Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

1978. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK A megyei pártbizottság megtárgyalta Jelentős eredményekre épül mezőgazdaságunk fejlesztése Balogh íászíó előadói beszéde a további feladatokról Az MSZMP Központ! Bizottsága idei március 15-i ülésén hozott határozatot a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. Ezt Pest megye pártalapszervezeteibcn megvitatták, és az adott területeken a legfontosabb tennivalókat feladattervekben dolgozták fel. E széles körű politikai munkát — melynek során egyetértés mutatkozott meg a párt agrárpolitiká­jával — követte az MSZMP Pest megyei bizottságának ülése. Mint tegnapi lapunkban már jelentettük: Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesz­tésében tárgyalták meg és fogadták el a március 15-i határozatból adódó Pest megyei tennivalókat. Gyökeres Az előadó a napirend kap­csán külön is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság, az élel­miszertermelés, a parasztság élete és társadalmi-politikai fejlődése egyike azoknak a témáknak, amelyekkel az el­múlt évtizedekben Pest me­gye pártszervezetei a legtöb­bet és nagy felelősséggel fog­lalkoztak. Nemcsak önállóan, mivel az agrárkérdés össze­függ a politikai hatalom szi­lárdságával, a társadalmi osz­tályok, rétegek változásaival, a nép műveltségi színvonalá­nak a fejlődésével. Gazdasági helyzetünk, az életszínvonal alakulása jelentősen függ az élelmiszer-termelés hatékony­ságától. Az írásos feladattervvel összhangban állapította meg Balogh László, hogy Pest me­gye mezőgazdasága is a szo­cialista átszervezés, az 1960- as évek eleje óta gyökeresen átalakult. Ugyanakkor bizo­nyos helyi sajátosságok érvé­nyesülésével fejlődött a szo­cialista átszervezés óta. Kü­lönösen gyors ütemben bővült a gazdaságirányítás korszerű­sítését követően — miután már megszilárdultak a szocia­lista termelési viszonyok, megerősödött a vezetés — a mezőgazdasági üzemek építő­ipari, szolgáltató, élelmiszer- feldolgozó, kereskedelmi és egyéb tevékenysége. Ezek a kielégítetlen szükségletek miatt jöttek létre, de egyben biztosítják a dolgozók foglal­koztatottságát. Az innen be­folyt jövedelemmel gyorsab­ban fejlődött az alaptevé­kenység és a gépesítés is. Megkétszereződött 1968. és .1972 között a mezőgazdasági üzemek termelése, ezen belül az alaptevékenység értéke másfélszeresére nőtt. További dinamikus fejlődés követke­zett be 1972 után, amelyre a többi között a kisegítő tevé­kenység helyzetének rendezé­se a jellemző. Nagyon tuda­tos munka folyt az alaptevé­kenység fejlesztésének gyor­sításáért. Fokozatosan, körül­tekintően ment végbe o nagy­üzemi gazdaságok egyesülése. Az indokoltságot és a jó elő­készítést legnyilvánvalóbban az mutatja, hogy valameny- nyi egyesült szövetkezet gyors fejlődésnek indult. Az újabb állomás 1975 volt, amikor a fővárosi termelőszövetkezetek Pest megyéhez kerültek. Az­óta egyesültek valamelyik Pest megyei szövetkezettel, s jó néhányian központjukat is a megyébe helyezték, közel a termeléshez. Minőség és hatékonyság Jelenleg a gazdálkodás mi­nőségének és hatékonyságá­nak a javításáért folyó mun­ka áll előtérben. Ez azért is lehetséges, mert a mezőgaz­dasági üzemek többsége gaz­daságilag megszilárdult, va­lószínűleg az idén sem lesz veszteséges évet záró termelő- szövetkezet. Sok a gazdasá­gilag erős, dinamikus fejlő­désre képes tsz. Termelési ér­ték szerint az ország 15 leg­nagyobb szövetkezetéből 11 gazdálkodik Pest megyében. A továbbfejlődéshez többsé­gükben jelentős a szellemi kapacitás, megfelelő a fejlesz­tési és a felhalmozási ké­pesség. A fejlődési folyamattal egy időben gyökeresen meg­változott másfél évtized alatt a mezőgazdaságban dolgozók helyzete is. A szocialista nagyüzem megteremtette a parasztság számára a létbiz­átalakulás tonságot. Megnőtt az itt dol­gozók jövedelme, a társadal­mi juttatások megközelítik a munkásosztályét. Jelentős a fejlődés a parasztság élet­módjában is. Mindebben oroszlánrészük van a mező- gazdaságban dolgozó kommu­nistáknak, akiknek politikai munkája erősebb, határozot­tabb az átszervezés óta. A március 15-i határozatot tár­gyaló alapszervezeti taggyűlé­seken is a tettrekészség mu­tatkozott meg a feladatok végrehajtásában. A megyei pártbizottság most elfogadott feladatterve a fokozódó követelmények tel­jesítése érdekében négy ki­emelt területet jelöl meg. Ezek: az állattenyésztés, ezen belül is a tej- és hústermelés, valamint a kisállattenyésztés; a másik a takarmánytermelés, a rét- és legelőgazdálkodás; a harmadik a zöldség- és gyü­mölcstermelés; a negyedik az élelmiszeripari háttér bőví­tése. E kiemelt feladatokkal — mint a szóbeli előterjesztés­ben Balogh László rámutatott — az a cél, hogy a most köz­vetlen soron következő leg­fontosabb teendőkhöz adjon határozott útmutatást. Ez ter­mészetesen nem csökkenti az egyéb feladatok fontosságát, fnivel a Központi Bizottság határozata nyilvánvalóan tel­jes egészében érvényben van. Sokszínű, városellátó Pest megye mezőgazdasági termelési szerkezete egyéb­ként jó, és lényeges változta­tásokra nincs szükség. Eset­leges kisebb mozgások azon­ban kívánatosak lehetnek. így például országos érdek, hogy a termelés egyre nagyobb há­nyada a feldolgozó ipar körüli térségben folyjon. Emiatt a megyében csökkenni fog a cukorrépa területe. A fővá­ros és a feldolgozó kapacitá­sok közelsége miatt célszerű a jelenlegi zöldségterületet tar­tani. A takarmánytermelés­nek a növekvő állattenyésztés szükségleteit kell kielégítenie. Ehhez elsődlegesen a terme­lés színvonalát kell javítani, de bizonyos mértékig növe­kedni fog a vetésterület is. Változatosnak, sokszínűnek, városellátó jellegűnek kívánja továbbra is megtartani a me­gye mezőgazdaságát a megyei pártbizottság. Sőt még külön is aláhúzta az előadó, hogy mivel igen változékonyak a gazdálkodás viszonyai, ezért igazán hatékony gazdálkodás e szép törekvés együttes, jó megvalósítása esetén lehetsé­ges. A termelés és a gazdálko­dás hatékonyságának javítása különben is alapvető feladat az élelmiszer termelésben. Ezzel kiemelten foglalkozott az előterjesztés azzal, hogy mindenekelőtt a gazdálkodók szemléletében kell fordulatot elérniük. A legfontosabb kö­vetelmény, hogy aki gazdál­kodik, mindig tervezze és el­lenőrizze: az adott termelés mennyibe kerül, mennyi föl­det és eszközt köt le, mennyi munkaerőt igényel és ezeket összevetve milyen az ered­mény. Az ehhez szükséges korszerű vállalati információs rendszer kialakítása biztatóan halad a megyében. A fejlődés további iránya a gazdaságok egységes nyilvántartási rend­szere. Erre az előkészületeket elkezdte a gödöllői, a monori, a ceglédi állami gazdaság. Nemrég adtak át országosan tíz tsz részvételével létesített számítóközpontot, amelyből 8 Pest megyei tsz. A hatékonyság javításá­nak bőven vannak tartalékai a megyében — erre is rávi­lágított az előterjesztés. így például a növénytermesztés megyei átlagban tavaly 21 százalékos jövedelmezőséget biztosított, mégis 15 szövetke_ zetben veszteséges. Egy mázsa búza önköltsége a kakucsi Le­nin Tsz-ben 140 forint, az abonyi Ságvári Endre Tsz- ben 150 forint, a dömsödi Dó­zsa Tsz-ben 360, a kocséri Petőfi Tsz-ben 380, a cegléd- berceli Egyetértés Tsz-ben 390 forint volt. Az állatte­nyésztésben hasonló a hely­zet. A megyei átlagos jövedel­mezőség 6 százalékos, de 39 tsz-ben veszteséges az állatte­nyésztés. A termelési színvo­nalat az állattenyésztésben ta­karékos abraktakarmány fel- használásával, a tömegtakar­mány és a melléktermékek fo­kozott szerepével célszerű nö­velni. A megye gazdaságai si­keresen tették meg az első lépéseket a hatékony tejterme­lés felé. Országosan Pest megyében használják föl a legkevesebb abrakot egy liter tej előállítására. Ugyanakkor az idei tejtermelés megköze­líti a 3 ezer 700 literes átla­got. A hústermelésben vi­szont kedvezőtlenebbek a ta­karmányozási mutatóink. A háztáji és a nagyüzem A fontos kérdések között szerepelt az előterjesztésben a a felvásárlás, valamint a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásának problémaköre is. A termelők és felvásárlók kapcsolatában minőségi válto­zás állt be a hosszútávú szer­ződések folytán. A megyei .pártbizottság továbbra is a kö­tött érdekeltségen alapuló hosszútávú együttműködéseket támogatja. Ami pedig a fel­dolgozást illeti: a fejlesztés összehangoltsága érdekében egységes megyei koncepciót tart szükségesnek a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás ki­alakításában. A főváros kö­rüli tejgyűrűhöz hasonló programról van szó. A Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően — amely kiemelkedő társadalmi érdekként kezeli a termő­föld hasznosítását, megóvását — minimálisra kívánja csök­kenteni a pártbizottság a par- lagterületeket. Évek óta ered­ményes munka folyik ennek érdekében. Alig négy év alatt a bevetetlen terület több mint 10 ezer hektárról 2500 hektár­ra csökkent. Nagy a különö­séé azonban a meave esves vidékei között. A szentendrei járásban például tízszer any- nyi a parlagföld mint a jóval nagyobb területű ráckevei já­rásban. A termőföld ésszerű hasznosításának azt is kell je­lentenie, hogy a vetésszerke­zetet, a termelési szerkezetet tudatosan igazítsák hozzá az adottságokhoz. Ebben jó mód­szert honosított meg a túrái Galgamenti Tsz, amelyben évek óta összevetik a terüle­tek termelékenységét és jö­vedelmét. A háztáji gazdálkodás és a kistermelés is figyelmet ka­pott a megyei pártbizottság munkájában. Az előadó rá­mutatott arra a fokozatosan kialakuló megfelelő kapcsolat­ra, amely a kistermelés és a nagyüzemek között fennáll. A megye mezőgazdasági kisüze­meiben évente mintegy 3 milliárd forint termelési érté­ket állítanak elő, zömmel a legmunkaigényesebb kertésze­ti és állati termékeket. A ház. táji és kisegítő gazdaságok termelésének továbbfejleszté­sére tavaly megyei intézke­dési terv készült, s eredmé­nyesen folyik a végrehajtás. A főbb feladatok: az integ­ráció további erősítése, a több évre szóló szerződéses kapcsolatok elterjesztése, va­lamint a kisüzemi termelés nek a termőhelyi adottságok­hoz és a hagyományokhoz iga­zodó szakosodása. Ugyanak­kor a nagyobb mennyiségű és egyöntetű termék előállítása érdekében újabb szakcsopor­tok létrehozása kívánatos. Továbbra is támogatást érde­mel a kertbarát mozgalom. Teljesülnek a tervek összességében a megye me­zőgazdaságáról szólva beje­lentette Balogh László, ogy az előzetes adatok és számí­tások szerint teljesíti, illetve túlteljesíti az idei terveket. Az előirányzottnál többet ad a növénytermelés is, noha a zöldségtermelésre nagyon kedvezőtlen volt az időjárás. Az állattenyésztés valameny- nyi állatfajnál túlteljesíti a tervet. Nem csökken, sőt valamelyest növekszik a ház­táji és kistermesztés. Az 1979-es tervek abban a szel­lemben készülnek, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseit minden lényeges területen tel­jesítse Pest megye, de több ágazatban túl is teljesítse. Szeretnénk remélni — mon­dotta a megyei pártbizottság titkára —, hogy a hatéko­nyabb termelés és gazdálkodás segítségével, szigorúbb gaz­dálkodási feltételek között is, a programokat végre tudjuk hajtani. Besxélgeiések a békéről, 2. A föld szeretete Kleinesel György — a IX. békekongresszus Pest megyei küldötteinek egyike, a herná­di Március 15. Tsz növényter­mesztési főágazatvezetője. Nős, egy gyermek apja-, párt­tag, harmincegy esztendős. Résiem van benne — -Itt születtem Hernádon, itt nevelkedtem a faluban, ké­zenfekvő volt, hogy a pálya- választás is a földhöz kötő­dött. Ez persze nem egyik napról a másikra alakult, fo­kozatosan érlelődött meg ben­nem az elhatározás. A szülők, a környékbeliek földszeretete, a nyári munkák — nekünk, falusi gyerekeknek mindig jutott tennivaló — csak erő­sítették a kötődést, s meg­hozták a döntést. A növény- termesztésből kerültem isko­lákra: agronómiái üzemmér­nök lettem, és elvégeztem a marxista—leninista esti egye­temet. — Fiatalon, 31 évesen az országos hírű termelőszövet­kezet főágazatvezetője. — A termelőszövetkezetben minden lehető segítséget meg­adnak a fiataloknak. Főképp úgy, hogy tudásuknak, mun­kájuknak, szorgalmuknak megfelelő helyet kapnak. Nemcsak az én tizenegyéves munkám nyert így elismerést, több hozzám hasonló korú társam tölt be kulcshelyeket a szövetkezetben. — Főágazatvezetőként négy község növénytermesztését irányítja. Az irányító-szerve­ző munkában mi maradt meg a föld szeretetéből ? — Engem oz vezet ma is a munkámban. Aki egyszer ma­gába szívta a föld szagát, nem tud elszakadni tőle. Érdekel a jövő — Ügy tartják: mozgalmi ember. Hogyan lett felelősség- teljes, sokrétű munkája mel­lett a hernádi fiatalok egyik irányítója? — Volt ebben szükség is: egy ilyen kis helyen, amilyen a mi községünk, aki tud va­lamit tenni, mindenütt ott le­gyen. Egyébként sem választ­ható el a munka és az egyéni élet. Amikor a fiatalok mun­kájával foglalkoztam, óhatat­lanul előkerültek a személyes örömök, gondok, amire oda kellett figyelnünk. Meg lehe­tett volna kerülni, de én szí­vesen vállaltam a közremű­ködést itt is. — Békekongresszus küldöt­te. Miben látja a jelentőségét a tanácskozásnak? — Fiatal vagyok, a jövő koromnál fogva is érdekel. De hogy ez a jövő milyen lesz, ez egyikünknek sem lehet kö­zömbös. Napjaink információ­gazdagsága percenként a há­zunkba hozza a világ esemé­nyeit. Azokat a szenvedéseket is, amelyeket mi, a harminc­évesek sem ismerünk már, melyekről azonban nem fe­ledkezhetünk meg. Emberibb élet — Mit jelent önnek az a szó: béke? — Meglepő és leegyszerűsí­tett fogalmazásnak tűnhet, de úgy gondolom, hogy a munka lehetősége maga is egyfajta béke. Az, hogy dolgozhatunk, s hogy mindenki szabadon vá­laszt magának hivatást, ne­kem ez is a béke. S amikor arra keresem a választ, mit is tehet az ember a békéért, akkor nem is annyira a meg­mozdulásokra gondolok, ha­nem a valamennyiünk szá­mára nyitvaálló lehetőségre: a még jobb, még szervezet­tebb munkára. — Nekem a béke az is, ha végigmegyek a falun. Csak rá kell nézni a házakra, s meg­látni, mit tud tenni az ember, ha csak élni van gondja. Mennyit változott a mi éle­tünk szüléinkéhez képest! Ki kell tekinteni a határba: ma már csak egyik tömbnek ne­vezzük azt a földet, amivel annak idején a termelőszövet­kezet indult. Aztán az élet­forma: ilyen emberi lehetősé­gei sose voltak még a ma­gyar parasztnak. És a lehető­ségek változása meghozta a váltást a gondolkodásmód­ban is. — Valóban meghozta? — Biztos vagyok benne. Az a magunknak élés, ami jelle­mezte a magyar falut, eltűnő­ben van. Elég csak a herná­di példa: ma már mindenkit lehet munkára mozdítani a közösségért. Itt volt a sport­pálya: társadalmi munkában készült el, úgy, hogy vala­mennyien hozzáadtunk egy kapavágást. Nem arról van szó, hogy nem él még a fa­lusi emberekben a gyűjtöge­tés, a szerzés és a megtartás vágya, de megtörtént az alap­vető szemléleti irányváltás. Elindultunk egy emberibb élet felé. Nekem ez a béke. Major Árvácska Nagy értékeket hordozó megye mTeómúsI Pest megye mezőgazdaságának sikereihez és a falvakban oly rövid idő alatt eredményesen végbement nagy társadalmi változáshoz gratulált a megyei pártbizottság ülésén dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Felszólalásában egyúttal tájékoz­tatást adott a szocialista mezőgazdaság helyzetéről. Mezőgazdaságunkban az üzemi hálózat kialakultnak tekinthető — mint mondotta a miniszter. — A TOT-tal kö­zösen az az értékelésünk, hogy elvileg lényegét illetően az egyesülési folyamat befe­jeződött. Korrekciók termé­szetesen lehetnek. A másik nagyon fontos lépés ezzel összefüggésben, hogy ezek a mezőgazdasági nagyüzemek a belső ellátásban, felszereltsé­gükben, általában színvona­lukban még különbözőek. Gyakran ezt tervezési, pénz­ügyi és más okok befolyásol­ják. Sokszor nem eléggé terv- szerűek a beszerzések és olyankor jelentkezik igényé­vel egyik-másik üzem, amikor már nem lehet megfelelő szállítási határidőt biztosíta­ni. Ennek következménye az is, hogy esetenként tőkéspiac­ról kell vásárolni olyasmit, ami szocialista országokból is beszerezhető. — Tervszerűbben kell dol­gozni, jobban előrelátni — hívta föl a figyelmet a mi­niszter, majd arról szólt, hogy lassanként összegezhetjük az ötéves terv három esztende­jét. Mind a három másmi­lyen volt, mint ahogyan a mezőgazdaságban sohasem szoktak azonos évek lenni. Volt nehéz évjárású, mint az 1976- os, majd következett az 1977- es sikeres gazdálkodású, amelyben például a sertéshús termelése meghaladta a 11 millió mázsát, az eddigi leg­többet. (összehasonlításul: 1970-ben 691 ezer mázsa volt.) Az idén az állatállományunk növekedése tovább folytató­dott, a szarvasmarha-tenyész­tésben, sertésben, baromfi­ban, juhászaiban. Ez azokkal a kedvező tervteljesítési ered­ményekkel jár együtt, ame­lyeket Pest megyében is örömmel nyugtázhatunk. Nagy gond viszont, hogy a mennyi­ségi növekedést nem kísérte azonos arányú minőségi, gaz­daságossági, hatékonysági ja­vulás. A most következő 1979-es esztendőről szólva a miniszter szükségesnek mondotta néhány korábbi fejlesztési, technoló­giai gyakorlat fÖlülbírálatát. Nem azért, mivel rosszul ve­zettük be őket, hanem időköz­ben váltak korszerűtlenné. Ráirányította egyúttal a fi­gyelmet arra, hogy minél job­ban ki kell használni azokat a nagy értékeket, amelyek a megye mezőgazdaságában je­len vannak, mind a szakem­berekben, mind a kezdemé­nyező erőben, mindpedig a termelési rendszerekben. Nagy értékeknek kell tekinteni azo­kat o sajátosságokat is, ame­lyeket Pest megye magáénak mondhat. Itt van például az ország legnagyobb agrárokta­tási intézménye, a gödöllői egyetem, valamint az egyetlen állattenyésztési kutató intéze­te, itt a MEZŐGÉP Tröszt központja, amely nélkül a szó szoros értelmében lépni sem tud a mezőgazdaság. E megyé- ' ben van az ország legnagyobb termelési értékű szövetkeze­teinek zöme, és a legnépesebb vagyis legnagyobb létszámú szövetkezetének jó része is. E megye mezőgazdasági üzemei vannak a legközelebb az élel­miszeripari feldolgozó bázi­sokhoz és e megye mezőgaz­dasága a legjobban ellátott élelmiszeripari feldolgozó üze­mekkel. E sajátosságokat a megye eddig is jól hasznosí­totta, de ezután még inkább alapoznia kell rá. A Központi Bizottság már­ciusi határozatára utalva eze­ket mondotta felszólalása vé­gén dr. Romány Pál: — A mi pártunk 60 esztendő alatt sokféle csatára, küzde­lemre, feladatra . sorakoztatta föl az ország kommunistáit, haladó embereit. Hiszem, hogy ehhez a mezőgazdasági határozathoz is felsorakoznak majd és ennek is meg tudunk felelni. Igaz ugyan, hogy nem az a helyzet, mint évizedekkel ezelőtt, amikor a parasztság az ország legnépesebb társadal­ma volt. Éppen ezért tud vi­szont a mezőgazdaság teljesíte­ni, mert ma a parasztság mel­lett áll a munkásosztály és az egész szocialista népgazdaság. Biztos, hogy nemcsak az 1979-es esztendőnek, hanem a követ­kező éveknek is meg tudunk felelni, új problémáival és új örömeivel együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom