Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

4 1978. OKTOBER 5., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Grafikai epigrammáktól a fotóig . .A ,Pest mesye* vendéglátóipar októberben rendezi XVIH. kulturális napjait. Ennek keretében láthatja a közönség a cee- !édi Aranysas bisztróban Nagy László Lázár, és Király László C^j£lkUSm«Tts.z tár*atát október 15-ig. Egyed László, Zsolna) Péter grafikait, Végh-Alpár Sándor fotóit október 14-ig lát- hatjiüt a Pest megyei Művelődési Központban, Szentendrén. Ledmczky Gyula kiállítása október 6-án nyílik a Csepel Autó- fyfr, Művelődési Központjában, és október 21-ig várja az érdeklődőket. Ex librisek az Aranysasban Fáradhatatlan, önzetlen, te­hetséges közösségi ember és szolgálatot, küldetést teljesítő alkotó Nagy László Lázár. Ér­demei elvitathatatlanok. Ö a ceglédi Kisgrafika Barátok vezetője, s amellett ex libri­sei komoly nemzetközi sikert értek el, legutóbb Luganóban. Gondolkodáson és rajzi pe­dantérián alapuló stílusa ere­deti, nemcsak Cegléd látványát összegezi, hanem zenei, iro­dalmi áramlásokat kísér, a vi­lág tárgyi és gondolati egysé­geit elemzi, minősíti a képi beszéd elmélyült találkonysá- gával. Ezzel a lelkülettel il­lusztrál verseket, készít elmés ex libriseket, újévi üdvözlő kártyákat Itt az ideje, hogy a jogos és hiteles nemzetközi siker után itthon is felismer­jék igazi képességeit, s annak mértéke szerint foglalkoztas­sák, hiszen saját művészi ki­bontakozása mellett jó ügyet a kisgrafika széles, társadal­mi terjesztését a műfaj de­mokratizálását képviseli. Tanítványa, Király László Is telített ötletekkel — min­den lapja szellemes és kultu­rált, egyre inkább egyéni hangvétellel fogalmazza él­ményeit. Dicséret illeti a Pest megyei Vendéglátó Vállalat kulturális tevékenységét mely a grafika felismertető örömei­ben részesíti közönségét Ceg­léden, s a jövőben remélhe­tően Pest megye más váro­saiban és községeiben is. Közös tárlat Ma már általános gyakor­lat, hogy a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár nemcsak könyvekkel, al­bumokkal, hanem grafikákkal és ezúttal fotókkal is várja közönségét. Pazar a fogadta­tás, mégis mintha kevés könyvolvasó venné igénybe a kultúra kiemelkedő szolgála­tait Szentendrén. Tény vi­szont, hogy érdekesek Egyed László, Zsolnai Péter rajzai és Végh-Alpár Sándor fotósoro­zata. Mindhármuk munkássá­gában érződik, hogy a gon­dolat ereje, töprengése, nosz­talgiája irányítja tevékenysé­güket. Közös kiállításuk közös katalógusában mindhárman szavakkal is hangoztatják vágyaikat; szeretnék, ha tö­rekvéseikből minél . többet megértene a néző, hogy ezzel gazdagodhasson a társadalom. A színek varázsa Róla csak a legnagyobb el­ismeréssel lehet, szabad szól­ni. Megérdemli. Munkásfestő Várkoncertek és orgonaes­tek, könnyűzenei és folklór- műsorok, szabadtéri játékok és filmvetítések szórakoztat­ták az üdülőket nyáron: eddi­gieknél gazdagabb volt a program, a kulturális ellátott­ság, de még nem kielégítő — állapította meg az Országos Közművelődési Tanács elnök­sége az elmúlt idény tapaszta­latainak elemzésekor. A ma­gyar tenger mellett nyaranta pihenő mintegy 5 millió hazai és külföldi vendég, csakúgy, mint a helybeli lakosok, igénylik a tartalmas szóra­kozást, művelődést. volt, az is maradt. Naponta végzi a dekorációs munkát a XX. kerületi Sortex gyárban. Harminc éve. Közben mást is csinált. Komoly része van ab­ban. hogy még a 40-es évek végén az üzemben szinte az országban