Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
1978. NOVEMBER 1., SZERDA Heti jogi tanácsok 0 Mit kell tudni a bérlakásom cseréjéről. Az utóbbi időben több kér- st kaptunk olvasóinktól a íáscserék jogi lebonyolítását etően. A lakáscserék bármilyen yszerűnek is tűnnek első tásra, alapjában sokszor íggé bonyolultak. A legegy- erűbb, amikor két egyforma tékű lakás bérlője megegye- i a cserében. Ha egyik vagy indkét lakás állami lakás, csere lebonyolítása a ta- icsi szervekre tartozik. Bódultabb a dolog, ha állami irlakás és magántulajdonú saládi ház, öröklakás, társas- iz) cseréjéről van szó. Olyír problémát jelent az is, nikor egy lakást akarnak ít lakásra vagy több lakást tarnak egy lakásra, kettes így hármas cserével lebo- yolítani. Általában egy la- íst azok szeretnének több .kásra elcserélni, akik nagy ikással rendelkeznek, és több >alád vagy hozzátartozó gyüttlakását kívánják a cse- svel megszüntetni. A fenékből is látható, hogy szinte lány csere, annyiféle, és ez und különféle jogi problémá- at is felvethet. Annyit azon- an már elöljáróban leszögez- etünk, hogy állami lakás seréjére szerződést csak írásán lehet megkötni. Nem ál- imi lakás esetében is szüksé- es a bérbe adó (a tulajdonos, haszonélvező) hozzájárulá- a a cseréhez. Sokszor van ilyan elgondolásuk a cserében észt vevőknek, hogy a csere olytán például családtagi mi- lőségben bejelentett idegen zemély vagy az albérlő is inálló bérlővé vagy bérlő- árssá legyen. Jó tudni azonban,, hogy nem lehet bérlő, lletve bérlőtárs az, aki előzőleg nem volt az. Egy esetben azonban bérlőtárssá válhat, mégpedig az a személy, aki a bérlőnek közeli hozzátartozója (házastársa) vagy legalább 5 évig együtt laktak. Ha magánszemélyek kötnek lakáscsere-szerződést, még, ha a cserélendő lakások között nincs is állami bérlakás, fel kell sorolni, hogy kik azok a személyek, akik a cserélendő lakásba együtt költöznek, illetve, ha valaki visszamarad, az milyen jogcímen történik. A csereszerződésben a lényeges adatoknak szerepelniük kell. Nem kerülhet utólag jogi bonyodalmakba például a bérlőtárs, ha o többi bérlőtárs is hozzájárult a cseréhez. • S ml a helyzet a társbérleti lakrész cseréjénél, kell-e a lakásban lakó többi társbérlő hozzájárulása! Ilyen esetben — mivel a társbérlő a bérleti jog szempontjából önálló bérlő — nem szükséges a többi társbérlő hozzájárulása. Előfordult olyan eset is, hogy a csere- szerződést később azért kellett hatálytalanítani, mert az egyik cserélő félnek eltartási szerződése volt, és ehhez nem szerezte be az eltartó hozzájárulását. Ebből is okulni lehet, mert ilyen esetben szükséges az eltartó hozzájárulását is megszerezni. Sokszor a lakásban levő albérletek is megnehezítik a csere lebonyolítását. Ha a csere folytán az albérlő is megy a bérbeadóval, szükséges az albérlő hozzájárulását is megszerezni. És mikor nem kell az albérlő hozzájárulása? — kérdezi egy másik olvasónk. Akkor, ha az albérlő visszamarad, és a másik bérlő a korábbi feltételekkel azonos módon biztosítja az albérlő addigi elhelyezését. 0 A lakásügyi hatóság mikor köteles a cserét megtagadni? A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a) a cserélő fél a lakáscsere “útján," K lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna; b) a lakáscseréhez a jogszabályban említett érdekeltek (tulajdonos, bérbeadó, haszonélvező, egyes esetekben a közületi szerv, bérlőtárs) nem járultak hozzá; c) a társbérleti lakrész cseréje esetén, a lakásrészbe tartósan beteg személy kerülne, illetőleg az abba együtt beköltöző személyek száma meghaladná a lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét; d) az elcserélni kívánt tanácsi bérlakásra létesített lakásbérleti jogviszony határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól; e) a felek szándéka ténylegesen nem lakáscsere, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Mostohagyermek eltartása Egy kétgyermekes elvált asszony a volt férje ellen in_ dított perében arra kérte a járásbíróságot, kötelezzék az apát, hogy mindenkori keresetének és egyéb juttatásának gyermekenként 16,6 százaléknak megfelelő tartásdíjat fizessen. Figyelembe vette, hogy a férfi újból megnősült és felesége első házasságából származó kiskorú gyermekét is eltartja. Az exférj erre hajlandó is volt, ennek ellenére olyan egyezséget kötöttek, amely szerint a bérköltség terhére kifizetett minden dí- ! jazása után gyermekenként 16,6 százalékot fizet. Az egyezséget jóváhagyó bírósági ' végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság | helyt adott, a végzést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. A határozat indoklása sze_ lenlegi házastársának, valamint mostohagyermeke vér szerinti apjának kereseti (jövedelmi) viszonyait. Ez utóbbi abból 'a szempontból jelentős, hogy a második feleség az elvált férjétől igényelhet-e tartásdíj kiegészítést. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: az egyezségben az apa csak a bérköltség terhére kifizetett díjazás után kapott összegből vállalta a gyermektartásdíj fizetését. Az egyéb juttatásokra mint prémium, jutalom, nyereség stb. nem. holott kereseti kimutatása szerint ezekben is részesül. Tehát az egyezség szövege a felek akaratának sem felel meg, mert a férj hozzájárult, hogy nemcsak mindenkori keresete, hanem egyéb juttatások után is fizet. Tíz nap rendeletéiből PM. számú együttes rendelet módosításáról a 12/1978. (X. 25.) OM—PM. rendelet intézkedik ugyanitt. A foglalkozási betegség miatt megrokkant egyes dolgozók kivételes kártalanításáról az 1024/1978. (VIII. 2.) Mt. h. számú határozat rendelkezik a Társadalombiztosítási Közlöny 9. számában. Az élelmiszerboltok dolgozóinak zöldség-gyümölcs felvásárlással kapcsolatos anyagi érdekeltségéről a Kereskedelmi Értesítő 28. száma tartalmaz közleményt Ugyanitt az őszi csúcsforgalommal kapcsolatos tennivalókról kapnak eligazítást az érdekeltek. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról kiadott 11/1978 (X. 10) MÉM. rendelkezést az e területen dolgozók a Tanácsok Közlönye e heti számából ismerhetik, meg. Kártérítési per a férjgyilkos ellen Egyetlen fiamat a menyem meggyilkolta, ezért a Legfelsőbb Bíróság tizenhárom évi szigorított börtönre ítélte, s büntetését most is tölti — írta a járásbírósághoz benyújtott keresetében egy asszony, majd így folytatta: a temetéssel kapcsolatban sok kiadásom volt, koszorút, gyászruhát is kellett vennem, majd sírkövet állíttattam. Kérem a bíróságot, kötelezze őt költségeim megtérítésére. A járásbíróság a keresetnék helyt adott, a gyilkos asszonyt kártérítési felelősségét megállapította és 12 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság más álláspontra helyezkedett. E szerint az elhunyt férfi után 40 ezer forint értékű hagyaték maradt, amit anyja örökölt, mert az asszony az öröklésre érdemtelenné vált. A temetési költséget a hagyatékból kell fizetni. Ezért a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a rabnőt csak ezer forint megtérítésére kötelezte. Ezt azzal indokolta, hogy az anya a gyászruha árául kétezer forintot számított fel, viszont azt később is használhatja, tehát csak a fele összeget követelheti vissza. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a járásbíróság ítéletét helyben hagyta. A bűncselekmény következtében elhunyt személy eltemettetésével, a gyászszertartással, síremlék állításával és egyéb indokolt kiadásokkal felmerült anyagi terhet nem az örökös, hanem az köteles viselni, aki a halált okozta — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Ezért a gyilkos asszony kártérítési felelősségét meg kellett állapítani, függetlenül attól, hogy az anya milyen értékű vagyont örökölt fia után. Egyébként jogpolitikai szempontok is amellett szólnak, hogy a súlyos bűncselekménynyel kárt okozó személy cselekedetének minden következményét maga viselje. Tévedett tehát a megyei bíróság, amikor az anya keresetének túlnyomó részét elutasította. MIMINO PEST MEGYE FILMSZÍNHÁZAIBAN NOVEMBERBEN ÜJ FILMBEMUTATÓKKAL / . ‘ . SZÓ T KÉREK /-//. SEBZETT MADARAK Georgij Danyilej'a színes, szinkronizált alkotásának főhőse vidéki pilóta, akinek minden vágya, hogy világot lásson. A színes, szinkronizált alkotás 1976-ban elnyerte a Karlovy Vary-i Fesztivál nagydíját. Az égyik főszerepben ismét láthatjuk Vaszilij Suksint. A megható történet olyan gyerekeket mutat be, akik a háborúban vesztették el szüleiket. A színes, szinkronizált filmet Nyikolaj Gubenko rendezte. Régebbi’ nagy sikerű alkotások felújításával várják filmszínházaink a kedves nézőket a szovjet filmek ünnepének hónapjában PEST MEGYEI M ÖZE IZEM I VALLALAT rint a házastárs a vele együtt élő házastársának olyan' tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermeket), aki beleegyezésével került a közös háztartásba, eltartani köteles. Ez a kötelezettség mindkettőjüket egyaránt terheli, de a vér szerinti szülőket a tartás alól nem mentesíti. A mostohagyermek eltartása a mostohaszülőnek a saját gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségét nem csorbíthatja. Ezért a vér szerinti gyermek részére fizetendő díj összege csak akkor csökkenthető, ha a mostohagyermek tartása a vér szerinti szüleinek jövedelméből nem fedezhető. A bíróságnak tehát tisztáznia kellett volna a két gyermek apja je. Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Komm, sz., valamint a 35/1971. (XII. 17.) PM. számú és az ezeket módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetben a Tanácsok Közlönye 44. számában jelentek meg. Ugyancsak megjelent a szöveg a Pénzügyi Közlöny október 24-í számában is. A külkereskedelmi ágazatban vezető és ügyintéző munkakört betöltő dolgozók képesítési rendszeréről a külkereskedelmi miniszter 7/1978. (X. 25.) Kk. M. szám alatt rendeletet adott ki, amely a Magyar Közlöny október 25-í számában jelent meg. A középfokú képzési célú szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről . szóló 3/1977. (IV. 26J OM— |
