Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAJ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP. PEST. MEGYEI BIZQ.TTSÁGA ÉS Á. MEGYEI fANAC'S,LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM ÁCSA 80 FILB.ÉlI 1978. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Megújulva ]Yj incs róla pontos adat, h°gy pest megyében mennyi hasznot is hozott az utóbbi években az új találmányok gyártási eljárások alkalmazása a termelésben. Annyi azon­ban bizonyos, — a gyakor­lat igazolja —, hogy azok a vállalatok, amelyek lépést akartak tartani -nemzetkö­zi piac igényeivel, sőt, ha belföldön, is gazdaságosan akarták értékesíteni ter­mékeiket, rákényszerülnek a megújulásra. E folyamat kapcsán gyakrabban szok­tuk emlegetni a rekonstruk­ciót, az új gépek, terme­lőberendezések munkába- állítását, mint a tudomány eredményeinek alkalmazá­sát. A kettő azonban alig­ha választható el egy­mástól. Szinte valamennyi, üzemben ahol licencet, know-howot vásároltak, vagy saját kutatóik mun­kájának eredményét va­lósították meg a gyakorlat­ban, a termelőberendezések kicserélésére is rákénysze­rültek és fordítva. Ahol re­konstrukciót hajtottak vég­re, az többnyire együtt járt a korszerű tudományos eredmények bevezetésével. Csak néhány, többnyire is­mert példát említsünk. A Mechanikai Művek szovjet vállalatokkal együtt új, nagynyomású festékszóró llcencét vásárolta meg a Wagner nyugatnémet kon­szerntől. Ahhoz, hogy ezt az építőipari gé­pet magas színvonalon állíthassák elő, speciális gyártósorokat is kellett vá­sárolni. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára, ahol a konténerprogramot való­sítják meg, egyelőre vi­szonylag kisebb beruházá­sokkal is képes előállítani a szintén külföldi gyártá­si eljárás szerint készülő konténereket. Itt azonban a termelés szervezetét kel­lett korszerűsíteni, s olyan pontos ütemterveket kel­lett kidolgozná és végre­hajtani, amire a vállalat történetében nem volt még példa. De hasonló példákat sorolhatnánk a Csepel Au­tógyárból, ahol az új ter­melőberendezések korsze­rűsítésével és magasabb színvonalú munkaszerve­zéssel is együtt jár. Mint azt Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke a találmányok hasznosításá­ról és a licencek vásárlá­sáról tartott legutóbbi tájé­koztatóján elmondta, ta­valy mintegy 3,3 milliárd forint tiszta haszonnal járt a szellemi alkotások gya­korlati alkalmazása. Arra azonban szintén nincs mérőszám, hogy vajon min­dig időben nyúlunk a kül­földi találmányi piac (mert ilyen is van) kínálta lehe­tőségekhez, vagy előfordul, hogy miközben elcsodálko­zunk a partnerek kiváló eredményein, magunk ke­veset teszünk a haladásért, találmányaink gyakorlati megvalósításáért. J ó példa erre. hogy a legtöbb vállalatnál még mindig kevés tá­mogatást kapnak az újítók, ötleteikkel nem foglalkoz­nak érdemben, s ha elvben el is fogadják javaslataikat, a gyakorlati megvalósítás késik. Nem így a váci For­téban, ahol ugyan évek óta nincsen pénz nagyobb be­ruházásokra, rekonstruk­cióra, de a saját kutatók, gyártmányfejlesztők, újí­tók szellemi termékeinek kiaknázásával minden év­ben tisztes haszonra tesz­nek szert, S ugyancsak fi­gyelemreméltó a Mechani­kai Művek, a Csepel Autó*- gyár szakembereméit tö­rekvése, hogy a magas színvonalúnak tartott kül­földi eredetű gyártási eljá­rásokat, licenceket is to­vábbfejlesszék, illetve az ezekből nyert tapasztalato­kat más területeken is hasz­nosítsák. A Mechanikai Művekben, bár csak néhány hónapja dolgozik a festék­szóró üzem, máris elkészí­tették a berendezés elektro­sztatikus változatát, mely a licenceladók elismerését is kivívta. A Csepel Autó­gyárban pedig sok más hasonló eredmény mellett azt említhetnénk meg, hogy az új helyzetben sem fe­ledkeztek meg a kutatás­ról. új teherautó-családot alkottak meg sikerrel. Éppen ebben a helyzet­ben, amikor a gyakorlat*- ban munkálkodó műszaki vezetők akarva, akaratla­nul egyre jobban megisme­rik szakmájuk nemzetközi eredményeit, döbbennek rá, hogy a tagadhatatlan fe'jlődés ellenére is mennyi még a kiaknázatlan lehető­ség. Ez a magyarázata an­nak, hogy szinte már nincs is olyan nagyobb vállalat a megyében, amelyik ne fog­lalkozna új gyártási eljá­rások, licencek vásárlásával vagy amelyik ne fűzné szorosabbra kapcsolatait a hazai kutató intézetekkel. Jelentős eredményként em­líthetjük, hogy legtöbb ter­melőszövetkezetünk egyen­rangú partnere az egyete­mek kutatóinak, a gépkí­sérleti intézeteknek, a nö- vénynemesítőknek. Az eredmény: közép- és hosz- szú távú terveik a legkor­szerűbb módon számítógé­pek segítségével készülnek s a növénytermesztés és állattenyésztés egy-egy te­rületén olyan jártasságra tesznek szert, hogy ered­ményeiket országszerte el­ismerik. így lett a bogyós­gyümölcs termesztés rend­szergazdája a Kemence— Bernecebaráti Termelőszö­vetkezet, a dísznövényter­mesztésé az Óbuda, juh- tenyésztési és takarmányo­zási kísérleteket folytat a püspökhatvani közös gaz­daság. K özgazdászok szerint egy-egy vállalat ipar­ág fejlettsége többek között azon is lemérhető, hogy termelési értékének, nyereségének hány százalé­kát fordítja fejlesztésre, ku­tatásra, licencek vásárlá­sára. A gyakorlat bizonyí­totta be, aki szűkmarkú ezen a területen, aki strucc módjára homokba dugja a fejét, és semmiről sem akar tudomást szerezni, az később már sohasem képes a tempóhátrányt behozni. Csulák András Jó minőség iá a vefoimsg Még elfogadják a gazdaságok rendelését Az őszi gabonavetéshez a gazdaságok átvették a vetőma­got, az esetleges pótmegren­deléseket azonban a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat még figyelembe veszi. A termelők az idei őszön megfe­lelő minőségű és a fajták te­kintetében kedvező összetételű szaporítóanyaghoz jutottak, ami lehetővé teszi a jövő évi termés jó megalapozását. Az állami gazdaságok és a tsz-ek magasabb genetikai ér­tékű vetőmagot használnak fel ezekben a napokban, mint tavaly. A számítások szerint a forgalomba hozott búzafaj­táknak kereken kétharmada korai érésű, ami az elmúlt évhez képest 10—15 százalé­kos javulást jelent. Az őszi búzák egynegyede már hazai nemesítem, az el­múlt években nemesített sze­gedi, martonvásári és fertődi fajták mind jobban elterjed­nek a termelői gyakorlatban, mindenekelőtt azért, mert jól alkalmazkodnak a hazai kli­matikus és talajviszonyokhoz, nagy mennyiségben használnak a termelők szovjet és egyebek között jugoszláv eredetű bú­zákat, ezek terméseredménye és sütőipari értéke szintén kedvező. Sikeres tervfeljesiiésre számítanak a PEVDI-nél Piackutatás után expert Összecsukható bőrönd, iskolatáska, textilből Gyorsan fogynak az év napjai, hamarosan ismét számvetésre kerül sor a vál­lalatoknál. Felmérik: mit sike­rült megvalósítaniuk terveik­ből, teljesítették-e a harma­dik negyedévre előírt felada­taikat? Bár eredményekről e perc­ben korai beszélni, azt azért megállapítja Kalmár Antalné. a Pest megyei Vegyi és Di­vatcikkipari Vállalat bőrdísz­mű gyáregységének igazgatója, hogy a hátralevő kát hétben is ütemes, nyugodt tempóban dol­gozhatnak. Nem kell szé­gyenkezniük majd kilenchavi munkájuk miatt. Kistarcsai üzemükben az el­ső félévben 120 ezer női tás­kát készítették, júliusban és augusztusban pedig 36 ezret. Termékeik zömét, több mint kilencven szá­zalékát, a környező szo­cialista országokban érté­kesítették. A püisszentiváni lányok- asszonyok keze alól tetszetős aktatáskák é.s utazótáskák ke­rülnek ki. Nyolc hónap alatt több mint 243 ezer. Ezek nagy részét szintén exportálja a vállalat; 9 millió forint érté­kű terméket nyugati megren­delésre állítottak elő. A termékszakosítás követ­keztében — elsősorban ez tet­te, és teszi lehetővé a haté­konyság növelését, a gazdasá­gos termelést — Érden ké­szítik a kedvelt bevásárlótás­kákat, a honvédség részére speciális legénységi táskákat és nem utolsó sorban a hazai igé­nyeknek megfelelően, nagy mennyiségű iskolatáskát. A tervteljesítéssel náluk sem lesz baj: eddig több mint 87 ezret szállítottak a kereskede­lemnek. A bőrdíszműáru nemcsak egyszerűen közhasználati cikk és napjaink nélkülözhetetlen eszköze, egyúttal divattermék is. A profilbővítést mindig alapos piackutatás előzi meg. Újdonságaik csak így nyérhe- tik el a vásárlók tetszését. Új termékeik között a köny. nyű. mutatós Tájfun textil­anyagból készített iskolatáská­kat említi. Irántuk máris nagy a külföldi érdeklődés. Ők azonban szeretnék, ha a ha­zai iskolások is megkedvelnék majd őket. A szocialista pia­cokon választék bővítésére szánták a szintén textil alap­anyagú, műanyagbetéttel kom­binált bőröndöt. Legfőbb elő­nye. hogy össze is csukható. Felkészültek a pilisszentiváni üzemben a doboz alakú — kazetta diplomata — táska nagyüzemi gyártására is. Ez a negyedik negyedév feladata lesz már. Igaz, kisebb tételt küldtelt belőle nyugatnémet megrendelésre, nagyobb meny- nyiséget. azonban svéd keres­kedőcégek kérnek. — Termékeinknél fő szem­pont ugyan a divatosság, ez azonban nem szoríthatja hát­térbe a minőséget — jegyzi meg Kalmár Antalné. — Év­ről évre sok minőségjavító in­tézkedést hajtunk végre, ered. ményük nem is marad el. Ta­valy például egyáltalán sem­mi reklamáció nem érkezett hozzánk, sőt, legnagyobb ve­vőnktől, a szovjet partnerünktől dicsérő oklevelet kaptunk. Miért? Minőségi munkánkért és a szállítási határidők ma­radéktalan teljesítéséért. Be­vallom. murikásközösségünk. s jó magunk is, nagyon örül­tünk az elismerésnek. D. Gy. Ä SzaBjut—6-ra tart a negyedik teherűrhajó Egyetlen rakéta nyolc mesterséges holdat juttatott Föld körüli pályára — A kozmonauták készülnek a Progtessz fogadására Hosszú távú koncepció Alapfeltétel az öntözés Váiigyi vezetők országos tanácskozása Szentendrén A vízrendezés feladatainak meghatározásakor kiemelten kell kezelni a kiskörei öntöző- rendszer mezőgazdasági terü­leteit — jelentették be szerdán a vízügyi szervek igazgatóinak párt-, szakszervezeti és KISZ- titkárainak országos értekezle­tén Szentendrén. Gergely István államtitkár elnökletével részletesen meg­vitatták a vízgazdálkodás jövő évi tervét, valamint a mezőgazdasági vízgaz­dálkodás hosszú távú kon­cepcióját. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium szakem­bereivel közösen kidolgozott hosszú távú koncepció készíté­sénél a többi között figyelembe vették, hogy a mezőgazdaság távlati céljait csak korszerű vízgazdálkodással tudják telje­síteni. Ennek egyik fő ténye­zője az öntözés. A távlati fejlesztési koncep­ció az öiítözéstechnikában a külföldi tapasztalatok és ered­mények gyorsabb ütemű átvé­telére, az energiatakarékos és kevés élőmunka igényű meg­oldásokra épül. Az elképzelé­sek szerint 1980-ig a jelenlegi­nek több mint 70 Százalékával nagyobb területen — 1981 és 1990 között például kereken 300 ezer hektáron — kell meg­teremteni az öntözés feltétele­it. Ugyanakkor folyamatosan el kell végezni a már meglevő öntözőberendezések felújítá­sát, pótlását is. Az esőztető öntözés aránya eléri majd a 78,7 százaié- • kot. Az öntözésfejlesztés fő területe továbbra is az Alföld lesz. A mezőgazdaság frissvízigénye 1990-ig megkétszereződik, az öntözésfejlesztési célok közül — a kertészeti ágazatok és a veíőmagtermesztés mellett — a szálas- és tömegtakarmány- termelés mennyiségi és minő­ségi javítása a meghatározó, ezért a gyepöntözéseket az ed­diginél gyorsabban fejlesztik. A koncepció kiterjed a halá­szat fejlesztésére is. Hazánk halastóterülete mindössze 21 ezer hektár. Adottságunk en­nél jóval 'több, és a táplálkozá­si szempontból különösen érté­kes halhús fogyasztásának nö­velése is kívánatos volna. Fo­lyóink együttesen mintegy 4000 hektár területű holtága és — az elsődleges hasznosítás sérel­me nélkül — 8500 hektár víztározó hasz­nálható fel intenzív halte- nyésztésre. A nagyüzemi állattartó tele­peken képződő nagy mennyisé­gű hulladék elhelyezésével és a hígtrágyák kezelésével kapcso­latban a koncepció úgy foglal állásit, hogy mindezeket talaj­erőpótló anyagként kell hasz­nosítani. A szakemberek reá­lisnak tartják azt az elképze­lést, hogy e feladatot a környe­zet veszélyeztetése nélkül old­ják meg. Ugyanarról a starthelyről indult útjára a negyedik szov­jet teherszállító űrhajó a Szaljut—6. űrállomáshoz, ahol 21 évvel ezelőtt, ^957. október 4-én az első szovjet mestersé­ges hold, az első szputnyik hordozórakétája startolt. Az első, száz kilónál is kisebb sú­lyú hasznos teher helyett azon­ban ez a rakéta már hét ton­nát indított útnak a világűr­be: ennyi a Progressz űrha­jónak és rakománynak együt­tes súlya. A Progressz 4. teherszál­lító űrhajót szerdára vir­radó éjjel indították. A Progressz élelmiszert, tar­talékalkatrészeket, vizet, leve. gőt és üzemanyagot juttat el az űrállomásra, amit ismét huzamosabb időre töltenek fel a szükséges készletekkel. A rajt az előírásnak megfelelően ment végbe és a teherűrhajó ráállt Föld körüli átmeneti pályájára, ahonnan majd több módosítás után megközelíti a Szaljut—6 űrállomást. Kovaljonok és Ivancsenkov, a Szaljut—6 állandó személy­zetének két tagja már 111. napját tölti a világűrben. A kát űrhajós számára az átra­kodás még huzamosabb ideig tartó feladatot jelent. Miközben a Progressz—4. a Szaljut űrállomás felé ha­lad, az űrállomáson rendes munkanap volt. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov a világűrben töltött 110. munkanapján a többi között tornagyakorlatok­kal, a Föld megfigyelésével és az összegyűjtött anyag rendezésével foglalkozott. A Progressz—4. a megadott pá­lyán haladt a Föld körül. Er­ről a pályáról a földi irányító Osztályozás szín szerint A gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában fotocellával működő paradicsomosztályozó gép kezdte meg a munkát. A húsz ember munkáját ellátó feldolgozó gép szín szerint osztályozza a paradicsomot. központ által adott utasítá­soknak megfelelően közeledik majd az űrállomáshoz, s a végső megközelítést automa­tikus berendezései segítségével végzi el. Mint ismeretes, az eddigi három teherűrhajó pon­tosan a számításoknak megfe­lelően kapcsolódott ö<ssze a Szál j úttal. Az új teherűrhajó első­sorban üzemanyagot jut­tat az űrállomásra. Erre akkor is szükség lesz, ha az űrhajósok már visszatérnek a Földre. A Szaljut ugyanis — berendezései egy részének konzerválása után — ekkor is folytatja a Föld körüli kerin­gését. Mivel az űrállomás las­san fékeződik, időről-időre pályamódosításokat hajtanak végre, a földi irányító központ parancsa alapján az automati­kus irányító berendezések, s ehhez üzembe helyezik a kor- mányrakétákat és a fő hajtó­művet is. Ehhez, de az űr­hajó lakott állapotában tör­ténő kormányzásához is szük­ség van a Progressz rakomá­nyára, az üzemanyagra. Tegnap a Szovjetunióból egyetlen hordozórakétával nyolc mesterséges holdat is Föld körüli pályára bo­csátottak. Az 1034-től 1041-ig terjedő so­rozatszámú, Kozmosz-típusú műholdak fedélzetén a kozmi­kus térséget kutató tudomá­nyos berendezéseket helyeztek el. A mesterséges holdakon el­helyezett berendezések ren­deltetésszerűen működnek. KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége szü. rétén látta vendégül tegnap a budapesti diplomáciai képvise­letek vezetőit és feleségeit. A kirándulás során megismer­kedtek Eger nevezetességeivel is. Az Egri csillagok Tsz sző­lőjében rendezett szüreten részt vett Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint Rácz Pál külügyminisztériumi államtit­kár is. Nyikolaj Gluskov miniszter, a Szovjetunió Állami Árbi­zottságának elnöke tegnap, a szovjet árhivatali delegáció élén, elutazott Budapestről. A minisztert fogadta itt-tartózko­dása során Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Ali Saif Mukbil főtitkár ve­zetésével hazánkban tartózko­dott a Jemeni Arab Köztársa­ság Szakszervezeti Szövetségé, nek küldöttsége. A delegáció, amely a SZOT vezetőivel foly­tatott tanácskozásokat, tegnap elutazott Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom