Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

1978. NOVEMBER 22., SZERDA 3 Ä háromnegyed év eredményei A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése Az ifjúsági szövetség és a népi ellenőrzés együttműködé­sének továbbfejlesztéséről fo­gadott el irányelveket a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága és a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnök­sége. Az irányelveket tartal­mazó dokumentumot kedden írta alá a KNEB székházában Maróthy László, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Szakali Jó­zsef államtitkár, . a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el- Oöke. Hetvenen „Elöljáróban" bemutatkoz­nék. Simon János a nevem, hetvenöt éves vagyok és Szi­gethalmon egy kis házban élek. A sorsom iránt érdeklő­dött, igyekszem részletesen el­mondani óletutamat, bár azon- nyomban hozzáteszem: a nap­jainkban felnövő új generá­ciónak mindez már történe­lem. Gyűlöletemet szították Tősgyökeres ferencvárosi vagyok, gyermekkoromat a Mester utca környékén töltöt­tem. Heten voltunk testvérek. Anyám sajnos korán özve­gyen maradt: apám a vágó­hídon dolgozott, ám egy rossz mozdulat következtében halá­los baleset érte. Szerencsétlen­ségünkre — ekkor I914-et ír­tunk — a két nagyobbik iker­testvérbátyámat az első vi- lághábbrúban behívták kato­nának. Munkát hiába keres­tem, nem alkalmaztak sehol. Ezért, hogy ne maradjak éhen, a Mester utcai iskola konyhá­ján segítettem alkalmanként edényeket mosni, s cserébe — fizetség helyett — kaptam egy kis ennivalót. Egy kopott falú bérházban laktunk, s a szoba­konyhába anyám egy családot befogadott, mert a lakbért csak így tudtuk kifizetni. így sem kerülhettük el a kilakol­tatást. / Alkalmi munkából éltünk. A leggyakrabban a Gubacsi úti téglagyárba mentem talicskáz- ni, s az a néhány fillér, amit kaptam, elegendő volt arra, hogy naponta legalább egyszer ehessek. Az 1918-as őszirózsás forradalmat megelőző időszak­ban befogadtak maguk közé apám egykori, vágóhídi mun­katársai, így legalább rövid ideig megállapodhattam. Fiatal éveim fordulópontját jelentette, amikor a városli­geti csónakházban a fások szakszervezetének összejöve­telein megismerkedhettem az ifjúmunkásokkal. Itt határoz­tuk ed mi is egy pesterzsébeti szabósegéddel, hogy beállunk a Tanácsköztársaság Vörös Had­seregébe. Hat heti kiképzés után már harcoltunk, a II. zászlóalj katonáiként. A visz- szavonuláskor Fegyverneknél megsebesültem, átlőtték a bal karomat. A Gyáli úti kórházba vittek, s talpraállásom után ismét bevetésre indultam. Csak rövid órákat aludtunk azok­ban az időkben, gyakorta vágytam arra, hogy egyszer jól kipihenhessem magam. Amikor tudomást szereztünk az intervenciós csapatok köze­ledéséről, maradék erőnket összeszedve harcoltunk tovább. Sajnos, győzött a túlerő: a proletárdiktatúra leverése után mint egykori vöröskatonát letartóztattak — tizenhat éves alig múltam. Bevittek a to- loncházba, s a fehérkesztyűsök iszonyúan megkínoztak. Azt hitték, kiölik belőlem az elmúlt hónapok emlékét, de csak a gyűlöletet sikerült még inkább felszítaniuk az ellen- forradalmi rendszer iránt, az­zal is, hogy kiszabadulásom után rendőri felügyelet alá he­lyeztek. Tulajdonképpen ez az örökös létbizonytalanság volt életem legkeservesebb idősza­ka: ha kellett, zsákot cipel­tem, de azt is csak ideig-őráig, s mindig azt vártam, mikor Szedhetem ismét a sátorfámat. Az élet furcsa játéka: e kilá- tástalanságban ismét össze­hozott a sors az ifjúmunká­sokkal a Munkás Testedző Egyesületben. Egy iskola tor­A KISZ KB Intéző Bizott­sága és a KNEB elnöksége megállapította, hogy évről év­re mind több fiatal, KISZ-tag vesz részt a népi ellenőrzés munkájában, s a fiatalok e tevékenységüket is felelősség­gel végzik. Az együttműködés még tartalmasabbá tétele ér­dekében a jövőben a KISZ még több fiatalt küld közös­ségi megbízással a népi el­lenőrzés testületéibe, minde­nekelőtt fiatal szakmunkáso­kat, szakembereket, egyetemi és főiskolai hallgatókat natermében ismerkedtünk a birkózással és az ökölvívással, s ha az időjárás engedte, at- létizáltunk. A nyomorúság ho­zott valamennyiünket össze: a sport hozzásegített mindnyá­junkat ahhoz, hogy egymásért a végsőkig küzdeni tudó kö­zösség alakult ki. Hogyan kerültem Szigetha­lomra? Ötvenkét évvel ez­előtt megnősültem, de nem volt fedél a fejünk fölött, csak egy bódét tudhattam maga­ménak a Vágóhíd utcában. Ifjúmunkásokkal ebben az időszakban gyakran kirándul­tunk biciklivel Pestről Sziget­halomra: egyre inkább meg­szerettük ezt a területet. Az Ingatlan Bank közreműködé­sével — szorgalmasan össze- kuporgatqtt fillérjeinket fél­rerakva — többen is vettünk egy-egy aprócska telket e fa­luban: jól emlékszem, két pengőt fizettünk egy négy­szögölért. Az ócska Vágóhíd utcai bódét ifjúmunkás tár­saim segítségével dinnyeérés­kor felpakoltuk egy vasárnap hajnalban lovas kocsira, így érkeztünk a csupasz telekre. □etem külön fejezete Feleségem három gyereknek adott életet: róla külön is szólnom kell. A nehéz idők­ben, amikor minden falatért külön meg kellett küzdenünk, volt egy pillanatom, hogy úgy gondoltam, jobb lenne, ha az asszony a gyerekekkel bizton­ságba húzódna. Elmondtam neki, de úgy leszidott, hogy alig álltam a lábamon. Ra­gaszkodása kimondhatatlanul jólesett, új erőt adott a továb­bi küzdelmekhez. Még hosszasan * folytathat­nám, de lépjünk át inkább néhány évtizedet. Szigethal­mon 1,944. végén alakítottuk meg a kommunista párt he­lyi szervezetét. A községben 1950-től hat évig párttitkár- ként dolgoztam. Utána egy ideig Pesten, majd a Csepel Autógyárban kerestem ke­nyeremet, egészen 1963-ig, amikor nyugdíjba mentem. Életem külön fejezete kez­dődött, amikor beléptem a munkásőrségbe, az autógyár­ban, 1957-ben. Alapító tag va­gyok. Az acélszürke egyenru­hától ma sem tudok megvál­ni: idős korom ellenére szí­vesen becsülettel végrehajtom a kiképzési feladatokat. A rác­kevei járási Lakatos Péter Árpolitika és ellenőrzés Az árellenőrzési munka ta­pasztalatait összegezik a mi­nisztériumok, az országos főha­tóságok és a megyei tanácsok árellenőrzési szakemberei két­napos országos tanácskozásán, amely plenáris üléssel kedden kezdte meg munkáját a Ne­hézipari Minisztériumban. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke elemezte vitain­dító előadásában az árpolitika és az árellenőrzés összefüggé­seit, a vizsgálatok tapasztala­tait és a feladatokat. munkásőregység autógyári ha­gyományszobáját — ahol a korabeli dokumentumokon, fényképeken megelevenedik a kezdet — még most is jó né­hányszor megnézem. Az ellen- forradalom utáni talpraállás- ban, az élet megindulásában ugyanis hatalmas részt vállal­tak az acélszürke egyenruhá­sok. Megvallom őszintén, azért sem akarom tartalékál­lományba helyeztetni magam, mert a kollektívától — kipró­bált, harcedzett, összetartó társaság — nehezen tudnék megválni. Ügy érzem magam, mint egykor az ifjúmunkások között Múlik is az idő — A kitüntetéseimet nézi? Megkaptam a Tanácsköztársa­sági Emlékérmet, a Felszaba­dulási jubileumi emlékérmet, a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát és több — a testületben eltöltött idő­nek megfelelően — Munkás­őr Szolgálati Érdemérmet. Büszke vagyok arra az okle­vélre és gárda jelvény re, ame­lyet a szovjet hadseregtől kap­tam. Őrzök egy megsárgult fényképet a tárcámban, a hat évtizeddel ezelőtti események­re most már ez emlékeztet: a Tanácsköztársaság vörös kato­nájaként ábrázol — 16 éves koromban. Persze, ne higgye, hogy azért, mert idős vagyok, oda­haza tétlenül üldögélek. Ta­nácstag vagyok, s megnyugta­tó, hogy az emberek bizalom­mal fordulnak hozzám ügyes- bajos gondjaikkal. Aktívan te­vékenykedem a községi párt- alapszervezetben és a nép­frontban is. Amit rámbíznak, igyekszem szívem szerint el­végezni, nem szeretnék senki­nek se csalódást okozni. Nem tudom, ismeri-e a já­rási munkásőr parancsnokun­kat? Barát Lászlónak hívják, 31 éves, a Csepel Autógyár­ban egy alegységben szolgál­tunk. Nyolc évvel ezelőtt lé­pett be a testületbe, már ak­kor felfigyeltünk rá: nála be­csületesebb fiatalember alig­ha állhatott volna közénk. S tessék, ma már felelős pozí­cióba került. Felemelő érzés tudni azt, hogy jó kezekbe ke­rül a stafétabot. Még akkor is, ha megállít­hatatlanul múlik az idő.” Falus Gábor Beruházások A megyei beruházások ki­vitelezése az elmúlt évhez ké­pest felgyorsult. A megfigyelt fontosabb beruházásokra ki­lenc hónap alatt az egész évi költségelőirányzat 60 szá­zalékát használták fel, a tava­lyi 48 százalékkal szemben. Ezen belül az állami beruházá­sok éves költségelőirányzatá­nak felhasználása valamivel kedvezőbb, mint a vállalatiaké. Az állami nagyberuházások közül jó ütemben halad a 750 kV-os távvezeték építése és technológiai szerelése. A vil­lamosberendezések 90 százalé­ka elkészült. Az év második felében elkezdődött a Gabci- kovó—Nagymaros vízlépcső- rendszer műszaki tervezése és ezzel egyidőben megkezdőd­tek Dunakiliti térségében a duzzasztómű építésének előké­szítő munkái is. A tőkés exportot növelő be­ruházások közül befejeződött a dunavarsányi Petőfi Tsz nyúltelepe, amely évente mintegy 800 ezer dollár bevé­telt hoz. Az eredeti terveknek megfelelő, ütemben termel a Csepel Autógyárban a svéd kooperációban megvalósuló Volvo gépjárműgyártó egy­ség, de tervszerűen haladnak a gödi Dunamenti Tsz barom­fitelepének munkálatai is. A megyei tanács által fi­nanszírozott beruházások dön­tő többségét, csaknem 90 szá­zalékát, egészségügyi intézmé­nyek teszik ki. Ezek közül is a legnagyobb a Kistarcsán épülő 580 ágyas kórház, vala­mint a váci 32 munkahelyes rendelőintézet. Mindkét he­lyen gyors ütemben halad az építés. ipar Az első három negyedévben a megye ipara változatlanul az országost meghaladó mérték­ben, 8,9 százalékkal növelte termelését. Ezen belül az ál­lami ipar 8,4, a szövetkezeti pedig 14 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ko­rábban. A leggyorsabban továbbra is a nehézipari vállalatok fokoz­ták termelésüket, melyet el­sősorban a vegyipari és a gépipari vállalatok gyorsuló ütemben növekvő termelése eredményezett. Az ipari termelés bővítése a megyében növekvő létszámmal valósult meg. így a termelé­kenység javulásának mértéke elmaradt a termelés emelke­désétől. Az iparvállalatok és szö­vetkezetek értékesítése a ter­melésnél lényegesen lassabban növekedett. Az I—III. negyed­év folyamán az ipar értékesí­tése 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a belföldi jelen­tősen emelkedett, addig a kül­kereskedelmi célú értékesítés mennyisége nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Építőipar A megyei székhelyű építő­ipar szeptember végéig éves termelési előirányzatának két­harmad részét teljesítette, amelynek értéke — összeha­sonlítható áron számolva —- 11 százalékkal volt több. mint egy évvel korábban. A megye építőipari szervezetei közül a leggyorsabban, 16 szá­zalékkal az állami vállalatok növelték termelésüket, ugyan­akkor az építőipari szövetke­zetek termelése az elmúlt évi­vel azonos szinten maradt. Tovább növekedett az épí­tőiparban foglalkoztatottak szá­ma is. így az építőipari tér. melés növekedésének mintegy 30 százalékát a létszámbővítés. 70 százalékát pedig a munka termelékenységének javulása eredményezte. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági üzemei az előző évinél 3,2 szá­zalékkal kisebb vetésterületről 14 százalékkal nagyobb meny- nyiségű kalászos gabonát ta­karítottak be. A termés nö­vekedése szinte teljes egészé­ben a termésátlagok javulá­sából adódott. Az előző évhez képest ugyanis — a triticale kivételével — valamennyi ka­lászos termésátlaga nagymér­tékben emelkedett. A kalászosok vetésterületé­nek több mint háromnegyed részét elfoglaló búzából a me­gye gazdaságai 45 mázsás hek­táronkénti termésátlagot értek el, • amely az előző évit 6, az ez évi országos átlagot pedig 2 mázsával haladta meg. A megye szarvasmarha-ál­lománya szeptember 30-án 113 ezer darab volt, 3,4 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Az állományon belül a tehenek száma valamelyest csökkent. A csökkenés teljes egészében a kistermelő gazda­ságoknál következett be. A gazdaságok szeptember végén 561 ezer sertést tartot­tak, lényegében ugyanannyit, mint tavaly ilyenkor. Viszont kedvező, hogy tovább nőtt a tenyésztési kedv. Valamennyi szektorban növekedett az anyakocák száma: a megyé­ben átlagosan 10 százalékkal volt több koca, mint 1977. szeptember 30-án. Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás A megye foglalkoztatottai­nak száma, szinte valamennyi népgazdasági ágban a tava­lyinál gyorsabb ütemben emelkedett. A termelő ágakban 3,5 százalékkal, a szolgáltatás­ban pedig 5,5 százalékkal dol­goztak többen, mint egy évvel korábban. A lakosság pénzbevételei to­vábbra is gyors ütemben, 9,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági dolgozók be­vételei nőttek, de a bér és bér­jellegű juttatások is 8,6 szá­zalékkal meghaladták az 1977. I—Hl. negyedévit. A havi át­lagbérek emelkedése az ipari fizikai foglalkozásúaknál volt a leggyorsabb, összege 9,3 szá­zalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A megye kiskereskedelmi egységei 14 milliárd forint for­galmat bonyolítottak le —ösz- szehasonlítható áron számolva — 5 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Leggyorsabban, 10 szá­zalékkal, a vegyes iparcikkek értékesítése emelkedett, a ru­házati cikkeké pedig — az előző évi csökkenés után — 5,3 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ugyanezen időszak alatt az élelmiszerből és élve­zeti cikkekből mérséklődött a lakosság vásárlása: míg a bol­ti élelmiszerekből 2,7 száza­lékkal több, addig a vendéglá­tásban 3,2 százalékkal keve­Mélykútí. Attila, az MTI par­lamenti tudósítója jelenti: A következő években a gaz­daság mérsékelt növekedési üteme mellett javítani kell népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét, a piachoz igazítva, korszerűsítve a termelés szer­kezetét — vázolta a jövő fel­adatait az országgyűlés ipari bizottságának keddi ülésén Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. A cél eléréséhez el­engedhetetlen a magas színvo­nalú vállalati szervezőmunka, az anyag, az energia, a gép és a munkaerő ésszerű termelési összhangjának megteremtése. A vitában Kamgyalka Antal (Csongrád m.) elmondta, hogy nehezíti az átgondolt tudomá­nyos munka- és üzemszerve­zést, ha több munkahely és gép van, mint ahány dolgozó, s ez előbb-utóbb a munkafegyelem lazulásához vezet Radnóti László (Somogy m.) azt kifogásolta, hogy a kelle­ténél jóval több nagyvállalat dolgozik Magyarországon. A kis- és középüzemek gyorsab­ban érzékelik a világpiac és a hazai gazdaság változásait hamarabb tudnak tehát a gyártmányszerkezetükön, a munka- és az üzemszervezésen sebb fogyott, mint egy évvel korábban. A vegyes iparcikkeken belül a leggyorsabban a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma nőtt. Különösen nagy volt a 'kereslet villanybojlerből, gáz­tűzhelyből és televízióból, de személyautóból is mintegy 1100 darabbal többet kapott a me­gye lakossága, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az idei kedvezőtlen időjá. rás következtében 2—3 hetet késett a zöldség- és a gyü­mölcsfélék érése és a termés mennyisége is elmaradt a ta­valyitól. E tényezők hatására az idényáras 'cikkek együttes árindexe, az 1977. I—III. ne­gyedévi 6 százalékos csökke­néssel, szemben az idén átla­gosan 12 százalékkal emelke­dett. Csökkenés csak a burgo­nyánál volt, melyet a lakosság 14 százalékkal olcsóbban vá­sárolhatott. Ugyanakkor rend­kívül magas volt júliusban a zöldségfélék, augusztusban a gyümölcsfélék árszínvonala; az előbbieké 70, az utóbbiaké 30 százalékkal haladta meg az előző év ugyanezen hónapjai­nak árait. Idegenforgalom Az idei első három negyed­évben a megye kiskereskedel­mi szálláshelyeit 223 ezer ven­dég kereste fel, 14 százalékkal több, mint 1977. év első kilenc hónapjában. Ezen belül a me­gyét felkereső külföldiek szá­ma 61 százalékkal emelkedett, akik közül 53 ezren a szocia­lista és 13 ezren a nem szo­cialista országokból érkeztek. Okfatás Az 1978/79. tanévben to­vább emelkedett az általános iskolai tanulók száma. A me­gyében 102 ezer iskolás — kö­zülük 14 ezer első osztályos — kezdte meg tanulmányait, 3 ezerrel többen, mint az el­múlt tanévben. Az általános is­kolai oktatás 2368 tanteremben folyik, amely a bővítések kö­vetkeztében 140-nel emelke­dett egy év alatt Egy osz­tályteremben átlagosan 36 diák tanul, valamivel keve­sebb, mint tavaly. Az osztály- termek egyharmadát azonban továbbra is váltott rendszer­ben használják, s a diákok több mint fele tanul két mű­szakban. A megye általános iskolái­ban mintegy 6 ezer pedagógus tanít, kétszázzal több, mint az elmúlt tanévben. A tan­erőutánpótlás további javítá­sát segíti várhatóan az elmúlt évben Zsámbékon megkezdő­dött pedagógusképzés. E főis­kolai tagozaton évente mint­egy 70—80 fiatal kezdi el tanulmányait. is változtatni. Jazbinsek Vil­mos (Baranya m.) a munka­szervezés és a csökkent mun­kaképességűek rehabilitációja közötte összefüggésre világított rá. A termelés szervezésében mind nagyobb szerepet játsza­nak a vállalatoknál is szaporo­dó számítógépek — mondotta Hargitai Ágnes (Borsod m.). Kihasználásukat azonban aka­dályozza, hogy többféle mód­szerrel programoznak, dol­goznak az országban. Trethon Ferenc rögtön hozzátette, hogy a párhuzamosságot rövidesen megszüntetik. Az észrevételek és a kérdé­sek kapcsán Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyet­tes a tárca irányítási terveit körvonalazta. Jó példaként említette a Zalaegerszegi Ru­hagyárat, ahol — annak ide­jén sok kétkedéssel kisérve — a munkaszervezés korszerűsí­tésével 30—35 százalékkal emelkedett a termelékenység. Elgondolkoztató esetről szólt Juhász Ádám nehézioari ál­lamtitkár is: a BIOGAL Gyógyszergyárban a külföldi és a vállalati szervezők mun­kája nyomán 50 százalékkal nőtt a termelés. Tejföl a Skálának A Dabastej üzeméből látják el a ráckevei és a dabasi járást, illetve a budapesti Skála áruházát tejtermékekkel. Legnépszerűbb gyártmányuk a modern gépsoron feldolgozott poharas tejföl. Bozsán Péter felvétele till — acéiszürkében Ä vállalati szervezésről Az országgyűlés ipari bizottságának fórumán A KISZ és a KNEB együttműködése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom