Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

Az óvodákban is Tizenegy napos rend A járás óvodáiban is bevezet­ték a tizenegy napos munka­ciklust A szabad szombat a szülők pihenőnapjához igazo­dik, de ha kérik, a községek­ben ezeken a napokon is ügye­letet tartanak a gyermekintéz­ményekben, ahol több óvoda van, ott az egyikben. V. ÉVFOLYAM, 236. SZÄM 1978. OKTÓBER 6., PÉNTEK Nagytarcsa A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat szadaí üzemében ebben az évben már 88 ezer játékot csomagoltak. Képünkön: Kalán Sándorné és Vég Sándomé lengyel export­ra kerülő játékokat csomagol. Barcza Zsolt felvétele Az Alsóparktól Hantházáig Helytállnak KíSZ-eseink Városunk évek óta élen jár a társadalmi munkában: a me­gyei versenyben többször is az első helyen végzett. A gödöllői fiatalok is kiveszik részüket a közös megmozdulásokból, s nemcsak a városban, hanem a megyében is jó a hírük. Az Agrártudományi Egye­tem KISZ-esei tavasszal az Al­sóparkban dolgoztak, bokro­kat irtottak, parkot rendeztek 400 társadalmi munka órában. Márciusban Hantházára utaztak a város fiataljainak képviselői, hogy a régi vasúi még használható talpfáit, be­rendezéseit felszedjék. A bon­tott anyagot a Börzsönybe, az űttörővasúthoz szállították. A több mint 200 gödöllői fiatal, közöttük is az egyetemisták, jó munkájukért a KISZ megyei bizottságának elismerését is megkapták. Amíg Hantházán a fiúk dolgoztak, addig a lányok a kistarcsai kórház építkezé­sén teljesítették vállalásukat: ablakokat tisztítottak. Ide ke­vesebben mentek el, mint le­hetett volna, de így is több mint 400 óra volt a társadalmi munkában eltöltött idő. A KISZ-esek megyei kül­döttértekezletének városi kép­viselői az értekezlet előtti na­pon szintén a hantházi vas­úton dolgoztak; a tizenegy résztvevő a legnehezebb mun­kát vállalta, a talpfákat rak­ták vagonokba. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett VIT-műsza- kokban a város szinte vala­mennyi. üzemének, intézmé­nyének fiatalja dolgozott, s összesen több mint 100 ezer forintot gyűjtöttek össze. A járás állattenyésztése A szövetkezetek teljesítik a tervet Tejfeldolgozó üzem épül Vácszentlászlón Közeledünk az V. ötéves terv harmadik évének végé­hez. Három esztendő eltelté­vel már azokon a területeken is számba vehetők az eredmé­nyek, ahol a változások, a fejlődés rövid időtartamban nem mérhetők. Ilyen ágazat az állattenyésztés is, hiszen át­térni újfajta tartásra, takar­mányozásra, avagy a fajtavál­tás egyaránt időigényes folya­mat. Amikor legutóbbi ülésén a járási párt-végrehajtóbizott­ság a termelöszövetkezetek- ben és a háztáji gazdaságok­ban folyó állattenyésztést te­kintette át, kirajzolódtak azok a tendenciák, amelyek jellem­zőek lesznek 1980-ra, az öt­éves terv végére is. Sőt ad­digra bontakoznak ki igazán. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a járás termelőszövet­kezeteiben a beruházási forrá­sok módosulása, a takarmány­termesztés pontosabb elemzé­se nyomán szükségessé vált a tervfeladatok bizonyos átcso­portosítása a gazdaságok kö­zött. Az egész járásra vonat­kozó tervet ez nem módosítot­ta. Két példa Mindjárt egy példa: eredeti­leg a tehenek számát kereken ezerrel akarták növelni, az is­tállók, telepek időközben elké­Népi műemlékek bemutatója — Mi már nem tudnánk, nem is akarunk ilyen házak­ban élni, de ezeknek a há­zaknak és amire emlékeztet­nek, igenis örökre bennünk kell élni. — A gödöllői hely- történeti gyűjtemény vezetője, Polónyi Péter szavainak sú­lyát növeli, hogy olyan em- l er szájából hangzottak el, aki szívügyének tekinti min­den régi érték megmentését, legyen az épület, szerszám, hímzés, dal, vagy viselet. A gyakorlat többé kevésbé eddig is ezt az eszmét követ­te, a másfajta megőrzés igénye inkább ábrándképekben öltött testet. A reálisan gondolkodó sosem hitte, hogy a hajdani ízlés és normák szerint éoült házakat, formájukat, belső el­rendezésüket minden további nélkül átveheti a mai kor em­bere. Amiként a műemlék kastélyok, várak sem arra va­lók, hogy ma lakjanak ben­nük, a hajdani parasztházak sem. Óvni, becsülni, legszebb példányaikat megőrizni azért kell, mert a nép maradandó értéket alkotó képességeinek, szépérzékének beszédes kife­jezői. Hitelesen tanúsítják SE . Az egyik hévízgyörki épület búboskemencéje •őseink, parasztságunk egykori életformáját, a múltat, amely­nek gyötrelmeitől megszaba­dultunk. de tanulságait sosem feledhetjük. S még egy megszívlelendő következtetés: ha amaz em­bertelen körülmények között lehetett szépet, célszerűt lét­Egy szép épületegyüttes Vácegresről Polónyi Péter felvételei szült terveiből kiderült, ezek­ben több állatot helyezhetnek el, pontosan száz darabbal. És egy másik jellegű: az idén, jövőre és 1980-ban befejeződő szálláshelyek lehetővé teszik, hogy a mostani ciklusra terve­zett számú tehenet hét téesz- ben helyezzék el, s teljesíthe­tő a Rákosvölgye kérése, föl­számolhatja szarvasmartha- ágazatát, s az eredetinél na­gyobb mértékben fejlesztheti sertés-, baromfi- és juhte- nyészetét. Az árbevétel ennek ellenére sem csökken, még a Rákosvölgye Termelőszövet­kezeten belül sem, sőt növek­szik, mert az említett három ágazat nagyobb ütemű fej­lesztése kiegyenlíti a marha­tartásból adódó kiesést. Járásunkban az állatte­nyésztés fejlesztése 230 milliós beruházási program teljesíté­sével realizálódik. Szakosított telepet létesítenek Vácszent- lászlón és a Szilasmenti Tsz nagytarcsai kerületében, fel­újítják és ugyanakkor bővítik a tehenészetet Dányban, Gal- gamácsán, Túrán és Versegen. Ha mindez elkészül, gazdasá­gainkban a jelenleginél két­ezerrel több férőhely lesz. Javulni fog a korszerű te­henészeti telepek üzembe he­lyezésével az ágazat munka­erőhelyzete is. Manapság itt mutatkozik a legnagyobb fe­szültség, ami a nagy teljesít­ményű technológia bevezetésé­vel oldható fel, hiszen annak működtetéséhez kevesebb munkáskéz szükséges. Nem beszélve a sokkal jobb mun­kakörülményekről. A telepek közül a dányi és a vácszent- lászlói az idén, a túrái 1979- ben, a galgamácsai, a kerepesi és a vérségi 1980-ban fejező­dik be. Korszerű telepek Eredetileg a galgamácsainak és a kerepesinek is 1979-ben kellett volna befejeződnie, de fejlesztési alapjuk más irá­nyú lekötöttsége miatt, az építkezés egy évvel később kezdődik, amiből következik, hogy a betelepítés áthúzódik I981-re. Az egyensúlyt rész­ben a vácszentlászlói tée-z billenti helyre, ahol két év múlva előreláthatólag további kétszázzal több tehenet tart­hatnak. Mindezt egybevetve megállapítható, a leírt és itt nem ismertetett gond ellenére a középtávú tervidőszakra ki­tűzött feladatait még akkor is teljesíti az ágazat, ha a kere­pesi és a galeamácsai beru­házás elhúzódik. Túlteljesíti 1980-ig szóló elő­irányzatát a sertéstenyésztési ágazat is, jóllehet két szövet­kezetben megszüntetik. A gal- gamácsaiak már tavaly abba­hagyták a disznótartást, s fel­számolják Vácszentlászón is. Az utóbbi helyen a tervezett­nél nagyobb arányú fejlesztés a tehenészeti ágazatban, illet­ve az új, napi 60 ezer liter kapacitású tejfeldolgozó üzem létesítése kényszerítette ki ezt a lépést. Egyébként is kevés állatot tenyésztettek, akárcsak Galgamácsán. 1980-tól minden valószínűség szerint csak Kar­talon, Túrán és Rákosvölgyé­ben tartanak sertést. A túlteljesítés két tényező­ben leli magyarázatát. Az egyik a kedvező új közgazda- sági szabályozók. A másik a Rákosvölgye Termelőszövetke­zet tavaly szervezett háztáji üzemegysége, amely a gazda­ság példamutató integrációs tevékenysége eredményekép­pen kitűnően működik. A szö­vetkezet magára vállalt min­den szervező munkát, bizto­sítja a szemes terményt és a tápot, valamint a hízókat. En­nek is köszönhető a vártnál jóval nagyobb teljesítmény, ami 1980-ra eléri a 12—15 ezer darabot. Intenzív hizlalás Átcsoportosítás lesz a közös gazdaságok között a juhte­nyésztésben is. Vácszent- 1 ászián megszűnik az ágazat, ugyanakkor a Rákosvölgye, a tervezettnél nagyobb fejlesz­téssel, pótolja az ottani ki­esést. A gazdaság a Mogyoró­don levő, még használható marhaistállókat átalakítja in­tenzív bárányhízLalásra. Rövid helyzetjelentésünkből is kitetszik, ha nem is gond­talanul, szívós munkával, a keletkező nehézségek együttes leküzdésével járásunk terme­lőszövetkezetei teljesítik az V. ötéves tervben meghatározott állattenyésztési feladataikat. K. P. Würtz Áriám kiállítása Műsor a megnyitón Würtz Ádám grafikus könyvillusztrációiból és más műveiből nyílik kiállítás a nagytarcsai falumúzeumban a múzeumi és műemléki hónap alkalmából. A kiállítást va­sárnap, október 8-án délután három órakor nyitja meg dr. Szalay Károly író. Műsort is rendeznek, fellép a helyi tánc­csoport és asszonykórus, vala­mint Tóth Anna versmondó. A kiállítás hétfő kivételével naponta 13 és 17 óra között tekinthető meg november 7-ig. TALÁLKOZÓ — NYUGDÍJASOKNAK, DISZKÓ — ISKOLÁSOKNAK Nyugdíjasoknak tartanak találkozót szombaton, október 7-én délután két órai kezdettél a túrái Bartók Béla Művelődé­si Házban. Este hét órakor Tini-diszkó lemezbemutató lesz, Dudás László vezetésével. Belépés csak általános iskolai tanulók és ifi vezetők részére! SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Péceli kispályás bajnokság Nincs már nyeretlen csapat Kitűnőek a társadalmi bírók rehozni, ma, amikor sokkal jobbak a gazdasági feltételek és a társadalmi körülmények — kell. A tavasszal a mai magán­építkezésről tartottak vándor- kiállítást Gödöllőn és a járás­ban. bemutatva a követhető példákat és az elvetendő, íz­léstelen, hivalkodó, jellegtelen, csúf házakat egyaránt. Egyenes folytatása ez a mostani bemu­tató. ha látszólag másról szól is. Á városi helytörténeti gyűj­temény termében összegyűjtött fényképek, fotókon látható pa­ras,ztházak nem azért kerül­tek ide. .hogy bárki látogató ilyet építsen. De ha valaki nyi­tott szemmel járja végig a termet, nemcsak múltunk egy darabjával ismerkedhet meg, tanulhat is: arányérzéket, mér­tékletességet. Megfigyelheti, mennyire gazdaságosan hasz­nálták ki a helyet, mennyi ésszel és leleménnyel ácsolták például a tetőszerkezetet. Meg­szívlelendő tanulság, mert ne feledjük, bármennyire ja­vultak körülményeink, az épí­tőanyagot és a területet most sem pazarolhatjuk. Legalábbis i büntetlenül nem. i Hétről hétre sokan szurkol­nak a péceli kispályás labda­rúgó-bajnokságban szereplő csapatoknak. A bajnoki táblá­zat élén a sorozatban diadal­maskodó Vasipar áll, mind­össze egy pontot vesztett ed­dig.. Veretlen a Club 99 csa­pata is. Az 5. forduló után mindegyik csapatnak van már győzelme. Érdemes még meg jegyezni, hogy a társadalmi bírók kitűnően vezetik a mér­kőzéseket. Az 5. forduló eredményei: Áfész—Vegyesipar 3—0. Ve­zette: Juhász. Góllövő Kiss L. (3). Kiss L. mesterhármasával megérdemelten, biztosan győ zött a szervezetlenül és gyen gén játszó Vegyesipar ellen az Áfész. Gagarin tér—Vasipar 1—3. Vezette: Minkó B. Góllövő: Félix A., illetve Vörös I. (2), Búzás. A rangadónak számító színvonalas találkozón a Vas­ipariak megérdemelten győz­tek a körülményesen játszó Gagarin tériek ellen Móczár M., a Vasipar kapusa reme­kelt. Üjtelep—Pesti út 0—1. Ve­zette: Mikes F. Góllövő: An­dor. A két újonc találkozóján a Pesti útiak akár több góllal is nyerhettek volna. Ezen az összecsapáson is remekelt az egyik kapus. Mezei A. (Pesti út). Club 99—Medosz 1—1. Ve­zette: Nagy L. Góllövő: Min­kó B., illetve Galambos J. Az igazságos pontosztozkodással véget ért mérkőzésen mindkét kapus igen jól védett. KIOSZ—Rét SC 2—3. Ve­zette: Sivó. Góllövő: Besnyn B., Baranyi, illetve Koltai L. (2), Lestár I. A Rét az első félidőben már három góllal vezetett. A második játék­részben a felázott, csúszós ta­lajon kevésbé szép játék ala­kult ki, a KIOSZ erejéből csak a szépítésre tellett. A Rét megérdemelt győzelmében nagy érdemei vannak Barcsik J. kapusnak és Kertész V. hátvédnek. Pesti út—Vasipar 0—1. Ve­zette: Juhász M. Az öngóllal vesztő Pesti út nem érdemelt vereséget a gyenge színvonalú találkozón. Az utolsó percek­ben Andor (Pesti út) három óriási helyzetet elhibázott. A bajnokság állása: 1. Vasipar 5 4 1 — 10- 3 9 2. Club 99 5 3 2 - 9- 2 8 3. Bél SC 3 3 — 1 12- 6 6 4. Gagarin tér 5 2 X 2 10- 9 5 5. Áfész 5 1 2 2 6- 8 4 6. Medosz 4 112 4-93 7. KIOSZ 5 113 8-13 3 8. Pesti út 3 1-21-22 9. Újtelep 4 1—3 8-11 2 10. Vegyesipar 4 1—3 6-11 2 A góllövőlista élmezőnye: Koltai L. (Rét) 6, Dobai A. (Üjtelep) 5, Kontics J. (Rét) 4. Meseszínház A Kaláka műsora A Kaláka együttes ad mű­sort a Meseszínház sorozatban a járási-városi művelődési házban október 8-án. vasár­nap délelőtt 10 órakor. Ez lesz a népszerű sorozat őszi előadá­sa, bérletek még a helyszínen kaphatók. — Moszkva—Leningrad út­vonalra szervez túrát a gödöl­lői városi-járási Petőfi Mű­velődési Ház, november 16. és 23. között. A programban moszkvai és leningrádi város­nézés szerepel, ezenkívül a fő­városban megtekintik a Kremlt és múzeumait, a nép- gazdasági kiállítást, Lenin- grádban az Auróra cirkálót, az Izsák székesegyházat és ki­rándulnak Puskinba is. Jelentkezni a művelődési házban, Gödöllő, Kossuth La­jos u. 44., naponta 8-tól 16 óráig, lehet a páros számú he­tek szombatja és vasárnapja kivételével. Részvételi díj: 4950 forint. Játékok Lengyelországba

Next

/
Oldalképek
Tartalom