Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
1978. OKTOBER l, VASÁRNAP Védőruha - távvezetékhez ,TT Az Országos Villamostávvezeték Vállalatnál új védőruhákat dolgoztak ki a nagyfeszültségű távvezetékek karbantartói, hibaelhárítói számára. A fémszálakkal átszőtt ruha védelmében a feszültség alatt levő vezetékek közelében teljes biztonsággal mozoghatnak a dolgozók. Hadas János felvétele Novembertől vastagabb a boríték A béremelésről — Százhalombatta egészségügyi dolgozói Hírül adtuk korábban, hogy ismét emelik az egészségügyi dolgozók bérét. Aiz elmúlt év őszén történt béremelés az ágy mellett dolgozókat és az egészségügy műszaki-fizikai munkásait érintette, s a többség, az orvosok, asszisztensek, ügyviteli dolgozók, ápoló- és védőnők idén októbertől — tehát november 2-án először — kapnak magasabb fizetést: megyénkben 4 ezer 636-an, havonta összesen 2 millió 825 ezer forinttal többet. Lesz helye a pénznek Százhalombattán, a szakorvosi rendelőintézetben beszélgettünk, mit várnak a béremeléstől az egészségügyi dolgozók. Szilágyi József né laboratóriumi asszisztens: — Én elégedett vagyok a fizetésemmel, 2 ezer 800 forintot keresek jelenleg. Igaz, ebben a 30 százalékos veszélyességi pótlék is benne van. Persze csak yiA faluban százhúsz szekér Idős asszony fejti a babot Majnics József ék udvarán. Köszönésünkre feláll, azt mondja, fia a szomszédos utcában dolgozik. Alig száz méterrel arrébb valóban megta- 'láljuk a bognárt, aki társaival éppen szeméttartó ládákat illeszt össze a Pilisi Parkerdőgazdaság részére. Kísérőmmel, Jánszky László tanárral jó ismerősként üdvözlik egymást. — Ha beszélgetni szeretne velem — fordul felém — akkor azt ajánlom, üljünk le nálunk. Lassan úgyis itt az ebéd ideje. A húszéves segéd Amíg végigmegyünk a pt- lisszentkereszti főutcán, sokan köszönnek ránk magyarul, szlovákul. Majnics József közben a szemközti hegyoldalra mutat, s az erdőről beszél. Arról is, hogy a vad gyakrabban lejön a földekre, mint régen, amikor pedig minden talpalatnyi helyet fölszántottak. El kell hinnünk, amit mond, hiszen születése óta itt él, tizenhárom éves korában már markot szedett aratáskor. Közben leülünk a hűvös szoba asztalához, a házigazda üveget, poharakat vesz elő, s folytatja a visszaemlékezést. — Itt a felszabadulás előtt nagyon zárt közösség élt. Az utcán szinte csak szlovák szót lehetett hallani. A férfiak eljártak kaszálni a könyező uradalmakba, de Komárom megyébe, a Felvidékre is. Sommásnak nem mentek, csak aratásra. Részesben arattak, pénzt csak az eladott szalmáért kaptak. — Nem láttam górét sehol — vetem közbe. — Annyi termény sose volt, hogy szükség legyen rá — válaszdl. — A mag a padlásra került. A községnek ösz- szesen négyszáz hold szántója volt, főleg árpa, rozs. Majnics József tizenhét éves korában, a pilisvörösvári Scharfenstein Györgynél kezdte tanulni a bognármesterséget. — Akkor 1942-ben lett segéd — számolgatom az éveket —, húszéves korában. — Igen. Alig tanultam meg a mesterséget, bevonultattak katonának. A vasútépítőkhöz kerültem, de 1944-ben, amikor kikerültünk a frontra, Lengyelországba, mindent csináltunk, csak nem építettünk. Egy hidat készítettünk el — félig. Akkor jött a parancs, hogy robbantani kell. Nem volt különös, egyszeri Majnics József háborús sorsa — sőt, tipikusnak nevezhetjük. Lassan tudatosodott benne és társaiban a háború értelmetlensége, egészen addig, míg 1945. tavaszán Zala megyében elhatározták: lemaradnak a századtól, megvárják a szovjet csapatokat. Bokázó és vonókés Koccintásra emeli poharát, azt is jelezve, hogy beszéljünk kellemesebb emlékekről. Miről is? Ami miatt felkerestem: a bognármesterként, a tanácselnök-helyettesként, vb- tagként, a helyi pávakör tagjaként végzett munkáról — Szóval — vág a dolgok közepébe —, ma már a bognár-mesterség nem a régi. Én 1957-ben váltottam ki az iparengedélyt. Akkor sok ló volt, sok szekér kellett. Ló ma is van, vagy ötven a községben, de a fuvarosok inkább stráfkoosival, gumikeréken járnak. Szekeret most főleg az erdészet rendel így hát földet is kell művelni, állatot is kell tartani. Csinálunk pihenőszékeket, szeméttartó ládákat a parkerdőnek. — De azért van, még szekér... — A faluban harminc olyan fut, amelyik a kezem alól került ki. Ezeket karba® is kell tartani. — És összesen? — Csináltam vagy száz- százhúsz darabot. — Milyen anyagokkal, szerszámokkal dolgozik a bognár? — Akáccal és tölggyel. A rudat tölgyfából készítem. Egyes vidékeken a nyírfát is használják erre a célra. A szánanyag, főleg a gyertyán. A bükk legfeljebb keréktalpnak jó. Az alkalmas friss fát a megmunkálás előtt egy évig szárítani kell. Milyen szerszámokkal dolgozom? A vonókésre kevés más szakmában van szükség. Igazi bognárszerszám a cigányfúró, az agy- fúró; a bokázóval a küllőt vágjuk körül, hogy a csapok egyforma vastagok legyenek. Családi zenekar Jánszky László közbeszól: Nemcsak a bognárság a mestersége. Tűzoltó is. Majnics József mosolyogva bólint: való Igaz a tűzoltóság is. Harminc esztendeje tanfolyamot végzett, utána újjászervezte a községi tűzoltótestületet, húsz éve pedig újjáalakították a tűzoltó fúvószenekart is. Tizennégy tagja volt. Majnics József bariton kürtön, öccse basszus szárnykürtön, édesapja kisdo- boin, nagybátyja nagydobon, unokaöccse számykürtön játszott — A zenekar három éve nem működik. De a zenével azért nem szakított? — Persze, hogy nem — válaszol a kérdésre Majnics József helyett Jánszky László. — Ö a községi pávakör egyik legjobb énekese. Gyerek kora óta ismeri a szlovák népdalokat. — Igen, akkoriban lakodalmakban, keresztelőkön, bálákban, disznóöléseken énekeltünk. 1965-ben aztán megalakult az énekkar, felléptünk a dunabogdányi nemzetiségi találkozón. Azóta sokszor, szép sikerrel szerepeltek, a televízió képernyőjén is láthattuk őket. A pávákörben a „családi” zenekarból rajta kívül az öccse énekli a szép szlovák népdalokat. Például a patakra esett fekete szemű Jánost siratót. Majnics József halkan eldúdolja az első versszakot: ,Okoló Pilisa / Bisztra vodá tye- cse / Szpadel do nyej Jányik / Szpadel do nyej Janyik / Szcsernima ocsama”. Felesége éppen végszóra érkezik haza szolgálatból, a Mávaút pénztárából. A szlovákiai vendégszereplésre, a Tátrában tett kirándulásra már együtt emlékeznek. Ahogy azonban az óránkra nézünk Jánszky Lászlóval, érezzük, | ideje búcsúzni. Szabó Ernő Majnics József munka közben szonylagosan vagyok elégedett, mert egy gyári szakmunkás — akinek a képesítése körülbelül azonos az enyémmel — jóval magasabb bért kap. Most 450 forinttal növekszik az alapfizetésem, s 150-nel a veszélyességi pótlék. Lesz helye a pénznek: szeretnénk gyereket a férjemmel, s a kicsinek sok mindent kell vennünk. Azután jó lenne utazni is, úgy tervezzük, hogy a szilvesztert Csehszlovákiában töltjük... Szabó Mihályné, munkaügyi előadó: — Tavaly óta dolgozom az egészségügyben, s a korábbi munkahelyemen, egy építőipari üzemben bérelszámoló voltam huszonhét évig. Itt magasabb a beosztásom, de a bérem 3000 forint maradt. Nem voltam elégedett, mert egy fiatalabb kolléganőm ugyanilyen állásba ment 400 forinttal többért. Most már megnyugodtam: ősztől összesen 700 forinttal keresek többet, s 400-at ebből, munkám elismeréseként kapok a differenciálásra szánt összegből. És azt hiszem, figyelembe vették, hogy közeledek a nyugdíjkorhatárhoz, s arra törekedtek, hogy a fizetési kategóriában megközelítsem a felső határt. A férjem már nyugdíjas, kell is a pénz, mert cserére szorul a régi mosógép, hűtőgép ... Dr. Takács István sebész szakorvos: — Novemberben, amikor először kapom kézbe a vastagabb borítékot, éppen húsz éve lesz, hogy orvos vagyok. Négyezer hétszáz forint ma a keresetem. Azonos a fizetésemmel, mert elvem — talán el sem hiszi —, hogy nem fogadok el hálapénzt. Régóta az a véleményem, hogy az alapfizetést emeljék inkább, s ne legyen hálapénz. — Most? összesen 1100 forinttal nő a fizetésem, s nem tagadom, nagyon örülök neki. Régóta szerettünk volna egy családi házat — a feleségem is egészségügyis, ezután talán sikerül ... Kinek, mennyivel? Gárdonyvári Géza, a szakorvosi rendelőintézet gazdasági igazgatója: — Integrált egészségügyi intézményről lévén szó, a város 151 egészségügyi dolgozója gazdaságilag a szakrendelőhöz tartozik. Tavaly közülük csak harmincnégyen részesültek a béremelésben, a többiekre ’most kerül sor. Kapunk havonta 62 ezer 500 forintot a béremelésre, s mert új az intézetünk, tavaly még takarékoskodhattunk a béralappal, így 7 ezer 800 forinttal többet adhatunk. — Néhány szempontból kedvezményezettek vagyunk: egyrészt 13 területi munkát végző védőnő, körzeti ápolónő, KÖJÁL-ellenőr dolgozik a városban, s munkájuk elismerésére átlagosan 400 forinttal többet kaphatnak. Ugyancsak kiemelt pénzösszeget adhatunk a szakorvosoknak — az országos béremelési átlaguk 1000 forint, nálunk 1100 — a város sajátos ipari jellege miatt. — így az üzemorvosok átlagosan 1170, a körzeti orvosok 1250, a szakorvosok 1200, a gyermekorvosok 900. a Kö- JÁL-orvos pedig 1000 forinttal keres majd többet, mint korábban. — Az ápolónőknek, asszisztenseknek, a szakrendelőben 490, az üzemi rendelőkben pedig 370 forinttal nő a fizetésük. Az ügyviteli dolgozók átlagosan 420 forintos béremelést kapnak a szakorvosi rendelőintézetben, 320 forintot a körzetekben. A gépkocsivezetők fizetése 300 forinttal nő. A területi munkát végző egészségügyi szakdolgozók a körzetekben 700, a védőnők 530, a KÖJÁL-szakdolgozók pedig 380 forintos béremelést kapnak havi átlagban. Gondos előkészületek — Az Orvos-, Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének százhalombattai bizottsága az állami-, párt- és KlSZ-veze- tőkkel együtt dolgozta ki a differenciált béremelés helyi elveit — mondja dr. Tengerdi Jolán, a városi OEDOSZ-bi- zottság elnöke. — Ezek közül a legfontosabb, hogy a várost járó, területi munkát végző dolgozók a kötelező béremelésen túl 100—100 forintot kapjanak. Azután arra is törekedtünk, hogy — az arra érdemes — nyugdíjhoz közel álló dolgozók fizetése a béremelés után közelítse meg bértételük felső határát, hogy így kifejezhessük anyagi megbecsülésüket — Akadnak olyan dolgozóink is, akik a jelenlegi béremeléssel sem érhetik el két éven belül bérkategóriájuk alsó határát Például a szakrendelő egyik adminisztrátora, aki most 2000 forintot kap, a béremelés után pedig 300-zal többet Neki 1980-ra el kell érnie a 2850 forintos alsó fizetési határt, s most a hiányzó 550 forintból 150-et megkap. — Egy érdekes jelenség: a vezető állású orvosok bérszintje alacsonyabb volt az összes többi egészségügyi dolgozó bérszintjénél: míg utóbbiak a felső bérhatárt 70—75 százalékig megközelítették, a vezetők csak 60—65 százalékig, így azt is célúi tűztük ki, hogy a béremelések után az 6 bérszintjük is elérje a többiekét — Bár városunkban csak három orvosi állás üres, minden ápolónői, védőnői, asz- szisztensi státus betöltött, arra törekedtünk, hogy növel jük az üres állások vonzerejét: a béremelés átlagos ŐSZ' szegét adtuk ezekre a helyekre, hogy az újonnan jelentke. zők ne szenvedjenek hátrányt. Magas színvonalon Dr. Sárközy Ferenc, a városi tanács egészségügyi osztályé nak vezetője: — Bátran állíthatom, hogy Százhalombatta egészségügyi ellátása kiemelkedően jó. Nincsen orvos- és ápolónőgondunk, az átmeneti problémákat helyettesítéssel oldjuk meg. Tudomásom van róla, hogy például Érden több orvosi szakmában nagy hiány, hiszen hozzánk járnak a betegek röntgen és laboratóriumi vizsgálatra, reumatoló giára, szemészetre. — Mi az oka? Nálunk többnyire lakást is kap az ideköltöző orvos, s az üzemek is megbecsülik a náluk dolgozó egészségügyieket. Ez többet ér mint a hálapénz. Százhalombatta egyébként közismert arról, hogy ez utóbbi ritka « városban: fiatalok, fizikai dől gőzök lakják, s okkal gondolják úgy, hogy a hála nemcsak anyagiakban nyilvánulhat meg. Meg bizonyára azt is az etika nem vásárolható pénzen. .. — Az egészségügyi ellátás színvonalára eddig nem volt panasza senkinek, s reméljük a béremelés után még kevésbé lesz. A fizetések növekedése — úgy vélem — méltóan tükrözi az egészségügyi dolgozók munkájának nagyobb megbecsülését ... V. G. P. Sikeres keresztezés Az utódok olajosabbak Húszezer hektárra elegendő hibrid napraforgó-vetőmagot állítottak elő az idén a Bácsalmási Állami Gazdaságban. A jól megválasztott szülőpárok utódai alkalmasabbak árutermelésre, olajosabb magvúak, s a gépi betakarításhoz egyenletesebb növényállomány fejlődik belőlük. A napraforgóhibrid-előállí- tás évtizedes késése — itthon és külföldön — a növény sajátos virágzásával és termékenyülésével magyarázható. A tányérok apró, hímnős virágai nem egyszerre nyílnak, és így bonyolult munkát igényelne mesterséges megtermékenyítésük. Ezért a nemesítők, hímsteril típusokat állítottak elő, beporzásukra pedig hímtermé- keny növényeket. A szülőpárok megfelelő arányban kerülnek a hibridmag-szapo- rító táblákra — a többi a rovarok dolga. Az első hazai hibridnapraforgó-magot a francia fajtákból nyertél?. Tárgyalások 'folynak jugoszláv napraforgó-szülőpárok vásárlására is. Az idei szaporítású hiforid- napraforgó-vetőmaggal partnergazdaságait látja el a Bácsalmási Állami Gazdaság, de a jövőben a teljes hazai igényt ezzel elégítik ki. Feldolgozására Bácsalmáson tovább bővítették és teljesen automatizálták a vetőmagüzemet, amelynek gépsorai hatféle szemnagyságban osztályozzák az olajosnövény magját. Az 1979-es termelésihez az ország napraforgó-termelő gazdaságai 120 vagon jó minőségű vetőmagot kapnak innen. Füst száll a kéményből Készül az aszaStszilva Füstölnek a házi szilvaaszalók Zala megye göcseji tájegységében, Kustánszeg, Paj- szeg, Barabásszeg, K erese- szeg településeken, ahol emberemlékezet óta nagymeny- nyiségű szilvát termesztenek. Itt alakult ki a gyümölcs sajátos feldolgozási formája, az aszalás. Ezen a hegyes-völgyes vidéken szinte minden portán megtalálhatók az aszalók, s jelentőségük a nagy gyümöilcs- szárítók működésével sem csökkent. Az idei bőséges szilvatermés nagy munkát ad a göcseji aszalóknak: portánként tonnaszámra készítik az ízletes szárított gyümölcsöt. A Kustánszeg központtal működő termelőszövetkezet megszervezte az aszalvány felvásárlását, s az'értékesítésről is gondoskodik. A Budai Járási ÁFÉSZ Pest megye huszonnégy községének ellátásáról gondoskodik. Kereskedelem-szervezési munká. juk egyik jellegzetessége, hogy sok üzemi boltot telepít, innen gyárak, mezőgazdasági üzemek és intézmények dolgozóit látják el. Már az eddigi - törekvéseik is eredményeseknek bizonyultak. Törökbálinton a téglagyárban és az állami gazdasági Ida-ma- jorban, legújabban már a raktárvárosi telepen is működik egy vegyesbolt. Ez utóbbi helyen üzemi étterem létesítésére is készülnek. Budaörsön a Hungarofruct telepén működik vegyesbolt, a Mezőgép Tröszt központi székházában pedig éttermet és büfét kezel az áfész. Ugyancsak üzemi éttermet és büfét tart fenn a diósdi Csapágy- gyárban. Nagykovácsiban a Rozmaring Tsz-ben nyitottak az idén januárban éttermet. Százhalombattán a közelmúltban kezdte meg működését az új önkiszolgáló élelmiszerbolt, most zöldség-gyümölcs szaküzletet nyitottak meg. A Herceghalmi Állami Gazdaságban az idén bővítették az 19?6-ban alapított üzletet. A legrégebben, tizenhét év óta működik a pilisborosjenői téglagyári áruda, s szintén nagy múltja van Tárnokon az Elvira majori boltnak. Zsám- békon iskolabolt működik a tanítóképző főiskola épületében, üzemi áruda a PEMÜ telepén. A Budai Járási ÁFÉSZ azon munkálkodik, hogy az üzemi boltok körül is kialakítsa a szövetkezeti mozgalom bázisait. A.z utóbbi három évben négy helyen hoztak létre munkástagozati szervezetet helyi hatáskörű, testületi vezetőséggel. Üzemi boltok, munkástagozatok
