Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

A munkásmozgalom fejezetei Nagy idők tanúi emlékeznek Legújabbfcori történetünk jelentős eseményeket tart számon, s néhá- myan még köztünk éLnek azok közül, ekük a száizad. első évtizedeiben ma­guk is tevékeny részesei, formálói voltak a történelemnek. A kor pa­rancsa, hogy a történettudomány fel­tárja és hűen megőrizze, elemezze a (munkásmozgalom harcosainak visz- 6zaemlékezéseit a jeles napokra, ösz- szegyűjtse a még meglevő írásos és tárgyi dokumentumokat, amelyek becses relikviák e korszak alapos megismeréséhez. Egy megyei kezdeményezsés része­seként ezen munkálkodik etgy ideje Máté Bertalan történész-muzeológus ás, a ceglédi Kossuth Múzeumban. Vele beszélgettünk kutatásairól. — Milyen közelebbi cél szabja meg gyűjtőmunkáját? — A megyei pártbizottság, a me­gyei tanács és a megyei múzeumok igazgatósága szervezésében alakuló budakeszi munkásmozgalmi gyűjte­mény kialakítását szolgálják kutatá­saim, amelyet két történész kolle­gámmal folytatunk Pest megyében. Az én feladatom a monori és a ceg­lédi járásban, illetve a Cegléden élő veteránok és azok közvetlen hozzá­tartozóinak felkeresése volt. össze­sen negyven címre jutottam el, saj­nos, több helyen már csak a legkö­zelebbi rokonok, feleségek, gyerme­kek elmondása alapján jegyezhet­tem fel azokat a hiteles történeteket, amelyeket az események szem- és fültanúja, cselekvő részese átélt. — Mely időszakot ölelik fel vizs­gálódásai? — Az első világháború évei, az orosz hadifogság, az őszirózsás polgá­ri forradalom, a lanácsköz társaság, a két világháiDorú közötti illegális es legális ellenállási szervezetek és a felszabadító szovjet hadsereggel • iegyüttmiűkódő parUzánegyságek töl­tik ki kutatásaimat Ehhez kapcsoló­dik az internacionalisták tevékeny­sége, akik részben mint orosz hadi­foglyok önként átálltak a Vörös Had­sereg Oldalára, és. annak katonáiként harcoltak, résizbén a spanyol polgár- háborúban vettek részt önkéntes­ként — Milyen adatokat és dokumentu­mokat sikerült feltárnia? — Jelentős mennyiségű jegyzetet készítettem az idős emberekkel és hozzátartozóikkal folytatott beszél­getéseim alapján. Ezek a továbbiak­ban hasznosak lesznek a kutatás számára. »Mindenhol nagyfokú segi- tőkészséiget tapasztaltaim. A frontról és a hadifogságból a családnak írt leveleket régi fényképeket, igazol­ványokat, kitüntetéseket, más tárgyi emlékeket ajánlottak fel a létesíten­dő gyűjteményhez Szibériából szár­mazó, saját készítésű emléktárgyak éppúgy varrnak ezek között, mint olyan becses darab, amely színes raj­zokkal illusztrálva, albumban örökí­tette meg egy hadifogolytábor életét és eseményeit. — Hogyan halad az anyag feldol­gozása? , — A feljegyzéseket és a dokumen­tumokat eljuttattuk Vácra, ahol az anyagot rendezik, és a budakeszi ál­landó kiállítás céljaira összeállítják. Már most úgy tűnik, sikerült olyan súlyú és mennyiségű ismeret birto­kába jutni, amely megfelelő alapul szolgál a további kutatáshoz, és ki­állítás formájában is lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő kellő mély­ségben megismerhesse e fontos idő­szak történelmi eseményeit, s egy­úttal tisztelettel és kegyelettel emlé­kezhessen a nagy idők tanúira — mondotta Máté Bertalan. TAMASI TAMÄS Gödöllő vidéki emlékek Tiszta, proletár szellemben 1918 novembere Vácott Üj világ hajnalán A Dunakanyar> ipari városába is élj utatt a fővárosi események hire. A korabeli lapok (Váci Hírlap, Váci Újság, Váci Közlöny) elsárguit olda­lai, a szemtanúk és rokonaik elbe­szélése nyomán megelevenednem a hat évtizeddel ezelőtt történtek. A forradalom szele először a hely­beli katonaságot érintette. A hu­szárlaktanya udvarán október utolsó napján egybegyűlt legénységet a pa­rancsnok nyugalomra intette. Egy budapesti bizottság felszólítására a honvédek csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz, sapkájukról leszedték a rózsát és helyére élő virágot, nem­zetiszínű szalagot tettek. Még aznap felesküdtek a Nemzeti Tanácsra, A Váci Közlöny november 7-én Üj világ hajnalán című vezércikkben független, önálló Magyarországról, demokráciáiról írt. Ez a lapszám adott hírt a rendkívüli városi köz­gyűlésről, ahol hét munkásból, hélt katonából és hét polgárból megala­kult a váci Nemzeti Bizottság. El­nöke dr. Preszly Elemér, alelnöke dr. Haraszti Ernő lett. A Nemzeti Tanács Vácott is széles körű koalícióból állt. Egybekapcsol­ta őket a háború befejezésének kér­dése, a szabad, és független új Ma­gyarország gondolata — ugyanakkor csakhamar megmutatkoznak- a belső ellentétek. .-Érthetően, a -monarchia volt rendőrkapitányának, országgyű­lési képviselőjének, honvédíi&ztjónek az érdeke nem lehetett azonos a Nemzeti Tanácsban helyet foglaló munkások, katonák, haladó szellemű értelmiségiek érdekével. A helyi lapok munkáira lelkesíte­nek. „Dolgoznunk kell, hogy a ro­mokból kultúrvilágot építsünk, melyben mindenki élvezi majd az emberhez méltó életet” — ugyanak­kor mind több hír jelenik meg a földosztás gondolatáról, munkás- kertek létesítéséről. A vasutasok szervezkednek és leváltják a reaik- ciós állomásfönököt. Klein Károly, a Munkásbiztosító Pénztár igazgatója (később a Tanácsköztársaság egyik ad hivatalában Fegyelmit kap, „tekintetes” cí­mártírja) utasítást a címek eltörlésére. aki a „nagyságos”, mefcet használja, A helyi Nemzeti Tanács távirat­ban közli Budapesttel, hogy „a Vác város lakossága minden rétegéből alakult Nemzeti Tanács minap tar­tott teljes ülésén egyhangú lelkese­déssel kimondta: a Magyar Nemzeti Tanácsot minden erejével támogatja a független köztársaság leendő ki- nyilvánításában és megvalósításá­ban.” Ugyanakkor a baloldali érzel- műek már a forradalom továbbvite­lére összpontosították erejüket. A váci Munkástanács november harmadikén alakult, ötven tagja volt, és elnökké Termann József ci­pészt választották. A polgárság nem­zetőrséget szervezett — válaszul Ha­raszti Ernő és Matejka János novem­ber első felében megszervezte a mun­kás karhatalmi századot. A baloldal vezetőinek tevékenysé­gét nehezítette, hogy Vácon a Ta­nácsköztársaságig (1919 márciusáig) nem alakult kommunista pártszerve­zet, bár többen Budapesten beléptek a pártba és Klein Károly belépési nyilatkozatokat osztott szét a Mun­kásbiztosító Pénztárban. Egyik november végi Váci Hírlap irj a t-.,A- ■ Váci Munkástanács és a szervezett munkásság helyi parttit- kárává Petrásovits Józsefet, a Váci Újság eddigi szerkesztőjét választot­ták. Rendkívüli agilitást, szorgalmat és fáradhatatlanságot jutalmaztak Petrásovitsban, midőn vezető helyre állították. Személye nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a szervezett mun­kásság városunkban is megszerezte a polgári pártok osztatlan elismeré­sét.” Mindennek ellenére még sok erő­feszítés kellett Vácott is ahhoz, hogy a forradalom előre haladjon és a pro­letárdiktatúra kikiáltása után meg­alakulhasson a kommunista párt helyi szervezete, melynek titkára Petrásovits József lett. PAPP REZSŐ Az őszirózsás forradalom, majd a köztársaság kikiáltása után, Gödöl­lőn és környékén is általános bálra- tolódás volt tapasztalható. Amint azt Heltai Miklós, nyugalmazott tanár, Fábri Mihály tanár és Heltai Miklós Gábor, a gödöllői gimnázium igaz­gatójának kutatásaiból kiderül, az egykori gödöllői járásban a KMP megalakulása után kezdődött a tuda­tos agitáció. Mosolygó Antal, a Má­tyásföldi Repülőgépgyár munkása kapta azt a feladatot, hogy itt, ezen a vidéken is összegyűjtsék a kom­munista eszmékkel egyetértő mun­kásokat, dolgozókat. S bár önálló pártsejt nem alakult, a forradalmi eszmék terjedésének erejét jelezte, hogy 1919 januárjában, februárjá­ban megszervezték a tanácsrendszer egy korai változatát Az eredeti dokumentumokból ki­tűnik, hogy január 19-én Gödöllőn a járás 20 községének népe 10—15 ez­res gyűlést tartott, amit a szociálde­mokrata pártszervezet radikális tag­jai, s a köztük levő kommunisták szerveztek. A népgyűlésen megálla­pították, hogy a régi rend közigaz­gatása, a vármegyei rendszer, s a községi elöljáróságok akadályozzák a népakarat megvalósitását, az egész járásban szabotálják, vagy ahogy ak­kor mondták, elamerikázzák a forra­dalmat Ezért a nép jelenlevő képvi­selői úgy határoztak, hogy minden községben létrehozzák a néptanácso­kat. A pártszervezet a Tanácsköztársa­ság kikiáltásakor alakult meg a já­rásban. Március 22-én negyvenötén, a szociáldemokraták és a Pestre járó kommunisták alkottak közösséget, s oéljaik népszerűségét jelzi, hogy ha­marosan 300 tagot számlálhatott a pártszervezet Működésükről érdekes dokumen­tumok tanúskodnak, így a többi kö­zött az egykori járási újság, a heten­te megjelenő Gödöllő és Vidéke rendszeresen beszámolt az összejöve­telekről, a rendezvényekről. Az áp­rilis 20-i pártestről például megtud­hatjuk, hogy Knapp József vasmun­kás, a pártszervezet vezetője, a vi­lágszerte terjedő kommunista esz­mékről tartott nagysikerű előadást. Április 24-én újabb összejövetelt tartottak, erről igy számol be az új­ság: „A földművelés egyik kiváló népbiztosa, Nyisztor György, e hó 24-én megjelent Gödöllőn, és a szo­cialista pártban nagyszabású, az egész kommunista pártprogramot felölelő kétórás beszédet tartott, me­lyet gyakran szakított meg a nagy számban jelenlevő párttagok éljen­zése. Egy tudományos elaborátum volt ez a beszéd, egy nagy tudású ember rendszeres előadása, melynek egyes részei frenetikus hatást keltet­tek, mert szívhez szólották.” A pártszervezet életére jellemző esemény volt az is, hogy foglalkoztak Kun Béla javaslatával, amely a párt- munka javítását szorgalmazta. A gö­döllőiek a^t a határozatot hozták, hogy tiszta proletár szellemben foly­tatják a pártmunkát. Felállították a párt panaszirodáját is. A direktóri­um tagjai is többnyire a pártszerve­zet vezetőségéből kerültek ki, s a Ta­nácsköztársaság után az üldözöttek között ott. találjuk szinte valameny- nyiüket. GÄTI ZOLTÁN Sikeres jubileumi úttörőakció Jelentjük a pártnak! „Az őszirózsás forradalom első hulláma 1918. október 31-én (csü­törtök) este ért Monorra. Kisebb csoportok gyülekeztek, majd egye­sültek, s talán száznál is több em­ber a községi főjegyző házához özönlött, aki még azt is megengedte magának, hogy a hadiözvegyeket le­gelni küldje, amikor segítséget, tá­maszt kértek tőle. A főjegyző házá­ban felhalmozott élelmiszereket széthordták, a bútorokat összetörték, majd a község ismert gazdagabb embereinek háza elé vonultak, be­verték az ablakokat. A csendőrök tehetetlenül nézték, mi történik, Tiz nap Nagykörösön Ki volt Mészáros János? Jövő nyáron lesz hatvan esztende­je, hogy Nagykörös — Zsemberi Gyu­la elnökletével tevékenykedő — di­rektóriumának július 20-án fontos táviratot kézbesített a posta. Az 5323/Eln. 1919. számmal jelzett sür­göny a Budapest vidéki II. vörösőr kerület parancsnokától érkezett: „Ér­tesítem a direktóriumot, hogy Nagy­kőrös város vörösőrség parancsno­kaivá ideiglenesen Mészáros János és dr. M. Kovács László elvtársakat ne­vezem ki. Kérem nevezett elvtársak jóakarata támogatását.” Az ezt követő napok eseményei kevéssé ismertek. Annyi bizonyos, hogy a táviratban jelzettek közül csak Mészáros János érkezett Nagy­kőrösre. társáról senki nem tesz em­lítést. A Nagykőrösi Népújság, a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának helyi hiva­talos lapja is csak négy nappal ké­sőbb, július 24-én, csütörtökön ad hírt Mészáros Jánosról. Ki is volt ő? A korabeli krónikás, az újságíró feljegyezte róla: Vasár­nap érkezett, nyílt elméjű és meleg­szívű egyéniség — írja egyebek kö­zött a lap, de koráról csak annyit •vélt tudni, hogv harminc és negyven között lehel Derék, szép szál férfi, markáns, energikus, elszánt, dacos arcvonásokkal. A szocialista-kommu­nista eszmék rendületlen híve, me­lyeknek mind szóval, mind tettel el­sőrendű harcosa — szól a röpke port­Annyit tudunk még meg, hogy az új városparancsnok, aki eredetileg famunkás volt, Ausztriában, Német­országban, Belgiumban, Svájcban és Franciaországban dolgozott, jól meg­tanult három világnyelvei Párizsban Lenin és Trockij előadásait hallgat­ta. Azon vándormunkások egyike le­hetett, akik a századforduló táján ezrével járták Európa országait, a megélhetés és az új eszmék megis­merésének vágyától hajtva. Nem tudjuk, hol született, mély vidékre való. Utóbb Aradon volt művezető egy vagongyárban. Az itt állomáso­zó francia katonáik között folytatott bolsevista propaganda miatt — jól beszélt franciául — letartóztatták, ám elvtársai segítségével megszö­kött Aradról távoznia kellett, de magával hozott sok száz munkást, akikből a Vörös Hadseregben egy dandárt alakítottak. Hosszabb ideig a fronton működött, majd Kecskemé­ten vett tevékeny részt a Vörösőrség intézményének megteremtésében, ki­építésében — adja tudtul az egykori hírlapíró. Nekünk azonban, ütései utódoknak mást is mondanak a dokumentumok. Megérkezése után, június 22-én Mé­száros János, Nagykőrös új várospa­rancsnoka felhívással fordult a la­kossághoz, egyebek között azt kérve, hogy „ ... minden egyes személy szol­gálatát mindenkor és minden körül­mények között proletárbecsülettel és humuszéra pontossággal lassú el.” felhívást a helyi lap is közölte. Nenány nappal ezúton tartotta ülését a munaastainács wiuező bizott­sága, melyen a ilite.es erected jegy­zőkönyv tanusaga szerűit Mészáros aános is részt veti Az egyre súlyos­bodó gazdasági kérdésekről, vala­mint az egyhazaiktól köztulajdonná vett, úgynevezett takarmány rakoao kertek használatáról tanácskoztak. Ezen az üiésan a városparancsnok is felszólalt, utalva előob említett fel­hívására, és előterjesztette javasla­tát: „Mielőbb valósítsák meg az arak igazságos szabályozását, szigorúb­ban ellenőrizzék a kereskedőket, megelőzve így az üzérkedést.” Az ülés résztvevői felhatalmazták Mészáros Jánost mindennek meg­szervezésére, meghagyva, hogy szük­ség esetón a közellátási nepbiztos- ságnál emelje fel szavát. A várospa­rancsnok egy jelentest is ismertetett ez alkalommal: miután meggyőző­dött a városi forradalmi törvényszék átszervezésének szükségességéről, el­jár majd az igazságügyi népbiztosnál ez ügyben, és a városi direktórium­mal közösen felülvizsgálja a pana­szos ügyeket. A jegyzőkönyvek azonban — me­lyek egyáltalán megmaradtak — nem tartalmazliaitnak mindent, csak a hi­vatalos eseményeket A forradalmár hétköznapjait, terveit — melyek megvalósítására már nem maradt ideje — közvetlen munkatársai is­merhették legjobban. Elkötelezett, tiszteletre méltó ember képe rajzoló­dik ki előttünk életének, tetteinek töredékes ismeretei alapján is. Az említett Népújság, alig tíz nap­pal az új városparancsnok érkezésé­ről hírt adó távirat kézhezvétele után már azt közli, hogy lemondott a Tanácsköztársaság kormánya. A hírt, amely még aznap eljutott Nagy­kőrösre is, másnap egy népgyűlésen jelentette be a váro&i direktórium elnöke. Az ezt követő napokban az ellenforradalom erői jutottak hata­lomra. Augusztus 4-én a királyi román katonaság vonult be, át­vették a közigazgatás irányítását, el­rendelték a fegyverek beszolgáltatá­sát, kijárási és gyülekezési tilalmat, valamint a kommunistáit üldözését. Elfogták Mészáros Jánost is, s két nappal később, a Piactéren, a város­háza lépcsőjén tarkólövéssel kivégez­ték. Közvetlen munkatársait, köztük Balta József újságírót, a helyi Nép­újság szerkesztőjét megszégyenítet­ték, S a városparancsnok holttestét is vele temettették el. Szabó Judit munkásnőt Mészáros János rejtege­tése miatt huszonöt botütésre ítél­ték. Nagykőrös mártírhalált halt vá­rosparancsnokát kivégzése után nem is anyakönyvezték, neve mindenfaj­ta akkori nyilvántartásból hiányzik. Ki volt hát Mészáros János? Választ kaptunk a kérdésre. Hiszen Nagykő­rösre érkezve már első tette is a rendcsinálást, az egyenlőséget, az igazságot szolgálta. Ha csupán né­hány nap is állt rendelkezésére, bi­zony itatta, hogv elkötelezettje a pártnak, az eszmének, hűséges a nép­hez. A nagykőrösiek tiszteletük, kegye­letük jeléül — kivégzése színhelyén — a városháza falán virággal öve­zett domborművel idézik emlékét. KHIM ANTAL, nem mertek közbeavatkozni. A KMP helyi szervezete megalakulása után azonnal a rend helyreállításán fáradozott” Az idézet, amelyet egy hetedikes úttörő jegyzetfüzetében olvastam, a Fejezetek a monori járás munkás- mozgalmának történetéből című, né­hány éve megjelent kiadványból való. Hasonló visszaemlékezésekkel sok-sok füzetet teleírtak az elmúlt hetekben, hónapokban a monori já­rás úttörői, s kilométerekben mér­hető azoknak a magnószalagoknak a hossza, amelyeken veteránok, in­ternacionalisták, alapító párttagok szavait rögzítették. A Jelentjük a pártnak! úttörő­akció szeptember utolsó napjaiban bontakozott ki. A helyi pártalapszer- vezetek tagjai általában a fegyveres erők napja tiszteletére rendezett ün­nepségeken adták át a piros nyak- kendős pajtásoknak az ötágú csillag alakú feladatlapokat. A megbízatásokat a helyi sajátos­ságok szerint alakították az alap- szervezetek — mondja Pintér Erzsé­bet járási úttörőelnök. — A téma­csoportok mindegyike kapcsolódott valamiképp a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulásá­nak 60. évfordulójához. Feladatul kapták a pajtások, hogy kutassák fel a patronáló pártalapszervezet meg­alakulásával, tevékenységével kap­csolatos dokumentumodat, gyűjtse­nek visszaemlékezéseket, keressenek fel minél több veteránt, s méltó mó­don ünnepeljék meg a jubileumot. — A Jelentjük a pártnak! úttörő­akciónak természetesen nem az volt a célja, hogy eddig ismeretlen doku­mentumokat kutassanak fel az út­törők — mondja Pintér Erzsébet —, hanem, hogy a visszaemlékezésekből még jobban megismerjék a hősies időket, a környezetükben élő párt- a^3pitókat. Sok helyütt településük fejlődéséről is számvetést készítet­tek, hogy még inkább értékelni tud­ják a munkásmozgalom élcsapatá­nak áldozatos harcát, a felszabadu­lás előtti és utáni eredményeket. A pártaiapszervezetek természetesen nemcsak a feladatokat jelölték ki, hanem folyamatosan figyelemmel kísérték az úttörők munkáját, ha kellett, segítettek, tanácsokat adtak. Különösen jól sikerült az akció az eddigi értékelés szerint Vecsésen, Maglódon, Pilisen, Sülysápon, Úri­ban, Üllőn, Monoron, az Ady és a Munkásőr utcai. iskolában, Gombán, Bényén és Káván. VERESZKIJÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom