Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
« öMuyesö ládák - sorozatban A Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi telepén negyven földnyeső láda készül, a Szolnok megyei AGROKER- nek. A képen: Paskó István és Tóth Ferenc, a Lenin szocialista brigád tagjai, alkatrészt emelnek a helyére. Apáti-Tóth Sándor felvétele Gyógyszer, kávé, dohányzás Tesztrendszereket dolgoznak ki A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi szervezete rendezésében, legutóbb érdekes előadást tartott dr. Cselkó László, az Országos Mentőszolgálat főigazgató-helyettese, a vezető emberek nagy elfoglaltságának egészségügyi kihatásairól. Az ártalmak sorában a plusz energiát lekötő, felkészületlenség adta idegességet említette, amely sokszor csak évekkel később érezteti hatását. Szólt a képességet meghaladó feladatokról, az egyéni életmód alakításának mikéntiéről, a gyógyszer, a kávé, a dohányzás és az ital káros hatásáról, a testedzés, a pihenés, a kikapcsolódás, a rendszeres életmód fontosságáról. Mint eLmondta, tudományos kutatásba kezdtek a vezetők megfelelő kiválasztásának módszereivel kapcsolatosan, foglalkoznak tesztrendszerek kidolgozásával, külföldi kollégák véleményét is kikérve. A következő előadás, a pártszékház nagytermében, november 21-én lesz: Valkó Márton, a KÉV-Metró nyugalmazott igazgatója a vezetésről és a munkahelyi demokráciáról mondja el tapasztalatait A szolnoki rádió műsora November 13-tól 19-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Egy regény bölcsője. Az Űri muri városa. Beszélgetés Kun Zsigmonddal Mezőtúri ci- terások felvételeiből. Benedek Péter-szoba Cegléden. Az Emerson trió játszik. Dalok a pénzről. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Sporthírek. A tegnap slágereiből énekel Tom Jones. Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes. Kedd. 17.00: Hírek Űj énekesek felvételeiből. Raffala Cara énekel. Szemléletek ’78. Palatínus István gazdaságpolitikai jegyzete. Tangóritmusban. Beruházási szemlén hallottuk. 17.30: Nők negyedórája. (A tartalomból:' Ünneplőben. Tű, cérna, olló... Egy gyakorló mama naplója. Négyszemélyes óvoda.) Aki Szolnokon is sokszor vendégszerepei. Népszerű operarészleteket énekel Gregor József. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Beat-percek, a Brotherhood of Man együttes felvételeiből. Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Impressziók. Egyed Ferenc, a szolnoki Bartók Zeneiskola tanára orgonái. Justitia ’78. Nők a bírói székben. Lola, Lucille, Lujza: táncmelódiák, női nevekkel. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Ritmikus percek. Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. Háromnegyed ütemben. Az újságíró jegyzetfüzetéből. Ceglédi kórusok énekelnek. Részletek a november 2-1 hangverseny műsorából. Birkás Imre emlékezete. Pár perc dzsessz. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Piaci szemle. Tánczene, a szerzők előadásában. Hírösz- szefoglaló, lap. és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Edith Piaf sanzonokat énekel, domány a termelésben: tanszék kutatómunkája az iparfejlesztésért. Űj felvételeinkből: Bartók műveiből a szolnoki Bartók kamarakórus énekel. 17.30: Apró-cseprő közügyek. Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Nótakedvelőknek. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00—18.30: Rá- dióvíkend. (A tartalomból: Hírek. Szerkesztik a hallgatók, közben: Riportok a hét eseményeiből, Űj arcok a kecskeméti Katona József Színházban. Könyvsarok. Előadók, ABC-ben. 18.00: A nap hírei. Programajánlat. Sport. Lapszemle. Hírösszefoglaló.) Vasárnap, 17.00—18.00: Pezseg a must... Zenés riportműsor. 18.00—18.30: Sport és muzsika, összefoglaló a hétvége alföldi sporteseményeiből. Totó. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Á PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA uin PH BFÉl A CEGLÉDI JAPAS ÉS CEGLÉD VÁBÖS RESZi XXII. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM 1978. NOVEMBER 12., VASÁRNAP A tél küszöbén Munkára kész hóekék, szórógépek Állandó szolgálat, felvilágosítás A téli felkészülés gépszemléjét már megtartották a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága 3. számú ceglédi üzem- mérnöksége udvarán. Mondták is az emberek, egyhamar biztosan nem lesznek együtt annyian, mint akkor, jön a tél, kinek-kinek tudnia kell a dolgát, mert ha esik, ha fú, a gondjaikra bízott 410 kilométernyi úton mindig akad tennivaló. Mint Bangó Lajos, az üzemmérnökség vezetője megemlítette, a napokban Vác térségéből már hószállingózást jeleztek. Nyugodtan néznek a tél elébe. Az úthálózat terjedelme nem változott, a géppark viszont a tavalyinál valamivel jobban használható. Az a nyolc IFA gépkocsi, amely tavaly csak szórógépként dolgozott, erre a télre hóekét is kap, következésképp kettős feladatot láthat el, mindig azt, amit kell. Jégmentesítésre, mikény tavaly, ipari sóval kevert furészport használnak majd. Sóból 3 ezer tonna a készlet, a fűrészport nagykőrösi üzem szállítja, abból is sok száz tonnányira lesz szükség. Az üzemmérnökségnek van nyolc hóekés gépjárműve is, azok majd akkor indulnak munkába, ha tiz centiméternél vastagabb lesz az utakon a hó. Először az országos fűútvonalat kell járhatóvá tenni, utáná, fontossági sorrendben, a többit, elsősorban azokat, amelyek a vasútállomással nem rendelkező, autóbuszjáratokra szorítkozó településekhez vezetnek. Ismerik a hófúvásveszélyes szakaszokat, több van belőlük a 4-es számú országos főútvonalon és a Nagykőrös—Tisza- kécske közti úton is. Veszélyes útszakasz az új 4-esen az 50—60 kilométer közötti. A ceglédberceli dombok környékén sajátos a mikroklíma, pá- ralecsapódásos az a rész, a tél veszélye ott a síkosság, hamarosan figyelmeztető táblával is jelzik majd. •Ahhoz, hogy az út járható legyen a hóesés után, mindenképpen idő kell, a számítások és a gyakorlat szerint 4—6 óra, amennyiben 5—6 centimé* tér vastagságú a hó. A gépjárművezetőktől, megértést, türelmet kérnek és azt várják tőlük, hogy olyankor segítsék a kint dolgozók munkáját. Ha a sárga, villogó jelzésű gépet látják, húzódjanak az út szélére, engedjék, hogy dolgozhasson. Ügy kevesebb lesz a bosszúságuk és ritkább a koccanásos baleset. Ahogyan tavaly is tették, Cegléden, a város területén felszórják majd, amikor kell, a forgalmasabb utcák burkolatát. A ceglédi járás útjain és a nagykőrösi szakaszon is valamennyi KRESZ-tábla már fényvisszaverő fóliával ellátott, korszerű. Az útirányjelző táblák is cserére várnak. A téli előkészületekben igen sokat segítettek a szakaszmérnökség szocialista brigádjai. Társadalmi munkában még a műhelyüket is kifestették a szemlére. Sajnos, szűkösködnek. A telepfejlesztés terve és a szükséges pénz is megvan, csak épp kivitelező nem akad, pedig nem kellemes téli fagyban a hatalmas teherautókat a szabadban szerelni. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának ceglédi szakaszmérnöksége megkezdi a huszonnégy órás szolgálatot az első ólmos eső, havazás kezdetétől. A ceglédi járás útviszonyairól minden érdeklődőnek felvilágosítást adnak a 10—340-es telefonszámon. Kérik a gépjárművezetőket, hogy bejelentéseikkel, mint a múlt télen, most is legyenek segítségükre. Eszes Katalin Áruhitel és kölcsön Takarékos emberek Nemrégiben tartották meg a világtakarékossági napot, melynek kapcsán Antal Domokostól, a Kőcser és Vidéke Takarékszövetkezet elnökétől kértünk tájékoztatást. — Októberben négymillió forinttal növekedett betétállo- lományunk, s a négyből kétmillió csupán október 31-én folyt be. A világtakarékossági napon ünnepélyes ügyfélfogadás zajlott le valamennyi ki- rendeltségünkön, sorsolást is tartottunk. — Idei tervük? — Az idén a betétösszeg 16 és fél millió forintos növekedését várjuk, már 14 és fél milliónál tartunk. Mintegy 20 millió forint kölcsönt adtunk és 150 millió forint tejpépzt, állatértékesítési összeget fizettünk ki. Eddigi betétforgalmunk 48 millió forint. Űj központ épül Kocséron, saját erőből. Törteién korszerűsítjük szövetkezetünk épületét s Nyársapáton is új iroda átadását tervezzük. B. T. Kocsér, Új Élet Tsz Már a szőlőt is leszüretelték Jövőre jobb termés ígérkezik A kocséri löszövetkezet szölőtelepén Űj Élet Terme- 120 hektáros a szüretet a közelmúltban befejezték. A tartálykocsik ott jártunkkor hordták be az utolsó szállítmányokat a szőlő- és borkombinát telepére, ahol a hatalmas présgépekből csörgött a kocséri homok aranyleve. Az idén a szőlőt a tsz mind maga dolgozta fel és szűrte le. Az utolsó szedések szép és finom kövidinkáját öntögették a présgépekbe. — Hogy fizetnek a tőkék? — kérdeztük Rapi László gépkezelőtől, aki esztendők óta dolgozik a közös gazdaságban. — Elég jó — mondotta —, csak az a baj, hogy az idén kevés szőlő termett. Az irodában Farkas Márta borász fogadott, aki éppen a mustot fokolta. — Az idei mustok 15—17 cukorfokot értek el — közölte. Egységes gyűjtemény Múltról valló dénárok, tallérok A kutatást és a közművelődést szolgálva Valaha a nép ajkán mesék születtek földben búvó, legendás kincseikről, amelyeket pásztorok vagy szántó-vető emberek leltek meg, s váltok egyik napról a másikra szegényből gazdaggá. Ha a nincstelenek színes fantáziával is szőtték, formálták e történetek szálait, • kétségtelen, némely mondának alapja volt, hiszen mind a mai napig a régészet leggazdagabb lelőhelye a föld. Szakszerűen Nemegyszer faragott köveket, rég megholtak csontjait, egykor élt emberek tárgyait veti ki az eke. Házalapozáskor, kútásáskor a csákány és a lapát fordít ki becses emlékeket. Megkerülnek elpotyogtatott rézpetákok, felszínre vetődnek tallérok, garmadával, s ahol hajdan a rómaiak jártak, ezüst dénárok, sestertiusok, t’u_ j aranypénzek villannak ki, ba- Egy í bérkoszorús imperátorok, koronás királyok képmásával Poltúrákat, piculákat, Napóleon-aranyakat mind a mai napig találni. A sápadt aranyak és a fátyolos fényű ezüstök értékelésében eltér az emberekben a kincs fogalma a tudományos megítéléstől: amíg az előbbi a nemesfém anyagi értékét helyezi előtérbe, addig a kutatók tudományos szempontok szerint minősítenek egy-egy leletet. A múlt vallatói, a fennmaradt tárgyak által küldött üzenetek megfejtői a régészek. Segítőtársaik a restaurátorok, akik — a tudományos szempontok figyelembevételével — megtisztítják, konzerválják, összeillesztik, szükség szerint kiegészítik a törött, sérült tárgyakat. A ceglédi Kossuth Múzeum munkatársainak mind nagyobb feladatot ad ez a munka. A Magyar Tudományos Akadémia Numizmatikai Albizottsága kezdeményezésére, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága úgy határozott, hogy a megye tíz múzeumában szétszórton őrzött éremanyagot egy központi gyűjteményben helyezi el. A több ezer darabból álló gyűjtemény végleges helyéül a ceglédi múzeumot jelölték ki, s a gyűjtemény kezelésével Dinnyés István régészt bízták meg, aki júliusban vette át az anyagot. A kísérlet bevált Átgondolt szakmai megfontolások és külföldön már rég bevált tapasztalatok alapján döntöttek így a szakmai irányítók. A kis gyűjtemények könnyen elsekélyesednek, áttekinthetetlenek. nincs, aki szakszerűen foglalkozzék velük. Raktározásuk, restaurálásuk, feltárásuk esetleges. Egységes gyűjteménnyé rendezve, alkalmasabbak a kutatás céljaira, hozzáférhetőbbek, megfelelően tárolhatók, a restaurátor munkája szervezettebb. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának vezetője, aki szakfelügyeletet gyakorol a gyűjtemény felett, a közelmúltban Cegléden járt és beszélt a városbeli muzeológusokkal a gazdag anyag feldolgozásáról. Lapunknak nyilatkozva, elmondotta, hogy a Pest megyei kísérlet figyelmet érdemel, elismerés illeti a megyei múzeumok igazgatóságát, és személy szerint Dinnyés Istvánt, aki példás buzgalommal teljesíti feladatát. — Itt értették meg elsőként a helyes és korszerű követelményt, azt, hogy ezt az anyagot így jobban lehet a múzeumi feladatok szolgálatába állítom. Máshol helytelenül értelmezett lokálpatriotizmus, a tárgyakhoz való görcsös ragaszkodás hátráltatja e munkát. Ma már mindenhol tudomásul kell venni, hogy a lelet nem az egyes múzeumoké, hanem közkincs, az egyetemes kultúra része, ami, természetesen, nem zárja ki a vándorkiállítások lehetőségét, s még jobban járnak a kisebb múzeumok. mert gazdagabb anyagból meríthetnek, mint amekkora a sajátjuk volt. Például a nagykőrösi Arany János Múzeum nemrég megnyílt állandó kiállításához ebből az összevont gyűjteményből kapott éremanyagot — Már az eddigi ceglédi munka igazolja a kísérlet helyességét A múzeumokban elfekvő anyag kezelhetetlenné vált, szakszerűtlenül volt elhelyezve, nyilvántartva. Ez a megoldás a kutatás és a köz- művelődés céljait egyaránt szolgálja — mondotta Gedai István. Tárlatokon A lelet feltárásától a végleges, megnyugtató elhelyezésig tehát eddig nem is volt olyan rövid az út A ceglédi kincstárnok, Dinnyés István évekig tartó munkáira kapott megbízatást. Így beszélt róla: — A magyar pénzverés kezdetétől, az Árpád-kortól 1526- ig terjedő időből származó anyagot már rendeztem, szakszerűen nyilvántartott áttekinthető gyűjtemény alakult ki belőle. Július eleje óta folyamatos az osztályozás, rendezés, főbb tárgycsoportok szerint A tematikus egységek feldolgozása, rendszerezése és meghatározása került most sorra, ami több évig tartó folyamat Az esetleges gyűjtések következményeként, hiányos az anyag Ha kellő áttekintésünk lesz, könnyebbé válik a hiánypótlás, ami megszabja a továbbfejlesztés irányát — mondotta a régész. Majdnem minden pénzdarab restaurátori kezelést Igényel a Kossuth Múzeum restaurátor műhelyében. Ha a sok ezer darabot számláló anyag rendeződik, Cegléden hosszabb ideig látható időszaki kiállítás nyílik meg belőle, de vándorki állításként, a megye más múzeumaiba is eljuthat a rég5 korok sokféle fizetőeszköze. Tamasi Tamás Akkor érkezett oda a telepről Balanyi Géza, a szőlő- és borászati ágazat vezetője. — Szépen, rendben végeztünk, csak a mennyiséggel vagyunk elégedetlenek. A múlt téli és az idei tavaszi fagy nagyon sok kárt okozott. Mintegy 37 vagonnyi szőlőt szüreteltünk le, a múlt évben meghaladta a termés a száz vagonnyit. Kárunk a biztosításból részben megtérül. A pincészetünkben kiforrt bor nagy részét a Szikrai Állami Gazdaságba visszük, ahol eladásra palackozták, a megmaradót kocséri borkóstolónkban s nagyobb tételben, a kombinát közelében levő Faház bormérésben adjuk el. — Az idén már megmutatta bogyóit az előző években telepített, 19 hektár, vörös bort termő kékfrankos szőlőnk is, de a fagyok folytán nagyon kevés maradt meg. — Kik segítettek a szüretelésben? I — A kocséri Gábor Áron Általános Iskola, a nagykőrösi Kossuth iskola és a leánykollégium diákjai, valamint a tsz ipari üzemeinek dolgozói. — A szőlőt a betegségektől megmentettük. Szépek a vesz- szők, jövőre jobb eredményt ígérnek, amit téli trágyázással és korai metszéssel igyekszünk elősegíteni. K. L. Tudományos kutató — Törökországról Isztambul, a Kelet kapuja Vetitettképes előadást tart Törökországról holnap, november 13-án, 18 órai kezdettel, a ceglédi Kossuth Művelődési Központban Surányi Dezső tudományos kutató. Az előadást a Magyar Autóklub helyi szervezete rendezi, Isztambul, a Kelet kapuja címmel. Hogyan fényképezzünk? Törteién, a művelődési házban, előadást tart a fekete-fehér és a színes fényképezésről, a Pest megyei műszaki könyvnapok rendezvényeként Eifert János fotóművész. Az előadás hétfőn, november 13-án 18 órakor kezdődik. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága férjem, édesapánk, nagyapánk Kovács Lajos temetésén megjelentek, fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút. virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Városi Tanács összes dolgozóinak részvétükért, valamint a ceglédi Kórház 2. sz. Belgyógyászat összes dolgozóinak áldozatkész munkájukért, özv. Kovács Lajosné és családja. \