elsőként képzőmű­vészeti kör alakult Iván Szi­lárd festőművész irányításá­val. Ez a kör valódi műhely lett, országosan ismert festők egész sorát nevelte fel. És Ledniczky Gyula? Róla a ma­ga teremtette csöndben meg­feledkeztek, pedig érzékeny akvarelljeivel méltó a figye­lemre. Reméljük, hogy a hiva­talos elismerés se késik soká, mert valóban őszinte sorozat­ban számol be a Ráckevei- Duna-ágban annyi számba nem vett évszak-híréről, s e színes tudósítások a maguk friss közvetlenségével tárják fel a Ráckeve, Kiskunlacháza, Szigetszentmárton között elte­rülő Angyali-sziget megejtő varázsát. Losonci Miklós I Az elnökség felkérte az Or- I szagos Idegenforgalmi Taná­csot: a továbiakiban is támo­gassa anyagilag a? egyre több hallgatót vonzó komolyzenei hangversenyeket. Az ülésen javasolták azt is: az ÓIT segítse elő a Balaton menti szabadtéri színpadok rekonstrukcióját, mivel zöm­mel ezek a nyári rendezvé­nyek színterei, azonban — a balatonfüredi színpad kivéte­lével — korszerűtlenek. Szá­mos más művelődési intéz­mény is elavult. Ezek felújí­tásához szintén az illetékes központi szervek segítségét kérték az ülésen. Elhunyt Erdélyi József Szerdán, életének 82. évében elhunyt Erdélyi József költő. Temetéséről később intézked­nek. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának irodalmi szakosztálya ★ Erdélyi József 1896. decem­ber 30-án született Üjbátor- pusztán. Félig magyar, félig román parasztcsaládból szár­mazott. Katona az I. világhá­borúban, majd 1918-ban Bu­dapestre költözik, s a Tanács­köztársaság idején a román fronton harcol. A Nyugatban jelennek meg első versei, 1923- ban az Est lapok, később pe­dig a Nyugat, a Válasz, majd a Magyar Csillag című irodal­mi folyóirat munkatársa lesz. Forradalmi költőnek indul, a szegényparasztság hangját szó­laltatja meg, ezzel a ,„népi mozgalom” előfutára lett. Az 1920-as évek végén, a 30-as években sorra jelennek meg kötetei: 1927 és 1938 között tíz kötete lát napvilágot, köztük a Délibáb és Szivárvány és a válogatott verseket tartalmazó Fehér torony. Kétszer kapott munkásságáért Baumgarten- díjat. A 30-as évek végén lá­zadása jobboldali irányba tor­zult, ekkoriban írt művei csak ritkán emelkedtek korábbi ter­mésének erkölcsi-művészi színvonalára. A felszabadulást követő években írt verseiben felmérte kanyargós életútját, s mondott ítéletet róla a Visz- szatérés című kötetében. Azóta is rész vett az irodalmi élet­ben, több könyve jelent meg, az utolsót két évvel ezelőtt Zengő csillag címmel adták ki. ELŐ. ÉS UTÓIDÉNYBEN IS Tartalmas szórakoztatást Az Országos Közművelődési Tanács állásfoglalása Újdonságok a színházi naptárban HAT BEMUTATÓ - ÜJ MAGYAR OPERA Kilenc új bemutatót jegyeztünk föl a szeptemberi szezonkezdetkor a fővá­rosi színházakból. Az október sem lesz sokkal kevésbé eseménydús: hat alka­lommal kerül új előadás a közönség elé. Egy közülük különösen kiemelke­dő: új magyar opera ősbemutatóját láthatjuk. Tom Sawyer a színre lép A hónap első újdonságát a Buda­pesti Gyermekszínház produkálja ma, csütörtökön este. Alighanem minden egykori és mai gyermeknek egyaránt kedvencei közé tartozik a Tom Sawyer kalandjai, amely most a regény lapjai­ról — azonos címmel — lép a nézők elé. A Mark Twain halhatatlan regé­nyéből színpadra vitt változatot Bo'nák György rendező úgy kívánja bemutat­ni, hogy minél több színpadi eszközzel — varázslatos képekkel, játékos mu­zsikával és egyebekkel — idézze föl a kalandok sorozatát. A regény sok-sok ismert alakja éled újjá a színen: az Indián Joe, Becky Tatcher, a Tiszteletes és a többiek. A címszereplőt Gyabronka József (a Ma­dách Színházból vendégként), a ba­rátját, a javíthatatlanul eleven. vi­dám, bohémen jólelkű Huckleberry Finnt pedig Sirkó László alakítja. A különösen sok szereplős darabban fel­lép Kassai Ilona, Turpinszky G. Béla, Detre Annamária, Besztercei Zsuzsa is. Zenét Darvas Ferenc komponált a Koroknay Géza fordításában színre ke­rülő játékhoz, s a gyermeklélektan ki­váló ismerője. Vargha Balázs szerezte a dalok verseit. Liliom és a bábosok A Népszínházé a hónap következő két új bemutatója, október 13-án, il­letve október 20-án. Az első a társulat Józsefvárosi Szín­házában lesz: a mindig újjáéledő Mol­nár Ferenc-vígjátékok egyik legismer­tebbjét — s talán legnemesebbjét — adják elő. Az 1910-es első előadásától szüntelenül népszerű Liliom, a hajdani városligeti vagány kedves-szomorú tör­ténete ez. A napjaink ízléséhez igazí­tott rendezés Szigeti Károly munkája, a címszerepet pedig Beregi Péterre osztották. A többi főbb szerepben Zu- bor Agnes, Hajdú Endre, Holl János, Sornfay Éva, Illyés Mari játszik. Üjdonsága a Liliom felújításának, hogy Cseh Tamás szerzett zenét hoz­zá. Sajátos bemutatónak ígérkezik a Népszínház másik produkciója (ugyan­csak a Józsefvárosi Színházban), amely bábjáték és pantomim együtteseként mesejátékot mutat be. Gianni Rodari meséjét, Hagymácska különleges ka­landjai címmel, Malgot István alkal­mazta bábszínpadra és ő is rendezi az előadást, Stuiber Zsuzsa díszleteivel és bábfiguráival. A zenét Selmeczi György szerezte, a szereplők: Farkas Mária, Kárpáti Anna, Tóth Éva, Fábry Péter. Október 24-én egyébként ugyancsak új bábelőadás lesz: ezúttal az Állami Bábszínházban. Urban Gyula: A két kicsi pingvin című darabját Balogh Géza rendezi, Maros Rudolf zenéjével. Az antarktiszi vásott kölykök. Rosszcsont Rozmár és Fűrészhal Fülöp. valamint a pingvin­gyerekek, Ping és Pong úszó jégtáblán megtett utazásait, távoli vidékeken megélt kalandjait Domonkos Béla, Ko- zári Eszter, Vadnay Tünde, Frigyes Hu­gó, Cser Tamás, Miklóssy Dezső mű­vészetével ismerhetik meg a gyerme­kek. Az ajtón kívül A hónap nagy eseménye az Állami Operaház október 20-i (illetve a má­sik szereposztással 22-i) bemutatója: Balassa Sándor operájának ősbemu­tatója, Az ajtón kívül címmel. Az alig másfél éve készült művet eddig csak rádióban volt alkalmunk hallani, s már akkor elismerés fogadta értékes zenei anyagát. Ismertetésére természetesen a bemutató után visszatérünk, de ez­úttal is említésre méltó az a választás, amely az operai földolgozás alapjául szolgált. A zeneszerző egy nálunk kevéssé is­mert, tragikus sorsú német író, költő drámáját tolmácsolja, Fodor Géza át­dolgozásában, szövegével. A második világháború után jelentkező új német írónemzedék kiemelkedő jelentőségű képviselője Wolfgang Borchert, aki 1947-ben, alig 26 évesen halt bele a há­borúban és a fasiszták fogságában, kín­zásai folytán szerzett betegségébe. Köl­teményei és elbeszélései mellett írt egyetlen színpadi művét (melyből most azonos címmel készült az opera) egy nappal a halála után mutatták be. Egyébként később rádiójáték és film is készült belőle. Műve döbbenetes kor­kép, amelynek középpontjában egy háborúból hazatért katona áll. A reá­lis és látomásszerű elemekből szőtt la­za jelenetsorozatok a megtiport kisem­ber sorsát állítják elénk megrázó erő­vel. Igazi operadrámai alapmű tehát, amely erőteljesen szól a ma emberé­hez. mélyen humanista, antifasiszta szellemben. A belőle készült új operát Mikó András rendezi. Lehel György, illetve Kórodi András vezényli. A sze­repeket Korcsmáros Péter, Tokody Ilo­na, Begányi Ferenc. Sólyom Nagy Sán­dor. Gregor József, Kelen Péter, illetve Fülöo Attila. Zempléni Mária. Tóth László, Gáti István, Polgár László, Tóth Sándor, Horváth József éneklik. A megunhatatlan Shaw A modern szatirikus vígjáték legna­gyobb mesterének, George Bemard Shaw-nak oly sokat és oly sokféle föl­dolgozásban (színpadon, filmen, zenés játékban) előadott művét, a Pygmaliont mutatia be október 20-án, a Madách Színház. E sokszor játszott darab is azok egyi­ke, amelyet alighanem a közönség so­hasem tud megunni (holott már 65 éve szerepel a színlapokon), de színész és rendező is mindig új és új feladatot talál benne. Ilyennek ígérkezik a mos­tani bemutató is, amely Ádám Ottó rendezésében viszi színre a polgári tár­sadalom kibékíthetetlen ellentéteit, ne­vetséges magatartását kigúnyoló szel­lemes művet. A két főszerepet HuSzty Péter és Kiss Mari alakítja, s fontos szerepek­ben lép föl Sulyok Mária, Haumann Péter, Psota Irén, Márkus László, Hű­vösvölgyi Ildikó. . - ---- S HE TI FILMJEGYZET Merénylet Szarajevóban Maximilian Schell mint Sarac anarchista a Merénylet Szarajevóban című filmben Könnyű lenne elintézni ezt a jugoszláv—csehszlovák kop­rodukcióban készült filmet azzal, hogy egy a közismert történelmi eseményekre épülő, sikerült vagy sikerületlen fil­mek közüL Veljko Bulajic jugoszláv rendező munkája azonban (Stevan Bulajic, Vla­dimir Bor és Paul Jarrico forgatókönyve alapján) né­hány vonásában többre tö­rekszik, mint e többnyire látványos, ám a történe­lemhez alig-alig kötődő, a tényleges eseményeket csu­pán ürügyül felhasználó fil­mek többsége. Gondunk vi­szont éppen ezzel a töblettel van. Az első világháború kirob­bantására ürügyet szolgálta­tó szarajevói merényletről, melynek az Osztrák—Magyar Monarchia trónörököse, Fe­renc Ferdinánd, főherceg, va­lamint felesége, Zsófia fő­hercegné esett áldozatul, min­den iskolás gyerek tud. Ez az 1914, június 28-án történt esemény csak végső szeme volt egy láncnak, mely előbb vagy utóbb úgyis elvezetett volna a háború kitöréséhez. Európa ebben az időben pus­kaporos hordóhoz volt hason­latos, melyhez több gyújtó­zsinórt is csatlakoztattak a különböző hatalmi érdekkö­rök közötti rejtett, vagy nyílt konfliktusok, s e gyújtózsinó­rok közül akármelyik —vagy akár egyszerre, több is —lán­got foghatott volna. Hogy éppen az a zsinór lobbant be. mely — a felhalmozódott nemzetiségi ellentétek, s ezen belül is a balkáni népek és a császárság közti feszültség folytán — Bécs és Bosznia között feszült, az majdnem véletlennek nevezhető, bár •maga a belobbanás szükség- szerű volt. Messze vezetne az 1908-as boszniai okkupáció (Bosznia—Hercegovinának az Osztrák—Magyar Monarchia által történt erőszakos be­kebelezése) következtében előállott rendkívül bonyo­lult balkáni politikai hely­zet elemzése, de annyi tény. hogy az anarchista szí­nezetű bosnyák titkos ellen­álló szervezetek merényletei, politikai gyilkosságai legalább annyira nem szolgálták a meg­oldást, mint a monarchia vas­kezű elnyomása. S különben is: a nemzetközi nagypoliti­ka tágabb összefüggéseiben sokkal többről és nagyobb- ról volt szó, mint hogy Bosz­niában az osztrákok az urak, vagy nem. (Többek között ez a politikai rövidlátás is gyön­géje volt a bosnyák titkos mozgalmaknak, amelyektől a nacionalista alapú ellenállá­si szervezetek csak a legrit­kább esetben szoktak mente­sek lenni, s amely politikai rövidlátás, ha más vonatko­zásban is —, például a nem­zetiségekkel szembeni poli­tika kérdéseiben — jelle­mezte az Osztrák—Magyar Monarchiát is. Hogy az egyébként monar- chiaszerte közutálatnak ör­vendő, s az agg uralkodó, Ferenc József által is meg­lehetősen nyíltan utált Fe­renc Ferdinándot —, aki mellesleg a háború kirobban­tásán buzgólkodók vezéregyé­nisége volt, II. Vilmos né­met császárral egyetemhen és egyetértésben — éppen egy amúgy is roppant feszült po­litikai pillanatban érte Gav- rilo Princip golyója, az te­hát véletlen, de szükségszerű volt. A monarchia hangadó körei — ma talán héjáknak neveznénk őket —, de főként az egyre erősödő, s a háború­ra már rég készülő, és ekkor más európai hatalmakkal szemben éppen lépéselőny­ben lenni látszó Németország egyenesen keresték az ürü­gyet, a szikrát a gyújtózsinór •meggyújtásához. Szarajevó ennek a szikrának bizonyult, ez lett a szomorú történelmi szerepe, de ha nincs Szara­jevó, akkor van más, ha nincs Ferenc Ferdinánd, van más. Bulajic filmje ott hibáz, hogy mind a főherceg alak­jának bemutatását, mind az összeesküvő, gyilkosságra ké­szülő diákok, s szellemi irá­nyítójuk, az anarchista Sarac személyét úgy exponálják, mintha itt egy nagyon ko­moly. az események eredőiig, az okokig leásó filmről len­ne szó. Erősíti ezt a benyo­mást az is, hogy mindenben ragaszkodnak a fényekhez, a külső eseményekhez, a hely­színek valódiságához. Aztán kiderül: mindez csak kulisz- sza. mint ahogyan a nem­zetközi szereplőgárda is in­kább csak a nevével van je­len, s vonzza a nézőket, sem­mint játéka magas színvona­lával. A rendező — de a forgató­könyv sem — nem tisztázta, miként vélekedik (véleke­dünk ma) ezekről a minden távolabbi politikai cél, min­den átfogó politikai koncep­ció nélküli anarchista diá­kokról és elképzeléseikről. Nem éreztük ki a filmből azt, ami a józanabb gondolkodá­súak előtt már hatvannégy éve is világos volt: hogy po­litikai gyilkosságokkal nem oldható meg semmi, és, hogy a trónörökös pár megölése sem oldotta meg a Balkán problémáit. Ehelyett a film végén mintha valamiféle fél- mögasztalásban részesítené a merénylőket a rendező — ámi még jobban összekuszálja a képet. Azt már csak úgy melles­leg említem meg, hogy ép­pen napjainkban, amikor, saj­nos, szériában történnek a po­litikai merényletek, amikor egyes nyugati országokban virágzik az anarchia, talán érdekes lehetett volna arról csinálni ezt a filmet, hogy hat és fél évtizede már lényegé­ben ugyanolyan mechaniz­mussal működött ez az anar­chista gépezet, mint most, és. hogy az anarchizmus már ak­kor sem igazolt semmit —, ar­ról nem is szólva, hogy az 1. világháború sok millió halott­ja sem az anarchizmust iga­zolta (ha ugyan a halottak bármit is igazolhatnak). Kalózok Jamaicában Az idősebb korosztály alig­hanem emlékszik még a kalóz­filmek egyik klasszikus da­rabjára, a Hét tenger ördö­gé re, s benne minden hason­ló filmek felülmúlhatatlan sztárjára, Erroll Flynnre. Nos, ez a mostani kalózfilm úgy aránylik ehhez a klasszikus­hoz, mint mondjuk, a Maggi kockából főzött tyúkleves egy igazi nagy lakodalmas tyúk­húsleveshez. Szünet nélkül vívnak, verekednek, ádáz­kodnak ugyan benne, de et­től a film még olyan unal­mas marad, mint egy negyed­szer kiolvasott apróhirdetés rovata. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom