Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

1978. JÜiVIUS 18., VASÁRNAP Darttkiikmlegesség Az Epítőgépgyártó Vál­lalat Emelőgépgyárában elkészült egy új típusú toronydaru első példánya. A gépújdonság egyik érdekessége, h°gy önmagát szereli össze, miközben a munkát a darukeze­lő harmadmagával a földről irányítja. Az elsőnek elkészült FT 40 50-es jelű toronydarut több hónapig tartó alapos vizs­gálatnak vetik alá, jövőre pedig már öt darabot gyártanak be­lőle. ____ - -- _ , , > ’v ’ d * '1 r Csikós Gábor felvétele Magyar—színei megbeszéléseit Cyer.es András találkozója George Ssddi mivel Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szombaton a KB székházá­ban találkozott George Sad- dilvnivel, az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja Nemzeti Ve­zetőségének tagjával, a Szíriái Béketanács elnökével, aki a szíriai békemozgalom küldött­sége élén hazánkban tartózko­dik. A szíriai vendéggel megbe­szélést folytatott Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának vezetője. A baráti légkörű és az egyetértés szellemében tartott megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az MSZMP %és az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja közötti kapcsolatok ala­kulását. Különös figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzet fejleményeire és meg­erősítették szolidaritásukat az imperializmus és szövetségesei ellen folytatott harcban. Részt vett a ta1 álkozókon Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára és Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. ki ©Sátkozott Iáiéra Rekonstrukció közben a diósdi csapúgygy árban A művezető, mint évek óta majdnem mindennap, most is végigjárta embereit, megkér­dezte őket, kinek lenne ked­ve túlórázni. Ez alkalommal nem volt szerencséje, minden­kit valami fontos elfoglaltság vár otthon. A munka tehát to­vább torlódik. Igaz, rájuk pa­rancsolhatna, hogy kót-három embernek mindenképpen itt kell maradnia, döntsék el ma­guk között, kire vár a harci feladat. De minek kemény­kedni ? Ügy ig tudják, a mun­kát nem végzi el helyettük más, maradnak, ha tudnak. Húsz ember Mészáros István gazdasági vezető az MGM diósdi gyárá­ban, alaposan felkészült a beszélgetésre. Hosszú lajstrom­mal vár, a tavalyi, s az idei első öt hónap túlóra adataival. Ez alatt az idő alatt egy éve 32 ezer 273 forint volt a túl­óra, idén 20 ezer 171. Hozzá­vetőleges számítás szerint ta­valy harminckét, az idén húsz ember munkáját végezték el .úiórában. Sok ez, vagy kevés, pótolha­tó, vagy pótolhatatlan, s meg-' éri-e a vállalatnak? Mészáros István szerint in­kább azt kell firtatni, hogy egyáltalán miért is van szük­ség a túlórákra. Náluk a gyár­tási folyamat nem túl sok le­hetőséget ad rá, hiszen há­rom műszakban dolgoznak, a legfontosabb gépeknek még éjjel sem szabad megállniok. Most — s ez a most már elég regen tart —, rendkívüli idő­ket élnek. A rekonstrukció so­rán leszerelik a régi, elavult gépeket, ugyanakkor új üzem­részeket nyitnak, s közben a tervüket is teljesíteni kell Gyakran előfordul tehát, hogy a munkások egyik fele már az új berendezésekkel ismer­kedik, költözteti, szereli a gé­peket. Mások természetesen nem győzik helyettük a munkát. Tőből adódik, hogy tavaly a késztermék-gyártásban volt nagasabb a túlórák aránya. A csökkenés az idén abból szár- nazik, hogy néhány új üzem- észben már megkezdődött a munka, a korszerű gépek már nagyobb teljesítményre képe­ik, ritkábban van szükség rá, hogy túlórázni kelljen. Ez nég akkor is igaz, ha a gyár valószínűleg nem teljesíti első féléves tervét. Nem lehet várni Bár jelentősen csőkként a túlórák száma, ezen belül még­is magas a szolgáltató, javító üzemekben. Például a szerszám- készítőknél, akik minden erő­vel azon dolgoznak, hogy az új berendezésekhez elkészít­sék azokat a szerszámokat, amelyek egy-egy típusú gör­dülőcsapágy készítéséhez szük­ségesek. Ugyancsak ez a hely­zet a tmk-sokkal. Ha egy-egy új berendezés elromlik, nem lehet várni egy naoot, hanem azonnal neki kell látni a javí­tásnak, akkor is, ha éjszakába nyúlik a munka. Ez utóbbiból az is következik, hogy a túló­rázást akkor se lehetne telje­sen kiküszöbölni, ha holnap húsz, vagy harminc kiváló szakmunkás jelentkezne fel­vételre! akkor is akadnának azonnal elvégzendő feladatok. Kevesebb lesz tehát a túlórák száma ha teljesen befejeződik a rekonstrukció, de sem gépe­sítéssel, se új emberek felvé­telével nem helyettesíthető teljesen. Az okfejtés ne tévesz- szen meg senkit. A gazdasági vezető (ez a hivatalos titulu­sa, beosztása) szerint is sok a túlóra most az MGM diósdi gyárában. Ezért több üzemben próbálkoztak új teljesítmény­bérezési formát bevezetni, más esetben inkább célpré­miumot tűztek ki egy-egy munka gyors elvégzése érde­kében. Hogy miért? — Mindenekelőtt azért, mert magától értetődik, hogy aki nyolc órát becsületesen dolgozott, az már fáradt, nem teljes értékű munkás. Köny- nyebben vét hibát, nagyobb a balesetveszély. Aki pedig egyébként is gyengébb telje­sítményre képes, nem elég jó szakember, azt túlórára 6em szívesen marasztaljuk. Még egy érdekes tapasztalat. Fel­méréseink bizonysága szerint a túlórát vállalók túlnyomó többsége harminc év alat­ti, vagy ötven feletti. Nyilván azért, mert a fiataloknak na­gyon kell a pénz a lakásva, bútorra, az idősebbek már a nyugdíjra gondolnak, s gyere­keiket, unokáikat segítik. Drága a hét vége Szeretnek-e az emberek túl­órázni? A kérdésre a válasz minden poszton nemleges. A gazdasá­gi vezetőket, például ugyan­csak megszorongatták a sok túlóra miatt, a szakszervezeti bizalmiak. Minden ékesszólá­sukra szükség volt, hogy meg­magyarázzák: a rendkívüli helyzet, az elhúzódó rekonst­rukció rendkívüli helytállást követel. De ezt bizonyítja a bevezetőben idézett példa. Ja- kuba Jánosnak, a tmk-lakato- sok csoportvezetőjének sok gondot okoz a túlóra megszer­vezése. Nem kell az embereknek a pénz? Lukács György lakatos cso­portvezető és Göncz János la- tcatos előttem számította ki: egy-egy „túlórás” hónapban 300—1000 forinttal is több kerül a borítékba. Sőt még töobel is, hiszen jutalomosz­táskor azt is figyelembe ve­szik, hogy ki hajlandó felál­dozni a szabad idejét. És még­sem éri meg. Lukács György szerint már csak azért sem,- mert egy szombaton, vagy vasárnap — általában ilyen­kor vannak a túlórák —, ha valamilyen fusimunkát vál­lal, két nap alatt megkeresi azt a pénzt, amit itt egy hó­nap alatt, kap a fizetésen felül. De azért sem nagy bolt a túl­órázás, mert nagyon jól tud­ják, hogy ilyen módon az egyik zsebükből kiveszik, s a má­sikba beteszik a pénzt. Ha el­jutnak a bérek, lassabban emelkednek a fizetések, keve­sebb a nyereség. Pia mégis eleget tesznek a felszólításnak, annak az az oka, hogy a túlóra' ilyen esetben becsület dolga is. Megerősíti ezt a művezető is. Túlórázni csak a jó szakembert érúemes hívni, a linkeknek, ügyetlenek­nek nem szólnak! Velük több a kár, mint a haszon. És bi­zony számon tartják, hogy ki tart az üzemmel júban-rossz- ban. Hasznos megoldások Kevesebb lesz-e a túlóra az MGM diósdi gyárában? Igaz­gató, főmérnÖK, gyáregység­vezető, művezető és a munkás is ezt szeretné. De mit tesz­nek érte? Szó esett már a teljesítmény­bérezés különböző formáiról. Egyikkel-másikkal már pró­bálkoztak. Volt, ahol bevált az új kezdeményezés, máshol ku­darcba fulladt. Ezt szolgálja közvetlenül vagy közvetve az idei szervezési intézkedési terv több pontja is. Különböző újí­tásokkal, műszaki és szerve­zési intézkedésekkel 28 ezer 400 órát takarítanak meg, azaz ennyivel kevesebb idő alatt készül el, nagyjából ugyanany- nyi gördülőcsapágy, mint ta­valy. Ez a 28 ezer 400 óra a tavalyi túlórakeretnek körül­belül a fele. Ha maradéktalanul meg­valósulnak az elképzelések, majdnem ennyivel kevesebb műszak utáni munkára lesz szükség. S ez még csak a kez­det. Ha elkészül a rekonstruk­ció, nem az ezzel kapcsolatos gondok kötik le majd, a mű­szaki szakemberek idejének nagy részét, hanem még több hasznos megoldás segítheti, hogy egyre kevesebb legyen az elátkozott túlóra. Csulák András Virágzó mezőgazdaság magasabb színvonalon Megyeszerte megtárgyalták az MSZMP Központi Bizottsága március 15-i határozatát lefagy felelősséggel és tettrekészség- gel vett részt Pest megye mezőgazdasági jel­legű pártszervezeteinek tagsága a párt Köz­ponti Bizottsága idén március 15-én hozott határozata végrehajtásának első aktusaiban az elmúlt hetek folyamán. Ez a határozat — mint ismeretes — a mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzetével, agrárpolitikánk meg­valósításának tapasztalataival foglalkozik és kijelöli a továbbfejlesztés feladatait. Így je­lentékenyen érinti mesénket, amelyben _ a pártszervezeteknek mintegy húsz százaléka mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági jellegű. Mindezek — az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának határozata alapján — behatóan meg­vitatták a rájuk háruló teendőket. Mindenek­előtt együttes párt- és gazdasági vezetői ülé­seken értékelték a mezőgazdasági üzem, intéz­mény helyzetét, megjelölve saját helyi felada­taikat, a cselekvési programokat igazítva a központi iránymutatáshoz. Ezt követték a megye valamennyi mezőgazdasági üzemében a pártalapszervezetek taggyűlései. A határozat értelmezése és a helyi elemzés állt mindenütt a beszámolók előterében, egy­ben megfogalmazva a továbblépés útját a gazdasági vezetés, a kommunisták, a tömeg­szervezetek számára. A nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy a párttagság 82 százaléka vett részt a taggyűléseken, a vitákban pedig a megjelentek 22 százaléka mondta el a véle­ményét. Teljes egyetértéssel és kedvezően fo­gadták mindenütt a Központi Bizottság ha­tározatát. Sokfelé kifejtették, hogy a mező- gazdaság eddigi eredményei és a nagyüzemi termelés kialakulása, fejlődése, valamint a to­vábbi igények indokolják az összehangolt in­tenzív és hatékony fejlesztést. A határozat — hangsúlyozták — hosszútávú programot ad az érintett egységeknek, a feladatok világosak és érthetők. Az is kifejezésre jutott, hogy a vég­rehajtás érdekében nagyobb gondot kell for­dítani a lehetőségeket jobban kihasználó, tervszerűbb, hatékonyabb és szervezettebb munkára. A párttagság feladata éppen abban van, hocy ennek érdekében mozgósítsa a dol­gozó kollektívákat. Vitákban kritikai hang ás őszinte­ség mutatkozott. Ennek szellemében vetették fel a munkával összefüggő problémákat és javaslatokat tettek, felhívták a figyelmet a jobb üzem- és munkaszervezésre, a ta­karékos gazdálkodósra. A dabasi járásban például azt szorgalmazták, hogy folyama­tossá és hatékonyabbá kell tenni az irányító szakemberek képzését, továbbképzését és ja­vítani a vezetés színvonalát. A Monori Álla­mi Gazdaságban a tudatos munkaerő-gazdál­kodás, az ösztönzőbb bérezés és a dolgozók tudatformálásának fontosságát sürgették. A Váci Tejüzemben és a pomázi Munkatherá- piás Intézet taggyűlésén a munka- és tech­nológiai fegyelem megszilárdítására és a mi­nőségi . munka fokozására hívták fel a figyel­met, A nagykátai járás termelőszövetkezetei­nek párttagsága a piaci háttér megteremtésé­re, az' értékesítési, a felvásárlási gondok csökkentésére, a felvásárlás jobb koordinálá­sára és a szakszerűbb tárolás megoldására foglalt állást. A bugyi Tessedik Tsz és a gyű­li Szabadság Tsz — a két vezetőség együttes ülésén — az intenzív takarmánytermelés, a korszerűbb rét- és legelőgazdálkodás, vala­mint az öntözés alá vont területek növelésére hozott határozatot. A ceglédi járásban a talaj­adottságoknak megfelelően előtérbe került a zöldség- és gyümölcstermelés bővítésének megvizsgálása, valamint a hozamok növelése. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és tan-, gazdasága fontosnak jelölte meg, hogy a tu­dományos kísérletek eredményeit gyorsabban, ütemszerűbben használják fel a termelésben. A tapasztalatok birtokában járt el a megyei pártbizottság, amikor a Központi Bizottság határozatát először együttes vezetőségi ülésen vitatta meg a gazdasági és pártvezetőkkel, majd pedig a májusi taggyűléseken a kommu­nisták határozták meg legfontosabb tenni­valóikat az eredményes végrehajtás érdeké­ben. Fő feladatként az alaptevékenység ága­zatainak az átlagosnál gyorsabb ütemű fej­lesztését határozták meg a megye mező- gazdasági üzemei. Egyrészt a termelőka­pacitások további bővítése, másrészt a ter­melés színvonalának növelése útján a termelési körzeteken belüli szorosabb koope­ráció megvalósításával. Az alaptevékenység ágazataiban — növény- és állattenyésztés — elért eredmények lehetővé teszik, hogy a me­gye gazdaságai nagyobb mértékben járulja­nak hozzá a belső fogyasztás színvonalának emeléséhez és az export árualapok növelésé­hez. Így például a budai járás mezőgazdasági termelőadottságainak kihasználásával nagy gondot fordít a táj jellegének megfelelő csont­héjas gyümölcskultúrák rekonstrukciójára, az új termőfelületek optimális méretű kialakítá­sára. A járás mezőgazdasági üzemei az állat- tenyésztésen belül a tejtermelés, a sertés- és a baromfihús-termelés nagyobb arányú és hosszabb távú fejlesztését jelölték 'meg ki­emelt feladatként. Mindezek teljesen össz­hangban vannak Pest megye V. ötéves tervi célkitűzéseivel és megvalósításukat szolgálják. Eredményesnek minősíthető az a törekvés a megyében, hogy a helyileg kidolgozott és el­fogadott feladattervekben az általános tenni­valók mellett konkrétan megfogalmazták a hosszabb és rövidebb időszakra vonatkozó cél­kitűzéseket. Különösen jó, hogy a Központi , Bizottság határozatának ismertetése mellett nagy hangsúlyt helyeztek a taggyűléseken a helyi eredmények értékelésére és a még meg­levő tartalékoknak az elemzésére, melyek fel­tárásával különösen a termelés hatékonysága növelhető. A párttaggyűléseken elfogadott fel- adatervek a termelést alapvetően befolyásoló ágazatokra koncentrálták a tennivalókat, fi­gyelembe véve az eddigi eredményeket és to­vábbi lehetőségeket. Több heiyen pontosan megjelölték a koope­rációs célokat. A Herceghalmi Állami Gaz­daság, a toki és a pátyi tsz-ek az élelmiszer­feldolgozásban: a VI. ötéves terv időszaka alatt közösen mintegy 40 ezer sertés feldolgozásá­ra alkalmas vágóhíd kialakítását tervezik. A Törökbálinti Állami Gazdaság, a Sasad Tsz, a pátyi tsz 800 hektár területű csonthéjas gyü­mölcsöst létesít a termelési rendszer keretén belül. Szinte valamennyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet taggyűlésén meghatározták a teendőket a termőföld jobb kihasználására, a háztáji gazdálkodás támogatására és fejlesz­tésének segítésére. Figyelemre méltó számos elhatározás a váci járás mezőgazdasági üzemeiben. A já­rási pártbizottság útmutatása alapján min­denekelőtt tovább folytatják a mezőgaz­daság iparosítását, műszaki fejlesztését és kemizálását. Gyorsítani kívánják a tipi­zált komplett épületek, épületrendszerek és technológiák gyártását, forgalmazását, helyszíni szerelését ellátó . vállalatok, gaz­dasági társulások létrehozását. Ebben élen­járó szerepet tölt be a fóti termelőszö­vetkezet. A járás sajátosságának megfele­lően elsősorban az állattenyésztés, a bogyós-, valamint a csonthéjas gyümölcsök termesztése és az erdőgazdálkodás fejlesztése munkájuk alapja. Igen intenzíven foglalkoznak a juhte­nyésztés fejlesztésével a járásban. Az anya­juh-állományt 1978-ban 25—30 százalékkal növelik és ezzel 1980-ig megteremtik a tízez­res juhállományt. A vámosmikolai termelő- szövetkezet taggyűlésén mindenekelőtt a gé­pesítés fejlesztését határozták el, mivel nem alakultak ki a technikai sorok, ezért a jövő gépi beruházásainál erre kell megkülönbözte­tett figyelmet fordítaniuk. A szobi gyümölcs- feldolgozó üzem taggyűlésén a technológiai folyamat tökéletesítésére, a minőség javítá­sára fogadtak el intézkedési tervet. A bema- cebaráti • termelőszövetkezet a bogyósgyü- möles-termesztési rendszer működésének to­vábbi kibontakoztatására fordítja a fő figyel­met, mindenekelőtt a betakarítás gépesítésé­nek kifejlesztésére. korszerű termelőkapacitások létre­hozása, a meglevő régi kapacitások hosszabb távú kihasználása, valamint a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása állt a viták középpontjában a monori járás mezőgazdasági' üzemei pártalapszervezeteinek taggyűlésein Az integráció további fokozásával 25 százalé­kos növekedést kívánnak elérni a háztáji gaz­dálkodás termelő tevékenységében. Több tag­gyűlésen fogalmazták meg, hogy a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés színvonala elmarad az igényektől. Termelőszövetkezeteikben ezér szorgalmazzák a kihelyezett szakmunkásképző tanfolyamok szervezését. A pilisi Aranykalás- Termelőszövetkezetben a zöldségtermelési rendszer továbbfejlesztése mellett káposzta - termelési rendszert kívánnak létrehozni. A vecsési Ferihegy Tsz-ben még az idén meg­kezdik 1200 vagonos zöldségfeldolgozó és hű­tőtároló építését. A gombai Fáy András Tsz- ben a kukorica vetésterületét 20 százalékka' növelik, és elérik a hektáronkénti 52 mázsár átlagtermést. Szinte valamennyi mezőgazdasá gi termelőszövetkezet megfelelő intézkedése két határozott el a dolgozók szociális és mun kakörülményeinek javítására. Cösszességében a Központi Bizott ság márciusi, a mezőgazdasági termelés fej lesztésére hozott határozatát, helyi alkaí mazását, megfelelően készítették elő < megye mezőgazdasági üzemeinek pártalap szervezetei. Aktívan vettek részt az egy­séges szemlélet kialakításában, a termeié si körzeteken belüli kooperációk szorgal mazásában, a térségben működő állami é szövetkezeti vállalatok, mezőgazdasági jellegi intézmények kapcsolatának erősítésében, r. fejlesztések szükségességének megértetésében Széles körű politikai munkával biztosították hogy a mezőgazdaság területén dolgozó párt tagok a célkitűzéseket széles körben megis­merjék és magukévá tegyék. A vélemények, javaslatok, az elfogadott helyileg kezdeményezett intézkedési tervek azt bizonyítják, hogy a párt Központi bizott­ságának határozata igen kedvező fogadtatásra talált és a végrehajtásra irányuló munka eredményesen kezdődött meg a megye mező- gazdasági üzemeiben. A pártszervezetek és a gazdasági vezetés együttes feladata, hogy a napi munkában ugyanilyen következetesség­gel ellenőrizze a határozat érvényre jutását. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom