Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
4 1978. OKTOBER 5., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Grafikai epigrammáktól a fotóig . .A ,Pest mesye* vendéglátóipar októberben rendezi XVIH. kulturális napjait. Ennek keretében láthatja a közönség a cee- !édi Aranysas bisztróban Nagy László Lázár, és Király László C^j£lkUSm«Tts.z tár*atát október 15-ig. Egyed László, Zsolna) Péter grafikait, Végh-Alpár Sándor fotóit október 14-ig lát- hatjiüt a Pest megyei Művelődési Központban, Szentendrén. Ledmczky Gyula kiállítása október 6-án nyílik a Csepel Autó- fyfr, Művelődési Központjában, és október 21-ig várja az érdeklődőket. Ex librisek az Aranysasban Fáradhatatlan, önzetlen, tehetséges közösségi ember és szolgálatot, küldetést teljesítő alkotó Nagy László Lázár. Érdemei elvitathatatlanok. Ö a ceglédi Kisgrafika Barátok vezetője, s amellett ex librisei komoly nemzetközi sikert értek el, legutóbb Luganóban. Gondolkodáson és rajzi pedantérián alapuló stílusa eredeti, nemcsak Cegléd látványát összegezi, hanem zenei, irodalmi áramlásokat kísér, a világ tárgyi és gondolati egységeit elemzi, minősíti a képi beszéd elmélyült találkonysá- gával. Ezzel a lelkülettel illusztrál verseket, készít elmés ex libriseket, újévi üdvözlő kártyákat Itt az ideje, hogy a jogos és hiteles nemzetközi siker után itthon is felismerjék igazi képességeit, s annak mértéke szerint foglalkoztassák, hiszen saját művészi kibontakozása mellett jó ügyet a kisgrafika széles, társadalmi terjesztését a műfaj demokratizálását képviseli. Tanítványa, Király László Is telített ötletekkel — minden lapja szellemes és kulturált, egyre inkább egyéni hangvétellel fogalmazza élményeit. Dicséret illeti a Pest megyei Vendéglátó Vállalat kulturális tevékenységét mely a grafika felismertető örömeiben részesíti közönségét Cegléden, s a jövőben remélhetően Pest megye más városaiban és községeiben is. Közös tárlat Ma már általános gyakorlat, hogy a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár nemcsak könyvekkel, albumokkal, hanem grafikákkal és ezúttal fotókkal is várja közönségét. Pazar a fogadtatás, mégis mintha kevés könyvolvasó venné igénybe a kultúra kiemelkedő szolgálatait Szentendrén. Tény viszont, hogy érdekesek Egyed László, Zsolnai Péter rajzai és Végh-Alpár Sándor fotósorozata. Mindhármuk munkásságában érződik, hogy a gondolat ereje, töprengése, nosztalgiája irányítja tevékenységüket. Közös kiállításuk közös katalógusában mindhárman szavakkal is hangoztatják vágyaikat; szeretnék, ha törekvéseikből minél . többet megértene a néző, hogy ezzel gazdagodhasson a társadalom. A színek varázsa Róla csak a legnagyobb elismeréssel lehet, szabad szólni. Megérdemli. Munkásfestő Várkoncertek és orgonaestek, könnyűzenei és folklór- műsorok, szabadtéri játékok és filmvetítések szórakoztatták az üdülőket nyáron: eddigieknél gazdagabb volt a program, a kulturális ellátottság, de még nem kielégítő — állapította meg az Országos Közművelődési Tanács elnöksége az elmúlt idény tapasztalatainak elemzésekor. A magyar tenger mellett nyaranta pihenő mintegy 5 millió hazai és külföldi vendég, csakúgy, mint a helybeli lakosok, igénylik a tartalmas szórakozást, művelődést. volt, az is maradt. Naponta végzi a dekorációs munkát a XX. kerületi Sortex gyárban. Harminc éve. Közben mást is csinált. Komoly része van abban. hogy még a 40-es évek végén az üzemben szinte az országban elsőként képzőművészeti kör alakult Iván Szilárd festőművész irányításával. Ez a kör valódi műhely lett, országosan ismert festők egész sorát nevelte fel. És Ledniczky Gyula? Róla a maga teremtette csöndben megfeledkeztek, pedig érzékeny akvarelljeivel méltó a figyelemre. Reméljük, hogy a hivatalos elismerés se késik soká, mert valóban őszinte sorozatban számol be a Ráckevei- Duna-ágban annyi számba nem vett évszak-híréről, s e színes tudósítások a maguk friss közvetlenségével tárják fel a Ráckeve, Kiskunlacháza, Szigetszentmárton között elterülő Angyali-sziget megejtő varázsát. Losonci Miklós I Az elnökség felkérte az Or- I szagos Idegenforgalmi Tanácsot: a továbiakiban is támogassa anyagilag a? egyre több hallgatót vonzó komolyzenei hangversenyeket. Az ülésen javasolták azt is: az ÓIT segítse elő a Balaton menti szabadtéri színpadok rekonstrukcióját, mivel zömmel ezek a nyári rendezvények színterei, azonban — a balatonfüredi színpad kivételével — korszerűtlenek. Számos más művelődési intézmény is elavult. Ezek felújításához szintén az illetékes központi szervek segítségét kérték az ülésen. Elhunyt Erdélyi József Szerdán, életének 82. évében elhunyt Erdélyi József költő. Temetéséről később intézkednek. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya ★ Erdélyi József 1896. december 30-án született Üjbátor- pusztán. Félig magyar, félig román parasztcsaládból származott. Katona az I. világháborúban, majd 1918-ban Budapestre költözik, s a Tanácsköztársaság idején a román fronton harcol. A Nyugatban jelennek meg első versei, 1923- ban az Est lapok, később pedig a Nyugat, a Válasz, majd a Magyar Csillag című irodalmi folyóirat munkatársa lesz. Forradalmi költőnek indul, a szegényparasztság hangját szólaltatja meg, ezzel a ,„népi mozgalom” előfutára lett. Az 1920-as évek végén, a 30-as években sorra jelennek meg kötetei: 1927 és 1938 között tíz kötete lát napvilágot, köztük a Délibáb és Szivárvány és a válogatott verseket tartalmazó Fehér torony. Kétszer kapott munkásságáért Baumgarten- díjat. A 30-as évek végén lázadása jobboldali irányba torzult, ekkoriban írt művei csak ritkán emelkedtek korábbi termésének erkölcsi-művészi színvonalára. A felszabadulást követő években írt verseiben felmérte kanyargós életútját, s mondott ítéletet róla a Visz- szatérés című kötetében. Azóta is rész vett az irodalmi életben, több könyve jelent meg, az utolsót két évvel ezelőtt Zengő csillag címmel adták ki. ELŐ. ÉS UTÓIDÉNYBEN IS Tartalmas szórakoztatást Az Országos Közművelődési Tanács állásfoglalása Újdonságok a színházi naptárban HAT BEMUTATÓ - ÜJ MAGYAR OPERA Kilenc új bemutatót jegyeztünk föl a szeptemberi szezonkezdetkor a fővárosi színházakból. Az október sem lesz sokkal kevésbé eseménydús: hat alkalommal kerül új előadás a közönség elé. Egy közülük különösen kiemelkedő: új magyar opera ősbemutatóját láthatjuk. Tom Sawyer a színre lép A hónap első újdonságát a Budapesti Gyermekszínház produkálja ma, csütörtökön este. Alighanem minden egykori és mai gyermeknek egyaránt kedvencei közé tartozik a Tom Sawyer kalandjai, amely most a regény lapjairól — azonos címmel — lép a nézők elé. A Mark Twain halhatatlan regényéből színpadra vitt változatot Bo'nák György rendező úgy kívánja bemutatni, hogy minél több színpadi eszközzel — varázslatos képekkel, játékos muzsikával és egyebekkel — idézze föl a kalandok sorozatát. A regény sok-sok ismert alakja éled újjá a színen: az Indián Joe, Becky Tatcher, a Tiszteletes és a többiek. A címszereplőt Gyabronka József (a Madách Színházból vendégként), a barátját, a javíthatatlanul eleven. vidám, bohémen jólelkű Huckleberry Finnt pedig Sirkó László alakítja. A különösen sok szereplős darabban fellép Kassai Ilona, Turpinszky G. Béla, Detre Annamária, Besztercei Zsuzsa is. Zenét Darvas Ferenc komponált a Koroknay Géza fordításában színre kerülő játékhoz, s a gyermeklélektan kiváló ismerője. Vargha Balázs szerezte a dalok verseit. Liliom és a bábosok A Népszínházé a hónap következő két új bemutatója, október 13-án, illetve október 20-án. Az első a társulat Józsefvárosi Színházában lesz: a mindig újjáéledő Molnár Ferenc-vígjátékok egyik legismertebbjét — s talán legnemesebbjét — adják elő. Az 1910-es első előadásától szüntelenül népszerű Liliom, a hajdani városligeti vagány kedves-szomorú története ez. A napjaink ízléséhez igazított rendezés Szigeti Károly munkája, a címszerepet pedig Beregi Péterre osztották. A többi főbb szerepben Zu- bor Agnes, Hajdú Endre, Holl János, Sornfay Éva, Illyés Mari játszik. Üjdonsága a Liliom felújításának, hogy Cseh Tamás szerzett zenét hozzá. Sajátos bemutatónak ígérkezik a Népszínház másik produkciója (ugyancsak a Józsefvárosi Színházban), amely bábjáték és pantomim együtteseként mesejátékot mutat be. Gianni Rodari meséjét, Hagymácska különleges kalandjai címmel, Malgot István alkalmazta bábszínpadra és ő is rendezi az előadást, Stuiber Zsuzsa díszleteivel és bábfiguráival. A zenét Selmeczi György szerezte, a szereplők: Farkas Mária, Kárpáti Anna, Tóth Éva, Fábry Péter. Október 24-én egyébként ugyancsak új bábelőadás lesz: ezúttal az Állami Bábszínházban. Urban Gyula: A két kicsi pingvin című darabját Balogh Géza rendezi, Maros Rudolf zenéjével. Az antarktiszi vásott kölykök. Rosszcsont Rozmár és Fűrészhal Fülöp. valamint a pingvingyerekek, Ping és Pong úszó jégtáblán megtett utazásait, távoli vidékeken megélt kalandjait Domonkos Béla, Ko- zári Eszter, Vadnay Tünde, Frigyes Hugó, Cser Tamás, Miklóssy Dezső művészetével ismerhetik meg a gyermekek. Az ajtón kívül A hónap nagy eseménye az Állami Operaház október 20-i (illetve a másik szereposztással 22-i) bemutatója: Balassa Sándor operájának ősbemutatója, Az ajtón kívül címmel. Az alig másfél éve készült művet eddig csak rádióban volt alkalmunk hallani, s már akkor elismerés fogadta értékes zenei anyagát. Ismertetésére természetesen a bemutató után visszatérünk, de ezúttal is említésre méltó az a választás, amely az operai földolgozás alapjául szolgált. A zeneszerző egy nálunk kevéssé ismert, tragikus sorsú német író, költő drámáját tolmácsolja, Fodor Géza átdolgozásában, szövegével. A második világháború után jelentkező új német írónemzedék kiemelkedő jelentőségű képviselője Wolfgang Borchert, aki 1947-ben, alig 26 évesen halt bele a háborúban és a fasiszták fogságában, kínzásai folytán szerzett betegségébe. Költeményei és elbeszélései mellett írt egyetlen színpadi művét (melyből most azonos címmel készült az opera) egy nappal a halála után mutatták be. Egyébként később rádiójáték és film is készült belőle. Műve döbbenetes korkép, amelynek középpontjában egy háborúból hazatért katona áll. A reális és látomásszerű elemekből szőtt laza jelenetsorozatok a megtiport kisember sorsát állítják elénk megrázó erővel. Igazi operadrámai alapmű tehát, amely erőteljesen szól a ma emberéhez. mélyen humanista, antifasiszta szellemben. A belőle készült új operát Mikó András rendezi. Lehel György, illetve Kórodi András vezényli. A szerepeket Korcsmáros Péter, Tokody Ilona, Begányi Ferenc. Sólyom Nagy Sándor. Gregor József, Kelen Péter, illetve Fülöo Attila. Zempléni Mária. Tóth László, Gáti István, Polgár László, Tóth Sándor, Horváth József éneklik. A megunhatatlan Shaw A modern szatirikus vígjáték legnagyobb mesterének, George Bemard Shaw-nak oly sokat és oly sokféle földolgozásban (színpadon, filmen, zenés játékban) előadott művét, a Pygmaliont mutatia be október 20-án, a Madách Színház. E sokszor játszott darab is azok egyike, amelyet alighanem a közönség sohasem tud megunni (holott már 65 éve szerepel a színlapokon), de színész és rendező is mindig új és új feladatot talál benne. Ilyennek ígérkezik a mostani bemutató is, amely Ádám Ottó rendezésében viszi színre a polgári társadalom kibékíthetetlen ellentéteit, nevetséges magatartását kigúnyoló szellemes művet. A két főszerepet HuSzty Péter és Kiss Mari alakítja, s fontos szerepekben lép föl Sulyok Mária, Haumann Péter, Psota Irén, Márkus László, Hűvösvölgyi Ildikó. . - ---- S HE TI FILMJEGYZET Merénylet Szarajevóban Maximilian Schell mint Sarac anarchista a Merénylet Szarajevóban című filmben Könnyű lenne elintézni ezt a jugoszláv—csehszlovák koprodukcióban készült filmet azzal, hogy egy a közismert történelmi eseményekre épülő, sikerült vagy sikerületlen filmek közüL Veljko Bulajic jugoszláv rendező munkája azonban (Stevan Bulajic, Vladimir Bor és Paul Jarrico forgatókönyve alapján) néhány vonásában többre törekszik, mint e többnyire látványos, ám a történelemhez alig-alig kötődő, a tényleges eseményeket csupán ürügyül felhasználó filmek többsége. Gondunk viszont éppen ezzel a töblettel van. Az első világháború kirobbantására ürügyet szolgáltató szarajevói merényletről, melynek az Osztrák—Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd, főherceg, valamint felesége, Zsófia főhercegné esett áldozatul, minden iskolás gyerek tud. Ez az 1914, június 28-án történt esemény csak végső szeme volt egy láncnak, mely előbb vagy utóbb úgyis elvezetett volna a háború kitöréséhez. Európa ebben az időben puskaporos hordóhoz volt hasonlatos, melyhez több gyújtózsinórt is csatlakoztattak a különböző hatalmi érdekkörök közötti rejtett, vagy nyílt konfliktusok, s e gyújtózsinórok közül akármelyik —vagy akár egyszerre, több is —lángot foghatott volna. Hogy éppen az a zsinór lobbant be. mely — a felhalmozódott nemzetiségi ellentétek, s ezen belül is a balkáni népek és a császárság közti feszültség folytán — Bécs és Bosznia között feszült, az majdnem véletlennek nevezhető, bár •maga a belobbanás szükség- szerű volt. Messze vezetne az 1908-as boszniai okkupáció (Bosznia—Hercegovinának az Osztrák—Magyar Monarchia által történt erőszakos bekebelezése) következtében előállott rendkívül bonyolult balkáni politikai helyzet elemzése, de annyi tény. hogy az anarchista színezetű bosnyák titkos ellenálló szervezetek merényletei, politikai gyilkosságai legalább annyira nem szolgálták a megoldást, mint a monarchia vaskezű elnyomása. S különben is: a nemzetközi nagypolitika tágabb összefüggéseiben sokkal többről és nagyobb- ról volt szó, mint hogy Boszniában az osztrákok az urak, vagy nem. (Többek között ez a politikai rövidlátás is gyöngéje volt a bosnyák titkos mozgalmaknak, amelyektől a nacionalista alapú ellenállási szervezetek csak a legritkább esetben szoktak mentesek lenni, s amely politikai rövidlátás, ha más vonatkozásban is —, például a nemzetiségekkel szembeni politika kérdéseiben — jellemezte az Osztrák—Magyar Monarchiát is. Hogy az egyébként monar- chiaszerte közutálatnak örvendő, s az agg uralkodó, Ferenc József által is meglehetősen nyíltan utált Ferenc Ferdinándot —, aki mellesleg a háború kirobbantásán buzgólkodók vezéregyénisége volt, II. Vilmos német császárral egyetemhen és egyetértésben — éppen egy amúgy is roppant feszült politikai pillanatban érte Gav- rilo Princip golyója, az tehát véletlen, de szükségszerű volt. A monarchia hangadó körei — ma talán héjáknak neveznénk őket —, de főként az egyre erősödő, s a háborúra már rég készülő, és ekkor más európai hatalmakkal szemben éppen lépéselőnyben lenni látszó Németország egyenesen keresték az ürügyet, a szikrát a gyújtózsinór •meggyújtásához. Szarajevó ennek a szikrának bizonyult, ez lett a szomorú történelmi szerepe, de ha nincs Szarajevó, akkor van más, ha nincs Ferenc Ferdinánd, van más. Bulajic filmje ott hibáz, hogy mind a főherceg alakjának bemutatását, mind az összeesküvő, gyilkosságra készülő diákok, s szellemi irányítójuk, az anarchista Sarac személyét úgy exponálják, mintha itt egy nagyon komoly. az események eredőiig, az okokig leásó filmről lenne szó. Erősíti ezt a benyomást az is, hogy mindenben ragaszkodnak a fényekhez, a külső eseményekhez, a helyszínek valódiságához. Aztán kiderül: mindez csak kulisz- sza. mint ahogyan a nemzetközi szereplőgárda is inkább csak a nevével van jelen, s vonzza a nézőket, semmint játéka magas színvonalával. A rendező — de a forgatókönyv sem — nem tisztázta, miként vélekedik (vélekedünk ma) ezekről a minden távolabbi politikai cél, minden átfogó politikai koncepció nélküli anarchista diákokról és elképzeléseikről. Nem éreztük ki a filmből azt, ami a józanabb gondolkodásúak előtt már hatvannégy éve is világos volt: hogy politikai gyilkosságokkal nem oldható meg semmi, és, hogy a trónörökös pár megölése sem oldotta meg a Balkán problémáit. Ehelyett a film végén mintha valamiféle fél- mögasztalásban részesítené a merénylőket a rendező — ámi még jobban összekuszálja a képet. Azt már csak úgy mellesleg említem meg, hogy éppen napjainkban, amikor, sajnos, szériában történnek a politikai merényletek, amikor egyes nyugati országokban virágzik az anarchia, talán érdekes lehetett volna arról csinálni ezt a filmet, hogy hat és fél évtizede már lényegében ugyanolyan mechanizmussal működött ez az anarchista gépezet, mint most, és. hogy az anarchizmus már akkor sem igazolt semmit —, arról nem is szólva, hogy az 1. világháború sok millió halottja sem az anarchizmust igazolta (ha ugyan a halottak bármit is igazolhatnak). Kalózok Jamaicában Az idősebb korosztály alighanem emlékszik még a kalózfilmek egyik klasszikus darabjára, a Hét tenger ördögé re, s benne minden hasonló filmek felülmúlhatatlan sztárjára, Erroll Flynnre. Nos, ez a mostani kalózfilm úgy aránylik ehhez a klasszikushoz, mint mondjuk, a Maggi kockából főzött tyúkleves egy igazi nagy lakodalmas tyúkhúsleveshez. Szünet nélkül vívnak, verekednek, ádázkodnak ugyan benne, de ettől a film még olyan unalmas marad, mint egy negyedszer kiolvasott apróhirdetés rovata. Takács István
