Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
PEST MEGYEI VOÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI'BIZQTTSAGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 18., SZOMBAT A KMP mega'aku'ásának 60. évfordulója éhalmából Az MSZMP Központi Bizottsága holnap ünnepi ülést tart A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága holnap, kibővített ünnepi ülést tart a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Brezsnyev— Mengisztu találkozó Tegnap Moszkvában, a Kremlben találkozott és megbeszéléseket folytatott Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő és Mengisztu Hailé Mariam, alezredes etió- piai állam- és kormányfő. (Tudósításunk a 2. oldalon.) Herényi-múzeum Szentendrén Az avatóünnepség résztvevői között (balról jobbra) dr. Hann Ferenc, Cservenka Ferencné, valamint a mester özvegye, Aczél György és Barcsay Jenő. Kerényi Jenő Kossufch-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész műtermét idézi, élete munkásságát, benső világát hozza emberközelbe a Szentendrén tegnap nyílt újabb múzeum, önálló, új épületben mutatja be ezentúl az Ady Endre utcában a mester legszebb plasztikáit. Az avatáson megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cservenka Ferencné, az Huszonöt európai ország demokratikus nőszervezeteinek, valamint több nemzetközi szervezetnek a képviselői — csaknem 80-an, akik november 14—16-án Budapesten részt vettek a dolgozó nő helyzetével foglalkozó nemzetközi szemináriumon, pénteken üzemekbe látogattak. A küldöttek egy csoportja a Fővárosi Harisnyagyár, másik csoportja a Híradástechnikai Gyár dolgozóinak munkafeltételeivel, termelési eredményeivel, szociális ellátásával ismerkedett. A vendégek harmadik csoportja a Székesfehérvári Hűtőipari Vállalatban a mélyhűtött termékek bemutatóját tekintette meg. A küldöttek 13 tagú csoportja — akik között ott volt Mirjam Vire-Tuominen, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára és Juan Ponce, a Szakszervezeti Világ- szövetség titkára — Erdélyi Lászlónénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésével Dabasra látogatott. A küldöttek meghallgatták Ihászi Józsefnek, a dabasi járási pártbizottság első titkárának tájékoztatóját, a járás politikai, gazdasági és kulturális életéről, majd megtekintették a Dabasi Nyomdát, s ellátogattak egy óvodába, majd a gimnáziumban és a postaforgalmi szakközépiskolában oktatásunk helyzetével, MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, Barinkéi Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnökhelyettese, valamint Szentendre város számos vezetője, köztük Simon János, a városi pártbizottság első titkára. Ott volt az ünnepélyes megnyitáson a művész özvegye és Barcsay Jenő Kossuth-díjas szentendrei festőművész is. Megnyitó módszereivel ismerkedtek. Végül a Fehér Akác Tsz-ben Kakucsi Gabriella fogadta az angol, chilei, csehszlovák, francia, görög, lengyel, NSZK- beli, olasz és spanyol küldöttekből álló csoportot, akik meghallgatták az elnök tájékoztatóját és megismerkedtek a termelőszövetkezet állattenyésztési módszereivel. A litogatás befejezéseként a küldöttek a termelőszövetkezet dísztermében folytattak beszélgetést a Fehér Akác legjobb dolgozóival. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Nagy Miklóst, hazánknak az Egyiptomi Arab Köztársaságban akkreditált nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Apró Antal, az országgyű. lés elnöke pénteken a parlamentben fogadta az olasz Parlamenti küldöttséget, amely dr. Carlo Russónak, a képviselőház külügyi bizottsága és az Interparlamentális Unió olasz csoportja elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Gyenes András, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyancsak fogadta a küldöttséget beszédet dr. Boros Sándor mondott. (A múzeum avatásáról lapunk negyedik oldalán tudósítunk.) A Komszomol- delegácíó látogatásai Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Borisz Nyi- kolajevics Pasztuhovot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagját, az Össz- szövetségi Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, s a vezetésével hazánkban tartózkodó Komszo- mol-delegáció tagjait. A találkozón részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Borisz Pasztuhov ezután látogatást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában, majd újságírókkal találkozott. •k Pénteken megtartotta zárómegbeszélését a Borisz Nyiko- lajevics Pasztuhov vezette szovjet és a Maróthy László vezette magyar küldöttség. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta a lm Bong Zu elnök által vezetett koreai szakszervezeti küldöttséget, amely a SZOT vendégeként tartózkodik Magyarországon. Púja Frigyes külügyminiszter és A. B. Vajpayee, az In. diai Köztársaság külügyminisztere üdvözlő táviratot váltott a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója al. kalmából. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezetésével hazaérkezett az a katonai küldöttség, amely hivatalos baráti látogatást tett Mozambikban. A nemzetközi nőkenferenda küldöttei Bahason KÖZELET Kádár János hazaérkezett párizsi látogatásáról Magyar—francia nyilatkozati — Megállapodás a gasdasági együttműködés fejlesztéséről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke pénteken délelőtt az Elysée-palotában folytatta szerdán megkezdődött eszmecseréjét. Ezt követően Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Veress Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, illetve Louis de Guiringaud külügyminiszter, Jean-Francois Deniau külkereskedelmi miniszter, Jean-Francois Poncet, a köztársasági elnöki hivatal főtitkára, Raymond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is bekapcsolódott Kádár János és Valéry Giscard d’Estaing oldalán a tárgyalásokba. Az eszmecsere befejeztével Kádár János és Valéry Giscard d'Estaing az Elysée-palota télikert-termében aláírta a háromnapos csúcs- találkozó eredményeit rögzítő magyar—francia nyilatkozatot, amelyet a 2. oldalon közlünk. A dokumentum aláírása után a két vezető politikus rövid nyilatkozatot tett. Kádár János ezután a patinás Crillon Szállóban nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Országaink elkötelezettek a béke ügyének Ai MSZMP Központi Bizottsága első titkárának sajtóértekezlete Kádár János pénteken délben a párizsi Crillon Szálló nagytermében sajtóértekezleten találkozott francia és magyar újságírókkal, a Párizsban akkreditált külföldi tudósítókkal, rádió- és tv-ri- porterekkel. A nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát Bányász Rezső, a külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg, majd átadta a szót a Központi Bizottság első titkárának. Kádár János bevezető nyilatkozatában elmondta: örülök, hogy találkozhatom a francia és a nemzetközi sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. Köszöntőm önöket, köszönöm érdeklődésüket. — Mint tudják, a Francia Köztársaság elnöke, Giscard d’Estaing úr meghívására érkeztem a francia fővárosba, azzal a szándékkal, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről eszmecserét folytassunk. — Örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi években, kölcsönös megelégedésünkre kapcsolataink tartalma gazdagodott. Reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. Szeretnénk, ha Franciaországnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolatainkban. A Francia Köztársaság tisztelt elnökével jó légkörben tárgyaltunk minderről, s a nemzetközi élet legégetőbb kérdéseiről is. Ez természetes, mivel mindkét ország elkötelezte magát a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikája mellett. Ez indított bennünket arra, hogy aktívan vegyük ki részünket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet előkészítéséből és munkálataiból. Harminchárom más ország vezetőjével együtt aláírtuk Helsinkiben a záróokmányt, amelynek maradéktalan végrehajtásáért síkraszállunk. Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a témákra, amelyekről a két nap alatt megbeszéléseket folytattam a Francia Köztársaság elnökével, a francia kormány és politikai élet kimagasló személyiségeivel. Tárgyalásaink befejezéseként Giscard d’Estaing köztársasági elnök úrral nyilatkozatot írtunk alá. Ez a magyar—francia kapcsolatok további fejlesztésére irányuló kölcsönös szándékunkat is rögzíti. Bízom abban, hogy tárgyalásaink eredményeképp kapcsolataink tovább bővülnek, s ez jól szolgálja népeink érdekeit, segíti a békés egymás mellett élés, az enyhülés ügyét. A NÉPSZABADSÁG tudósítója azt kérdezte: Kádár elvtárs hogyan értékeli mostani látogatását, miként illeszkedik ez a magyar—francia kapcsolatok alakulásának történetébe? VÁLASZ: A nemzetközi szóhasználatban már jó ideje polgárjogot kapott a „csúcs- találkozó” kifejezés, úgy látszik, ezt el kell fogadnunk. A meghívás kézhez vételekor is úgy értékeltük, hogyha ez a találkozás létrejön, az első csúcstalálkozó lesz a magyar— francia kapcsolatok történetében. Tárgyalásaink eredményeként megemlíthetem: megbeszéléseink, véleményem szerint, alkalmasak arra, hogy kapcsolatainknak lendületet adjanak, úgy gondoljuk — s francia részről hasonló szándékkal találkoztunk —, hogy a kölcsönös szándék kinyilvánítása és az egyes fő területeken a konkrét teendők kijelölése valóban lendületet adhat — s bízom abban, hogy ad is — a magyar—francia kapcsolatoknak. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a mostani találkozást követően, a hétköznapokon is mindkét fél intenzív és következetes erőfeszítéseket tegyen. AZ ANTENNE II. (a francia televízió második csatornája) riportere azt kérdezte, hogyan értékeli találkozását Georges Marchais-val, s mi a véleménye az „eurokommu- ndzmusról” ? VÁLASZ: Csütörtökön találkoztam Marchais elvtárssal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával és Mitterrand úrral, a Francia Szocialista Párt első titkárával is. — Ami e két találkozó kifejezetten pártközi vonatkozásait illeti: a Francia Kommunista Párttal tartósan jó és normális a kapcsolatunk, ösz- szeköt bennünket a kölcsönös szolidaritás elve. A Francia Szocialista Párttal és személy szerint Mitterrand első titkár, úrral is már több éve normális kapcsolatunk van, ami beleilleszkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak rendszerébe. Pártunk — ugyanis kommunista párt lévén — arra törekszik, hogy a közös érdekű, elsősorban az Európát érintő kérdésekben együttműködjék az arra hasonlóan kész szocialista és szociáldemokrata pártokkal is. — Az „eurokommunizmus” meglehetősen tisztázatlan és vitatott fogadom, amelyet a nyugat-európai kommunista pártok sem egyformán magyaráznak. Vannak olyan feltételezések, hogy valamiféle „eurokommunizmus” kibontakozása megnehezíti majd a szocialista országok kommunista pártjainak életét. Szerintem ebben több a fantáziá- lás, mint a realitás. — Egy másik feltételezés és nyugtalanság, amiről ugyan ritkán esik sró, de tudjuk, hogy létezik: mi lesz akkor, ha az úgynevezett eurokom- munizmus meggyökeresedik, Nyugat-Európa kommunista pártjai tovább erősödnek, kopogtatnak az ajtón, s részt kérnek a hatalomból? Ezzel azonban mi nem foglalkozunk, ott foglalkozzanak vele, ahol időszerűsége van. — A kommunista pártok ma teljesen önállóan dolgoznak. Minden más feltételezés alaotalan. Minden párt maga jelöli ki stratégiai céljait és határozza meg a taktikáját. — A Magyar Szocialista felelően — azt a gyakorlatot követi, hogy minden nyugat- európai kommunista párttal normális, rendezett kapcsolatokat tart fenn, és erre törekszik a jövőben is. Ellenezzük a forradalom exportját, ugyanúgy, mint az ellenforradalom exportját is. Valljuk, hogy a kelet-európai szocialista országok kommunista pártjainak és a nyugat-európai fejlett tőkés országok kommunista pártjainak vannak közös feladatai. — Nekünk az a véleményünk, hogy az eurokommunizmus, mint olyan, fikció. Ahogy régen az iskolában tanultuk, azt valljuk, hogy Európa az Atlanti-óceántól az Uraiig terjed, s ml magunk is európaiak vagyunk. A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ tudósítója a nemzetközi enyhülés folyamatában tapasztalható megtorpanások kapcsán azt kérdezte, hogyan ítéli meg a nemzetközi enyhülés perspektíváit? VÁLASZ: — Ez a kérdéskör a helsinki megállapodásokhoz kapcsolódik. A helsinki megállapodások végrehajtásának kézzelfogható efedményei vannak. Akik figyelemmel kísérik a politikai eseményeket, tapasztalhatják például a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységét illetően is, hogy a helsinki megállapodások végrehajtása határozottan előmozdította és megkönnyítette a kétoldalú kapcsolatokat a Magyar Népköztársaság és a nyugat-európai országok között. — Giscard d’Estaing úrral, a Francia Köztársaság elnökével először Helsinkiben, a Finlandia-palotában találkoz. tunk, ahol ugyanazt az ok-, mányt írtuk alá Magyarország, illetve Franciaország képviseletében. Íme, most itt. Párizsban találkoztunk másod, ízben, és a tárgyalásokon meghívtuk, s megfelelő alkalommal üdvözölni is fogjuk a Francia Köztársaság elnökét Magyarországon. Ez is Helsinki szellemének egyik konkrét megnyilvánulása. — Mély meggyőződésem, hogy az enyhülés irányzata minden akadályt leküzd és győzedelmeskedni fog. Ezt nemcsak a kommunisták, nemcsak a szocialista országok felelős vezetői, hanem a józanul és reálisan gondolkodó polgári politikusok széles körében is felismerték. Annál is inkább, mert az emberiségnek nincs más alternatívája. A fő feladat egy új világháború veszélyének elhárítása. (A sajtóértekezlet folytatása a 2. oldalon.)
