Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

VAC! HAP LŐ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA * A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1978. NOVEMBER 18., SZOMBAT Dolgozik a nyiróbrigád * Juhtenyésztés — társulásban Szakosodnak, kostelepet létesítenek Mostanában sok szó esik az együttműködésről, amit a me­zőgazdaságban termelő üze­mek forgalmazó vállalatok­kal, szövetkezetekkel, szakmai irányító szervezetekkel, sok esetben tudományos intézete­ket is bevonva, közös céljaik sikeres elérése érdekében ala­kítanak ki. A termelésben lét­rejött szakosodás, a gazdálko­dás színvonalának emelése szükségessé tette a munka- megosztáson alapuló együtt­működést, az üzemek közötti kooperáció fontos gazdaság- politikai kérdéssé vált. A felismerés A váci járás természeti , adottságai az országos, de a megyei átlagtól is eltérnek. A mezőgazdasági üzemek a szó- ] kásosnál rosszabb körülmé­nyek között dolgoznak. A szükségszerűség, az egymásra utaltság vezette a szövetkeze­tek párt- és gazdasági veze­tőit arra a felismerésre, hogy a termelés legkülönbözőbb te­rületein kialakított együttmű­ködések által, az átlagosnál nagyobb jövedelmezőséget ér­hetnek el. Az előző évek során a nö­vény- és gyümölcstermesztés­ben, az állattenyésztésben, a gépi munkák szervezésében alakítottak ki eredményes együttműködést. Ilyen az idén, az év elején létrehozott juh­tenyésztést társulás is. Az összes termelőszövetke­zet és az Alagi Állami Tan­gazdaság számottevő rét- és ■ legelőterülettel rendelkezik, s e területek többsége leginkább juhlegelőként hasznosítható. Hogy mindeddig alig ötezer anyajuh volt szaporulatával járásunkban, az mindenek­előtt az alacsony felvásárlási áraknak, az állami támogatás hiányának következménye. Pe­dig a terület az állomány többszörösét képes eltartani, jól beilleszkedve egy-egy gaz­daság termelési struktúrájába. A kezdet A kedvezően megváltozott közgazdasági környezet hatá­sára, a nagyüzemek már az ötödik ötéves terv kezdetén, mint ígéretes ágazatot, neki­láttak a juhászat fejlesztésé­nek, a tervidőszak végére az állomány megduplázását ter­vezték. Akkor született meg az együttműködés gondolata, amit a már akkor gyümölcsö­zően működő szarvasmarha­tenyésztő gazdaságok mintájá­ra kívántak megvalósítani. Alapos előkészítés után, a múlt év végére az együttmű­ködés feltételei megteremtőd­tek, és a közös munkát meg­kezdhették. A juhtenyésztő társulás gesztora az Alagi Állami Tan­gazdaság, tagjai a püspökhat­vani, a gödi. a szobi, a letké- si, a kosdi és a bernecebaráti termelőszövetkezet. Az év fo­lyamán csatlakozott az együtt­működéshez a perőcsénifi szö­vetkezet Is, következésképp valamennyi juhtartó gazdaság munkáját a társulás integrál­ja. A jelen A legutóbb megtartott tár­sasági ülésen Göndöcs Lajos, a gesztor állami gazdaság igazgatója és Várnagy Béla, Olvasói fórum Akadályozzuk meg a rongálást Pár hete a Radnóti Színpad színészei vijték el rossz hírün­ket a váci előadásukon támadt botrány miatt, legutóbb pedig a budapesti iskolájc igazgatói munkaközössége alkotott igen rossz véleményt rólunk, ami­kor a Maulbertsch freskók megtekintése után, a székes- egyházból kijövet, a templom homlokzatát megvilágító egyik reflektort elfordítva és össze­törve találta. — Fővárosunk szépségeiben éjjel is gyönyörködhet a láto­gató, mert értékesebb épüle­teinket, műtárgyainkat na­ponta kivilágítjuk, nagy anya­gi áldozatok árán — mondot­ták a vendégek. Vác nevezetesebb épületeit csak nagyobb ünnepeken szoktuk fényárba borítani, mert a mi anyagi lehetősé­geink jóval szerényebbek a fővároséinál. Olyankor szíve­sen végigsétálunk a fényben úszó városon és gyönyörkö­dünk. hálával gondolva azok­ra, akik lakhelyünk alapításá­nak 900. évfordulójára a dísz­kivilágítást megteremtették. Ezért háborít fel minden jó­érzésu embert az összetört fényszórók, az elgörbített irányjelző táblák, a falról le­szakított hulladékgyűjtők, a derékbatört facsemeték látvá­nya, a stadion közelében levő világító üdvözlő felirat ron­csa. Az ifjúság pártján állok, hi­szen 42 évig tanítottam fiata­lokat, pedig nagyon sokszor felcserélhettem volna a peda­góguspályát más, jövedelme­zőbb foglalkozásokkal. Ennek ellenére állítom: a fényszóró­kat nem idősebbek rongálták meg, mert ahhoz, amit tettek, erő, egy kis elektromos szak­ismeret szükséges. Kedves váci fiatalok! Jó hí­retek megvédése érdekében, nektek kell lelepleznetek a rongálókat, hiszen ők tetteik­kel bizonyára el dicsekednek, előttetek nem maradnak so­káig homályban a kártevő cselekedetek elkövetői. Ismer­tessétek meg őket a hatósá­gokkal is. A váciak jó hírének megvé­déséért végre már tennünk kell valamit. Galambos Ferenc Vasárnapi labdarúgóműsor A járási labdarúgó-bajnok­ság 15. fordulóját holnap, va­sárnap játsszák a csapatok. Az ifjúságiak fél tizenkettőkor, a felnőttek délután egy óraikor kezdik a mérkőzéseket. I. osztály: Nagymaros I.—Galgavölgye I. (v. Petrovics, Tóth), ör- bottyán—Szokolya (v. Füzesi, Gáspár, Raposa), Perőcsény— Fóti MÁV (v. XIII. kér.), Sződliget—Váchartyán (v. Fo­dor, Varjú II.), Főt I.—Szob (v. Kutai, Vigh, Fehér), Kösd —Verőcemaros I. (v. XIII. kér.), Márianosztra—Dunake­szi (v. Várszegi, Pusztai), Vác- rátót—Esze Tamás (v. Rapo­sa, Füzesi, Gáspár, délelőtt 10 óraikor). II. osztály Elmaradt mérkőzések: Fóti SE II.—Rád (v. Vigh, Fehér, Kutai, 8 és 10 órakor), Letkés —Verőcemaros II. (v. Strell), Zebegény—Ipolydamásd (v. Kiss, Farkas), Vácduka—Gal­gavölgye II. (v. Lózs). az együttműködés szakvezető­je számolt be az eddigi ered­ményekről. A taggazdaságok képviselői érdeklődéssel hallgatták a juhtenyésztés jelenlegi helyze­téről szóló szakvezetői ismer­tetést. A társulásnak ugyanis egyik elsőrendű feladata volt szövetkezetenként az ágazat vezetőségének munkáját érté­kelni, vizsgálni a szakember- ellátottságot, az állatállomány fajta, kor, termelőképesség szerinti összetételét, számba venni az' épületadottságokat, az alkalmazott technológiát és annak megtartását, a tenyész- alapanyag-utánpótlás lehető­ségeit és az értékesítés helyze­tét. Mint a tájékoztatást adók elmondották, a szükséges is­meretek birtokában kezdhet­ték meg a konkrét munkát, azaz az együttműködésben részt vevő üzemek juhtenyész­tésének koordinálását, ami mindenekelőtt a technológiai szaktanácsadásban, a tenyész- alapanyag beszerzésében, az értékesítés szervezésében nyil­vánult meg. Számos egyéb feladatot is sikerült a rövid idő alatt meg­oldani, mint például közös nyírőbrigád létesítését, tanul­mányút, tapasztalatcsere lebo­nyolítását. A juhtenyésztő társulás te­vékenységét az alakuláskor elfogadott alapdokumentum alapján fejti ki. A soron kö­vetkező tennivalók közé tarto­zik az üzemek szakosodása, anyajuhtartó, bárányhizlaló, lenyészalapanyag-előállító gazdaságokra. Szükséges egy közös kostelep mielőbbi léte­sítése is, ami az egyöntetű ál­lomány kialakításának egyik alapfeltétele. Mindez közös technológiai rendszer kialakításával, teljes körű bevezetésével valósítható meg. Az együttműködés érdeme, hogy alig egy év alatt a juh­tenyésztés színvonala kimutat­hatóan emelkedett a járásban. A cé'ok Az ötödik ötéves terv végé­re tervezett tízezer anyajuh már a jelenlegi év végére meglesz, 1980-ra húszezer jó­szágot irányoztak elő. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társulás, tag­szövetkezeteivel, a kezdeti ne­hézségek ellenére, jól dolgo­zott. A továbbfejlesztés feltételei adottak, jól szervezett munká­val, a közös célok elérhetők. Török Antal Ötvenedik jubileum Kiegyensúlyozott gazdálkodással Erőfeszítések a város vízellátásáért A közeljövőben ünnepli meg az első Váci Vízmű létrejötté­nek 50. évfordulóját a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. A jubileum alkalmából most je­lent meg, az esztendeje élet­re hívott szerzői munkaközös­ség tevékenységének eredmé­nyeként, egy 64 íves kiad­vány. A dr. Csodá Béla szer­kesztette (a lektor Perecsi Fe­renc volt), kis kötet érdekes szöveggel, sok színes fénykép­pel, térképpel illusztrálva mu­tatja be a vállalatot. All Lajos, az Országos Víz­ügyi Hivatal főosztályvezetője, az előszóban azt írja, hogy hazánk vízellátásának és csa­tornázásának új útjain járó, korszerű szolgáltatási üzem köszönti e kiadványával a félévszázados jubileumot. A nagy úttörők által megálmo­dott szolgáltatási rendszer és a jövőbelátó fejlesztők kor­szakváltó elképzelései talál­koznak az oldalakon, tanulsá­gul szolgálva mindazoknak, akik' részt vállalnak a jövő formálásából, szolgáltatási ter­veink megvalósításából. Korszerű szolgállatás Az első rész Vác város vízellátásának és vízelvezeté­sének történetét mutatja be, az 1500-as évektől, a felszaba­dulásig. A törökök megszállása ide­jén építettek egy hét és fél kilométeres csatornát, amely a vácdukai domboktól vezette a városba a kitűnő ivóvizet. A közelmúlt feltárásai bizo­nyítják a 110 méter magas, 30 centiméter széles vízvezető törökcsatorna nagyszerű vol­tát. Egy 1742-es városi tanácsi határozatban szerepel újra az ivóvíz kérdése, a megoldás három közkút építése volt; 1897-ben a helyi újság fel­hívja a város vezetőinek fi­gyelmét arra, hogy a kutak vize egyre élvezhetetlenebb, s megkezdődik a küzdelem a város egészséges ivóvízéért. Évek teltek el. amíg kide­rült, hogy a Buki-sziget vé­gén megfelelő víz található a város vízellátásához. A víz­vezeték és a csatornázás ter­vezéséhez 1910-ben láthattak hozzá. Az első világháború után a város 200 ezer dollárt kapott a Speyer Bankház kölcsöné­ből, 1926 januárjában, s a pénz lehetővé tette Vác első vízmüvének létesítését. A fel­merült sok nehézség leküzdé­se után, 1928 őszén, méltó ke­retek között felavathatták a kezdetben napi 2 ezer 500 köbméter vizet adó, akkor na­gyon korszerűnek számító Bü­ki-szigeti vízmüvet. Az épí­tés kétmillió 331 ezer pengő­be került. Népfürdő — összefogással A második rész: a víz- és csatornamű vállalat működé­se és fejlődése, a felszabadu­lástól napjainkig. Leírja azt, hogy 1944 decemberében mi­lyen hősiesen küzdöttek a vállalat dolgozói a vízszolgál­tatás biztosításáért. Megörökí­ti a nagy társadalmi munkát, a népfürdőépítést. Az államo­sítást követően, Medgyes Fe­renc, majd Kristóf József lett az első munkásigazgató. A rohamosan iparosodó vá­ros egyre több vizet igényelt. A verőcei vízmű, majd a dé­li vízmű megépítése enyhített a gondon. A nagy fordulat éve 1972 volt, melyben az Országos Vízügyi Hivatal elnöke uta­sítást adott a Dunamenti Re­gionális Vízmű, és Vízgazdál­kodási Vállalat megalapításá­ra. Reális alapokon Márkus István igazgató a zárszóban már a jövőről ír. A fejlesztési elképzelések reá­lis alapokon nyugszanak, ki­egyensúlyozott gazdálkodással megvalósíthatók. E gondolatok jegyében ad­ták közre az 50 éves fejlődés krónikáját, amely — néhány kisebb pontatlanságtól elte­kintve — az utóbbi évek egyik legjelentősebb helyi ki­adványa. Papp Rezső Szülők, pedagógusok kommunista szombatja A váchariyáni iskolát szépítik Eddig is körzeti volt a vác- hartyáni általános iskola, a szomszédos Kisnémedi felső­tagozatos diákjai szintén ott tanulnak. A harmadik társ­községből, Püspökszilágyból azonban, helyhiány miatt, nem tudták fogadni a felső­tagozatos gyermekeket, jólle­het a szakosított oktatásnak minden egyéb feltétele adott Váchartyánban. Tavasszal kezdte el a Pest megyei 6. számú Szövetkezeti Építőipari Vállalat építeni az általános iskola udvarán azt a négy FORFA tantermet, mely­nek munkálatai a befejezéshez közelednek. A község és az iskola vezetői november 25-re, jövő szombatra tervezik az épület átadását. Ma, november 18-án, a pe­dagógus szakszervezet és KISZ-szervezet, valamint a szülői munkaközösség szerve­zésében, kommunista szomba­tot tartanak, hogy amíg az építők az utolsó simításokat végzik az épületen, a társadal­mi munkások megszépítsék a már elkészült helyiségeket. B. II. Pénteken a váci piacon a burgonyát 4,40—5 forintért árulták. A fehérbab kilójáért 20—25, a tarkáért 30—35 fo­rintot kértek. A fejeskáposzta Hírek + Hírek + Hírek + Hírek — Meggyet telepítenek. A kosdi Lenin Tsz váci üzem­egységében 200 hektáros meggy ültetvényt telepítenek, ötvenöt hektáron már előké­szítették a talajt a facseme­ték elültetéséhez. — Ifjúsági parlamentek. Ma, szombaton, a Pest me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat, hétfőn a Vác és Kör­nyéke Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat, valamint a városi tanács kommunális és költségvetési üzemének fia­taljai tartanak ifjúsági parla­mentet. — Szolgáltatások Gödön. Két érdekes napirendet tár­gyal hétfőn Göd nagyközség tanácsának végrehajtó bi­Műanyag lepel a szobrokon Megkezdte a szobrok téli fagytól való megmentését a váci városi tanács kommunális üzeme. Mintegy 25 szobrot vonnak be műanyag lepellel. Képünkön: a Gombás patak hídja kö­zelében lévőkre húzzák fel a védőburkot. Barcza Zsolt (elvétele 2,40—3, a kelkáposzta 4—6, a piros 2,40—4 forintért kelt ei, a savanyított a ZOLDÉRT-nél 7, a kiskereskedőnél 10, az ős­termelőnél 12 forintba került. A karf iol ára 7,60—10 forintra emelkedett. A zöldséget kilóra 5—8, a sárgarépát 3—5, cso­móra 3—3 forintért árulták. A zellergyökérért 8, a cékláért 3—7, a feketeretekért 5 forin­tot kértek. A fejes salátát 2— 4, a piros retket 4 forintért kínálták. Akadt még paprika, 18 és 25 forintot kértek kiló­jáért. A sampinyon gomba a kis­kereskedőnél 80, a tökegomba 30—40, a fenyőtinoru 25—30 forintba került. A kukorica- liszt és kása literjéért 10 fo­rintot adtak. A sütőtököt nyersen 4 forintos kilónkénti áron mérték, sütve, darabját 3—5 forintért adták. Az alma ára 10—14, a körtéé 12—16 forint között változott. A fekete szőlőt 15, a fehéret 18—22 forintra mondták. Nas­polyát 12—14 forintért kínál­tak. A dió héjasán 30, tisztítva 130 forintért kelt eL A mák ára a ZÖLDÉRT-nél 38, az ős­termelőknél 45 forint volt. A csipkelekvárt 25 forintra mondták, a bogyót 10—12 fo­rintért kínálták. Élő csirke ma sem volt a termelőszövetlcezeti árudák­ban, a magáneladók 36—37 forintra mondták kilóját. A körnvező községekből sok ka­csát és libát hoztak, tisztítva, mégis nagyon magas árakat szabtak ki rájuk: a kacsákat 220—380 forintra mondták, a liba kPóját 60 forintért szá­molták. Vándorkiállítás. Jövő va­sárnapig, november 26-ig lát­ható a Természettudományi Múzeum Darwinizmus és szár­mazástan című vándorkiállítá­sa a váci Madách Imre Mű­velődési Központ alsó körfo- lyosólyán. régészeti Ásatáshoz Vácra munkásokat, 20 forintos óra­bérrel felvesz a Vak Bottyán Mú­zeum. A munka november 20-tól, előreláthatólag december közepéig tart, a munkaidő naponta 8—1? óráig. Jelentkezni lehet a múzeum­ban (Vác, Múzeum u. 4.) Piaci jelentés zottsága: tájékoztatót vitat meg a helybeli üzemek szo­ciális és kulturális alapjának felhasználásáról, majd a helyi lakossági szolgáltatásokról, javításuk feltételeiről tanács­koznak. — Védett természeti érté­keinkről. Hétfőn Madas Ka­talin és Póka Mária, a Ter­mészetvédelmi Hivatal mun­katársai tartanak előadást Nagymaroson a Gerecse-hegy- ség védett természeti értékei­ről a környezetvédelmi napok rendezvényeként. — Átjátszó a Hegyestetőn. A tervek szerint, még ebben a hónapban befejezik a He­gyestetőn épülő tévé-átjátszó­adó építését, s az adó vár­hatóan decemberben már ja­vítja a környéken a televízió­műsorok vételi lehetőségeit. — Diákparlament. A Sike­tek Szakmunkásképző Iskolá­jának diákparlamentjén két esztendővel ezelőtt igen sok kérdés és javaslat hangzott el, melyek nagy részét teljesítet­ték, megvalósították: megja­vították a szövőműhely elekt­romos berendezését, a lábbal hajtott varrógépeket moder­nebbekre cserélték ki, szebbé tették az étkezdét, kényelme­sebbekkel váltották fel a vaságyakat, a régi televízió helyett színesen nézhetik a műsort a szakmunkástanulók. Gulyás Sára KISZ-titkár az idei diákparlamenten felhívta a figyelmet arra, hogy kér­ni is felelősséggel kell. Igény volt például szabás-varrás szakkörre, meg is alakult, de kevesen látogatják. A lá­nyok elmondták, szeretnének eljutni az Országházba, a Vi­dámparkba és az Állatkertbe, kérték, hogy uosszabbitsák meg a kimenőket, legyen több meleg víz, és szeretnének új oktatótermet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom