Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
1978. NOVEMBER 1., SZERDA ’xJ&latt Folytatódik jogrendszerünk tervszerű megújítása Dr, Markéi® Imre tájékoztatója — Megújulóban jogrendszerünk. Társadalmunk' életének minden területére kiterjedő alapvető szabályok sok éves reformmunkálatait a XII. pártkongresszusig befejezzük. Immár a második ötéves jogalkotási terv teljesítése szolgálja a célt, hogy jogunkat fokozatosan hozzáigazítsuk a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeihez — mondotta dr. Markója Imre igazságügyminiszter kedden a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón. Várko- nyi Péter államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének bevezető szavai után az igazságügyminiszter részletesen szólt az időszerű jogalkotási és jogalkalmazási , feladatokról. Befejezéséhez közeledik az Igazságügyi jogszabályok korszerűsítése. A társadalmi erkölcs és tudat fejlődésének, a bűnözés jelenlegi helyzetének és várható alakulásának alapos elemzése előzte meg az új BTK tervezetének előkészítését, annak érdekében, hogy jobb összhangot teremtsünk az utóbbi másfél évtizedben megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok és büntetőjogi védelmük között. így lesz az új Büntetőjogi Kódex hatékonyabb és korszerűbb eszköztára a bűnözés elleni küzdelemnek. A tervezetet rövidesen megvitatja az ország- gyűlés jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága, majd várhatóan decemberben terjesztik az országgyűlés elé. Küszöbön áll a szabálysértésekről szóló 1988. évi I. törvény módosítása is, hiszen jó néhány, jelenleg bírósági útra tartozó kisebb jogszegést minősítenek majd szabálysértéssé. Várhatóan jövőre az országgyűlés elé kerül a nemzetközi magánjog átfogó szabályait tartalmazó első kódex. E törvény régi hiányt pótol, hiszen az idevonatkozó szabályokat bírósági eljárási jogunkon és néhány családjogi rendelkezésünkön kívül csak két- és többoldalú jogsegélyegyezményekben találhatjuk meg. A döntéseket ugyanakkor nehezíti, hogy mindmáig nem alakult ki egységes jog- gyakorlat a nemzetközi magánjog körében. Az új törvény — amelynek megalkotását a nemzetközi munkamegosztás és az idegenforgalom fejlődése is sürgeti — pontos iránytűt ad bíróságaink kezébe minden olyan jogvita eldöntéséhez, amelyben valamilyen „külföldi elem” merül fel. Az Igazságügyi Minisztérium — amelynek fontos feladata az alacsonyabb szintű jogalkotás összehangolása, a hatályos joganyag rendezésének előmozdítása — további erőfeszítéseket tesz a jogszabályi „túltermelés” visszaszorítására. Az igazságügyminiszter elmondta: napjainkban is gond, hogy a kelleténél gyakrabban változnak az alacsonyabb szintű jogi normák, s nem mindig kellően átgondolt az újraszabályozás, a módosítás. Jóllehet, a gazdasági élet megszervezésében, irányításában, csakúgy, mint az élet más területének szabályozásában rendkívül fontos szerepet játszik a jog, a célok elérésének mégsem ez az egyetlen, és nem is az elsődleges eszköze. A gazdasági jogalkotás időszerű feladatairól szólva Markója Imre kiemelte: a gazdálkodó szervezetek csak akkor tudnak átgondolt, hosszabb távra is szóló fejlesztéseket megvalósítani, kiegyensúlyozott munkát végezni, ha számíthatnak a szabályozók tartósságára. Ezért a gazdaság- irányítás területén is a , jogi szabályozás stabilitására kell törekedni, még akkor is, ha e stabilitás csak viszonylagos lehet — tekintettel az ötéves népgazdasági tervekre és a gazdasági élet változásaira. A minisztérium folyamatosan elemzi az igazságügyi szervezetek fejlesztésének, korszerűsítésének kérdéseit, a bírósági hatáskör és egyéb tényezők alakulását. Kiemelkedően jónak ítélhető a bírósági munka törvényességi színvonala. Tavaly több mint 1 millió 100 ezer peres és nem peres ügy várt döntésre. Az esetek 80—83 százalékában az érdekeltek belenyugodtak az első fokon hozott ítéletbe, a fellebbezések folytán tárgyalt ügyek 40 százalékában pedig a másodfokú bíróság helyben hagyta az alacsonyabb szintű joghatóság határozatát. Ami a perek gyors lezárását illeti, a büntetőügyek és a gazdasági perek 80 százalékát sikerült három hónapon belül elbírálni. Bizonyos eljárásokban — így egyes polgári és családjogi perekben — a bíró azonban nem tud dönteni a szakértő véleménye nélkül: jórészt ennek tudható be, hogy e körben az ügyek 60 százalékát csak több hónapos tárgyalási sorozat után sikerült megnyugtatóan rendezni. Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy további feladat a jogpolitikai irányelvek hatékonyabb érvényesítése, majd végezetül megjegyezte, hogy az ítélkező testületek munkájának eredményesebbé tétele érdekében a minisztérium foglalkozik működésük feltételeinek javításával is, így többek között a bíróságok szervezetének további korszerűsítésével. Helyi önállóság felelősséggel Eredményes népfrontmunka Pest m egye községeiben Két esztendeje — a népfrontbizottságok újjáválasztá- sa óta — Pest megyében is kedvezőbben alakultak a népfrontmunka személyi feltételei, ugyanakkor a járási bizottságok megszűnésével növekedett a helyi testületek önállósága. Nagyobb lett azonban a felelősség is: a települések gazdasági és társadalmi fejlődése meggyorsult, élénkebbé vált a lakosság közéleti érdeklődése, annak kielégítésében a népfrontnak mindenütt egyre jelentősebb részt kell vállalnia. Meghatározó sajátosságok A feladatok lényegében azonosak, bármilyen településről legyen szó, különbségek csak a mindenkori helyi sajátosságokból adódnak. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága rendre megvizsgálta a különböző településformák népfrontmunkáját, a módszereket, eredményeket és a fejlődés lehetőségeit. A városok, nagyközségek, társközségek, tanyás települések vizsgálatát követően legutóbb az önálló községekről szóló beszámoló került a népfront megyei elnöksége elé. A megye 56 önálló községében differenciálódik talán legjobban a mozgalmi munka — a helyi sajátosságok következtében. Egyrészt igen nagy a különbség az egyes községek lakosságának számát tekintve: Lóréven például mindössze 371 ember él, Szigethalom ugyanakkor 8 ezer 450 lelket számlál. Másrészt igen szerteágazó feladatok adódnak az agglomerációs övezet községeiben, a bejáró dolgozók, illetve a hétvégi házak üdülői miatt, sokféle igényt kell egyeztetni, változatos módszerekkel. Ismét más munkát követelnek azok a községek, melyekben kevés termelőüzem van, korlátozottak az elhelyezkedés lehetőségei. Közös feladatok A járási bizottságok megszűnésével több község nép- fronttestülete érezte úgy, hogy magára maradt, nem tartozik sehová. Időbe telt, míg élni kezdtek az önállósággal. Azóta kialakultak a jó kapcsolatok a községi tanácsokkal, pártvezetőségekkel, társadalmi és tömegszervezetekkel, közösen határozzák meg a feladatokat, együttesen valósítják meg a községpolitikai célokat. Van azonban olyan község, melyben — úgy tűnik — még nem talált magára a népfront. Galgahé- vízsn például az elnökség nem tudta összehívni a bizottságot az idén, Pilisszántón ez évben nem tartottak testületi ülést. És ez nem statisztikai szemtot még Vix alezredes budapesti tevékenysége sem volt képes egészen 1919. március 21-ig megállítani... Ez a szemtanúk szerint brutális és korlátolt, ellenforradalmár körökkel barátkozó katona adta át a magyar kormánynak .az újabb területek kiürítését és más, főként anyagi jellegű követelések teljesítését elrendelő jegyzéketek ö volt az egyetlen kapocs Magyarország és az antant között, mivel az újonnan szerveződő magyar külpolitikának Párizsba való meghívás hiányában más lehetősége nem volt. Azonban volt más lehetősége, helyesebben lett volna más lehetősége — egyéb irányban: a szociális forradalom, egy újfajta külpolitikai orientáció, Moszkva irányában. Annál is inkább, mert Szovjet-Oroszország kezdettől természetes szövetségesének tekintette a forradalmi Magyarországot. Ne feledjük: 1917 után Európában nemcsak élesedett az osztályharc, hanem sok helyütt fellobbant a társadalmi, a proletárforradalmak tüze. Az ugyan természetes volt, hogy a wilsonizmus mellett magát elkötelezett magyar kormányzat nem választhatta a lenini megoldást, legfeljebb addigi orientációjának sikertelensége láttán passzivitásba vonulhatott, a kivárás álláspontjára helyezkedhetett, sodortathatta magát az eseményekkel. Ezen túl pedig felismerhette — annak ellenére, hogy elhárítani igyekezett — azt a kikerülhetetlen fejlődést, azt az egyetlen kiutat, amely a párizsi spekulációk és adásvételi ügyletek eredménye lehetett: egy vörös Kelet-Euró- pát, egy bolsevizálódott Magyarországot. A kommunisták erősödő propagandája, amely a dolgozók internacionalista összefogását, imperialistaellenes szövetségét hirdette, széles, nem proletár rétegek szemében is a nemzeti tragédiából kivezető utat jelentette. A kormány és maga Károlyi is felismerte ezt, amikor igyekezett figyelmeztetni az antantot, hogy magyarországi politikája melegágya a bolseviz- musnak. A kiút Süket fülekre talált. A párizsi konferencia folytatva a békeelőkészítés munkáját, a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva kidolgozta a Vix-jegyzéic néven ismert iratot, amely eldöntötte a polgápontból jelent hiányosságot. Nem az a baj, hogy a munkatervben nem pipálták ki, megtartották-e az ülést. A hiba sokkal nagyobb: ezekben a községekben hiányzik a társadalomépítés egyik kötőanyaga, a valódi népfrontmunka, melynek célja lenne a lakosság politikai, cselekvési egységének formálása, szervezése, mozgósítás a közös munkákra, bátorítás, ösztönzés a szocialista demokrácia gyakorlására, Kedvező összkép Az összkép azonban mégis kedvező. A legtöbb községben folyamatos és eredményes a népfronttestületek tevékenysége. Az általános feladatokon kívül Kocséron, Nyársapáton, Törteién foglalkoztak például a tanyai lakosság köz- művelődésének lehetőségeivel, Alsónémediben és Bugyi községben olvasótáborok szervezésével, Erdőkertesen megtárgyalták az MSZMP Központi Bizottságának év közben megjelent határozataiból adódó helyi népfronttennivalókat. Megszervezték a szülők akadémiáját Dányban, Kosdon, Pilisszentmártonban és Verse- gen, a politikai vitakörök sorozatát Szentmártonkátán, Újszilváson, Csömörön. A nőbizottság Perbálon például havonta ülésezik, szervezi a TIT egészségügyi, jogi előadásait, a varrótanfolyamokat, a kirándulásokat. A községek többségében évente többször is beszámoltatják a pártvezetőségek a népfronttestületekben dolgozó kommunistákat. A beszámoltatás azonban csak olyan helyeken ösztönző igazán, ahol munkájuk elemzése közben levonják a megfelelő konkrét következtetéseket, s meghatározzák a feladatokat is. B. I. Koszorúzás az Astoriánál A polgári demokratikus forradalom 60. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden Budapesten az Astoria Szálló falán elhelyezett emléktáblánál, amely a forradalom Nemzeti Tanácsának egykori működési helyét jelöli. A Hazafias Népfront budapesti bizottságának képviseletében Kristó Nagy István és Csatő László alelnökök, a fővárosi tanács nevében Stadinger István elnökhelyettes és Domká Tibor, a fővárosi tanács párt- bizottságának titkára koszorúzott. Koszorút helyeztek el az V. kerületi párt- és KISZ. bizottság, a tanács és a nép- frontbizottság képviseletében is. ri demokratikus Magyar Nép- köztársaság sorsát, és közvetlen előidézője volt a Tanács- köztársaság kikiáltásának. A jegyzék súlyos feltételeit a rendszer képtelen volt vállalni. Minden összeomlott. Az illúziók kergetése, a szerencsétlen kísérlet a területi integritáshoz való ragaszkodás és az antant előtti behódolás politikájának összekapcsolására, külpolitikai megfelelője volt az osztály ellentétek kibé- kítésével kísérletező belpolitikának. A csődtömegből legalábbis a polgári demokrácia számára nem volt kivezető út. Magának a népnek kellett döntenie. Hogyan is mondta Lenin Magyarországról szólva 1919. március 23-án a bolsevik párt VIII. kongresszusán? A legradikálisabb, a legdemokratikusabb, megalkuvó burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság idején, amikor a háborúban kimerült országot újabb háború fenyegeti, a tanácshatalom történelmi szükségszerűség, beismerte, hogy az ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a tanácshatalom, mint a proletariátus diktatúrája. Derer Miklós Vége Gyermek- és ifjúságvédelem Társadalmi pártfogókat keresnek Tegnap Pomázon, a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben tartotta értekezletét a Pest megyei Tanács gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsága. Gyermekek s felnőttek százait érintő témákról J társadalmi méretűvé tétele te- hangzott el beszámoló; a hát a legfőbb feladat a gyér- nagykátai járásban végzett j mek- és ifjúságvédelemben a sokoldalú, fiatalokat védő-nevelő munkáról, s a megyei intézet tevékenységéről. Tankötelezettség, lemaradással — A járásunkban folytatott gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység az ingázók nagy száma, a külterületen, tanyákon élők s a cigány lakosság magas aránya miatt fokozott következetességet és tervszerűséget igényel — kezdte a nagykátai járás tapasztalatait összegző beszámolóját a járási hivatal elnöke, Keszi József, s így folytatta : — Gondjainkat csak súlyosbítja a tantermek hiánya. Valóban: a gyermekek elhelyezési problémái idővel nevelési gondot szülnek. így például csak két nagyközségben, Tápiószelén és Nagykátán fogadnak összesen 120 bölcső- dést, pedig az igénylők száma jóval nagyobb lenne. Hasonlóan alakul a helyzet óvodaügyben is: 119 százalékos az óvodák kihasználtsága, s még így sem tudnak mindenkit fölvenni. Csupán ebben az esztendőben 225-tel több gyermeket fogadhattak, az óvodák, mint tavaly, összesen csaknem kétezret. S akik kimaradtak, nem mindany- nyian vettek részt„ az iskolaelőkészítő foglalkozásokon. Ebből adódik, hogy az általános iskolát az első osztályosok több mint egytizede hiányos felkészültséggel, hátrányos helyzetben, gyakran túlkorosként kezdi. Ilyen és hasonló okokra vezethető vissza, hogy a tankötelezettségi törvénynek itt kevésbé sikerül érvényt szerezni, mint a megye más területein. Bár az óvodákban, iskolai napközikben a felvételkor előnyben részesítik a hátrányos helyzetűeket, gyakorta „végigbukdácsolják” az iskolaéveket, .s évet veszítenek, mert még a javító- és osztályozóvizsgákra sem tudnak felkészülni kellőképpen. A szülők nevelése, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek segítésének nagykátai járás településein, A tanácsok az elmúlt esz. tendőben 491 veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván, s 686 határozatot hoztak ügyük- ben. Hatvankét család 170 gyermeke kapott rendszeres nevelési segélyt, 15 alkalom- mai pedig az alkoholista szülők kötelező kórházi elvonókúráját voltak kénytelenek javasolni. A járásban nevelőszülők gondoskodnak 240 állami gondozott gyermekről, s a veszélyeztető környezet felderítésére, az okok megszüntetésére — azaz az állami gondozásba vétel megelőzésére — 27 féle védő- és óvóintézkedés közül választják ki a megfelelőt a gyámhatóságok. Az elmúlt esztendőben 29 fiatalkorú követett el bűncselekményt a nagykátai járásban, s a pártfogókon kívül több társadalmi szerv is segíti a fiatalkorú bűnözők utógondozását, munkába helyezését. Állami gondozottak — A Pest megyei Gyermek - és Ifjúságvédő Intézet átmeneti otthont nyújt az állami gondozottaknak, színhelye pedagógiai és pszichológiai vizsgálatuknak, gondoskodik a gyermekek elhelyezéséről más intézetekben vagy nevelőszüTélváró csizmák A PEMÜ ceglédi cipőgyárában idén már 38-as méretben is készítenek leánycsizmákat. Télre 45 ezer párat gyártanak. A szár műanyagból, a talprész bőrből, formatalppal készül. Bozsán Péter felvétele löknél, s irányítja a hivatásos pártfogók munkáját. Emellett gondoskodik az állami gondozottakat nevelők továbbképzéséről, s összehangolja tevékenységüket — mondotta dr. Simon Lajos, a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója. E bonyolult feladatok megoldása során különös figyelmet szentelnek a család nélkül maradt vagy korábban veszélyeztetett körülmények között élt állami gondozottak nevelésének. Jelenleg mintegy 3100 az állami gondozott fiatalok száma Pest megyében, s nemcsak a nevelőotthonokban vigyázzák fejlődésüket, hanem 594 nevelőszülő gondoskodik 994 gyermekről. Rendszeres nevelési segélyben részesül 1409 gyermek, pénzben vagy természetbeni juttatásban, kap ruhát, tanszert. Csupán az idén augusztus végéig 30 gyermeket fogadtak örökbe közülük, s ők már új családra találtak. Több mint 40 azoknak a szocialista brigádoknak, kollektíváknak a száma, amelyek rendszeres kapcsolatot tartanak az állami gondozott gyermekekkel, elviszik őket közös kirándulásaikra, együtt ünnepük a születésnapokat, s egy-egy hét végére a brigádtagok családjainál vendégeskedhetnek a gyerekek. A megyei intézet gondja kissé hasonlatos a nagykátai járás problémájához: fiatal nevelőszülőket, az állami gondozottak támogatásához társadalmi pártfogókat keresnek, hogy a gyermekek töretlenül fejlődhessenek bölcsődés koruktól felnőtté válásukig, az érettségi vizsga letételéig, a munkába állásig. V. G. P.
