Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

ABONYI KRÓNIKA i rrrmr KÉPZETTEKCSELEKVŐKÉSZEK Az értelmiség a közéletben ARÁNYTALANSÁG A FELADATOK ELOSZTÁSÁBAN Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az abonyi pártbizottság leg­utóbbi ülésén megvitatta a helybeli értelmiség közéleti és kulturális tevékenységét. Az MSZMP XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámoló­ja megállapította: „az állam­élet, a tanácsok, az üzemek, szövetkezetek demokratikus intézményeinek továbbfejlesz­tésével, a szocialista demokrá­cia általános kibontakozásával közelebb jutunk annak a leni­ni követelménynek megvaló­sításához, hogy az állampolgá­rok többsége váljék a hata­lom gyakorlásának és a köz­ügyek intézésének részesévé. Ez a munkáshatalom, a szo­cialista állam erősítésének és fejlesztésének követelménye pártunk politikai programjá­nak fontos része”. A pártbi­zottság ' ezért tűzte napirendre a témát. Abony értelmiségi rétege a felszabadulás óta csaknem teljesen kicserélődött, létszá­ma jelentősen emelkedett. Ma több mint kétszázan vannak az egyetemet, illetve főiskolát végzettek. Az összes értelmiségi 81 szá­zaléka pedagógus, 12 százalé­ka a mezőgazdaságban, 5 százaléka az egészségügyben, 2 százaléka az iparban és a kereskedelemben dolgozik. Az egyetemi és főiskolai végzett­séggel rendelkezők több mint fele nő, elsősorban a pedagó­gus pálya elnőiesedésének következményeként. A nagyközség értelmiségé­nek 28 százaléka párttag. Ideológiai képzettségük jó. Egyetemi és főiskolai tanul­mányaik során valamennyien megismerkedtek a marxizmus —leninizmussal. Politikai tu­dásukat részben munkahelyi vezetőként, a pedagógusok az ifjúság nevelésében, valamint a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-oktatásban hasznosítják. Sokan felsőfokú vizsgáik után is továbbképezik vagy képez­ték magukat. Többen elvégez­ték a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves alap-, kétéves szakosított vagy ki­egészítő szakosított tagozatát. Az abonyi értelmiség köz­életi és közművelődési te­vékenysége az utóbbi idő­ben fokozódott. Létszámuknál fogva első he­lyen a pedagógusokat kell em­lítenünk. Közéleti szereplésük kimagaslóan jó. Azt sem le­het eltitkolnunk, hogy amíg kilencvenen 226 megbízatás­nak tesznek eleget, hetvenhá- romnak az úttörőmunkán és az alkalmi feladatokon túl, állandó közéleti vagy kulturá­lis megbízatása nincsen. A pedagógusok között találni ta­nács- és állandó bizottsági tagokat, propagandistákat, munkabizottsági vezetőket és tagokat, vannak közöttük pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagok. Részt vesz­nek a különféle tömegszerve­zetek munkájában. A járási pártbizottság mellett működő oktatási bizottságnak négy abonyi értelmiségi dolgozó tagja van. Többen munkakö­zösség-vezetők, akad köztük munkaügyi döntőbizottsági tag, népi ülnök. A Magyar Úttörők Országos Szövetségé­nek és a járási úttörőelnökség tanácsának is van abonyi tagja. Segítik a pedagógusok a helyi művelődési ház és könyvtár munkáját, többen szakkörvezetők, szervezők és TIT-előadók. Az agrárértelmiség is sok­irányú közéleti tevékenységet folytat, csak 12 százaléka nem vesz részt a közügyek­ben. Van köztük, aki tagja az Elnöki Tanácsnak, az Állami és Kossuth-díj bizottságnak, képviseltetik magukat a TOT- ban, segítik a különféle tár­sulások és munkabizottságok (vízműtársulás, tejipari közös vállalkozás) működését. Töb­ben tagjai a helyi tanácsnak és állandó bizottságainak, a pártbizottságnak és -végrehaj­tóbizottságnak, részt vesznek a sportkör, a népfrontbizott­ság és a Vöröskereszt-szerve­zet munkájában. Az egészségügyi dolgozók 64 százaléka fejt ki közéleti tevé­kenységet. Az értelmiség munkáját, közéleti és kulturá­lis tevékenységét a nagyköz­ség lakossága figyelemmel kí­séri. Munkájuk, magatartásuk, a közügyekben való rész­vételük fontos politikai tényező. Az igazgatásban, a párt- és tömegszervezetekben dolgozó értelmiség többsége munká­jáért elismerést érdemel és kap. Fontos, hogy a kevésbé aktív embereket is bevonják a közéleti munkába, elsősor­ban a pályakezdőket, az óvó­nőket, a zeneiskola oktatóit, valamint az egészségügyi dol­gozók közül a gyógyszerésze­ket. Az előterjesztett írásos je­lentést sokan kiegészítették, főleg a munkaterületükön szerzett tapasztalatokat mond­ták el. Megállapították, hogy a feladatok nincsenek arányo­san elosztva: egyeseknek túl­zottan sok, másoknak viszont igen kevés a megbízása. Fon­tosnak tartották a műszaki értelmiség létszámának növe­lését és a pedagógusok köz­életi szereplését. <;>. 1 . XXII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1978. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Lelkesedéssel, kezdeményezően A törvény és végrehajtása Ifjúsági parlament a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárában Városunkban a minap ren­dezték meg az ifjúsági parla­mentet a KÖZGÉP 2. számú gyárában. A tanácskozáson ott volt Simon István, a KISZ városi bizottságának titkára is. Joó Ágoston, a gyáregység igazgatója, írásos és szóban előterjesztett beszámolójá­ban számot adott az ifjúsági törvény időarányos végre­hajtásáról és várható felada­tairól. Mint elmondta, a fia­talok jelentős szerepet ját­szanak a gyár életében, a ter­melésben, a közéleti, politikai, társadalmi munkában egy­aránt, hiszen a kollektíva több mint egyharmada harminc éven aluli. Pályakezdők segítése Az ifjúsági törvényből ere­dő feladatok végrehajtásá­nak segítésére intéző bizott­ságot hoztak létre, amely­nek tagjai részt vesznek va­lamennyi olyan vállalati dön­tés előkészítésében, amely a fiatalokat érinti. Megkülön­böztetett figyelmet fordíta­nak a lakásépítési hozzájá­rulások, valamint a pályakez­dők segélyének odaítélésére, 1976 óta tizenhat,. harminc év alatti dolgozó kapott össze­sen 575 ezer forint értékű lakásépítési támogatást, az évi százezer forint pályakez­dősegélyből -pedig., huszonha­Tárlat - november nyolcadikéig Több százan nézték már meg a XI. abonyi őszi tárlatot, melyen Somogyi Árpád szobrászművész alkotásait láthatja a közönség. A kiállítás november 8-ig tekinthető meg az abo­nyi tanács dísztermében. Gyurik! Ferenc felvétele KELLEMES VASARNAP Látogatás a Planetáriumban tan részesültek. A bizottság rendszeresen vizsgálja és ér­tékeli a vállalat ifjú dolgozói­nak gazdasági, munka- és bérügyi, valamint szociális helyzetét, szükség esetén ja­vaslatot tesz az illetékesek­nek különböző intézkedések megtételére. Szemmel kísé­ri az ifjúsági célokat szolgá­ló pénzösszegek felhaszná­lását, közreműködik minden évben A szakma ifjú mestere mozgalom szervezésében, szé­les körű tevékenysége során beszámoltatta a vállalat ve­zetőit az ifjúság érdekében kifejtett munkájukról, külö­nös tekintettel a pályakez­dőkkel és a szakmunkástanu­lókkal való törődésre. A gyáregység káderután­pótlási terve kellően számít az ifjúságra. Az utóbbi két esztendőben négy fiatalt állí­tottak középvezetői munka­körbe. A káderfejlesztés egyik alapjául szolgáló képzési terv­ben megfelelő arányban sze­repelnek a harminc éven alu­liak. Kedvező tapasztalat, hogy ma már csak elvétve akad a fiatalok között, aki nem fejezte be az általános iskolát, örvendetes, hogy egy­re többen kapnak kedvet ma­gasabb szintű képesítés meg­szerzéséhez, a középiskola el­végzéséhez, a technikusi mi­nősítő letételéhez, egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz. Az ifjúság köréből az idén nyolc- vanan vesznek részt allami oktatásban, sokan a politikai képzésben. Budapesti kirándulást szer­vezett a fiataloknak a KISZ abonyi nagyközségi bizottsá­ga és a könyvtár Ifjú könyv­barát klubja. A csoport a Nemzeti Múzeumba látogatott el, majd a TIT Planetáriumá­ban nézte meg a Földünk bolygótestvérei című, igen ér­dekes tudományos filmet. Művelődés, sport, szabad idő A gyáregység gazdasági ve­zetői, társadalmi, politikai szervei nagy gondot fordíta­nak a fiatalok szabad ide­jének hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek megte­remtésére. A tömeg- és ver­senysport támogatására éven­te több mint hatvanezer fo­rintot fordítanak. Évek óta szép eredménnyel működik kézilabda- és tekeszakosztá­lyuk. A fiatalok rendszeresen részt vesznek a KISZ- és a szakszervezet tömegsportak­cióiban. Különösen kedvelt a labdarúgás, az asztalitenisz, a teke, a lövészet, a kézilabda, a tollaslabda, az úszás és a sakk. Tavaly az Edzett ifjú­ságért mozgalomban kilenc­venen kaptak bronz-, ezüst­vagy aranyjelvényt. A tömeg­sport lehetőségeit bővíten­dő, új. aszfaltburkolatú pá­lyát építenek, jórészt társa­dalmi munkával. A fiatalok több bérlettel rendelkeznek fővárosi és hely­béli színházi előadásokra. Nagy számban vásárolnak je­gyeket irodalmi estekre, kon­certekre. Rendkívül kedvel­tek a honismereti nrogram- mal egybekötött kirándulá­sok, melyeket természetjáró- szakosztályuk szervez. A gyár­ban több alkalommal tartot­tak irodalmi estet, író—olva­só találkozót, TIT-előadást és Érmek, pénzek Pénz. és éremkiállítás nyílt meg Tatabányán, az OTP Ko­márom megyei Igazgatóságé, a könyvtár és a Mező Imre Ifjúsági Ház rendezésében. Három gyűjtő mutatkozott be. Joó Márton a munkahe­lyén, az Állami Pénzverdé­ben ismerkedett meg a régi fizetőeszközökkel, Róznai Ist­ván anyaga a Komárom me­gyei Munkásmozgalmi és Ipar- történeti Múzeumból került ki. A harmadik gyűjtő a Ceglé­den élő numizmata, a nyug­díjas Pataki Ferenc tanár, aki most is fáradhatatlanul dolgozik gyűjteménye gyara­pításán. A tatabányai kiállítást a vi­lágtakarékossági nap alkal­mából rendezték meg. Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság október 15-i számában, a lap pályá­zatára beérkezett, Mindig sor­katonaként című, megemlé­kező cikkben Faragó Imre bu­dapesti lakos megírta 1918— 19-es emlékeit, említést téve arról, hogy a Hadügyi Nép­biztosság különvonatán, ame­lyen szolgálatot teljesített, Cegléden is járt. Ott volt Landler Jenő és más, magas rangú katonai vezetők kísére­tében. ★ Az Ifjú Kommunista októ­ber 10-i száma, Közeledések címmel, a PENOMAH KISZ- vezetőivel beszélgetett arról, hogy az Alkotó ifjúság pályá­zat milyen eredményeket ho­zott. Az ifjúsági vezetők el­mondták, hogy a ceglédi gyár­egységben konkrét javaslatot tettek a zsúfoltság és a rak­tári munka enyhítésére, köny- nyítésére. A cikk megemlíti a ceglédi gyár Irinyi János szo­cialista brigádját, amelynek tagjai a minőségi szabályozó rendszer továbbfejlesztését dolgozták ki s már a gyakor­latban alkalmazzák. ★ A Petőfi Népe október 6-án, Négy község színházi járatot kér címmel, a vidéki színház- látogatók panaszával foglalko­zott. Példaként említette, hogy a problémát a 20. Volán már rég megoldotta, hiszen évek óta előadás után a ceglédi és nagykőrösi színházkedvelő az éjszaka fél Il-kor induló tá­volsági járattal utazhatnak haza; példa lehetne a kecske­méti Volánnak is. ★ A Zalai Hírlap szeptember 29-én, Egyetemisták Cegléden címmel közölt hírt arról, hogy a gödöllői agráregyetemisták a Ceglédi Állami Tangazda­ságban segítkeztek a betaka­rításban és a munka végezté­vel szakmai napon ismerked­tek a hibridkukorica, a cukor­répa gépesített betakarításá­val. ★ A Műszaki Élet október 6-1 száma, az MTESZ 30, évfor­dulója kapcsán arról tudósí­tott, hogy megalakult az or­szágban tizenkilencedikként a Pest megyei szervezet is. Pest megyében tizenöt MTESZ egyesület működik, 44 cso­porttal. Nagykőrösön és Ceg­léden egy-egy városi szervezet is létrejött. ★ Az Egészségügyi Dolgozó október 1-i száma hírt adott arról, hogy a ceglédi egészség- ügyi szakiskola kihelyezett tagozatot indított Pomázon. A lap arról is írt, hogy a szak­iskolát végzettek továbbkép­zésével miként foglalkoznak, hogyan ösztönzik a segédápo­lókat is a tanulásra, a szak- képzettség megszerzésére. M. E. Most vásároljon — most érdemes! DIVATOS, MODERN FAZONÚ ŐSZI-TÉLI GYERMEK SZÁRAS- ÉS BUNDACIPŐK, CSIZMÁK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A CEGLÉDI CIPŐBOLT • Cegléd, Kossuth Lajos tér 9. sz. alatt. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Bébi bundacipő, 18-22-es nagyság 62 Ft Gyermek bundacipő crepp gumitalppal, 23—26-os nagyság 137 Ft Színes gyermek bundacipő, 27-30-as nagyság 133 Ft rendeztek kistájatokat, ex libris kiállítást. A főként tár­sadalmi összefogással létre­hozott KISZ-klub gyakorta ad otthont különböző kulturális rendezvényeknek. Ifjúságpo­litikai Célokra évente ötven­ezer forintot ad a vállalat. Mindig készen Az előző ifjúsági parlamen­ten szóba került a fiatal mű­szakiak és közgazdászok ta­nácsa létrehozásának igénye, s a tanács az idén meg is alakult. Célja a termelési mozgalmak segítése, műszaki fejlesztési ötletek, javaslatok kidolgozása, az ifjú műsza­kiak és közgazdászok politikai és szakmai műveltségének nö­velése. A fiatalok a szocialista bri­gádmozgalomból is aktívan kiveszik részüket. Egy mun­káskollektíva elnyerte a vál­lalat kiváló ifjúsági brigádja címet. A brigádok és a KISZ- bizottság által szervezett tár­sadalmi munkaakciók közül kiemelkedőek a városi gyer­mekintézmények fejlesztésére, valamint az ifjúságpolitikai célokra szervezett kommunis­ta műszakok, elismerésre mél­tó a börzsönyi úttörővasút, továbbá a kistarcsai kórház építésén való nagy számú rész­vétel. A vitában a fiatalok tanú­ságot tettek arról, hogy nem csak jogaik érvényesítését, ha- . nem kötelességeik teljesítését is fontosnak tartják. Vörös Lajos kollektívája ne­vében felajánlást tett. hogy határidő előtt, még az idén elkészítik a gyáregység új ter­mékét, a hat bitumenszórót, amely nemzetközileg is elis­merten jó gép. Nyíri István, a KISZ gyári bizottsága ne­vében, kétezer óra társadalmi munkát ígért az újonnan lé­tesítendő üzemcsarnok kivi­telezéséhez. Többen hasznos javaslatok­kal segítették az üzem- és munkaszervezés hatékonysá­gát. Kezdeményezték, hogy szervezzenek kommunista műszakot, amelynek bevételét fordítsák a dolgozók lakás­építésére, hozzájárulásként. Szóltak az ifjúgárda-szakasz tevékenységéről és fontossá­gáról, a fiatalok nevelésében. Elhangzott, hogy az ifjúmun­kások még szélesebb rétegét kell mozgósítani a tömegsport­programokra. tovább fokozva a sportlétesítmények kihasz­náltságát. Jónak, érdekesnek, hasznosnak ígérték a Magyar —Szovjet Baráti Társaság he­lyi csoportja munkáját, s kér­ték, hogv minél több rendez­vényt hirdessen az ifjúságnak. Megfontolt javaslatok hang­zottak el a teljesítmény és időbéres munka közötti díja­zás különbségének kiegyen­lítésére. ★ A tanácskozás befejeztével, a fiatalok határozatot fogadtak el az elkövetkező időszak ten­nivalóiról az ifjúsági törvény végrehajtásában és megvá­I lasztották küldötteiket a vál­lalati ifjúsági parlamentre. Kőhalmi Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom