Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

Betűrejtvény A Budapest felől gépko­csival, autóbusszal Vácra érkezők immár hosszú ide­je kaján mosollyal állapít­hatják meg: Vác nemcsak kultúrváros, de furfangos település is, mert a vendé­geket betűrejtvénnyel fo­gadja. A Híradás-pálya szomszédságában díszelgő feladványon ez olvasható: ... v ... zöl.. .es .. .nk. .b . . .71. A rejtvény helyes meg­fejtéséhez segítséget adott egy archív fotó a vendég- fogadó tábla fénykorából, amikor még ez a szöveg ál­lott rajta: ÜDVÖZÖLJÜK 900 ÉVES VÁROSUNK­BAN. H. I. Sorra járja a községeket Igen népszerű járásunkban a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat mozgó felvevőhelyként működő autóbu­sza, melyet Bemecebarátiban is, ahol a kép készült, igen so­kan vesznek igénybe. Barcza Zsolt feiveiele" Maié jka-díjasok Az ifjúság neveléséért Matejka János újságíró, köl­tő, szerkesztő és műfordító volt, aki 1917-től a haladó szellemű Váci Újságnál dolgo­zott, majd a Tanácsköztársa­ság idején tagja volt a városi direktóriumnak s a Váci Vörös Újságot szereksztette. Horthy bírósága, miután a hétkápol­nai kivégzést a csodával hatá­ros módon túlélte, életfogytig­lani fegyházra ítélte; 1921-ben, fogolycsere révén került a Szovjetunióba, ahol vezetőségi tagja lett a Szovjet Írók For­radalmi Szövetségének. A Pedagógusok Szakszerve­zete Vác városi bizottsága né­hány évvel ezelőtt Matejka- díjat alapított a neves helyi politikus emlékére (emlékét márványtábla, utcanév is őr­zi). A Blaskó János váci szob­rászművész alkotta díszes bronzplakettet, a díjról szóló oklevelet és a vele járó pénz­jutalmat az idén is, mint min­den évben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójának előestéjén, Vásár­helyi József, a pedagógus- szakszervezet városi bizottsá­gának titkára adta át két ki­váló pedagógusnak. Három évtizede A Hallássérültek Kisegítő Iskolájának november 7-i ün­nepségén, az intézmény ta­nulói, tanárai és dolgozói előtt vette át a díjat Rostetter Margit tanítónő, aki a háborús években végezte a tanítókép­zőt és három évtizeddel ez­előtt, 1948-ban kezdte meg pe­dagógusi munkáját Vácott. Először a Hámán Kató Általá­nos Iskolában tanított, aztán átkerült a Gábor József Álta­lános Iskolába, majd a 24 éves működés után, nehéz feladatot vállalt: a Hallássérültek Kise­gítő Iskolájának lett a neve­lője. Tanítványai szeretik, kol­légái becsülik a hivatásának élő pedagógust. Több mint 30 esztendeje, 1947 augusztusa óta tagja a Pedagógus Szakszervezetnek. Három évig titkár.volt iskolá­ja alapszervézetében, 1951-ben megválasztották a Váci Váro­si és Járási Pedagógus Szak- szervezeti Bizottság elnöké­nek. Négy évig viselte a tiszt­ségét, jelentős szakszervezeti munkát fejtve ki a város és a járás iskoláiban, intézményei­ben. A Hallássérültek Kisegítő Iskolájában elért nagyszerű eredményeiért 1975-ben meg­kapta az oktatásügy kiváló dolgozója miniszteri kitünte­tést. Jelenleg a Csikós József utcai intézet nevelőotthonát vezeti, továbbra is segítve a szakszervezeti tevékenységet és az ifjúság nevelését. Bernáth Kálmán tanár az idősebb pedagógusgeneráció­hoz tartozik: 1940-től tanít, Előadások a csillagászati héten A váci Madách Imre Mű­velődési Központ, a Pest me­gyei TIT-szervezet segítségé­vel, csillagászati hetet rendez, neves előadók közreműködé­sével. Tegnap, november 9-én, dr. Kulin György, az Uránia Csil­lagvizsgáló nyugalmazott igaz­gatója tartott bevezető elő­adást, Csillagközi utazás cím­mel, ismertetve az évszázados terveket és beszélt napjaink valóságáról. Ma, november 10-én Kiszel Vilmos, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem csillagászati tanszékének tanára tájékozta­tást ad arról, hogy van-e élet- lehetőség a naprendszer más bolygóin? 1947 óta váci iskolákban, 1950-től 1957-ig -a Pest megyei Tanács művelődési osztályán dolgozott mint testnevelési felügyelő, majd a Báthori ut­cai Általános Iskolába került. Mint városi sportfelelős, na­gyon sokat tett a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelése érdekében. Szakmai tekintély Budapesten, 1945-ben, egyik alapító tagja volt a Pedagó­gusok Szakszervezetének. A szakszervezeti munkában szer­zett tapasztalatait Vácott is értékesítette, a Báthori utcai iskolában 16 évig volt szak- szervezeti titkár. Később, 1982 és 1972 között, Vác város tanulmányi fel­ügyeletét látta el, de 1973-tól ismét visszatért a diákok kö­zé: a Váci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola tanára lett. Sokat fáradozott a szemléltető okta­tás korszerűsítéséért, csaknem fél évszázados tapasztalataival segíti az iskolai KlSZ-szerve- zet munkáját. Bernáth Kálmán, akinek szakmai tekintélye városszer­te elismert, sokat tesz önzet­lenül, társadalmi munkában városáért, a közösségért, 1966- ban az oktatási miniszter ki­váló tanár kitüntetésben ré­szesítette. És most — Rostetter Margit­tal egy időben — egész élet­műve, munkássága elismerése­ként, ő is a Matejka János díjas pedagógus megtisztelő cím birtokosa lett. Papp Rezső XXII. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1978. NOVEMBER 10., PÉNTEK • • Üzem- és munkaszervezés a DCM-ben A szakemberek felismerése Hefven hiba jelző lapocska A Kötekedő című televíziós sorozat legutóbbi műsorában az egyösszegű berutaivanyozas előnyeiről esett szó. A miskol­ci hőerőmű karbantartói a ri­porternek elmondták: gyakran járnak a főnökök nyakára a gyorsabb és pontosabb anyag- ellátás érdekében, s maguk is arra törekednek, hogy a mun­kaidő szinte minden percét ki­használva, mielőbb elvégezzék a feladatot, felvegyék az érte járó pénzt. Tervszerűen Amiről a szimpatikus mun­kások egyszerű szavakkal be­széltek, az nem más, mint a gyakran emlegetett üzem- és munkaszervezés egyik gyakor­lati megvalósulása. Erről, a gazdasági fejlődésünket nagy­ban befolyásoló témáról már kötetnyi tanulmány és szak­mai vitaanyag látott napvilá­got. A párt XI. kongresszusán elhangzott beszámolóban, de már azt megelőzően, a Köz­ponti Bizottság 1971. decem­ber 1-i ülésén is külön foglal­kozott az üzem- és munkaszer­vezéssel. A szavakat tettek kö­vették: valamennyi gazdasági területen tevékenykedő párt- szervezet cselekvési program­jában a végrehajtásért fele­lősök és a határidő pontos megjelölésével rangsorolta a feladatokat. Vácott, a Cement- és Mész­művek gyárában a párt-végre­hajtóbizottság a közelmúltban értékelte a helyzetet. A téma már két esztendővel ezelőtt is szerepelt a testület napirendjén, ám az azóta be­következett változások szüksé­gessé tették, hogy ismét számba vegyék az eredménye­ket és a gondokat. A gyárban az előző években átlagosan mintegy harminccal csökkent a fizikai dolgozók száma, napjainkban nyolcszáz- nyolcvanöten dolgoznak ott. A gazdasági feladatok azon­ban egyre növekednek, ezért, a lehetőségekhez mérten, . a DCM-ben tervszerű munka­erő-gazdálkodásra törekednek. Az egyre súlyosbodó helyzet­ben megoldást jelentene a gé­pesítés, de — mint arról la­punkban nemrég beszámol­tunk — csaknem 1,2 milliárd forintra lenne szükség csak a bányaüzemi teljes felújításhoz. A szakemberek felismerték, hogy az egyetlen kivezető út az üzem- és munkaszervezés­ben rejlik. Nagy gondot jelent jelenleg a gyárban a technológiai és a munkafegyelem meglazulása. Mérésekkel megállapították, hogy a munkaidő csaknem egyötöde kihasználatlan a nor- mázott területeken, más he­lyeken pedig még rosszabb a helyzet. Ésszerű döntések alapján, az előző öt esztendőben több mint hússzal csökkentették a munkakörök számát, követke­zésképp lehetőség nyílt mun­kaerő-átcsoportosításra. A DCM-ben felfigyeltek ar­ra is, hogy nem mindegy, ki kezeli az egyes gépeket, beta­nított vagy szakmunkások-e? Szám szerint nem mutatko­zott ugyan változás, de a hoz­záértés csökkent, ami jelentős gondokat okozott, ezért vizsgá­latokat végeznek a szakmai képzés és utánpótlás nevelése lehetőségeinek felderítésére. Érdekeltség Korszerűsödött a bérezési rendszer is. Amíg például 1974-ben az összes munkás csupán 26,7 százaléka dolgo­zott darabbérben, addig nap­jainkban már 72,9 százalékuk. A gyárban igyekeznek érvényt szerezni a munka szerinti jö­vedelemelosztás elvének. Felismerték azt is, hogy az egyes munkaterületeket érde­keltté kell tenni az egyre reá­lisabb normaidők megállapí­tásában, habár az országban érvényben levő bérmechaniz­mus nem minden esetben te­szi lehetővé. Két évvel ezelőtt határozta el a DCM gazdasági és párt­vezetősége a Dolgozz Hibátla­nul munkarendszer bevezeté­sét, elsőként a cementiparban. Kísérletként a bányaüzemben Anyakönyvi hírek Pályaszéli jegyzet Tizenegy idegen Játékos? Született: Hegedűs László és Evelley Erzsébet: Tamás, Nyári Ferenc és Gál Magdolna: Fe­renc, FleLschmann József és László Róza: Edit, Skripeczky István és Zádor Éva: Gábor, Veres Ferenc és Bedő Piroska: Ferenc, Szabó Ottó és Nagy Márta: Brigitta, Kantó Zoltán és Kovács Auguszta: Zalán, Kovács Gyula és Som Teréz: Teréz, Mészáros László és Hirnyák Zsuzsanna: László, Petényi Pál és Csernovai Mag­dolna: Gábor, Mede János és Füsi Ilona: Anikó, Mészáros Lajos és Bednárik Viola. Vio­la, Pereházy Pál és Kendefi Judit: Gergely, Baka János és Kalácska Angéla: Éva, De- mény Imre és Misnyovszki Margit: Rita, Galántai Sándor és Gere Klára: Barbara nevű gjjermeke. Házasságot kötött: Eigen Pé­ter Szélessy Andreával, Frid- rich István Saskó Évával, Sza­Pályaszéli jegyzetünket hét­ről hétre mind hálátlanabb feladat papírra vetnünk, hisz a krónikás, ki végigkíséri a Vá­ci Híradás bajnoki találkozóit, minden vasárnap azzal a szándékkal foglal helyet a le­látón, hogy végre tiszta szív­vel megdicséri a csapatot. De más a szándék — és más a valóság. Mert a fordulók egy­mást követik, a váci gárda já­téka azonban csöppet sem ja­vul. A krónikás tehát — akar­va akaratlan — bírálni kény­szerül. Igaz, a pozitív válto­zás a legkevésbé sem tőle vár­ható. Huszáros indítás A Kossuth KFSE elleni mér­kőzés a lehető legjobban kez­dődött. Régen látott lendü­lettel vetette magát a küzde­lembe a Híradás, és tizenkét perc elteltével, már két"ól'3 vezetést szerzett. A nézőtéren felderültek az utóbbi idők balsikereitől elkomorult ar­cok, annak ellenére, hogy a huszáros indításhoz a vendég­védők szarvashibái is hozzá­járultak. Szikszai a számtalan lehet­séges megoldás közül a leg­rosszabbat választotta, s a sa­ját kapujába juttatta a lab­dát, ennek következtében szinte pánik tört ki a szent­endreiek hátsó soraiban. Só­lyom ki is használta a zavart, s amikor másodszor megrez- dült a KKFSE hálója, aligha gondolta volna bárki is, hogy ezen az összecsapáson pontot veszthet a hazai gárda. A végeredmény mégis: 2:2. S hogy mi történt a Híradás­sal a mérkőzés hátralévő 78 percében, azt a leginkább hoz­záértő Duna-parti szurkol.k sem igen érthetik. Érthetetlen folytatás Könnyű lenne a döntetlent a kapus Hámori számlájára írnunk. Valóban, a váci r- puvédő mindkét kapott gólért hibáztatható. Az első alkal­mával rosszul helyezkedett, a másodikat pedig — nincs jobb szó — egyszerűen bevédte. Nem vitás, a háló őrének jó, vagy rossz formája mér­kőzéseket dönthet el. De ezen a találkozón — nem győzzük ismételni — már 2:0-ra veze­tett a Vác! Egy és egy ne­gyed óra állt a hazai me­zőnyjátékosok rendelkezésé­re, hogy újabb gólt, 'ólokat szerezzenek. Nem tették. Pe­dig. ha csak eggyel többször kerül a katonacsapat kapujá­ba a labda, a két kapushiba ellenére is, a Híradásé a két pont. A középpályásoknak és csatároknak azonban tizenkét perc elteltével elfogyott a tu­dományuk, így azután foko­zatosan játékba lendülhetett az ellenfél, s ha a meccs vé­gén Ambrus két ízben is csak egy kicsivel jobban céloz, a 2:2-ből könnyen 2:3 lehetett volna. Mi okozhatta a bravúros kezdés utáni hanyatlást? A fáradtság? Ugyan! Kevesebb, mint negyedóra eltelte után?... Az önbizalom hiánya? Hi­szen biztosan vezettek Var- gáék... Akkor? A tények -r- tények ma­radnak. A Híradás a mc'-kS- zés legnagyobb részében egyetlen épkézláb támadás­vezetésre sem volt képes, pon­tatlan labdatovábbítások sora bosszantotta a nézőket, sok­szor úgy tetszett, tizenegy, egymásnak idegen játékos küzd egy csapatban. Álmodozás A krónikás pedig kelletlenül vágta zsebre jegyzetfüzetét. Rossz kedvét legfeljebb a kép­zelet játékai feledtették. Mert hazafelé menet egy igazán örömteli, nagy iramú, sok­sok gólt hozó, győztes váci mérkőzésről álmodott. Csak­úgy, mint' a hideg időben is kitartó kétezerötszáz, s az ott­honmaradt. a Híradás fel- emelkedésében reménykedő, ki tudja, hány hazai szurkoló. Hegyi Iván alakították ki a munkarend- szer megvalósításának feltéte­leit, s az idén sor kerülhetett az alkalmazásra is. Június 1- től például már működik a kő minőségének egyenletesebbé tételét szolgáló, úgynevezett minőségbiztosítási rendszer. Komplex havi terveket készí- tenex a szakemberek, s a terv­szerű termelés eredményessé­ge már az első félévben meg­mutatkozott. A munka során észlelt hiányosságokat a dol­gozók a DH-hibajelző lapokon juttathatják el az illetékesek­hez. Aki a túlzott adminisztrá­lástól féltette a mozgalmat, azt megcáfolják az eddigi eredmények: szeptember kö­zepéig mintegy 70 hibajelző lapocska érkezett meg a cím­zettekhez. Fellendült az újítá­si tevékenység is, és javult a munkafegyelem. A bányaüzem vezetői rendszeresen részt vesznek a DH keretében zajló képzéseken. Felelősséggel Természetesen, néhány hó­nap alatt nem lehet átfogó értékelést adni a hibátlan munkára buzdító rendszerről, azonban a cementgyári ta­pasztalatok szerint, a DH be­vezetése mindenképpen előbb« relépést eredményez az üzem- és munkaszervezésben, még akkor is, ha a DCM-ben több hiányosságot tárt fel a párt­végrehajtóbizottság értékelése. A testület fontos teendőként ! jelölte meg például azt, hogy a dolgozóktól beérkező javas­latokkal felelősséggel és a ha­táridő megtartásával foglal­kozzanak a vezetők. Fordán Tibor, a pártbizott­ság titkára még egy fontos dolgot említett: a szervezések ütemének meggyorsítása érde­kében ésszerűsíteni kell a lét­számgazdálkodást, s nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a kádermunkának. Furucz Zoltán A tanács és a Generál Egpitműködés — Főtéri Híd a Márton patak fölé A fóti nagyközségi tanács és a Generál Közös Vállalkozás együttműködési szerződést kö­tött az év elején. A vállalko­zás a településfejlesztési el­képzelések megvalósításában segíti a tanácsot, továbbá a szolgáltató hálózat bővítésé­ben, az oktatási és szociális épületek felújításában, kar­bantartásában is részt vesz. Az idén, a sportpályán, a díszemelvényt készítették el a Generál dolgozói, társadalmi munkában. Az Egy üzem, egy iskola mozgalom keretében, a fóti 3. számú iskola kerítését javították meg, felújították a tanács épületét. Az autóbusz­váróterem padjait is ők javí­tották meg, ugyancsak társa­dalmi munkában. Az erre az évre tervezett feladatuk még a Márton pa­tak hídjának felújítása, a 3. számú óvoda foglalkoztató ter­mének lambériázása és kor­szerűsítik az 1. számú iskola kiszolgáló épületeit is. G. M. Vasárnap A Galériában énekel a KiSZ-kérus Vasárnap, november 12-én, délelőtt, a Magyar Nemzeti Galéria Vasárnapi kórusmuzsi­ka sorozatában a váci K1SZ- kórus ad hangversenyt. I A záróelőadás címe: A Föl­dön kívüli életről — a bioló- \ gus szemüvegén keresztül néz­ve. Előadó dr. Gánti Tibor, az ELTE genetikai tanszéké­nek tudományos főmunkatár­sa. Az érdeklődéssel várt elő­adás nemcsak a témája miatt vonzó: dr. Gánti Tibor helyi születésű, egykori váci diák, akit a rádió és a televízió ré­vén százezrek megismertek, s aki könyveiben, előadásaiban az élet lényegét, az élet alap­törvényeit keresi. A szerzők a 18 órakor kez­dődő előadások után műveiket a helyszínen dedikálják. P. R. bó Zoltán Viszus Ágnessal, Kö­kény László Vastag Máriával, Radics Sándor Berecz Rozáliá­val. Vácott hunyt el: Ábrahám Istvánná Horváth Ilona (Vác, Nagykörút 98.), Kuppan Ká- rolyné Fodor Rozália (Vác, Burgundia u.), Kálmán Géza (Vác, Kossuth utca 2,), Csiz­máink Ferenc (Vác, Palmiro Togliatti utca 24.), Tóth Imre (Főt), Kardos János (Szód), Nagy Károly (Pásztó), Kollár József (Göd), Duffek Mihály (Gödöllő), Mátyás Ignáczné Krajcsi Margit (Vác, Árpád u. 60.), Kovács Mihályné Vona Terézia (Dunakeszi), Sztuska [ Józsefné Papp Anna (Szód), Barna Márton (Csornád), Ne­mes Sándorné Lőrincz Eszter (Vác, Erzsébet u. 64.), Zengő Istvánná Horák Emília (Vác, I Burgundia u. 9.), Stausz Nán- I dór (Erdőkertes).

Next

/
Oldalképek
Tartalom