Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
^Mdap 19:8. NOVEMBER 29., SZERDA Hazai és távoli tájak üzenete A DÖMSÖDI VECSÉSI SÁNDOR HÁZAI Vecsési Sándor: Régi szoba = Vecsési Sándor Munkácsy-dí- § Jas érdemes művész kiállítása E december 6-ig tekinthető meg | hétköznaponként a Csontváry- s teremben. DÖMSÖDÖN megállt, s alaposan szétnézett. Mindent megtalált. Múltat, gyerekkorát, a társadalom átváltozásait — ezt pergeti le az oly kedvesen és mélyen rozoga tetőkben, a rózsás házban, a pusztuló tanyában. Nem a nosztalgiát, hanem a megújulás erejét. Amikor Vecsési Sándor télvégi estét rögzít, amikor megidézi a tejeskannás kislányt, az öreg almafát, a pitvart, akkor feltár egy réteget a valóság végtelenségéből. Félig nyílt kapui, színekre hámló házfalai, nem puszta tárgyak és látványjegyek, hanem az élet sűrített összefoglalásai. Csönddel és feszültséggel telített az ablakok sora. Valakit rejt, valakit felmutat; embert, fát, holnapot, attól függően, hogy kívülről, vagy belülről nézzük. Fejlődése gyorsult és mélyült, nemzedékének egyik vezető egyénisége. Abban, hogy őriz és nyit, abban, hogy bővíti a realizmus eszközeit, abban, hogy minden dömsödi, nyergesújfalui házat, csonkolt fát az élet főszereplőjének nevez meg; bennük az emberi tartalmat. MINDEN HÁZA századok önarcképe, az ablak az idő szeme. Tükrözi nemcsak a sajátos formát, hanem benne az embert, aki hajdan építette, aki benne él, aki bontja, alakítja; ötszáz éves modellt láttat, összegez. S búcsúznak is ezek a' házak, a futóbabbal övezett faragott oszlopok, tornácok sublótok, — nagyanyáink házai. S ez a búcsúzás olyan festői búcsúztatás, mely művészetté véglegesíti a hivatásukat betöltő egyszerű alakzatokat. Két dologra ügyel különösképpen. Arra, hogy a dolgok, jelenségek egyedi megragadásában általános törvényt érintsen. Festészettel. Ez célja, eszköze. Arra is ügyel, hogy minden belső emlékezését és villanó felismerését a műfaj nemzetközi rangján fogalmazza meg az elérhető legmagasabb szinten. HITELESEK, megalapozottak élményei, így és ezért megoldásai is azok. Táblaképeiben annyi az erő, finomság, igazság, hogy időszerű ezen összefüggő epizódokat egy monumentális méretű mozaikban vagy seccóban véglegesíteni, hogy e képi szonáták a festészet új szimfóniáját eredményezzék. Ilyen folytatást vár tőle országos közönsége is, a nyergesújfalui Eternitgyár munkásai, a hajdani szaktársak; dömsödiek, hódmezővásárhelyiek. Villany- szerelőből lett festő, festőből művész, művészből nemzetközi rangú alkotó Vecsési Sándor. Mindannyiunké. Ahogy D. Fehér Zsuzsa olyan tisztán fogalmazta meg nyitó szavaiban; „Ez a Vecsési által teremtett szépség bennünk növekedik tovább”. AZ ÉRDI YINCZE LAJOS IRAKRÓL 5 A Kulturális Kapcsolatok In- E tézetének Dorottya utcai kiál- = lítóhelyiségében látható decem- I bér 10-ig Vincze Lajos számta- E lan tollrajza, amit Irakban e E nép múltjáról és távlatairól ké- E szített. A LÉNYEG és újdonság Vincze Lajos tollrajzaiban és lavírozott tussal szerkesztett lapjain a frissesség. Az, hogy benyomásai bravúrosak és elmélyültek. Olyan képekkel írt napló ez, mely feltár és megörökít. Az esztétikum ezúttal szociológiai felmérés is, a társadalom szelvényei helyezkednek el a figurákban. Pontosan, hiányok nélkül informál Vincze Lajos valahány rajza, Vincze Lajos szellemi fürgesége Kodolányi János „Vízön tő”-je nyomán új elemeket tár fel Ninive kapujáról, hozzátársítja az alkonyt és a XX. századot a számtalan autóval; jelen, múlt kering a képen. Ez a napló epikus teljességre törekszik lírai finomsággal, megfigyelő erővel. Beduin lány, bagdadi iskolás, bazár és koránolvasó, erbili olajárus, siita temetés, teázó kurdok, mocsárfalu, sumér királyok temetője, bakubai narancskertek sorjáznak egymás után egységgé kovácsolódva, A GONDOLATI teljesség hiánytalan rajzi perfektség- gel jelenik meg, olykor a légies finomság, máskor a vonalvezetés vibráló, szinte elektromos feszültsége kormányozza a képet az élménynek és valóságnak megfelelően. Belülről látja és láttatja Irakot — történelmi, társadalmi rétegeit. Hiányérzetünk viszont, hogy Vincze Lajos megelégszik az útirajz máskülönben fontos, de nem kizárólagos műfajával. Losonci Miklós Gyors, tartalmas tájékoztatás INFORMÁCIÓS RENDSZER TANULMÁNYTERVE VÁCOTT A környezet széppé formálása, egymáshoz illő, ugyanakkor változatos elemekből álló rendszerré alakítása az ember régi igénye. Ugyancsak fon tos, hogy egységes rendszert alkossanak azok a jelek, ame lyek tájékozódásunkat segítik (utcanévtáblák, irányjelzők egyes intézmények elhelyezke désére, működésére vonatkozó feliratok stb.). Az iránymuta tásban természetesen szerep* van a városok jellegzetes épü leteinek, tereinek is, de a társadalom egyre sokrétűbb igé nyei alapvetően a tájékozódás* elősegítő, egységes, esztétikus formálásií rendszer kimunkálását sürgetik. Ilyen tájékoztató, informá ciós rendszer — hazánkban egyedülálló — tanulmánytervét készítette el egy fiatal művészekből álló csoport n váci városi tanács megbízásé ból. Tagjai: Ásztai Csaba, Er délyi Béla, Nemes Péter for matervezők, Mátrai István grafikus tervező művész és Font Erzsébet városépítész konzulens. Érdemes részlete sebben bemutatni a csoport munkáját, hiszen tartalmas elemzésük általánosságban is, a sajátságos váci körülmények között is vizsgálja a közlések rendszerét, az információkat tartalmazó elemek elhelyezési lehetőségeit. A közösségnek szól A fiatal művészek a közösséget célzó, az egész közösség előtt megjelenő közlés elemeivel foglalkoztak. A tájékoztatás útja a tájékoztatótól a befogadóig vezet, közben az adó írásos, képi jelekké alakítja, a befogadó visszaalakítja az információt. A tájékoztatás elemeit az adó rögzítheti, tárolhatja — s a tanulmányterv ezekkel a tárolt, utcákon, tereken elhelyezett információkkal foglalkozik elsősorban. A közlések befogadóit, felhasználóit lakóhely, életkor szerint csoportosíthatjuk, míg a tájékoztatást aszerint is, hogy felépítésre, tehát az intézmények térbeli elhelyezkedésére vagy időbeli kitérjeValami elkezdődött a községben HATÁROZOTT FELADATOKAT KÉRNEK AZ ÉRTELMISÉGIEK A bugyi művelődési ház nagytermében U-alaikiban rendezték az asztalokat. Egyik száránál jórészt pedagógusok ültek, a másiknál a Tessedik Tsz értelmiségi dolgozói. Ahogy a vita megkezdődött, kiderült, ez az elhelyezkedés indokolt. Könnyen oldható feszültség A minap vitaestet tartottak Bugyi községben a falunapok esemény sorozatának egyik rendezvényeként. Értelmiségi találkozót: az 1600 lélekszámú községben mintegy 250 értelmiségi él. A vita egyik fő kérdése volt: ma tulajdonképpen kit tartunk értelmiséginek? Kimondva és kimondatlanul, a pedagógusok és a tsz-dolgozók között érezhető nézetkülönbség egyik oka a fogalom definiálatlansága volt. Ám hamarosan kiderült, ez a feszültség könnyen oldható. Egyszerűen: beszélni kell róTeljesebb az ha ajándéka idejében érkezik Kérjük, már most adja fel külföldre karácsonyi küldeményeit! MAGYAR POSTA la. Az egyetértés éppen Itt kezdődött. Ezt mondta Szatmári Gyula, a tsz elnöke, ezt Nyitrai Endréné, az iskola igazgatóhelyettese: végre együtt vagyunk, beszélgethetünk, ki-ki elmondhatja gondolatát Előbb kellett volna már, és nem szabad engedni, hogy ez az alkalom az utolsó legyen. Nos, tény: a pedagógusok sokat dolgoznak. Természetesen most nemcsak az iskolai munkára gondolunk. Azokra a pluszfeladatokra, amelyeket, jól tudjuk, majd minden nevelő vállal. így van ez Bugyi községben is, úttörővezetés, szakköri munka, előadások, részvétel a különböző társadalmi szervek munkájában. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a tsz-ben és a Telefongyár helyi üzemében is, a kemény gazdasági munkát végző értelmiségiek, munkahelyi nevelő és vezető tevékenysége pótolhatatlan — ennek értékéből szinte semmit se von le, hogy kevesebbet vállalnak a közéletben. Közös állásponton Ezekről is beszélt Steingl Belőné a tsz-ből és Pamuk Katalin az iskolából, rögtön új közös pontra vezetve a vitát: az értelmiséginek egyik feladata éppen a nevelés és a vezetés tudatos, felelősségteljes vállalása lehet. íme, egy adalék a definícióhoz ... Természetesen a pedagógusok és a más munkahelyen dolgozók ellenvéleménye korántsem olyan éles, mint ahogy ezt a fentiek alapján gondolhatnánk. Inkább a minél többet cselekedni szándékozók türelmetlensége csendült ki a szavakból. Filler Lajos, a tsz pártalapszervezeti titkára és dr. Jakab Dezső körzeti orvos az egymásrautaltságról beszélt, arról, hogy csak együtt léphetnek a közös célért, a községért. Szűcs Gábor, a tsz elnökhelyettese az értelmiségiek irá- nyítatlanságát panaszolta, Rácz Sándor, a járási pártbizottság titkára anyagi és erkölcsi megbecsültségükről szólt. Kovács Géza, a Telefongyár helyi üzemének vezetője és Tórts Sándor tanácselnök az értelmiségiek felelősségéről beszélt. Arról, hogy az emberek figyelik és megítélik munkájukat, cselekedeteiket. Ha jó példát látnak, követik azt. Macsek Lajos, a tsz másik elnökhelyettese csatlakozott, Hidegföldi Imre, a községi párt- bizottság titkára véleményéhez: a községben munkálkodó értelmiségiek szellemi kapacitása olyan alkotó erő. melyre nemcsak a gazdasági feladatoknál kell támaszkodni, hanem máshol is mindenütt. Tesznek a faluért Máshol? Nos, a vita végén éppen ezt kérdezte Tóth Báláné tanár: — Beszéltünk most órákon át. Vitatkoztunk, egyetértettünk. Most már kérdezünk: hol, mit csináljunk? Konkrét feladatokat kérünk és dolgozni fogunk a faluért. A vitavezető, Füzesy István, a dabasi járási hivatal elnökhelyettese, jólesően ösz- szegezhette az est fő tanulságát: valami elkezdődött ezzel a találkozóval. Ha így folytatják. pontosan kijelölt tennivalókkal, eltűnnek a feltételezett ellentétek, és ez a kétszázötven ember is sokat tehet a többi másfélezerért. A. Gy. désre, vagyis azok működésére vonatkozik. Az információátadás folyamatából tehát a rögzítést, illetve a rögzített tájékoztatást kell kiemelnünk, mert az utcákon, tereken, közintézményekben, sőt az utcasarki hirdetéseken ezzel találkozunk. A tervezőcsoport nagy jelentőséget tulajdonít az úgynevezett tájékoztató központnak, ahol a mindenkinek szóló, illetve a speciális tájékoztatást megkaphatjuk, érdekeljen bennünket a közösségi intézmények, az egészségügyi, kulturális objektumok, a kereskedelmi, szolgáltatási egységek elhelyezkedése, működése, a város környékének valamilyen nevezetessége vagy akár egy apróhirdetés. Észak—déli tengely A tanulmányterv második részében a tervezők a településszerkezeti vizsgálat eredményeit mutatják be — így kötik össze az elvi vizsgálódást a feladatok konkrét megjelölésével. Térképen, szövegben elemzik az észak—dél irányban kialakult városten- gelyt, a történelmi városmagot. Az első városközpont a Dunán levő átkelőhelynél jött létre, itt épült ki a polgári, kereskedelmi központ is. Az egyházi, a kulturális centrumot ettől a területtől délre találjuk. A tanulmányterv ma hét fontos — tájékoztatás szempontjából is fontos — alközpontot jelöl meg. A Március 15. tér környéke az idegen- forgalmi, kulturális alközpont, itt — a sok turista, idegen számára — elsősorban kulturális, idegenforgalmi információkra van szükség. A Constantin téren szintén, azzal a különbséggel, hogy itt a diákokkal is fokozottan kell törődni. Az autóbusz-pályaudvar területén mindenki megfordul, itt lenne célszerű a teljes körű információs központ elhelyezése. A város déli és északi határában, az érkező pontokon irányító, a gépkocsikra, aktualitásokra, az útirányokra, városszerkezetre vonatkozó tájékoztatást kellene adni. Az információs rendszer — ha a vasútállomást és a hajóállomást is megemlítjük — területileg így válik teljessé. A főbb csomópontokat az elemzésben fotók is bemutatják. Vázlattervek, makettek Más fotók viszont már úgy ábrázolják a város jeles pontjait, hogy a fotóra montírozva a vázlattervek megjelenési lehetőségeire is utalnak. A vasútállomás előtt térkép, telefon-, postajelzés. Hasonló jelzések a piacon, az ABC- áruháznál stb. Itt persze az a probléma, hogy a környezet rendezettségével, illetve rendezetlenségével az információs táblák, a rögzített információk nem vehetik fel a versenyt. Hatásukat elvesztik, ha a környezet szemetes, ha ideiglenes jellegű bódék vannak a környezetben, ha az üzletek, szórakozóhelyek neon feliratai, enyhén szólva — az ország más városaihoz hasonlóan — nem ütik meg a kívánt színvonalat. A tanulmányterv leglátványosabb része — ugyanakkor j legkevésbé kiérlelt, befejezett része az, ahol néhány modellt, térbeli konstrukciót láttunk. A gyors, tartalmas tájékoztatás s a jó irányba formálható emberi környezet igényli ezek után, hogy a tanulmány- terv minél hamarabb valóságos, a város terein, utcáin létrejövő információs rendszerré váljon. F. Sz. E. RÁDIÓFIGYELŐ 168 ÖRA. A rádió politikai magazinja az aktuális, érdekes problémák, esetek bemutatása mellett a műsor egész ívével, szerkezetével, rejtettebb összefüggések feltárására is vállalkozik. Időszerű gondjainkkal foglalkozó riportokból, kommentárokból állt ösz- sze a legutóbbi adás is. A külpolitikai témák itözül kiemelkedett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének moszkvai üléséről kiadott közlemény méltatása. A leszerelés, az enyhülés melletti egyértelmű kiállás, a fegyverkezési verseny fokozásának beláthatatlan következményeire való figyelmeztetés ismertetése egy kicsit értelmezte a nyugat—kelet közötti kereskedelem gondjaival foglalkozó blokkot is. Ebben külföldi, elsősorban szovjet szakértők véleményét hallhattuk arról, hogy a politikai vagy a szűkén vett gazdasági problémák jelentik-e a nagyobb gondot az eltérő társadalmi rendszerű országok kereskedelmének fejlesztésében. Az egymással 's polemizáló válaszokból végül kiderült, hogy a csak gazdaságinak látszó gondoknak is gyakran politikai háttere, oka van. A hét szomorú szenzációja volt az amerikai szekta tagjainak őserdei tömeges öngyilkossága, illetve legyil- kolása. A 168 órából megtudhattuk, hogy az USA-ban a vallásszabadság égisze alatt számos hasonló lelki erőszakkal, agymosással dolgozó szekta működik. A belpolitikai rész a munkaügyi miniszterrel készített interjúval kezdődött. Közismert gazdasági gondjainkkal os a szervezés nem szűnő hiányosságaival kapcsolatban a miniszter leszögezte, csak az a vállalat hivatkozhat külső ne. hézségekre, ahol a kapakon belül rend van. Az alacsony szervezettségű és termékszerkezetű vállalatokat meg fogják szüntetni. A rossz vállalati gazdálkodásra sajnálatos példát a Hajdúsági Iparművek igazgatójával készült s a vezetők felelősségét hangsúlyozó riport mutatott. Jellemző, hogy a Rákóczi út 15. és több száz életveszélyes ház lebontását intéző illetékesek is csak a múló időtől várják a csodát. Drágák és hiányoznak a közúti jelzőtáblák, holott életmentő funkciójuk lenne. A sportújságíró pletykák alapján kétytelen írni, hisz a focisták, a klubok, a biztos és kockázatmentes nagy jövedelmet biztosító foci üzleti kulisszatitkait nem szívesen szellőztetik. KÉT FÉRFI SAKKBAN. Egy operettbíráló hangjátéknak feldolgozva — így lehetne legrövidebben jellemezni Miroslav Hornicek komédiáját. Két, a katonáskodásba be!e- bolondult és egymást kölcsönösen fogvatartó vitézt egy évi áldozatkész etetés után kiéheztet, szerelmével boldoggá tesz, leszerel, majd munkára fog két tüzes falusi menyecske. A darab meséjéből, humorából az égvilágon semmit sem lehet a valóságra vonatkoztatni. A késő este sugárzott mű így nem fenyegette kínzó gondolatokkal a hallgatók éjszakai nyugalmát. De mert a prágai színész-író mind a négy főszereplőnek vérbő, komédiázásra alkalmas szerepeket írt, s a színészek éltek az alkalommal, a darab kellemes kikapcsolódást kínált. A KÉPEK ÉS JELKÉPEK gyerekeknek sugárzott művelődéstörténeti sorozat. A múlt és a jelen számos nagy művének üzenete az alapvető kultúrtörténeti ismeretek nélkül megfejthetetlen. Ezek az ismeretek azonban az iskolai tananyagból szinte teljes egészében kimaradnak. A sorozat kifogástalan koncepciója a mai gyerekek önállóságára, érdeklődésére épít. A legutóbbi adás a faunokról, pánokról, szatírokról közölt élménysze- rűen, didaktika nélkül, áttekinthető tudnivalókat. Mező Ferenc
