Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

1978. NOVEMBER 26., VASÄRNAP &///. . x/UMftP 3 Megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét Szentistványi GyuSáné tolmácsolta A gyulai városi tanács dísz­termében szombaton megkez­dődött a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövet­ségének _ V. kongresszusa. Márk László, a szövetség el­nöke üdvözölte az 1100 küldöt­tet és a meghívott vendége­ket, közöttük Szentistványi Gyulánét, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Polinsz- ky Károly oktatási minisztert, Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkárt, vala­mint a társadalmi és állami szervek képviselőit. A szövetség országos vá­lasztmányának a IV. kong­resszus óta végzett munkáról szóló beszámolójához Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Beszámoló a munkáról A Magyarországon élő ro­mánok tapasz.talai.ai is azt bi­zonyítják, hogy szocialista ál- laanunk nemzetiségi politikája mindenben megfelel a párt marxista—leninista elveinek — állapította meg a Magyar- országi Románok Demokrati­kus Szövetségének kongresszu­si beszámolója A hazánkban élő román nemzetiségű dolgo­zók egyetértenek e politiká­val, és kérik, hogy a párt a jövőben is érvényesítse követ­kezetesen. A beszámoló hangsúlyozta: a magyarországi román nem­zetiségű dolgozók nagy meg­elégedéssel fogadták, hogy vé­leményüket messzemenően fi­gyelembe veszik lakóhelyük gazdasági, társadalmi, kultu­rális feladatainak kialakításá­nál. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy jó a társadalmi közérze­tük. Nagyra értékelik a nem­zetiségi oktatás személyi és tárgyi feltételeinek gyorsabb ütemű fejlesztését, a nemzeti­ségi tannyelvű iskolák tanuló- létszámának növelését szol­gáló határozatokat, mert ben­nük az eddigi helyes politika folytatását, továbbfejlesztését, s ! a politikai és kulturális egyenjogúság érvényesülésé­nek újabb bizonyítékát lát­ják. Az állami és társadalmi szervek — állapította meg a beszámoló — nagy gonddal se­gítik a nemzetiségi szövetség és a közművelődési intézmé­nyek munkáját, a hagyomá­nyok ápolását, a .román nép­művészet értékeinek megőr­zését. A nemzetiségi oktatás hely­zetét elemezve a referátum megállapította: a két kongresz- szus között az óvodában emel­kedett a nyelvi foglalkozáso­kon részt vevő gyermekek szá­ma, javult az intézmények sze­mélyi ellátottsága, erősödött iskolai előkészítő / funkciójuk. Ugyanakkor azoknak a közsé­geknek az óvodáiban is szük­ségesnek tartják a román nyelvű foglalkozások beveze­tését, amelyeknek iskoláiban nyelvi oktatás folyik. Felszólalások a vitában Fórum a Szovjetunióról Továbbélő hagyományok A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi művelő­dési házának színháztermében zsúfolásig megteltek a szék­sorok. Nagy érdeklődéssel vár­ta a közönség a Szovjetunióról rendezett f áruin vendégeit: Iván Szalimont, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének tanácsosát, Fjodor Osz- kolkovot, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgató­ját és Vlagyimir Prjahint, a nagykövetség harmadtitkárát. Ott volt a fórumon Csonka Csaba, az MSZMP szentendrei járási bizottságának első tit­kára és Beck Tamás, a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat ve­zérigazgatója is a nagyközség üzemeinek dolgozód, a járás vezető pártpiropagandástái kö­zött A fórum gazdag programjá­nak megszervezésében orosz­lánrészt vállalt a Lenfonó MSZBT-tagesopörtja. A ma­gyar és a szovjet nép barátsá­ga hosszú évtizedekkel ezelőtt teremtett ' hagyományokon nvugszik, s vált mindig szo­rosabbá a közös harcokban, majd a békés építő munkában Eme utalt Békés György, ame- pr-ei könwtár igazgatója, ami­kor nz alkalomból megnyitotta r politikai könyvnapok járá­si eseménysorozatát. Népeink barátságáról szólt Iván Szalimon is a Szovjetunió életét bemutató kiállítás kap­csán a budakalászi fórumon. Emlékeztetett Lenin szavaira, melyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom inter­nacionalista jellegéről mon­dott, melyek — a tablókon szereplő dokumentumok ta­núsága szerint is — hívek a történelmi valósághoz. A résztvevők kíváncsiak vol­tak a szovjet ipar, mezőgazda­ság, oktatás, egészségügy leg­újabb eredményeire, vívmá­nyaira, a Szovjetunió irodal­mi, művészeti életére. Elisme­réssel hallgatták Vlagyimir Prjahint, amint a szovjet aoél- és nyersvasgyártás ki­magasló teljesítményeit is­mertette, amint bejelentette a fórumon, hogy a mostoha idő­járással dacolva 230 millió tonna gabonát takarítottak be a szovjet nagyüzemi gazdasá­gok földjein, s beszámolt ar­ról is, hogyan haladnak a leg­nagyobb beruházások megva­lósításában az építők. Fjodor Oszkolkov arról tájé­koztatta az érdeklődőket, ho­gyan győződhetnek meg ezek­ről az eredményekről a fejlődő idegenforgalom révén. P. Sz. E. Gyuláné, aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. Emlékeztetett arra: nemzetiségi politikánk alapja a megmásíthatatlan igazság felismerése, hogy az ember megítélésének kritériu­ma csak a munkában, a kö­zösségben, a társadalomban való helytállása lehet. Beszédének további részé­ben hangsúlyozta: á magyar- országi románok sajátos hely­zetüknél fogva hidat alkotnak hazánk és a Román Szocialis­ta Köztársaság között. Anya­nyelvi és népi kultúrájukkal hasznosan segíthetik egymás kölcsönös jobb megismerését, a kapcsolatok erősítését. A to­vábbiakban kiemelte: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kor­mánya azon munkálkodik, hogy az együttműködés a po­litikai, gazdasági, a társadalmi élet minden területére kiter­jedjen, töretlenül fejlődjön, A többi nemzetiségi szö­vetség üdvözletét Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára tolmácsolta. A vitában felszólalók elis­meréssel beszéltek a lakóhe­lyükön elért eredményekről és őszintén szóltak gondjaik­ról is. A kongresszuson Szentistvá­nyi Gyuláné és Polinszki Ká­roly kitüntetéseket adott át a szövetség 11 társadalmi ak­tivistájának, a nemzetiség ér­dekében kifejtett eredményes munkájuk elismeréseként. A kongresszus vasárnap foly. tatja munkáját. „... Fürst re emlékezz, proletár' F ürst Sándor, a magyar kommunista mozgalom mártírja 1903. november 27-én, a Vas megyei Rum köz­ségben született. Falusi sza­tócs édesapja mind a négy fiát taníttatta, értelmiségi pá­lyára szánta őket. A munkás- mozgalommal 1919 őszén je­gyezte el magát: a 16- éves kö­zépiskolás belépett a Szociál­demokrata Pártba. Mozgalmi tevékenysége azonban majd 1923-tól válik igazán jelentős­sé. Ekkor már a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának tagja és részt vesz a párt le­gális fedőszervének, a Magyar- országi Szocialista Munkás­pártnak tevékenységében is. Az ellenforradalmi rendszer nem sokáig tűrte legális for­radalmi munkáspárt jelentke­zését Magyarországon. Az 1927-es nagy letartóztatások, a „Vági-párt” végét is jelentet­ték. Fürst Sándor ezt a letar­tóztatást még elkerülte. Két fontos legális tevékenysége ebben az időben: az SZDP úgynevezett Rendezőgárdájá­nak helyettes vezetője, a le­gendás Stromfeld Aurél he­lyettese és politikai biztosa, ugyanakkor a XIV. kerületi 3ZDP-szervezet titkára. A Horthy-rendszer erőszak­szervezeteivel az összecsapást azonban mégsem kerülhette el. 1928-ban kommunista pro­pagandaanyagok terjesztésé­nek vádjával letartóztatták, de bizonyítékok hiányában pár nap múlva elengedték. Életében mégis sorsdöntő első drasztikus találkozása a rend­őrséggel : a Ruggyantagyárból — ahol hat éve megbecsült tisztviselőként dolgozott — el­bocsátották. Ezentúl hivatásos forradalmárként, a KMP Köz­ponti Bizottságának tagjaként, a KIMSZ pártösszekötőjeként élte életét, szerepe volt a szo­ciáldemokrata ifjúsági szerve­zet létrehozásában s abban, hogy ennek vezető szerve, az Országos Ifjúsági Bizottság már kezdettől erős kommunis­ta befolyás alatt működött. A Tanácsköztársaság 10. év­fordulójának előestéjén a po­litikai" rendőrség begyűjtötte a kommunistagyanúsak között őt is. A toloncházból ugyan a „veszély” elmúltával szaba­dult, de augusztusban újra letartóztatják, s hosszú vizs­gálati fogság után két és fél évre ítélik. 1931 januárjában ideiglenesen szabadlábra ke­rül, s rögtön illegalitásba vo­nul. Ebben az évben szeptember 12-én volt az ominózus bia- torbágyi merénylet. A tettes Matuska Szilveszter — azono­sítása után sem vonták visz- sza a statáriumot. 1932. július 15-én Budapesten a Thék Endre (ma: Leonardo da Vinci) utcában fölfedték a KMP illegális titkárságának irodáját s elfogták a három­tagú titkárság tagjait, Sallai Imrét, Fürst Sándort és Ki­lián Györgyöt, valamint a bizottsággal kapcsolatot tartó Karikás Frigyest, s a későb­biekben még harmincöt kom­munistát. A nemzetközi tilta­kozás ellenére a statárium alapján kettejüket, Sallai Im­rét és Fürst Sándort július 29-én kivégezték. A két mártír emléke a ma­gyar kommunista mozgalom­ban mindig kiemelkedő je­lentőségű volt. Nemcsak helytállásukkal adtak példát a kortárs és következő nem­zedékeknek, hanem azzal is, hogy perük megmozgatta Európa, sőt Amerika becsüle­tes polgári és haladó közvé­leményét és a fasizmus elle­ni összefogás lehetőségének egyik első mutatója is lett. Dérer Miklós Emberközpontúan Alapjainkban egyre erőteljesebb a marxizmus—leninizmus térhódítása, s a párt­tagság politikai műveltsége mind magasabb szintet ér ei. A párt- és a törnegszervezetek tudatos nevelő munkája nyomán szélesedik azok tábora is. akik a politika tudatos meg­ismerése útján kívánnak eligazodni az elég bonyolult nemzetközi viszonyok között. E tisz­teletreméltó törekvések ellenére is sok vitá­ban, páír talapszervezetek vezetőinek képzé­sén, pártonkívüliek körében visszatérő kér­dés, hogy nem túlságosan gazdaságcentrikus-e a párt politikája, pártszervezeteink 'munkája. Néhányan úgy fogalmaznak, hogy háttérbe szorul a pártszervezetek politika tevékenysé­gében az emberközpontúság. Elhangzanak olyan szélsőséges, helyenként általánosító vé­leményeik is, hogy az emberi oldallal csak a pártszervezetek és ösztönzésükre a tömegszer- vezétek foglalkoznak, de a gazdasági, intéz­ményi vezetők többségét csak a tervteljesítés és a gazdasági eredmények érdeklik. Az így fogalmazókat nem a rossz szándék vezérli. Inkább az ellenkezője. Néha úgy ér­zik, egyedül maradnak ebben a munkában, es csak ők foglalkoznak igazán emberi ügyekkel. Olyan jelenségről van szó, amely mindenkép­pen elemzést, választ igényel. Abból kell ki­indulnunk, hogy a politika mint fogalom: a társadalmi osztályok érdekeinek, céljainak és feladatainak összessége. Vajon a szocialista társadalomnak nem a legfőbb célja-e a nép anyagi, kulturális ellátottságának magasszintű .kielégítése? Márpedig valóban az, és ez a cél mindenekelőtt az anyagi termelés javainak, tehát a gazdasági termelés magasszintű minő­ségi és megfelelő tervszerű mennyiségű előál­lítását igényli a szocializmust építő egész nép számára. A politika meghatározója az osztá­lyoknak a termelésben elfoglalt helye, és az ezen alapuló anyagi érdek. Lenin meghatáro­zása szerint: „A politika, a gazdaság koncent­rált kifejeződése”. Egyértelmű tehát, hogy amikor gazdaságról beszélünk, a gazdaság fej­lődését elősegítő határozatokat hozunk, a ter­melési színvonal emelésére, a termelékenység­re koncentrálunk, akkor politikát hajtunk végre. Méghozzá a marxizmus—leninizmus alapjain nyugvó pártpolitikát. Ez pedig a gaz­daságtól elválaszthatatlan fogalom. M* közhelynek hat. hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Mégis, amikor a nép anyagi javainak jobb és maga­sabb szintű kielégítését szorgalmazzuk, sokan hajlamosak megfeledkezni erről az alaptétel­ről. Pedig ennek az alapigazságnak a tudati szférába hatolása nemcsak a közvetlen gazda­sági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezeteké, kommunistáké és tömegszervezeti vezetősége­ké is. így tehát, amikor a párttestületek, alap­szervezeti taggyűlések a termelési tervek tel­jesítésének nehézségeiről, a munkaverseny- mozgalom kiemelkedő eredményeiről, a mun­kaidő tényleges kihasználásáról, a munkafe­gyelem javításáról, az exporttevékenység fej­lesztéséről vagy a vállalati beruházás haté­konyságáról tárgyalnak, akkor nem elsősor­ban gazdaságcentrikus, elvont politikai mun­kát végeznek, hanem éppenséggel embercent­rikus politikát hajtanak végre. Ennek a felis­merése szükséges valamennyi pártalapszerve- zet vezetősége és kommunista számára! Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szocialista világrendszer léte és fejlődése ösz- szefügg a kapitalizmussal való versenyben az­zal, hogy melyik társadalmi rendszer képes magasabb szinten több terméket előállítani. Éppen az emberiség javára és hasznára. A mi pártunk egész politikájában, az MSZMP harcában a párt kongresszusain is vé­gigkísérhetjük azt a dialektikus egységet, amely a szocialista építőimunika folyamán ösz- szekapcsolja a gazdaság fejlesztését és az em­beri élet magasabb szintű kibontakoztatását. Ide kívánkoznak az MSZMP XI. kongresszusa beszámolójában elhangzott mondatok: „Pártunk elvi álláspontja és gyakorlati po­litikája, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rend­szeres emelkedésével. Másképpen kifejezve, a gazdasági építőmunkával mindenkor meg kell teremteni a szükséges fogyasztási alapot a la­kosság életkörülményeinek javításához. A té­nyek bizonyítják, hogy pártunk, kormányza­tunk következetesen ennek megfelelően jár el.” I lyenképpen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, melynek megteremtője, tovább­fejlesztője és természetesen a megtermelt gaz­dasági és társadalmi javak fogvasztója és él­vezője. A mi megyénkben egyébként egy év alatt a megyei pártbizottág és szervei összes napirendiéinek mintegv 60 százaléka volt gaz­dasági, illetve gazdaságpolitikai jellegű. Ha­sonló a helyzet a középiránvító szerveknél is. E gazdasági jellegű napirendek során azonban mindenkor szóba került konkrét adatok birto­kában is az ott dolgozók anyagi, kulturális, szociális ellátottsága, a munkásművelődés fej­lesztése. A megyei pártbizottság ezek mellett olyan napirendeket is tárgyalt, mint az értel­miség közéleti, kulturális aktivitása a megyé­ben, a bejáró dolgozóik élet- és munkakörül­ményei, vagy a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteikben folyó eszmei-politikai munka hely­zete, az ipari üzemek pártalapszervezeteinefc munkája. Mindezek is bizonyítják, hogy az irányító pártszervek politikai munkája leg­alább annyira emberközpontú, amennyire a szocialista építés feladatai megkövetelik, más­részt a gazdaság-orientációjú napirendek is tartalmukban sok emberközpontúságot takar­nak. A megyei pártszervek ülései napirendjének több mint 40 százaléka a párt belső életéved, az eszmei-poiitikaá neveléssel, a tömegszerve­zetek munkájával foglalkozik. Tehát kimon­dottan emberi oldalról közelíti a problémát, mélyen humánus, embercentrikus és végered­ményben a szocialista gazdaság hatékony fej­lődését kell szolgálnia. A Központi Bizottság idén októberi ülésén tárgyalta az építőipar ihelyzetét és a lakásépítés középtávú tervét. Ennek megfelelően határozzák meg majd Pest megyéiben is a pártszervezetek működési terü­letükön a további tennivalókat. De vajon le- ihet-e építőipari feladatokat, lakásépítési prog­ramot úgy tárgyalni, hogy a végrehajtás so­rán ne minden területen az ember igényének kielégítése, az emberközpontúság csendüljön ki. Vagy ehhez hasonlóan a tömegszervezetek napirendjein szereplő ifjúságpolitikai, érdek­védelmi kérdések, társadalmi munkaakciókra imozgósítás nem mind éppen az ember érdeké­iben történik-e? szocialista építőmunkámak vannak olyan területei — éppen az osztályviszonyok nyomán —, ahol széles körű embercentrikus- ság kerül előtérbe. Ide tartozik, hogy hazánk­ban törvényes rend és fegyelem, jó közbizton­ság az uralkodó, az állam, védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az olyat már szin­te el is felejtjük az emibercentrikusság politi­kájának körébe sorolni, mint a munkához való ■jog, az ingyenes orvosi ellátás, valamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb politikai végzettség megszerzésére •joguk és lehetőségük van. Ezek természetesek számukra. De amikor a gazdasági építőmunka nehézségei arra késztetik pártszervezeteinket, hogy erőteljesebb, szakszerűbb gazdaságpoliti­kai tevékenységet folytassanak, akkor a poli­tikai munkásoknak nemcsak a gazdaságköz­pontúságra, hanem az emberi oldalakra is egyenlő gonddal kell megfelelniük, Pártunk politikája ^ társadalmi rendszerünk emberközpontúsága abban is mérhető, hogy hazánk állampolgárainak ügye­it, az államhatalmi, államigazgatási, illetve •népképviseleti szerepet betöltő tanácsok mi­lyen hozzáértéssel, gyorsasággal, kulturáltság­gal intézik. A megyében évente több tízezer állampolgár ügyével foglalkoznak érdemben a tanácsok, s elenyésző azok száma, akik elége­detlenek ezekkel. • A Központi Bizottság 1973. november 28-1 határozata kimondja, hogy a vezetőnek dön­tései meghozatalánál számolni kell annak po­litikai hatásával. E téren sem kell megvédeni a megye üzemeinek gazdasági vezetőit. Döntő többségük intézkedése, vezetési stílusa teljes egészében megfelel a párt és az állam politi­kájának. Teljes felelősséggel érzik, hogy poli­tikai és jogi értelemben egyaránt felelősek ve­zető munkakörükben a párt és az állam poli­tikájának végrehajtásáért Döntéseik maguk­ban rejtik, hogy a gazdasági cél elérése, betel­jesedése a vállalat, intézmény dolgozóinak anyagi jobblétét is eredményezik. Végső soron tehát a gazdaságosság kritériuma, eredmé­nyessége a gazdasági vezetők törvényszerű, gazdaságcentrikus gondolkodása is ember- centrikusságot takar. Ugyanakkor nem nélkü­lözhető a gazdasági vezetői, irányító munká­ban sem az emberi tényező. Ezzel minden jó­zan gondolkodású gazdasági vezető tisztában van. Ezért születnek a munkásokat, a vállalat dolgozóit is érintő olyan döntések, hogy az •üzemi demokrácia kötelező fórumain túl Is módot találjanak közvetlen, találkozásra, esz­mecserékre a dolgozókkal, ügyes-bajos dolga­ik megvitatására. Ez is így van jól! Ahol ugyanis hátérbe szorítják az emberi oldalt a gazdaság javára, ott nem születnek számotte­vő, tartós eredmények, s az az állapot nem is tartható sokáig. / gazdasági alap: „A társadalom tet­melési viszonyainak összessége a fejlődés adott szakaszában. Továbbá a felépítmény politikai, jogi és egyéb intézmények, valamint a társa­dalmi tudatforma 'anyagi alapja.” Ezt az anya­gi alapot kívánja mind magasabb szinten biz­tosítani pártunk valamennyi határozata. Azok is, amelyek adott esetben a bonyolult külgaz­dasági hatásokat is figyelembe véve, a gaz­daság tényezőit, a gazdaság fejlesztését állít­ják előtérbe. A páirtaiapszervezetek, tömeg­szervezetek gyakorlati végrehajtó munkájá­ban ezért fontos elv, hogy a gazdaság és a po­litika nem elkülönült, elválasztható fogal­mak. Mindkettőt hazánkban az ember, a szo­cializmust énítő ember valósítja meg az em­beriség további felemelkedése javára. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkár* A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Szentistványi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom