életmentésénél nélkü­lözhetetlen kórházi inkubáto­rok mellett az új típusú 1KH —12 hordozható inkubátor soro­zatgyártását is megkezdték. Ennek, a kis súly és méret mellett, nagy előnye, hogy ak­kumulátorról üzemeltethető, és gépkocsiban is szállítható. TOTH ÁRPÁD ötven Evvel ezelőtt, 1928. novemoer 7-én halt meg — 42 éves korában — Tóth Árpád költő, műfordító, újság­író, a Nyugat-nemzedék egyik legKiválóob alkotója. Apja, Tóth András szobrász 1889-ben családjával Debrecen be költözött. Fia itt végezte 1896—1904 között a reáliskolát, majd Budapesten magyar- francia szakos bölcsész lett, ta­nulmányait azonban nem fe­jezhette be. 1908-tól a Nyugat munkatársa, de csekély jöve­delme miatt vissza kellett köl­töznie Debrecenbe, ahol a Debreceni Függetlenségi Üjság színikritikusa lett; később a Debreceni Nagy Üjságnál dol­gozott. 1913-J)an végül mégis felköltözött a fővárosba, s há­zitanítósággal tartotta fenn ma­gát. Tüdőbetegsége 1915—16 kö­zött tátrai szanatóriumi keze­lésre kényszerítette. Ekkor Hatvány Lajos folyóiratának, az akkor induló Esztendőnek volt a segédszerkesztője. A proletárdiktatúrát 1919-ben Az úi isten című ódával kö­szöntötte- A tanács hatalom megdöntése után sokáig rend­kívül. nehéz körülmények kö­zött élt, s már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. 1921 őszén végre az Est munkatár­sa lett, ahová ».színes” híreket, politikai glosszákat írt. Itt je­lentek meg kritikái és szépírói müvei is. íLeerismertebb ver­seskötetei: Hajnali szerenád, Lomha gályán, Az öröm illan.) Elhatalmasodó bete°rséc:e korán végze+t vele: temetésen, a Far­kasréti temetőben Babits Mi­hály búcsúztatta a Nvusrat köl­tőnemzedékének kiemelkedő alakját. Egymást segítő brigádok Versenyszabályzat az abonyi- termelőszövetkezetben FEJLŐDÜNK NÖ A BETÉTÁLLOMÁNY — És most kitől kérünk kölcsön, elsejéig? EMELKEDIK A TEJTERMELÉS — Mindig Is tudtam, Riska, hogy karriert csinálsz! BŐVÜL A TELEFONHÁLÓZAT — Most már újabb ezerrel több némul el! ... Zsoldos rajzai a Újdonságok és virágok jövő évtől lép érvénybe. / mozgalom szervezésével, te vékenységével, értékeléséve kapcsolatos elvek kidolgozó sánál a már eddig használ módszereket, s a brigádok ja vaslatait is figyelembe vet ték. — Kiállítás. Hajdú László fes tőművész kiállítását november 6 án 11 órakor nyitják me Szentendrén, a Felszabadulás la kótelep klubjában. A művész és alkotásait Mucsi András mű vészettörténész mutatja be. Q nnepi gyalogtúra A Pilis-nyeregi szovjet hő sí emlékművet kószorúzzál meg november 7-én, kedden a szentendrei HÉV-állomás ról reggel 8 órákor induh túra résztvevői. A túrázói Pomázra HÉV-vel, onnan au tóbusz különjárattal a Két bükkfa-nyeregre utaznak, maj< gyalog teszik meg az utat a; emlékműig. Az ünnepség és i koszorúk elhelyezése után út jukat ismét gyalog f oly tatját a Fekete-kövek—pilisszentléle- ki pálos kolostor romjai—Két- bükkfa-nyereg útvonalon. Visz- szafelé Pomázra autóbusz- szal, Szentendrére HÉV-ve mennek. TÖLGYEK INFRAVÖRÖS DIAGNOSZTIKÁJA — ötezer tonna csirke. Az előzetes tervek szerint jö­vőre a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet tagjai­nak háztáji gazdaságaiban ötezer tonna broilercsirkét nevelnek. Az állatok túl­nyomó többségét exportál­ja a gazdaság. — Váci lexikon. Tihanyi Er- nőné, Móritz Valéria a váci For­te-gyár dolgozója lexikont állí­tott Össze a város történetében szerepet játszó személyiségekről, a váci tudnivalókról. A lexikont a közeljövőben kiadják. — Könyvszeretők. Örven­detesen nő a diósdi közsé­gi klubkönyvtár olvasói­nak száma. Az intézmény­be az idén már eddig is töb­ben iratkoztak be, mint ta­valy. Pedig akkor is szor­galmasan olvastak, hiszen a gyerekek 7650, a felnőt­tek pedig 4232 kötetet vet­tek kölcsön. JUBILÁLÓ GIMNÁZIUM A budapesti V. kér., Eötvös rózsef Gimnázium fennállásának 25. évfordulója alkalmából no- ember 20-án az Erkel Színházban nűsoros ünnepi találkozót rendez. I belépésre érvényes helyjegyeket l napokban szétküldték a jelent­kezőknek. Korlátozott számban nég kaphatók jegyek, ezért a endező bizottság hétköznaponként 2—13 óra között ügyeletet tart, tőgy a később jelentkezők igé- lyeit kielégíthesse. Szól a puska, harson a kürt Terítéken, hálóban, erdő-mez« vadja / A R PEST MEGYEI HÍRLAP »' A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Megjelenik — hétfő kivételével — naponta. — Főszerkesztő: dr. Lőkös Zoltán.—i Főszerkesztő-helyettes: Sági Ágnes. — Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1951. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. — A szerkesztő« ség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100 és 336—130. — Szerkesztőségi titkárság: 140—447. FIOkszERKESZTOSEGEINK: Ceglédi Hírlap, Cegléd, Kossuth tér 1. Pf.: 19. 2701. Telefon: 11—400. — Gödöllő és Vidéke, Gödöllő, Szabadság tér 1. Pf.: 47. 2100: Tel.: 81— Moncr és Vidéke, Monor, Kossuth u. 78. Pf.: 51. 2201 Telefon: 157. — Nagykőrösi Híradó, Nagykőrös, Hősök tere 7. 2750. Tel.: 398. — Váci Napló, Vác, .Lenin u. 45. Pf.: 32« szti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítők« *601, Tel.i 10—095. A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest,Xelejps vezető; Csöndes Zoltán vezérigazgató, — Terjeszti a tkéU — Előfizetési díj havonta 20 forint* Index; 35 004 HU ISSN 0133—0659 fest megye vaaoan gazdag területgin gyakran dörren a puska, harsan a kürtszó, je­lezvén, hogy a 83 területtel rendelkező és a 17 bérkilövő vadásztársaság mintegy 4000 tagja megkezdte a nagy vadá­szatot. November első napjai nagy­üzemének magyarázata egy­szerű: a hazánkban találha­tó hasznos és kártékony va­dak, az őzbak kivételével, mind vadászhatok november elsejétől. Ez az időszak, ami­kor a vadásztársaságok éves kilövési tervüket teljesíthetik, s megkezdik a felkészülést a télre. Balázs István, a megyéi ta­nács erdészeti, vadászati és természetvédelmi felügyelője jó ismerője a vadásztársasá­gok tevékenységének: — Csúcsidőszak a novem­ber a társaságok életében, bár az egész mezőgazdaságot érintő mintegy 3 hetes elcsú­szás itt is érezteti hatását. Most kell igyekezniük, hogy az éves tervben meghatáro­zott számú vadat kilőjék, il­letve befogják. A számok is jelzik, helytállásra van szük­ség. A nagyvadak közül 1187 szarvast és 5280 őzet kell el­ejteni. Az őzállomóny az utób­bi években megsokasodott, így az évi szaporulatnál töb­bet kell kilőni, hogy a ter­mészet egyensúlya fel ne bo- moljon. Az őzbak vadászata már befejeződött, most a suták és a gidák selej­tezése van soron. Dámszarvas csekély számban csak Pusztavacs. Cegléd és Nagykőrös környékén találha­tó, bár terjeszkedésére vall, hogy Bugyi térségében is fel­fedeztek egy-egy példányt. Ezekből negyvenhetet, a bör­zsönyi muflonból hetvenné­gyet kell leteríteni. A vad­disznók jelentős károk okozói lehetnek, ezért a megelőzés érdekében, 1191-et lőnek ki közülük. — Külföldön az egyik leg­keresettebb vad a nyúl. Élve is egyre többet exportálunk belőle, tehát a vadász fegy­vere mindinkább a befogó há­ló lesz. A mezei nyulak szá­ma sajnos csökkent, mert kedvezőtlenül megváltoztak életfeltételeik. Azonban még így is 27 ezer 700 tapsifül esi ejtenek el a vadászok. — Százegyezer fácán kilö­vését tervezték a társaságok, ezzel szemben csak 80 ezret teljesítenek évek óta. Ennek oka, hogy a fácán természe­tes szaporulata nem olyan mértékű, mint reméltük, 50— 60 ezer mesterségesen te­nyésztett fácánt engednek ki a társaságok évente. — A fogolynál sem kedve­zőbb a helyzet. Ez a vad al­kalmazkodott legkevésbé a nagyüzemi gazdálkodás nyo­mán megváltozott feltételek­hez, s a növényvédő szerek is megviselték. • Az állatok 8 százaléka beteg volt, 12 százalékuk pedig va­lamilyen rendellenességgel jött a világra. Ezért fogoly­ból ötezer-ötszázat ejtünk csak el. — A társaságoknak most fel kell készülniük a télre is. Az etetőket meg kell javíta­ni, s újakat is készítenek. Sa­ját termésből 4492 mázsa ta­karmányt, vásárlás útján pe­dig több mint 20 ezer mázsa vadeleséget biztosítanak. G. M. Rőzsec§ajpó és rézsisak Hetvenöt éves tüzoltóemlékek Dunakeszin amelyen Takács Béla őrnagy átnyújtotta az országos pa­rancsnok dicsérő oklevelét és a jubileumi porcelánvá­zát. Áldozatkész munkáju­kért és helytállásukért töb­ben kaptak kitüntetést és ok­levelet. A Tűzbiztonsági Erem arany fokozatát Kővári Jó­zsef, az egyesület parancsno­ka vehette árt. Mogyorósi Ferenc, aki ötven éve önkén­tes tűzoltó, a Szolgálati Érem aranykoszorús jelvényét kap­ta. Szambauer János már nem lehetett jelen az ünnepségen, kitüntetését — a Tűzbizton­sági Erem bronz fokozatát — izvegye vette át. Az egyesületnek jelenleg !2 tagja van. A fiatal és idő­sebb korosztály egyaránt lel­kesedéssel veszi ki részét a nunkából, az elődök példá­ját követve. Rőzsecsapő, tiszti kard, pa­rancsnoki sisak, megsárgult tűznapló és még megannyi érdekes tárgy látható a du­nakeszi tanács folyosóján ren­dezett kiállításon, amely a 75 éves helyi önkéntes tűzoltó­egyesületet köszönti. Bármennyire izgalmasak a szemlélő számára ezek a re- . likviák, nem árulnak el min­dent a jubiláló egyesületről. Többek között azt sem, hogy sokszor hiányos felszerelés­sel kellett felvenniük a tűz- ■ zel a harcot. A felszabadulás itt is változást hozott. A du- , nakeszi önkéntesek 1945 óta jelentős állami támogatást \ kapnak, 800 pártolótagja is ‘ van az egyesületnek, akik kü­lönböző összeggel járulnak ' hozzá a felszerelések meg- s vásárlásához. I A jubiláló egyesület tegnap í délután ünnepi ülést tartott, j Vácott 8—15, Nagykőrösön pedig csak 4—6 forintot kér­tek. Gyökérzöldségekből és ká­posztafélékből is nőtt a kíná­lat. Olcsóbb lett á zeller, a sütőtök, a karalábé, a cékla s a fejes és vöröskáposzta is. Viszont a kelkáposzta, a sár­garépa és a petrezselyemgyö­kér ára változatlan maradt. Újdonság volt a sütőtök, amiért Gödöllőn egy kilót 3 forint 60 fillérért adtak. Különösen élénk volt a gyümölcspiac: tovább mérsék­lődött az alma ára, a legol­csóbb 4—5 forintba került. A kertbarátok örömére a nagykőrösi piacon húsz fo­rintért rózsatöveket is árul­tak. A gödöllőin pedig szin­te karneváli volt a virágkí­nálat. Az eladók — úgy tű­nik — arra számítottak, hogy a kettős munkaszünet alkal­mából a baráti látogatások is szaporodni fognak, hiszen Gö­döllőn a silány szegfűcsokro­kért is nyolc forintot kértek. B. Gy. A háztartások többségében az a szokás, hogy a hét köz­ben elfogyasztott üzemi ebé­dek és vacsorák után a hét végére az asztalra finom, há­zi ételeket tálalnak. Ennek érdekében a háziasszony sem magát, sem pedig a pénztárcá­ját nem kíméli. Különösen így van ez akkor, ha — mint most — több munkaszüneti nap követi egymást. Az ünnepi készülődés most nem vámolta meg túlságo­san a háziasszonyok pénz­tárcáját. A termelőüzemek és a kereskedelmi vállalatok ugyanis a lefagyástól félve zöldpaprikából, paradicsomból piacra küldték a frissen fel­vásárolt készleteket. S ugyan­ezért a hét végére a piaco­kon sok volt a karfiol is. Vá^ cott kilóját 7—10 forintért mérték. A paprika kilóját Budapesten 7—36, Vácott 15 —28, Nagykőrösön pedig 6—25 forintért adták. A nagy kí­nálat hatására a paradicsom ára is mérsékelt volt: egy kilóért Budapesten 8—24, Rekord a DCM-ben Túl az egymillió tonna cementen ményre vezetett. Máskor, rosz- szabb hónapokban 60—65 ezer, átlagosan 80—90 ezer tonna cement készül a DCM-ben, s ennyi jut el a felhasználók­hoz. Az októberi, minden ed­digit megdöntő rekord 130 ezer tonna. A DCM dolgozói­nak és a fuvarozók jó munká­jának eredményeképpen be­hozták a lemaradást, no­vember 1-ig 1 millió tonna cementet készítettek. Így ar­ra is van remény, hogy túl­teljesítsék idei 1 millió 165 ezer tonnás tervüket. Szeptember közepén még akadozott a mésztermelés is, mert a keszegi kőbánya nem tudott folyamatosan alan- anyagot szállítani. Miután a fuvarozást sikerült meggyor­sítani, az eddigiekhez képest itt is kétszeres kapacitással dolgoznak. Nagykőrösi győztesek A Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége ver­senyt hirdetett az üzletháló­zat boltjainak tetszetősebbé tételére. Az év elején meghir­detett versenyt most értékel­ték. Az első helyre a nagy­kőrösi Áfész került, megelőz­ve a Gödöllő és Vidéke, vala­mint a Szob és Vidéke Áfesze­ket. A lakásszövetkezeti ágazat­ban a Vác—Deákvár ifjúsági­munkás lakásépítő és fenntar­tó szövetkezet végzett az el­ső helyen. A második helyre egyenlő pontszámmal a szent­endrei Teátrum és a százha­lombattai lakásszövetkezet ke­rült. Felépítése óta sok gond­dal küszködött a DCM. A technológia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a gyár mégis többször elnyerte a kiváló címet. Hogy miért? A gyártósorok fogyatékossá­gait jó néhányszor a munká­sok lelkesedése pótolta. A gépjavítások, a hibák miatt el­veszett időt túlórákkal, ön­ként vállalt hétvégi műsza­kokkal pótolták. Az utóbbi években megerősödött ugyan a magyar építőanyagipar, még­is szükség van a váci gyár évi több mint 1 millió ton­na cementjére. Idén, ahogyan arról Koltai Imre, a gyár igazgatója tá­jékoztatott szeptemberben, még úgy látszott, veszélyben a terv, nem tudnak elegendő cementet készíteni. Munkásaikhoz, s a termé­keiket szállító vállalatokhoz fordultak segítségért Kérték, bocsássanak rendelkezésükre a szokásosnál több szállítóesz­közt, vasúti kocsit és trélert. Nagybani vásárlóikat pedig arra biztatták, hogy lehető­leg saját gépkocsijaikon vi­gyék el a zsákos cementet.. Az összefogás jelentős ered­Az abonyi Ságvari Endre Termelőszövetkezet verseny- bizottsága értékelte a szo­cialista brigádok harmadik negyedévi munkáját. Megál­lapították, hogy az őszi ten­nivalókból — betakarítás, ta­lajelőkészítés, vetés — alapo­san kivették részüket. Ahhoz, hogy a még hátralévő fel­adatokat idejében megold­ják, továbbra is szükség van a brigádtagok helytállására. Az állattenyésztésben dolgo­zók például besegítenek a szű­re telésbe. A versenybizottság már el­készítette a szövetkezet ver­senyszabályzatát is, amely a Növényi betegségek, környezetszennyezési ártalmak korai felis­merésében az embert ma már nagymértékben segítik az infravörösre érzékeny negatívra készített légi felvételek. A fertőzött kultúrák hőmérséklete megváltozik az egészséges növényhez képest, mintha egy lázas állapot jönne létre. Ebben a stádiumban különösebb színválto­zás még nem tapasztalható a növényekben. A növények a fertőzés kezdetén fokozódó infrasugárzást hoznak létre, ez érzékelhető a leve­gőből infravörös film, vagy termál infra-mérőberendezés segítségével. Fel lehet Így mérni a fertőzés gócait, terjedési irányát. A Minnesota Egyetem (USA) mezőgazdasági szakemberei a hetve­nes évek közepén fejezték be légi felvételeiket annak megállapítása céljából, hogy ezt a módszert lehet-e alkalmazni a tölgyfák jelleg­zetes betegségének a korai megállapítására. A betegséget a Ceratocystis fagacearum kórokozó okozza. -Későbbi stádiumban a lombozat her- vadásával jár a betegség. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy az infra légi felvételek segítségével a betegség korai stádiumban fel­ismerhető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom