Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

Fémönívények az autóbuszokhoz A PEFÉM veresegyházi fémöatő gyáregysége homok-, ko- killa- és gépi öntéssel foglalkozik. Legnagyobb megrendelője az Ikarus gyár, melynek 180 féle, az utastér belső kiképzésé­hez szükséges szerelvényeket gyárt. Képünkön: Papp Zoltán­ná, a kapaszkodókat korrózióálló ni uanyagbevonattal látja el. Nagy Ferencné csőelágazót önt. Barcza Zsolt felvételei SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Galgamácsa Döntés fegpliüi ügyekben v. Évfolyam, 251. szám 1978. oktöbee 21., kedd Szélirányban a vitorlák Gépesítéssel nyert miiék Tökéletesíti szervezetét a mélyépítő vállalat ülés előtt nyújtózik egyet, rá­A galgamácsai kispályás labdarúgóbba] nokságban a hét végén a kilencedik fordulót játszották le. Tsz Medosz—Tsz Gépész 0— 3. A Tsz Medosz csapata nem tudott kiállni, ezért a két pontot a Gépész kapta. Állami Gazdaság Medosz— Váckisújfalu község 2—1. A villanyfényes mérkőzésen ott­honában győzött az Állami Gazdaság csapata. Vémpel SC—Vácegresi Ha­ladás 3—0. A vácegresi csapat ezen a mérkőzésen sem je­lent meg. Ez már a harmadik eset, hogy nem áll ki. Ügyé­ben az intéző bizottság fog dönteni. SE öregfiúk—Taped MN 6—2. A pályabetiltás miatt idegenben játszott a listave­zető, de így is biztosan győ­zött. Kiskút SC—összefogás SE 4—4. A gyenge színvonalú ta­lálkozón az Összefogás már 3—0-ra vezetett, de utána fél­vállról vették a mérkőzést. Továbbra is az SE öregfiúk áll a bajnoki táblázat élén 26 ponttal. A második Vémpel, a harmadik az Állami Gazda­ság Medosz 23—23 ponttal. Téves információ nyomán múlt heti számunkban né­hány mérkőzés eredményét helytelenül közöltük. Helye­sen: Állami Gazdaság Medosz —Tsz Medosz 2—0. Állami Gazdaság Medosz—Taped MN 1— 3, Állami Gazdaság Me­dosz—összefogás SE 4—4. A félbeszakadt SE öregfiúk —Tsz Medosz mérkőzés ügyé­ben a tömegsport bizottság döntött. A SE öregfiúk pályá­ját december 31-ig betiltotta. A találkozó játékvezetője ugyancsak december 31-ig nem vezethet az öregfiúknak, két játékost, Vankó Józsefet és Petiik Istvánt ugyaneddig az időpontig eltiltották a baj­noki mérkőzésektől. A Tsz Medosz csapatától Köves Cs. és Mackós J. szintén nem játszhat az év végéig. A bi­zottság ugyanakkor helyben­hagyta a pályán elért 1—0-ás eredményt. A Tsz Medosz csapata fellebbezett. Nehéz lenne egy-két mon­datba belefoglalni, hogy mi­lyen érzés pályakezdőnek lenni. Egyébként maga a ki­fejezés is szerencsétlen némi­képp'. Hiszen, aki változtatott már munkahelyet, tudja, ha­ladóként is lehet kezdő az em­ber, akár ugyanazon a pályán. Mégis, a szóval így vagy úgy összefoglalunk valamit, egy jellegzetes állapotot, életér­zést, amelynek a lehetőség a lényege. A kibontakozás, az önmegvalósítás, a felnőtt tár­sadalomba való beilleszkedés, az önállósulás lehetőságe. Örömmel csinálja Dr. Bihari Mihályné Varga Zsuzsanna huszon-egynéhány éves fiatalasszony, s pályakez­dő mindenféle értelemben, de legalábbis háromszorosan. Fia­tal jogász, fiatal házas, s gödöl- lőinek is újdonsült, de nem látszik gondterheltnek, sőt. Persze, mondhatjuk, hiszen munkát, férjet, otthont talált egyszerre. Hát igen, így is, úgy is lehet nézni; az örömök és a gondok felől egyaránt. Legjobb mégis, ha több oldal­ról közelítünk. Legelőbb a munkához; — Nem volt könnyű pályát választani a nagyobb pályán belül. Az államigazgatás rég­óta érdekelt, s bár a vállalati jogásza ág iránt sem voltam közömbös, az egyetem utolsó két évében már biztos voltam abban, hogy az igazgatásban kezdek. Persze az elhatározás­tól a munkába lépésig hosszú volt az út. Közben férjhez mentem, Gödöllőre kerültünk, a pályázati rendszer is kö­töttségeket jelentett, de végül sikerült elhelyezkednem a vá­rosi tanács igazgatási osztá­lyán. Kisiparosok Taggyűlés és kiállítás Kiállítással egybekötött tag­gyűlést tartottak a KIOSZ gö­döllői körzeti csoportjának tagjai tegnap székházuk nagy­termében. A vezetőség beszá­molója az elmúlt íé’.év szer­vezeti munkájával és a kis­iparosokat érintő egyéb ak­tuális kérdésekkel foglalkozott. A kiállításon iparcsopor­tonként a fa-, a bőr-, a szol­gáltató-, az élelmiszer-, a ru­házati és a vasipari kisiparo­sok mutatták be termékeiket. A bemutató négy napig lesz nyitva, reggel nyolctól délután 5-ig. Bárki megtekintheti a Dózsa György úti székházban. Petőfi gimnázium Felújítás — társadalmi munkával Megújult az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépé­szeti Szakközépiskola tető- szerkezete, már csak az utol­só simítások vannak haltra. Nem ülnek ölbe tett kézzel a tanulók és a diáitok sem, az udvar Hajnóczi utca felőli ol­dalán 120 méternyi kerítéshez készítették el a betonalapot, s felállították a kerítésoszlo­pokat is. Az iskola levelező hallgatói is vállaltaik társa­dalmi munkát: ők feszítik ki a drótot. Vöröskeresztes hónap Az egészséges életről Társadalmunk időszerű egészségügyi és oktatási prob­lémái címmel tart tájékozta­tót dr. Cselötei László ország- gyűlési képviselő, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rek­tora Aszódon, a helyőrségi klubban szerdán, október 25- én 18 órakor. A tájékoztató része a vöröskeresztes hónap aszódi eseményeinek. Ugyancsak ebben a sorozat­ban tart előadást az egészsé­ges életről dr. Tuzson Judit, másnap, október 26-án, csü­törtökön este hat órakor az ikladi klubkönyvtárban. — Az államigazgatáson be­lül is többféle terület van; ami az én munkámat illeti, az igazán közel van a joghoz, a tartási és életjáradéki szerző­dések, a birtokháborítások, a tóobleUnga Liánokkal kapcso­latos ügyek tartoznak hozzám. De gyakran megbíznak külön­féle feladatokkal, s örömmel csinálom, hiszen újabb, isme­retlen területekre vezetnek. Az államigazgatási muma nem tartozik a hagyományos jogászi tevékenységek közé. Ha valaki azt hallja, hogy jo­gász, először a bíró, az ügyész, az ügyvéd jut eszébe, tanácsi jogászra nem is gondol Pedig nagyon érdekes, összetett munka. Nekem legalábbis most még az. A beilleszkedés — A tanácsi pályakezdők félnek, hogy beszűkülnek, az egyetemen megszerzett általá­nos jogi műveltségnek csak egy részét használhatják, s kisebb kitekintésük lesz a jog széles körére. Az én munkám sze­rencsére több jogágazathoz is kapcsolódik, gyakran családi, polgári vagy büntetőjogi kér­désekkel kerülök szembe. Azt persze nem állítom, hogy egy életre elköteleztem magam ezzel a munkaterülettel, ez nem is volná jó, de egyelőre kedvvel csinálom, leköt, s ha jól döntök egy-egy ügyben, örömet érzek. — Ami különösen új volt számomra, az az emberekkel való kapcsolat, az, hogy eddig ismeretlen oldalukról mutat­koznak be. Eleinte talán túl­ságosan is az érzelmi hatások befolyásoltak. Sok a nehéz ügy, elhagyott, öreg emberek járnak be szinte naponta pa- raszkodni, nehéz sorsok tárul­Mélypontcn jó három évvel ezelőtt vett a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállatot. Azóta szívós, kitartó munkával éviről évre följebb kapaszkodnak. Három eszten­dővel később a hullámvölgy pereménél jóval magasabbról tekintnetnek vissza. Figye­lemben véve, hogy minden évben keményebb feltételek közepette kell helytállniuk, erőfeszítéseik több mint tiszte­letre méltók. A rajtpont Tizenötmilliós nyereséget könyvelhettek el 1976-ban, dupláját a következő évben, idei tervük 40 millió. A még nem végleges adatok szerint az első háromnegyed évben megközelítették a 30 milliót, ami sejteti, kitűzött céljukat ebben az esztendőben is el­érik. Termelésük tíz százalék­nál nagyobb mértékben nö­vekszik, amit teljes egészében a termelékenyebb munkának kösznöhetnek. Bérszínvonaluk előreláthatólag a tavalyit 6—7 százalékkal fogja meghaladni. Gazdasági nyelven szólva ez lesz a bázis, innen kell tovább rugaszkodniuk, talán monda­nunk is fölösleges, újból szi­gorodó körülmények között tűzhetik ki az eddiginél is merészebb célt. Az előkészü­leték javéiban tartanak. Teherbíró képességüket má­nak fel előttem. A birtokhá­borítások látszólag csip-csup ügyei mögött is nemegyszer súlyos családi, társadalmi konfliktiLsok húzódna« meg. A még minidig jellemző falusi perpatvarok emberek sokasá­gának életét keserítik meg, s a szomorú, hogy érzem, pusz­tán jogi eszközökkel ezeket nem tudom rendezni. Most már jobban beosztom az erő­met, mércét kellett találnom, ami kellő érzelmi töltést ad, de nem vakít el, sőt segít ráirányítani figyelmemet, hogy miben, s milyen jogi eszközökkel tudok segíteni. Egy dolog fél év után is vilá­gos előttem: ezt a munkát nem szabad sablonokhoz iga­zítani, fásultan, iélektelenül csinálni. A pályakezdés nagy bukta­tója a munkahelyi kollektívá­ba való beilleszkedés. Sokat segíthet és rengeteget ronthat: Kötetlenebb idő? — Baráti, meleg emberi kö­zösségbe érkeztem. A munka­helyi légkörre, a vezetési stí­lusra nem lehet panaszom. Jól érzem magamat, de azért van, ami hiányzik. Az ember attól, hogy elvégzi az egyete­met, még nem lesz kész szak­ember. Sőt, csak azután jön a neheze. A továbbjutáshoz nemcsak emberi, hanem szak­mai segítség is kell. Segítő- készségben nincs is hiány, az egyetem után mégis úgy ér­zem, szakmai tekintetben ke­veset kapok. Van persze en­nek is jó oldala, teljes ön­állóságot élvezek, szakmailag megbíznak bennem. Én pedig igyekszem a saját tapasztala­taimból is okulni. Beszélgetésünk közben szép rendbe rakott iratcsomot mű­szaki fejlesztésre és a szerve­zés javítására összpontosítják. Az utóbbi tevékenységbe mi­nél több embert igyekeznek bevonni, abból kiindulva, hogy sok okos fej közös fel­adatokon törve, okvetlenül nagyobb eredményeket hoz. Kétszáz dolgozónak tették fel a kérdést, hol lát javítani­valót, hol lehet előbbre lépni. Hat munkabizottság összegez­te, szűrte, sűrítette a válaszo­kat, külön sorakoztatva a sa­ját erőből megoláhatókat, és az azt meghaladókat. A mun­kafegyelem megszilárdítására, pontosabban a nyolc óra tel­jesebb kihasználására kértek javaslatokat a szocialista bri- gádveze töktől. Munkások megfigyelése A kollektív eszmecserén itt is újra bebizonyosodott, az untig hangoztatott tartalék­feltárás korántsem üres szó­lam. A nagyságrendben eltér­tek a vélemények, abban azonban egyetértettek, a je­lenleginél többre képesek. A mértéket 10—15—20 százalék­ra becsülték." A veszteségidő­nek sok oka van, csökkentésé­nek számos módja. Például: a gépkocsivezetők és gépkezelők jó része messzi vidékről jár be. Hajnalban kel, két-három órát utazik munkahelyére. Mire odaér, egyszer már elfá­radt, csodálható-e, ha a gépre tat, saját határozatainak ösz- szegyűjtött másolatait. Mun­kaszeretet, lelkiismeretesseg, gondosság, tudatos ellenőrzés? akárhogy is, önálió munkastí­lusra vall. — Az egyetem után szokat­lan volt a pontosan betartan­dó nyolc óra. A bíróságon, az ügyvédségen kötetlenebb mun­kaidőt élveznek a jogaszok, s> ez mégsem megy a munka ro­vására, sőt, jobb beosztásra, tervszerűbb felkészülésre sar­kall. örülnék, ha hasonló sza­badságot élvezhetnek. Véleményével nyilván nincs egyedül, s annyi bizonyos, beosztásában nem lehet meg­bízható mérce a munkaidő ; pontos kitöltése. De hogyan * 1 gazdálkodik szabad idejével? Hétvége Budapesten — Sók élfoglaltságot adott a lakás berendezése, s kez­detben a munkahelyi benyo­mások töltötték ki az otthoni időt is. Most már bátrabban tervezek. Az olvasás mellett hamarosan hozzákezdek a ne- mettanuláshoz, beiratkozom a szőnyegszövő tanfolyamra, s szeretnék megtanulni autót vezetni. A szakvizsgára is ké­szülnöm kell hamarosan, s a barátaimmal is tartani aka­rom a kapcsolatot. Férjem Budapesten dolgozik, bará­taink többsége is ott él, így gyakran utazunk be esténként és hétvégeken is. Moziba, színházba is oda járunk. Mert Gödöllő nagyon szép, csendes és kedves hely, de a megszo­kott pezsgés után kicsit szür­ke. Márpedig a kétórás beszél­getésen kiderült: nem szereti a szürkeséget, az érdektelen­séget. A kezdeti lépésekben bizonyára temperamentuma, lelkesedése, kíváncsisága is segítette. Munkájában is ezt, ahogy mondta, az életközelsé­get kedveli leginkább. Nincs hát mit félnie a pálya folyta­tásától sem. Gáti Zoltán gyújt, harap néhány falatot. Mire mskiúát, a munkaidőből 20 perc, fél óra észrevéteinül elszánt, s közben a csatorna- gödörben dolgozók is tétlen­ségre vannak kárhoztatva. Ma már csak gödöllői és pesti il­letőségű járművezetőiket és gépkezelőiket vesznek fel, ám a régiek gondját ezzel nem oldották meg. Megfigyelték a munkások azt is, hogy a hétfői, pénteki rövidebb munkanapot külön­böző ürüggyel tovább kurtít­ják. Sok drága perc megy ve­szendőbe fizetésnapokon, mert a pénzt természetesen szintén munkaidőben osztogatják. Előbb-utóbb minden gép el­jut a trnk-ba, de nem mindegy, meddig tartják ott. Ügy tűnik, túl sokáig. A mélyépítő vállalat terv­szerűen és fokozatosan javítja munkáját, termelékenyebben dolgoznak, tökéletesítik az üzem- és munkaszervezést. Saját jól felfogott érdekükön kívül vállalt (kötelezettségük is erre készteti Őket. Tavaly 20 millió forintos kapacitás- növelő hitelt vettek fel, ami­nek fejében vállalták, 1979- ben termelési értékük eléri az 560, 1980-ra az 590 millió fo­rintot. Tízmilliót az idén elköltöt­ték. Három mixerkocsit, kot­rógépeket, autódarut vásárol­tak. Az új gépeket a harma­dik negyedévben bejáratták, a negyedikben következik a tréning, s jövőre ember és gép fölkészülve, összeszokva nekivághat az új feladatok­nak. Idejében gondoskodtak a masinák kezelőinek képzésé­ről, a tartalékokkal együtt 15—20 ember tanulta meg ke­zelésükét, sőt a próbajáratást már ők végezték, ezért írtuk, ember és gép összeszokott. A legjobb megoldás A tízmillióért vásárolt új technikával nagy lépést tettek a komplett gépláncok kialakí­tása felé, 1979-ben, az újabb forintok elköltésével tovább haladnak ezen az úton. Meg­szűnik az az áldatlan állapot, hogy két korszerű gép között lapátos emberek dolgoznak. A gépesítés a munka minősé­gét is javítja. A keverőtele­pein nyilvánvalóan pontosabb az adagolás, a mixerkocsiva! szállított betonba az előírások­nak megfelelő arányban ke­rülnek az alkotórészek. Rá­adásul élőmunkát is megtaka­rítanak. Fontos szempont! A mai technikával és technológiával csak abban az esetben telje­síthetnék jövő évi tervüket, ha 150 új fizikai munkást ven­nének fel. De honnan? Az ez évre tervezett létszámot sem sikerült elérni. Marad az egyetlen és legjobb megoldás, a gépesítés és a jobb munka­szervezés. A KKMV jövő évi terve a következő héten elkészül, már ami elkészülhet belőle, hiszen a gazdasági szabályozók vál­tozásából adódó feladatokat majd csak később építhetik be. Tájékoztatónktól, dr. Kele­men István gazdasági igaz­gatóhelyettesitől azt is meg­tudtuk, amint végérvényesen összeáll 1979-es programjuk, februárban, amikor az időjá­rás miatt kevesebb a munka, az üzemi akadémia részeként minden vezetővel ismertetik a tennivalókat, ezzel is elősegít­ve, hogy minden vitorla szél­irányba álljon. Kör Pál Borna István Pályakezdő fiatal Nehéz sorsok tárulnak fel i

Next

/
Oldalképek
Tartalom