Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-29 / 281. szám

^Mdap 19:8. NOVEMBER 29., SZERDA Hazai és távoli tájak üzenete A DÖMSÖDI VECSÉSI SÁNDOR HÁZAI Vecsési Sándor: Régi szoba = Vecsési Sándor Munkácsy-dí- § Jas érdemes művész kiállítása E december 6-ig tekinthető meg | hétköznaponként a Csontváry- s teremben. DÖMSÖDÖN megállt, s ala­posan szétnézett. Mindent megtalált. Múltat, gyerekko­rát, a társadalom átváltozása­it — ezt pergeti le az oly kedvesen és mélyen rozoga te­tőkben, a rózsás házban, a pusztuló tanyában. Nem a nosztalgiát, hanem a megúju­lás erejét. Amikor Vecsési Sándor télvégi estét rögzít, amikor megidézi a tejeskan­nás kislányt, az öreg almafát, a pitvart, akkor feltár egy réteget a valóság végtelensé­géből. Félig nyílt kapui, szí­nekre hámló házfalai, nem puszta tárgyak és látványje­gyek, hanem az élet sűrített összefoglalásai. Csönddel és feszültséggel te­lített az ablakok sora. Valakit rejt, valakit felmutat; embert, fát, holnapot, attól függően, hogy kívülről, vagy belülről nézzük. Fejlődése gyorsult és mélyült, nemzedékének egyik vezető egyénisége. Abban, hogy őriz és nyit, abban, hogy bővíti a realizmus eszközeit, abban, hogy minden dömsödi, nyergesújfalui házat, csonkolt fát az élet főszereplőjének ne­vez meg; bennük az emberi tartalmat. MINDEN HÁZA századok önarcképe, az ablak az idő szeme. Tükrözi nemcsak a sa­játos formát, hanem benne az embert, aki hajdan építette, aki benne él, aki bontja, ala­kítja; ötszáz éves modellt lát­tat, összegez. S búcsúznak is ezek a' házak, a futóbabbal övezett faragott oszlopok, tor­nácok sublótok, — nagyanyá­ink házai. S ez a búcsúzás olyan festői búcsúztatás, mely művészetté véglegesíti a hiva­tásukat betöltő egyszerű alak­zatokat. Két dologra ügyel különös­képpen. Arra, hogy a dolgok, jelenségek egyedi megragadá­sában általános törvényt érint­sen. Festészettel. Ez célja, eszköze. Arra is ügyel, hogy minden belső emlékezését és villanó felismerését a műfaj nemzetközi rangján fogalmaz­za meg az elérhető legmaga­sabb szinten. HITELESEK, megalapo­zottak élményei, így és ezért megoldásai is azok. Táblaké­peiben annyi az erő, finom­ság, igazság, hogy időszerű ezen összefüggő epizódokat egy monumentális méretű mo­zaikban vagy seccóban végle­gesíteni, hogy e képi szonáták a festészet új szimfóniáját eredményezzék. Ilyen folyta­tást vár tőle országos közön­sége is, a nyergesújfalui Eter­nitgyár munkásai, a hajdani szaktársak; dömsödiek, hód­mezővásárhelyiek. Villany- szerelőből lett festő, festőből művész, művészből nemzetkö­zi rangú alkotó Vecsési Sán­dor. Mindannyiunké. Ahogy D. Fehér Zsuzsa olyan tisztán fogalmazta meg nyitó szavai­ban; „Ez a Vecsési által te­remtett szépség bennünk nö­vekedik tovább”. AZ ÉRDI YINCZE LAJOS IRAKRÓL 5 A Kulturális Kapcsolatok In- E tézetének Dorottya utcai kiál- = lítóhelyiségében látható decem- I bér 10-ig Vincze Lajos számta- E lan tollrajza, amit Irakban e E nép múltjáról és távlatairól ké- E szített. A LÉNYEG és újdonság Vin­cze Lajos tollrajzaiban és la­vírozott tussal szerkesztett lapjain a frissesség. Az, hogy benyomásai bravúrosak és el­mélyültek. Olyan képekkel írt napló ez, mely feltár és meg­örökít. Az esztétikum ezúttal szociológiai felmérés is, a társadalom szelvényei helyez­kednek el a figurákban. Pon­tosan, hiányok nélkül infor­mál Vincze Lajos valahány rajza, Vincze Lajos szellemi für­gesége Kodolányi János „Víz­ön tő”-je nyomán új elemeket tár fel Ninive kapujáról, hoz­zátársítja az alkonyt és a XX. századot a számtalan au­tóval; jelen, múlt kering a képen. Ez a napló epikus tel­jességre törekszik lírai finom­sággal, megfigyelő erővel. Be­duin lány, bagdadi iskolás, bazár és koránolvasó, erbili olajárus, siita temetés, teázó kurdok, mocsárfalu, sumér ki­rályok temetője, bakubai na­rancskertek sorjáznak egymás után egységgé kovácsolódva, A GONDOLATI teljesség hiánytalan rajzi perfektség- gel jelenik meg, olykor a lé­gies finomság, máskor a vo­nalvezetés vibráló, szinte elektromos feszültsége kor­mányozza a képet az élmény­nek és valóságnak megfele­lően. Belülről látja és láttat­ja Irakot — történelmi, tár­sadalmi rétegeit. Hiányérze­tünk viszont, hogy Vincze Lajos megelégszik az útirajz máskülönben fontos, de nem kizárólagos műfajával. Losonci Miklós Gyors, tartalmas tájékoztatás INFORMÁCIÓS RENDSZER TANULMÁNYTERVE VÁCOTT A környezet széppé formá­lása, egymáshoz illő, ugyanak­kor változatos elemekből álló rendszerré alakítása az ember régi igénye. Ugyancsak fon tos, hogy egységes rendszert alkossanak azok a jelek, ame lyek tájékozódásunkat segítik (utcanévtáblák, irányjelzők egyes intézmények elhelyezke désére, működésére vonatkozó feliratok stb.). Az iránymuta tásban természetesen szerep* van a városok jellegzetes épü leteinek, tereinek is, de a tár­sadalom egyre sokrétűbb igé nyei alapvetően a tájékozódás* elősegítő, egységes, esztétikus formálásií rendszer kimunká­lását sürgetik. Ilyen tájékoztató, informá ciós rendszer — hazánkban egyedülálló — tanulmányter­vét készítette el egy fiatal művészekből álló csoport n váci városi tanács megbízásé ból. Tagjai: Ásztai Csaba, Er délyi Béla, Nemes Péter for matervezők, Mátrai István grafikus tervező művész és Font Erzsébet városépítész konzulens. Érdemes részlete sebben bemutatni a csoport munkáját, hiszen tartalmas elemzésük általánosságban is, a sajátságos váci körülmények között is vizsgálja a közlések rendszerét, az információkat tartalmazó elemek elhelyezési lehetőségeit. A közösségnek szól A fiatal művészek a közös­séget célzó, az egész közösség előtt megjelenő közlés elemei­vel foglalkoztak. A tájékozta­tás útja a tájékoztatótól a be­fogadóig vezet, közben az adó írásos, képi jelekké alakítja, a befogadó visszaalakítja az információt. A tájékoztatás elemeit az adó rögzítheti, tá­rolhatja — s a tanulmányterv ezekkel a tárolt, utcákon, te­reken elhelyezett informá­ciókkal foglalkozik elsősor­ban. A közlések befogadóit, felhasználóit lakóhely, élet­kor szerint csoportosíthatjuk, míg a tájékoztatást aszerint is, hogy felépítésre, tehát az intézmények térbeli elhelyez­kedésére vagy időbeli kitérje­Valami elkezdődött a községben HATÁROZOTT FELADATOKAT KÉRNEK AZ ÉRTELMISÉGIEK A bugyi művelődési ház nagytermében U-alaikiban ren­dezték az asztalokat. Egyik száránál jórészt pedagógusok ültek, a másiknál a Tessedik Tsz értelmiségi dolgozói. Ahogy a vita megkezdődött, kiderült, ez az elhelyezkedés indokolt. Könnyen oldható feszültség A minap vitaestet tartottak Bugyi községben a falunapok esemény sorozatának egyik rendezvényeként. Értelmiségi találkozót: az 1600 lélekszámú községben mintegy 250 értel­miségi él. A vita egyik fő kérdése volt: ma tulajdonképpen kit tar­tunk értelmiséginek? Kimond­va és kimondatlanul, a peda­gógusok és a tsz-dolgozók kö­zött érezhető nézetkülönbség egyik oka a fogalom definiá­latlansága volt. Ám hamarosan kiderült, ez a feszültség könnyen oldható. Egyszerűen: beszélni kell ró­Teljesebb az ha ajándéka idejében érkezik Kérjük, már most adja fel külföldre karácsonyi küldeményeit! MAGYAR POSTA la. Az egyetértés éppen Itt kezdődött. Ezt mondta Szat­mári Gyula, a tsz elnöke, ezt Nyitrai Endréné, az iskola igazgatóhelyettese: végre együtt vagyunk, beszélgethe­tünk, ki-ki elmondhatja gon­dolatát Előbb kellett volna már, és nem szabad engedni, hogy ez az alkalom az utolsó legyen. Nos, tény: a pedagógusok sokat dolgoznak. Természete­sen most nemcsak az iskolai munkára gondolunk. Azokra a pluszfeladatokra, amelyeket, jól tudjuk, majd minden ne­velő vállal. így van ez Bugyi községben is, úttörővezetés, szakköri munka, előadások, részvétel a különböző társa­dalmi szervek munkájában. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a tsz-ben és a Telefon­gyár helyi üzemében is, a ke­mény gazdasági munkát vég­ző értelmiségiek, munkahelyi nevelő és vezető tevékenysége pótolhatatlan — ennek érté­kéből szinte semmit se von le, hogy kevesebbet vállalnak a közéletben. Közös állásponton Ezekről is beszélt Steingl Belőné a tsz-ből és Pamuk Katalin az iskolából, rögtön új közös pontra vezetve a vi­tát: az értelmiséginek egyik feladata éppen a nevelés és a vezetés tudatos, felelősségtel­jes vállalása lehet. íme, egy adalék a definícióhoz ... Természetesen a pedagógu­sok és a más munkahelyen dolgozók ellenvéleménye ko­rántsem olyan éles, mint ahogy ezt a fentiek alapján gondolhatnánk. Inkább a mi­nél többet cselekedni szándé­kozók türelmetlensége csen­dült ki a szavakból. Filler La­jos, a tsz pártalapszervezeti titkára és dr. Jakab Dezső körzeti orvos az egymásra­utaltságról beszélt, arról, hogy csak együtt léphetnek a közös célért, a községért. Szűcs Gábor, a tsz elnökhe­lyettese az értelmiségiek irá- nyítatlanságát panaszolta, Rácz Sándor, a járási pártbi­zottság titkára anyagi és er­kölcsi megbecsültségükről szólt. Kovács Géza, a Telefon­gyár helyi üzemének vezetője és Tórts Sándor tanácselnök az értelmiségiek felelősségéről beszélt. Arról, hogy az embe­rek figyelik és megítélik mun­kájukat, cselekedeteiket. Ha jó példát látnak, követik azt. Macsek Lajos, a tsz másik el­nökhelyettese csatlakozott, Hi­degföldi Imre, a községi párt- bizottság titkára véleményé­hez: a községben munkál­kodó értelmiségiek szellemi kapacitása olyan alkotó erő. melyre nemcsak a gazdasági feladatoknál kell támaszkod­ni, hanem máshol is minde­nütt. Tesznek a faluért Máshol? Nos, a vita végén éppen ezt kérdezte Tóth Báláné tanár: — Beszéltünk most órákon át. Vitatkoztunk, egyetértet­tünk. Most már kérdezünk: hol, mit csináljunk? Konkrét feladatokat kérünk és dolgoz­ni fogunk a faluért. A vitavezető, Füzesy Ist­ván, a dabasi járási hivatal elnökhelyettese, jólesően ösz- szegezhette az est fő tanulsá­gát: valami elkezdődött ezzel a találkozóval. Ha így foly­tatják. pontosan kijelölt ten­nivalókkal, eltűnnek a feltéte­lezett ellentétek, és ez a két­százötven ember is sokat te­het a többi másfélezerért. A. Gy. désre, vagyis azok működésére vonatkozik. Az információátadás folya­matából tehát a rögzítést, illetve a rögzített tájékoztatást kell kiemelnünk, mert az ut­cákon, tereken, közintézmé­nyekben, sőt az utcasarki hir­detéseken ezzel találkozunk. A tervezőcsoport nagy jelentősé­get tulajdonít az úgynevezett tájékoztató központnak, ahol a mindenkinek szóló, illetve a speciális tájékoztatást meg­kaphatjuk, érdekeljen ben­nünket a közösségi intézmé­nyek, az egészségügyi, kultu­rális objektumok, a kereske­delmi, szolgáltatási egységek elhelyezkedése, működése, a város környékének valamilyen nevezetessége vagy akár egy apróhirdetés. Észak—déli tengely A tanulmányterv második részében a tervezők a telepü­lésszerkezeti vizsgálat ered­ményeit mutatják be — így kötik össze az elvi vizsgáló­dást a feladatok konkrét meg­jelölésével. Térképen, szöveg­ben elemzik az észak—dél irányban kialakult városten- gelyt, a történelmi városma­got. Az első városközpont a Dunán levő átkelőhelynél jött létre, itt épült ki a polgári, kereskedelmi központ is. Az egyházi, a kulturális centru­mot ettől a területtől délre ta­láljuk. A tanulmányterv ma hét fontos — tájékoztatás szem­pontjából is fontos — alköz­pontot jelöl meg. A Március 15. tér környéke az idegen- forgalmi, kulturális alközpont, itt — a sok turista, idegen számára — elsősorban kultu­rális, idegenforgalmi informá­ciókra van szükség. A Cons­tantin téren szintén, azzal a különbséggel, hogy itt a diá­kokkal is fokozottan kell tö­rődni. Az autóbusz-pályaud­var területén mindenki meg­fordul, itt lenne célszerű a teljes körű információs köz­pont elhelyezése. A város déli és északi határában, az érkező pontokon irányító, a gépko­csikra, aktualitásokra, az út­irányokra, városszerkezetre vonatkozó tájékoztatást kelle­ne adni. Az információs rendszer — ha a vasútállomást és a hajó­állomást is megemlítjük — te­rületileg így válik teljessé. A főbb csomópontokat az elem­zésben fotók is bemutatják. Vázlattervek, makettek Más fotók viszont már úgy ábrázolják a város jeles pont­jait, hogy a fotóra montíroz­va a vázlattervek megjelenési lehetőségeire is utalnak. A vasútállomás előtt térkép, te­lefon-, postajelzés. Hasonló jelzések a piacon, az ABC- áruháznál stb. Itt persze az a probléma, hogy a környezet rendezettségével, illetve ren­dezetlenségével az információs táblák, a rögzített informá­ciók nem vehetik fel a ver­senyt. Hatásukat elvesztik, ha a környezet szemetes, ha ideiglenes jellegű bódék van­nak a környezetben, ha az üzletek, szórakozóhelyek neon feliratai, enyhén szólva — az ország más városaihoz hasonlóan — nem ütik meg a kívánt színvonalat. A tanulmányterv leglátvá­nyosabb része — ugyanakkor j legkevésbé kiérlelt, befejezett része az, ahol néhány modellt, térbeli konstrukciót láttunk. A gyors, tartalmas tájékoz­tatás s a jó irányba formál­ható emberi környezet igényli ezek után, hogy a tanulmány- terv minél hamarabb valósá­gos, a város terein, utcáin létrejövő információs rend­szerré váljon. F. Sz. E. RÁDIÓFIGYELŐ 168 ÖRA. A rádió politikai magazinja az aktuális, érde­kes problémák, esetek bemu­tatása mellett a műsor egész ívével, szerkezetével, rejtet­tebb összefüggések feltárására is vállalkozik. Időszerű gond­jainkkal foglalkozó riportok­ból, kommentárokból állt ösz- sze a legutóbbi adás is. A kül­politikai témák itözül kiemel­kedett a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületének moszkvai üléséről kiadott köz­lemény méltatása. A leszere­lés, az enyhülés melletti egy­értelmű kiállás, a fegyverke­zési verseny fokozásának be­láthatatlan következményeire való figyelmeztetés ismerteté­se egy kicsit értelmezte a nyu­gat—kelet közötti kereskede­lem gondjaival foglalkozó blokkot is. Ebben külföldi, elsősorban szovjet szakértők véleményét hallhattuk arról, hogy a politikai vagy a szű­kén vett gazdasági problémák jelentik-e a nagyobb gondot az eltérő társadalmi rendsze­rű országok kereskedelmének fejlesztésében. Az egymással 's polemizáló válaszokból végül kiderült, hogy a csak gazda­ságinak látszó gondoknak is gyakran politikai háttere, oka van. A hét szomorú szenzá­ciója volt az amerikai szek­ta tagjainak őserdei tömeges öngyilkossága, illetve legyil- kolása. A 168 órából megtud­hattuk, hogy az USA-ban a vallásszabadság égisze alatt számos hasonló lelki erőszak­kal, agymosással dolgozó szek­ta működik. A belpolitikai rész a mun­kaügyi miniszterrel készített interjúval kezdődött. Közis­mert gazdasági gondjainkkal os a szervezés nem szűnő hiá­nyosságaival kapcsolatban a miniszter leszögezte, csak az a vállalat hivatkozhat külső ne. hézségekre, ahol a kapakon belül rend van. Az alacsony szervezettségű és termékszer­kezetű vállalatokat meg fog­ják szüntetni. A rossz válla­lati gazdálkodásra sajnálatos példát a Hajdúsági Iparmű­vek igazgatójával készült s a vezetők felelősségét hangsúlyo­zó riport mutatott. Jellemző, hogy a Rákóczi út 15. és több száz életveszélyes ház le­bontását intéző illetékesek is csak a múló időtől várják a csodát. Drágák és hiányoznak a közúti jelzőtáblák, holott életmentő funkciójuk lenne. A sportújságíró pletykák alap­ján kétytelen írni, hisz a fo­cisták, a klubok, a biztos és kockázatmentes nagy jövedel­met biztosító foci üzleti ku­lisszatitkait nem szívesen szellőztetik. KÉT FÉRFI SAKKBAN. Egy operettbíráló hangjáték­nak feldolgozva — így lehet­ne legrövidebben jellemezni Miroslav Hornicek komédiáját. Két, a katonáskodásba be!e- bolondult és egymást kölcsö­nösen fogvatartó vitézt egy évi áldozatkész etetés után kiéheztet, szerelmével boldog­gá tesz, leszerel, majd mun­kára fog két tüzes falusi me­nyecske. A darab meséjéből, humorából az égvilágon sem­mit sem lehet a valóságra vo­natkoztatni. A késő este su­gárzott mű így nem fenye­gette kínzó gondolatokkal a hallgatók éjszakai nyugalmát. De mert a prágai színész-író mind a négy főszereplőnek vérbő, komédiázásra alkalmas szerepeket írt, s a színészek éltek az alkalommal, a darab kellemes kikapcsolódást kí­nált. A KÉPEK ÉS JELKÉPEK gyerekeknek sugárzott műve­lődéstörténeti sorozat. A múlt és a jelen számos nagy művé­nek üzenete az alapvető kul­túrtörténeti ismeretek nélkül megfejthetetlen. Ezek az isme­retek azonban az iskolai tan­anyagból szinte teljes egészé­ben kimaradnak. A sorozat ki­fogástalan koncepciója a mai gyerekek önállóságára, érdek­lődésére épít. A legutóbbi adás a faunokról, pánokról, szatírokról közölt élménysze- rűen, didaktika nélkül, átte­kinthető tudnivalókat. Mező Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom