Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

1978. NOVEMBER 5., VASÁRNAP vÁíiírro Tegnap a KISZ Pest megyei bizottságán megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének 61. év­fordulójáról. Ünnepi beszédet Tóthné Fiel Marianna, a me­gyei KISZ-bizottság titkára mondott. Az eseményen jelen volt Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei bizottságának al­osztályvezetője is. Az ünnepségen kiválóan dol­gozó ifjúsági- és úttörőveze­tőket tüntettek ki: valameny- nyien dr. Árpási Zoltántól, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak első titkárától, valamint Király Ibolya, Pest megyei út­törőelnöktől vehették át a ki­tüntetést. Élen a népfront­mozgalomban November 7. alkalmából az Elnöki Tanács kiemelkedő népfrontmozgalmi tevékeny­ségéért 31 személynek ado­mányozta a Munka Érdem­rend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. Közülük 27-en Sarlós Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjától, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárától szomba­ton a HNF székházában meg­tartott ünnepségen vették át a kitüntetéseket. KISZ-fiatalok ünnepsége A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága szombaton rendezet kitüntetési ünnepséget a Hote Ifjúságban. Maróthy László az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára ad­ta át az Elnöki Tanács és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség kitüntetéseit. Sok eszten­dőn keresztül végzett kiemel­kedő munkájukért öten kap­ták meg a Munka Érdemrend különböző fokozatait. A fiata­lok kommunista nevelésében, az ifjúsági szövetség munkájá­nak segítésében kifejtett te­vékenységükért, a KISZ-ben végzett munkájukért harminc­kilencen kaptak Ifjúsági'^Ér­demérmet, harminchétén a KISZ Érdemérmet. A Kiváló Ifjúsági Vezető érmet kilen­cen, az Aranykoszorús KISZ- jelvényt pedig tizenketten ve­hették át. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságának Intéző Bizottsága a kubai és a magyar nép, a kubai és magyar ifjúság barát­ságának ápolásáért, a XI. Vi­lágifjúsági- és Diák Találkozó magyarországi előkészítéséhez nyújtott segítségéért, áldozat­kész munkájáért a Barátság Érdeméremmel tüntette ki Jósé Antonio Tabares del Reált, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetét. Kiemelkedő sajtómunkáért táruló kép. A Kreml! — szóltam önkéntele­nül és szembefordultam a vörös téglával kerített hatalmas területű, várszerű épület­tömbökkel. Melyik részén álltunk a Kreml­nek, nem is tudom. 1972-ben több ízben is jártam azokon a részeken, azért tűnt isme­rősnek már az első pillantásra. A Kreml falai alatt a parkokban kizöldül- tek már a fák, a sokszínű tulipán mint vi­rágos szőnyeg tündökölt a napsütésben. Mint a folyóvíz a medrében, úgy hömpölygött az emberáradat a Vörös tér felé. A Kreml to­ronyórája háromnegyed tizenkettőt ütött, s Marikával indultunk a Sándorkert felé, hogy mi is beálljunk a hosszan kígyózó sor végé­re. Akkor árulta el „a mauzóleumba me­gyünk, Lenin sírjához”. Ez valóban szép él­mény lesz az első napra — szóltam kissé megilletődve. (Ugyanis 1972-ben nem sike­rült a Kreml belső udvarába bejutni, az ép­pen akkor folyó 24. pártkongresszus miatt.) .A. sor végére álltunk, s előttünk a lé­pésben haladó kilométer hosszú tömeg. Be­álltak a sorba nagyon idősek, a középkorosz- tályúak, a férfiak vállra emelve vitték a pöt­töm gyerekeket, a nők kézen fogva, fiata­lok is sokan és sokak kezében virág. Halk beszélgetéssel indultunk. A kígyózó sorban nem volt türelmetlen senki sem, és nem tapostak egymás sarkára. Nem volt a sorban tömörülés, betartotta a lépéstávolsá- got végig a hosszú sor. „Mennyire más ez — súgtam halkan lányomnak. Nálunk ha tíz percet valahol várni kell, majd szétrobban sok ember, nem is beszélve a tolongásról a buszmegállókban. Éppen befordultunk a Vörös tér felé vezető egyik utcába, amikor tizenkettőt ütött a to­ronyóra, s így az őrségváltást — ha messziről is — láthattuk. Majd a felet, a háromnegyedet is elütötte a zengő hangú óra, de akkorra már fönt voltunk a tér közepén, szemben Lenin sír­boltjával. A bejáratnál két katona állt, ren­geteg virág és hatalmas koszorúk. A páro­sán haladó emberek mellett is katonák tel­jesítettek szolgálatot a Vörös téren. Egyet­len szó sem hangzott már. Az emberek meg- illetődött arccal nézték a bejáratat. Egy anyuka csendre intette gyermekét, az előt­tem haladó férfi ujjaival a haját fésülte, a másik zakóját gombolta be, és éppen a be­járat elé értem a lányommal, amikor a szol­gálatos katona megállította a menetet, mert az őrségváltás kezdődött. A két feszes tartású katonát harmadik kísérte és pontosan, hogy a bejárathoz érkeztek, a toronyóra ütni kezd­te az egyet. Közvetlen a szemem előtt -tör­tént az őrségváltás és nem tudom, miért a szemem könnyel szaladt tele. A két őrtálló katona között léptünk be a sírbolt bejára­tán. Álltak feszesen, még a szemük se reb­bent, és az a gondolat türemlett a fejembe, hogy csakis fegyelmezett, hitükben megin- gatlan katonákkal lehet csatát nyerni. Meg­tartani, szebbé tenni hazát, otthonunkat, csak embert becsülő néppel lehet. Lépcsőkön mentünk lefelé, majd kissé jobbra kellett fordulni és a mennyezet megvilágítása mellett ott volt Lenin elvtárs a ravatalon. Hogy mit gondoltam abban a pil­lanatban nem tudom, csak meg kellett áll- nőm és torkomban dobogó szívvel néztem szembe a fényképekről jól ismert Leninnel, ö hát az az ember, aki a földkerekségen sok­sok százmillió ember számára adta meg a jo­got az emberibb életre. No ezeket már a sírboltból kijövet gondoltam és hálás va­gyok sorsomnak, a családomnak, hogy vi­szontláthattam Lenin elvtársat. Mert Ö a ha­talmas munkája által az emberiség számára halhatatlan marad örökkön-örökké, amíg a földön ember él. Az én szívemben is. November 7. tiszteletére írta: marion PJné Verseg 1978. Megkezdődött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottságának üdwzhtét Benke Valéria tolmácsolta Szombaton megkezdődött a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének V. kongresszusa, az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatósá­gának épületében. A megnyi­tó előtt Benke Valéria, az ; MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi y Szemle szerkesztő bizottságá- • nak elnöke kitüntetéseket á adott át a szövetség társadal­mi aktivistáinak, az előző kongresszus óta kifejtett te­vékenységük elismeréseként. A kétnapos kongresszus megnyitóján Krauth János, a Magyarországi Németek Der mokratikus Szövetségének el­nöke üdvözölte a 304 küldöt­tet és a meghívott vendége­ket, köztük Benke Valériát, Garamvölgyi Károly oktatási A kongresszust Krauth János nyitotta meg. Mellette (balról jobbra): Réger Antal és Benke Valéria, illetve S. Hegedűs László Koppány György felvételei és Tóth Dezső kulturális mi­niszterhelyettest. A szövetség országos vá­lasztmánya a negyedik kong­resszus óta végzett munkáról szóló beszámolóban kiemelte: a Magyarországon élő néme­tek tevékenyen részt vesznek a szocializmust építő munká­ban, a politikai, társadalmi, kulturális életben. Szeretik és hazájuknak vallják Magyar- országot, testvéri egyetértés­ben élnek a magyar lakosság­gal. Megelégedéssel tapasztal­ják, hogy minden tekintetben egyenjogúak. A németajkúak zöme él az alkotmány által biztosított jogokkal, lehetősé­gekkel. Egyre többen igénylik az anyanyelvi oktatást, amint a beszámolóból kitűnt, az idei tanévben több. óvodában és iskolában tanítanak német nyelvet, mint öt évvel ezelőtt. Megélénkült a német nemze­tiségiek kulturális tevékeny­sége is: Örvendetesen fejlődik a né­met nemzetiségi klubhálózat, a honismereti és néprajzku­tató-mozgalom; fiatalok szá­zai kutatják, gyűjtik a német nemzetiség hagyományait, szokásait, tárgyi emlékeit. Az olvasómozgalmat, az anya­nyelvi ismeretterjesztést segí­tik a báziskönyvtárak, meg­elégedéssel nyugtázta a be­számoló, hogy ez év júliusá­tól a rádió hetenként, a tele­vízió havonként sugároz né­met nyelvű műsort. Nemzetiségi politikánk követ­kezetes alkalmazásának ered­ményei között említette a be­számoló azt is, hogy a követ­kezőkben minden olyan tele­pülésen, ahol a lakosság leg­alább egyharmada német nemzetiségű, az intézmények, a szolgáltató létesítmények nevét németül is kiírják. Ut­cákat, tereket, intézményeket neveznek el a német nemzetiség kiemelkedő személyiségeiről. Réger Antal, a szövetség fő­titkára, Pest megye 25. szentendrei választókerületé, nek országgyűlési képviselője a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: eredményekben gazdag idő­szakot értékelhetnek. A tár­sadalmi haladás törvénye azonban: az eredmények újabb problémákat vetnek fel. Ezek megoldásához kérte a kongresszus, az összes ha­zai németek támogatását, A vita A vitában felszólalt Benke Valéria. A párt Központi Bi­zottságának üdvözletét tolmá­csolva hangsúlyozta: a biza­lom, a szoros kapcsolat jut kifejezésre abban a minden­napos törekvésben, amelyet szövetségi politika, vagy a szocialista nemzeti egység po­litikája néven emlegetünk, melynek fontos eleme a ha­zai nemzetiségek egyenjogú­sága. Hazánk külpolitikájáról szólva hangoztatta: a prole­tár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés el­vét és gyakorlatát írtuk zász­lónkra. Ezt minden haladó, Szabó Imré- né taksonyi küldött, általá­nos iskolai ta­nár, szakfel­ügyelő is az anyanyelvi ok­tatás . eredmé­nyeiről és gondjairól szólt. Szakfel­ügyelői körze­tébe huszon­négy olyan is­kola tartozik, amelyben né­met anyanyelvi oktatás fo­lyik, s három olyan, ahol a nyelvet szakkör keretében tanítják. Az oktatás mód­szerei helyenként igen elté­rőek, sok nehézséget okoz a tanteremhiány. Taksonyban például egy tanteremre 71 gyermek jut. A nyelvet taní­tóknak csupán 35 százaléka rendelkezik megfelelő szak- képzettséggel. A feladatokat — amelyek az óvodai, iskolai neveléssel, továbbképzéssel kapcsolatosak, az eddiginél is fokozottabb együttműködés­sel lehet megoldani. Gräff Teréz dunabogdányi tanár községe, valamint a szentendrei já­rás többi né­met nemzeti­ség lakta tele­pülése: Pomáz, Csobánka, Bu­dakalász, Visegrád anya­nyelvápoló ha­gyományokat gondozó tevékenységét ele­mezte. A nyelvoktatás helyze­te Budakalászon még nem megnyugtató — mondta —, a továbbiakban pedig arról be­szélt, hogy az alsó és felső tagozatos anyanyelvi oktatás kavesolata nem eléggé elmé­lyült. Az oktatást hatásosan segítik az anyanyelvi olvasó­táborok, s a könyvtárak nem­zetiségi könyvállománya, ame­lyet a fiatalok gyakran ol­vasnak. Hogy van igény a nemzetiségi művelődésre, azt a dunabogdányi együttesek is bizonyítják. Több segítséggel munkájuk még színvonala­sabb lehet; támogatást igé­nyel az értékes dunabogdányi helytörténeti gyűjtemény el­helyezése is. Mándics Mihály, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, a nemzetiségi szövet­ségek nevében köszöntötte a kongresszust. Ma folytatódik a vita, maid megválasztják a szövetség tisztségviselőit és munkabi zottságait. A kitüntetések átadását kö­vetően a KISZ Központi Bi­zottsága fogadást adott a ki­tüntetettek tiszteletére. November 7. jubileumán tegnap- a Parlament Vadász­termében kitüntették a sajtó kiemelkedő munkát végzett munkásait. Az ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi bizottsá­gának titkára és Grósz Ká­roly, a KB agitációs és pro­paganda osztályának vezető­je: A' Bt ültetéseket Várkonyi Pétét államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke adta át. Eredményes munkájuk el­ismeréseként a Hírlapkiadó Vállalat kiadásában megjele­nő lapok dolgozói közül a Munka Érdemrend arany fo­kozatát vették át: Dala Lász­ló, a Természet Világa nyug­díjas főszerkesztője, Major Lajos, a Szabad Föld olvasó- szerkesztője és Rózsa László, a Népszabadság főmunkatársa. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg: Fá­bián Ferencné, Lukács Te­réz, az Esti Hírlap munka­társa, Fekete Gábor, a Nép- szabadság rovatvezető-helyet­tese, Mészáros János, a Pest megyei Hírlap olvasószer­kesztője és Rozgonyi Zoltán, az Esti Hírlap olvasószerkesz­tője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Bódis Mihály- né, a Népszabadság titkárnő­je, dr. Csuhaj Émilné, a Zöl­dért Hírlap szerkesztője és Kéri János, a Fővárosi Köz­mű szerkesztője. A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke Ki- váló Munkáért kitüntető jel­vényt adományozott: Baráti Szabolcsnak, a Lobogó rovat­vezetőjének, Békés Istvánnak, a Magyar Konzerv munkatár­sának, Halmai Györgynek, az Esti Hírlap rovatvezető-helyet­tesének, Hrebák Jánosnénak, a Jövő Mérnöke szerkesztőjének, Karlinszky Gyulánénak, a Szabad Föld rovatvezetőjének, László Istvánnénak, a Hírlap­kiadó Vállalat személyzeti fő­előadójának, Lukács Vincénk­nek, a Képes Üjság munkatár­sának, Mikulás Ferencnek, a Taurus Hírlap szerkesztőjének, Perge Mihálynénak, a Népsza­badság sajtólevelezőjének és Ruttkay Györgynek, a Pest megyei Hírlap olvasószerkesz­tőjének. sadalmi, szervek munkatársai­nak, a fegyveres erők és tes­tületek, valamint az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáinak és tisztjeinek. A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa nyolc munkásőrnek a Vörös Csillag Érdemrend — soraikban Árvái Ferenc, a Ganz Műszer Művek gödöllői árammérőgyárának dolgozója —, tizenkettőnek pedig a Ki­váló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta. Az ünnepségen a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zatát negyvennyolcán, ezüst fokozatát tizenegyen, bronz fo­kozatát négyen kapták meg. Tizenheten Munkásőr Emlék­jelvény kitüntetésben részesül­tek, négyen soronkívüi előlép­tek, hatan pedig a Szolgálati Érdemérem különböző foko­zatát vették át. A kitüntetetteket Németh Károly köszöntötte. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 61. évfordulója alkalmából pénteken kitünte­tési ünnepséget rendezett a Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága. Részt vett az ünnepségen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Pál Antal belügy­miniszter-helyettes, Papp De­zső vezérőrnagy, az MSZMP Méphadseregi Bizottságának el­ső titkára, Mihail Kirilovics Poljakov altábornagy, az ide­iglenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokának helyettese és Dmitri} Ivanovics Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséja. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka méltatta az évforduló történelmi jelen­tőségét, majd kitüntetéseket adott át munkásőröknek, párt­munkásoknak, gazdasági, tár­A Nagy Október évfordulóján Kitüntetések, elismerések Kiváló munkásőrök Beszámoló a munka eredményeiről elért eredményekről, a meg­oldásra váró feladatokról. A legtöbben az anyanyelvi ok- tás fejlesztésével foglalkoz­tak. Elmondták: a németajkú lakosság Magyarországra tele­pítése óta — körülbelül 250 éve — megőrizte anyanyelvét. A szülők, nagyszülők felada­ta, hogy gyermekeik szívébe oltsák az anyanyelv szerete- tét. A szülői házban alapoz­zák meg a nyelvtudást, ame­lyet az óvodában, iskolában kell továbbfejleszteni. alkoto erő — közöttük a nem­zetiségek is — támogatják, megvalósításán igenlő tettek­kel munkálkodnak. A beszámoló feletti vita to­vábbi felszólalói kifejezésre juttatták köszönetüket a párt, az állami és társadalmi szer­vezetek támogatásáért. Szól­tak a szűkebb pátriájukban Pest meavei küldöttek felszólalása Wittmann i György török- j bálinti küldött, | a Ganz-MÁ- I VÁG idegen ] nyelvű levele- ] zője egyebek j között arról j szólt, hogy a magyarországi német nyelvű szépirodalom épphogycsak I kinőtt a ever­Dr. Manherz , Károly pilisvö- j rösvári küldött. \ az Állami Ba- j lettintézet igazgatója hangsúlyozta felszólalásá­ban, hogy a jö­vőben egyik fontos felada­tuk a nemze­tiség igényei­nek a tájegy­ségekre vonatkozó kutatások összehangolása lesz. A szak­emberek elszigetelten dol­goznak; jó lenne, ha a ku­tatásokat központilag irá­nyíthatnánk, s e célból meg­felelő intézmény állna ren­delkezésünkre. Jelenleg a bu- danesti, a debreceni és a sze­gedi tudományegyetem, illet­ve a pécsi Tanárképző Főis­kola otthont ad ezeknek a munkálatoknak, de az egész országra kiterjedő irányítást nem tudják vállalni. Kiter­jedt történelmi ismereteket igényel annak vizsgálata, hogy a szóbanforgó népcsoport mi­kor került mostani lakóhelyé­re, honnan vándorolt oda, tart­ja-e eredeti lakóhelyével a kapcsolatot; sürgető a helyi néprajzi anyag összegyűjté­se, s egyebek között fontos kutatási terület a népzene és a néptánc vizsgálata. meKCipoDOi, tenat nincseneK nagy hagyományai. A német nyelven alkotó írók kevesen vannak — köztük szellemi és fizikai dolgozók —, de vala- mennyiüket egy cél vezérli: felvirágoztatni a magyarorszá­gi németség népi kultúráját, ápolni az anyanyelvet A jövőben is nagy erőfeszí­téseket kell tennünk annak érdekében, hogy hatékonyab­ban oktassuk anyanyelvűn­ket az óvodákban, az általá­nos és a középiskolákban, s meg kell keresnünk a mód­ját annak, hogy megfelelő számban képezzük a nyelvet oktatni képes nevelőket, peda­gógusokat. Ugyanilyen fontos feladat gondoskodni a szülők felvilágosításáról, s növelni a német nyelvű könyvek szá­mát a községi könyvtárakban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom