Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
1978. NOVEMBER 5.. VASÁRNAP Mérőváltók távvezetékekhez A Ganz Villamossági Müvek Óbudai Gyárában új termék, az úgynevezett mérőváltók gyártását kezdték meg. A feszültség és áramerősség mérésére alkalmas berendezések a nagyfeszültségű távvezeték- állomások nélkülözhetetlen készülékei. A mérőváltókból az idén száz darabot, jövőre pedig már négyszáz darabot fognak gyártani. Pálinál László és Borsos Mihály mérőváltót szerel. A környezetvédelmi szemle után Intézkedéseket terveznek Dunavarsányban Környezet- és természetvédelmi szemlét tartottak Dunavarsányban; a tizenegy tagú csoportban a helyi környezet- védelmi őrség négy tagján kívül ott volt a megyei és helyi népfrontbizottság, a megyei természetvédelmi bizottság, a megyei KÖJÁL, a Petőfi Mgtsz, a Vöröskereszt és a rendőrség egy-egy képviselője. Zaj, füst, bűz Sok kifogásolnivalót találtak. Azt tapasztalták, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út végén kijelölt szemétlerakóhely nem megfelelő, mert a lakóházaktól alig öt-hat méter választja el, és maga a szeméttelep sem közelíthető már meg, mert az oda vezető utat elzárja a hulladék. Két illegáis szemétlerakóhé- lyet is találtak a Somogyi-tanya közelében. A helyzet azért tarthatatlan, mert a szemét már az erdőt is kezdi el: lalni, s így fokozott a tűzveszély. A községi forgácsolóüzem az üzemi hulladék egy részét szintén a tanács által kijelölt szeméttelepre viszi, de az éghető anyagokat már az üzem területén elégetik. A legközelebbi lakóépület ötven méterre van onnan, így érthető a lakosság zúgolódása az égő- olajos rongyok és papírok füstölgése és bűze miatt. Az üzem lármája miatt is érkeztek már bejelentések; a zaj mértéke 70 decibel. A szemle alkalmával az üzem vezetője arról tájékoztatta a csoportot, hogy a zaj csökkentése érdekében új ventillátorlapátok beépítését tervezik; a szállító, a dunavarsányi Petőfi Mgtsz ígérete szerint a gazdaság légtechnikai üzeme az év végére elkészíti a ventillátorlapátokat. Utána a bizottság ismét megméri a zajszintet. Más intézkedéseket is tervez a FORSZ üzem; a bizottság vizsgálata után elmondták, hogy a vasforgácsmag és a fúróolaj elhelyezésére betonozott tárolót készítenek, hogy ezek az anyagok ne szennyezzék a talajt. Lúgos a szennyvíz A Petőfi Mgtsz-be is ellátogatott a bizottság, örömmel vették tudomásul, hogy a gazdaság olyan intézkedéseket tett, amelyekkel elejét veszik a környezetszennyezésnek. A szennyvizet már tárolóba gyűjtik, a tárolót pedig naponta többször is ürítik, s tartalmát elszállítják a tsz gépkocsijával. De a szennyvíz elhelyezésének helyszíni vizsgálata során újabb környezet- szennyező tényre derült fény. Megállapították ugyanis, hogy a tormaüzemből kikerülő szennyvíz lúgtartalmú, s mivel ezt egy 300 négyzetméter kiterjedésű, tanyaközeli területre közömbösítés nélkül engedik, a környező fák kiszáradtak, s a többit is veszély fenyegeti. A szennyvíz egy méter mélyen átitatja a talajt, s a mögötte telepített erdő létét is veszélyezteti. Ráadásul a környéken illegális szemétlerakóhelyet is találtak. A bizottság sürgős intézkedésre szólította fel a termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet szakosított sertéstelepén azt látták, hogy a trágyalét engedély alapján épített tárolókban gyűjtik. De az elhelyezéssel maga a gazdaság sem elégedett; tervezik, hogy új beruházással véglegesen megoldják a trágyalé környezetet nem veszélyeztető tárolását. A szemlére a tanácsi vezetőket is meghívta a bizottság, de nem vettek részt. Mi ennek az oka? — kérdeztük dr. Kovács Istvánnét, a tanács elnökét. — Nagyon örültem a szemlének, a tanács és a környezetvédők céljai közösek. De későn értesültem róla, amikor már be volt táblázva az időm és a vb-titkáré is. Máskor majd korábban egyeztetjük az időnket. A tanács tervei . — Milyen intézkedéseket tervez a tanács a szemle után? — Beszéltünk a megoldásról. Egyetértünk azzal, hogy a tsz-ből kikerülő lúgos szennyvizet közömbösíteni kell. A hangosbemondón keresztül rendszeresen felszólítjuk a lakosságot, hogy a szemetet ne hordják szanaszét, csak a kijelölt helyre. Különben végleges megoldást csak a szervezett szemétszállítástól várhatunk; a szigetszent- miklósi tanács költségvetési üzemével arról tárgyalunk, hogy segítsenek megoldani a szemétszállítást Kis- és Nagy- varsányban és az üdülőterületen, valamint Délegyházán és Majosházán. Az iskolások vasgyűjtő hónapot rendeznek, mi megjelöltük azokat a helyeket, ahol vashulladékot találnak, ezeket egy helyre gyűjtik, mi pedig segítünk szállítóeszközt szerezni. Az erdőben sok az autóroncs, a honvédséget megkérjük, segítsenek ezt összegyűjteni. A KISZ-szervezettel együtt pedig lomtalanítási akciót szervezünk. H. E. Nemcsak adottság Dlósdon Község és gyár: egy akaraton Azt nagyon sokan tudják, hogy Magyarországon csak egyetlen vállalat, a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyártja az ipar számára nélkül :- hetetlen gördülőcsapágyakat. Azt már kevesebben, hogy a Magyar Gördülőcsapágy Műveknek Debrecen mellett csak Diósdon van gyára. — Milyennek látják a község vezetői a gyárat? — Jó és megbízható társnak, gyorsan fejlődő termelő egységnek. — A választ Meisel Zoltánná tanácselnöktől, Tokai Gábortól, a községi pártalapszervezet titkárától, Natta Ferenctől, a HNF helyi elnökétől kaptuk. Biztos munkaalkalom — Rendszeres kapcsolatban állunk. Az úgynevezett koordinációs értekezleten minden, a község lakói számára munkaalkalmat nyújtó üzem képviselői, így a gyár vezetői is jelen vannak. Itt szoktuk megbeszélni az eredményeket és a gondokat. Innen tudunk arról, hogy egyre több kúpgörgős csapágyat gyártanak. Jelenleg 1076 dolgozó 565 millió forintos éves termelési értékben összesen 56 féle és évente mintegy 4 millió 100 ezer csapágyat készít. De a problémákat, az elhúzódó rekonstrukció részleteit is ismerjük és azt is, hogy nincs megfelelő szakmunkás-utánpótlás. Tehát mindig és mindent tudunk egymásról. Még azt is számon tartjuk, hogy kire milyen feladat vár, s ebben a másik hogyan, miképpen tud segíteni. — Milyen hatása volt a gyárnak a községre? — A gyár alapításakor — mondja Demény János, a községi tanács nyugalmazott elnöke — Diósdnak csak 1100— 1200 lakója volt. Az ipari termelés egyrészt biztos munka- alkalmat és jövedelmet jelentett, másrészt a paraszti gondolkodás helyett, a munkásszemlélet lett az uralkodó. Erősödött a közösségért érzett felelősség, s gyorsan nőtt a közösségért vállalt munka. S Diósdnak vonzása is lett. Hiszen ma már nemcsak a szomszédos helységekből, Érdről, Tárnokról, Sóskútról, hanem Közepes az ellátás Tanácsi bizottság vizsgálta Kiskunlacbázán A tanácsok mezőgazdasági és élelmiszevgazdasági bizottságai meglehetősen széles feladatkörrel rendelkeznek. Arra hivatottak egyebek között, hogy összehangolják az ágazatok közötti tevékenységet, irányelveket dolgozzanak ki, intézkedéseket kezdeményezzenek, figyelemmel kísérjék a tanácsi vállalatok és intézmények tevékenységét, javaslatokat tegyenek ezek fejlesztésére, s ellenőrizzék a lakosság ellátásáról gondoskodó szervek munkáját. A kiskunLacházi bizottság nyolc tanácstagból áll. Két évvel ezelőtt, amikor munkájukat legutóbb értékelte a tanács, javasolták a bizottságnak, hogy tegyék rendszeresebbé a munkájukat. A javulás jelei már tavaly megmutatkoztak, az idén ez a tendencia tovább folytatódott. Megvizsgálták azóta a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetét, értékelték az üzletekben végzett vizsgálatok eredményeit, tapasztalatait, megnézték, megfelelő-e a lakosság kenyér- és pékáruellátása, ott voltak a tavaszi határszemlén és az aratás előtti gépszemlén is. Nagy súlyt helyezett a bizottság arra, hogy a lakosság ellátása javuljon. Minthogy hatáskörük csak a helyi forgalmazó szervek munkájára terjed ki, az ellátás fogyatékosságaira inkább rámutatniuk sikerült, a megoldáshoz nem tudják hozzásegíteni őket. Megállapították ugyanis, hogy a boltok megrendelései nem hiányosak, csak ezeket a megrendeléseket nem teljesítik a kívánt mértékben. Amiből hiány van Kiskun- lacházán, abból nincs elég másutt sem. Tejtermékből és mirelit áruból kicsi a választék. Hogy tejtermékből miért, érthetetlen, hiszen a tejtermelés évről évre országosan emelkedik. Kevés a hús- és töltelékáru is. Kenyérből és péksüteményből az utóbbi időben van elegendő, bár az áru minőségével itt sem elégedettek. Üdítő ital már megfelelő mennyiségben és választékban kapható, sörből — akárcsak másutt — nincs elég. A község élelmiszerellátását mindezek alapján közepesnek ítélte a tanács végrehajtó bizottsága. A mezőgazdasági és élelmiszergazdasági bizottság munkáját viszont jónak értékelték, bár a bírálat most sem maradt el. Kifogásolták, hogy a bizottságnak nem minden tagja jár el rendszeresen a tanácsülésekre, s ezt végső soron tájékozottságuk sínyli meg. H. még a Fejér megyei Ercsiből is dolgoznak itt. — A gyár felépülése óta — összegzik* a véleményüket a község vezetői — Diósd élete nyugodt, kiegyensúlyozott. S az iparral a községbe nemcsak a biztonságos jólét költözött be, hanem a falu arca is megváltozott. Természetes, hogy közben az igények is megváltoztak. így akármennyit léptünk is előre, gondunk is maradt bőven. Együtt használják — Mit köszönhet a község a gyárnak? — A legszembetűnőbb — magyarázza a faluban te., séta közben Natta Ferenc és Tokai Gábor —, hogy megváltozott a település arculata. Nemcsak a gyár épült fel, hanem Diósd központja is városiasabb lett. Most is nyolcvan munkáslakást építenek. De olyanok is sokan vannak, akik önerőből építkeztek, illetve építkeznek. Aztán itt van ez az út, ami a lakótelepet a gyárral köti össze. A gyárnál működő üzlet a község lakóit is szolgálja. A hat tantermes iskolát 1959—60-ban teljesen a gyár építette, ösz- szehasonlításul még annyit, hogy ezt megelőzően Diósdnak csak egy három tantermes iskolája volt. A gyár az óvodai gondok megoldásában is segít; 1972 és 1976 között az óvoda fejlesztésére és bővítésére összesen egymillió forintot adtak. így az óvodában szeptemberben 212 gyereket tudtak felvenni, s mindössze 11 kérelmet kellett elutasítani. De csak 37 azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a szülei a gyárban dolgoznak. Az pedig különösen jó, hogy az üzemi fogorvosi rendelőben a község lakosait is kezelik. A községi szennyvízhálózatot is a gyári vezetékre kötöttük, s a hétvégeken a gyári vízhálózatba a községi vízmű hálózatát is bekapcsoljuk. A két _ iskola karbantartásából a gyár szocialista brigádjai folyamatosan kiveszik a részüket. — A diósdiak — csatlakozik a felsoroláshoz Szűcs Sán- dorné, a községi könyvtárvezetője — a községéhez hasonló nagyságú gyári könyvtárat is használhatják. S sok közös kulturális rendezvényünk is van. Mindenki erejéhez képest Még sorolnák, hogy a gyárral együtt mi mindent építettek. — Ezt az egyedi esetet — teszi elém az együttműködési megállaoodásról szóló okmányokat Meisel Zoltánná — föltétlenül nézze meg. Olvasom: a községbe is bejövő gázvezeték gyári beruházásban épül. így a községnek is jut gáz. A 10—12 millió 'o- rintos beruházáshoz a település csak két és fél millió forintot ad, s a gyár a tervek elkészítését is az építkezéssel járó minden ügyintézést is vállalt. — Már többen mondták: jó nektek, mert ott van a gyár. Valóban jó. De azt csak ritkán teszik hozzá, hogv azért jó, mert valóban gyümölcsöző a kapcsolat, a gyár és a község szinte összeforrott. A községi tanács 28 tagjából hét» a Hazafias Népfront községi bizottságában 31 tagjából oe- dig tíz dolgozik a gyárban, s a testületi munkában nagyon tevékenyen vesznek részt. Általában mindenki arra törekszik, hogy erejéhez mérten segítsen. A gyár a községet, a község pedig a gyárat. Buday György Textilipari gépek öt szocialista országból A legutóbbi szállítmányokkal együtt már megközelítőleg 1800 nagy teljesítményű, új rendszerű automata szövőberendezés dolgozik a hazai iparban. Ezek a gépek öt szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió — kooperációjában készülnek, nagy többségüket a csuvas köztársaságbeli Cseboks záriban szerelik össze. A berendezések „lelkét”, a mikrovetélőt a magyar Könnyűipari Gépgyártó Vállalatnál készítik, ezek az egységek szolgálnak ellentételéül a Szovjetunióból beérkező szövőgépeknek. Az évtized végén várhatóan már mintegy 2300 SZTB-szövőgép szolgálja majd a magyar textilipar gyártás- és gyártmányfejlesztését. Jelzőtáblák adatbankja UTCATÉRKÉPEK MIKROFILMEN Budapesten 30 ezer KRESZ- tábla, 10 ezer négyzetméternyi útburkolati jel és 250 csomóponti jelzőlámparendszer ad utasítást a fegyelmezett közlekedéshez. A jelzőtáblák helyének és a forgalmi terhelésnek az adatait számítógépbe táplálták, mintegy adatbankot hoztak létre, amelynek segítségével a gép automatikusan kijelölheti a fejlesztési feladatok menetrendjét. E program alapján elsőként a baleset elkerülése szempontjából legfontosabb jelzőtáblákat váltották fel fényvisszaverőkre, így a kötelező megállást, az álljt, a kötelező elsőbbségadást és az egyirányú utcá. kát jelzőket. Jelenleg a behajtani tilos táblákat cserélik. Megkezdődött a nyilvántartási rendszer továbbfejlesztése is. Ehhez légi felvételek alapján elkészült Budapest utcáinak, közlekedési csomópontjainak mikrofilmre veti 1:1000 léptékű térképe, amelyen pontosan feltüntetik a forgalmi jeleket is. A térképet a közlekedés- rendészeti szervek elsősorban a balesetek rekonstruálásához, s nem utolsó sorban az összhangban lévő jelzőlámpa- rendszer kialakításához használják fel. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy Szentendrén, a Marx tér 14. sz. alatt megnagyobbítva és modernizálva megnyitottuk önkiszolgáló cipőszaküzletünket Divatos női, férfi- és gyermekcipők, csizmák nagy választékával várja Önöket a
