Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

\ 1978. NOVEMBER 1., SZERDA £«« ír av Összefogással jobban megy Hép&isfikesi msankta ®y hessffaS fárásksuM Új nevet kaptak a nőbi­zottságok, egy Ideje nő- és rétegpolitikai bizottságoknak nevezik magukat. Mégsem je­lenti ez azt, hogy tevékeny­ségi körük mostanában kiszé­lesedett volna, mégpedig azért nem, mert ez már előbb meg­történt. Az új elnevezés tehát a már kialakult feladatkört fedi. Hét bizottság Ennek a feladatkörnek a gyakorlásáról tanácskoztak legutóbb a budai járás közsé­gi nőbizottságainak vezetői, a nőpolitikái alelnökök és a pártbizottságok nőfelelősei. Az elmúlt hónapokban ugyan­ilyen megbeszélésre jöttek össze a ceglédi, a monori, a váci járás asszonyai, a sor most a budai járással folyta­tódott, s várhatólag még az idén összehívják a nagykátai és a szentendrei járás nőpoli­tikái munkásait. A budai járási pártbizott­ság munkatársai az elmúlt hónapokban a községekben gyűjtöttek tapasztalatokat a nőpolitikái munkáról. Megál­lapították, hogy abban a hét községben — Budaörs, Diósd, Perbál, Pilisszentiván, Telki, Törökbálint, Zsámbék — tud­ják a legjobb eredményeket felmutatni, ahol bizottságok tevékenykednek. Közéleti szerep Ezek a bizottságok — a töb­bi 17 községben a nőfelelő­sök — azon dolgoznak, hogy a női egyenjogúság kitelje­sedjék. Ráirányítják a figyel­met azokra az akadályokra, amelyek még gátolják a nő­ket abban, hogy elfoglalják helyüket a közéletben, s azon dolgoznak, hogy minél töb­ben váljanak méltóvá és al­kalmassá erre a szerepre; fog­lalkoznak a nők művelődésé­vel, a gyermeki és család- védelemmel kapcsolatos teen­dőkkel, ösztönöznek az idős emberek támogatására, részt vesznek a pályaválasztási munkában, a fiatalok családi életre nevelésében, társadal­mi munkát szerveznek és vál­lalnak, s egyebek között köz­vetítik az asszonyoknak az el­látásra vonatkozó bírálatát. A nőbizottságok és nőfele­lősök nem elszigetelten dol­goznak, kapcsolatrendszerük szerteágazó; pártszervezetek­kel, iskolákkal, tanácsokkal, munkahelyekkel és más szer­vezetekkel működnek együtt. A budai járási pártbizottság a vizsgálódás során több javas­latot is összegyűjtött. Ezek egyike, hogy hasznos évente legalább egyszer összehívni a község asszonyait és lá­nyait, s kötetlen beszélgetést folytatni velük. Attól nem kell tartani, hogy nem mond­ják !®ajd el, mi bántja őket, mi rontja a közérzetüket. A következő években új feladatok is várnak a nőbi­zottságokra és nőfelelősökre. Az iskolákban bevezették a családi életre nevelést, a szü­lőknek sem árt megismerked­ni az új tantárggyal. Többet kell foglalkozniuk a szabad idő hasznos eltöltésére vo­natkozó ismeretekkel, figye­lemmel kísérni, ha kell, bí­rálni az ellátást. Ifjúságpoli­tikai kérdésekkel is kell fog­lalkozniuk; azt várják tőlük egyebek között, hogy segítse­nek fiatalítani a nevelőszülői hálózatot. A jövő esztendő a gyerme­kek nemzetközi éve. A nőbi­zottságok máris készülnek, olyan akciókat szerveznek, amelyek nyomán a gyerekek élete szebbé és tartalmasab­bá válik; s rájuk is hárul abból a feladatból, hogy be­vonják a nagy tapasztalatú, idős embereket a közéleti munkába. Végül, de nem utol­sósorban sokat tehetnek a cigányság felemelése érdeké­ben. Fiatal szülők klubja A pártszervezetek nőfele­lősei, a népfront nőbizottsági munkásai a saját tapasztala­taikról beszéltek. Diósdon gond — bár másutt is —, hogy nehéz a nőket Bevonni a közéleti munkába; a házi­munkákra és a férjekre hi­vatkoznak. A gyermekorvos­nő vállalkozott arra, hogy a kismamaklubban elmondja azt, amire a rendelésen nem jut ideje, de hiába volt a propaganda, alig jöttek el né- hányan. Ide kívánkozik, amit a bu­daörsiek mondtak. A község­ben bebizonyosodott, hogy a kismamakiub akkor műkö­dik jól, ha fiatal szülők klub­jává alakítják, s méginkább akkor, ha közben a gyerekek­kel is foglalkozik valaki. Eh­hez kell egy jó klubvézető is. Perbálon a munkatervet együtt készítik a pártbizott­ság nőfelelősével, a Vörös- kereszttel és a szülői munka- közösséggel. Egyebek között segítsük az iskolát mozgal­mat indítottak. A férjekre alapozták, így oldották meg a karbantartási munkákat. Társadalmi esküvőkre, név­adókra apró emléktárgyakat készítenek az asszonyok; az Áfész-től varrógépet kaptak kölcsön, hogy mindent meg­varrhassanak az iskolának. A nőknek színházjegyeket vesznek, a tsz autóbuszt ad a színházlátogatáshoz. Teljes képet nem lehet ad­ni a községek nőpolitikái munkájáról, legfeljebb egy- egy részletet felvillantani. Törökbálinton — mint mond­ták —, a nőket leszámítva, Eső áztatta a gyapjút Húsz esztendő legnehezebb nyara volt Növekszik a gyapjúterme­lés, idén az elmúlt évhez ké­pest a gyapjúforgalmi válla­latok 9 százalékkal több zsí­ros (nyers) gyapjút vettek át a juhászatoktól és kisterme­lőktől. Ez azt bizonyítja, hogy a juhászat fejlesztésére» a ko­rábbi években hozott külön­böző szintű rendelkezések mind jobban éreztetik hatásu­kat. A gyapjútermelés növeke­dését egyértelműen az állat- állomány létszámának bővü­lése hozta magával. A gazda­ságokat jelenleg erre ösztön­zik az érvényben lévő sza­bályozók. A létszám bővíté­sét szolgálja az az intézke­dés is, amely az épületek fel­újításához és az új hodályok építéséhez biztosít állami hoz­zájárulást. Országszerte befejeződött az idei gyapjú átvétele. A fel- vásárlási szezon különösen a nyári hónapokban okozott gondot, az állandó esőzések és a magas páratartalom miatt a gyapjú átadás előtti keze­lése, bálázása és szállítása az utóbbi 20 év legnehezebb munkáját adta a gazdaságok­nak és a felvásárló vállala­toknak. senki sem szereti emlegetni a bérezési és jutalmazási kü­lönbségeket. Budajenőn okos dolgot találtak ki: három cso­port között osztották meg a feladatokat, egyik az ifjúság- és gyermekvédelemmel, má­sik az úttörőmozgalommal, a harmadik a társadalmi mun­kák szervezésével foglalko­zik. Telki községben nincs isko­la, nincs pedagógus, ezért a pártra, a tanácsra és a KISZ- re támaszkodnak, mint part­nerekre. A nők klubjának 27 tagja van, néha többen is el­jönnek, különösen, ha film­vetítés is van. Csendes esté­ken a kézimunkázó asszo­nyoknak felolvas valaki. Az öregeket példaadóan segítik. Aki sokat markol Szerencsés helyzetben van­nak a pilisszentivániak. Ma­guk mondják. A nők 90 szá­zalékát a PEVDI foglalkoz­tatja, így kénytelenek közéleti munkát vállalni. A nagyüzem mindig felpezsdíti az életet. A közigazgatást nők irá­nyítják, a vb-nek kilenc nő­tagja vah és 21 nő tanácstag. Sok a női vezető az üzem­ben is. Az összes többi ebből következik. Solymáron is jól kézben tartják az asszonyok a köz­ügyeket. Ebben mindenki se­gítségükre van, például a PE- MÜ, s mert a község viszony­lag magas fokot ért el a kom­munális fejlődésben, jó a han­gulat, nagy az aktivitás. A budaörsi asszonyok va lamit megtanultak. Állítják, hogy nem szabad sokat mar­kolni. A nőpolitikái határo­zatokból adódó feladatok so­kasága ellentmondani látszik ennek. Az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, ha a köz­ségekben ésszerűen, sok em­ber közt osztják meg a mun kát, s mindenki azt csinálja, amihez ért, amihez kedvét érez. Ha mindenütt ezt teszik, ak kor talán még az a jelenség is megszűnik egyszer, hogy ugyanazok az asszonyok dol­goznak számos szervnek, szá mos bizottságban. Nem sza­bad, hogy erőn felül vállalja nak munkát, mert ez a hely zet végül választás elé állít ja az asszonyokat: vagy bele rokkannak a munkába, vagy beérik a látszattevékenység gél. Hatos Erzsébet Több hely mától a ráckevei HÉV-en Kocsiátcsoportosítások " a vonalon November 1-től a pesterzsé­beti HÉV helyett autóbuszok szállítják az utasokat — dön­tött a fővárosi tanács közle­kedési főigazgatósága. A Pest­erzsébetet Csepellel összekötő helyiérdekű vasút nyugdíjaz­tatását több körülmény indo­kolta. A pálya elavult, a ko­csik korszerűtlenek, á forga­lom mindinkább az autóbu­szokra tevődött át, s az er­zsébeti szerelvényeket még csúcsidőben is egyre keve­sebben vették igénybe. A zöld vonatokat 148-as jelzésű autóbuszokkal váltják fel. A járművek Pesterzsébet irányából hajnali 4 órától éj­jel 23 óráig: Csepel irányából pedig hajnali 4.17 órától éjjel 23.16 óráig közlekednek. A kapcsolat a két városrész kö­zött éjjel sem szakad meg. A HEV-hez hasonlóan hat autó­busz bonyolítja le a forgal­mat. A BKV a pesterzsébeti HÉV- szerelvényeket a forgalomból kivonja, illetve átcsoportosítja más vonalra. Így a ráckevei HÉV-vonalon mintegy 700 hely- lyel nő november 1-től a sze­relvények befogadóképessége. Szüret Tatárszentgyörgyön arf; f| Az Örkényi Béke Termelőszövetkezet nyolcvannégy hektá« ros tatárszentgyörgyi szőlőjében javában tart a szüret. Légpárnás burgonyatárolá Új magyar találmány: a Temizol A hulladékanyagok hasz­nosításával foglalkozó Tema- forg Vállalatnál kidolgoztak egy eljárást a műanyagból készült zsákok, fóliák hul­ladékának feldolgozására. Lé­nyegében — mint majd a to­vábbiakból kiderül — egy olyan műanyag-szendvicset tudnak összeállítani, amelyik hőszigetelő, hangszigetelő, s alkalmazási területeit éppen most keresik, most 'alakít­ják ki. Idén ismeretesen nagy volt a burgonyatermés. Az álla­mi és szövetkezeti állandó raktárak be sem tudják fo­gadni a teljes mennyiséget. Több termelőt kértek arra, hogy a burgonyát prizmákba rakva, a fagytól megvédve ta­vaszig őrizzék meg, amíg a kereskedelem, s a feldolgozó- ipar el tudja szállítani. Ez a helyzet ad különös jelentősé­get az új anyagnak. Az ötletet az adta, hogy az üzemekben egyre több hulla­dék műanyagzsák, fólia ma­rad meg, használat után. Ez a hulladék — az elégetést le­számítva — gyakorlatilag el­pusztíthatatlan. Eleinte több helyen kísérleteztek a be- szántással. Nagy károkat oko­zott, mert a földbe került fó­lia megszakította a talaj hajszálcsövességét, meggátol­ta a természetes folyadék- áramlást. PVC-szendvics A Temaforg feltalálói ab­ból indultak ki, hogy ezek a úgynevezett hőre lágyuló mii­Pályaválasztási napak Várják a főváros környéki gyerekeket Megyeszerte nyílnak ezek­ben a napokban pályaválasz­tási kiállítások és ezekhez kapcsolódó rendezvények. Ér­dekesnek ígérkezik az a prog­ram, amellyel a XI. kerület­ben, a Fővárosi Művelődési Házban várják a fiatalokat november 1. és 19. között. Nem csupán a kerületből, ha­nem a környező budai járási településekről. is számítanak érdeklődőkre az általános is­kola nyolcadik osztályát eb­ben a tanévben befejező gye­rekek közül. A kerületi ta­nács, a Fővárosi Pályaválasz­tási Intézet, a KISZ kerületi bizottsága, a népfront, a kiál­lító üzemek — a BHG Hír­adástechnikai Vállalat, a BKV, a CS. M. Híradástechnikai Gépgyára, az Építőgépgyártó Vállalat, a Gamma Művek, a Hajtóművek és Festőbe­rendezések Gyára, a Kismo­tor- és Gépgyár, a Szellőző Művek, a VERTESZ, a Villa­mosszigetelő- és Műanyag­gyár —, valamint a 28. számú Bolyai János, a 32. számú Pa­taki Ferenc Ipari Szakmun­kásképző Intézet, a Kolos Richárd és a Mechwart And­rás Ipari Szakközépiskola vár­ja ezen a bemutatón az ér­deklődő fiatalokat. Két nagyüzemben a pálya- választási napok keretében megrendezik a nyitott kapuk napját, ahol egyebek közt számítanak a budai járás­ban továbbtanulásra készülők részvételére is, elsősorban a biatorbágyi, diósdi, sóskúti, érdi nyolcadikosokra. A ki­állítás naponta 9 és 20 óra között tekinthető meg a Fő­városi Művelődési Házban, ahol november 9-én 17.30-kor a pályaválasztás előtt álló gyermekek szülei részére a körteremben tanácsadást is tartanak. J. J. anyagok izzó fémhez érintve, megolvadnak. Kidolgozták a berendezést, amelyik a sok ré­tegben egymásra rakott PVC- lemezhulladékot egymás utá­ni sorokban izzó tűvel szúr­ja át. A tű mentén az anyag megfolyik, ezek a lyukak szin­te összevarrják, összefogják a több réteget. Néhány centi vastagságú, viszonylag merev PVC-szend­vics alakul ki. A rétegek kö­zött vékony levegőpárnák telő, másrészt tompítja a za­jokat. Az építőiparban már meg­kezdődtek a kísérletek a fel­használási területek feltárá­sára. Nagy gond például a házgyári panelépületeknél, hogy erős az áthallás. Kísér­leti elemekbe már beépítet­ték a Temizol-réteget, ered­ményesen. A másik irány: a Temizolraj az egyik oldalán linóleumszerű réteget ra­gasztanak, így padlólemez­ként használható és a födé­mek áthallását csökkenti. Ugyanakkor egy olyan helyi­ség, amelynek mind a négy oldala, padlója, mennyezete ilyen réteget kap, jobban hő­szigetelt, nyáron kevésbé me­legszik fel, télen jobban tart­ja a meleget. Az építőipar kí­sérleti intézetei keresik az új megoldásokat, s a különböző felhasználási területek sorra kapjál^ a jó minősítéseket. Már megkezdődtek a kísér­letek arra is, hogy a kész épületekben utólagos belső burkolásra használják a Te- mizolt. Itt az a fő gond, hogy a műanyag-szendvics tűz­veszélyes. Ezért, ha a falra felrakják, belülről még egy, tűzálló dekorációs réteggel maradnak, így az új termék, a Temizol, egyrészt hőszige- kell kiegészíteni. Alkalmas a fagyvédelemre ? Az Is nyilvánvaló, hogy kü­lönböző termékek, erre alkal­mas gyümölcsök, s a burgonya prizmás téli tárolásánál is fel lehet használni a Temizol hő­szigetelőt. Most, amikor sok helyen gondot okoz a prizmázott burgonya védelme, ideigle­nes raktár készítésére jól fel­használható ez az anyag. Egy földre fektetett réteg az alap­ja, majd a prizmát Temizol- réteggel kell lefedni. Bizo­nyos, hogy lényegesen jobb a hőszigetelése, mint az egy­szerű földrétegé. Kellő fel­használási tapasztalatok nagy­üzemi körülmények között még nem állnak rendelkezés­re. Nagy értékekről lévén szó, a biztonság kedvéért érde­mes egy további, rászórt föld­réteggel fokozni a fagyvéde­lem biztonságát. Az összeha­sonlító kísérletek után kide­rülhet, hogy a Temizol egye­dül is alkalmas a fagy véde­lemre. De addig jobb félni, mint megijedni alapon felfog­ható úgy, mint egy eddiginél lényegesen biztonságosabb ki­egészítő megoldás. Falud! András [csak a centrum áruházakban kaphaté.dkkefr bemntatqkk ft i

Next

/
Oldalképek
Tartalom