Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

VÁC I MAP L A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 268. SZÄM 1978. NOVEMBER 14., KEDD A legkorszerűbb gépekkel Új eljárásokat vezettek be Jövőre: melegítők, otthonkák, sígarnitúrák Az idén 95 esztendős Váci Kötöttárugyár emlékkönyvé­ben a 70-es évek krónikája minden bizonnyal a legszebb fejezetek közé tartozik majd. Bizonyságul egy számadat: a nagyszabású és gyors ütemben megvalósuló fejlesztési prog­ram következtében, a gyáriak jelenlegi kínálata több mint tízszerese a huszonnégy hó­nappal korábbinak. — Hogyan érték el kima­gasló eredményeiket? — kér­dezzük Leyer Jánost, az üzem fejlesztési főmérnökét. — Az utóbbi években vég­legesítettük a szabadidő-ruhá­zati termékek előállítását — hangzott a válasz. — Persze, nemcsak tréningruhákat gyár­tunk. Az életmód változásai a mi munkánkat is színesí­tették és bevallom, nehe­zítették. A szabad szombatok életbe­léptetésével, az autózás elter­jedésével, a hétvégi házak el­szaporodásával a szabadidő- ruhák iránti igény is sokfé­lébb lett. Jelenleg kerti nad­rágokat, önállóan viselhető felsőrészeket, tréningöltönyö­ket, melyek nem azonosak a tréningruhákkal, sportos kivi­telű ingeket, blúzokat, vala­mint fürdőruhákat készítünk, vagyis mindent, amire a ví- kenden szükség lehet, de már tervbe vettük, hogy sportme­zeket és tornaruhákat is gyár­tunk, jövőre mintegy 600 ez­ret. — Termékeinknek — foly­tatja Leyer János — többféle követelménynek kell megfe­lelniük. Jóllehet, jellegükből adódóan, nem a klasszikus eleganciát képviselik, mégis alapvető feltétel, hogy muta­tósak és könnyen kezelhetőek legyenek. A minél gazdagabb választék előállítása érdeké­ben, egy sereg új eljárást ve­zettünk be. Elsőként említem a Sancowald-eljárást, amely lehetővé teszi, hogy egyfajta kelméből teljes termékcsalá­dot gyártsunk. Nagy előnye, hogy például a melegítők ké­szítésében egyszerre több színt is alkalmazhatunk, mondjuk, feketét és fehéret, narancssárgát és kéket. A Sancowald-eljárással gyártott tréningruhák mosásakor az egyik szín nem fogja meg a másikat és egyikük sem fakul. Technológiai újdonságnak számít a vízlepergető, a szennytaszító és a nagy rugalmasságot biztosító szilikonos kikészítés is, A szennytaszítás bemutatá­sára, a főmérnök jóvoltából, rögtönzött kísérletnek is tanúi lehetünk. A kellékek: egy po­liészter alapanyagú ruhadarab­ka és egy pohár feketekávé. A pohár tartalmát Leyer Já­Hírek + Hírek + Hírek + Hírek — Tízéves a gödi Duna- menti Tsz könnyű- és nehéz­fémöntödéje. A jubileumi ün­nepséget november 17-én, dél­után, három órakor rendezik meg, melyen Karpeta Bálint főágazatvezető tesz jelentést a 10 éves tevékenységről és dr. Godla István tsz-elnök mond­ja az ünnepi beszédet — Gyümölcsfaoltványok ér­keztek a Vác és Vidéke Áfész Dózsa György úti felvásárló­telepére. Ugyanott a műtrá­gyák szétosztását is elkezdték, a szakcsoporti tagok igénylése alapján. — Tanácstagi beszámolók. November 13—25 között tart­ják meg Gödön a tanácstagi beszámolókat. Valamennyi vá­lasztó névre szóló meghívást kap, hogy minél többen tájé­kozódjanak az időszerű köz­ségpolitikai kérdésekről. — A DCM-ben — az átszer­vezések miatt — új munkahe­lyi bizottságok választására kerül sor néhány üzemrész­ben. — Előadás a hajógyárban. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Vác váro­si szervezete rendezésében, Gindert Károly alezredes tart előadást november 16-án, dél­után két órakor, Az eredmé­nyes vezetői magatartás, a ve­zetés módszertana címmel, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében. — A Madách Filmszínház november 16-tól 19-ig a 80 hu­szár című kétrészes, színes magyar filmet játssza. A va­sárnapi matinéműsor: Az Ad­riától a Jeges-tengerig. — A lottó rendkívüli juta­lomsorsolásán a következő, 43. heti váci szelvényekre húztak ki vásárlási utalványt: 9 673 635 — 60 852 743 — 64 891052 és 64 945 440 (ezer forintos utalvány), 9 959 172 és 60 798 355 (kétezer forintos utalvány), 9 687 232 (ötezer fo­rintos utalvány). A nyertes szelvények e hét végéig lead­hatók a lottóirodában. Sport A November 7. Kupa eredményei Tollaslabda. Férfi egyéni: 1. Keczer Lajos (KAEV), páros: 1. Kalapács—Keczer. Sportlövészet. Üttörő, lég­puska, leány: 1. Tóth Rita (Híradás), fiú: 1. Donoszlay István (DCM); — Kispuska ifjúsági női: 1. Zsigmond Ho­na (Híradás), férfi: 1. Czapák István (Híradás). — Kispuska, felnőtt női: 1. Kiss Mária (Esze Tamás), férfi: 1. Lénárt László (Márianosztra). Röplabda. 1. Szob I., 2. Má­rianosztra, 3. Sztáron Sándor Gimnázium. Asztalitenisz. Leány: 1. Szalóki Katalin (Izzó), fiú: 1. Tóth György (Váchartyán). — Női: 1. Papp Vera (Dunake­szi, Mechanikai Labor), férfi: 1. Sze’oeni Sándor (Dk., Me­chanikai Labor). — Férfi, fel­nőtt páros: 1. Márton—Virágh (Vácduka), vegyes páros: 1. Szebeni—Lenkei (Mechanikai Labor). Kispályás labdarúgás. Kö­zépiskolák: 1. Mezőgazdasági Szakközépiskola, 2. Sztáron Sándor Gimnázium, 3. 204-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zet. Felnőtt női: 1. Forte, 2. Híradás. — Férfi: 1. Váchar­tyán, 2. Váci Traktor, 3. Für­dő utca, Vác. Kézilabda. Férfi: 1. Forte, 2. 204-es MŰM, 3. Dunakeszi, Mechanikai Labor. — Női: 1. Forte II., 2. Forte, KISZ, 3. Híradás. nos a kelmére önti, és a ká­vé cseppekben megáll az anya­gon. Hogy mégis felszívódjék, a főmérnök alaposan bele­dörzsöli a barnás lét a szövet­be, majd fog egy tiszta ken­dőt, és néhány könnyed moz­dulattal eltávolítja a foltot, majd megjegyzi, megtehetné ugyanezt tintával vagy tussal szennyezett ruhával is. A gyártáshoz, persze, a leg­korszerűbb gépekre van szük­ség. A festődében például svájci berendezésekkel dol­goznak. Az automatikus ve­zérlésű szerkezetek rendkívül energiatakarékosak. 1:8-as flottaaránnyal működnek, ami annyit jelent, hogy 200 kilo­gramm kelméhez 1600 liternyi forralt vizet használtak fel. összehasonlításképpen: a ré­gebbi berendezések 1:20-as flottaaránnyal üzemeltek. A kikészítő üzemrészben is mindinkább tért hódít az automatika. Az alapanyagok mérettartó képességét biztosí­tó hőrögzítő gépek termelé­kenysége bámulatos: naponta 3 tonna kelme fut le a Krantz-masinák feszi tőrámáján. Ám a kötöttárugyárban min­dennek az alapja á kötés. Nos, a kötöde — akár egy kiállítá­si pavilon. Az NDK- és NSZK-beli gyártmányú be­rendezések gumirugalmasságú kelmék előállítására is alkal­masak, A főmérnök benyúl egy álló gépbe, meghúz egy kife­szített szálat — nem szakad. Búcsúzóul a gyártmányfej­lesztési osztályra is bekukkan­tunk. A jövőre gyártandó ter­mékek prototípusai függnek egy állványon. Melegítők, für­dőruhák, otthonkák. Szebbnél szebbek. És sígarnitúrák. Ez utóbbit Magyarországon első­ként Vácott készítik. Ám, ahogy a kötöttárugyáriakat megismertük, aligha ez lesz az utolsó újdonságuk. Hegyi Iván Kedvező tapasztalatok a HAGY-ban Másutt is gyümölcsöztethetők Sokat keresnek-e napjaink­ban a munkások? Erre a kér­désre éppen olyan nehéz vá­laszolni, mint arra, mennyire akadályozza az érvényben le­vő bérrendszer a termelékeny­ség növelését? A szakemberek már felis­merték, hogy a hó végi boríté­kok tartalma nem mindig tükrözi híven a teljesítménye­ket. Vannak, akik jóval töb­bet keresnek a megérdemelt­nél, s akadnak olyanok is, akik egy-kétszáz forinttal ke­vesebbet. A cél a mindenki munkája szerint elv maradék­talan érvényesítése, ám az még nem mindenütt érvénye­sül. Az előző években azon­ban figyelemre méltó kezde­ményezések törekednek arra, hogy a bérek valóban a telje­sítményeket tükrözzék. Felderültek az arcok A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában az esztendők során több bérezési fajtával is kísérleteztek, közülük a leg­figyelemreméltóbb tapasztala­tokkal a csoportbérezés beve­zetése szolgált. Az eredményekről és a gon­dokról Fedor Károly üzem- gazdasági osztályvezetővel be­szélgetünk. — Kohászati üzemünk öt­vözőrészlegében valósítottuk meg először ezt a rendszert — mondja. — Mint minden új, ez is vegyes érzelmeket vál­tott ki a dolgozókból. A be­vezetést hosszú tervezgetés előzte meg: papíron, ceruzá­val többször felvázoltuk az egyes mozzanatokat, aztán pe­dig leültünk az emberekkel és részletesen megbeszéltük ve­lük elképzeléseinket. A véle­mények fele-fele arányban oszlottak meg. Az ellenérvek között szerepelt egyebek kö­zött, hogy a norma már így is nagyon szoros, ezért képtelen­ség nagyobb teljesítményt el­érni. Mi azonban a kísérleti időszakra garanciát adtunk, s vállaltuk, hogy kezdetben sen­ki sem keres kevesebbet, mint addig, amiért cserébe csupán azt kértük, dolgozzék minden­ki becsületesen. ■— És az eredmény? — Egy hónap után felderül­tek az arcok, s látszott, még nem nyertük meg a csatát, de már el sem lehet vesztenünk. A munkások felismerték, hogy minden elvesztegetett perc a saját zsebüket könnyíti. Egy­fajta önszervezés kezdődött. Jelezték például vezetőjük­nek, hogy véleményük sze­rint, egyik társuk nem dolgo­zik megfelelő tempóban, ezért kérték elhelyezését, mondván, ne az ő zsebükre lógjon. Két- három hónap múltán olyany- nyira stabilizálódott a kollek­tíva, hogy ma már szinte erő­Nagybörzsöny utcái, házai — a völgy AkvarelSek — farostlemezen Wittmann Károly újabb kiállításra készül Wittmann Károly először 1973-ban, a Nagybörzsönyi na­pokon mutatkozott be önálló tárlattal, majd később a szo­bi és vámosmikolai művelő­dési ház látta őt vendégül a váci járás alkotóinak közös kiállításán. Jelenleg budapesti bemutatkozásra készül: a MOM Szakasits Árpád Műve­lődési Központjától kapott meghívást. Nagybörzsöny múltat idéző, jellegzetes utcáit, házait, mű­emlékeit, a völgyet, ahol a kis falu megőrizhette eredeti­ségét, a völgy múltbéli flórá­szakkal sem lehet belőle em­bereket kiemelni. — A csoportbérezési rend­szerben azonban szükség van a zavartalan munka feltételei­nek megteremtésére is. Maguk intézkedtek — Erre szintén gondoltunk, s természetesen, a kísérlet si­kerének érdekében, szervezési intézkedéseket tettünk. Mel­lesleg kényszerítőleg hat a csoport tevékenysége a gazda­sági vezetésre is. Amíg régeb­ben az esetleges anyaghiány esetén az emberek türelmesen várakoztak, most már sürgő­sebb nekik a dolog, ott ülnek a főnökök nyakán, a .zavar el­hárítását követelve. Előfordult az is, hogy a munkások ma­guk intézkedtek, megkeresték a targoncást, akivel elvitették a raktárból az anyagot. Elszá­molási rendszerünk olyannyi­ra egyszerű, hogy bárki per­cek alatt ki tudja számolni, mennyit keresett a műszak­ban. — Az utóbbi években, a cso­portbérezés bevezetése óta mennyivel nőtt az ötvözőrész­legben a munkaidő kihaszná­lása? — Vizsgálataink szerint, csaknem 30 százalékkal, úgy, hogy közben kis mértékben csökkent a létszám, s a há- romtégelyes öntésről áttértünk a négytégelyesre. Kevesebb a selejt is. — Ez volt a kezdet. Melyik üzemrészben vezették be kö­vetkező lépésként az új bére­zési rendszert? — A ferritüzemünkben, a porgyártó részlegben, ott azon­ban a csoportbérezést össze­kapcsoltuk a minőségi köve­telményekkel is. Majd a sze­relvénygyártó üzemünkben, a vákuumimpregnáló berendezés készítésében alkalmaztuk az új rendszert. Ott kizárólag nők dolgoznak, ezért kíváncsiak voltunk, hogyan reagálnak kezdeményezésünkre. Eleinte ők is ellenezték, ám később, amikor közös megbeszélést tartottunk, már másképpen vélekedtek. Emlékezetes szá­momra, hogy régebben állan­dó volt a vita, hány ember kell a berendezések kezelésé­hez. Nem tudtunk dönteni, s a problémát végül az asszonyok oldották meg: kérték, hogy helyezzék el egyik társukat, mert ők úgy látják, ha egy­mást segítik s gondosan előké­szítik a következő műszaknak az anyagokat, kevesebben is boldogulnak. — Más előnyei is megmu­tatkoztak a csoportbérezés- nek? — Igen. Érdekes tapaszta­latokat szereztünk a maglapo- zók esetében. A maglapozó- ban egymás mellett dolgozó emberekkel s különböző volt a kategória bére, ezért nem mindig vállalták szívesen, ha más munkafolyamatot kellett végezniük. Az idegenkedés az új bérezési rendszer beveze­tésével egycsaoásra megszűnt, hiszen most már ki-ki érde­kelt a minél nagyobb teljesít­mény elérésében. Csak lépésenként — További terveik? — Az idén vállalatunknál is bevezettük a bértömeg­gazdálkodást, mely azonban többé-kevésbé határt szab a bérezési rendszer korszerűsíté­sének, ezért csak lépésenként haladhatunk. Jelenleg a fizikai munkások csaknem 45 száza­léka normában dolgozik, egy- harmaduk csoportbérben. A. csoportok tagjainak keresete — összehasonlítva a hasonló munkára beosztottakéval — 100—2 ezer forinttal maga­sabb, emögött azonban tényle­ges teljesítmény van. A to­vábblépés csak a személyi és gazdasági feltételek megte­remtésével, valamint techno­lógiai és műszaki előkészítés­sel lehetséges — mondotta Fe­dor Károly. A csoportbérezés nem cso­daszer, s bizonyára nem is az egyetlen hatékony módszer. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában szerzett kedvező ta­pasztalatokat azonban más üzemekben is gyümölcsöztetni lehet, hiszen e bérezési rend­szer csak akkor lesz igazán hatékony, ha valamennyi váci vállalatnál széles körben be­vezetik, mert így megeshet,' hogy valaki, megunva a HAGY-ban levő magas köve­telményeket, városunk egy, másik gyárában keresi boldo­gulását. Ott, ahol ugyanazért a pénzért kevesebbet kell dol­goznia. Furucz Zoltán j A KMP megalakulásának jubileumán Politikai rendezvények az Egyesült Izzóban A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 60. évfordulóját politikai rendezvénysorozattal köszön­tik az Egyesült Izzó váci fény­forrás- és alkatrészgyárában is. Holnap, november 15-én, délután 2 órakor politikai könyvekből rendeznek kiállí­tást és vásárt, majd Karsai Elek történész, író találkozik olvasóival. Csütörtökön, dél­után 4 órakor Pólyák Ferenc fafaragó népművész, a magyar VIT-delegáció tagja számol be kubai élményeiről. Pénteken délután 2 órakor Alföldi Vil­ma muzeológus tart előadást, Vác munkásmozgalma 1918— 19-ben címmel. A rendezvénysorozat utolsó eseményeként, november 23- án, pénteken délután 1 órakor a gyár párt- és KlSZ-alap- szervezetei által rendezett munkásmozgalmi vetélkedő döntőjét tartják meg, majd délután fél ötkor Maros Gá­bor és Bencze Ilona ad Ön­álló estet. ját örökíti meg Wittmann Ká­roly. ' Festői módszere egyedülál­ló: vízfestékkel, akvarell tech­nikával dolgozza ki termé­szethű képeit, farostlemezre. Műveit, melyekből kettőt itt is bemutatunk, határozott vo­nalvezetés, aprólékos, már- már túlzottnak ható precizi­tás jellemzi. Színei mesebeli, őszinte naivitással beszélnek arról a világról, amely a táj­jal való teljes azonosulás szimbólumává nőtt tájképein, portréin, művészetében. Németh Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom