Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

Munkaköpenyek Mogyoródról Az idén 15 ezer rövid- és hosszúujjű munkaköpenyt varr­nak meg a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ mogyoródi üzemében. A tizenhárom tagú Habselyem bronzkoszorús szocialista bri­gád naponta nyolcvan-száz köpenyt állít össze. Képünkön: Bizalommal, felelősséggel Megkezdődik a póimamaszolgálat Szombatra, vasárnapra is kérhető V. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1978. NOVEMBER 18., SZOMBAT Szécsényi Nándorné, a köpenyek gallérját varrja fel. üsi; Űjabb helyiséggel gyarapodott a varroda. Az átalakított világos műhelyben Kalász Julianna, Kárpáti Mátyásné, Vigh Borbála és Juhász Béláné dolgoznak. Barcza Zsolt felvételei Veresegyházi hírek Novembertől a korábbinál több lap olvasható a művelő­dési központ előterében. A Lapkiadó Vállalat 1979 végéig tizenöt napi- és hetilapot, va­lamint folyóiratot küld díj­mentesen. ★ A sertéstenyésztők klubja tagjainak kezdeményezésére betanítottmunkás-képesítést adó tanfolyamot rendeznek a Péceli Szakmunkásképző Inté­zettel közösen. A 310 órás kurzus előadói a klub össze­jövetelein eddig is sokat sze­repelt állatorvosok és a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanárai. A tanfolyam vé­gén a hallgatók állami vizs­gabizottság előtt számolnak be ismereteikről. A továbbtanu­lásra is jogosító tanfolyamra eddig tizenöten jelentkeztek. ★ December első vasárnapjára a művelődési központ kis­csoportjainak vezetőit és tag­jait hívta meg eszmecserére az intézmény vezetősége. A csoportok közös délutánján a jelenről és a jövőről cserélnek eszmét, valamint részleteket mutatnak be a megyei mód­szertani napon látottakból. Alapos, majd egy évig tar­tó előkészítés után kezahette meg működését a városi póí- mamaszolgálat. Dunaújvárosi és kecskeméti példák nyomán a családi és társadalmi szer­tartásokat rendező iroda ve­zetőjének, Szigeti Péternek a kezdeményezésére 1977 végén kezdték meg a szervezést. Mindenekelőtt tetemes meny- nyiségű kérdőívet küldtek szét a kismamáknak, melyekben a többi között azt tudakolták, helyesnek tartják-e a pótma­maszolgálatot, igénybe ven­nék-e, s mekkora összeget éreznek méltányosnak ésmeg- flzethetőnek a gyerekek fel­ügyeletéért. Egy sem jelentkezett ötszáz lap érkezett vissza, valamennyi akkurátusán ki­töltve, a válaszolók túlnyomó többsége, nyolcvanöt-kilenc­venöt százaléka kívánatosnak tartja a szolgálatot. A helyes­lők legtöbbje igénybe is ven­né. Nem érdektelen megemlí­teni, milyen alkalmakkor kér­nének pótmamát. Általában ha valamilyen kulturális ese­ményre mennének, színházba, moziba, operába, avagy olya­nok, akik esti iskolába járnak. Akadt extrém óhaj. -is; .szil­veszterkor jöjjön a pótmama. Felbukkant az ellenkező vég­let Is. Valaki azzal vetette el a tervet, aki igazán áldozatot vállal a gyermekéért, mindig tatól megoldást, nem bízza idegenre. Kik is azok az idegenek, akik vállalják, hogy esténként felügyeljenek mások gyerekei­re. A kérdőív azt is tudakolta, a szülők kiket látnának szíve­sen Elsősorban amúgy is ki­csinyekkel foglalkozókat, mondhatni szakembereket, te­hát óvónőidet vagy pedig óvó­nőképzősöket. Az utóbbi cso­portból végül is egy sem je­lentkezett; érthető, fiatal lá­nyokról van szó, ők nem szí­vesen töltik estéiket ilyen munkával. Két-három nappal előbb Húszán jelentkeztek, óvó­nők, gondozónőik, gyógyszer­tári dolgozó. Javarészük fia­tal, de akad nyugdíjas is. Jól­lehet, szakképzett gyermek- gondozókról van szó, a gondos szervezők szükségesnek tar­tották felkészítésüket a vár­ható feladatokra. Szathmáry Elek gyermekgyógyász és La­katos Tiborné városi vezető védőnő tartott egy-egy elő­adást a leendő pótmamáknak. Mikor, hogyan és ki kérhet pótmamát? Fél és tíz év kö­zötti gyerekek felügyeletét vállalják, délután négy-öt órá­tól éjfélig. Az első két órára, amit mindenképpen ki kell fi­zetni, 35 forint a díj, minden továbbira 15 forint. Ha egynél több gyerekre kell vigyázni, további húsz forint fizetendő. Egyébként a kérdőíveken az ellenszolgáltatásra is kértek javaslatot, a válaszolók tíz és húsz forint között tartották el­fogadhatónak az óradíjat. Je­fartäsokat rendező "irodában lehet, 2—3 nappal előbb. A szolgáltatás szombatra és va­sárnapra is kérhető, Gödöllő egész területére. Pest megyében először Fiatal gyerekes házaspárok­nak, ha nincs kire hagyni a kicsit egy-egy estére, nagyon jó dolog ez az új szolgáltatás. Hangsúlyozni kell azonban a felelősséget. Szülőét és pót­mamáét egyaránt Csak egész­séges és olyan gyerekhez hív­janak pótmamát, aki nem túl­ságosan félénk, könnyebben barátkozik össze idegen em­berekkel Ami ennél is fonto­sabb, a bizalom. Csak az fo­gadjon lakásába pótmamát, aki szemernyit sem kételkedik abban, hogy az a lehető leg­jobban ellátja és vigyáz gyer­mekére. Természetesen sok múlik a pótmamán, fellépésén, viselkedésén, s azon, milyen kellemes emlékeket hagv a gyermekben. Reméljük, a me­gye első pótmamaszolgálata beválik, s könnyít azoknak a helyzetén, akik nagymama, nagypapa nélkül nevelik gyer­meküket, s azokban az évek­ben is szeretnének művelődni, szórakozni, tanulni, amikor még nem hagyhatják egyedül gyermeküket. *. Városi kispályás bajnokság A HTÜ első veresége Befejezték a II. osztályú csapatok Befejeződött a városi kis­pályás labdarúgó-bajnokság őszi idénye a II. osztályban is. A szövetségi napon sem Újjáválasztás előtt Lakóbizottságok a közösségért A szocialista lakóközösségi mozgalom gödöllői sajátosság. A tanácstagi körzetek négy­szögei hivatottak arra, hogy a lakosság ügyes-bajos dolgait intézzék, s megvalósítsanak valamit a lassan . kibontakozó önigazgatásból. A Hazafias Népfront városi bizottságának legutóbbi elnökségi ülésén az elmúlt négy év eseményeiről, munkájáról volt szó. A testü­let ezúttal elsősorban a lakó­bizottságokról tanácskozott. Szabályozó rendelet A városi lakóbizottsági el­nökség tagja, Tóman Gusztáv beszámolt arról, hogy a négy évben többször újították meg a lakóbizottságokat, amelyek 1974-ben alakultak meg. A bi­zottságok megválasztása után kevéssel csatlakoztak hozzá­juk a körzeti pártmegbízottak, a Hazafias Népfront képvise­lői. A négyszögekbe a körzeti tanácstagok is beletartoznak, s újabban azon vannak a szer­vezők, hogv a fiatalok képvi­selői, a KISZ-esek is vegyék ki részüket a munkából. Ma már 40 körzetben tevékenyke­dik KISZ- összek ö tő. , Legutóbb tavaly egészültek ki úi tagokkal a lakóbizottsá­gi elnökségek is. Sajnos, az elmúlt időszakiban nem volt vezetője, így tevékenysége is elmaradt a kívánttól A lakóbizottságok feladata­it, kötelességeit és jogait ta­nácsrendeletben is szabályoz­ták, amit valamennyi tanács­tag, lakóbizottsági elnök, párt­ós népfrontmegbízott kézhez kapott. Tekintsünk most bele a rendeletbe: milyen feladatok hárulnak a bizottságokra? A társadalmi bizottságok el­sősorban a tanácstagok mun­káját segítik azzal, hogy tájé­koztatják a lakókörzetek gond­jairól, s egyben szervezik is a lakókat a közös megmozdulá­sokra. A társadalmi mun.Ha- akciók bizonyítják leginkább, hogy hatásos agitációval, pél­damutatással mozgósíthatók a lakók a szúkebb környezetnek és a város egészének egyaránt hasznos teendőkre. 1972-ben a városban mindössze 300 ezer forint, értékű társadalmi mun­kát könwelhettünk el, tavaly ez az összeg 20 millió forint volt. Közömbösség ? A lakóbizottságok szervezik a tanácstagi beszámolókat, a nemzeti ünnepek megemléke­zéseire mozgósítják a lakó­kat. A bizottságok rendezik a minden évben áprilisban szo­kásos köztisztasági napokat. Különös figyelmet szentelnek a házirendek, a szocialista együttélési szabályok betarta­tására. A rászoruló gyermeke­ket, öregeket segítik, értesítik a tanácsot, ha intézkedésekre van szükség. Természetesen a lakóbizottságok egyik legfon­tosabb feladata a választások körüli szervező munka. A lakóbizottságok tevé­kenységét a hamarosan újjá­alakuló és vezetőt választó el­nökség az eddig szerzett ta­pasztalatok birtokában min­den bizonnyal hatásosabban tudja majd irányítani. Erre azért is szükség van, mert csak példamutató és eredmé­nyes munkával lehet új híve­ket toborozni a szocialista la­kóközösségi mozgalomnak. Éppen a népfrontelnökség ülésén számoltak be arról a testület tagjai, hogy a lakóte­lepeken nagyon nehéz bevonni az embereket a közös tevé­kenységbe. Az elnökség egye­lőre tanácstalan, hiszen éppen az új, széo környezetben la­kók kapták a legtöbb támo­gatást a nagyobb, a városi kö­zösségtől, s ezért joggal vár­hatnánk, hogy most aktívab­bak, segítőkészebbek legve- nek. Vagv éppen az a baj, hogy elérték, amit szerettek vo’na. s most már csak a sze­mélyes dolgaik kötik le őket, feledve a közösséggel szembe­ni kötelességeket? Terv, évenként Gond az is, hogy a lakókör­zetekben mindenütt akadnak olyan emberek, családok, akik rendszeresen szembehelyez­kednek a közösségek normái­val, megsértik a szocialista együttélés szabályait, s rossz példájukkal bomlasztják a ne­hezen kialakított együttműkö­dést. A lakóbizottsáigok fel­adata, hogy erélyes felszólítá­sokkal, ha kell, a szabálysérté­si hatóság segítségét kérve rendet teremtsenek. Jövőre ismét több feladat vár a lakóbizottságokra. A ta­nácstagok még novemberben felmérik a járda- és útépítés igényeit, illetve azt, hogy me­lyik körzetben mennyi társa­dalmi munkát vállalnak a la­kók. A városi tanács műszaki osztálya is megvizsgálja a helyzetet, s a két felmérést egyeztetve évenkénti tervet készítenek 1985-ig, amikor el szeretnék érni, hogy a gyalog­utak 80 százaléka kemény bur­kolatú legyen a városban. Fi­gyelembe veszik a fejlesztési lehetőségeket, s tekintettel lesznek a fontossági sorrendre is. Jövőre leiár a lakóbizottsá­gok első ötéves ciklusa, s az úi választásokkal együtt meg­alakítjuk a lakób'zott.ságokat az OTP-öröklakások körében is. A mozgalom szervezői ezt remélik, hogv ezzel is erősö­dik a város közössége. G. Z. sokan voltak, s azok sem húzták az időt. Az utolsó for­duló meglepetését az István köziek szolgáltatták a HTÜ legyőzésével. Ez ugyan a HTÜ őszi bajnokságát nem veszélyeztette, csak a veret­lenségtől fosztották meg Őket. Neuhaus János, a HTÜ inté­zője hálátlansággal vádolta az István köziek képviselőjét, Egyed Mátyást, arra célozva, hogy tavasszal hálót és más felszerelést adtak kölcsön ne­kik. A HTÜ alapos gólokat kapott ezen a mérkőzésen, mindhármat az alapvonalról rúgták hálójukba. A Ganz SzB-pek ismét ki­jött a lépés és egy tucat gól­lal terhelte meg a szilasmen- tiek kapuját. A Vegyesipari Szövetkezet csapata a bajnok­ság végére lendült bele, a második helyet szerezte meg. A táblázat igen szoros, a má­sodik és kilencedik helyezettet mindössze három pont vá­lasztja el. A városi kispályás bajnokság őszi idényének végére tehát nem maradt sem veretlen, sem nyeretlen csapat. Eredmények: Pedagógus­Vegyesipari Szövetkezet 2—8, István köz—HTÜ 3—1, Ganz SzB—Szilasmenti 12—1, Járá­si Hivatal—Elektromos 2—4, Ganz—Vadgazdaság 5—i, Vá­rosgazdálkodás—KKMV 4—1. A II. osztályúak őszi vég­eredménye: 1. HTÜ 12 9 2 1 36-16 20 2. Vegyip. Sz. 12 6 3 3 43-21 15 3. MÉMMI 12 7 1 4 52-33 15 4. Vadgazd. 12 6 2 4 30-31 14 5. Szilasmenti 12 7 — 5 35-39 14 6. Elektromos 12 6 2 4 32-38 14 7. Ganz SzB 12 6 1 5 59-30 13 8. Jár. Hív. 12 5 3 4 42-38 12 9. István köz 12 6 — 6 32-24 12 10. Pedagógus 12 4 1 7 38-41 9 H. Városgazd. 12 3 1 8 28-50 7 12. KKMV 12 2 2 8 17-38 6 13. Ganz 12 2 — 10 23-48 4 Cs. J. Szombati jegyzet Kaláka A kaláka közös, önzetle­nül végzett munkát jelent, sőt tágabb értelemben en­nél többet. A puszta mun­kálkodáson kívül mást is kifejez: az együttes erőfe­szítések örömét, a fáradsá­gos munkát megkönnyítő közösségi élményt. A magyarság régi szava a kaláka, jóllehet, ma tar­talmát más szóval is kife­jezzük. Az pedig, hogy manapság újra többször használjuk, szintén nem véletlen. Mint ahogy az sem, hogy számtalanszor ütközünk bele ellenkezőjé­be is, amire már nem na­gyon találhatunk hasonló, tömör kifejezést. De ha arról hallunk, olvasunk, hogy ki-ki csak a saját dolgával törődik, hogy a közösségi örömök helyett magányos passzióknak hó­dol, hogy a társkeresés he­lyett inkább befelé fordul, hogy a közügyeket mellőz­ve, egyéni, s a többiektől idegen boldogulása útját egyengeti, akkor éppen er­ről van szó. A kalákaszel­lem sulbadobásáról. Pedig ugyancsak ápolan­dó, féltenivaló értékünk fo­rog veszélyben. Hogy pon­tosan hol s mikor, azt ne­héz lenne pontokba foglal­ni. Egyszerűbb hát, ha olyan eseteket idézünk, amik erősítik, védik, új élettel táplálják jó szoká­sunkat. Nemrégiben Kartalon jártam az új áruház avatá­sán. A szép üzlet felépíté­sében is segített a falu ap- raja-nagyja. De a kaláka mégsem erről jutott eszem­be. A községen átvezető or­szágút, a főút mentén, de beljebb is, csupa új, hatal­mas ' ház magasodik vagy épül. Az ember már-már irigykedve megy végig ár­nyékukban: ejnye, de jól megy az ittenieknek. Nem is hagytam szó nélkül a dolgot, s megkérdeztem a tanácselnököt: mitől ilyen gazdag a falujuk. Milyen választ vártam? Hogy telik a háztájiból, hogy erősödik a téesz, hogy az asszonyok a földet mű­velik, a férfiak meg az iparba járnak dolgozni. De a tanácselnök nem ezt mondta, pedig ebben is van igazság, hiszen a szö­vetkezet valóban kezd talpraállni, sokan járnak be a fővárosba dolgozni, s a háztájik termése is gaz­dagon fizet, ö mégis egy dolognak tulajdonította a gyarapodást, a kalákának. Annak, hogy egy-egy ro­konság, egy-egy széles is­meretségi kör összefog, s ha már van elegendő pénz az építési anyagokra, nincs gond: összeállnak, s egy­két hét végén felhúzzák az épületeket. Közös munká­val. Sajátos községi takaré­kosság, befektetés ez. Ki­ki kölcsön adja erejét, s ha kell, tömegestől kapja vissza. Érthető hát, hogy közös az öröm is, a jó ér­zés is. Így persze könnyű, gon­dolhatná az ember, pedig mekkorát téved. Hiszen ahány házat látni, annyi­szor sok hét végéről vagy pihenőnapról van szó. S ha összeadnánk valameny- nyit, bizony nem sok he­nyélésre való idő maradna. S nemcsak Kartalon ta­pasztalhatjuk a kaláka szellemét, így van ez a já­rás többi községében is. Legalábbis Hévízgyörkön járva, hasonló jut az em­ber fülébe. Sőt: mutattak ott nekem egy házat, ez sem kisebb, mint a többi, vagy tán még nagyobb is, ami nem kalákában ké­szült. Ez volt az első, mondták, s az emberek furcsálkozva állnak előtte. Nem így szokták meg. Hogy kinek van igaza? Annak, aki saját és mások együttes munkája gyümöl­cseként jut új, jobb, szebb otthonhoz, vagy annak, akinek van elég pénze, hogy saját mestert fogad­jon? Nem igazság kérdése ez. de nem is csak c pénzé, a tehetősségé. Egy bizo­nyos, ezen a vidéken nincs még veszélyben a kaláka szelleme. Gáti Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom