Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

Őszi munkák a parkokban Hm KÄS**.*? V­\ <*(­.< >X *• • ' ... it A Városgazdálkodási Vállalat parkgondozói a lehullott leveleket takarítják a Hősök terén. Közben elvégzik az őszi növényültetéshez szükséges földmunkákat is. Varga Irén felvétele KŐMŰVESEK, ASZTALOSOK, LAKATOSOK Héttagú brigád Kis tárcsán Mint ismeretes, a nagykőrö­si vállalatok és iparosok nem kis társadalmi segítséget nyúj­tanak a kistarcsai megyei kór­ház építéséhez. A Városgaz­dálkodási Vállalat már har­madízben küld kőművesből, asztalosból, festőből és laka­tosból álló héttagú brigádot Kistarcsára. November 4—5- én, szombaton és vasárnap részt vesznek a befejezéséhez közeledő építkezésen. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 359. SZÁM 1978. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Iskolaförfénef, műszaki körkép Gépgyártás és új technológiák A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Fórum nevű, legutób­bi tájékoztató kiadványának címlapját a ngykőrösi Arany János művelődési központ épületéről készített foto díszí­ti. Jelezve, hogy a tartalmas füzetben több helyi vonatko­zású hírt, beszámolót talál az olvasó. S csakugyan, ezek kö­zül elsőként az MTESZ nagy­kőrösi városi szervezetének munkájáról tájékozódhatunk, megtudva egyebek között, hogy az országban harmadik­ként alakult csoport már ko­rábban is aktívan és eredmé­nyesen tevékenykedő több tu­dományos egyesület munkáját fogja egységes szervezeti ke­retbe. Festő, író, költő A nagy igényű mester A nagykőrösi születésű fes­tőművész, író, költő, szer­kesztő és drámaíró hetven esztendeje Gödöllőn él és al­kot, úgy ismerjük, mint a nagymúltú művésztelep ha­gyományainak őrzőjét. Kilenc- venhárom éves, erejének teljében van, tüsköt hasogat, műtermeket épít és utazik. Az utóbbi években kilenc­szer járt Párizsban. Kint festett képeiből több kiállí­tást rendeztek a francia fő­városban. Juliette Darle, a L’Humanité kritikusa így méltatja a magyar festő mű­vészetét: > „Láttuk párizsi gyűjteményes kiállítását, egy olyan oeuvret, amelyre kü­lönösen fel kell figyelnünk, egyrészt minősége, nyomaté­kos eredetisége, másrészt a benne rejlő állandó evolúció miatt. Remsey törekvése — mint minden nagy igényű mesteré — újra és újra föl­fedezni, plasztikusan megra­gadni a fényt, hogy ezzel fe­jezze ki az »Ember" nagysá­gát és teremtő erejét.” A gödöllői művésztelepen Raymond Charmet, aki az Arts művészeti világlap múnkatársa, így ír: „Remsey nagy és igen erős festőegyé­niség, Párizsban alkotott ké­pei egy markáns, színes, di­namikus egyéniség művei tündöklő fényekkel. Művésze­tének kivirágzását színek jel­zik rendkívüli intenzitással és rajzainak erőteljes kifeje­zésével, amit tökéletesnek mondhatunk.” Párizsban min­denki jár kávéházba, kocs­mába, mulatóba, a kerek kis márványasztalok mellett jól esik a beszéd, olykor a szót­lanság. Ady Endre is elvitte Lédát ezekre a sajátos leve­gőjű dohányfüstös, italszagú helyekre, és most az egyik Remsey-képen mintha Léda ülne telt keblekkel, hosszú cigarettaszipkával, nagy ke­rek kalapban, mintha a köl­tőre várna. Amott egy másik márványasztalnál gőgös hí­zott bankár ül, a „Disznófejű Nagyúr”, egy pénzen vett nőcskével. Más képein matró­zok pipálnak és isznak, cir­kuszi lovarnők fénylenek fényzuhatagban. És a rom­latlan kis diáklány könyvet olvas a suhanó párizsi met­rón. A századfordulón és a-z első évtizedben az ország különbö­ző tájain képzőművészek cso­portosultak, mint Nagybányán, Szolnokon, Hódmezővásárhe­lyen és Gödö’/őn, hogy a magukhatározi^rnűvészeti el­veiket érveiiyre juttassák. Gö­döllő a magyar szecesszió fészke volt európai színvona­lon, egyenrangú a bécsi sze­cesszióval. A gödöllői mű­vésztelep arról is ismert volt, hogy biztos megélhetést nyúj­tott tagjainak, megszüntetve az alkotók kiszolgáltatottsá­gát. Szőnyegszövő műhelyük minden darabját maguk ter­vezték finoman ötvözve a magyar népi díszítőelemekkel. A gödöllői szőnyegeket és fa­likárpitokat szívesen vették a műbarátok és ezek egy része ma iparművészeti gyűjtemé­nyeink legszebb darabjai. A műhely szövetkezeti módon működött, a szövőnőkkel egyenrangú munkatársként bántak, nemcsak a jövedelem e'osztásában, hanem a közös éneklésben és muzsikában is. Becs és München Az akkori nemzetközi mű­vészélet egyik mestere, a finn Axeli Gallén-Kallela, a Ka­levala illusztrátora, többször is megfordult hazánkban, jól ismerte a gödöllői művészte­lepet és a feltűnő tehetségű fiatal Remsey Jenőt állami ösztöndíjra ajánlotta, Gödöl­lőre irányította. Remsey a bé­csi és müncheni festőiskolák után, 1909 őszén jelent meg a Körösfői-Kriesch Aladár ve­zetése alatt álló művésztele­pen. Társa volt Nagy Sándor, Zichy István és Juhász Ár­pád, hozzájuk kapcsolódott Undi Mariska, Medgyasszay István, Remsey Zoltán, Kriesch Laura, K. Lippich Elek, Frecskay Endre, Mihály Rezső és Raáb Ervin. Már mind elköltöztek az élők sorából, csak Remsey Jenő él még a szelid dombo­kon. De képein a hajdani szecesszió vastag kontúrjai időközben megvékonyodtak, s a kontúrok által határolt egyszínű foltok megszínesed­tek, és fénysugarak szabdal­ják vásznait. Ez a stílusa s' ezek a sugarak teszik vonzóvá és sajátossá művészetét. Lo- sonczi Miklós művészettörté­nész megfigyelte, hogy „Fest­ményei nem a külső fényt elemzik elsősorban, hanem ezek és a belső fények ta­lálkozását. Az ember úgy világosodik meg, hogy maga is világít, fogadja és sugároz­za a fényt.” Jövőre városunkban Remsey Jenőt, Remsey György néven számontartja az irodalmi lexikon is, mert 1932-ben Fáklya címen folyó­iratot szerkesztett Bányai Kornéllal, 1937—1947-ig a Nemzeti Figyelő munkatársa volt. Versein kívül sikeres színműveiről is számot adha­tunk. A boldogok szigete cí­mű szecessziós drámájáról a minap Hegyi Béla hat oldalon értekezett a Vigíliában, ki­emelve a madáchi erejű és Shelley szépségű dráma ma­gas értékeit. Ugyanilyen el­ismeréssel írnak e drámá­ról a nyugati kritikusok is. Remsey történelmi tra­gédiáját, . a Martinuzzdt tizennégyszer játszották a Kolozsvári Nemzeti Szín­házban. Festőművész fiai­val marionett-bábúkat fara­gott, darabot írt, és tágas műtermében színpadot épített hozzá. A „Remsey társulat” játékát huszonöt évvel ez­előtt magam is élveztem. Mu- haray Elemérrel jártam ak­kor náluk, aki a legnagyobb elismeréssel méltatta játéku­kat. Versek, cikkek, esszék és drámák jelzik Remsey Jenő György életútját. Ma már csak fest és kiállít, önállóan is és az újjáéledt gödöllői művésztelep tagjaival cso­portkiállításon is. Jövőre Nagykőrösre is eljönnek. Hídvégi Lajos Gyümölcsöző, szerteágazó kapcsolatai révén az új szer­vezet az elmuit két esztendő során képes volt számos, szakmai és általános érdeklő­dést kiváltó esemény megren­dezésére. A tagegyesületek te­vékenységének összehangolása, persze, nem kis feladat, de, amint a tájékoztatóból is kide­rül, a helyi műszaki szakem­berek eredményesen munkál­kodnak ezen. Számottevő export Képekkel gazdagon illuszt­rált ismertető cikk szól a Gépjavító és Faipari Szövet­kezet munkájáról, az itt fo­lyó gépgyártásról, az újítások alkalmazásáról, a dolgozók szociális helyzetéről. Hasonló részletes tájékoztató íródott a TRAKISZ évente 200 millió forint értékű terméket előállí­tó helyi üzeméről is, megem­lítve például, hogy minden esztendőben csaknem 50 mil­lió forint értékben gyártanak olyan trafókat, melyeket más készülékbe vagy gépbe be­építve a rendelő vállalatok határainkon túlra küldenek. Az export számottevő, és a hazai piacon is nagy a keres­let a körösi transzformátorok iránt. Ezért fontos törekvésük — mint olvashatjuk —, a gyártmányok és az alkalma­zott technológia korszerűsítése. A harmadik ipari üzem, melynek munkájáról, életéről olvashatunk a Fórumban, a Nagykőrösi Konzervgyár. A történetét bemutató cikkben jól tájékozódhat az érdeklődő a III. ötéves tervben -itt-vág- rehajtott nagyszabású re­konstrukció eredményeiről, ar­ról, hogyan teremtették meg hosszú időre azt a technikai bázist, amely kellő alapot ad a népgazdasági kívánalmak teljesítéséhez. Szó esik a gyár és a mezőgazdasági üzemek kapcsolatáról, és természete­sen a MÉTE üzemi csoportjá­nak tevékenységéről is. össze­gezve elmondható: az MTESZ legutóbb megjelent kiadványa átfogó képet nyújt a nagykő­rösi műszaki élet változásai­ról, eredményeiről, fejlődésé­ről. Gazdasági háttér Egy másik kiadvány ugyan­csak a közelmúltban került az olvasók kezébe, mégpedig egy évforduló kapcsán és ürü­gyén. A helyi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépisko­la és Szakmunkástanuló In­tézet most ünnepelte fennállá­sának negyedszázados jubileu­mát, s ennek alkalmából év­könyvet jelentetett meg. ízlé­ses, mutatós, tartalmában sem kevésbé igényes füzet hagyta el 3 ezer példányban a kecs­keméti Petőfi Nyomdát. Az olvasók egy iskola rövid, 25 éves történetét ismerhetik meg. Negyedszázada, hogy Nagykőrösön 1953. szeptembe­rében megkezdte működését a szervezett konzervipari szak­munkásképzés — írja beveze­tőjében és köszöntőjében Ba­logh Károlyné Harmath Er­zsébet, az ÉDOSZ főtitkára, aki maga is a Toldi diákja volt. A szerkesztők, az év­könyv összeállítói időrendben tekintik át az intézmény his­tóriáját, mindenkori történeti, gazdasági háttér felvázolásá­val. Olvasmányosan A legtöbb szó, persze, a jelenről esik, az iskola min­dennapi éleiéről, az itt folyó magas szintű nevelőipunkáról, a felnőttoktatásról, a diák­otthon mindennapjairól, az if­júsági mozgalomról, a jövőre vonatkozó elképzelésekről — hogy csak néhányat említsünk az érdeklődésre számot tartó, színesen, olvasmányosan meg­írt témákból. S mint évkönyv­höz illik, különösen, ha ün­nepélyes alkalomból íródott, megismerkedtet a kiadvány az iskola jelenlegi vezetőivel, testületéivel, oktatóinak tudo­mányos munkásságával, s nem utolsósorban a szakközépisko­lások országos versenyén si­kerrel helytállt diákokkal. K. A. Iskola, rendelő Átadás: holnap Két fontos beruházás átadá­sára kerül sor november 7. tiszteletére, holnap, pénteken. A városi rendelőintézet új, hat munkahelyes, valamint az Arany János általános iskola négy tantermes épületét ünne­pélyes keretek között adják át, délelőtt 10 órakor. Városi ünnepség műsor és koszorúzás A Nágy Októberi Szocialista Forradalom 61. és Nagykőrös város felszabadulásának 34. évfordulója tiszteletére rende­zett városi ünnepség novem­ber 3-án, pénteken délután 6 órakor kezdődik az Arany Já­nos Művelődési Központ szín­háztermében. Káló Józsefnek, a városi pártbizottság titká­rának megnyitója után Kocsis Jánosné tanácselnök mond ünnepi beszédet, majd az ezt követő műsorban fellép az Arany János gimnázium ének­kara, kamarakórusa, valamint a művelődési központ férfika­ra. Az ünnepség résztvevői ez­után megkoszorúzzák a város főterén levő szovjet hősi em­lékművet. SPORT-SPORT —SPORT— SPORT —SPORT Kézilabda, hétközben A hétközi kézilabda-tétmér­kőzések közül a gimnazista lányok kétszer is a gimnáziu­mi pályán mérkőztek, a töb­bi csapatunk mind idegenbe utazott. NB-s férfi ifjúsági bajnoki 1M Vasas (Iklad) ifi—Nk. Kinizsi ifi 21—16 (8—7). .. A többször is elmaradt és most sorra került mérkőzé­sen a körösiek gyengén vé­dekeztek és erőtlen támadá­sokat vezettek. Az idényvégi játékban Farsang nyújtott el­fogadhatót. Góllövők: Far­sang (8), Várkonyi és Mészá­ros (4—4). A korábban elmaradt Fóti Gyermekvárosi DSK ifi—Nk: Kinizsi ifi találkozót már nem játszották le. Középiskolás női kupáért Nk. Toldi—Fóti Gyermek- városi Szakközépiskola 8—4 (1—1). A körösi lányok jó já­tékkal idegenben is bizto­san, megérdemelten győztek és kiverték a tavalyi megyei győztest a kupából. Góldo­bók: Somogyi (4), Ráfli (2), Gyarmati és Rekedzki (1—1). Nk. Gimnázium—Ceglédi Közgazdasági Szakközépisko­la 11—8 (7—5), 3—3 után a gimnazisták végig vezettek, és ők is kettős győzelemmel jutottak tovább. Góldobók: Patyi (5), Vass M. és Dömök (2—2), Csiszár és Faul (1—1). Középiskolás férfi kupavisszavágó Fóti Gyermekvárosi Szak- középiskola—Nk. Toldi 23—17 (9—7). Fej-fej melletti mér­kőzésen az utolsó 5 percben húzott el az ellenfél a tarta­lékos toldisok ellen. Góldo­bók: Konrád (8), Járdi (5), Kovács (2), Szécsény és Ha­bina (1—1). Diák férfi bajnoki Nk. Gimnázium—Ceglédi 203-as DSK 18—16 (10—9). Lelkes játékkal a számszerű különbségnél biztosabban nyertek a körösiek idegen­ben. Gólok: Nyitrai (7), Si­pos, Fehér és Iván (3—3). Diák női bajnoki Ceglédi Gimnázium—Nk. Gimnázium 7—7 (5—2). Az ellenfél első félidőben szer­zett előnye után a szünetet követően feljavult a tartalékos körösi csapat, s megmentették az egyik pontot. Gólok: Déri (4) és Nagy (3). ■ Asztalitenisz NB III Nk. Kinizsi—Orosházi MTK 14—2. A sportotthonban hét közben játszott férfi csapat­bajnoki rangadón a remek formában levő körösiek biz­tosan győzték le a számszerű eredménynél jobban helytálló tavaszi harmadik helyezett, jó képességű ellenfelüket. Varga és G. Bíró 4—4, Erdei és Pörge 3—3 egyéni győze­lemmel járult hozzá a siker­hez. S. Z. Sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14.30: Nk. Gimnázium—Piliscsaba Me- zőgázdasági Szakközépiskola, középiskolás kupamérkőzés. Dunakeszi: a Pest megyei if­júsági válogatott előkészü­leti mérkőzése. ÖSSZEÍRÁS A NÖVÉNYTERMESZTÉSRŐL A Központi Statisztikai Hi­vatal ceglédi városi és járási felügyelősége értesíti Nagy­kőrös város lakosságát, hogy 1978. november 1-e és 15-e között a város területén szé­les körű összeírást végez a kisüzemi növénytermesztés­ről. Köszönetét mondunk mindazok- nak a rokonoknak, ismerősöknek* szomszédoknak, akik szeretett fér­jem, édesapánk, nagyapónk, déd­apánk, Bozsik János temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek, özv. Bozsik Jánosné és családja. // r / CIPOVASAR AW OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN Nagykőrös, Széchenyi tér 30. 30—40-50 °lo-os árengedménnyel vásárol hai különféle divatos női, férfi és gyermekcipőket AMÍG A KÉSZLET TART! NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Férfi bokacipő barna színben 240 Ft helyett 120 Ft-ért Férfi félcipő barna színben, gumitalppal Fiúcsizma nyers színben, 39-40-es nagyság Divatos női félcipő 232 Ft helyett 150 Ft-ért 140 Ft helyett 70 Ft-ért 150 Ft helyett 100 Ft-ért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom