Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
1978. NOVEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK xMl< ap Épül a galambtelep Az ócsai Vörös Október Tsz-ben galambtenyésztő telepet építenek. A tervek szerint a jövő tavasszal telepítik be a négyezernyolcszáz négyzetméter alapterületű telepet King fajtájú tenyészgalambokkal, melyeket nyugati piacokra exportálnak majd. Király Krisztina felvétele BUDAKALÁSZ Új tantermek Budakalászon a Kossuth Lajos utcai általános iskolát újabb nyolc tanteremmel bővítik. A munkálatok jól haladnak, s előreláthatóan még decemberben elkészülnek a második szinttel. A 13 millió forintba kerülő nyolc új tanterem átadását jövő augusztus 20-ra tervezik. Megkezdték a Bajcsy-Zsilin- szky utcai bölcsőde korszerűsítését is. Hajtóvadászat Nagyszabású vaddisznó hajtóvadászatok kezdődtek a Sopron környéki erdőkben. Az első napon 30 hajtó közreműködésével több hajtást rendeztek és mintegy 60—80 hektárnyi erdőséget fésültek át. A frissen esett hó a hajtókát, a vadászokat, s a vadakat felverő vadászkutyákat is próbára tette, de így is több jól fejlett példányt kaptak puskavégre. Ember tervez, a gép végez A brigádok segítenek csökkenteni a lemaradást A két hónapra leállított nagy teljesítményű papírgyártó berendezés termeléskiesését nem hagyták figyelmen kívül az idei terv készítésekor a Szentendrei Papírgyárban. Arra azonban nem számítottak, hogy a felújított gép akként viselkedik majd, mintha újjászületett volna. Bejár a berendezés — Jól sikerült a nagyjavítás — mondja Balázs András, a gyár főmérnöke. — Nem sejtettük, hogy bejáratásához éppen annyi idő lesz szükséges, mint egy új gépnek. Mivel nem is terveztünk lépcsős, fokozatos termelésfelfutást, ez megbosszulta magát: várhatóan lemaradunk néhány százalékkal a tervünktől. Az is igaz, hogy jövőre meghálálja majd a berendezés a ráfordított javítási időt. Október végéig 8425 tonna papírt készítettek, Szentendrén, 370 tonnával kevesebbet az előírtnál. Már tudják, hogy a legnagyobb hajrázással is alig szépíthető ez az eredmény. Miért? A gyártástechnológiából adódóan a téli hónapokban mindig kevesebbet termelnek, mint a melegebb, a tavaszi és a nyári időszakban. Ilyenkor ugyanis jelentősen megnő a hőigény, több munkába kerül a technológia pontos betartása. Borítékból és levélpapírból az igényeknek megfelelő mennyiséget küldünk ugyan a boltokba, ám a tervezettnél 133 tonnával kevesebbet, 1925 tonnát. Nem kaptunk több rendelést, hiába lettünk volna többre képesek. Ennek az első hallásra nagy súlytömegnek mintegy kétharmad részét a normál méretű postai boríték alkotta — kiküldtünk 300 milliót belőlük — és 150—200 millió különféle méretű tasa- kok kerültek le a gépekről. Majd a srenc Másik fontos gyártmányuk a hullámpapír. Ebből 1940 tonnát kellett volnál készíteniük, de novemberig csak 1850 tonna került le a gyártósorokról. Legnagyobb vevőjük, az Egyesült Izzó évközben ugyanis jelentősen csökkentette rendeléseit, s mivel novemberre és decemberre egyáltalán nem igényelt termékeihez izzó- és fénycsőtokot, lehetőségük sem lesz a terv teljesítésére. — Szerencsére például a gyümölcs csomagolásához használható, úgynevezett lyukasztott srencpapírból több kell a tervezettnél — állapítja meg Balázs András. — A Hun- garofruct Külkereskedelmi Vállalat 1600 tonnára jelentette be igényét. S bár mi eredetileg 1200 tonnát akartunk gyártani, nem lesz akadálya a kért papíráru elkészítésének. Erre biztosíték, hogy október végéig már 1350 tonnát ki is szállítottunk. — Ismertek a gyár szocialista brigádjai előtt az eredeti tervek, csakúgy, mint a munka közben adódó gondok. Segítségük nélkül nem is képzelhető el a szükséges létszám-átcsoportosítás, az időnkénti harmadik műszak szervezése, a nagy teljesítményű berendezések maximális kihasználása. Mindezt Czifferi József, a szakszervezeti bizottság titkára mondja el, s néhány brigádszerződést mutat. Szabadszombat-csere — A papírterem — már a szakma kiválói címre is jogosult— Rózsa brigádja például' azt vállalta, hogy tíz százalékkal többet termel az előírtnál. S annak érdekében, hogy ne álljanak soká raktáron a félkész papírok, szabad szombatokat cserélnek és társadalmi munkában is bejönnek dolgozni. Említésre méltó a gépi kiszerelők Gagarin brigádja: ők a minőség javítására fektetnek nagy súlyt. Szocialista szerződést is kötöttek társbrigádjaikkal; visszaadják a sérült termékeket. Ifjú védnökök A Kilián György brigád tagjai felajánlották, hogy a tervezetthez képest egy százalékkal növelik a gép teljesítményét és teljesítik is vállalásukat. A Zalka Mátésok pedig a már említett felújított papírgyártó berendezés felett vállaltak védnökséget. Nemcsak a minőségi előírásoknak megfelelő papír előállítására tettek ígéretet, hanem év végéig csökkentik a lemaradást is. — Aktívan, nagy lelkesedéssel vesz részt a munkaversenyben a borítéküzem vállalati kiváló ifjúsági brigádja is — emel ki a dossziéból még egy szerződést az szb-titkár. — Fő feladatuknak a hulladék csökkentését tartják. Ismerve azonban a rendelésmódosulások miatti kényszerű program- változásokat, felajánlották, hogy szükség esetén még december végéig elkészítenek 100 ezer új típusú borítékot. D. Gy. A gyógyítás körülményei Rendelő ás orvoslakás épül Bővülő egészségügyi hálózat a dabasi járásban Egészségünk nagy kincs. Nemcsak az orvosnak, betegének sem közömbös, milyen körülmények közepette folyik a gyógyító munka. Dr. Székely Imre dabasi járási főorvos: — A legnagyobb problémánk az agglomerációs övezet sajátosságából adódik, abból, hogy egy-egy körzetre sok lakos, sok beteg jut. Csupán illusztrációul álljon itt az adat: míg országosan 2 ezer 600 ember jut egy körzeti orvosra, Gyálon 3 ezer 400, Dobáson pedig 3 ezer 750. A városokat leszámítva orszá. gos átlagban 2 ezer 344, járásunk községeiben ennél 620- szal több lakost lát el egy orvos. Várható változás A viszonylagos orvoshiányt jól példázza Gyál, ahol a 24 ezer embert hat körzeti orvos és két gyermekorvos fogadja. Akárcsak ott, Dabason is nagyon indokolt már az orvosi körzetek számának növelése. Az előbbi nagyközségben 1976-ban avatták fel a 6 millióért épített rendelőt. Ez négy munkahelyes, s a váltásokkal még egy orvosnak tudnának itt rendelési lehetőséget teremteni. A két körzeti gyermekorvos tavaly, illetve idén kezdett rendelni, s egyetlen munkahelyen váltják egymást. Kellene egy harmadik gyermekorvos is, hogy körzetesíthessék a gyermek- gyógyászatot, de egyelőre nem lenne hol fogadnia kis betegeit. — Dabason súlyosabb a gond: legalább egy felnőtt-, és két gyermekorvosra lenne még szükség, ehhez rendelőre és orvoslakásra. Ma a négy körzeti orvos közül kettő osztozkodik egy lakáson: egyikük rendel benne, a másikuk lakik, ő az anya- és csecsemővédelmi , tanácsadó helyiségben fogadja a felnőtt betegeket. Ez bizony semmiképp sem nevezhető előnyös helyzetnek... — Rövidesen várható a változás, a Vörösmarty utcában épül az orvoslakás és a rendelő, még ebben az esztendőben szeretnénk átadni. A további fejlődéshez azonban egy régi rendelő-váró felújítása is fontos lenne, de erre ma nincs pénze a tanácsnak. Fővárosi körzetekhez — Bugyin sem sokkal különböző viszonyok jellemzők napjainkban a gyógyításban. A gyermekorvosnak nincs rendelője, így az 1500 gyermek közül a betegeket ugyanott fogadja, ahová 60—70 anya és 50—60 terhes asszony jár tanácsadásra. A gyermekorvosi rendelőt, s a hozzá tartozó lakást ebben az esztendőben kezdték építeni társadalmi munkában. Az átadást jövőre tervezik, a teljes költség 1,2 millió forint lesz. — Pusztavacson 1976-ban adták át az új orvoslakást, rendelőt, s az anya- és csecsemővédelmi tanácsadót. A kétmillió forintos beruházás eredményeként nemcsak korszerűsödtek a gyógyítás feltételei. de megoldhatták így a korábban hiányzó tanácsadást is. — Az imént felsorolt gondok tükröződnek a szakorvosi ellátásban is. A iárást 82 ezren lakják, s a rendelőintézetben mindössze 42 ezer ember gyógyításáról gondoskodhatnak szűkös volta miatt. GYORS NEUTRONOK Az első hazai ciklotron Mind a magfizikai alapkutatásnak, mind pedig a különböző célú alapkutatásoknak új távlatokat nyit hazánkban az a szovjet gyártmányú, U 103 típusú ciklotron, amely a 80- as évek közepén lép üzembe a Magyar Tudományos Akadémia debreceni atommagkutató intézetben. Hazánkban ez lesz az első ilyen berendezés. Lehetővé teszi majd számos, Magyarországon jelenleg még nem előállítható radioaktív izotóp készítését, következésképpen a ciklotron széles körben alkalmazható lesz orvosi célokra is. Az Atomki és a debreceni orvostudományi egyetem szakemberei közösen tervezik az első hazai ciklotron orvosi célú felhasználásának előkészítését. Napjainkban már világszerte kísérleteznek azzal, hogy a rosszindulatú daganatokat gyors neutronok felhasználásával, az úgynevezett neutron-terápiával pusztítsák el. Ilyen vizsgálatokat a debreceni ciklotron is lehetővé tesz majd. A debreceni ciklotron kapa- | citását úgy tervezik meg, hogy hozzávetőlegesen azonos I arányban szolgálja egyrészt a magfizikai alapkutatásokat, másrészt az alkalmazott —orvosi, ipari, mezőgazdasági stb. — kutatásokat, s ugyanakkor ki kell elégíteni a hazai izotópigényeket is. Bába Mihály: é^ledózünet A z lett a vesztem. Az ebédszünet Elvesztettem azt, akit szerettem, akiben bíztam, akiben hittem, mint a gyermekemben — mondta Jordán Géza műszaki rajzoló, amikor lezökkent barátja, a menő grafikus Z. mellé. — Az ebédszünet miatt? — csodálkozott Z., és félrehúzta a rajzlapokat Jordán élőt Intett a pincérnek: sört, poharat — Igen, igen — bólogatott Jordán. Rábámult a pincérre, kivette kezéből a sörösüveget töltött magának és mohón ivott — Igen, igen — ismételte, amikor letette a poharat, s idegesen forgatni kezdte ujjai között —, az ebédszünet miatt Es ennek az osztályvezető az oka! Csak ő, és senki más! — Az osztályvezető? Nem értem — tárta szét karját Z., s kíváncsi tekintettel fürkészte Jordán megszürkült, ráncokkal teleszőtt arcát. — Nyugodj meg, és mondd el, mi történt. — Mi történt? Tulajdonképpen semmi. Tíz órakor befejeztünk egy munkát bevittük az osztályvezetőnek. Pompás, kiáltott fel, két nappal korábban készültek el. Akkor most önöknek hosszú ebédszünet jár. Kettőkor találkozunk. Addig átnézem, hogy van-e valami javítani való a rajzokon. Kimehetnek a városba. Sétáljanak, szórakozzanak. Kimentem én is. Arra gondoltam; haza szaladok és rendbe teszem a reggel csatatérként ott hagyott lakást. Ugyanis későn ébredtünk. Különben is a takarítás majdnem mindig rám vár. Feleségem revizor, sokszor fáradtan, későn jött haza, így míg ő vacsorát készített, én takar»tottam. Szórakoztatott ez a munka. A feleségemmel megértettük egymást. Tíz év alatt egymáshoz kopnak a legérdesebb fogaskerekek is. Az a tizenöt év kor- különbség is eltűnt közöttünk. Ahogy mondták: én megfiatalodtam, a feleségem meg hozzám komolyodott. Öltözködésben is egyre puritánabb lett Nem úgy, mint az első feleségem, aki az esztendők teltével, legalábbis öltözködésben, visszafelé kapaszkodott az évek létráján, már- már a kamaszlány nevetséges korszakába. Hiszen tudod! M egint ivott egy pohár sört. Dobolt az asztalon. Fejét csóválta. Nem tudta, hogyan folytassa tovább, kissé elkanyarodott a témától. Z. hátradőlt, türelmesen várt. Tudta, hogy nem menekülhet addig, amíg Jordán panaszpoharában egy csepp is van. — Kicsit elkalandoztam — folytatta Jordán —, de képtelen vagyok ráncba szedni gondolataimat. Szóval siettem haza. Három megálló, busz- szal. Nem távolság. A kapuban ösz- szeütköztem a házfelügyelőnővel. Olyan arcot vágott, mintha akkor látott volna először. Hát ennek meg mi baja? — gondoltam, de nem álltam meg, mert, bevallom őszintén, nem is nagyon érdekelt. Mentem fel a lakásunkba. Az előszobában megdöbbentem: szólt a rádió. A reggeli rohanásban biztosan elfelejtettük elzárni! Lehetséges, hogy a gáz is ég! Milyen jó. hogy hazaszaladtam, még katasztrófa is lehetett volna. Gázrobbanás. meg mit tudom én mi. Bévé ttattam a konyhába. Megkönnyebbültön sóhaitottam fel: a gáz nem égett. Gyerünk a szobába, gondoltam, elzárom rögtön azt a nyavalyás rádiót is, nehogy úgy felejtsem. Es eizártam. Abban a pillanatban sikí- tást hallottam a másik szobában. Odaugrottam. A feleségem éppen akkor szökkent ki az ágyból és kapkodott maga elé valami ruhadarabot. Aki vele volt, az meg magára húzta a takarót. Szürke hályog borult a szememre. Nem láttam semmit. Nem tudom, meddig álltam ott mozdulatlanul, és szótlanul, mert nem üvöltöttem, nem kiabáltam, nem támadtam rájuk székkel, késsel, baltával. Amikor éreztem, hogy a sokk elmúlt, hogy mozdulni tudok, megfordultam és elmentem. A házfelügyelőnő ott állt a kapuban. Maga tudta? — kérdeztem minden bevezető nélkül. — Tudtam — mondta. — Régen? — Régen. Már vagy öt éve. — Mindig ugyanazzal jött fel? —Nem. — Bemehetnék magához, amíg elmennek? — Tessék — invitált be a leshelyre. — Szomorú eset — mondta Z. komoran, amikor Jordán egy pillanatra elhallgatott. Nem nézett rá, félt, hogy el neveti magát, ha felszarvazott barátjának szemébe pillant, mert annak idején ő is ellenezte ezt a házasságát — Az. Megvártam, hogy elmenjenek. Előbb a férfi surrant le, akit egyszer távoli rokonaként mutatott be a feleségem. Aztán jött ő, apró, gyors, sietős léptekkel. Az ablakból lestem őket A házfelügyelőnő meg kint állt, szándékosan, az én kérésemre, hogy mindkettőt lássa, hogy mindkettőjüknek köszönjön, vagyis tudtükra adja, hogy látra őket... Hát ezt kellett nekem átélni a rohadt ebédszünet miatt — csapott az asztalra. K özéjük telepedett a csend. Aztán ittak. — És mi történt aztán? — kérdezte Z. — Az már nem érdekes — legyintett Jordán Géza. — Megkértem a házfelügyelőnőt, hogy szerezzen egy lakatost, és kicseréltettem a zárat, hiszen a lakás az enyém volt. A csengőt kikapcsoltam, szóval úgy tettem, mintha elutaztam volna. Mint egy tébolyodott jártam-keltem két napig az utcán. Visszafogadjam? Ne fogadjam? öt éve becsap, megcsal, orromnál fogva vezet Lehetetlen vlsz- szafogadinom. A legfurcsább az, hogy soha többet nem jelentkezett. Egy rokona jött el a ruháiért Az közölte velem, hogy beadta a válókeresetet is. Hallod? ö és nem ón! — Különös — mondta Z. Hangjában több volt az irónia, mint a csodálkozás. — Már korábban, hogy is mondjam csak, elhLdegültetek egymástól? — Ugyan — kiáltott fel Jordán. — Hogy hidegültünk volna el egymástó!, hiszen sohasem veszekedtünk. Jói éltünk, így is, úgy is, — Talán az volt a baj ... — Mi? — vágott Z. szavába Jordán. — Az, hogy nem veszekedtünk? Nem volt miért?! Különben is szerettem, nem ellenkeztem vele. Mindennek az oka az a rohadt hosszú ebédszünet Mert ha az nincs, holtunkig együtt élünk. így meg mi a fenét kezdek vén létemre magammal? Eh, de te ezt úgysem érted. Hogyan is értenéd meg agglegény létedre ... Jordán belekaszált a levegőbe, felugrott és elrohant. Z. tátott szájjal bámult, távolodó alakjára. Valamit mondani- akart, de már nem volt kinek mondania. Furcsa, töprengett még sokáig Z., a felesége megcsalja és a főnökét hibáztatja, aki szabad időt, hosszú ebédszünetet adott neki, mert jól dolgozott. Megérthetetlen ez. Vagy talán nem? Gyál és Felsőpakony lakói a XIX. kerületi, Alsónémedi és Bugyi betegei pedig a XX. kerületi — tehát fővárosi' — szakorvosi rendelőkhöz tartoznak. Megszűnik a zsúfoltság — A mai szakrendelő nemcsak kicsi, hanem sok tekintetben alkalmatlan a legszükségesebb funkciók ellátására is. Például nincs szemészeti, gégészeti, orthopédiai, urológiai és ideggyógyászati rendelés. A 15 orvos 9 munkahelyen váltja egymást, s néhol akkora a zsúfoltság — például a laboratóriumbafn, a röntgen-rendelésen és a sebészeten. hogy ezen feltétlenül változtatni kell már. De ami a legfontosabb: szeretnék megszüntetni a betegek utaztatását a budapesti rendelőkbe és vissza ... — Ügy tűnik, sikerül is. Elkészültek már a 17 munkahelyes új szakorvosi rendelő- intézet tervei, rövidesen megkapjuk ezeket, s ha előzetes számításaink beválnak, 1981- ben átadhatjuk a 35 millió értékű új szakrendelőt a dabasi lakótelepen. Sajnos a hiányzó orvosi szakmákra csak akkor találunk orvost, ha öt lakás is épül... V. G. P.
