Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

1978. NOVEMBER 3., PÉNTEK 3 Ä barátság mindennapjai A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából csütörtökön kitüntetési ünnepséget tartottak a Barátság Házában. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az MSZBT elnöke nyújtotta át a magyar és a szovjet^ nép barátságának elmélyítésében kiemelkedő mun­kát végzőknek az állami és a baráti társaság álltai adomá­nyozott kitüntetéseket. Tizenkilencen részesültek a Munka Érdemrend különböző fokozataiban. Ugyanennyien kapták meg_ az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Tíz vállalati, ter­melőszövetkezeti, intézményi MSZBT-tagcsoport kollektív munkáját ismerték el az aranykoszorűs plakett kitüntetéssel. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Ritter Tibor, az MSZMP KB helyettes osz­tályvezetője, Roska István külügyminiszter-helyettes. Részt vett az ünnepségen Alekszandr Petronnak, az SZKP Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasági Bizottsága titkárá­nak, az SZMBT köztársasági tagozata elnökének vezetésével a hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség. Ott volt Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az Egyesült Izzó .váci Fény­forrás- és Alkatrészgyárában a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportja 1971-ben alakult meg — mondja a párt- bizottság titkára, Horváth Já­nos. — A munka akkor sem volt eredménytelen, csak szűk körben mozgott. Az utób­bi négy évben viszont, mióta a csoport elnöke Tóth Imre, a fénycsőüzem vezetője, a moz­galom kiszélesedett, eredmé­nyesebb lett. Az üzemi párt- szervezet végrehajtó bizottsá­gi ülésein évente beszámolnak tevékenységükről, figyelünk eredményeikre. Nem sok se­gítségre van azonban szük­ségük — önállóan dolgoznak. Tóth Imre, az MSZBT-tag- csopoft vezetője magas, ener­gikus ember. Olyan, aki nem a jelentések szövegében, az értekezleteken megfogalma­zott határozatokban, hanem a konkrét napi eredményekben látja munkája értelmét. Amint mondja: ő csupán „emlékez­tető”, az eredmények az egész kollektívának, az üzem társa­dalmi szervezeteinek köszön­hetőek. Bevonulok köszöntése — Az egyik szovjet alaku­lattal két éve kötöttünk együtt­működési szerződést — mond­ja. — Az első évben részletes munkatervet készítettünk — természetes, hogy a rendezvé­nyek nagy része objektív okok miatt elmaradt. A keret- szerződés azóta is megmaradt, sőt, megújítottuk, együttmű­ködésünk azonban kötetle­nebb és — eredményesebb lett. Munkánkba bekapcsolódtak az üzem KISZ-esei — időnként önállóan is szerveznek a szov­jet kiskatonákkal közös ren­dezvényeket. Ez az együttműködés nem csupán oldott, zenés barátsági esteket jelent — bár például a szovjet—magyar barátsági szerződés aláírásának 30. év­fordulóján tartott közös ren­dezvényen vagy május 1-én színvonalas műsort láthattunk — hanem azt is, hogy a szov­jet katonák nemegyszer vesz­nek részt társadalmi munká­ban, azt, hogy az üzemi KISZ-szervezet zenekari fel­szereléssel segítette ki az ala­kulatot, s hogy az üzem dol­gozói — szintén társadalmi munkában — tavaly április­Az Egészségügyi Miniszté­rium meghívására hétfőn ér­kezett hazánkba Poland Moy­le Nagy-Britannia és Észak­írország' Egyesült Királyság egészségügyi és társadalom- biztosítási államminisztere. Programja utolsó állomása­ként tegnap a váci Szönyi Ti­bor Kórházban tett látogatást, elkísérte Richard E. C. F. Par­sons, az egyesült királyság magyarországi nagykövete. A kórház fejlődéséről, a gyógyító és egészségügyi irá­nyító munkáról dr. Kollár La­jos igazgató főorvos tájékoz­tatott, s szólt arról is, hogy jelenleg épül a kórházzal egy­séget alkotó 32 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet. Ezután a vendégek megláto­gatták a kórház néhány osz­tályát. Dr. Péter Judit osztályve­zető főorvos a 98 ágyas gyer­ban korszerű világítást sze­reltek fel a laktanya kultúr­termében. — A barátság elmélyítésé­ben, azt hiszem, sokat jelent, hogy az új bevonulókat meg­hívjuk üzemlátogatásra, klub­estre. Ilyenkor a kölcsönös szeretet sok apró megnyilvá­nulását észleljük. A kiskato- nák, amikor mi a Szovjetunió­ról vetélkedtünk, eljöttek hozzánk, és szintén vetélkedő formában mutatták be: ők mit tudnak a mi hazánkról. Az is terveink közé tartozik, hogy még inkább bevonjuk őket az üzemi sportéletbe. Vetélkedik a gyár A fényforrás- és alkatrész- gyárban immár hagyomány, hogy vetélkedőt rendeznek a Szovjetunióról. A tavalyi ver­seny az egész gyárat megmoz­gatta. A selejtezőben — amely­nek során írásban kellett meg­oldani a feladatokat — a 105 brigádból 100 vett részt. A verseny külön szépsége, hogy Ünnepi ülést tartott a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, melyen jó munkájuk elismeréseként, a megye járá­saiban tevékenykedő huszon­nyolc társadalmi népi ellenőrt részesítettek pénzjutalomban. Bárfalvy László és Krausz György, a Pest megyei NEB ellenőrei a Közonti Ellen­őrzési Bizottság elnöke ál­Bensőséges hangulatú ün­nepségen emlékeztek meg teg­nap délután a Munkásőrség Pest megyei Parancsnokságán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójáról. Ez alkalomból munkásőröket tüntettek ki. Az ünnepségen megjelent Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára. Dr. Faragó Elek, a munkás­őrség Pest megyei parancsno­ka méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelen­tőségét. A beszédet követően a megyei parancsnok nyújtotta át a kitüntetéseket. mekgyógyászati és csecsemő- osztály tevékenységéről szá­molt be, s megmutatta a kora­szülöttek egészséges fejlődését szolgáló inkubátorokat. A gé­gészeti osztályon dr. Faragó László osztályvezető főorvos, a kórház közművelődési bi­zottságának elnöke kalauzol­ta a minisztert a folyosótárla­ton: Török Gyula festőművész itt rendezett kiállításán. A vendégek megtekintették az intenzívosiztályt, zártláncú televízión át szemlélve az ott folyó gyógyító munkát, s a műtőket övező körfolyosó üvegablakán át két operációt is. ★ Csütörtökön délután eluta­zott Budapestről a Roland Moyle államminiszter vezeté­sével — dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter meg­hívására — hazánkban járt angol egészségügyi küldöttség. szervezését, lebonyolítását egy szocialista brigád vállalta. Az idén az üzemi vetélkedő kér­dései, feladatai a hatvan éve alakult KMP történetéhez kapcsolódnak. Sikeres előadásokat, doku­mentációs kiállításokat is szer­vezett az MSZBT üzemi tag­csoportja, és az üzemi közmű­velődési bizottság, közösen. Legutóbb a különböző szövet­séges köztársaságok életét mu­tatták be. Tóth Imre most azon gondolkodik: egyes rendezvé­nyekhez kapcsolódva egy-egy film levetítésével kellene még- inkább felkelteni a fiatalok érdeklődését a Szovjetunió iránt. Nem külön csoport — Hány tagból áll végül is az üzemi MSZBT-tagcsoport? — kérdezem Tóth Imrétől. — Annyiból, ahányan itt dolgoznak — válaszolja nem kis meglepetésemre. — Illetve, annyiból, ahányan munkánk­ban részt vesznek. Nem alko­tunk külön csoportot, tagdíj­jal, értekezletekkel, határoza­tokkal. Aktivistáink a tömeg­szervezetek tagjai. A párt- szervezet átgondolt elméleti, politikai munkájával, a fiata­lok, a KISZ-esek korosztálya mozgékonyságával, a szakszer­vezet kiterjedtségével járul hozzá az eredményekhez. Az MSZBT-tagcsoport mun­káját az üzemen belül és kí­vül is eredményesnek ítélik. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, amely szintén kedvező tapasz­talatokat szerzett az itt folyó munkáról, a legutóbbi orszá­gos értekezleten Tóth Imrét tagjai közé választotta. P. Szabó Ernő tál adományozott emlékplaket­tet kapták. A megyei és a já­rási népi ellenőrzési bizottsá­gok függetlenített vezetői és munkatársai közül huszonki­lencen vettek át pénzjutalmat. A kitüntetéseket és jutal­makat Bori Rudolf, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke adta át A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ta Fábics Istvánná nyugdíjas, a megyei törzs munkatársa, dr. Illényi Sándor, isaszegi körzeti fogorvos, Bényi Fe­renc, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat csoportvezetője, Szabó Pál nyugdíjas, nagykátai sza­kaszparancsnok, Palkó József, a Kőolajipari Vállalat száz­halombattai üzemének laka­tosa. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát kap­ta Balogh Gyula, a törökbá­linti állami gazdaság gépko­csivezetője, Galambos István, a Ceglédi Állami Tangazdaság mezőőre, Hári Lajos, a Pest­vidéki Gépgyár műhelyvezető­je, Hernádi Lajos, a Telefon­gyár bugyi gyáregységének művezetője, Rócz Ferenc, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár maglódi gyáregységének cso­portvezetője. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát vet­te át Czeglédi Gábor, a Me­chanikai Művek lakatosa, Gu­lyás Pál,' a jászkarajenői Ár­pád Tsz műhelyvezetője, Med- veczky Csaba, a Gödöllői Hír­adástechnikai Üzem fejlesztő­tervezője, Varga Sándor, a Csepel Autógyár esztergályo­sa, Urbán György, a Váci Kö­töttárugyár villanyszerelője, Angyal Áron, a pomázi Mun­katerápiás Intézet részlegve­zetője. Országos parancsnoki dicsé­retet kaptak huszonnyolcán, megyei parancsnoki dicséret­ben pedig két munkásőr ré­szesült. A kitüntetések átadása után Arató András köszöntötte a munkásőröket. K. É. Ismerkedés a gyógyitómunkáva! Angol államminiszter a váci kórházban „ ............... Né pi ellenőrök elismerése Munkásőrök kitüntetése Eszmei-politikai, cselekvési egységet formáié fórumok A mostari járás pártalapszervezeteinek tapasztalataiból Az 1975. évi alapszervezeti választások al­kalmával, a tervszerű ká­dercserék hatá­sára, az alap­szervezeti veze­tőségek tovább erősödtek. A A társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett fejlő­dés, a gazdaságirányítás továbbfejlesztése, a társadalmi és állami élet demokratizmusának szélesítése tovább nö­velte az alapszervezeti munka iránti követelményeket. A közelmúltban az MSZMP Pest megyei bizottságának pártépitési bizottsága — előzetes vizsgálatok alapján — megtárgyalta, hogy a monori járásban milyen szerepet töltenek be a pártalapszervezeti taggyűlések a párthatáro­zatok megvalósításában. A megye egésze számára haszao- sitbató tapasztalatokat foglalja össze az alábbi, cikk. középtávú ok­tatási és káderképzési tervben meghatározott feladatok folyamatos végrehajtásának meg­mutatkoztak a kedvező eredményei az alap­szervezeti titkárok, vezetőségi tagok tovább­tanulásának. A politikai felkészültség fokozá­sát biztosítják a megyei pártbizottság által szervezett különféle továbbképző, káderképző tanfolyamok, a járási pártbizottság által szer­vezett össztitkári értekezletek, kibővített párt­bizottsági ülések. A párttagság körében elmé­lyültebbé, alaposabbá vált a párt politikájá­nak és fontosabb pártdokumentumoknak az ismerete. Kevésbé mélyek azonban az ismere­tek a kulturális, társadalmi élet egy-egy rész­területén. A fejlődés ellenére az alapszervezetekben folyó munka színvonalában eltérések mutat­koznak. Ezek egyrészt az irányító pártszer­vek munkamódszeréből, az alapszervezetek munkájában fellelhető fogyatékosságokból adódnak. Visszatérés a határozatokhoz Az alapszervezetek jelentős többsége az irányító pártbizottságok és pártvezetőségek segítségével helyesen és jó érzékkel választ­ja ki az általános politikai feladatok közül azokat, amelyek működési területükön je­lentkeznek. A taggyűlések szerepüket be- töltve, a kommunisták eszmei-politikai és cse­lekvési egységét megteremtő fórumokká vál­tak, biztosítják a párttagság rendszeres tájé­koztatását. Az alapszervezeti vezetőségek sa­ját tennivalóik meghatározásán túl a párt­csoportok részére rendszeresen meghatározzák a munkaprogramokat. A monori járási pártbizottság apparátusa irányító munkájában nagy gondot fordított arra, hogy a párthatározatokra rendszeresen visszatérjenek. Az ezzel foglalkozást a mun­katervek tükrözik. Az alapszervezeti munka- programokat — a helyi körülményekre fi­gyelemmel — úgy állítják össze, hogy meg­felelően törődjenek a gazdaságpolitikán kí­vül a pártélettel, az ideológiai kérdésekkel. Az utóbbiak az alapszervezeti vezetőségektől egyelőre még fokozottabb felkészülést, több­irányú vizsgálódást követelnek. Erre figye­lemmel, munkájukat irányítva alapszerveze­tenkénti segítséget adunk. Hasznos kezdeményezés született a vecsési pártbizottság területén. E szerint minden alapszervezet a működési köre problémáinak vizsgálatát összekapcsolja egy-egy felső pártszerv határozatának végrehajtásával. Ez­által biztosítják, hogy amikor a taggyűlések­re felkészülnek, akkor az adott párthatáro­zatot felelevenítsék, sőt a jelentkező gondok megoldásáról is tárgyaljanak a határozat tükrében. E helyes módszer — ha nem is következetesen — a járás területén más he­lyen is tapasztalható. Segítve a gazdaságpolitikát Munkánkban rendszeressé vált, hogy a párthatározatokat titkári értekezleteken, tag­gyűléseken, pártcsoport megbeszéléseken fel­dolgozzuk. Ezt a titkári tájékoztatók és az össztitkári értekezletek jól elősegítik. A gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása ér­dekében rendszeresek a kibővített pártbizott­sági ülések, vagy egy-egy a végrehajtásért fe­lelősök összehívása saját határozatainak is­mertetése és értelmezése érdekében. A magasabb beosztású gazdasági vezetők beszámoltatása mellett az ágazatvezetők, ter­melési felelősök, pártcsoportbizalmiak, kom­munista szakszervezeti tisztségviselők és KISZ-vezetők beszámoltatása is folyamatos az alapszervezeti munkában. Szélesedett az a gyakorlat, hogy egy-egy párthatározatban megfogalmazott fő feladat végrehajtására in­tézkedési, illetve feladatterveket készítsenek az alapszervezetek. Az évenként kidolgozásra kerülő gazdaság­politikai cselekvési program meghatározza a végrehajtás minden fázisában a legfontosabb feladatokat, az ütemszerű megvalósítást. Elő­térbe került a termelés pártellenőrzése, a gazdaságpolitikai tevékenység fokozása. A taggyűlések rendszeresen értékelik a gazda­sági munka eredményeit és gondjait, vizs­gálják a folyamatos és eredményes munka feltételeit. Célirányosak a gazdálkodási te­vékenységről szóló beszámoltatások, a fejlő­dést segítő, előremutató határozatok és állás- foglalások. A MEZŐGÉP Vállalat alapszerve­zeti taggyűlése például felhívta a gazdasági vezetés figyelmét a megfelelő készletgazdál­kodásra, egyben vizsgálatot, a hibák azonnali feltárását és kiküszöbölését javasolta. A Tá- pióvölgye Termelőszövetkezet párttagsága a beszámoló taggyűlésen a pártvezetőség kezde­ményezőkészségének fokozását állította az 1978. évi gazdaságpolitikai munka homlokte­rébe. A Monori Állami Gazdaság alapszerve­zetei taggyűlésen szorgalmazták az export- termelés fokozását, a kemizálási folyamatok időbeni elvégzését, a mennyiségi szemlélet mellett a minőségre hangolást. Évek óta gyakorlat, hogy mind a középtávú­mmá az éves gazdasági terveket jóváhagyás előtt az alap­szervezetek ve­zetőségei és a taggyűlések megvitatják. A műszaki fej­lesztés fontos­ságát felis­merve az alap- szervezetek tá­mogatják és tervszerűvé kívánják tenni személyes példamutatásukkal és közreműködésükkel a'szakmai képzést, továbbképzést, illetve — a termékszerkezet átalakítása, vagy a gyártmánystruktúra szükséges változ­tatásának eredményes végrehajtása érdekében — az átképzést. Helyes kezdeményezés e te­rületen a Maglódi Ipari Szerelvény- és Gép­gyáré, a Ferróelektrika Ipari Szövetkezeté. Ugyancsak helyes kezdeményezés jelentkezett a vecsési gázüzemben, a Maglódi ISG alap­szervezetében, ahol a vezetőség saját vizsgá­latain alapuló tapasztalatokat terjesztett a taggyűlés elé. Központiak, helyiek összhangja A pártmegbízatások rendszere a párthatá­rozatok végrehajtását eredményesen szolgál­ja. A járás párttagsága 85 százalékának van állandó és tartós megbízatása. Ezeket a párt­csoportok figyelemmel kísérik, számonkérik, a taggyűlésnek évente egyszer beszámolnak. Az állandó pártmegbízatással nem rendelke­zők jelentős százaléka a sajátos helyi viszo­nyokból adódó eseti megbízatást lát el. Jóleső érzéssel tapasztaltuk a vizsgálataink alkalmával, hogy az alapszervezetekben na­gyobb az igény a jelentések tartalmassága iránt. Az általános megfogalmazásokat nem fogadják el, és ez kedvező irányba befolyá­solja a taggyűlések határozathozatali készsé­gét. Felelősségteljesebb lett az előkészítő munka, a határozat, az állásfoglalás kimun­kálása. Az alapszervezetek által hozott határoza. tok és állásfoglalások összhangban vannak a központi és a helyi célkitűzésekkel. A koráb­biaknál körültekintőbben foglalkoznak a ha­tározat végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeivel, javult a végrehajtást elősegítő koordinációs munka. Egy-egy döntés megho­zatala előtt — a témától függően — kikérik a pártcsoportok, a KISZ-vezetők, a KISZ- tagság, tömegszervezeti tisztségviselők és gazdasági Vezetők véleményét. A fejlődés ellenére a végrehajtást ellenőr­ző tevékenység néhány alapszervezetnél aka­dozik. Még előfordul a határozatok végrehaj­tásának értékelésekor az általánosítás, nem a személyre szóló megfogalmazás. A munka eredményesebbé tétele érdekében az alap­szervezeti taggyűlésekre a tömegszervezeti vezetőket rendszeresen, illetve a témától függően meghívják, ugyanígy az alapszerve­zeti vezetőségek, vagy tagjai résztvesznek a tömegszervezetek testületi ülésein. Jelentős segítséget adnak a pártalapszérve- zetek a gazdasági vezetők tevékenységéhez, egyszemélyi felelősségük, vezetői jogkörük gyakorlásához. Tapasztaltuk, hogy az első számú vezetők szintjén a tájékoztatás, a köl­csönös informálás legmegfelelőbb formái ki­alakultak. A középvezetők szintjén még nem egységesen jelentkezik. Ez meghatározza a következő időszak ezirányú feladatait. A monori járás 101 alapszervezetében vizs­gálva a párthatározatok megvalósításában a taggyűlések szerepét, megállapítottuk, hogy a párttagságnak olyan vitafórumai, amelyekben alkotó légkörben akarati és cselekvési egy­ség jött létre. A taggyűlés feladatot határoz meg a párttagság számára, és a végrehajtás­ról beszámoltatja őket. Az alapszervezetek döntő többségében biz­tosított a párttagok tájékoztatása a felsőbb szervek határozatairól, állásfoglalásairól, a helyi gazdaságpolitikai és községpolitikai kér­désekről. Saját határozataikban megfogal­mazzák a pártunk politikájának megvalósí­tását szolgáló konkrét helyi feladatokat és megoldásuknak módjait. További teendők Tovább fokozódik az alapszervezeti tag­gyűlések szerepe a párthatározatok megvaló­sításában, ezért o munka színvonalának to­vábbfejlesztése érdekében több fontos ten­nivaló kívánkozik. Ennek megfelelően a megyei pártépítési bizottság is egyetért az­zal, hogy az alapszervezetek vezetőségének személyi összetételét és politikai felkészült­ségét tovább kell javítani a káderfejlesztési tervekkel összhangban. Az irányító pártszer­veknek fokozniuk kell segítő, ellenőrző mun­kájukat, biztosítaniuk a feladatok meghatá­rozása és egységes értelmezése érdekében a reszortfelelősök rendszeres tanácskozását. Fo­kozott felelősség kívánatos a taggyűlések elő­készítésében, támaszkodva a pártcsoportmun­kára. A helyes döntések és állásfoglalások kialakítása érdekében szélesíteni kell a több alternatívás javaslattételt. A párthatározatok egységes értelmezését, végrehajtását, a végrehajtásra mozgósítást se­gíti, ha az alapszervezetek következetesen erősítik kapcsolatukat, együttműködésüket a tömegszervezetekkel, gazdasági vezetőkkel, munkahelyi közösségekkel. CSELÉNYI DEZSŐ, az MSZMP monori járási bizottságának első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom