Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
1978. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK A megyei pártbizottság megtárgyalta Jelentős eredményekre épül mezőgazdaságunk fejlesztése Balogh íászíó előadói beszéde a további feladatokról Az MSZMP Központ! Bizottsága idei március 15-i ülésén hozott határozatot a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. Ezt Pest megye pártalapszervezeteibcn megvitatták, és az adott területeken a legfontosabb tennivalókat feladattervekben dolgozták fel. E széles körű politikai munkát — melynek során egyetértés mutatkozott meg a párt agrárpolitikájával — követte az MSZMP Pest megyei bizottságának ülése. Mint tegnapi lapunkban már jelentettük: Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében tárgyalták meg és fogadták el a március 15-i határozatból adódó Pest megyei tennivalókat. Gyökeres Az előadó a napirend kapcsán külön is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, a parasztság élete és társadalmi-politikai fejlődése egyike azoknak a témáknak, amelyekkel az elmúlt évtizedekben Pest megye pártszervezetei a legtöbbet és nagy felelősséggel foglalkoztak. Nemcsak önállóan, mivel az agrárkérdés összefügg a politikai hatalom szilárdságával, a társadalmi osztályok, rétegek változásaival, a nép műveltségi színvonalának a fejlődésével. Gazdasági helyzetünk, az életszínvonal alakulása jelentősen függ az élelmiszer-termelés hatékonyságától. Az írásos feladattervvel összhangban állapította meg Balogh László, hogy Pest megye mezőgazdasága is a szocialista átszervezés, az 1960- as évek eleje óta gyökeresen átalakult. Ugyanakkor bizonyos helyi sajátosságok érvényesülésével fejlődött a szocialista átszervezés óta. Különösen gyors ütemben bővült a gazdaságirányítás korszerűsítését követően — miután már megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok, megerősödött a vezetés — a mezőgazdasági üzemek építőipari, szolgáltató, élelmiszer- feldolgozó, kereskedelmi és egyéb tevékenysége. Ezek a kielégítetlen szükségletek miatt jöttek létre, de egyben biztosítják a dolgozók foglalkoztatottságát. Az innen befolyt jövedelemmel gyorsabban fejlődött az alaptevékenység és a gépesítés is. Megkétszereződött 1968. és .1972 között a mezőgazdasági üzemek termelése, ezen belül az alaptevékenység értéke másfélszeresére nőtt. További dinamikus fejlődés következett be 1972 után, amelyre a többi között a kisegítő tevékenység helyzetének rendezése a jellemző. Nagyon tudatos munka folyt az alaptevékenység fejlesztésének gyorsításáért. Fokozatosan, körültekintően ment végbe o nagyüzemi gazdaságok egyesülése. Az indokoltságot és a jó előkészítést legnyilvánvalóbban az mutatja, hogy valameny- nyi egyesült szövetkezet gyors fejlődésnek indult. Az újabb állomás 1975 volt, amikor a fővárosi termelőszövetkezetek Pest megyéhez kerültek. Azóta egyesültek valamelyik Pest megyei szövetkezettel, s jó néhányian központjukat is a megyébe helyezték, közel a termeléshez. Minőség és hatékonyság Jelenleg a gazdálkodás minőségének és hatékonyságának a javításáért folyó munka áll előtérben. Ez azért is lehetséges, mert a mezőgazdasági üzemek többsége gazdaságilag megszilárdult, valószínűleg az idén sem lesz veszteséges évet záró termelő- szövetkezet. Sok a gazdaságilag erős, dinamikus fejlődésre képes tsz. Termelési érték szerint az ország 15 legnagyobb szövetkezetéből 11 gazdálkodik Pest megyében. A továbbfejlődéshez többségükben jelentős a szellemi kapacitás, megfelelő a fejlesztési és a felhalmozási képesség. A fejlődési folyamattal egy időben gyökeresen megváltozott másfél évtized alatt a mezőgazdaságban dolgozók helyzete is. A szocialista nagyüzem megteremtette a parasztság számára a létbizátalakulás tonságot. Megnőtt az itt dolgozók jövedelme, a társadalmi juttatások megközelítik a munkásosztályét. Jelentős a fejlődés a parasztság életmódjában is. Mindebben oroszlánrészük van a mező- gazdaságban dolgozó kommunistáknak, akiknek politikai munkája erősebb, határozottabb az átszervezés óta. A március 15-i határozatot tárgyaló alapszervezeti taggyűléseken is a tettrekészség mutatkozott meg a feladatok végrehajtásában. A megyei pártbizottság most elfogadott feladatterve a fokozódó követelmények teljesítése érdekében négy kiemelt területet jelöl meg. Ezek: az állattenyésztés, ezen belül is a tej- és hústermelés, valamint a kisállattenyésztés; a másik a takarmánytermelés, a rét- és legelőgazdálkodás; a harmadik a zöldség- és gyümölcstermelés; a negyedik az élelmiszeripari háttér bővítése. E kiemelt feladatokkal — mint a szóbeli előterjesztésben Balogh László rámutatott — az a cél, hogy a most közvetlen soron következő legfontosabb teendőkhöz adjon határozott útmutatást. Ez természetesen nem csökkenti az egyéb feladatok fontosságát, fnivel a Központi Bizottság határozata nyilvánvalóan teljes egészében érvényben van. Sokszínű, városellátó Pest megye mezőgazdasági termelési szerkezete egyébként jó, és lényeges változtatásokra nincs szükség. Esetleges kisebb mozgások azonban kívánatosak lehetnek. így például országos érdek, hogy a termelés egyre nagyobb hányada a feldolgozó ipar körüli térségben folyjon. Emiatt a megyében csökkenni fog a cukorrépa területe. A főváros és a feldolgozó kapacitások közelsége miatt célszerű a jelenlegi zöldségterületet tartani. A takarmánytermelésnek a növekvő állattenyésztés szükségleteit kell kielégítenie. Ehhez elsődlegesen a termelés színvonalát kell javítani, de bizonyos mértékig növekedni fog a vetésterület is. Változatosnak, sokszínűnek, városellátó jellegűnek kívánja továbbra is megtartani a megye mezőgazdaságát a megyei pártbizottság. Sőt még külön is aláhúzta az előadó, hogy mivel igen változékonyak a gazdálkodás viszonyai, ezért igazán hatékony gazdálkodás e szép törekvés együttes, jó megvalósítása esetén lehetséges. A termelés és a gazdálkodás hatékonyságának javítása különben is alapvető feladat az élelmiszer termelésben. Ezzel kiemelten foglalkozott az előterjesztés azzal, hogy mindenekelőtt a gazdálkodók szemléletében kell fordulatot elérniük. A legfontosabb követelmény, hogy aki gazdálkodik, mindig tervezze és ellenőrizze: az adott termelés mennyibe kerül, mennyi földet és eszközt köt le, mennyi munkaerőt igényel és ezeket összevetve milyen az eredmény. Az ehhez szükséges korszerű vállalati információs rendszer kialakítása biztatóan halad a megyében. A fejlődés további iránya a gazdaságok egységes nyilvántartási rendszere. Erre az előkészületeket elkezdte a gödöllői, a monori, a ceglédi állami gazdaság. Nemrég adtak át országosan tíz tsz részvételével létesített számítóközpontot, amelyből 8 Pest megyei tsz. A hatékonyság javításának bőven vannak tartalékai a megyében — erre is rávilágított az előterjesztés. így például a növénytermesztés megyei átlagban tavaly 21 százalékos jövedelmezőséget biztosított, mégis 15 szövetke_ zetben veszteséges. Egy mázsa búza önköltsége a kakucsi Lenin Tsz-ben 140 forint, az abonyi Ságvári Endre Tsz- ben 150 forint, a dömsödi Dózsa Tsz-ben 360, a kocséri Petőfi Tsz-ben 380, a cegléd- berceli Egyetértés Tsz-ben 390 forint volt. Az állattenyésztésben hasonló a helyzet. A megyei átlagos jövedelmezőség 6 százalékos, de 39 tsz-ben veszteséges az állattenyésztés. A termelési színvonalat az állattenyésztésben takarékos abraktakarmány fel- használásával, a tömegtakarmány és a melléktermékek fokozott szerepével célszerű növelni. A megye gazdaságai sikeresen tették meg az első lépéseket a hatékony tejtermelés felé. Országosan Pest megyében használják föl a legkevesebb abrakot egy liter tej előállítására. Ugyanakkor az idei tejtermelés megközelíti a 3 ezer 700 literes átlagot. A hústermelésben viszont kedvezőtlenebbek a takarmányozási mutatóink. A háztáji és a nagyüzem A fontos kérdések között szerepelt az előterjesztésben a a felvásárlás, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásának problémaköre is. A termelők és felvásárlók kapcsolatában minőségi változás állt be a hosszútávú szerződések folytán. A megyei .pártbizottság továbbra is a kötött érdekeltségen alapuló hosszútávú együttműködéseket támogatja. Ami pedig a feldolgozást illeti: a fejlesztés összehangoltsága érdekében egységes megyei koncepciót tart szükségesnek a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás kialakításában. A főváros körüli tejgyűrűhöz hasonló programról van szó. A Központi Bizottság határozatának megfelelően — amely kiemelkedő társadalmi érdekként kezeli a termőföld hasznosítását, megóvását — minimálisra kívánja csökkenteni a pártbizottság a par- lagterületeket. Évek óta eredményes munka folyik ennek érdekében. Alig négy év alatt a bevetetlen terület több mint 10 ezer hektárról 2500 hektárra csökkent. Nagy a különöséé azonban a meave esves vidékei között. A szentendrei járásban például tízszer any- nyi a parlagföld mint a jóval nagyobb területű ráckevei járásban. A termőföld ésszerű hasznosításának azt is kell jelentenie, hogy a vetésszerkezetet, a termelési szerkezetet tudatosan igazítsák hozzá az adottságokhoz. Ebben jó módszert honosított meg a túrái Galgamenti Tsz, amelyben évek óta összevetik a területek termelékenységét és jövedelmét. A háztáji gazdálkodás és a kistermelés is figyelmet kapott a megyei pártbizottság munkájában. Az előadó rámutatott arra a fokozatosan kialakuló megfelelő kapcsolatra, amely a kistermelés és a nagyüzemek között fennáll. A megye mezőgazdasági kisüzemeiben évente mintegy 3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, zömmel a legmunkaigényesebb kertészeti és állati termékeket. A ház. táji és kisegítő gazdaságok termelésének továbbfejlesztésére tavaly megyei intézkedési terv készült, s eredményesen folyik a végrehajtás. A főbb feladatok: az integráció további erősítése, a több évre szóló szerződéses kapcsolatok elterjesztése, valamint a kisüzemi termelés nek a termőhelyi adottságokhoz és a hagyományokhoz igazodó szakosodása. Ugyanakkor a nagyobb mennyiségű és egyöntetű termék előállítása érdekében újabb szakcsoportok létrehozása kívánatos. Továbbra is támogatást érdemel a kertbarát mozgalom. Teljesülnek a tervek összességében a megye mezőgazdaságáról szólva bejelentette Balogh László, ogy az előzetes adatok és számítások szerint teljesíti, illetve túlteljesíti az idei terveket. Az előirányzottnál többet ad a növénytermelés is, noha a zöldségtermelésre nagyon kedvezőtlen volt az időjárás. Az állattenyésztés valameny- nyi állatfajnál túlteljesíti a tervet. Nem csökken, sőt valamelyest növekszik a háztáji és kistermesztés. Az 1979-es tervek abban a szellemben készülnek, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseit minden lényeges területen teljesítse Pest megye, de több ágazatban túl is teljesítse. Szeretnénk remélni — mondotta a megyei pártbizottság titkára —, hogy a hatékonyabb termelés és gazdálkodás segítségével, szigorúbb gazdálkodási feltételek között is, a programokat végre tudjuk hajtani. Besxélgeiések a békéről, 2. A föld szeretete Kleinesel György — a IX. békekongresszus Pest megyei küldötteinek egyike, a hernádi Március 15. Tsz növénytermesztési főágazatvezetője. Nős, egy gyermek apja-, párttag, harmincegy esztendős. Résiem van benne — -Itt születtem Hernádon, itt nevelkedtem a faluban, kézenfekvő volt, hogy a pálya- választás is a földhöz kötődött. Ez persze nem egyik napról a másikra alakult, fokozatosan érlelődött meg bennem az elhatározás. A szülők, a környékbeliek földszeretete, a nyári munkák — nekünk, falusi gyerekeknek mindig jutott tennivaló — csak erősítették a kötődést, s meghozták a döntést. A növény- termesztésből kerültem iskolákra: agronómiái üzemmérnök lettem, és elvégeztem a marxista—leninista esti egyetemet. — Fiatalon, 31 évesen az országos hírű termelőszövetkezet főágazatvezetője. — A termelőszövetkezetben minden lehető segítséget megadnak a fiataloknak. Főképp úgy, hogy tudásuknak, munkájuknak, szorgalmuknak megfelelő helyet kapnak. Nemcsak az én tizenegyéves munkám nyert így elismerést, több hozzám hasonló korú társam tölt be kulcshelyeket a szövetkezetben. — Főágazatvezetőként négy község növénytermesztését irányítja. Az irányító-szervező munkában mi maradt meg a föld szeretetéből ? — Engem oz vezet ma is a munkámban. Aki egyszer magába szívta a föld szagát, nem tud elszakadni tőle. Érdekel a jövő — Ügy tartják: mozgalmi ember. Hogyan lett felelősség- teljes, sokrétű munkája mellett a hernádi fiatalok egyik irányítója? — Volt ebben szükség is: egy ilyen kis helyen, amilyen a mi községünk, aki tud valamit tenni, mindenütt ott legyen. Egyébként sem választható el a munka és az egyéni élet. Amikor a fiatalok munkájával foglalkoztam, óhatatlanul előkerültek a személyes örömök, gondok, amire oda kellett figyelnünk. Meg lehetett volna kerülni, de én szívesen vállaltam a közreműködést itt is. — Békekongresszus küldötte. Miben látja a jelentőségét a tanácskozásnak? — Fiatal vagyok, a jövő koromnál fogva is érdekel. De hogy ez a jövő milyen lesz, ez egyikünknek sem lehet közömbös. Napjaink információgazdagsága percenként a házunkba hozza a világ eseményeit. Azokat a szenvedéseket is, amelyeket mi, a harmincévesek sem ismerünk már, melyekről azonban nem feledkezhetünk meg. Emberibb élet — Mit jelent önnek az a szó: béke? — Meglepő és leegyszerűsített fogalmazásnak tűnhet, de úgy gondolom, hogy a munka lehetősége maga is egyfajta béke. Az, hogy dolgozhatunk, s hogy mindenki szabadon választ magának hivatást, nekem ez is a béke. S amikor arra keresem a választ, mit is tehet az ember a békéért, akkor nem is annyira a megmozdulásokra gondolok, hanem a valamennyiünk számára nyitvaálló lehetőségre: a még jobb, még szervezettebb munkára. — Nekem a béke az is, ha végigmegyek a falun. Csak rá kell nézni a házakra, s meglátni, mit tud tenni az ember, ha csak élni van gondja. Mennyit változott a mi életünk szüléinkéhez képest! Ki kell tekinteni a határba: ma már csak egyik tömbnek nevezzük azt a földet, amivel annak idején a termelőszövetkezet indult. Aztán az életforma: ilyen emberi lehetőségei sose voltak még a magyar parasztnak. És a lehetőségek változása meghozta a váltást a gondolkodásmódban is. — Valóban meghozta? — Biztos vagyok benne. Az a magunknak élés, ami jellemezte a magyar falut, eltűnőben van. Elég csak a hernádi példa: ma már mindenkit lehet munkára mozdítani a közösségért. Itt volt a sportpálya: társadalmi munkában készült el, úgy, hogy valamennyien hozzáadtunk egy kapavágást. Nem arról van szó, hogy nem él még a falusi emberekben a gyűjtögetés, a szerzés és a megtartás vágya, de megtörtént az alapvető szemléleti irányváltás. Elindultunk egy emberibb élet felé. Nekem ez a béke. Major Árvácska Nagy értékeket hordozó megye mTeómúsI Pest megye mezőgazdaságának sikereihez és a falvakban oly rövid idő alatt eredményesen végbement nagy társadalmi változáshoz gratulált a megyei pártbizottság ülésén dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Felszólalásában egyúttal tájékoztatást adott a szocialista mezőgazdaság helyzetéről. Mezőgazdaságunkban az üzemi hálózat kialakultnak tekinthető — mint mondotta a miniszter. — A TOT-tal közösen az az értékelésünk, hogy elvileg lényegét illetően az egyesülési folyamat befejeződött. Korrekciók természetesen lehetnek. A másik nagyon fontos lépés ezzel összefüggésben, hogy ezek a mezőgazdasági nagyüzemek a belső ellátásban, felszereltségükben, általában színvonalukban még különbözőek. Gyakran ezt tervezési, pénzügyi és más okok befolyásolják. Sokszor nem eléggé terv- szerűek a beszerzések és olyankor jelentkezik igényével egyik-másik üzem, amikor már nem lehet megfelelő szállítási határidőt biztosítani. Ennek következménye az is, hogy esetenként tőkéspiacról kell vásárolni olyasmit, ami szocialista országokból is beszerezhető. — Tervszerűbben kell dolgozni, jobban előrelátni — hívta föl a figyelmet a miniszter, majd arról szólt, hogy lassanként összegezhetjük az ötéves terv három esztendejét. Mind a három másmilyen volt, mint ahogyan a mezőgazdaságban sohasem szoktak azonos évek lenni. Volt nehéz évjárású, mint az 1976- os, majd következett az 1977- es sikeres gazdálkodású, amelyben például a sertéshús termelése meghaladta a 11 millió mázsát, az eddigi legtöbbet. (összehasonlításul: 1970-ben 691 ezer mázsa volt.) Az idén az állatállományunk növekedése tovább folytatódott, a szarvasmarha-tenyésztésben, sertésben, baromfiban, juhászaiban. Ez azokkal a kedvező tervteljesítési eredményekkel jár együtt, amelyeket Pest megyében is örömmel nyugtázhatunk. Nagy gond viszont, hogy a mennyiségi növekedést nem kísérte azonos arányú minőségi, gazdaságossági, hatékonysági javulás. A most következő 1979-es esztendőről szólva a miniszter szükségesnek mondotta néhány korábbi fejlesztési, technológiai gyakorlat fÖlülbírálatát. Nem azért, mivel rosszul vezettük be őket, hanem időközben váltak korszerűtlenné. Ráirányította egyúttal a figyelmet arra, hogy minél jobban ki kell használni azokat a nagy értékeket, amelyek a megye mezőgazdaságában jelen vannak, mind a szakemberekben, mind a kezdeményező erőben, mindpedig a termelési rendszerekben. Nagy értékeknek kell tekinteni azokat o sajátosságokat is, amelyeket Pest megye magáénak mondhat. Itt van például az ország legnagyobb agrároktatási intézménye, a gödöllői egyetem, valamint az egyetlen állattenyésztési kutató intézete, itt a MEZŐGÉP Tröszt központja, amely nélkül a szó szoros értelmében lépni sem tud a mezőgazdaság. E megyé- ' ben van az ország legnagyobb termelési értékű szövetkezeteinek zöme, és a legnépesebb vagyis legnagyobb létszámú szövetkezetének jó része is. E megye mezőgazdasági üzemei vannak a legközelebb az élelmiszeripari feldolgozó bázisokhoz és e megye mezőgazdasága a legjobban ellátott élelmiszeripari feldolgozó üzemekkel. E sajátosságokat a megye eddig is jól hasznosította, de ezután még inkább alapoznia kell rá. A Központi Bizottság márciusi határozatára utalva ezeket mondotta felszólalása végén dr. Romány Pál: — A mi pártunk 60 esztendő alatt sokféle csatára, küzdelemre, feladatra . sorakoztatta föl az ország kommunistáit, haladó embereit. Hiszem, hogy ehhez a mezőgazdasági határozathoz is felsorakoznak majd és ennek is meg tudunk felelni. Igaz ugyan, hogy nem az a helyzet, mint évizedekkel ezelőtt, amikor a parasztság az ország legnépesebb társadalma volt. Éppen ezért tud viszont a mezőgazdaság teljesíteni, mert ma a parasztság mellett áll a munkásosztály és az egész szocialista népgazdaság. Biztos, hogy nemcsak az 1979-es esztendőnek, hanem a következő éveknek is meg tudunk felelni, új problémáival és új örömeivel együtt.
