Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

1978. NOVEMBER 11., SZOMBAT 3 Ax Országos Békefamáes ülésén A IX. kongresszus előkészületeiről Megteremteni a művelés feltételeit Parlagon két és fél ezer hektár Pest megyében A december 1-re összehívott IX. magyar békekongresszus előkészítése, itthoni teendőink számbavétele s a célravezető feladatok kijelölése, valamint az utóbbi időben különöskép­pen bonyolulttá vált nemzet­közi helyzet elemzése nagy felelősséget ró mindannyiunk­ra — mondotta az Országos Béketanács pénteki ülésén megnyitójában Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese. Ezt a gondolatsort bontotta ki a Parlamentben megtartott ta­nácskozáson — amelyen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője is. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Béketanács őszi leszerelési hónapja, a szolida­ritási rendezvények és a ma­gyarországi fórumok résztve­vőitől érkezett táviratok, több tizezer aláírást tartalmazó le­velek példázzák a magyar nép egységes állásfoglalását, a nemzetközi béke, biztonság és az enyhülés folyamatának tá­mogatását. A december 1-én kezdődő IX. békekongreszus előkészü­leteiről egyebek közt elmon­dotta, hogy az Országos Bé­ketanács új, módosított műkö­dési szabályzatának kidolgozá­sával is foglalkoznak. A moz­galom feladatainak megválto­zása, a nemzetközi helyzetből adódó új tennivalók teszik ezt szükségessé. Az OBT főtitkára a továb­biakban elmondotta: a kong­resszusi küldöttek között meg­felelő a nők, a fiatalok, a munkások, a téesztagok és az értelmiségiek aránya, jól rep­rezentálják hazánk minden társadalmi rétegét. Sebestyén 'Nándorné beje­lentette, hogy a kongresszu­son Romesh Chandra, a BVT elnökének vezetésével részt vesz a Béke-világtanács dele­gációja is. — A kongresszusi állásfog­lalás-tervezetben hangsúlyozni kívánjuk — mondta a főtitkár —, hogy alapvető békeépítő feladatunk, az MSZMP XI. kongresszusa útmutatásainak megfelelően a fejlett szocia­lista nemzeti egység elmélyí­tése. — Az eddigieknél is hatéko­„Testvéreink, eszméljetek! Az orosz katonák már rájöttek arra, hogy a föld, amelyet meg kell hódítaniuk, a saját országukban van, hogy az el­lenség, amellyel, ha kell, fegy­verrel is szembeszállnak, a földesgrófok és iparbárók élősdi csapata ellen, mely a különböző nemzetiségű Föld- telen Jánosokat és Nincstelen Pétereket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellenséget fel­ismerve ellenük forduljanak. Katonatestvéreink! Most dől el életetek sorsa! Már mo­rajlik a föld idehaza!” A röplapokat a munkás­bizalmiak terjesztették. Kőre kötve, hengerré sodorva dob­ták be a laktanyákba, vagy a frontra indulóknak a köpe­nyébe csempészték. Aszódon Csíki Imre és Mikulin József, Mátyásföldön Mosolygó Antal terjesztette a lapokat. Az aszódi és a mátyásföldi repü­lőgépeket szintén felhasznál­ták e célra. ★ Az építőipari munkások szakszervezetének Nagydiófa nyabban kell érzékeltetni az összefüggést a béke és a helyt­állás, a hazafiság és a nem­zetköziség között. A leszerelé­sért folyó nemzetközi küzde­lem egyúttal nemzeti ügy, ha­zánk fejlődésének, minden magyar állampolgár békéjé­nek és biztonságának feltéte­le. — Az ügyvezető elnökség úgy ítéli meg, hogy ezeket a fő kérdéseket kell sokoldalúan megvilágítva a kongresszus elé tárni, illetve a békemozga­lom programjának részévé tenni — mondotta befejezésül Sebestyén Nándorné. A beszámoló fölötti vitában felszólalt Vajda Péter újság­író, Németi Irén főszerkesztő, Makai György újságíró, dr. Zsebők Loránd, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára, dr. Péter Ferenc főigazgató, kór­házi főorvos, Háziinger György, szakmunkás és dr. Albert Béláné. A vitát Sebestyén Nándor­né összefoglalója követte, majd az Országos Béketanács tagjai egyhangúlag elfogad­ták a kongresszusi előkészüle­tekről szóló beszámolót. utcai helyiségében 1918 elején összejött harminc-negyven munkás, és kifejezte elégedet­lenségét a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetésével szemben. Mosolygó Antal ja­vaslatára határozatot fogad­tak el, hogy minden ipari üzemben meg kell alakítani a munkástanácsot. Ennek alapján jött létre a tanács az aszódi Lloyd-gyárban is. A breszti békekötés meg­gyorsítására a fővárosi mun­kásság politikai sztrájkot szervezett, példájukat elsőként az aszódi munkások követték. A sztrájkot a főszolgabírónak is bejelentették, aki az alis­pánhoz küldött jelentésében tudatja: a munkások fegy­verrel vannak ellátva és kö­zölték, ha élelmük elfogy, rekvirálni fognak. A forradalmi fellendülést a kormányzat a márciusban be­vezetett statáriummal sem tudta megállítani. A katona- szökevények száma az év első negyedében több mint negy­venezer. Patay főis.pán június­ban a következőket jelenti a belügyminiszternek: Páriküldöiiségünk Romániában Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására november 9—10-én magyar pártküldöttség tett látogatást Bukarestben. A delegáció tag­jai voltak: Gyenes András és Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkárai. A küldöttség tárgya­lásokat folytatott az RKP KB Dumitru Popescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a KB titkára ál­tal vezetett küldöttségével, amelynek tagjai voltak: Iosif Banc, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Vasile Mu- sat, az RKP KB titkára. A magyar küldöttséget fo­gadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke. A tárgyalások őszinte, nyílt elvtársi, baráti légkörben zaj­lottak le és tükrözték azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és az RKP erősíti szoli dari tását, továbbfej laszti internacionalista együttmű­ködését a kát ország és néo sokoldalú kapcsolatainak bő­vítése érdekében. A magyar pártküldöttség hazaérkezett Budapestre. Tűrhetetlen a helyzet a kormányzatom alatt álló vár­megye északkeleti részében az aszódi és a váci járásban, Galgamácsa, Galgagyörk, Püs­pökhatvan, Ácsa, Verseg hatá­rában a megerősített csendőr­őrsök ellenére több száz fel­szerelt magyar és orosz hadi­fogoly valósággal szegényle­gény módjára tanyázik. A szö­kött katonák számos helyen kisebb csoportokat alakítva, a lakosság támogatásával felvet­ték a harcot a csendőrökkel, rendőrökkel. ★ Június 24-én a MÁVAG-gyár udvarán a bérkövetelésért fel­lépő tömegbe belelövetett a katonai parancsnok. Négy munkás meghalt, sokan meg­sebesültek. Válaszul a gyár munkásai sztrájkba léptek, amelyhez az aszódiak elsőként csatlakoztak. A főszolgabíró jelenti az alispánnak: Jelentem, hogy Aszód községben a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motor­gyár munkásai tegnapelőtt a munkát abbahagyták. A sztrájkhoz csatlakoztak a tú­rái vasúti pályamunkások, mintegy százhúszan. Azzal a kijelentéssel szüntették be a munkát, ha golyóval tüzelnek is, akkor sem dolgozunk. Az őszirózsás forradalom győzelme után az országban tömörültek és megmozdultak a haladás erői. Sárkány fő­Sok a parlagföld az ország­ban és Pest megyében is. Az Idei tavaszi felmérés szerint 26 és fél ezer hektár hever parlagon az országban, ennek hetven százaléka öt megyé­ben koncentrálódik. Pest me­gyében a tavaszi adatok sze­rint 2540 hektár parlagföld várt művelésre. Illúziók nélkül Ezeket az adatokat a Haza­fias Népfront Pest megyei gazdaságpolitikai bizottságá­nak legutóbbi ülésén ismer­tette dr. Webli Ferenc, a Me­gyei Földhivatal földhasznála­ti osztályának vezetője, s egy­ben a parlagföldek keletkezé­sének okairól és a hasznosí­tás módjairól is tájékoztatta a bizottság tagjait. A tapasztalatok szerint a nagyüzemi parlagterületek az önkéntes földfelajánlások és az elővásárlási jog gyakorlása folytán növekszenek. Ha min­den évben le is faragnak ezek­ből, a következő években rész­ben újratermelődnek a parla­gok. Felszámolásuk, azaz mű­velésbe vonásuk nem gyors folyamat. A parlagföldeknek az ország­ban mintegy hatvan százalé­ka nagyüzemi tulajdon, ti­zennyolc százaléka egyéni. Ke­letkezésük oka ä tulajdonosok elöregedése, a másik ok, hogy a kis gyümölcsösök és sző­lők is elöregednek, túlságosan magas lenne művelési költsé­gük, s emiatt mondanak le a tulajdonosok a termelésről. Az ország parlagterületeinek 22 százaléka egyéb tulajdon, nagyrészt tanácsi kézben van. Minél alaposabbak a határ­szemlék és minél jobban el­lenőrzik a tanácsok a műve­lési kötelezettség teljesítését, annál több egyéni, földtulaj­don kerül a tanácsok kezébe. Mi ösztönöz? Január elején lépett életbe az új földvédelmi törvény, amely azt a társadalompoliti­kai célt szolgálja, hogy a le­hető legnagyobb mértékben csökkenjenek a parlagterü e ek. A törvény az eszközöket . is megadja ehhez. Azóta az or­szág mezőgazdasági nagyüze­meit összesen hétmillió fo­rintos büntetés megfizetésére kötelezték, ennek majdnem szolgabíró Aszódról a követ­kezőket jelenti a Nemzeti Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak: Az elmúlt éjjel folyamán kiadott központi körözvényre jelentem, hogy azt a járás közönségének röpcédulákon tudomására hoztam, felhívtam figyelmüket, hogy a Nemzeti Tanács helyi bizottságait ala­kítsák meg. ★ Az aszódi Lloyd-gyár mun­kásságának vezetésével októ­ber 31-én a kora délutáni órákban fegyverekkel, vasdo­rongokkal, kalapácsokkal fel­szerelt mintegy kétszáz főnyi csapat vonult végig a község főutcáján. Csatlakozásra kész­tette az utca polgárait is. Megszállták a csendőrlakta­nyát, a csendőröket lefegyve­rezték és átvették a község vezetését. A csendőrök ellen­állást nem tanúsítottak, sap­kajelvényeiket őszirózsával cserélték fel. Az emberek éne­keltek, boldogok voltak. A piactéri gyűlésen Tisza Istvánt szidták. A munkásság megala­kította a polgárőrséget. A győzelmet követő napon meg­alakult az Aszódi Nemzeti Tanács negyvennyolc taggal. A tegnapi nap és a ma éjjel nyugodtan telt el, rendzavarás nem történt, ami elsősorban a repülőgépgyár munkásainak köszönhető — írja felterjeszté­sében a főszolgabíró. Az Aszódi Nemzeti Tanács megszervezte a polgárőrséget, megalkuvást nem ismerő tevé­kenységével a járás községei­ben a közbiztonság bástyája lett. Kardos Győző egyharmadát, kétmillió fo­rintot Pest megyei termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok fizették. A szankciók hatékonyak, de nem elégségesek, a büntetés önmagában nem célravezető. Ezért a művelés alá vonás feltételeit kell megteremteni. Sokirányú munka folyik az ésszerű földhasznosítás meg­valósítása érdekében. A Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság már tárgyalt erről, az itt született állásfoglalás nyomán az évtized végére elkészül az a tízéves, 1990-ig szóló ’föld­hasznosítási terv, amelynek operatív előírásait megyei ta­nácselnöki utasítás szabályoz-' za majd. A tanácsi tulajdonban lévő parlagterületek hasznosításá­nak több módja is van. Az egyik, hogy egy vagy több na­gyobb tagba kell csoportosíta­ni — földrendezéssel, terület­cserékkel — a művelhető par­lagföldeket és átadni a mező- gazdasági nagyüzemeknek. Meglehet, hogy ezt a nagy­üzemek nem mindig tartják majd kívánatosnak. Az ösz­tönzőrendszer még nem ala­kult ki, addig is türelmi időt kell kapniuk ilyen esetekben a nagyüzemeknek. Járatlan utak Van egy máris járható út, de még nem járunk rajta. Ez a tartós földhasználat intéz­ménye. A tavaly megjelent MÉM-rendelet teszi lehetővé, hogy tanácsi tulajdonú par­lagterületeket ötven évre, használati díj ellenében, me­zőgazdasági művelés céljára használatba lehet adni az ál­lampolgároknak. A megyei ta­nács zöld utat adott az intéz-, kedésnek- ‘ azzal is, hogy szinté jelképes összegért, öt évi rész­letfizetési kedvezménnyel át­adhatók ezek a kisebb föld­területek. A tartós földhasználat intéz­ménye mégsem vált be, az igénylőket a két kezünkön megszámlálhatjuk. Ennek egyik oka, hogy a tanácsi ke­zelésben lévő, ilyen célra hasz­nálható területeket még nem mérték fel. A tanácsi parlagterületek hasznosításának harmadik módja, a földhaszonbérlet jog- intézménye. Ezt nemrég mó­dosították, eredményeképpen gyakorlatilag korlátlanul le­het földet haszonbérletbe ven­ni — mezőgazdasági termelés céljából. Pest megye sok tekintetben sajátos helyzetben van, így a földhasznosítás szempontjá­ból is. A főváros közelsége hozza magával, hogy a buda­pesti lakosok többsége a me­gyében szeretne hétvégi telek­hez jutni. Jó részük persze üdülés, és nem gazdálkodás céljából. De nagyon sokan vannak olyanok is, akik a ket­tőt össze tudják, illetve tud­nák egyeztetni, ha ennek meg­lennének a feltételei. Veresegyház példája A Budapesttől mintegy húsz kilométerre fekvő Veresegy­Puja Frigyes külügyminisz­ter és Ho Dam, a KNDK kül­ügyminisztere üdvözlő távira- - tot váltott a Magyar Népköz- társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság közöt­ti diplomáciai kapcsolatok fel­vételének 30. évfordulója al­kalmából. ' ★ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság diplomáciai kap­csolatfelvételének 30. évfordu­ház példát mutat arra, hogy ezt mi módon lehet megvaló­sítani. A tanács száz hektár­nyi parlagfölddel rendelkezik, a hegyoldal nyolcvan százalé­ka állami tulajdonba került, nagyrészt az igen alapos ha­társzemlék eredményeként. A tanács öntevékenyen úgy határozott, hogy ezeket a te­rületeket kiadja haszonbérlet­be vagy tartós használatba — kizárólag mezőgazdasági mű­velésre. Ezt elhatározni nem nagy művészet, annál nagyobb a megvalósítás feltételeit megteremteni, azaz a területet erre a célra előkészíteni. Ér­dekes, de nagyon is érthető, hogy az előkészítés elhatáro­zása után milyen, gyorsan el­terjedt a tanács terveinek a híre, pedig semmiféle propa­gandát nem fejtettek ki. Az előkészítés úgy kezdődik majd, hogy jó földutakat épí­tenek ki a bérbeadandó terü­leteken. Hamarosan megkez­dik a parcellázást is, a terü­leteket 400 négyszögöles dara­bokra osztják, s olyan embe­reknek adják, akiknek a föld művelése kikapcsolódást je­lent. Alig került szóba a terv, máris tömegesen jeléntkeztek a környékbeli és a fővárosi igénylők. A tanács azt is fontolóra vette, hogy mi lesz a bérlővel és a családjával akkor, ha a hét végén kimegy kertészked­ni és elered az eső. Hol ke­ressen menedéket? És azt is, hogy vajon lesz-e kedve oda kijárni, ha a szerszámait is szállítgatnia kell. Ezért a ké­szülő rendezési terv megjelöli a felállítható szerszámoskam- ra; helyét, s ar.ra .is jgyeinek, ! hogy.' 4áj .esztétikai., értéket csak növeljék az építmények. Később, ha a bérlők vállalják a költségeket, villamosítani is lehet. Veresegyház remélhe­tőleg iskolát teremt a megyé­ben a tanácsi területek éssze­rű és kellemes hasznosítására. De érdekes a nagykátai pél­da is. Itt 150 taggal alakult kertbarátkor, elhanyagolt par­lagföldön kezdtek munkához; a tanács, az áfész, a tsz segíti őket. A népfront szeretné, ha a megyében több úgynevezett munkás-kertbarátkor alakul­na. A ráckevei járásban is akadnak, akik azt a nézetet vallják, hogy nem az üdülő­telkek számát kell gyarapíta­ni. Ésszerűen A Pest megyei pártbizottság álláspontja az, hogy korlátoz­ni kell azokat a törekvéseket, amelyek ipartelepítés útján vagy más módon a termőterü­letek csökkenéséhez vezetnek. Egyben cél az is, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek egyre inkább az adottságoknak meg­felelően hasznosítsák a földe­ket, amint az iparban is az ésszerű termékszerkezet ki- alakításg a cél. Szorgalmazzák azt is, hogy a nagy táblákba beékelődött magánterületek — hacsak nem megmentésre ér­demes tanya áll rajtuk — az elővásárlási jog gyakorlása folytán bekerüljenek a nagy táblába. Hatos Erzsébet lója alkalmából Kim Ze Szűk, a KNDK nagykövete pénteken baráti találkozót rendezett a nagykövetségen., A találkozón részt vett dr. Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes, dr. Darhó László vezérőrnagy, vezérkari főnök­helyettes, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének elnökhelyettese, vala­mint politikai, gazdasági és kulturális életünk számos más ismert személyisége. Trafó — hegesztőkhöz Könnyen szállítható kézihegesztőkhöz készülnek transzfor­mátorok Nagykőrösön a Trakis üzemében. A hetrákból évente kétezer darabot szerelnek össze. Bozsán Péter felvétele Hat évtized Aszód munkásai kezdeményeznek P | Az I. világháború súlyos szenvedést okozott a had- § viselő országok népeinek. 1917 végén a monarchiának I hárommilliónál több volt a vesztesége, ebből Mayyar- | országé egymillió. Egyre-másra érkeztek a frontokról a = szerelvények sebesültekkel, hazajöttek a nyomorék apák, | férjek, fiúk. | Ezekben az időkben kezditek szerveződni a főváros- I ban és környékén a háborúellenes, antimilvtarista körök, = amelyek hamarosan egymásra találva, megkezdték röp- = lapjaik terjesztését. A diplomáciai kapcsolatok három évtizede

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom