Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-22 / 275. szám
Megérkezett Moszkvába párt- és kormány küldöttségünk Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével kedden délután megérkezett Moszkvába a magyar párt. és kormányküldöttség, amely részt vesz a ;Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagja Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttség fogadására a szovjet főváros magyar és szovjet zászlókkal feldíszített Kijevi pályaudvarán megjelent: Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Érthető Q uszonnégy óránként — ha az esztendőnek mind a háromszázhatvanöt napját figyelembe vesszük — 631 ezer darab tágla kerül ki a megyében működő gyárakból. Az egész évi termelés tehát — átszámítva ún. kisméretű téglaegységre — meghaladja a 230 millió darabot, s hogy érzékelhessük, mekkora szerepet játszanak az új üzemek, leírjuk, az évtized elejéhez képest éppen százmillió darabbal nagyobb most az árumennyiség. Az előbbi bekezdésben álló szöveg némely részlete azonban magyarázatra szorul. Például a 631 ezer darabos napi átlag. Ami puszta számtani mennyiség, mert a valóságban hol egymillió, hol meg annak a harmada. A hagyományos technológiájú — mű- szárítóval nem rendelkező — gyárakban ugyanis a termelés szezonjellegű, tavasztól őszig tart csupán. Az is érthetőbb megfogalmazást követel, miért kell átszámítani az előállított árut kisméretű - téglaegységre. A gyárak egy része nem készít ma már hagyományos, felfogásunkban téglaként élő téglát, hanem annak többszörös méretű, üreges változatát kínálja a felhasználónak. Ettől azonban az építők — ha nem is annyira, mint a kezdéti időszakban — idegenkednek. Nem okvetlen azért, mert újdonság, hanem mert — például — drágább. S azzal még inkább magyarázható az idegenkedés, hogy az üreges, nagy méretű téglával sokkal nehezebb dolgozni. A hagyományos téglát ugyanis egyik kézzel megfogták, a másik kézzel a habarcsot terítő kanalat parancsnokolták. Ezek a mostani építőelemek viszont akkorák, hogy két kéz kell a helyreillesztésükhöz. Igaz, lemérték, gyorsabb vele a munka, de kényelmetlenebb, szemben áll a megszokottal. Igaz, vissza térül a drágább ár a fűtési megtakarításokkal — az üreges tégla a hagyományosnál sokkal jobban szigetel —, csakhogy lassan, évek alatt, viszont a téglát az építkezőnek egyszerre kell kifizetnie, akkor, amikor amúgy is nagy anyagi terheket visel. Ennek ellenére — ha persze ez csak számtanilag igaz is, mivel területileg sokirányú a beszerzés — a megye lakossága a téglatermelésnek szinte a teljes egészét megvásárolja, hiszen csak a kiskereskedelemben 200 millió darab kél el, s akkor még ehhez jön a gyáraktól közvetlenül vett mennyiség. ásfelé kutatva haM E sonló jelenségek után: tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásaként — s több millió forint kiadása fejében — a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál olyan hűtővíz előkészítési és -kezelési módszert használnak, amilyet korábban az erőművi technológia nem ismert. Ilyesfajta újdonság az integrált áramkörös villamosvédelem bevezetése is, ami szinte természetes következménye az áramtermelő blokkok számítógépes folyamatirányításának. Persze, ez is többletköltséggel jár, ami felületes megítélésre, akár megtakarítható lenne, hiszen miért nem jó nekünk — a kérdés elhangzott! — az, ami a régi erőművekben volt, ha az ott bevált, évtizedek óta alkalmazzák? Lám, egyszeriben összetalálkozik a villamos áram meg a tégla, pontosabban egy szemléletgyökér különféle ágai, közös talajból táplálkozván. S ez a közös talaj nem más, mint annak az egyszerűsítő hajlamnak az érvényesülése, hogy járt utat a járatlanért el ne hagyj, bár könnyen lehet, ez a járt út csak valamikor vezetett a célhoz, s most már nem visz semerre sem. Hiszen igaz, tényleg vannak régi, bevált módszerek az erőműveknél a blokkok hűtésére, felügyeletére. Csakhogy azok a blokkok 25 vagy 50 megawattosak, emezek pedig 215 megawatt teljesítményűek. Ami jó volt akkor, most használhatatlan, mert az új megoldásokat nem valami rátartiság, minden áron frisset akarás szülte, hanem a szükségszerűség, a megváltozott technikai, termelési körülmény. : áll a téglára is, mert ma egész egyszerűen nincsenek már olyan korszerű technikai eszközök, amelyeken hagyományosan és gazdaságosan előállítható lenne. A méretnövelés egyben minőségjavítás, s élőmunka-megtakarítás, hiszen — például — az őrbottyáni gyárban a téglaegységre számított élőmunka-szükséglet negyven százalékkal kisebb, mint a hagyományos technológiájú gyárakban. A miértekre adandó válasz tehát meglehetősen egyszerű, de ennek ellenére eléggé ismeretlen az érintettek körében. S ne feledjük, az érintettek köre rendkívül tág, hiszen szinte mindenki beletartozik, mivel nemcsak villamos áramról, erőműberuházásról, téglatermelésről van szó, hanem arról az elkerülhetetlen lépésváltásról, amely az ipar egészét hatósugarába vonja. A lépésváltás emberi, azaz gondolkodás-, szemléletbeli tényezőire nagy hangsúllyal hívta fel a fi-' gyeimet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülése — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről határozva —, amikor rámutatott: a fejlesztési döntések előkészítésében és végrehajtásában „nagyobb szerepet kell kapnia a tájékoztatásnak”. A miértekre adott magyarázatnak tehát, s természetesen nemcsak ott, ahol az árut előállítják, hanem a készletezési, értékesítési lánc minden további szeménél is. Gyakran túlzottan bonyolultnak vélik az okokat némelyek ahhoz, hogy magyarázzák azokat. S valójában ezzel teremtenek bonyolult helyzetet, értetlenséget, ellenállást. Nincsenek áttekinthetetlen helyzetek, s ami nagyon kuszának látszik, könnyen lehet, pillanatok alatt egyszerűvé tehető. Az okokat megvilágító szóval, magyarázattal. Amire soha nem szabad sajnálni az időt. Már csak azért sem, mert a megértetés a forrása az egyetértésnek. Mészáros Ottó Bizottságának tagja, az SZKP KB Pártellenőrzési Bizottságának elnöke, Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB titkára, Pjotr Gyemicsev, a Szovjetunió kulturális minisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, Leonyid Szmir. nov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Ivan Pavlovszkij, közlekedési miniszter, az SZKP KB tagja, Oleg Rahmanyin, az SZKP KB póttagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezetőhelyettese. Ott volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és a nagykövetség több vezető diplomatája. A vonatból kilépő Kádár Jánost Arvid Pelse, valamint a többi szovjet párt. és állami vezető melegen köszöntötte. A magyar kolónia úttörőszervezetének tagjai virágcsokrokkal kedveskedtek Kádár Jánosnak és a magyar delegáció tagjainak. A pályaudvarról Kádár János és a küldöttség tagjai gépkocsin szálláshelyükre utaz. tak. ★ A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésére kedden Moszkvába érkezett: Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának, az Államtanács elnökének vezetésével a bolgár. Gus- táv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével a csehszlovák, Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának a vezetésével a lengyel, Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével az NDK-beli, Nicolae Ceausescu- nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, az Államtanács elnökének vezetésével a román küldöttség. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'S a I ;'1AZ MSZMP PfSTVMEGYE! BÍZOTTBA ÉSi;AJ ÁEGYEI TANÁCS LAPJA: XXII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Áll A 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 22., SZERDA BUhtasssaáBiák a jó adót A hét végéig befejezik a betakarítást Sxor&os m unka a f&M&ken Az utóbbi három napban jó ütemben folyt a munka Pest megye gazdaságaiban. A kukoricaszárítók például, ahol szükség volt rá, éjjel-nappal, másutt reggeltől estig üzemelnek. Most már a kukorica, a cukorrépa és a zöldség betakarítása is a végéhez közeledik. A 77 ezer 541 hektár tengeri 88 százalékát szedték le tagnapig a kombájnok. A szakemberek becslése szerint, ha az időjárás nem szól közbe, a hét végére valószínűleg befejezik a munkát. A zöldségnek már csak három százaléka van a földben, s a 4466 hektár cukorrépa 95 százalékát is felszedték. A cukorrépa egyébként jó termést hozott. Cukortartalma 2—2,5 százalékkal magasabb, mint tavaly volt, s a hektáronkénti megyei termésátlag 320 mázsa. A 147 ezer 139 hektár őszi mélyszántás felével végeztek eddig a gazdaságok. Trágyázni 17 ezer 575 hektárt kell, eddig ennek a munkának a 75 százaléka kész. A búza, a rozs és az árpa Vetését, a burgonya szedését, a napraforgó és a silókukorica betakarítását, valamint a gyümölcs- és a szőlőszüretet Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei befejezték. A termésKenyeret mentő gyár Az Óbuda Tsz új vállalkozása A kenyér nem csupán népélelmezési cikk. Az igazságot mindenki ismeri és legalább egyszer egy évben augusztus 20-án az egész országban hangot kap e vélemény. Tudjuk, a világ sokféle táján szenvedik még ínségét, és azt is, hogy hazai bősége sem túl régen vált általánossá. Ezért is vált ki nálunk hevesebb érzelmeket, ha a kenyér pocsékolásáról vagy éppen tömeges megsemmisüléséről hallunk. De indulatok nélkül is gondolkodóba ejtő a tény, ha számba vesszük, hogy az 1 millió tonna évente megsütött pékárúnak tetemes része veszendőbe megy, s ezzel hatalmas értékről mondunk le nap mint nap. A sopánkodás helyett most az Óbuda Tsz egy 350 vagon kenyeret megmentő ötlettel állt elő. A közismerten nagy üvegházi kertészettel foglalkozó szövetkezet fölös energiakapacitásra alapozva takarmánnyá akarja dolgozni az egyébként szemétbe kerülő kenyérmaradékot. A zöldséget és a virágot ugyanis fűtött üvegvárosban termesztik, nyáron nincs szükség a tüzelésre, így a kazánok kihasználatlanul állanak. A tervek szerint a felépülő takarmánygyárat egyébként egyetlen ember kezelné, a berendezést teljesen automatizálnák. Az elképzelés megvalósulása jó úton halad: a közös gazdaság új vállalkozását támogatja a Belkereskedelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési osztályának illetékesei, segítséget kaptak a Fővárosi Sütőipari Vállalattól is. Egyelőre csak a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban megrríaradt kenyeret hasznosítanák, illetve a selejt pékárut őrölnék meg. De szó van arról is, hogy egy- egv nagy lakótelepen is ösz- szegyűjtenék a kidobott eledelt a külön e célra vásárolt fehér színű kukákba. Egy biztos, ha az óbudaiak tápüzeme működni kezd, jelentősen hozzájárul majd takarmánygondjaink enyhítéséhez. S ami szintén nem lényegtelen, jobb lelkiismerettel beszélhetünk jeles ünnepeinken a sok fáradsággal megtermelt búzáról és a belőle sütött kenyérről. V. B. eredmények általában jók, csupán a szőlő sikerült a korábbi éveknél rosszabbul. Három-négy cukorfokkal gyengébb a tavalyinál a mostoha időjárás, a kevés napfény és kevés meleg miatt. A naptári időszakhoz viszonyítva a kukoricaszedésben 10—12, az őszi mélyszántásban 20, az istállótrágyázásban pedig 15 százalékos a lemaradás. Ennek oka elsősorban a korábbi csapadékos időjárás, a kukorica késői érése. A kukoricatáblákon ugyanis csak akkor lehet trágyázni és szántani, ha már nincs rajta az idei termés. Gondot okoz a kukoricaszár is. A Pest megyében is alkalmazott betakarítási technológia szerint ugyanis a kukoricaszedéssel és morzsolással egy menetben a szárat nem lehet levágni és összegyűjteni. A gépek alkatrészellátása zavartalan, s most már műtrágya is van elegendő. S szerencsére az időjárás is, legalábbis egyelőre, mindenféle őszi munkához kedvező. A hajnali, reggeli harmat, illetve dér a kukoricacsöveknek sem árt. A gazdaságok igyekeznek a jó időjárást kihasználni. Akik pedig már végeztek, azok a többieket segítik emberrel, géppel. A gazdaságokban jelenleg hatszáz egyetemista és főiskolás,' valamint háromszáznyolcvan katonafiatal, s a negyvenöt honvédségi teherautó segít. Sz. P. A jugoszláv nemzetgyűlés küldöttségének látogatásai A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzet- gyűlésének küldöttsége, amely Dragoszlav Markovicsnak, a nemzetgyűlés elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szö- vetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével — hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, kedden délelőtt ellátogatott a fővárosi tanácshoz. A delegációt elkísérte Prieszol Olga, az országgyűlés jegyzője. A látogatáson jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A városházán Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese fogadta a vendégeket és tájékoztatta őket a főváros életéről, fejlődéséről, a tanács munkájáról, városfejlesztési elképzeléseiről. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kedden a Parlament Gobelin-termében fogadta a jugoszláv parlamenti küldöttséget. Tájékoztatta a képviselőket az államigazgatás rendszeréről. Szólt a helyi tanácsok város- és községfejlesztési tevékenységéről, a lakosság ellátásában betöltött szerepéről. Beszélt a megyei tanácsok funkcióiról, a tanácsi tervezésről, valamint gazdálkodásról. Ismertette az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának rendszerét, kitért arra, hogy a képviselők és a tanácsok jó kapcsolatot alakítottak ki munkájuk kölcsönös segítése, a lakosság ügyeinek egyre színvonalasabb intézése érdekében. Pártvezetők aktívaértekezleteken Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden a főváros XVII. kerületébe látogatott. Az egésznapos programon részt vett Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára. A kerületi pártbizottság székházában. Németh Károly, tájékozódott a kerületfejlesztés eredményeiről, a gondokról, a kerületi vállalatok és szövetkezetek termelési eredA háromszázadik viBanymozdony Kedden a Keleti pályaudva- | vezérigazgató-helyettese a ju- ron Farkas Béla, a Ganz Vil- bileumi mozdony átvételekor lamossági Művek igazgatója j hangsúlyozta, hogy a villaátadta a MÁV-nak gyártott l mosüzem mindössze 15 százaháromszázadik V 43-as típusú 3000 lóerős villamos-mozdonyt. Az ünnepségen mozdonytörténeti bemutatót is rögtönöztek. A jubileumi gép mellé felsorakoztatták az évtizedekkel ezelőtt tehervonatokat vontató Kandót az annakidején népszerű Boco-t, s a ma is szolgálatban lévő Ward-Leonard vontatók egy példányát. A jövőt a sorban az 5000 lóerős tirisztoros szabályozású V 63 típusú villamosmozdony képviselte. Oroszvárt László, a MÁV léka villamosított, mégis ezeken a vonalakon bonyolítják le a teherforgalom 50 százalékát. A 3000 lóerős mozdonyok — amelyek 130 kilométeres sebességgel is üzembiztosán közlekednek — s a legalkalmasabbak az expresszvonatok és a nagyterhelésű szerelvények továbbítására. A MÁV a V 43-asokból még 15—20-at vásárol, 1980-tól pedig már a korszerűbb, a V—63-as típusú 5000 lóerős tirisztoros villamosmozdonyokat állítja munkába. taményeiről, a pártmunka pasztalatairól. A beszélgetést követően a vendégek a XVII. kerület régi és új arculatával ismerkedtek. Németh Károly délután az Egyesült Vegyiművekbe látogatott. Végül a vegyiművekben beszélgetésre került sor a kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjaival, a vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetőivel, valamint a pártalapszer- vezetek titkáraival, időszerű politikai kérdésekről. Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára kedden a Budapesti Pártbizottságon megbeszélést folytatott Méhes Lajossal, a párt- bizottság első titkárával, majd találkozott a főváros adminisztratív szerveinek vezetőivel, akik tájékoztatták Budapest közrendjének, közbiztonságának alakulásáról. Ezt követően látogatást tett a Budapesti Rendőrfőkapitányság gépkocsizó járőr- és őrszolgálati parancsnokságán, s a Fővárosi Hadkiegészítő és Területvédelmi 'arancsnokságon. Végül aktívaértekezleten adott tájékoztatást időszerű politikai kérdésekről, A látogatáson részt vett Molnár Endre, a Budapesti Pártbizottság titkára.
