Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

t/r.crrt Készletgazdálkodás Dunakeszin Raktárban a bolt tiké A szülői felelősség meghatározó Gyermek- és ifjúságvédelem Pomázon V. J. nem volt különöseb­ben rossz tanuló, általában közepes osztályzatokat kapott. Kilencéves korában ellopott egy kerékpárt. A tanács gyám­ügyi előadója behívta a szülő­ket, akik elmondták: arról sem tudtak, hogy a gyermek csavarog. Az előadó óvintéz­kedés alá vette a kisfiút, az iskola pártfogót jelölt ki mel­lé. Közben J. tovább csavar­góit, s az újabb idézésre meg­jelenő anya — mivel az apa közben garázdálkodásért bör­tönbe került — azt felelte: nem tud felügyelni a gyer­mekre, mert az csavarog A fiút néhány hete — most ti­zenegy éves — állami gondo­zásba vették Az eset a szülői logika szo­morú furcsaságán túl általá­nosabb tanulságokat is nyújt. Többek között azt, hogy bár hazánkban a családok legna­gyobb része jó anyagi körül­mények között él, a gyerekek többsége minden anyagi, er­kölcsi támogatást megkap ah­hoz, hogy beilleszkedjen jelen­legi, s majdan a felnőttek kö­zösségébe, nem elhanyagolható a veszélyeztetett gyerekek szá­ma sem. Védőintézkedések, segélyezés A pomázi nagyközségi ta­nácsnál dr. Bódi Imre gyám­ügyi előadó foglalkozik a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekkel. Illetve, számára egy- egy gyermek, család gondja nem ügy, inkább személyes kérdés. Ha névről van szó, máris emlékszik az arcra, ha ténybeli dologról, a körülmé­nyekre. Mindenkit ismer a községben. — Az alapvető hibák sosem a gyerekekben, hanem a szü-' lökben vannak — mondja —, a rendezetlen családi életben, az alkoholizmusban, a rossz mun- kaerkölesben. A beavatkozást a szülők életéibe viszont — a többség érdekében — törvé­nyes keretek határozzák meg. Ezért jelent például nagy gon­dot a volt áiLlaimi gondozottak visszatérése az eredeti környe­zetbe. Tizennyolc éves korban nem tudnak megállni saját lá­bukon. Van egy olyan elképze­lés is, hogy az arra érdeme­seknek az állam nagyobb ősz- szeggel teszi lehetővé: kezdje­nek új életet. Kérdés: elégöm- lálLlóak-e hozzá? — Mivel foglalkozik első­sorban a gyámügyi előadó? — A fiatalkorúak, állami gondozottak által elkövetett bűntettek csökkennek. Néhány évvel ezelőtt tömegesen for­dultak elő a vikendház-feltő- rések, sok baj volt a galerik­kel. Ez a probléma mára szín­je megszűnt — Tehát inkább a megelő­zés a feladata? | — Elsősorban. Az 1974-es j családtörvény is igen fontos­nak tartja a családi élet meg­szilárdítását fokozott védel­met nyújt a gyerekeknek. Mun­kánkat meghatározza az a gyámhatósági rendelet is, amely igen sok új rendelkezést tartalmaz például a rendszeres nevelési segélyről, intézeti el­helyezésről, családba foga­dásról. A kiskorú gyermeket állítja a középpontba. A gyám­hatóság így differenciáltan in- tézíkedhet — Miről beszéltnek a pomá- zá adatok ? — Jelenleg tizenhat gyer­mek van védőintézkedés alatt a községben (az országos át­laghoz viszonyítva a kép nem kedvezőtlen). Énre a komo­lyabb problémák megelőzése érdekében van szükség. Elő­zetesen részletes környezetta- nulmányt készítünk. Intézke­désre a figyelmeztetéstől a szülő alkoholelvonó-kezelésé- ig számos lehetőségünk van. A sokgyermekes, rossz anyagi helyzetben levő családok rend­kívüli vagy rendszeres nevelé­si segélyt kaphatnak. Tizen­egy család (27 gyermek) ré­szesül az utóbbiban, rendkívü­li segélyt az idén 12 család (25 gyerek) kapott A fiatalok vé­delmének legvégső formája az állami gondozásba vétel: je­lenleg Pomázon harminchét ilyen tizennyolc év alatti la­kos van. Ugyanaikkor, ha csak lehet törekszünk arra, hogy az állami gondozottak nevelő szülőkhöz kerüljenek. Tizen­négy pomádi család vállalko­zott e szép nevelési feladatra. Pedagógusok, szülők Az állami gondozásba vé­tel gondos előtanulmányokat igényel. A gyámügyi élőadó nem boldogulna, ha nem tar­tana fenn szoros kapcsolatot a szülőkkel, pedagógusokkal, társadalmi szervekkel, rend­őrséggel. Dr. Bódi Imre mun­káját a gyermek- és ifjúságvé­delmi albizottság is segíti. — A bizottság 1972-ben ala­kult — mondja Takaró Sán- dorné, az albizottság elnöke. — Munkájában részt vesznek az iskolák gyermek- és ifjúság- védelmisei (magam is peda­gógus vagyok), az óvodák, bölcsődék felelősei, a tömeg­szervezetek'képviselői, a szü­lői munkaközösség aktivistái. Ma nyolcvan tagunk vaa Az albizottság összetétele jelzi, hogy a megelőző mun­ka már az óvodában elkez­dődik. A hátrányos helyzet megszüntetése — vagy inkább enyhítése — érdekében szeret­nék például azt is, hogy azok, akik óvodába nem jártait, leg­alább egyéves iskolaelőkészí­tőn vegyenek részt. A gondok az általános iskoláiban is je­lentkeznek — itt a pedagógu­sok, a szülői munkaközösség aktivistái tehetnék sokat a kis­diákokért A II. számú isko­lában 3—4 gyerek részesül rendszeres segélyezésben, a hátrányos helyzetűeket soron kívül veszik fel napközibe. A legtöbb probléma a cigány- gyerekekkel van: az I. számú iskolában 12-ből heten buktak meg. A segítséghez elengedhe­tetlen a családi körülmények folyamatos tanulmányozása, a gondok enyhülésének vagy sú­lyosbodásának jelzése. Az al­bizottság tagjainak — azon túl, hogy egészségügyi, peda­gógiai felvilágosító munkát végeznek — elsősorban ez a feladatuk. A jó példák A környezettaniulmányok egy-egy helyen megdöbbentő adatokat tárnak feL Az egyik családban például hat kisko­rú, eltartott (még iskolás) gyermek van. A négyszer négy és fél méteres szobáiban hatan, a háromszor három és félmé­teres konyhában hárman al­szanak. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között mennyi energia, idő jut műve­lődésire (ha van is rá igény), gyermeknevelésre, vagy a sza­bad idő hasznos eltöltésére. A helyzet azonban javulóban van — s ez részben az életkörül­mények, részben a tudat vál­tozásának, s jó részben a gyámügyi hatóság és a társa­dalmi aktívák munkájának köszönhető. Ezt mondja Taka­ró Sándomé, aki tizennyolc éve dolgozik a községben, s ezt dr. Bódi Imre is. — Pomázon ma talán, nyolc család van nagyon nehéz hely­zetben. Nem az anyagi körül­mények, inkább a szülők in­telligenciája, mentalitása miatt De sorolhatnám a jó példákat is: elmondhatnám an­nak a . lánynak a történetét, aki egy harminc tagú galerihez tartozott — ma férjes asszony, két gyermeke van... Szapora írógépkopogás fo­gad a szigetszentanárloni ta­nács vb-titlkárának, Tolvaj Zoltánnénak szobájában. — A december hetediki ta­nácsülésre készítem a beszá­molót — mondja a vékony, kedves fiatalasszony. — Mi lesz a téma? Házi rendelet — Eddig nem volt a három társközségnek nőpolitikái ha­tározata. Szigetújfalun, Szi- getcsépen és itt, mintegy bét és fél ezer asszonyt, lányt érint az ügy. — Hogyan készítik a hatá­rozati javaslatot? — A központi utasításokat, rendeleteket, útmutatásokat igyekszünk adaptálni a helyi viszonyokra. így saját, házi rendeltünkben, a tanács ha­tározataiban foglalkozunk majd a lakóhelyüktől távol dolgozó nők, a gyes-en levő kismamák gondjaival. Az utóbbiaknak például kézimun­ka szakkört, szabás-varrás tan­folyamot indítunk. Felmérjük a községek szolgáltatásainak helyzetét, hogyan lehet tovább javítani rajta, különös tekin­tettel a bevásárlás lehetőségei­re. — Szerepel más a napiren­den? — A szakigazgatási szerv munkájáról is beszámolunk Mégpedig büszkén: például sok akadály ellenére, megva­lósítottuk az intézményes sze­métszállítást. A magyar népgazdaságot évek óta a magas készletfel­halmozás jellemzi. Az eddigi tapasztalatok szerint idén sem javult a helyzet, s a nemze­ti jövedelemnek több mint öt százalékát teszik ki a készle­tek. Az említett problémák kész­tették az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságát arra, hogy tájékozódjon a helyi üzemek készletgazdálkodásának hely­zetéről és feladatairól. A vá­rosi pártbizottság 10 gazdasá­gi egységre kiterjedő felmé­rést végzett. Az egységes hely­zetmegítélést nehezíti, hogy a vizsgált vállalatok, üzemek más-más népgazdasági ágazat­hoz tartoznak, teljesen eltérő gazdasági feladatokkal és irá­nyítási rendszerrel. Egyenes arányban A felmérésbe vont vállala­tok termelése 1976-ban 2 mil­— Laikus kérdés: miért volt nehéz? — Háromezer, névre szóló határozatot küldtünk szét, melyben közöltük, a szemét­szállítási díj havonta, szobán­ként 10 forint. Hetente mind­három község minden utcájá­ba, el jut a szemétgyűjtő kocsi, mindenki vásárolja meg de­cember 31-iig! a kukaedényt, legyen higiénikus a szállítás. Nagy lett a felzúdulás, de nem a községekben. ,Mindenkit meggyőztünk — Hát? — A nyanalótulajdonosok tiltakoztak, sokallták a pénzt, pedig nekik csak 7 hónapot kell fizetniük. Másnak a szál­lítás napja nem volt megfele­lő, a harmadik attól fáit, el­lopják a kukát, volt baj elég. — Eredmény? — Mindenkit meggyőztünk, jó szóval, de ha kellett, utasí­tással. Nem tűrhettük, hogy a Dunába, vagy az út mellé szór­ják a hulladékot. A lakók sok társadalmi munkával szépítik községeiket, nem csúfíthatják el szeméthegyek. — Társadalmi összefogást említett, melyek voltak a leg­jelentősebbek mostanában ? — Szigetcsápen a Petőfi és Ady. Üifalun a Sport és a Dió­fa utcában építettek a Hazafias Népfront és a tanácstagok szer­vezésével járdát. Az anyagot, cementet, sódert a tanács, ad­ta. Üifalun elkészült a strand mögött a kézi-, röplabda-, kis­pályás focipálva. Az egyenge- tést, tereprendezést, kapuk ké­liárd 361 millió, 1977-ben 2 milliárd 619 millió forint volt. A termelési érték növekedé­sével párhuzamosan a gazda­sági egységek átlagos forgó­eszköz-készlete 872 millióról 932 millió forintra bővült, vagyis a termelési érték 10,9 százalékos növekedésével együtt 10,3 százalékkal emel­kedett a raktározott alkatré­szek, félkész, vagy késztermé­kek értéke is. Mindez azt mu­tatja, hogy a termelésben és az értékesítési folyamatban le­kötött forgóeszköz-készletek a termeléssel közelítőleg egye­nes arányban növekedtek. A készletek forgási sebessége az elmúlt két évben négyszáza­lékos javulást mutat, ami na­pokban kifejezve azt jelenti, hogy az 1978. évi 148 nappal szemben egy évvel később már 6 nappal kevesebb idő alatt cserélődtek a forgó­eszköz-készletek. A vállalatok adatait külön­szítését a község apraja-nagy- ja segítette. Mindhárom faluban Pásztor Jenő, a tanács el­nöke lap a szoioába. üöikötre indul, ejvinnóm-e. A kocsiban útioéijáról faggatom. — A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat a tököli víz­mű tanulmány tervének meg­beszélésére hívta meg az érin­tetteket. A mi községeink is majd innen fogják kapni az ivóvizet- Mostanáig ásott, vagy vert kutálából merték, de ezek vize lassan apad. Talán a kö­vetkező ötéves tervben már csapról folyik a víz, mindhá­rom faluban. — Hangsúllyal mondta a mindhármat. — Tavaly három, nem tel­jesen egyforma adottságú köz­ség egyesült. Ügy határoztunk, ebben a tervidőszakban még mindegyik a saját, 75-ben megállapított költségvetése alapján dolgozik. A falugyűlé­seken, tanácsüléseiken mégis mindenki azt nézi, panaszolja, hogy a másik községben ez meg az jobb, amaz meg náluk egyáltalán nincs. Nehéz meg­értetni, hogy egyik napról a másikra nem lehet azonos színvonalra emelni mindhá­rom települést. Ehhez idő, pénz, megfelelő irányítók, és főleg: megértés, segítőkész megértés kell. Közmondások­kal élve, a szomszéd kertje mindig zöldebb, de a sültga- lam.b nem repül magától a szájunkba. A. Gy. külön vizsgálva természete sen eltérő képet kapunk. Vá­rosunk négy nagy vállalata s Magyar Hűtőipar Dunakesz Gyára, a MÁV Járműjavító Üzem, a Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyár, valamint * Mechanikai Laboratórium he* lyi híradástechnikai gyára ter­melési értékben, készletválto­zásban és értékesítésben dön» tő mértékben meghatározza ezt a képet. Az említett na­gyobb gazdasági egységeknél a megtérülési idő profiljukból eredően viszonylag hosszú, mégis elvárható lenne, hogy bruttó termelésükhöz viszo­nyítva kisebb legyen a forgó; eszközök aránya. Látszólagos hiány A vállalati közgazdászok sokszor hivatkoznak arra, hogy a kereslet rendszeresen meghaladja a kínálatot. Ép­pen ezért a gazdasági egysé­gek, mint felhasználók, bizto­sítani akarják magukat, hogy alkatrész-, vagy alapanyag- hiány miatt ne álljon le a termelés. Ezért megrendelései­ket több ellátó kereskedelmi vállalathoz is elküldik. A hiányt a valósnál nagyobbnak tüntetik fel, s ez a helyzet több ellentmondást szül: nö­vekszenek az utánpótlási idők, romlik a szállítási fegyelem, veszélybe kerül a folyamatos termelés, ami végső soron ked­vezőtlenül befolyásolja üze­meink anyaggazdálkodását, a termelési feladatok tervszerű végrehajtását. Ezen a meg­lehetősen bonyolult közgazda- sági helyzeten rövid időn be­lül aligha várható javulás, ugyanis e népgazdaság erő­forrásainak szűkössége miatt valamennyi termékpiacon egyensúlyt vagy enyhébb túl- kihasználatot megvalósítani nem lehet. Értelemszerűen eb­ből adódik is vállalataink egyik legfontosabb feladata: a kereslet-kínálat egyensúlyta­lanságából származó kedve­zőtlen hatások csökkentése. A készletnövekedés állami­lag szabályozott fékje a válla­lat részére adott mérési idő­pontra előírt minimális kész­letszint. A felmérésekben részt vevő üzemek közül ötben vé­geztek ilyen vizsgálatot. Kész­leteik értéke 1976-ban az en­gedélyezett 739 millióval szemben 759 millió, 1977-ben az engedélyezett 838 millióval szemben 857 millió forint volt, s ez az arány jelenleg sem jobb. A legnagyobb kész­letnövekedés a Mechanikai Laboratóriumban, a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár­ban volt. , Óvatos selejtezés Az ésszerű készletgazdálko­dást időnként az ‘üzemeken kívül álló okok is gátolják. Ilyen kedvezőtlen helyzet állt elő, amikor a belkereskedelem részére megrendelt jelentős mennyiségű bébiétel-konzervet a GYÜFÖ-től svéd importból származó készítmények miatt nem vették át, pedig a duna­keszi tartósítóüzem termékei­vel szemben minőségi kifogás nem volt. Hasonló példákat az Alagi Bőripari Szövetkezetből vagy a hűtőházból is lehetne említeni. Mindehhez hozzátar­tozik, hogy a hasznosíthatat- lan elfekvő készletek selejte­zése általában lassú, mert a leselejtezést a vállalati ered­mény terhére kell elszámolni. A készletgazdálkodás hibái nagyon sokszor a rossz koope­rációból erednek. Egyes szál­lítók nem kötik ie időben ter­melésüket, hogy később olyan árakat, egyoldalú előnyöket, határidőket érjenek el, amely számukra magas hasznot biz­tosít. Sok esetben ez az oka a felhasználóknál tapasztalt készletgyűjtésnek, nem beszél­ve a szerződésszegésekről, ké­sedelmes szállításokról, amit a vevő a szállító vélt vagy va­lós erőfölénye miatt kénytelen eltűrni, magára vállalva a túl- készletezésből eredő, az éves gazdasági eredményt nem je­lentősed befolyásoló pótlóla­gos költségeket. Gulyás Miklós, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának reszortvezetője >mv A VOLÁN 1. sz. Vállalat B. C. E. kategóriás jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket Munkahelyek Budapesten és Pest megyében. A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet és fedez! a tanfolyam költségeit. A tanfolyamon való részvétel feltételei: büntetlen előélet. 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Jelentkezés: munkanapokon 8 és 15 óra között az alábbi címeken a személyzeti vezetőnél: Budapest XIV., Pillangó u. 22. Budapest XIV., Mogyoródi u. 32. Budapest III., Zay u. 24. Budapest IX., Táblás u. 36-38. Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 45. Budapest XV., Bogáncs u. 1—3. Cegléd. Külső Körösi út 12035. hrsz. Gödöllő, Dózsa György u. 65. Felvilágosítás kérhető továbbá a következő címeken: Budafok, Kővirág sor 15—17. Budaörs, Rákóczi út 40. Százhalombatta, Erőmű u. 3. Érd, Diósdi út 3. Pilisvörösvár Fő u. 39. Szentendre. Dózsa György út 8. Kiskunlacháza. Rákóczi u. 20. Dabas, Vasút sor. Nagykőrös, Szurdok dűlő 3. Nagykáta, Jászberényi út 1. Monor. Petőfi u. 1. Abony, János u. 2. Vác, Deákvári fasor. Aszód, Pesti út 25. P. Szabó Ernő Az ólomkrisfáiy művészete Az Üvegipari Művek az idén több mint százhúszmillió forint értékű minőségi üvegárut hoz forgalomba. Termékeik zömét — főleg a csiszolt ólamkristályt és a háztartási dísz­árut — tőkés országokban értékesítik. Manek Attila felvétele Nőpolitika, szakigazgatás, vízmű Mindennapok a szigeten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom