Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

1978. NOVEMBER 21., KEDD ‘xJCüiiW A BNV-n láttuk Már gyártják Milánó, Haleb és Omár a hevük azoknak az új típusú kettős velúrszőnyegeknek, amelyeket sokféle szín- és mintavariációban mutatott be nagy sikerrel az őszi BNV-n a Latex tatai szőnyeggyára. Az új termékeket csak a jövő év­re ígérték a belkereskedelem­nek, egy részüket azonban már most sorozatban készítik. Üj szövődéjüket ugyanis fél évvel a tervezett határidő előtt üzembe tudták helyezni. Az NDK gépekkel felszerelt, immár negyedik új szövőcsar­nok része annak a nagy re­konstrukciónak, amellyel szin­te teljesen újjászületik a gyár. Bővítették a kivarró részleget, felújították a gépparkot, több mint 50 új szövőgépet helyez­tek üzembe. Avatás: november 23-án Pilisvörösvári bányászemlékmű Emlékmű készül Pilisvörös- várott. A tanácsház előtti té­ren Bajnok Béla szobrászmű­vész formálja a négy és fél méter magas budakalászi mészkőtömböt. Bányavágat- szerű mélyedést vésett bele, amelynek elejére bronzból ké­szült bányászlámpát helyez. A kőtömb simára csiszolt felüle­tén a felirat az 1928-as pilis­vörösvári bányászsztrájk em­lékét őrzi. Ötven esztendővel ezelőtt, 1928. november 20-án sztráj­kot kezdtek a pilisvörösvári bányászok, tiltakozásul az ala­csony munkabérek és a sú­lyosbodó megélhetési viszo­nyok ellen. December 11-én — a sztrájk követeléseinek me­rev elutasítása miatt — tö­megtüntetésre került sor. Mint­egy kétezer főnyi munkás­csapat vonult Pilisvörösvárról Budapestre, hogy az Országház előtt tüntessen követeléseinek megvalósításáért. A főváros határában csendőrség tartóz­tatta fel a menetet. Küldöttség vitte a parlamentbe a bányá­szok memorandumát, a kor­mány illetékesei azonban meg­tagadták a benne foglaltak teljesítését. A sztrájk az el­utasítás és a hatósági terror ellenére sem ért véget: több bányavidék baloldali munkás­ságának támogatásával 1929 január elejéig tartott. Ekkor a bányatársaság a követelések jelentős részét elfogadta. A bányászok helytállásának emlékét őrző művet ünnepség keretében november 23-án avatják fel. A főváros éléstára Liszt, hús, gyümölcs tonnaszám Pest megyéből A főváros még éjszakai ál­mát alussza, amikor ezrek és ezrek indulnak, főképpen Pest megye községeiből, városaiból, hogy gondoskodjanak a két­milliós világváros napi élelmi­szerellátásáról. A Nagyvásár­csarnok, a Bosnyák téri, a Le­hel utcai és a többi kisebb- nagyobb piac standjaira kipa­kolják áruikat a kistermelők, a magánkereskedők, a szövet­kezeti és tanácsi kiskereske­delem boltosai. Hatalmas körforgó Sok ezer ember vesz részt Budapest ellátásában. A gaz­daságok, a vállalatok, az áfé- szek természetesen pontos el­számolások alapján dolgoznak, a piacok forgalma sem marad ismeretien. De például a kis­állattenyésztők nem mindegyi­ke vásárol a fővárosi takar­mányboltokban, hanem köz­vetlenül a termelőknél. Vagy a Phylaxia Oltóanyag és Táp­szerértékesítő Vállalat a Bu­dapesti és Pest megyei Gabo- naíorgalmi és Malomipari Vállalattól vásárolt korpát fel­dolgozás után az egész ország­ban értékesíti. A fővárosba szállított élelmiszerből a be­járó dolgozók is vásárolnak. Hatalmas körforgás ez, amit most a teljesség igénye nél­kül megkísérlünk bemutatni, illetve érzékeltetni. Mindennapi kenyerünket A Budapesti és Pest megyei Sabonaforgalmi és Malom­pari Vállalat tizenhat malmá- 5Ó1 három Budapesten van. Szék azonban vidéken meg­termelt gabonát őrölnek. (Je- enleg azonban csak kettő, a >udai és a ferencvárosi dolgo­zik, mert az óbudait a lakó- elep átépítése miatt leáliítot- ák.) A budai malom évente át- ag 25 ezer tonna, a ferencvá- osi pedig 65 ezer tonna bú- át őröl meg. Ennek 75 szá- alékából liszt, 25 százaléká­ul korpa lesz. Ez a liszt azon- >an kornátsem elég. A Fővá- osi Sütőipari Vállalat például 33 ezer tonna, az áfész és éesz-sütödék 6 ezer tonna, a ieményítőgyár 5 ezer tonna sztet igényel évente. De vá- árolnak lisztet a tésztagyá- ak, a füszértek, a Magyar Idesipari Vállalat, a Duna [sokoládégyár, valamint a ámat Keksz- és Ostyagyár is. — A fővárosi üzemeknek, il- :tve a lakosságnak naponta nntegy 700—800 tonna lisztre an szükségük. Egy év alatt ez 20 ezer tonnát tesz ki. Eb- ől körülbelül 50 ezer tonna est megyei, a többit pedig ti- snegy megyéből hozzák be. li ugyan évente 200 ezer >nna búzát őrletünk, de ter- lészetesen Pest megyét is el sll látnunk — mondta Kar­ig István, a Budapesti és est megyei Gabonaforgalmi > Malomipari Vállalat keres- sdelmi igazgatóhelyettese. Október, november hóna­ikban rögzített szerződések [apján dolgoznak, s minden önapban egyeztetik a szállí- isi ütemterveket. Ezenkívül lég jelentős tartalékról is kell indoskodniuk. úgy, hogy a Pest megyében felvásárolt zöldség, gyümölcs és burgonya egy részét átadja, illetve eladja a Budapesti Zöldértnek, s közvetlenül még néhány közületi fogyasztónak. Két saját boltjuk is van a fő­városban. — Az egyik a Jókai téren, a másik Újpesten — mondta Horváth Mihály, a Pest me­gyei Zöldért igazgatója. — A Jókai téri kiemelkedően jól dolgozik; évente 3 és fél—4 millió forintot forgalmaz. Az újpesti bolté tavaly 800 ezer forint volt. A Zöldért az idén november 7-ig 63 ezer tonna árut for­galmazott. Ennek fele Pest megyében maradt, a másik felét pedig a fővárosban és más megyékben értékesítették, illetve a feldolgozóiparnak át­adták és exportálták. Az idei 63 ezer tonna a bázis időszak forgalmának 08,3 százaléka. A budapesti Zöldértnek és a közületeknek évről évre egyre több árut adnak át. 1974-ben például 5550 tonnát, tavaly már 9070 tonnát. Ebből 1840 tonna a burgonya, 5720 tonna a zöldség és 1510 tonna a gyü­mölcs. Ez év viszont vissza­esést hozott, bár a végleges adatok — érthetően — még nincsenek birtokukban. Készülnek, illetve részben már elkészültek a jövő évi fel- vásárlási és értékesítési ter­vek. A Pest megyei Zöldért­nél úgy tervezik, hogy jövőre a fővárosnak 13 860 tonna burgonyát, zöldséget és gyü­mölcsöt biztosítanak. Szente Pál Fórum — közérdekig javaslatokkal Ifjúsági parlamentek Pest megyében A munkahelyeken és intézményekben ezekben a napokban ismét megrendezik az ifjúsági parlamenteket, a szocialista demokrácia e sajátos fórumait. Az eddig két ízben — 1974-ben és 1976-ban — lezajlott tanácsko­zások eredményesek voltak: értékelték az ifjúsági tör­vény, s az annak megvalósítását szolgáló intézkedési tervek végrehajtását, s hozzájárultak az ifjú korosztály közéleti tevékenységének kibontakoztatásához. A korábbi tapasztalatok szerint e fórumok elsődlegesen a közér­dekű, a munkahelyi-iskolai kollektíva egészét érintő problémák megvitatásának színtereivé váltak, s jól szol­gálták mind a fiatalok reális érdekeit és képviseletét, mind az ifjúság iránt támasztott társadalmi követelmé­nyek ismertetését, tudatosítását. Ezúttal harmadízben fejthetik ki véleményüket a fiatalok az ifjúsági parlamentek fórumain. Az elmúlt napokban két helyszínen jártunk: a váci Forte gyárban, valamint a Biatorbágyi Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskolában. A tárca legjobbjai között Csepel 750-es tehergépkocsi A Csepel Autógyár új típusú 750-es teherautókat exportál Kínába. Az első 50 darab tegnap indult útjára vasúton, majd hajón a megrendelőhöz. Idén ebből a típusból még 200 darabot gyártanak le és szállítanak el. Bozsán Péter felvétele csaknem mindegyike jelentős kérdéseket tárgyalt Pincehelyi Tamás gépésztechnikus pél­dául joggal vetette fel: vajon ki a felelős a meggondolatlan beruházásokért, az ésszerűtlen fejlesztésekért? A küldöttek közül sokan már ekkor tud­ták: az égetőkemencéről van szó. A két és fél milliós költ­séggel beállított berendezés nem tud megbirkózni a napi egy tonnányi hulladék elége­tésével, szerkezeti elemei nem bírják a magas hőfokot, rá­adásul a működtetéséhez elen­gedhetetlenül fontos olajégőik aüítatrészeuatása es javnasa is megoldatlan. Változást csak a jövő nyár noznait, amikor — remeim — megérkeznek az üzemeltetéshez szükséges hó- álló acélok. A berendezés je­lenleg üzemiképtelen... Szoiwl István személyzeti osztályvezető azt fejtegette: a gyárban évről évre magasabb lesz a technikusi állomány. A fiatalokat az egyéves tanfo­lyam elvégzése után más — számukra kedvezőbb — bére­zési kategóriába sorolják, ám jogosnak tűnik az észrevétel: valóban szükség van-e a meg-, annyi technikusra? Meggyőződésünk, hogy a hozzászólásokban felvetett egyéb hiányosságokat is orvo­solni fogják a váci üzemben. Jövőre a fiatal-óikra is különle­ges feladatok várnak, egyebek között a röntgenberendezések­hez és a nyomdai fényszedő­gépekhez használatos filmek gyártásában. Hogy mindeze­ket teljesíteni tudják, tovább kell javítaniuk a technológiai fegyelmet, s minimálisra csök­kenteni a gyártási vesztesége­ket. S ha az ifjúsági parla­ment kedvező légkörét sikerül átmentem a munkatermekbe is, a gyáriak nyugodtan te­kinthetnek a következő évek elé. Biatorbágy, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola. Az ifjúsági parlament megkezdése előtt Engel Ferenc iskolaigaz­gató a fórumon elmondandó beszámolóját lapozgatta, ami­kor csendesen megjegyezte: — Iskolánkban hagyomány már, hogy e fórum minden­esetben tanárok és diákok őszinte gondolatcseréje. Tréfá­san úgy is mondhatnám, hogy nem kíméljük egymást, mind­két fél köntörfalazás nélkül kifejti véleményét. A kritikus és önkritikus megnyilvánulá­soknak pedig valamennyien hasznát látjuk ... Az igazgató beszámolójából egyértelműen kiderült: a diá­kok két évvel ezelőtti parla­mentjén elhangzott javaslato­kat a gyakorlatban is igyekez­tek megvalósítani — termé­szetesen az érdekeltek széles­körű bevonásával. A leendő mezőgazdasági növénytermesz­tő gépészek — csak fiúk ta­nulhatnak itt — ugyanis a ko­rábbi fórumon felvetették: el­kelne már egy ízlésesen be­rendezett KISZ-klub az intéz­ményben, mert a hároméves képzés során a tanulók döntő többsége kollégiumban él. Az ifjúsági parlamenten most Engel Ferenc arról adhatott számot, hogy a klub időköz­ben elkészült — a tanulók társadalmi munkájukkal je­lentős mértékben hozzájárul­tak az átadáshoz. S egy pillanatra még ma­radjunk a múltnál. Két évvel ezelőtt a diákok javasolták azt is, hogy javítani kellene a sportolás feltételeit, mert á kézilabdapálya esős időben víz' alá kerül. Azóta megkezdték egy nagyméretű sportpálya építését, az iskolai KlSZ-szer- vezet akcióprogramjában je­lenleg is a f9ntos feladatok között szerepéi a sporttelep munkálatainak befejezése. A fiatalok megnyugodva szerez­tek tudomást arról, hogy ta­vasszal felszántják a terepet, s kezdődhet a gyepesítés: a további karbantartást a diá­kok vállalták. Szó esett a tanulók felelős­ségéről is. Ez lényeges kérdés, mert egyetlen iskola sincs ab­ban a helyzetben, hogy fel­szereléseit évenként újakra cserélje. A fiataloknak kell te­hát felelősséggel vigyázniuk a szobákra, a tantermekre, a műhelyekre, valamint az ezek­ben található értékes berende­zésekre, s a sporteszközökre. Persze aligha hisszük, hogy mindez a jövőben problémát okozna, hiszen olyan fiatalok­ról van szó, akik elismerésre méltó módon kiveszik a ré­szüket a község fejlesztéséből is. Társadalmi munkájukkal segítették az új iskola építé­sét, s hozzájárultak az óvoda tető alá hozásához is. S az iskolai demokratizmus meg­nyilvánulásának követésre méltó példájaként az osztá­lyok ifjúsági vezetői az elmúlt évben már részt vettek társaik félévi, illetve évvégi magatar­tás-, illetve szorgalomjegyének megállapításánál. Néhány szót a hozzászólá­sokról. Ami feltűnt: a diákok döntő többségének észrevétele közérdekű ügyben hangzott el. Divós Ágost például az is- kolarádiót szorgalmazta. ŰBC 'igazgatói'' válaszból kiderült^, korábban volt már ilyen az intézményben, s remélhetőleg ismét sor kerülhet munkába állítására.) Dömök Ferenc az­iránt érdeklődött, épül-e a kö­zeli években új kollégium, s felajánlotta, hogy szívesen el­készítenék társadalmi munká­ban a meglévő kollégium előtti járdát. (Engel Ferenc: Üj kol­légium nem épül, de igyekez­nek javítani a meglévő körül­ményeken.) Karas Attila a tor­naterem rossz világítását ki­fogásolta, s kérte, hogy a lám­patestekre védőrácsokat sze­reljenek. (Engel Ferenc: Ezt a problémát is megoldjuk a kö­zeljövőben.) Gálos László azt javasolta, hogy testnevelés­órákon legyen rendszeres uszodalátogatás. (Engel Fe­renc: ■ Okos javaslat, igyek­szünk megvalósítani. Módot találunk rá, hogy legalább egy hónapban egyszer úszhassanak a fiúk.) Javában tartott a vita, ami­kor szót kért Tamás István, az iskola kollégiumának vezetője: — És azt miért nem meri egyikőtök sem elmondani, — szólt —, hogy a kollégiumban töröljék el a reggeli tornát?! Pillanatok alatt hangzavar keletkezett a teremben: úgy látszik, hogy a fiúk valóban nem szeretik a kora reggeli órákban, a friss levegőn a fel­kelés utáni testedzést. Engel Ferenc gyorsan reagált e fel­vetésre is, s így a kedélyek h'amar megnyugodtak: — Reggeli torna a jövőben is lesz! Egészséges, semmi okunk nincs arra, hogy meg­szüntessük ... Az elkövetkezendő években viszont fejlesztik a könyvtá­rat, új sporteszközöket vásá­rolnak, s megoldják a kollé­gium központi fűtését, s foly­tatják a jövőben is a fővárosi színház- és múzeumlátogatá­sokat. Az oktató-nevelő munka korszerűsítése érdeké­ben pedig teljessé teszik a szaktantermi oktatást: e célra az idén 65 ezer forintot hasz­nálhatnak fel, S talán nem járunk messze az igazságtól, ha megjegyez­zük: ilyen körülmények között talán még a reggeli torna is elviselhető... Falus Gábor Hegyi Irén Tanárok, diákok gondolatcseréje A Forte gyár ifjúsági parla­mentjén jóleső érzéssel nyug­tázták a küldöttek, hogy a vál­lalat a nehézipari tárca rang­sorában a legjobbak közé tar­tozik. A tanácskozást mégserr a túlzott elégedettség jelle­mezte, sokkal inkább a törek­vés az eddigieknél is jobb eredményekre. Dr. Lénye Lászlótól mértéktartó igazgató: beszámolót hallhattunk, mely­nek alaphangja többször is vissza-visszacsengett: a válla­latvezetés szövetségesként tart­ja. számon a fiatalokat, és en­nek alapján épít az ifjúságra az üzem előtt álló — és egyre bonyolultabb — gazdasági fel­adatok megoldásában. A gyár dolgozóinak csaknem egyharmada 80 éven aluli fia­tal. Munkájukat a vállalatnál fokozott figyelemmel kísérik, beilleszkedésüket hathatósan segítik. Jelentős eredmény, hogy a fiatalok képzettségük­nek megfelelő munkakörök­ben dolgoznak, s hogy tovább­tanulásukkal — képzésükkel — az üzemben felelősséggel fog­lalkoznak. A Forte-ban az ok­tatási költségek 1976-ban 266, egy évvel később már 384 ezer forintot tettek ki, ebből 127 ezer jutott az ifjú nemzedék­re. Kedvező képet mutat a fiatalok bérezésének grafikon­ja is. Az elmúlt két esztendő­ben az ifjú szakmunkások fi­zetése 13.8, a betanított és se­gédmunkásoké 16,8, illetőleg 14,2 százalékkal emelkedett. Szorosan ehhez kapcsolódik, hogy a katonaidejüket letöl­tött és a fives-ről visszatérő fiatalokat újbóli munkába ál­lásukkor az eltett évek átlagá­nak megfelelő béremelésben részesítik. Az ifjúsági parlamenten hallhattuk, hogy nemcsak a vállalat törődik a fiatalokkal — a fiatalok is törődnek mun­kahelyükkel Ez csendült ki az önkritikusan megfogalmazott hozzászólásokból, melyeknek Keveréktakarmány felvásár­lással, feldolgozással és érté­kesítéssel is foglalkoznak (Bu­dapest és Pest megye egyéb­ként ebben Komárom, Fejér és Baranya megyékre szorul), de ez csak közvetve jelent­kezik • az élelmiszerellátásban. Hús és a primőrök Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei tavaly 31, az idén már 33 húsboltban keresked­nek Budapesten. Sertésvágás­sal és feldologzással húsz, ba­romfifeldolgozással négy gaz­dasági egység foglalkozik. Többségük a termelőszövetke­zetek tulajdonában van. A Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályától kapott tájékoztatás szerint tavaly 31 ezer vágómarhát és 412 ezer vágósertést értékesítettek Pest megye termelőszövetkezetei. Ez 19 ezer 58 tonna marha és 67 851 tonna sertéshúst jelent. A marhahúsnak körülbelül a fele, a sertéshúsnak 70 száza­léka kerül a fővárosba. A ba­romfihús-termelés tavaly Pest megyében 24 ezer 745 tonna volt, aminek 55—60 százalékát Budapesten adták el. A 360 millió tojásból körülbelül 260 millió került a fővárosi kony­hákba, éttermekbe. — A hús, a tojás, a zöldség, a gyümölcs több csatornán jut el a Pest megyei termelőktől a fogyasztókhoz — mondta Stágl József, a megyei tanács mezőgazdasági szakfelügyeleti csoportvezetője. — De hogy ellátási zavarok nincsenek, ar­ról bárki meggyőződhet. Emö- gött azonban dicséretes erő­feszítés rejlik. Ot évvel ezelőtt még csak 24 ezer vágómarhá­val és 103 ezer vágósertéssel számolhattunk. S időközben a borús jóslatokkal ellentétben a háztáji és kisgazdaságok ter­melése is fejlődött. A Pest megyei kistermelők ta­valy 204 ezer 531 darab sertést és 28 ezer 721 mázsa baromfi­húst adtak el, 80—85 százalékát fővárosi vásárlóknak. Zöldség­ből több mint 328 mázsát a gaz­daságoknak, s több mint 173 mázsát az áfészeknek és a Zöldértnek, s ennek 90 száza­léka a budapesti fogyasztók asztalára került. A kisterme­lőktől felvásárolt több mint 128 mázsa gyümölcs 85—90 százalékát értékesítették Bu­dapesten. Tavaly 39 ezer 189 mázsa szőlőt vittek be a fel­vásárló telepekre. Ennek csak 35—40 százalékát vették meg a fővárosiak, s a többit vagy a téeszek, az állami gazdasá­gok vagy a pincegazdaság dol­gozta fel. A főváros primőr zöldség- és gyümölcsellátásában Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Bé­kés megyék kistermelőinek számottevő szerepe van. Pest megye kistermelői összesen 700 ezer négyzetméteren fog­lalkoznak fóliás zöldséghajta- tással. Az így előállított zöld­ség, a primőr, s a gyümölcs mintegy 95 százaléka Buda­pestre kerül. Testvériesen megosztva A Pest megyei Zöldért Vál­lalat is kiveszi a részét a fő­város ellátásából. Elsősorban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom